Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-08 / 158. szám
fÁutlád CEGLÉD. ALBERTIRSA. CEGLÉ D BERCEL, TÖ RT El ÉS CSEM'Ő RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1959. JÜHUS 8. SZERDA Hirdetmény A városi tanács v. b. ipari- műszaki osztálya felhívja mindazokat, akik iparigazolvá.nyufcat visszaadták, vagv a hatáság azt jogerősen visszavonta, valamint azokat a kisiparosokat is, akik iparuk gyakorlását szüneteltetik, hogy cégtábláikat haladéktalanul vonják be., mert cégtáblát csak iparigazolvánnyal rendelkező és iparét gyakorló kisiparos helyezhet el műhelye (telephelye) megjelölésére. Iparigazolvány nélküli cégtábla fenntartása szabálysértés, de az a kisiparos is szabálysértést követ el, aki iparigazolvány birtokában műhelyét (telephelyét) cégtáblával megjelölni elmulasztja. ★ Felhívjuk a szőlőtermelők figyelmét. hogy a fennálló rendelkezések értelmében 195$. július l-től az állami pincegazdaságok pincészetei vagy átvevő helyei csak azoktól a szőlőtermelőktől vehetik át az eladásra felkínált azőlő. must és borféleségeket, akik érvényes szemleív vei, illetve ennek hiányában a tulajdonukban levő készletre vonatkozóan pénzügyőri igazolással rendelkeznek. 1959. július l-től tehát az állami pincegazdaságok pincészeteihez az eladásra felkínált szőlő, must és bor beszállítása alkalmával a termelők minden esetben vigyék magukkal érvényes szemleívüket, illetve pénzügyőri igazolásukat, mert ennek hiányában a pincészet a beszállított árut nem veheti át. A kézimunkaárusítás megszűnése óta sokan keresik fel a földművesszövetikezetben Tabáni Ferenc né t, a kézimunkakor vezetőjét. Mert a kérvényt ugyan még cikkünk megjelenése napján elküldték, de sajnos, a működési engedély késik. Annyi azért történt, hogy a KlOSZ-tól küldött érkezeit a földszöv.-höz, aki azt ajánlotta a kézimunkátoknak, hogy társuljanak a háziiparhoz. Ez azonban a szakcsoport tulajdonképpeni lényegét, a nőbizottsághoz tartozását szüntetné meg. Pedig már a megalakulás óta eltelt félév alatt is széleskörű munkát végzett a kézimunkakor. Tagjai az Ugyerban, Seregélyesben és Kecskéscsárdán tanfolyamokat tartottak, ahol a várostól messze eső tanyák asszonyait tanították meg mindenféle kézimunkára, szabás-varrásra. Ezenkívül a háziipar bizományi árusítással nem foglalkozik, csak megrendelésre vállal munkát. A vevő viszont, különösen a környékről bejáró parasztság szereti látni, amit megvesz és nemegyszer megtörtént, hogy ha csak rendelni lehetett valamit, inkább nem is vásárolt. Az asszonyok azonban mindenképpen meg szeretnék menteni az otthoni kereseti lehetőségeket. Most a „Fürge Új jak”-kai szeretnének kapcsolatba lépni és bizományi üzlet létesítését kérni CégiéSPORT VasárnaD a Cegléden megrendezett nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából a Geriei sporttelepen barátságos labda rú£óniénkőzést játszottak a Ceglédi Földművesszövetkezet, a Vörös Csillag Tsz, a ktsz és a Dózsa Néoa Tsz csapatai. Az eredményiek a következőiképpen alakultak : Földszöv—Vörös Csillag Tsz 5:0, Dózsa Népe Tsz—Ktsz 2:0. Ktez_ Vörös Csillag Tsz 5:0, Dózsa Népe Tsz—Földszöv. 0:0. A labdarúgó-tornát a Ceglédi Földszöv. csapata nyerte szerencsésebb sorsolása révén -jobb gólaránnyal a Dózsa Népe Tsz előtt. Harmadik a Ktsz esapata lett. Az ü zemi láb d árú gó-b aj n oksáig rv-ik fordulójának eredményei: MÁV öregfMk—'Vasöntő l:l, Húsos MEDOSZ—ÍRnih agyár 5:0, Géojavítók-^-Cipőipar 8:i. Fűtpház —Dózsa Né'pe Tsz 2:1. A bajnokságban továbbra is a Vasöntő Vállalat csapata vezet. A bajnokság állása a negyedik forduló után a következő: 1. Vasöntő Vállalat 7. 2. MÁV öregfiúk 0, 3. Húsos—MjEDOSZ 6. 4. Fűtőház 5. 5. Gépjavító 2. f>. Ruhagyár 3. 7. Dózsa Népe Tsz 1, 8. Cipőipar 0 ponttal. Szabó Károly, a megyei tanács v. b. elnöke ünnepi beszédét tartja A nagygyűlés után a ceglédi serdülők tánccsoportja orosz népi táncok bemutatásával szórakoztatja a közönséget (Foto: Kir.ka) HÍREK — HATVAN MÄZSA citromot osztott ki a Főszért a Cegléd és környéki boltokba, június hónapban; További szállítmányokkal akarja ellátni a boltokat, hogy a nagy forróságot üdítő itallal is enyhítsék. — A JULIUS TIZENKETTŐRE TERVEZETT badacsonyi IBUSZ-vonat technikai okok miatt július 19-én indul. Jelentkezni július 14-én este 6 óráig a művelődési ház irodájában lehet. Az előre megváltott jegyek szintén ekkor érvényesek. — EZEN A HÉTEN kezdte meg a földművesszövetkezet az export sárgabarack felvásárlását. Közel 100 mázsát vettek át, de a jövő héttől naponta 100 mázsa felvásárlására számítanak. Egyidőben megkezdik a nyári alma, körte felvásárlását is. A Ceglédi Hírlap híreiből 70 női fürdőruhát Adtak el az áruházban Azt jelenti ez a kis hír Hogy mifelénk végre nyár van? Ügy gondolom, jobb keletje Lenne a fürdőruháknak Hogyha mellé olcsó áron Esőköpenyt is adnának. —O— A Jól sikerült a szövetkezeti nap Cegléden A Szabadság tér arnyas fai alatt és a Rákóczi út két ol- dálán több mint kétezer ember várta a szövetkezeti nagygyűlés megnyitását. Tíz órakor megjelentek az emelvényen az elnökség tagjai, köztük Jámbor Miklós, a Pest megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára, Szabó Károly, a Pest megyei Tanács vb-elnöke, Szelepcsé- nyi Imre. a városi tanács elnöke, Béniké Lajosné ország- gyűlési képviselő, valamint a földművesszövetkezetek megyei központjának és a szak- szervezetnek a küldöttei. Az ünnepi beszédet Szabó Károly, a Pest megyei Tanács elnöke mondotta. Beszédében részletesen foglalkozott a szövetkezetek eredményeivel, valamint a világszerte megélénkült szövetkezeti mozgalommal. Majd a szövetkezés előnyeiről és fontosságáról dehogy ma már a szövetkezés útjára lépett Cegléd dolgozó parasztságának 85 százaléka. Beszélt a földművesszövetkezetek üzlethálózatáról, a ktsz- ek által elért eredményekről. Hangsúlyozta, ma már szükségszerű a szövetkezés, hiszen másképpen lehetetlen versenyt tartani a világszerte egyre növekvő termeléssel. Az ünnepi beszéd után a járás szövetkezeteinek kultúr- bemutatójára került sor. Felléptek a Szocialista Kultúráért éremmel kitüntetett abomyi földművesszövetkezeti kultúr- csopórt tagjai, valamint a városi művelődési otthon serdülő leány tánccsoportja. Délután a Gerjei sporttelepen négy csapat részvételével labdarú- gó-villámtornát rendeztek, melyet a Ceglédi Földműves- szövetkezet csapata nyert. Este a földművesszövétkezet emeleti helyiségében szövetkezeti bállal fejeződött be a szövetkezeti nap. — K — A hallgatóság szélt. Hangoztatta, hogy a ceglédi dolgozó parasztok megértették a szövetkezés előnyeit és ennek köszönhető, Jelentés összegű megtakarítás legnagyobb iparvállalatunknál ködő értékelő bizottság a It. negyedév három hónapjára 887 000 forint értékű önköltség-csökkentést ismert el. — Harmadik negyedéves operatív tervünk műhelyenkénti felbontására most kerül sor. A közlekedésépítési gépek javítása mellett több új gyártmány termelése is szerepel tervünkben. Többek . között útfenntartó munkások részére bitumenmelegítő üstöket, guruló lakókocsikat is gyártunk. így ismét rendelkezünk azokkal a lehetőségekkel, amelyek felhasználásával sikerre vihetjük a kongresszusi felajánlás teljesítése érdekében kifejtett mindennapi munkánkat. — D. J. —* már 331 030 forinttal túlteljesítettük jóváhagyott termelési tervünket. így a félév utolsó napjára az éves, közel 3 milliós vállalásukból majdnem egymillió forint értékű többlettermelés megvalósult. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a túlteljesítés csak akkor ér valamit, ha az önköltség s anyagtakarékosságra fektetünk nagy súlyt. A pontosabb mérésekkel, a norma szerint járó anyag jobb kihasználásával sikerült jelentős összegű megtakarítást el- . érni. A vállalat vezetősége, a pártszervezet titkára és az üzemi bizottság titkárának bevonásával műVárosunk legnagyobb ipari vállalata, a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat, a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásában 2 968 000 forint értékű tervtúlteljesítésre és 2 662 000 forint értékű önköltség-csökkentésre tett ígéretet. • A felajánlás megtárgyalása, elfogadása és nyilvánosságra hozatala óta immár három hónap telt el. Kérésünkre Fúlöp Lajos elvtárs, a vállalat pártszervezetének titkára, a következőkben tájékoztat a felajánlás teljesítésének állásáról — Nagy gonddal végeztük el számításainkat, hogy javítási profilú vállalatunknál milyen tartalékokra számíthatunk jelentős összegű felajánlásunk teljesítésében. A munkaverseny lassú ütemben bontakozott ki, de azután hónapról hónapra jobb eredmények születtek; Áprilisban 293 000 forinttal, májusban 322 000 forinttal, júniusban pedig Városunk területén a gabona 50 százalékát már learatták A tsz-ek 792 hold őszi és 258 hold tavaszi árpájuk 82 százalékát géppel aratták le. Az egyéni gazdák földjén az aratást kézi erővel végzik. A rozsot, az őszi és tavaszi árpát mind a tsz-eknél, mind az egyénieknél már learatták. A terméseredmények kiválóak. A kombájnnal aratott őszi árpa kitisztítva a Vörös Csillag Tsz-ben holdanként 21,30, a Dózsa Népe Tsz-ben 21,20, a Petőfi Tsz-ben 21,10, a Hunyadi és a Bem tsz-ben 18 mázsa. A tavaszi árpa holdanként! termésátlaga a Petőfi Tsz-ben 17,20 mázsa, de a többi tsz is a tervét árpából legalább 30— 40 százalékkal túlteljesíti. A tsz-ek közül többen már előleget is osztottak. Pl. a Vörös Csillag Tsz-ben munkaegységenként a betervezett 1,60 kg-mal szemben 2 tog-ot, a Bem Tsz-bsn a betervezett 2 kg-mal szemben 3,50 kg-ot, a Dózsa Népe Tsz-ben a betervezett 1 kg-mal szemben 1,20 kg- ot. Ugyanakkor a . takarmány- alapot a .Bem Tsz őszi. árpából kétszeresére, a Vörös Csillag Tsz 800 mázsával szemben 1200 mázsára emelte. A búza kombájnnal való aratását is megkezdték a Vörös Csillag, a Dózsa (Népe és a Petőfi tsz-ben. A gépállomás dolgozói is nagy szorgalommal végzik munkájukat. A július 6-i állapotnak megfelelően a komfoáj nosok versenyében első a Szücs-házaspár 60, második Negyedi Mihály 53, harmadik Károly Sándor 52 hold teljesítménnyel. Az aratógépkezelők versenyében első Cseh Benő 100, második Kovács Benő 100, harmadik Kiss József 92 hold teljesítménnyel. Ne nehezítsük meg mások munkáját pontosan házhoz szállítva, megkapja a gépet. A visszavitel módján sem kell gondolkodnia, azt is elvégzi a szövetkezet ezzel megbízott dolgozója. Ez eddig rendben is volna. Az azonban már nagy nemtörő- idömségre vall, hogy vannak i i megrendelők, akik nem jelen- i tik be kellő időben, ha elma- i rád a mosás. így történhet meg azután, mint pénteken ! is, hogy egy délutánon két helyről kellett visszafordulnia Bálint Mihálynak a mosógépekkel együtt. A két megrendelő nem volt otthon, csak lakótársaival üzente meg, hogy megváltoztatta a mosás idejét. Ilyesmi, sajnos, elég sűrűn előfordul. És nemcsak az a baj, hogy a szállító hiába fárad. De bizonyára lenne más, aki szívesen mosna ez alatt az idő alatt és egyesek gondatlansága miatt nem feküdne haszontalanul az üzletben egész délutánokon a mosógép. — Ke — — KÖZEL NEGYVEN új könyvet kapott a járási könyvtár mind a felnőtt, mind az ifjúsági olvasók részére. Sok dolgozó nő otthoni munkáját megkönnyíti ma már Cegléden is a mosóigép. Akinek nincs, az is hozzájuthat, ha bemegy vagy betelefonál a földművesszövetkezet bútorüzletébe és ott megrendeli, A meghatározott időiben, rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssst % 1956-ban idekerült egy fiatal ^ leány. A munka, a közös fel- ^ adat összehozta őket. Meghá- ^ zasodtak. Aztán nincs megái- \ lás, tovább már közösen tér- § veznek. Most házat építenek, \ azután bútor, vagy más jön ^ sorra... s szaporán jár az asz- ^ szonyka keze délután, hogy \ este ugyanaz a kéz kisleányát $ simogassa... Közben Szűcs Lajos telep- vezetőtől meglcaptam egyik ^ beszédét, amelyet a munkás- a gyűlésen mondott el. Az ele- a jén kiszámolta, mennyi a fi- $ zetése egy dolgozónak. Az át- i lagkereset idén elérte az 1430 a forintot havonta (1956-ban | még csak 1250 forint volt). | Csakhogy ez még nem min- § den. Számoljuk hozzá a vá- ^ sárlási utalványt, a nyereség- ^ részesedést az étkezési hoz- ^ zájárulást, nyaraltatást, bői-1 csődét, napközi otthont és az % átlagkereset máris 200 forint- ^ tál növekedett. ^ így lett a Terényi-család \ havi jövedelme 3500 forint. ^ (Folytatjuk.) S Árdrágításból él a szegény özvegy?! mindenki megélhet becsületesen is. Jó lenne, ha a tanács piaci ellenőrző szervei és a rendőrség fokozottabban felfigyelne ezekre a törvényellenes ár- drágítási kísérletekre. Furcsa eset szemtanúja voltam tegnap a csirkepiacon. Egy pár csirkére alkudtak az asszonyok. Mikor kicsit odébbálltak, megjelent egy napsütötte arcú, fejkendős idősebb asszony, s gyorsan megvette a csirkéket. Ebben nincs semmi különös. A feltűnő az volt, hogy mire térül- tünk-fordultunk, az öregasszonyt az árusok között találtuk. A frissen vásárolt csirkéket árulta, természetesen drágábban, ötvenkettőért vette, ötvenhatért kínálta. Elgondolkoztató ez az eset. Nem a négy forintért, mert ebből még senki sem gazdagodott meg. De maga a tény az, amire fel kell figyelni. Ezek a lelkiismeretlen asszonyok verik fel, az amúgyis elég magas piaci árakat. Becstelen dolog az ilyesmi. Nem változtat az sem, hogy az illető állítólag özvegyasszony, s úgy véli, hogy neki is meg keli élni valamiből. Nem igaz, hogy a mi népi államunkban a „szegény özvegyeknek” ezekből, a mások rovására szerzett i négy forintokból kell mcgél- niök. Ma ebben az országban Mi lesz a kézimunkázó asszonyokkal? den. Ezzel értékesítési területük is megnagyobbodna, mert a „Fürge Ujjak” pesti üzleteibe is dolgozhatnának. K. E. J (2) |-\ddig a gyár története dióJ-j héjban, pedig lehetne még róla írni, hosszan és sokat, a hétköznapokról és ünnepszámba menő eseményekről. Hagyjuk ezt most és írjunk azokról, akiknek a munkája kitölti a hétköznapokat. Szóljunk az asszonyokról. FÉRJ ÉS FELESÉG A gyárban sok férj és feleség dolgozik. Legtöbbször egy műszakban, de a vezetők figyelembe veszik kérésüket és ha kívánják, úgy osztják be őket az egyes szalagokhoz, hogy a murilca mellett elláthassák a ház körüli teendőket is. Az egyik szalagnál megálltunk egy-két percre. Gépek hosszú sora, amelynek elején elindul az anyag és a végén a meós ráüti a bélyegzőt — osztályozza. Ez a szalag. S benne sok-sok asz- szony, lány gyors' kezemun- kája, ügyessége. Nincs annyi dicséret, hogy méltóképpen kifejezhetnénk az elismerést munkájukért. Elnéztem egy asszonykát. Három gépen is dolgozik. Az egyiktől fordul a másikhoz. Siet. Szólni is fulcarkodiK, mert ha elmarad, társai, a szalag utána következő részlege is lemaradhat. Jó kollek- tívnevelő az ilyen szalag. Itt mindenki mindenkiért és a közösség egyért alapon dolgoznak. — Egy pillanatra, hogy hívják? — kérdem az asszonykát. — Terényi Istvánná. Tehát asszony. Azt már nem tőle tudom, hogy a férje is itt dolgozik a gyárban. Szalagvezető. S többen is mondták, hogy szeretik, a vezetők megbecsülik ‘ munkájáért. — Család van? — Hároméves kislányom — Ilyenkor hol van? — Édesanyámnál. Ö segít nekünk, és főz is — mondja, de alig hallom a hangját, mert kattog a gép. Meg nem állna egy pillanatra sem. — Fizetése? — Én 1300—1400 forintot keresek, a férjem megkeresi az 1700-1800-at. Takarékosan élnek. Eddig betétkönyvben gyűjtötték, most kivették, mert házat akarnak építeni. S lassan kialakul bennem a kép. A gyárban dolgozott a férj, azután