Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

fÁutlád CEGLÉD. ALBERTIRSA. CEGLÉ D BERCEL, TÖ RT El ÉS CSEM'Ő RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1959. JÜHUS 8. SZERDA Hirdetmény A városi tanács v. b. ipari- műszaki osztálya felhívja mind­azokat, akik iparigazolvá.nyufcat visszaadták, vagv a hatáság azt jogerősen visszavonta, valamint azokat a kisiparosokat is, akik iparuk gyakorlását szüneteltetik, hogy cégtábláikat haladéktalanul vonják be., mert cégtáblát csak iparigazolvánnyal rendelkező és iparét gyakorló kisiparos helyez­het el műhelye (telephelye) meg­jelölésére. Iparigazolvány nélküli cégtábla fenntartása szabálysértés, de az a kisiparos is szabálysértést kö­vet el, aki iparigazolvány birto­kában műhelyét (telephelyét) cég­táblával megjelölni elmulasztja. ★ Felhívjuk a szőlőtermelők fi­gyelmét. hogy a fennálló rendel­kezések értelmében 195$. július l-től az állami pincegazdaságok pincészetei vagy átvevő helyei csak azoktól a szőlőtermelőktől vehetik át az eladásra felkínált azőlő. must és borféleségeket, akik érvényes szemleív vei, illetve ennek hiányában a tulajdonuk­ban levő készletre vonatkozóan pénzügyőri igazolással rendelkez­nek. 1959. július l-től tehát az állami pincegazdaságok pincészeteihez az eladásra felkínált szőlő, must és bor beszállítása alkalmával a ter­melők minden esetben vigyék magukkal érvényes szemleívüket, illetve pénzügyőri igazolásukat, mert ennek hiányában a pincé­szet a beszállított árut nem ve­heti át. A kézimunkaárusítás meg­szűnése óta sokan keresik fel a földművesszövetikezetben Ta­báni Ferenc né t, a kézimunka­kor vezetőjét. Mert a kér­vényt ugyan még cikkünk megjelenése napján elküld­ték, de sajnos, a működési engedély késik. Annyi azért történt, hogy a KlOSZ-tól küldött érkezeit a földszöv.-höz, aki azt aján­lotta a kézimunkátoknak, hogy társuljanak a háziipar­hoz. Ez azonban a szakcso­port tulajdonképpeni lénye­gét, a nőbizottsághoz tartozá­sát szüntetné meg. Pedig már a megalakulás óta eltelt félév alatt is széleskörű mun­kát végzett a kézimunka­kor. Tagjai az Ugyerban, Se­regélyesben és Kecskéscsár­dán tanfolyamokat tartottak, ahol a várostól messze eső tanyák asszonyait tanították meg mindenféle kézimunkára, szabás-varrásra. Ezenkívül a háziipar bizományi árusítás­sal nem foglalkozik, csak megrendelésre vállal munkát. A vevő viszont, különösen a környékről bejáró parasztság szereti látni, amit megvesz és nemegyszer megtörtént, hogy ha csak rendelni lehe­tett valamit, inkább nem is vásárolt. Az asszonyok azonban mindenképpen meg szeretnék menteni az otthoni kereseti lehetőségeket. Most a „Fürge Új jak”-kai szeretnének kap­csolatba lépni és bizományi üzlet létesítését kérni Cégié­SPORT VasárnaD a Cegléden megren­dezett nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából a Geriei sport­telepen barátságos labda rú£ó­niénkőzést játszottak a Ceglédi Földművesszövetkezet, a Vörös Csillag Tsz, a ktsz és a Dózsa Néoa Tsz csapatai. Az eredmé­nyiek a következőiképpen alakul­tak : Földszöv—Vörös Csillag Tsz 5:0, Dózsa Népe Tsz—Ktsz 2:0. Ktez_ Vörös Csillag Tsz 5:0, Dózsa Népe Tsz—Földszöv. 0:0. A labdarúgó-tornát a Ceglédi Földszöv. csapata nyerte szeren­csésebb sorsolása révén -jobb gól­aránnyal a Dózsa Népe Tsz előtt. Harmadik a Ktsz esapata lett. Az ü zemi láb d árú gó-b aj n oksáig rv-ik fordulójának eredményei: MÁV öregfMk—'Vasöntő l:l, Húsos MEDOSZ—ÍRnih agyár 5:0, Géojavítók-^-Cipőipar 8:i. Fűtpház —Dózsa Né'pe Tsz 2:1. A bajnokságban továbbra is a Vasöntő Vállalat csapata vezet. A bajnokság állása a negyedik for­duló után a következő: 1. Vas­öntő Vállalat 7. 2. MÁV öregfiúk 0, 3. Húsos—MjEDOSZ 6. 4. Fűtő­ház 5. 5. Gépjavító 2. f>. Ruha­gyár 3. 7. Dózsa Népe Tsz 1, 8. Cipőipar 0 ponttal. Szabó Károly, a megyei tanács v. b. elnöke ünnepi beszédét tartja A nagygyűlés után a ceglédi serdülők tánccsoportja orosz népi táncok bemutatásával szórakoztatja a közönséget (Foto: Kir.ka) HÍREK — HATVAN MÄZSA cit­romot osztott ki a Főszért a Cegléd és környéki boltokba, június hónapban; További szállítmányokkal akarja ellát­ni a boltokat, hogy a nagy forróságot üdítő itallal is eny­hítsék. — A JULIUS TIZENKETTŐ­RE TERVEZETT badacsonyi IBUSZ-vonat technikai okok miatt július 19-én indul. Je­lentkezni július 14-én este 6 óráig a művelődési ház irodá­jában lehet. Az előre meg­váltott jegyek szintén ekkor érvényesek. — EZEN A HÉTEN kezdte meg a földművesszövetkezet az export sárgabarack felvá­sárlását. Közel 100 mázsát vet­tek át, de a jövő héttől na­ponta 100 mázsa felvásárlásá­ra számítanak. Egyidőben megkezdik a nyári alma, kör­te felvásárlását is. A Ceglédi Hírlap híreiből 70 női fürdőruhát Adtak el az áruházban Azt jelenti ez a kis hír Hogy mifelénk végre nyár van? Ügy gondolom, jobb keletje Lenne a fürdőruháknak Hogyha mellé olcsó áron Esőköpenyt is adnának. —O— A Jól sikerült a szövetkezeti nap Cegléden A Szabadság tér arnyas fai alatt és a Rákóczi út két ol- dálán több mint kétezer em­ber várta a szövetkezeti nagy­gyűlés megnyitását. Tíz óra­kor megjelentek az emelvé­nyen az elnökség tagjai, köztük Jámbor Miklós, a Pest megyei Pártbizottság me­zőgazdasági osztályának veze­tője, Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára, Szabó Károly, a Pest megyei Tanács vb-elnöke, Szelepcsé- nyi Imre. a városi tanács el­nöke, Béniké Lajosné ország- gyűlési képviselő, valamint a földművesszövetkezetek me­gyei központjának és a szak- szervezetnek a küldöttei. Az ünnepi beszédet Szabó Károly, a Pest megyei Tanács elnöke mondotta. Beszédében részletesen foglalkozott a szö­vetkezetek eredményeivel, va­lamint a világszerte meg­élénkült szövetkezeti mozga­lommal. Majd a szövetkezés előnyeiről és fontosságáról de­hogy ma már a szövetkezés útjára lépett Cegléd dolgozó parasztságának 85 százaléka. Beszélt a földművesszövetke­zetek üzlethálózatáról, a ktsz- ek által elért eredményekről. Hangsúlyozta, ma már szük­ségszerű a szövetkezés, hiszen másképpen lehetetlen ver­senyt tartani a világszerte egyre növekvő termeléssel. Az ünnepi beszéd után a já­rás szövetkezeteinek kultúr- bemutatójára került sor. Fel­léptek a Szocialista Kultúráért éremmel kitüntetett abomyi földművesszövetkezeti kultúr- csopórt tagjai, valamint a vá­rosi művelődési otthon serdülő leány tánccsoportja. Délután a Gerjei sporttelepen négy csapat részvételével labdarú- gó-villámtornát rendeztek, melyet a Ceglédi Földműves- szövetkezet csapata nyert. Este a földművesszövétkezet emeleti helyiségében szövet­kezeti bállal fejeződött be a szövetkezeti nap. — K — A hallgatóság szélt. Hangoztatta, hogy a ceglédi dolgozó parasztok meg­értették a szövetkezés elő­nyeit és ennek köszönhető, Jelentés összegű megtakarítás legnagyobb iparvállalatunknál ködő értékelő bizottság a It. negyedév három hó­napjára 887 000 forint ér­tékű önköltség-csökken­tést ismert el. — Harmadik negyedéves operatív tervünk műhelyen­kénti felbontására most ke­rül sor. A közlekedésépítési gépek javítása mellett több új gyártmány termelése is szerepel tervünkben. Többek . között útfenntartó munkások részére bitumenmelegítő üstö­ket, guruló lakókocsikat is gyártunk. így ismét rendel­kezünk azokkal a lehetősé­gekkel, amelyek felhasználá­sával sikerre vihetjük a kongresszusi felajánlás teljesí­tése érdekében kifejtett min­dennapi munkánkat. — D. J. —* már 331 030 forinttal túl­teljesítettük jóváhagyott termelési tervünket. így a félév utolsó napjára az éves, közel 3 milliós vál­lalásukból majdnem egymil­lió forint értékű többletter­melés megvalósult. — Tisztában vagyunk az­zal, hogy a túlteljesítés csak akkor ér valamit, ha az ön­költség s anyagtakarékosságra fektetünk nagy súlyt. A pon­tosabb mérésekkel, a norma szerint járó anyag jobb ki­használásával sikerült jelen­tős összegű megtakarítást el- . érni. A vállalat vezetősége, a pártszervezet titkára és az üzemi bizottság titká­rának bevonásával mű­Városunk legnagyobb ipari vállalata, a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat, a párt­kongresszus tiszteletére tett felajánlásában 2 968 000 fo­rint értékű tervtúlteljesítésre és 2 662 000 forint értékű ön­költség-csökkentésre tett ígé­retet. • A felajánlás megtárgya­lása, elfogadása és nyilvános­ságra hozatala óta immár há­rom hónap telt el. Kérésünkre Fúlöp Lajos elv­társ, a vállalat pártszerveze­tének titkára, a következők­ben tájékoztat a felajánlás teljesítésének állásáról — Nagy gonddal végeztük el számításainkat, hogy javí­tási profilú vállalatunknál milyen tartalékokra számít­hatunk jelentős összegű fel­ajánlásunk teljesítésében. A munkaverseny lassú ütemben bontakozott ki, de azután hó­napról hónapra jobb eredmé­nyek születtek; Áprilisban 293 000 forint­tal, májusban 322 000 fo­rinttal, júniusban pedig Városunk területén a gabona 50 százalékát már learatták A tsz-ek 792 hold őszi és 258 hold tavaszi árpájuk 82 százalékát géppel aratták le. Az egyéni gazdák földjén az aratást kézi erővel végzik. A rozsot, az őszi és tavaszi ár­pát mind a tsz-eknél, mind az egyénieknél már learatták. A terméseredmények kiválóak. A kombájnnal aratott őszi ár­pa kitisztítva a Vörös Csillag Tsz-ben holdanként 21,30, a Dózsa Népe Tsz-ben 21,20, a Petőfi Tsz-ben 21,10, a Hunya­di és a Bem tsz-ben 18 mázsa. A tavaszi árpa holdanként! termésátlaga a Petőfi Tsz-ben 17,20 mázsa, de a többi tsz is a tervét árpából legalább 30— 40 százalékkal túlteljesíti. A tsz-ek közül többen már előleget is osztottak. Pl. a Vö­rös Csillag Tsz-ben munkaegy­ségenként a betervezett 1,60 kg-mal szemben 2 tog-ot, a Bem Tsz-bsn a betervezett 2 kg-mal szemben 3,50 kg-ot, a Dózsa Népe Tsz-ben a beterve­zett 1 kg-mal szemben 1,20 kg- ot. Ugyanakkor a . takarmány- alapot a .Bem Tsz őszi. árpából kétszeresére, a Vörös Csillag Tsz 800 mázsával szemben 1200 mázsára emelte. A búza kombájnnal való ara­tását is megkezdték a Vörös Csillag, a Dózsa (Népe és a Petőfi tsz-ben. A gépállomás dolgozói is nagy szorgalommal végzik munkájukat. A július 6-i állapotnak megfelelően a komfoáj nosok versenyében első a Szücs-házaspár 60, második Negyedi Mihály 53, harmadik Károly Sándor 52 hold telje­sítménnyel. Az aratógépkeze­lők versenyében első Cseh Be­nő 100, második Kovács Benő 100, harmadik Kiss József 92 hold teljesítménnyel. Ne nehezítsük meg mások munkáját pontosan házhoz szállítva, megkapja a gépet. A visszavitel módján sem kell gondolkod­nia, azt is elvégzi a szövetke­zet ezzel megbízott dolgozója. Ez eddig rendben is volna. Az azonban már nagy nemtörő- idömségre vall, hogy vannak i i megrendelők, akik nem jelen- i tik be kellő időben, ha elma- i rád a mosás. így történhet meg azután, mint pénteken ! is, hogy egy délutánon két helyről kellett visszafordulnia Bálint Mihálynak a mosógé­pekkel együtt. A két megren­delő nem volt otthon, csak lakótársaival üzente meg, hogy megváltoztatta a mosás idejét. Ilyesmi, sajnos, elég sűrűn előfordul. És nemcsak az a baj, hogy a szállító hiába fá­rad. De bizonyára lenne más, aki szívesen mosna ez alatt az idő alatt és egyesek gondat­lansága miatt nem feküdne haszontalanul az üzletben egész délutánokon a mosógép. — Ke — — KÖZEL NEGYVEN új könyvet kapott a járási könyv­tár mind a felnőtt, mind az ifjúsági olvasók részére. Sok dolgozó nő otthoni munkáját megkönnyíti ma már Cegléden is a mosóigép. Akinek nincs, az is hozzájut­hat, ha bemegy vagy betele­fonál a földművesszövetkezet bútorüzletébe és ott megren­deli, A meghatározott időiben, rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssst % 1956-ban idekerült egy fiatal ^ leány. A munka, a közös fel- ^ adat összehozta őket. Meghá- ^ zasodtak. Aztán nincs megái- \ lás, tovább már közösen tér- § veznek. Most házat építenek, \ azután bútor, vagy más jön ^ sorra... s szaporán jár az asz- ^ szonyka keze délután, hogy \ este ugyanaz a kéz kisleányát $ simogassa... Közben Szűcs Lajos telep- vezetőtől meglcaptam egyik ^ beszédét, amelyet a munkás- a gyűlésen mondott el. Az ele- a jén kiszámolta, mennyi a fi- $ zetése egy dolgozónak. Az át- i lagkereset idén elérte az 1430 a forintot havonta (1956-ban | még csak 1250 forint volt). | Csakhogy ez még nem min- § den. Számoljuk hozzá a vá- ^ sárlási utalványt, a nyereség- ^ részesedést az étkezési hoz- ^ zájárulást, nyaraltatást, bői-1 csődét, napközi otthont és az % átlagkereset máris 200 forint- ^ tál növekedett. ^ így lett a Terényi-család \ havi jövedelme 3500 forint. ^ (Folytatjuk.) S Árdrágításból él a szegény özvegy?! mindenki megélhet becsülete­sen is. Jó lenne, ha a tanács piaci ellenőrző szervei és a rend­őrség fokozottabban felfigyel­ne ezekre a törvényellenes ár- drágítási kísérletekre. Furcsa eset szemtanúja vol­tam tegnap a csirkepiacon. Egy pár csirkére alkudtak az asszonyok. Mikor kicsit odébbálltak, megjelent egy napsütötte arcú, fejkendős idősebb asszony, s gyorsan megvette a csirkéket. Ebben nincs semmi különös. A fel­tűnő az volt, hogy mire térül- tünk-fordultunk, az öregas­szonyt az árusok között talál­tuk. A frissen vásárolt csir­kéket árulta, természetesen drágábban, ötvenkettőért vet­te, ötvenhatért kínálta. Elgondolkoztató ez az eset. Nem a négy forintért, mert ebből még senki sem gazda­godott meg. De maga a tény az, amire fel kell figyelni. Ezek a lelkiismeretlen asszo­nyok verik fel, az amúgyis elég magas piaci árakat. Becs­telen dolog az ilyesmi. Nem változtat az sem, hogy az il­lető állítólag özvegyasszony, s úgy véli, hogy neki is meg keli élni valamiből. Nem igaz, hogy a mi népi államunkban a „szegény özvegyeknek” ezek­ből, a mások rovására szerzett i négy forintokból kell mcgél- niök. Ma ebben az országban Mi lesz a kézimunkázó asszonyokkal? den. Ezzel értékesítési terüle­tük is megnagyobbodna, mert a „Fürge Ujjak” pesti üzle­teibe is dolgozhatnának. K. E. J (2) |-\ddig a gyár története dió­J-j héjban, pedig lehetne még róla írni, hosszan és so­kat, a hétköznapokról és ün­nepszámba menő események­ről. Hagyjuk ezt most és ír­junk azokról, akiknek a mun­kája kitölti a hétköznapokat. Szóljunk az asszonyokról. FÉRJ ÉS FELESÉG A gyárban sok férj és fele­ség dolgozik. Legtöbbször egy műszakban, de a vezetők fi­gyelembe veszik kérésüket és ha kívánják, úgy osztják be őket az egyes szalagokhoz, hogy a murilca mellett ellát­hassák a ház körüli teendő­ket is. Az egyik szalagnál megáll­tunk egy-két percre. Gépek hosszú sora, amely­nek elején elindul az anyag és a végén a meós ráüti a bé­lyegzőt — osztályozza. Ez a szalag. S benne sok-sok asz- szony, lány gyors' kezemun- kája, ügyessége. Nincs annyi dicséret, hogy méltóképpen kifejezhetnénk az elismerést munkájukért. Elnéztem egy asszonykát. Három gépen is dolgozik. Az egyiktől fordul a másikhoz. Siet. Szólni is fulcarkodiK, mert ha elmarad, társai, a szalag utána következő rész­lege is lemaradhat. Jó kollek- tívnevelő az ilyen szalag. Itt mindenki mindenkiért és a közösség egyért alapon dol­goznak. — Egy pillanatra, hogy hív­ják? — kérdem az asszonykát. — Terényi Istvánná. Tehát asszony. Azt már nem tőle tudom, hogy a férje is itt dolgozik a gyárban. Sza­lagvezető. S többen is mond­ták, hogy szeretik, a vezetők megbecsülik ‘ munkájáért. — Család van? — Hároméves kislányom — Ilyenkor hol van? — Édesanyámnál. Ö segít ne­künk, és főz is — mondja, de alig hallom a hangját, mert kattog a gép. Meg nem állna egy pillanatra sem. — Fizetése? — Én 1300—1400 forintot keresek, a férjem megkeresi az 1700-1800-at. Takarékosan élnek. Eddig betétkönyvben gyűjtötték, most kivették, mert házat akarnak építeni. S lassan ki­alakul bennem a kép. A gyár­ban dolgozott a férj, azután

Next

/
Oldalképek
Tartalom