Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-07 / 157. szám

ífattlÓ

III. ÉVFOLYAM, 155. SZÄM

CEGLÉD. ALBERTI RS A, CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEAU5 RÉSZÉRE

1959. JÜLIUS 7. KEDD

Olvasónk panaszolja

— hogy szombat délután a Szolnoki úti hentesbolt nyitva volt ugyan, de nem volt benne húsáru. Ugyanakkor a Rákóczi úti hentesüzlet tele volt áruval.

— Miért nem egyenlően osztják el — kérdi.

Érdeklődtünk ebben az ügyben és a következő választ kaptuk: a Szolnoki úti hentes- boltnak eddig még nem biztosítottak húskeretet; addig is, amíg ezt elintézik, a mai naptól kezdve a három hentesüzlet között osztják el a kapott húsárut, hogy az átmeneti időben is legyen húsáru a Szolnoki úti hentesboltban.

Bővítették ä Budai úti lakótelep területét

Tudósítás a városi tanács végrehajtó bizottsága pénteki üléséről

A tanács végrehajtó bizottsága ülésén elsősorban Bódizs Antal elnökhelyettes számolt be a korábbi határozatok végrehajtásáról.

Második napirendi pontként Vágvölgyi László, a főkönyvelőség vezetője terjesztette elő a városi tanácsnál tartott pénzügyi ellenőrzésről készült összefoglaló jelentést. A jelentés tárgyalásánál részt vett a megyei tanács pénzügyi osztálya képviseletében Csedő Béla megyei osztályvezetőhelyettes. A közel egyhónapos megyei vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva a város gazdálkodása jelentősen fejlődött. Pénzügyi visszaélés, tervfegyelem sértés egyáltalán nem fordult elő.

A költségvetés végrehajtásával szigorúan ragaszkodtak a tanácsülés által jóváhagyott program megvalósításához. A még fellelhető — inkább csak adminisztratív jellegű hibák kijavítása Erős János, Nyújtó Ferenc, Csedő Béla, Szabó Ferenc és Szelepcsényi Imre felszólalásai alapján megfelelő intézkedéseket hoztak.

Harmadik napirendi pontként Halasi István pénzügyi osztályvezető számolt be a II. negyedévi adóbevételi tervek teljesítéséről. A beszámoló tárgyalásánál részt vett a pénzügyi állandó bizottság elnöke és titkára, He'meczi József és Csermák Lászlóné.

A hónap végén a globális tervteljesítés csak 94 százalékos. mert különösen a külterületi lakosság egy része elhanyagolta állampolgári kötelessége rendezését. Jelentős lemaradás van a ki-iparosság kötelezettségei teljesítésénél.

A hozzászólások közül Ba- binszki elvtárs, a városi párt- bizottság titkára kihangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti fejlesztés nem lehet akadályozója az adófizetésnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem ,is áll fenn. Ellenben van néhány nagy hátralékos és azok rontják le a város teljesítését.

Csedő Béla, a megyei pénzügyi osztály vezetője ehnpn- dotta. hogy megyeszerte ott halad jól az adófizetés, ahol a szövetkezetek erőteljesen gyarapodnak.

Szabó Ferenc vb-tag hozzászólásában kiemelte, hogy éppen a legnagyobb adó- hátralékosok nincsenek olyan helyzetben, hogy ne tudnák kötelességüket teljesíteni. A pénzügyi osztálynak gondoskodni keli. arról, hogy senki ne gazdagodjék az állam terhére.

A végrehajtó bizottság a hozzászólások és javaslatok alapján utasította az adóbevételi csoportot, hogy a törvényes keretek betartásával biztosítsa a hátralékok behajtását. Az állandó bizottság pedig felvilágosító munkával segítsen a pénzügyi apparátusnak.

Negyedik napirendi pontként a vállalatgazdálkodási

csoport terjesztette elő beszámolóját a Tanácsi Építőipari Vállalat munkájáról. A tárgyaláson a vállalat vezetőin kívül részt vettek a megyei tanács terv és pénzügyi, valamint építési osztályának képviselői, élükön dr. Mátyás Boldizsár munkaügyi térvosz- tá'yvezetővel.

Babinszki Károly, a v. b. tagja hozzászólásában emlékeztetett. hogy a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat tanácsi átvétele, sok gondot okozott. Éppen ezért most már biztosítani kell a megfelelő feltételeket, segíteni kell a, vállalat vezetőit, hogy elődjük hibáiból tanulva a korábbi fogyatékosságokat szüntessék meg. Dr. Mátyás Boldizsár tájékoztatta a végrehajtó bizottság tagjait a vállalat részére megyei szinten biztosított anyagkeretek kedvező alakulásáról. Javasolta, hogy a központi apparátust erősítsék meg.

Szabó Ferenc és Nyújtó Ferenc hozzászólása után Csiz- nyán Kálmán, a Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója a beruházók és a vállalat közötti kapcsolatok alakulásáról beszélt. Kihangsúlyozta, hogy az építtetők műszáki ellenőreiken keresztül ellenőrizzék és segítsék.

Szelepcsényi Imre vb-el- nük összefoglalójában értékelte a vállalat egyéves munkáját, rámutatott a meglevő hiányosságokra, majd javaslatára több fontos határozatot hoztak.

A következőkben Bódizs Antal elnökhelyettes terjesztett elő javaslatot a Budai úti. lakótelep területének kiterjesztésére, valamint a város belterületi határvonalának módosítására. A végrehajtó bizottság az előterjesztést kisebb eltéréssel jóváhagyta és engedélyt adott a műszaki részletezéseknek a megyei szervek elé való felterjesztéséhez.

A megyei tanács állásfoglalásától függően a jövőben a Csengeri és a Bedei rész belterületnek fog számítani, míg Nagykőrös felé a belterületi határvonal az Űj árok mentén húzódik. Egyebekben a régi határvonalak maradnak érvényben.

— FELHÍVJUK KEDVES OLVASÓINK FIGYELMÉT, hogy mától kezdve nemcsak Cegléd, Albertirsa, Ceg’.édber- cel és Csemö. hanem Törtei részére is szerkesztjük lapunkat.

Készül a féléves mérlegbeszámoló avasöntödében

A vállalatok első negyedévi mérlegbeszámolóin jóformán még alig száradt meg a tinta, és máris küszöbön áll egy újabb kiértékelés — a második negyedév zárlata és ezzel együtt a féléves mérlegek elkészítése.

Számviteli dolgozók ezrei szerte az országban serény munkával hajolnak a laikus számára titokzatosnak tűnő számoszlopok fölé, hogy azokat katonás rendben igazítva, lemérhessék rajtuk keresztül a vállalataik félévi jó, vagy rossz munkáját.

Felkerestük a Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalatot, hogy ott elbeszélgessünk a félévi mérlegről és megérdeklődjük; hogyan is zajlik le egy ilyen zárlat.

Kérdéseinkre a vállalat főkönyvelője a következőket mondotta el: vállalatunknál a mérleg elkészítését gondos és körültekintő munka előzi meg. Tetemes munkát jelent a féléves leltár elkészítése, amit nagy gonddal készítettünk el és ebben a vállalat műszaki

dolgozói kivették részüket. A vállalat számviteli dolgozói átérzik jelentőségét annak, hogy a vállalatot munkájáról és eredményeiről időszakonként beszámoltatják. Ezt jól és határidőre végzett munkájukkal igyekeznek is támogatni.

Jelentősnek tartom ezt a félévi mérleget annál is inkább, mivel az 1959 januárjában végrehajtott hatósági árváltozásokat és ezeknek kihatását a félévi eredményen belül lehet majd vizsgálni. Másik és nem csekély jelentősége pedig az, hogy a kongresszusi felajánlások most fognak először megmutatkozni a számok tükrében, negyedéves vonatkozásban. A számokon keresztül láthatjuk bebizonyítva azt, hogy a felajánlások nemcsupán elhangzott szavak, hanem a szorgos munkáskezek nyomán eredményekké, lemérhető forintokká változtak át.

Reméljük, hogy a vállalatok készülő mérlegei valóban komoly és szép eredményekről fognak beszámolni.

VAN EGY RAGYOGÓ ÖTLETEM...

L

ehet vagy ötven éve, amikor hallottam, hogy az egyik csizmadiamester hogyan alkudozott a munkát kérő csizmadialegénnyel.

így a mester: — olyan jó dolga lesz, amilyen a szüleinél se volt. Adok magának kasztot. kvártélyt, teljes ellátást, osztán ráadásul még hetenként egy forintot.

János óvatos szerénységgel jegyezte meg: — Egy kicsit keve- sellem, mester úr.

— Keveselli? Hogy számol maga, János? Ezer hét — ezer forint; melyik csizmadia- legény keres ezer forintot.

Jánosnak ez a „könnyű” pénzkereset adta az ötletet. Amint hallom, most nagyban folyik Cegléden a futballisták adásvétele — remélem, akiben egy kis sportszeretet van, minden erejével támogatja sportunknak ezt a nemes ágát.

Csendes berkekben azt suttogják, hogy eav-egy játékosért darabonként készpénzben

— 15 ezer forintot is adnak és ráadásul „sallangnak” még egyet- mást.

Az én javaslatom:

Mivel győzni tudó labdarúgó-csapatunk úgy sincs

— csináljunk — végkiárusítást.

Képzeljük el: eladunk ezer futballistát darabonként 15 ezer forintért, kapunk értük 15 millió forintot; annyi pénzünk lesz, hogy Magyarország legjobb futballistáit megvásárolhatjuk. Minden kívánsá- gvikat teljesíteni tudjuk. Lesz olyan

csapatunk, hogy a szurkolók örömükben emlékszobrot emelnek a labdarúgás dicsőségére.

Ennék az embervásárnak azért van egy kis árnyoldala is: A sporttanács nem biztosítja hozzá a megfelelő ünnepélyes keretet. Sportunk tekintélyét mélyen sérti az, hogy a vásár külsőségek nélkül, szürkén, négy- szemközt folyik le. Milyen szép volna például, ha ezek a vásárok a kultúrház emeleti nagytermében történnének; a sporttanács elnöke „lélekemelő” megnyitó , beszédet mondana a sport jellem!ormáló szerepéről. Úttörők sorfala állná körül „a nap hőseit” hadd tanuljanak azok is.

Zsatlon Miklós

S

a termelést, tovább bővíteni ^ az üzemet Ezért jelentek \ meg 1958-ban ez üzemben o ^ kőművesek, akik rövid idő ^ alatt emeletet húztak a régi ^ épületre. Kétmillió forintos ^ beruházással két új munlca- ^ terem (ahol váltva 4—4 sza-S lag dolgozhat), irodahelyiség, | korszerű fürdő és ebédlfí ^ épült. Májusban és júniusban« öt új szalagot indítottak be | 48—48 munkással. így össze- % sen 226-an, többségükben nők\ kaptak m,unkát a tavasszal. \ fi a int ahogy Szűcs La jos te- ^ ára lepvezető tájékoztatója- ^ ból megtudtuk, az idén a ^ gyár áttért a felsőbabátok, ^ azaz szaknyelven a -„hosszú- i áru-cikkek” gyártására. Ka- ^ báljaik nemcsak az ország-1 ban Icedveltek és keresettek, s hanem külföldön is. Tíz sza- lagtestböl négy exportra dől-1 gozik. Jelenleg szovjet meg- i rendelésre készítenek ballon- S és női kabátcücat.

S hogy nem dolgoznak rósz- ^ szül, ezt bizonyítják a tények. ^ Amióta nem önállóak, ötször^ nyerték el az élüzem címet. § Tavaly hat és fél nap nyere- ^ ségrészesedést fizettek, ezen-1 kívül 1000 forintos textil- & vásárlási utalványt kapott az i üzem valamennyi dolgozója. § (Folytatjuk)

— AZ ESKETÉSI TEREM berendezésére és felszerelésére 50 000 forint támogatást szavazott meg a múltheti tanácsülés.

— A CEGLÉDI TANÁCSI VÁLLALATOK részére szerdán délelőtt tartják meg a harmadik negyedéves operatív tervek jóváhagyásával foglalkozó tervtárgyalást.

— A KÉT BÖLCSÖDÉ épületének felújítására a költség- vetésben szereplő összegeken kívül 15 000 forintot fordít a tanács a városfejlesztési alapból.

— AZ UTOLSÓ KÉT HÓNAPBAN Jrözel 50 panaszbejelentés érkezett a tanács műszaki osztályára. Az osztály dolgozói a panaszokat a helyszínen kivizsgálták és megfelelő határozatokat hoztak.

— SZERDÁN megnyílik a Vendéglátóipari Vállalat büféje a strandon.

— ELKÉSZÜLT a városi tanács útépítéshez, útjavításhoz szükséges úthengere.

— 114,1 SZÁZALÉKRA teljesítette második negyedévi tervét a Cegléd és Környéke Népbolt Vállalat.

— 100 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTE a II. negyedévi tervét a Kőbányai Sör- és Malátagyár kirendeltsége, 4200 hektoliter sört adtak át a ceglédi üzleteknek. Előreláthatóan a III. negyedévi ellátás is biztosítva lesz, mivel nagy mennyiségű pilseni sört is kapnak.

— A BELKERESKEDELMI MINISZTER írásbeli dicséretben részesítette eddig végzett kiváló munkájáért a 12. számú önkiszolgáló élelmiszerbolt vezetőjét.

Anyakönyvi hírek

CEGLÉD:

SZÜLETTEK: Gulyás Mária,

Papp Géza, Rakottyai Mihály, Domokos Sándor Levente, Kemen- ezés Benő, Terjéki Péter, Károly Ferenc, Kovács Ilona, Túri János, Juhász Éva Piroska. Kamocsai Tibor Pál, Réczicza Mária. Tőkés Ildikó Aranka. Bretka Erzsébet,' Fehér Ferenc, Szabados Éva Mária. Knyul József, Máj erezik Anna, Tóth Zsuzsanna.

HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Bán

Mihály és Kis Mária, Meleg István és Illés Mária, Szendrei István és Szijjártó Terézia, Mészáros András Imre és Bakó Anna, Vajda Zsigmond. és Fehér Gabr riella. Biró József és Lipák Veronika.

MEGHALTAK: Cseh Ferenc €7

éves, Váróczi. Györgyné szül. Farkas Etelka 47 éves. Herczeg István 73 éves. Kazinczy Mária 2 hónapos, Lázár Pálné szül. Bv.jáki Terézia 84 éves, Szrapkó István. 8 hónapos, Etédi Ferenc 84 éves.

ALBERTIRSA:

SZÜLETTEK: Keim Mihály

László, Rotkó István Mátyás, Mega Zsuzsanna.

HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kovács János és Szlovák Ilona, Micsinyei István és Csáki Ilona; Nagy István és Varga Zsuzsa.

MEGHALTAK: Dratiik József,

Huszár Pál, Hübs Ferencné szül. Csonka Mária, Megyeri János, Krnács Jánosné szül. Szabó Anna.

CEGLÉDBERCEL:

SZÜLETETT: Thun István!

HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Mocsári János és Friedrich Mária Magdolna.

Sikeres rekordkísérlet

7620 méterre javították a járási ejtőernyősök az országos magassági rekordot

semmit sem láttunk: ugrottunk a végtelen semmibe.

— Vastag felhőrétegen zuhantunk át, amely ruhánkra, arcunkra jégpáncélt ragasztott. Huszonnyolc percig tartó zuhanás után Albertirsa és Cegléd'bercel között értünk földet. örömmel borultunk egymás nyakába, hiszen a mi kis ejtőernyős klubunknak sikerült .megdönteni egy országos csúcsot.

— Sajnos, örömünkbe egy kis bosszúság is vegyült. Föld- reéréskor elvesztettünk két ejtőernyős színés belső zsákot, amelynek értéke darabonként 800 forint. A zsákokon rajta volt a klub bélyegzője. Ezúton is kérjük a megtalálót, hogy juttassa vissza a két zsákot, mert ellenkező esetben az 1600 forintot nekünk kell megfizetni, ami még az új rekor-. derek lelkesedését is lényegesen csökkenti.

SZABADSÁG MOZI MŰSORA:

Július 6_7, hétfő, kedd: Csendes otthon. Zenés magyar film- komédia. főszereplők: Zenthe Ferenc és Galambos Erzsi. Kísérő műsor: Az erdő titka.

Július 8, szerda: A pillanat embere. Kacagtató angol film. Kísérő műsor: Kiskunság. 1» éven alul nem ajánlott!

Július 9—12, csü tör töktől-vasárnapig: Távoli partokon, izgalmas szovjet film. 10 éven alul nem ajánlott.

DÓZSA MOZI MŰSORA:

Július 7—9: Álmatlan éveli. Szerelmek. sorsok, életek. Magyar film. 10 éven alul nem ajánlott.

Julius 13

_12: Kard és kocka.

M

agyar film. Magyar híradó: Fényképezés.

////////////////////////////////////////////.

Sikeres magassági csúcski- sérletet hajtott végre vasárnap a ceglédi járási ejtőernyős klub. Az eddig fennálló magassági rekordot a 4780 métert 7620 méterre emelték.

— Már hónapok óta készülünk erre a rekordjavításra — tájékoztat Oláh Demeter, a járási ejtőernyős klub vezetője. Minden este edzést tartottunk. A rekordkísérlet napján, július 5-én reggel 7 órakor érkeztünk a Ferihegyi repülőtérre, megnéztük azt a gépet, amelyből ugrani fogunk. Gépünket Kapitány István, a MALÉV főpilótája vezette. 12 óra harminc perckor kaptunk engedélyt a felszállásra. Az ugrást vezető Rónai Mihály még egyszer elmagyarázja feladatunkat, majd pontosán 13 órakor felbúgott a gép motorja: elhagytuk a földet. Benn a gépben a hat rekorder jelölt: Olálh Demeter, Orbán Béla, O’áih Ferenc, Ozsgyányi János, Dézsi Gábor és Rónai Mihály. Gépünk fokozatosan érte ■ el az 1500 méteres magasságot. 3000 méter körül jártunk, amikor gépünk jó kilométer vastag felhő rétegen vágta keresztül magát. Hatezer méteres magasság után a gép már csak nagy küzdelem után tudott emelkedni. Felvettük az oxigénlégzőkészüléket, hideg

volt, hogy még a szőrme-kesztyűben is fázott a kezünk. A gépben teljes sötétség és 30 fokos hideg, de a magasságmérő 7620 métert mutatott.

— A pilóta és az ugrásvezető gyors számításokat végzett. Megkaptuk az ugróparancsot, 1

szerepel. Ez a gyár további növekedését, a termelés növekedését eredményezte. Ezt a szépen felfelé ívelő fejlődést próbálta derékbatörni az ellenforradalom. De az országgal együtt a ceglédi ruhaipar is hamar kiheverte . ezt a vérveszteséget.

A megújuló élet egyre többet követelt az ipartól. Szinte fantasztikus módon megnőtt a vásárlóerő, a dolgozók vásárlási kedve. Pótolni kellett az ellenforradalmi harcoknak áldozatul esett és a kirabolt raktárak árukészletét. Pótolni kellett az exporttervben is a kiesést. Ez nagy feladatot rótt az iparra, beleértve a Május 1 Ruhagyárat, illetve annak ceglédi telepét is. így nyílt lehetőség, illetve vált szükségessé 1957-ben a létszámemelés. Ennek a központtól jövő javaslatnak megvalósítása azonban szinte le- . hetetlennek tűnt az adott körülmények között. Ha csak a padlásra nem költöznek, nem lehetett tovább növelni

mukra a kefegyár épületét. De nem volt könnyű meggyőzni a fasiszta propagandával 25 éven át szédített szabóipari dolgozókat arról, hogy a termelés beindításához ideiglenesen szükség van az 6 gépeikre. Ebben is az c-!y sokat emlegetett ,,csajkarendszer” bevezetését vélték felismerni. De végül mégis győzött az egykori szabósegédek józan esze és megindult a termelés. 1951 januárjában az állami vállalatok központjából megérkezett a vár""-vér t felszerelés. Ekkor már 220-cn- 280-an dolgoztak a Ruhaüzemben.

i 2 1954-es esztendő újabb ■ri változást hozott a QiJár életébe. Ettől kezdve mint a Minőségi Kabátgyár telephelye működött, s határozott profilt nyert az üzem. Egy év múlva négy nagyobb ruhaipari vállalat egyesüléséből létrejött a Május 1 Ruhagyár. .4 ceglédi .üzem ettől kezdve ennek telephelyeként

(1)

j felszabadulás után szűzi letett, de mégis öreg gyárnak számít már, jelentős tradíciókkal rendelkezik a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepe.

Pillantsunk vissza az üzem viszonylag rövid, de eseményekben annál dúsabb történetére. 1950-be kell visszalapozni. Ekkor államosították a Révész- és a Lázár-féle szabóságot, melyek a maguk 70—80 segédjükkel, illetve bedolgozójukkal ceglédi viszonylatban jelentős üzemnek számítottak. Révész segédei képezték az új, állami üzem magvát. Fél év múlva, június 1-én már 100 dolgozót számláltak a ruhagyárban, azaz ahogy akkor hívták, a Ceglédi Ruhaüzemben.

Persze az események nem gördültek olyan simán, mint most a papíron a betűk. Az állami üzem létrehozója sok nehézségbe, akadályba ütközött. Hely-probléma nem volt, * tanács biztosította szá■*

\