Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-01 / 152. szám
risi MEM ■gfCirlaP 1959. JŰLIUS 1. SZERDA L ehiggadt, bölcs ember — tele fiatalos forrongással. Sokat tudó, művelt — pedig csak két „alsókereskedelmire” futotta annak idején szülei erejéből. Katonás egyéniség — mégis, minden szépről a leg- lágyabban tud beszélni. Régimódi az érzéseiben, sokszor a szavaiban is — de ezeknek az érzéseknek és szavaiknak a legmaibb tartalmat adja. Nagyszerű ember Knapp Vince bácsi, az érdi népkönyvtár hetvenkét éves könyvtárosa. !/ alandos élet, küzdelmes ■í» múlt áll a háta mögött. Jelenét és jövőjét az önmaga szabta kérlelhetetlen köteles- ségteljesítés határozza meg. Ebbén az egyben nem ismeri a tréfát. Márciusban agyvérzést kapott. Megbénult a jobb karja, a jobb arca. Az orvos kétségbeesve veszekedett vele, de ő bejárt dolgozni. — Nem akartam becsukni a könyvtárt... — mondja határozottan és szűkszavúan. Mindent kifejez ez a pár szó. Bemutatja Vince bácsit, aki emberfeletti energiával bejár a könyvtárba, aki munka közben a bal kezével szorította a jobba a tollat és így vezette az egyik leéz a másikat a papíron. Az apja zsellér volt. Korán meghalt és ö Pozsonyban nevelkedett a nagybátyjánál. Elvégezte a négy polgárit és a két alsó kereskedelmit. De harmadikba már nem iratkozhatott. A mostoha nagynénje nem engedte. — Mikor megtudtam — idást a félszázados eseményeket — elsötétedett előttem a világ. Ágynak estem. Egy hónapig élet-halál közt lebegtem. Az orvos azt mondta: „nagy lelki megrázkódtatás”. Tpelépiilt belőle. Pékinasnak " szegődött a nagybátyjához. Hajnaltól késő estig nyelte a lisztport, sütötte a kemence forrósága és szaladgált a városban a kiflis- kosarákkal. De mihelyt az apró borravalókból, zsebpénzből összegyűlt néhány krajcárja, rohant a Lőwi antikváriushoz, hogy hosszas töprengés, latolgatás után kiválasszon, megvegyen egy könyvet. Aztán a pénzügyőrséghez került, majd húszéves korában katonának. Megnősült, végigharcolta a világháborút. A szolgálat, az otthoni gondok mellett azonban szorgalmasan olvasott, és írt. „Az akkori valóságról” — ahogyan nagyon komolyan mondja. A gazdag bíró kitagadja a fiát, mert szegény lányt vett feleségül — erről szól a Falu gyöngye című népszínműve. A darabot számtalan helyen játszották az országban. Háromszor adta ki a Kákái Kiadó, ahol a szolgágyakran összejön — tíz-tizenöt gyerek a könyvtárban, Vince bácsi érdekes előadásokat tart nekik. A szülők szeretetéröl, az öregek tiszteletéről, a csillagászatról, a történelemről. Remek memóriája, tiszta feje és világos, rendszerező agya kitörölhetetlenül elraktározta a sok évtized minden tanult és tapasztalt megismerését. Bármiről beszél, a gyerekek úgy hallgatják, olyan áhítattal, mint a mesélő nagyapót. Ha vijjogó szél csapja arcába a havat, ha forró nap perzseli a hátát, Vince bácsi gyalog teszi meg a hosszú utat a könyvtárba, gyalog kapaszkodik fel a hegyre, a kertes, tiszta kis házba. Itt él a feleségével. Itt olvas esténként, itt ír fáradhatatlanul, nyáron itt ül ^ le pihenni az egyik árnyékos ^ p adra. / tt ülünk most is. Vince ba. ^ esi beszél, mesél, és míg\ élvezettel hallgatom, az mo- ^ toszkál bennem: hány nagy ri- ^ portot, milyen szép regényt le- ^ hetne erről az emberről, erről § az életről írni. $ Szinte fáj, hogy mennem § kell. Rossz, hogy nem nézhe- tem, nem hallgathatom tovább § ezt a nagyszerű öreget. Búcsú- 8 zunk, kezet fogunk. A napszítta, acélinas kéz ^ szorítása még gyenge. Még ér-^ zödik rajta a múltkori bénult- ^ ság. De a bölcs, tiszta szemek- ^ ben ott cHllog a vidám, fiata- 8 los életerő. 8 8 Murí.nyi Jówef Kenyeret! lat és öniképzés mellett lektor- kodott. Negyvenhétben megjelent a kommunista és szociáldemokrata párt egyik közös színjátszókönyvtár sorozatában. Negyvenöt márciusában tolmácsként dolgozott a szovjet hadseregben. (Kitűnően beszél csehül, szlovákul és németül.) Ez év őszétől a tanácsnál kap beosztást. Itt dolgozik, majd ötvenötben átveszi az elhanyagolt könyvtár vezetését. A négy év alatt háromszorosára nőtt a könyvállomány és megkétszereződnek az állandó olvasók. A négyszázhuszonhat állandó olvasó nemcsak a számokban növekedik, hanem minőségileg is módosul. Nem összevissza olvasnak, hanem Vince bácsi tanácsára hallgatva, rendszeresen, az érdeklődési körüknek és koruknak megfelelő könyveket. Nemcsak a lapokat futják át, hanem komolyan odafigyelnek, mert az öreg mintegy szigorú tanító bácsi, mindig kikérdezi őket. Ha kell, kritikai elemzést ad a könyvről, ha kell, megmagyarázza azt, amit nem értett meg az olvasó. j hivatása mellett talán a gyerekeket szereti a legjobban. Ha összejön — és VINCE BÁCSI Az „alvó rám " ébredez ! \ alahányszor az isaszegi j dombok között bolyongok, j mindig nagy elődeink dicső | csatái elevenednek meg előt- ! tem gondolatban. A tavaszi ! virágdíszben pompázó lankák j ma is őrzik még a nagy csa- ! ták emlékeit: megannyi piros ! virág mindenütt, mintha vala- ! mennyi egy-egy hős honvéd i véréből fogant volna. ! Több, mint száztíz eszten- S deje... S Akkor még csak apróka te- ; lepülés volt itt, néhány föl- S desúrral, de annál több föld- ; nélküli, mindenkinek kiszol- ! gáltatott jobbággyal. | Az egykori jobbágyok ősei J ma már inkább csak névlege- j sen ragaszkodnak az ősi juss- J hoz, a földhöz. A nyolcezer ^ lakosú község kilencvenhét ^ százaléka a városba szegődött. \ A közeli városok felszip_ $ pantották az isaszegi embere- ^ két. Elvárosiasodtak. A régi $ paraszti gúnya csakúgy a ^ múlté, akár a paraszti gazdál- ^ kodás. Szinte egyik napról a ^ másikra megnőttek az igé- ^ nyék, a falu azonban nem tu- ^ dott lépést tartani az emberek S fejlődésével S 8 Tíz esztendővel ezelőtt kul- § túrházzá alakították át a ré- ^ gi kocsmaépületet. A nagyte- 8 rembe száz széket tettek, má- 8 sik százötven ember álldogál- $ hat a székek mögött, a falak ^ mellett. De ugyan mi ez a ^ kétszázötven férőhely egy \ nyolcezer lakosú községben, \ ahol ráadásul városban dol- ! gozó munkások élnek? Szinte ; egyenlő a semmivel. I A kultúrházban tízeszten- : do alatt hét igazgató váltogat- ; ta egymást. Csoda-e, hogy az ! élet sehogy sem akart fész- ! két rakni a rozzant falak kö- 5 zött. Ilyen vigasztalan volt a | helyzet egészen az őszig. Ak- ; kor következett az első nagy \ változás. Uj igazgató került | a kultúrház élére, s munká- ; ja nyomán megalakult a szín- \ játszó csoport, újjászületett a S tíz éve halódó dalárda, iánc- ^ csoportot szerveztek és mun- j kához látott a foto-szakkör is. ^ Alig fél esztendő telt el az- : óta, s az eredmény máris le- j mérhető. A színjátszócsoport, J amely eddig csak rövid jele- J netekkel, egyfelvonásosokkal 5 próbálkozott, most háromfel- ! vonásos színmű előadását ter- 5 vezi. A táncosok nagy siker- í rel szerepeltek a gödöllői me. ; gyei népitánc-fesztiválon. Ti- | bo’d Géza. a kórus vezetője, í már azon fáradozik, hogy a 5 harrpinctagú éneldrart ötven | főre bővítse. A fofcsok a Ta- J nácsközíársaság ünnepén ki- | állítást rendeztek A terme- í löszövetkezetsk életéből cím- 4 mel. Mindez fel esztendő alatt történt ott, ahol azelőtt szinte semmi sem volt. Ez azonban csak a művészeti csoportok munkája. Az ismeretterjesztésről és a könyvtárról külön szólni kell. Ősz óta minden hónapban két ismeretterjesztő előadást rendeztek. Az egyik minden alkalommal Isaszeg néprajzát, történetét, népszokásait elevenítette fel a szépszámú hallgatóság előtt, míg a másik előadás a technika, a természettudományok, az irodalom és a történelem kérdéseiből merítette témáját. A könyvtár kétezerötszáz kötetnyi könyvvel működik. Az év első három hónapjában több, mint kétezer könyvet kölcsönöztek az isaszegiek. Pedig ugyancsak mostoha körülmények között kapott helyet a könyvtár a kultúrházban. Egy csöppnyi helyiség csupán, amelyet még fűteni sem lehet. Az olvasókat azonban még ez sem riasztotta vissza. Még most, a nyári hónapokban is közel ötszázan látogatják. Ez pedig ugyancsak nagy dolog, ha figyelembe vesszük, hogy a diákok nagy része nyaralni ment, a felnőttek pedig a napi gyári munka után a sötétedésig oda- kinn dolgoznak a földeken. Az ősszel tehát megkezdődött az első nagy változás. A második most van indulóban. Kultúrparkot építenek az isaszegiek! Hat hold területen, a község központjában! Társadalmi munkában eddig másfélezer köbméter földet mozgattak meg. Ha pénzben mérnék a falu nagy összefogását, az eddig végzett munka több mint húszezer forintot tenne ki. Legutóbb már egy földgyalu és érkezett. Hogy mi lesz itt, a kultúr- parkban? Még az őszre elkészül a fut- ballpálya. Talán a park is. Jövőre pedig felépül a szabadtéri színpad és a strand. A községfejlesztési alapból eddig ■ tízezer forintot fordítottak erre a célra. Jövőre pedig újabb hatvanezer forintot fordít rá a községi tanács. S legalább eny- nyi lesz a társadalmi munka ■ értéke is! Az isaszegi emberek , élete lassan kiemelkedik az egyhangú unalomból. Egyre több lesz azoknak a száma, akik már odahaza is megtalálják a szórakozást, a művelődés lehetőségét, s nem töltik hosszú utazással szabad idejüket. Eddig sokan „alvó városnak” nevezték Isrszeget. Sok igazság volt ebben, hiszen az emberek javarésze csak aludni járt haza. Most azonban ez az ..alvó város” már ébred álmából. S az isaszegi emberek véleménye szerint nem is olyan rossz dolog ez afc ébredés! Prukncr Pál I« m \ m J Nem átutazó vendég Még csak a nyár elején járunk. Az iskolák kapui \ zárva. A tanítók, tanárok legnagyobb része már megkezd- i te nyári szabadságát. A tanácselnökök is minden bizony- i nyal felsóhajtanak: két hónapig nincs gondunk az isko- i Iával. '■ Való igaz, hogy most két hónapig nincs annyi gond, i de azért a nyár sem gondtalan. A két hónap gyorsan el- i röppen, s ekkor megérkeznek a falvakba az új pedagógu- i sok. Tele életkedvvel, ifjúi lelkesedéssel. Tanácselnökeink feladata, hogy ez a kedv és lelkesedés egyetlen pillanatra se lanyhuljon. Azért szólunk még idejében. Az új pedagógus nem csupán örömöt jelent. Gondot is. Elsősorban lakásgondot. Hol lakik majd a faluban az új tanár, vagy az új tanítónő! Solcan talán most csak legyintenek. Ugyan honnan teremtsünk elő egy új lakást! Nincs igazuk. A tanító nem átutazó vendég a faluban. Legalábbis nem szabad, hogy az legyen! A pedagógus valóban csak akkor az egész falu tanítója, nevelője, ha ott él az emberek között. S akkor nyújthatja csak tudása legjavát, ha az utolsó órákon nem azon jár az esze: elérem-e a déli vonatot, amely hazavisz a fővárosba. Az otthon szó a tanítónak a falut kell, hogy jelentse. Azt a községet, amelynek gyermekeit tanítja tudásra, szépre, jóra. De hogy valóban otthon legyen a falu, az legtöbbször nem rajta múlik. Inkább a falu vezetőin: mennyire gondoskodnak róla. Hol lakjon, hol étkezzen ás igy tovább. Ezért szólunk időben. Amikor még lehetőség nyílik arra, hogy a tanács vezetői intézkedjenek. Otthont kell biztosítani a falusi pedagógusoknak! Otthont, ahonnan nem vágyódnak el minden tanév végén. Otthont, ahol túl a tanítói munkán, a falu kulturális életének központi alakjává válik a tanító. A nép igazi nevelőjévé. — p — Könyvsarok KÄTHE KOLLWITZ — Lenka von Koerber visszaemlékezése — s 8 A napokban érdekes könyv $ került könyvesboltjainkba az $ Európa-kiadó gondozásában. | Az írónő, Lenka von Koerber, $ a nagy német művésznőnek, 8 Käthe Kollwitznek állít méltó ^ emléket könyvében. $ Käthe Kollwitz életművét $ ma már az egész világon is- ^ merik és elismerik. Mi, ma- $ gyarok is megszerettük és a $ magunkénak tartjuk a kitűnő J rajzművész nemegyszer drá- 5 mai erejű képeit, amelyekkel 5 egész élétében küzdött a há- | ború, az embertelenség, a né- $ met fasizmus ellen. „Teljes j egyetértésnek kell uralkodnia | a művész és a nép között” — 5 ez volt művészi hitvallása, ! amelyről soha, egyetlen pilla- | natra se mondott le. $ ! _ Lenka von Koerber német; j írónő, aki hosszú esztendőkön § 5 át a nagy művész személyes; | jóbarátja volt, visszaemléke-j j zések formájában eleveníti $ i fel az olvasó előtt e nagysze- $ ! rű életet. Könyvének minden! j fejezete lebilincselő, s olvasá- > j sa közben feltárul előttünk azj ! a harcos életút, amelyet Kä- § | the Kollwitz járt be élete so- ^ j rán. Hosszú, termékeny életé-! S ben mesterművek egész sorát« S alkotta, amelyek szuggesztív I .erejükkel felébresztették az! | emberekben az új élet iránti! 5 vágyakozást. Ugyanakkor ezek! ! a képek elszánt harcra, is j • buzdítottak minden ellen, ami' .... gonosz és embertelen ezen a világon. Hosszan sorolhatnánk élete nagy műveit, a Takácsok című sorozatot, a Munkásasszony, Anya és gyermeke, Kenyeret, Gyermekeit óvó anya, vagy éppen a Soha többé háborút című képeit. Egytől-egyig beszédes mesterművek. Koerber könyve nyomán olyan »emberrel ismerkedünk meg, aki mint művész és mint ember, egyaránt a csúcsokra ért s éppen ezért méltó példaképe lehet ifjúságunknak is. Az ízléses kiállítású könyvet Käthe Kollwitz számos művének sikeres reprodukciója gazdagítja. W///////////////W///W///////////////A Paul Robeson énekel a he' "k VIT békeünnepélyén A V /ÍT részvevői augusztus 1-én, szombaton este fél hét órakor nemzeti viseletűkben békefelvonulást tartanak a bécsi Ringnék a Schwarzen- berg-Platz és a Hofburg kö- I zötti szakaszán. Este 9 órakor nagyszabású békeünnepé’y ; lesz a Hofburg hatalmas ud- j varán. Ennek keretében Paul : Robeson, a világhírű néger | énekes és bélsehargos több ; dalt ad elő és a kü’önböző or- ; szagok ének. és táncegyütte- 1 sei is fellépnek. '/////////////^//////, Kisfalud! Stróbl Zsigmond kitüntetése i A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kisfaludi Stróbl Zsig- ! mond Kossuth-díjas kiváló művésznek 75. születésnapja alkal-1 mából, egész élete művészi munkássága elismeréséül a Munka ! Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést kedden délelőtt Kiss Károly, az Elnöki Ta- ; nács elnökhelyettese nyújtotta át az Országházban. Az ün- ! népségén jelen volt Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, ! Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és ! kulturális osztályának vezetője, Aczél György, a művelődés- ! ügyi miniszter első helyettese. ! A felszabadulási emlékmű részlete Sarjúkaszáló