Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

r 1959. JÚLIUS 4. SZOMBAT. m"x9 MEG» cc&Cirlap 3 A készülődés napjai Polgár Péter, a taksonyi Kossuth Tsz elnöke úgy dél­tájt permetezésből tér haza, hogy rövid ebédidő után újra induljon kukoricát kapálni. Még a saját nyolc holdját mű­veli, mint a Kossuth Tsz többi 107 tagja, akik tavasszal hatá­rozták el, hogy a község har­madik mezőgazdasági nagy­üzemében munkálkodnak. A Kossuth Tsz tagjainak 583 holdas gazdasága lesz, amelyből az erdőt és a réteti leszámítva, 515 hold a szántó. Polgár Péter fejből sorolja a jövő évi terv adatait, ame­lyet a vezetőség dolgozott ki és a napokban összeülő közgyűlés hagy jóvá. — A táblákat már most kije­löltük — kezdi — s ha a tagság is ügy látja jónak, akkor 160 holdon őszi búzát, hatvanon őszi árpát vetünk. A szántásra, vetésre a szerződést már megkötöttük a gépállo­mással. Október 31-ig földbe kell kerülni a magnak. El ne felejtsem — emeli fel a hang­ját —, már 15 hold lucernát le is vágtunk, úgy 65—70 mázsá­ra saccolom. Ez már a szövet­kezeté. Aztán megvan a helye a 90 hold krumplinak, amiből hatvanon korait, harmincon pedig őszit akarunk. A korai krumpli helyére száznapos ku­koricát vetünk, aztán külön negyven holdat kukoricának, ezen próbáljuk ki a hibridet. Harminchat holdat lucernának és tíz holdat pedig cukorrépá­nak szánunk. Egy olyan hét­holdas darabon akarunk kerté­szetet csinálni, ahol káposztát termelnénk, s ha győzzük pénzzel, akkor fokhagymával is foglalkozunk. A jövő évi tervben szerepel még a juhtenyésztés, úgy 200 darabos falkával, ha elő tud­ják teremteni a rávalót. Ba­romfival is szeretnénk próbál­kozni, mert annak nagy a ke­letje, különösen itt Pest mel­lett. A tervekről vidámabban, a kezdés gondjairól halkabban beszél Polgár elvtárs. Mert gond aztán van most éppen elég. — Ki kell jelölni azokat az istállókat, ahová állatainkat visszük. Jelenleg 40 tehénről van szó, amelyek nem törzs­könyvezettek ugyan, de a napi 10—12 literes fejési átlag meg­van. Elérjük velük a 16-ot is, ha okszerűbben takarmányoz- zuk — jelenti ki az elnök. — Aztán itt van a lókérdés. Ne­kem is van kettő, szeretem is őket. de hát ha le kell monda­ni róluk, — lemondok. Majd megvigasztal a nagyobb jövedelem, —• mosolyodik el —, még ha egy esztendő múltán látom is. Szóval az első ütközet, lovas ütközet lesz — mondja félig tréfásan Polgár elvtárs —, mert nyolcvan pár lova van a tagságnak és csak tíz, legfel­jebb tizenöt párra van szüksé­ge a tsz-nek. Mennyi takar­mány kell ennek js a télen!?... Persze, mindenki ragaszkodik a saját lovához, így hát nehéz lesz igazságot tenni. De majd­csak megértik az emberek, mert fő a boldogulás. — A másik dolog: pénzt te­remteni az induláshoz. Ezt a vezetőség úgy gondolja megol­dani, hogy 30—40 szarvasmar­ha hizlalására leszerződünk az állatforgalmival (a takarmány előkerül abból, amit a tagság az idei termésből előlegez, jö­vőre visszakapja), hogy a kez­dethez legyen költőpénze a szövetkezetnek a kisebb költsé­gekre. Az elnök személyes gondjai is szóba kerülnek. Itt van pél- pául a saját nyolc holdja is, amelyet kapálni, permetezni, aratni kell. A termés az idén bőséges, a dolog is több vele. Ahogy Polgár Péter elvtárs elmondja, tényleg nehéz az el­nöknek, de nehéz a vezetőség többi tagjának is, mert egy ki­csit felemás ez a helyzet. Jön­nek a tagok, kérdeznek, felelni kell mindenre. Most csak a sa­ját kis gazdaságuk méreteiben tudnak számolni a legtöbben, még nem lépték át a mezsgyé­jük határát. — Majd őszre az is meglesz — mondjuk, amíg lekezelünk Polgár elvtárssal, aki a lovak közé csap és indul ki a kukori­caföldre kapálni. Defy Károly Egy szélhámos olcsó trükkjei — és a hiszékeny áldossaiok Irsai Szabó Péternek kel­lett a pénz. De a munkához nem fűlött a foga. Könnyebb módot keresett. A hiszékeny emberek miatt talált is. Először lakáscsere mani­pulációval jutott pénzhez. 1958 elején a budapesti (VIII. Népszínház utca 46. szám) la­kását elcserélte Izsák Sándor budapesti (III, kerület, Tor­nya utca 7.) nyaralójával. Ké­sőbb megállapodott Izsákkal, hogy rövidesen vidékre köl­tözik és akkor 4000 forint el­lenében a nyaralót visszaad­ja. Izsák a szóbeli megegyezés után kétezer forintot át is adott, de Irsai ennek ellenére hosszú ideig nem volt hajlan­dó kiköltözni. A kétezer fo­rint rohamosan fogyott, Izsák is egyre erélyesebben köve­telte a nyaraló megállapodás szerinti átadását, ezért Irsai szigetszentmiklósi ismerősei révén érintkezésbe lépett Rácz Ferenccel, akivel meg­egyezett, hogy annak Sza- bolcska utca 8. szám alatti lakóházát egy évre, kétezer forintért bérbe veszi. Kiköltözött hát a nyaraló­ból a bérbevett lakásba, s Izsáktól így megkapta a megállapodás szerinti má­sik 2000 forintot is. Irsai Szabónak hamarosan újabb ötlete támadt. Február elején, az esedékes ' lottóhú- zási napon, miután az ered­ményeket megtudta, egy üres szelvényre az öt kihúzott számból négyet felírt. Ezzel a szelvénnyel felkereste sógo­rát, aki biztos fedezetet lát­ván, pénzt kölcsönzött neki. Hogy valószínűbbnek lás­sák a trükk, Irsai egy barát­jától takarékbetétkönyvet kért kölcsön, amelyben 1100 forintos összeg szerepelt. Ir­sai most már ezt a takarék- könyvet mutatta fel hitele­zőinek, mondván, hogy a négytalálatos lottószelvényre járó összeg nagyobb részét az OTP egyelőre még nem fizet­te ki; Irsai mint négytalálatos lottószelvény-tulajdonos meg­állapodott Rácz Ferenccel, hogy a házukat megveszi. Meg is kérte a tulaidonost. hogy addig, amíg az OTP-től a teljes összeget megkapja, kölcsönözzön neki négyezer forintot. Ráczék hittek Ir- sainnk, elegendő pénzük azonban nem volt, ezért a szomszédtól kértek kölcsönt. Végül abban egyeztek meg. hogy a következő napok vala­melyikén ügyvédhez men­nek. ahol az adás-vételi szer­ződést is megszerkesztik. Irsai ezek után Sárkánv Fábián szigetszentmiklósi ré­gi ismerősét kereste fel, aki­től már kprábban kétezer fo­rintot kölcsönkért, s ezúttal négyezer forintot vett fel tőle — miután neki is előadta a lottó- trükköt. Irsai, hogy meneküljön a hitelezők szorongatása elől, újabb kölcsönöket vett - fel. Azonban ez sem segített raj­ta. A hitelezők már bíróság­gal fenyegették. Irsai nem látva más megoldást, egy időre eltűnt. Két hétig Pesten csavargóit, de közben össze­találkozott Ráczékkal. Hogy mentse magát, panaszkodott: az OTP-nél valami „stikli” történt, mert még mindig nem fizették ki a nyereményét. Egyben közölte velük, hogy új ügyvédet talált, akit alkal­masabbnak tart az adás-vételi szerződés lebonyolítására. Egyébként — mondotta —, ez az ügyvéd intézi az OTP- ügyét. A szélhámos megadta a nemlétező ügyvéd nevét és címét is; Irsai helyzete mindinkább tarthatatlanná vált. S ekkor egy újabb ötlete támadt: 1958 augusztusának egyik napjára összes adósait meg­hívta a budapesti Híd-borozó- ba. Azok meg is jelentek. Ir­sai nyomban félrehívta a hi­telező társaság egyik tagját, Sárkány Fábiánt: — Most megyek a pénzért — közölte vele —, de ott ez­reléket kell fizetnem és nincs nálam egy fillér gern. Légy. szíves, adjál kölcsön kétszáz forintot. ......................... " S árkány adott, Irsai pedig ismét eltűnt. A hitelezők végül is a rend­őrséghez fordultak segítsé­gért. így került kézre Irsai, aki olcsó trükkjeivel hosszú időn keresztül orruknál fog­va vezette hiszékeny hitele­zőit. A vizsgálat során derült ki, hogy Irsai Szabó csak­nem 26 ezer forintot csalt ki ismerőseitől. Irsai Szabó Péter ügyében a Ráckevei Járási Ügyészség elkészítette a vádiratot. A bí­róság előtt már semmiféle trükkel nem rukkolhat elő ez a minden hájjal megkent szélhámos. — dudás — Megkezdték a nagyüzemi méhészetek kialakítását Zavartalan lesz a mézellátás A magyar méhészkedés tör­ténetében nevezetes lesz az idei év. A többéves munka- program végrehajtásának első lépéseként az idén megkezdő­dött a hazai nagyüzemi ter­melőszövetkezeti méhészetek kialakítása. Az első évben, az országos központ közreműkö­désével 35 termelőszövetkezetben létesítettek — több mint 2000 családdal — új mé­hészetet. ügy tervezik, hogy a jövő év­ben már 4000 méhcsaládot bo­csátanak a termelőszövetke­zetek rendelkezésére. Szakis­koláik fejlesztésével meggyor­sítják a szakemberképzést. A mind rendszeresebbé váló belföldi piackutatás adatai sze­rint a hazai mézfogyasztók szívesebben vásárolnak kisebb tételeket. E kívánságnak ele­get téve június első napjaiban az eddigiek mellett 15 dekás csomagolásban is kapható lesz az üzletekben a méz. A 15 dekas méz, hogy turisták és kirándu­lók is minden „veszély’’ nélkül vihessek maguk­kal, műanyagtubusban ke­rül forgalomba. Felkészül a méhészeti köz­pont arra is, hogy a nagyüze­mi méhészetek bekapcsolódá­sával emelkedő méztermést már az első években zökkenő nélkül értékesíthesse. Tsz-tagok vagy harmados kapások? Megjegyzések a váchartyáni Alkotmány Tsz jövedelemelosztási rendszeréhez Nem lehet szó nélkül el­menni amellett az — enyhén szólva — egyéni módon értel­mezett ..szocialista” jövede­lemelosztási rendszer mel­lett, amelyet a váchartyáni Alkotmány Tsz-ben 1957 óta meghonosítottak. Arról van szó ugyanis, hogy a terme­lőszövetkezet vezetőség® a7- el­lenforradalmat követő gazda­sági évtől számítva — engedve az akkori zűrzavaros hangu­latnak —. a kapásnövényeikkel bevetett terület túlnyomó ré­szét rendszeresen kiadja har­mados művelésre a tagoknak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tsz tagjai &z így felosz­tott területen végzett munká­jukért — az alapszabályban le­fektetett elvektől eltérően — a jövedelemelosztásból nem munkaegység szerint részesednek, hanem a megmű­velt területen elért termés egy­harmadát kapják meg, míg a fennmaradó kétharmad rész a termelőszövetkezeté marad. Ily módon ebben az évben a termelőszövetkezet vezetősége a közös gazdaság területének több mint hatvan százalékát adta ki a tagoknak harmados művelésre. Részesm ű ve lés alatt áll többek között az ösz- szes kukorica-, burgonya-, cu­kor- és takarmányrépa terület, valamint a vöröshagyma és a mák. A megnevezett kapás- növény-területeket 59 részre osztották fel, s így a szövetke­zet fninden tagjára két és fél hold kapásnövény megmunká­lása jut. Amikor a tsz vezetőivel és a tagokkal folytatott beszélgetés során megkérdeztük, miért tértek le a munkaegység alap­ján történő jövedelemelosztás útjáról, azt a meglehetősen sánta magyarázatot kaptuk, hogy náluk a tagok és hozzá­tartozóik érdekeltségének meg­teremtésére állítólag ez az egyetlen járható út. Más szó­val: ők ezzel egyszer s minden­korra megoldották a családta­gok munkába történő bevoná­sának problémáját, mert néz­zünk körül a gazdaságban, nem látunk egyetlen talpalat­nyi gazos területet sem. Az­előtt pedig megtörtént, hogy 40 hold kapásnövény nem lát­szott a gyomtól, s volt olyan év, amikor télen, bokáig érő- hóban törték le a kukoricát. Való igaz, ilyesmi korábban előfordult az Alkotmány Tsz- ben, csupán abban tévednek, hogy ennek a hanyagságnak az okát — a könnyebbik módot választva —, egyszerűen a munkaegység-rendszerben ke­resik, ahelyett, hogy magukba néznének és jbbban megvizs­gálnák, vajon megtettek-e ak­kor mindent a közös gazdaság, a jövedelmezőség fejlesztése érdekében. Ami pedig a mun­kaegység szerinti jövedelemel- elosztás állítólagos „hátrá­nyát” illeti, szerencsére nem igy áll a helyzet: számos — a megye legkülönbözőbb vidé­kein működő, s jelentős ered­ményeket felmutató —, terme­lőszövetkezet példája bizonyít­ja, hogy a szövetkezeti gazda­ságokban egyedül a jövedelem túlnyomó részének a végzett munkaegységek arányában történő felosztása felel meg a szocialista elveknek, s te­gyük hozzá mindjárt, hogy a jelenleg érvényben lévő mű­ködési alapszabálynak is. Ez az elosztás1 a legigazságosabb, a tsz-ek óriási többségében ed­dig leginkább ez vált be és vezetett eredményre. Az alapszabályszerű gaz­dálkodás és jövedelemelosz­tás keretében ugyanakkor bő és sokoldalú lehetősége van a tagok érdekeltségének és hozzátartozóik bevonásának fokozására. Kívánatos, hogy maguk a tsz-ek vezetői és tag­jai — az érvényben levő alap­szabály adta lehetőségeken be­lül — keressék, kutassák er­re a legjobb megoldást. Ám, ami a váchartyáni Al­kotmány Tsz-ben meghono­sodni látszik, az nemcsak hogy homlokegyenest alapszabályba ütköző gyakorlat, hanem felélesztése és folytatá­sa a felszabadulás előtti, a földesúri birtokokon szokás­ban volt és a szocialista el­vekkel semmiképpen össze nem egyeztethető részes mun­kának. S hogy mire vezethet ez effajta rendszer, azt a töb­bek között mutatja az a mind­inkább elharapódzó jelenség is, hogy a tagok egy része a számukra kijelölt területet máris másoknak adják tovább megművelésre, míg maguk in­kább az azonnali hasznot je­lentő munkavállalás után néz­nek. És még valamit meg kell mondanunk ezzel kapcsolat­ban: mit tenne a szövetkezet vezetősége például abban az esetben, ha a tsz állattenyész­tői egy napon azzal az igény­nyel állnának elő, hogy — a kapásnövényekhez hasonlóan —, osszák ki közöttük az állat­szaporulat, valamint a tejho­zam egyharmadát is? Jelenle­gi felfogásuk szerint ugyanis a tsz vezetőinek nincs elvi alapjuk aiihoz, hogy egy eset­leges ilyen óhajt elutasítsa­nak. S ha megtennék, mit gon­dolnak, hová vezetne ez az út? Káoszhoz, zűrzavarhoz, a ter­melőszövetkezet szocialista jellegének teljes megszünte­téséhez. Azt tanácsoljuk tehát a vác­hartyáni Alkotmány Tsz ve­zetőinek és tagjainak: kísér­letezzenek, keressék, kutassák a munkában való érdekeltség legjobb formájának kialakítá­sát, de szigorúan a szocialista elvek szerint készült működé­si szabályzat alapján. Meglát­ják, hogy a saját boldogulá­suknak és a közös gazdaság felvirágoztatásának is ez az egyetlen járható útja. Ari Kálmán Ahol a különleges gépkocsik készülnek Látogatás a Csepel Autógyár kísérleti üzemében VAKÍTÓ LÁNGOT szár a sistergő hegesztőpisztoly, daru emelkedik a télig kész kocsi­váz fölé — még néhány nap, aztán a csarnokajtón újabb különleges rendeltetésű teher­gépkocsi gördül ki a gyárud­varra. Ki ttidná már meg­mondani, hány nagyszerű ‘konstrukció öltött itt testet, s hány átvirrasztott éjszakát „bábáskodtak” a Csepel Autó­gyár kísérleti üzemének dol­gozói a születő új mintagép­kocsik fölött. Solti János üzemvezetőt is meglepi a váratlan kérdés. — Nagy hirtelen nem is tud­nám összeszámolni, mennyi prototípust készítettünk már Július 8-án szerdán ÖNKISZOLGÁLÓ CIPŐBOLT nyílik BSudakalászon (PETŐFI TÉR 2.) Férfi-, női, gyermekcipők. Bőr díszműáruk. Bőséges árukészlet — nagy választék. Szeretettel várják kedves vásárlóikat a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKER. V. dolgozói. el itt — mondja, majd bele­lapoz az üzemiroda naplójá­ba s aztán kezdi a felsorolást. — Ha jól emlékszem, az el­ső jelentősebb munkánk a billenőplatós teherautó volt... Igen, ennek már idestova nyolc esztendeje. Akkor még a szigethalomi gyártelep jár­műgyára adott albérletet a kis prototípus műhelynek. Splti János, Nagy István és még néhány an kezdtek először az úttörő munkához. Sokszor kel­lett járatlan úton haladniok, mert amíg a sorozatgyártó részlegek mindig ugyanazt a műveletet végzik, a prototípus- készítők valamennyi típusnál elölről kezdik a munkát. Egye­düli támpontjuk a tervrajz. Minden egyes konstrukció el­készítése újabb, előre nem sejtett nehézségeket tartogat. Ami a rajztáblán még nyilván­való, az gyártás közben ko\ moly problémát okozhat. AZ IDEI Budapesti Ipari Vásáron bemutatott és külföl­dön is kiállított cementszállító gépkocsi az építőipar dolgozói­nak nyújt majd nagy segít­séget. A kocsira szerelt két darab három és féltonnás tar­tály jelentősen megkönnyíti majd a cementszállítást és meggyorsítja, higiénikussá te­szi. Nemrégiben készítette el a kísérleti üzem a 450-es típusú üzemanyagszállító gépkocsit. Az ikertartállyal felszerelt pompás konstrukció nyolc­ezer liter folyadékot szállít, a tartályokat külön töltőnyílással és leeresztő nyílással látták el. Ebben a gépkocsiban Í egyébként maró vegyi anya­gokat is lehet szállítani, mert a tartályok belső felületét lúg- és saválló festékanyaggal von­ták be. < Az ember munkájának a megkönnyítését szolgálja az Állati Fehérjefeldolgozó Vál­lalat részére elkészített dög­szállító kocsi is. Nem kell kézzel érinteniük a dolgozók­nak az elhullott állatokat, a hidraulikus emelőszerkezet automatikusan üríti a kocsit. EZEKBEN a napokban a moszkvai és zágrábi kiállítá­sokra készülnek a kísérleti üzemben. Jelenleg a borszállí­tó kocsi prototípusa készül. A pótkocsira szerelt négy darab, összesen 60 hektoliter befoga­dásé alumíniumhordót szige­telt burkolattal látják majd el. Július 15-re átadják a 12 tonnás nyergesvontatót is. Ez, a külsőre is rendkívül ízléses, különleges gépkocsi, a leg­magasabb igényeket is kielégí­ti, a vezetőfülkét még rádió­val is felszerelik. Hozzákezdtek már a Dcőtörő kocsi prototípusának elkészí­téséhez is. Lehetne még be­szélni az itt készült darus­kocsiról. a nagyteljesítményű alvázakról, vagy a nemrégi­ben ellíészült mikrobusz alváz­ról. Valamennyi az ember fá­radságos munkáját kívánja könnyíteni. SOKSZOR KELLETT mát nehéz feladatot megoldaniok a kísérleti üzem dolgozóinak. Különösen a határidős munkák igényeltek komoly erőfeszí­tést. Gyakran előfordult, hogy csak néhány nap állt a kivite­lezők rendelkezésére. Mégis, a magyar különleges gépkocsik egyetlen kiállításról sem kés­tek el. A kísérleti üzem dol­gozói is hozzájárulták ahhoz, hogy a fiatal magyar autó­gyártás sikeresen kiállta a oróbát és eredményesen vehet­te fel a versenyt a több évti­zedes tapasztalattal rendelkező nyugati autógyártással. Súlyán Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom