Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

/ 'ä m. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM /íMRfó/j&v ARA 50 FILLER T A N Á C S L A P J A Iottósors«lás nyeremény jegyzeke (2. oldalon) A népi ellenőrzés legfőbb célja a segítségnyújtás Beszámoló a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki üléséről A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság pénteken dél­előtt a megyeháza közgyűlési termében ülést tartott, amely­re meghívta a megye terü­letén működő legkiválóbb né­pi ellenőröket is. Az ülésen Gádorosi Ferenc megnyitója után Forgács József, a bizott­ság elnöke részletesen beszá­molt a népi ellenőrzés eddig elért eredményeiről és Pest megyei feladatairól. Beveze­tőjében hivatkozott arra a törvényre, amely közel két évvel ezelőtt életre hívta az igazgatási szervektől függet­len népi ellenőrzést. A me­gye területén már kiépült az ellenőrzési hálózat, amelyhez 1300 népi ellenőr tartozik, akiknek túlnyomó többsége lelkesen és lelkiismeretesen végezte közérdekű munká­ját. A bizottság megyei szervezete eddigi munkájával és eredmé- ■ nyeivel bebizonyította, hogy hivatása magasla­tán áll és jól szolgálja kitűzött cél­jait. Ezidőszerint 130 köz­ségi és 50 üzemi NEB-cso- port működik a megye terü­letén. Munkájuk jelentősé­gét és eredményességét szá­mos konkrét példa ismerte­tésével érzékeltette Forgács József és elmondotta, hogy az elmúlt 16 hónap alatt 1545 egységnél folytattak vizsgá­latot 1387 népi ellenőr be­vonásával, A népi ellenőrzés egyik súlyponti feladata annak megállapítása volt, hogy egyes vállalatoknál és intéz­ményeknél hogyan gazdál­kodnak az állományon kí­vüli béralappal. Sok helyen a kellő ellenőrzés hiánya miatt ez az alap évről évre emelkedett. Lazák voltak az utalványozások és így tör­tént, hogy külső szakértők, munkájuk értékével arány­ban nem álló díjazásban ré­szesültek. Kiderült, hogy egyes helyeken nem a munka és nem a szak­tudás, hanem az összeköt­tetés volt a döntő szem­pont. A NEB természetesen min­den ilyen esetben megtette a szükséges intézkedéseket a visszásságok felszámolása ér­dekében. Fontos feladata a népi el­lenőrzésnek az is, hogy el­lenőrizze, milyen sorsra jut­nak az egyes államigazgatási szerveknél a dolgozók köz­érdekű bejelentései. Ezzel kapcsolatban megállapítot­ták, hogy egyes tanácsoknál hanyag az ügykezelés. Nem tartják be az előírt 30 napos határidőt. Az ellenőrzés fokozott mér­tékben kiterjed az állami, s a szövetkezeti kereskedelem, valamint a vendéglátóipar vállalatainak ellenőrzésére. Kétszáznyolcvanhárom üzem­egységnél tartottak ‘Vizsgá­latot. Megállapították, hogy igen sok üzletben helytelen a raktári kezelés módja, a gondatlan kezelés miatt sok áru megromlik és annak je­lentős részét mégis eladják a fogyasztóknak. A romlott áru értékének leírását köny- nyelműen engedélyezik. Az egyik üzemegység rak­tárában 700 kiló narancs és 500 kiló citrom romlott meg. Megtörtént az is, hogy indoko­latlanul romlottnak minősítet­tek és leértékeltek egyes áru­kat és leszállított áron dolgo­zóiknak adták el. Ez feketézés- re nyújtott alkalmat. Sok he­lyen nagy mennyiségű olyan árut találtak a raktárakban, amelyeknek szavatossági ideje régen lejárt. A gondatlan rak­tározás miatt számos üzem­egységben igen súlyos egérká­rok keletkeztek. Ellenőrizték a csomagolt áruk súlyát is és megállapították, hogy számos boltban tekintélyes súlyhiány mutatkozik. A mérlegek na­gyon sok üzletben rosszak és nem hitelesítettek. Pest megyében a vendéglá­tóipar örvendetesen fejlődött az utóbbi időben, de azért itt is sok még a hiba. A dolgozók anyagi érdekeltségét a forga­lomtól tették függővé, ez az­után oda vezetett, hogy az el­árusítók minden áron a drá­gább ételek fogyasztására igye­keznek a vendégeket rábeszélni és az italok fogyasztását szor­galmazzák. Rosszul értelmezik az anyagtakarékosság elvét is, úgy akarnak takarékoskodni, hogy csökkentik az adagokat és a minőséget. Nagyon sok Pest megyei vendéglőben hiá­nyosak az egészségügyi beren­dezések; Forgács József a továbbiak­ban örömmel állapította meg, hogy a járási és városi ell enőr­zö bizottságok népszerűsé­ge a közönség körében egy­re fokozódik. A megye területén eddig 676 közérdekű és 465 magánérdekű bejelentés történt. Ezek közül csupán 37 bizonyult a vizsgá­lat során alaptalannak. Sok volt a névtelen bejelentés is. A bizottság arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy a névte­lenül tett bejelentéseket is ko­molyan meg kell vizsgálnia, mert a legtöbb esetben nem az ártanivágyás késztette a beje­lentőket nevük elhallgatására, 'hanem a félelem, hogy az ér­dekeltek bosszút állnak raj­tuk. A névtelen bejelentések között eddig egyetlen rosszin­dulatú, rágalmazó bejelentést sem találtak az ellenőrök. Bár alaptalan akadt köztük né­hány. Egyes bejelentők négy-öt példányban készítik el bejelen­tésüket és azt különböző he­lyekre juttatják, ami felesle­ges munkát hárít az illetékes szervekre. Beszámolója végén bejelen­tette Forgács József, hogy a NEB legközelebbi munkaprog­ramjának gerince a társadal­mi tulajdon védelme lesz, va­lamint a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének ügye. A nagy tetszéssel fogadott beszámolót széleskörű vita kö­vette, amelyben igen sokan felszólaltak és közölték érté­kes tapasztalataikat. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság képviseletében Otzel János szólalt fel és a társadal­mi ellenőrzés nagy jelentősé­gére hívta fel a népi ellenőrök figyelmét. A megyei pártbizottság ne­vében Házi Árpád üdvö­zölte a népi ellenőröket és hangsúlyozta, hogy minde­nütt számíthatnak a helyi pártszervezetek hathatós támogatására. A Pest megye; Tanács végre­hajtó bizottsága képviseleté­ben dr. Farkas Mihály vb-tit- kár arra kérte a népi ellenőrö­ket, hogy teremtsenek szoros kapcsolatokat a helyi taná­csokkal és végrehajtó bizott­ságokkal, vegyenek részt azok ülésein, fontosabb vizsgála­taikról pedig tájékoztassák a tanácsi szerveket. Forgács József foglalta ösz- sze végül a felszólalásokat, hangsúlyozva, hogy a népi ellenőrzés legfőbb célja a se­gítségnyújtás, nem pedig az, hogy mindenáron bűnösöket találjon. Az ülés délután fék három órakor ért véget. Négyszázzal több tréningruha havonta! A kongresszusi verseny eredménye a Vári Kötöttárugyárban voltak hasznos újítások, éssze­rűsítések, s amennyire lehe­tett, eddig is igyekeztünk a hulladékot minimálisra csök­kenteni. — Érdemes volt nekivágni: amit év végéig terveztünk, azt már az első negyedévben túl­teljesítettük. Tavaly átlago­san 9,18 százalék volt a hul­ladék mennyisége. Az idén, áprilisban 0,C6 százalék! Tu­dom, első pillantásra nem mond sokat ez a szám: mindössze tizedekről, száza­dokról van szó. . De. ez a 0,12 százalékos anyag- megtakaritás havonta 200 kilóval több fonalat, pénz­ben pedig 8000 forintot je­lent. Készáruban pedig még töb­bet: havonta négyszáz tréning­ruhát! — Az egész úgy kezdődött, hogy van nálunk egy fiatal lány. Bálik Mária. Valaki megtanította, hogy kösse ős»-: sze az új cséve 'kezdőszálát a réginek a végével, mert úgy kevesebb fonal vész kárba. Bálik Mária kipróbálta; más-1 nap már ő tanítgatta a vele egy műszakban dolgozókat; Alig telt el néhány hét, s az' egész üzemrész így dolgozott,. — Ez volt áprilisban. Egy 'hónappal később verseny alakult ki a há­rom műszak dolgozói kö­zött, hogy melyiküknek lesz keve­sebb a hulladéka. A május' 15-től június 15-ig. értékelt egy hónap győztese a B mű­szak, 21 kilogrammal. TaValy egész évben 60—80 kilogramm­ja volt!­— Mi tehát már teljesítet­tük, amit vállaltunk. De re­méljük, hogy az év végéig; újabb eredményekről számol­hatunk be. M. S. ; A nógrádveröcei üdülőben órák sokáig emlékezeteseik ma* radnak-az ott nyaralóknak. A legtöbbet, a legmaradandóbb emléket azonban -Nógrádve- rőce festői környezete nyújtja vendégeinek;,^. ,, , Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára meglátogatta a munkás­őrség parancsnokainak to­vábbképző tanfolyamát. Ká­dár Jánost Halas Lajos, a munkásőrség országos pa­rancsnoka fogadta. A látoga­tás során Kádár János elbe­szélgetett a munkásőrökkel, i? valamint az edzőtáborban dr. & Bay Béla állami szakfelsigye- s lő vezetésével a budapesti vi- | lágbajnokságra készülő ví- s vókkal. A konstanzai nem- s, zetközi összecsapás előtt állő 1 magyar ifjúsági asztalitc-1 nisz válogatott csapat tagjai- val és edzőjével, Újlaki Je- & nővel a közelgő verseny esé- §j lyeiről beszélgetett, Jó strandidő jön vasárnapra Délnyugatról erőteljes felmelegedést jeleznek A hét eleji hidegbetörés or­szágszerte zivatarokat, kiter­jedt esőzéseket okozott. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán adott tájékoztatás sze­rint a légáramlás iránya a kö­vetkező napokban még dé­lebbre tolódik, s így az eny­he, tengeri légtömegektől to­vábbi felmelegedést várha­tunk. Valószínűnek tartják, S hogy a szombati hőmérsékleti | maximum már megközelíti a a 30 fokot,1 vasárnapra pedig ^ jó strandidő következik: a $ szél elcsitul, s már csak szór- J vanyosan lesznek futó zápo- § rok. A jövő hét elejére | ugyancsak szép, meleg *** ^ Ígérkezik. Az üdülő parkjában a z irodában né­zi gyen ülnek: a gyömrői Petőfi Tsz elnöke, két tehenész, meg a könyvelő. Szá­molnak. Azt akarják megtudni, mennyi munkaegység jár a tehenészetben dolgo­zó négy tagnak? ügy számítják ki, hogy minden munkát, amit a 76. szarvasmarha körül végeznek, ösz- szeadják, megállapít­ják az érte járó mun­kaegységet és ezt el­osztják négyfelé. 'Egy­formán írnak mind a négy tagnak munka­egységet, mert egy­formán végzik a munkát is a tehené­szetben. Egyik nap az egyik tehenész csak fej, a másik takarmányoz, aztán váltanak. ŐK ÍGY CSINÁLJÁK »! Megy is a munka. Az istillóátlag 9,5 liter, a fejési átlag pedig 11,5 liter. Jó alap arra, hogy igazi törzstenyészetet ala­kítsanak ki. Már húsz törzskönyvezett szarvasmarhájuk van s közülük az Olga és a Cidrus hatezer liter tejet ad. Céljuk, hogy a szarvasmarha állo­mány javarésze törzs­könyvezett legyen magas tejhozammal,( kiváló utódokkal. — Hizlalunk is —. mondja az elnök, az­tán kiterít egy papír­lapot, onnan olvassa. — Egy hónap alatt tíz mázsa súlygyarapo­dást értünk el. Most adtunk le egy bikát. Extrém minőségben vették át és 9100 fo­rintot kaptunk érte. — Szép jószág volt — szól közbe az egyik tehenész. — Huszonhárom hóna­pos korára már meg­haladta a hat mázsát. Már most híre van a gyömrői Petőfi Tsz tehenészetének, kü­lönben a Szolnoki Ál­lami Gazdaság nem vett volna át hat üszőt továbbtenyész- tésre első osztályú minőségben. A tsz 24 ezer forintot kapott értük. A szarvasmarha­hizlalás haszna hozzásegíti a szövet- \ kezetet ahhoz, hogy ^ idén már 32 forintot ^ osztanak egy munka- ^ egységre ott, ahol ta- ^ valy még a monori\ járás egyik leggyen- ^ gébb termelőszövet- ^ kezete működött. ^ A hasznot tovább | akarják növelni. — ötven növendé- ^ két kapunk az Állat- ^ forgalmi Vállalattól 4 és szerződésre meg- \ hizlaljuk. Mennyi is $ lesz a bevétel? — ^ kérdi az elnök a ^ könyvelőtől. § S előkerül a terv, ^ amelyből kiolvassák: ^ 189 ezer forint jöve-^ delmet könyvelhet- § nek majd el a ^ szarvasmarhahizla- \ lásból. % Játszanak a gyerekek (MTI Foto — Tormai Andor felv.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1959. JŰLIUS 4. SZOMBAT. i A Csepel Vas- és Fémmű- ivek nógrádverőcei üdülőié­iben kéthetenként 36 dolgozó i tölti szabadságát családjával jegyütt:* A kényelmes üdülő, a íkitűnő ellátás, a park sport­pályáján töltött.. kellemes A hatalmas teremben min­den mozog, zakatol. A körhur­koló gépek „lábainál” halomba gyűlik a sok, tetszetős színű anyag. Az egyik sarokban, né­hány gépen a laikus szemé­nek is szebb, fényesebb kelme készül: itt szövik a Váci Kö­töttárugyár specialitását, a per­ionszálas tréningruhákat. — Tavaly ilyenkor még 260 kilogramm hulladékunk volt havonta — mondja Wielland Ferenc részlegvezető. — En­nek túlnyomó része abból adódott, hogy azt a csévét, amelyen már kevés fonal volt, levették, s másikat tettek fel helyette. Ami a régi csévén maradt, az a fonal hulladékba került. Talán még a mai na­pig is így lenne — hiszen így volt évtizedekig — ha nem jön közbe a kongresszusi mun- kaverssny. De jött, s márciusban mi is összeül­tünk, hogy megtanácskoz­zák: mivel járulhatnánk r hozzá a gyári mnnkaver- : seny sikeréhez? Elhatároztuk, hogy vállaljuk a ; legnehezebbet: év végéig 0,04 j százalékkal csökkentjük a hűl- ! ladékot. — Azért mondom így, hogy ! a legnehezebbet, mert ezelőtt! is volt már nálunk verseny, I Kádár János látogatása a munkásőrség parancsnokainak továbbképző tanfolyamán

Next

/
Oldalképek
Tartalom