Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-31 / 178. szám
P FST MEG 1 v: sfCirlaP 1959. JÚLIUS 31. PÉNTEK Augusztus 3-án kezdi meg a termelést hazánk első építési középblokkgyára Beszélgetés Szacsky Jánossal, az ÉM 3. számú igazgatóságának vezetőjével Szerte a világon egyre szélesebb körben alkalmazzák az építkezéseknél az előregyártott- elemeket. Hazánkban is több év óta, folynak a kísérletek a legmegfelelőbb alapanyag felkutatására, hogy ennek birtokában nálunk is minél hamarabb meghonosodhasson az előregyártott elemekkel való építkezés. Az Építésügyi Minisztériumban felkerestük Szacsky János elvtársat, a 3. számú iparigazgatóság vezetőjét: tájékoztassa olvasóinkat arról, hogyan áll ez a kutatás, milyen eiedmények születtek eddig. Szacsky elvtárs a következőket mondta el munkatársunknak: Az eddigi kísérletek eredményre vezettek. A habosított kohósalakban sikerült megtalálnunk az épületelemgyártás legmegfelelőbb alapanyagát, amely szilárdsági, hang- és hószigetelési szempontból egyaránt kiválóan alkalmazható és elegendő mennyiségben áll rendelkezésire az előregyártott szerkezetek előállítás ához. Az Építésügyi Minisztérium hozzájárulásával a 26. számú Állami Építőipari Vállalat, egyetértésben a sztálinvárosd tanáccsal, 1958-ban megkezdte a habosított kohósalakból készült, szobafal nagyságú, előregyártott elemekkel való kísérleti építkezést. Az építkezésnél még sok nehézséggel kellett megbirkózni, de az elkövetkezendő építkezéseknél a tar asztalai out alapján már 10 naponként el tudják készíteni és be is tudják építeni egy szint építőelemeit. . A kísérletek során szerzett tapasztalatok felhasználásával, a számítások szerint legalább 13—20 százalékkal olcsóbban tudunk építeni ezekkel az elemekkel, mint amennyibe a hagyományos építkezés kerül. Bár a nagye’emes építkezés kísérletei eredményre vezettek, mégis előnyösebb, ha az úgynevezett középblokkos építkezést terjesztjük el. Sok minden emellett szól. A ,középblokk alkalmazásának nagy előnye, hogy nem betcnacél-igé*yes és meglevő építőgépeink is ennek gyártásához alkalmasak.’ Az NDK-ban tanulmányoztuk az építőblokk-gyártás technológiáját és módszereit. Ez hozzásegített bennünket leményero szerint 4—5 esztendő múlva már az ország legtöbb helyén nagyobb arányban alkalmazzák a blokkos építkezést. Képünkön háttérben az első panelbáz látható. Előtérben az épülő második panelház, Sztálinvárns leendő főterén ahhoz, hogy a kísérleteket mellőzve, mindjárt a végleges formájú gyártásra és .építésre térhessünk rá. Már elkészült Sztálinvárosban az ország első középbiokk- gyára, amely augusztus 3-án kezdi meg a termelést. A lehetőségekhez képest igyekeztünk korszerűen megépíteni az üzemet. A vagonokban érkező kohósalakot például nyomban bunkerekbe ürítik. Innen transzportőr és elevátor segítségével, szemesen agyság szerint osztályozva kerül a salak a mérőadagoló berendezés bunkeréibe. A cement is vagonokban érkezik, csúszdán jut a raktárba, ahonnan lift viszi fel az 500 literes keverőgép munkapadjára. Innen mérlegelve adagolják a gépbe. Naponta kát lakás felépítéséhez elegendő középblokkot lehet elkészíteni a sztálinvá- rosi telepen. Egy 20 lakásos épület összerakási ideje egy daruval 25 munkanapot igényel. Az idén még öt épületet, ösz- szesen tehát 100 lakást építenek Sztálinvárosban. A tervek szerint jövőre mintegy 500—600 lakást akarnak felépíteni középblokikokból. Jövőre Budapesten és Borsod megyében is megkezdjük az épületelem-gyártást és az ezzel történő építkezést. VéA társadalmi tulajdon védelméről és a községfejíesitési alap felhasználásáról szóló jelentést vitatta meg a megyei népi ellenőrzési bizottság Ülést tartott tegnap a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen két vizsgálat eredményeiről számoltak be. Az elmúlt hónapban megtartott két vizsgálat célja vob megállapítani, hogyan érvényesült a megye egyes üzemeiben az állóeszközök és készletek társadalmi tulajdonvédelme és hogyan használták fel az elmúlt évű községfejlesztési alapot a községi tanácsok. Az értekezletre meghívták az illetékeseket is: az Egyesült Izzó, a Csepel Autógyár, a Budakalászi Textilművek, a Kistarcsai Fésűsfonógyár, a Monori , Kefegyár, a Perbáli Állami Gazdaság és a Gödöllői Gépállomás vezetőit, a megyei tanács elnökét és elnökhelyettesét. A megye hegyes üzemeiben megtartott . vizsgálatot Müller Endre, a megyei népi ellenőrzési bizottság tagja vezette, ő foglalta össze röviden a vizsgálat eredményeit, a feltárt hibákat. — Sorra vette a vizsgálat, A kékesi tanácson a sor Káka villanyhálózata bővítésének nehézségeiről már beszámoltunk. Megírtuk, hogy a megyei tanács a tervezett hálózatbővítést magára vállalta, a községi tanács viszont kötelezte magát arra, hogy a bővítés következtében szükséges hálózatcserét a már eddig villamosított területen végrehajtja és a költségeket a községfejlesztési alapból fedezi. A hálózatbővítés még áprilisban elkészült, a községi tanács által vállalt munka azonban annál kevésbé készülhetett el, mert a tanács a terveket sem rendelte meg, tehát a költségvetést sem irányozhatta elő. Ennek következtében az új villanyhálózatot még mindig nem kötötték össze az áramvezetékkel, amit már csak azért sem tehetnének meg, mert a régi és az új, egyelőre még áram- talan vezeték össze sem köthető. Ugyanis a kettő között olyan része terül el a falunak, ahol egyáltalán nincs még villanyvezeték. Ezt a részt is el kellene előbb látni vezetékkel. Most azután Káka 130 lakosa nevében 37 aláírással ellátott levél érkezett a Pest megyei Hírlap szerkesztőségébe. Az aláírók egyike Csákó Ferencné járási tanácstag. A levél írói elpanaszolják, azon a területen laknak, amelyre a hálózatbővítés kiterjed. Fejenként 500—500 forinttal járultak hozzá a költségekhez. Kifejtik, hogy az így összegyűlt 65 ezer forintból a tanács már régen megrendelhette volna a szükséges tervrajzot. Azt is kérik a Pest megyei Hírlaptól, hogy járjon közbe illetékes helyen, mert csaknem minden házban gobelint készítenek az asszonyok, s szemüket a petróleumvilágítás tönkreteszi. Szerkesztőségünk a megyei tanácsnál újból érdeklődött a kákái villanyhálózat bővítése ügyében. Ismét a következő választ kaptuk: — A megyei tanács, amit magára vállalt, már megvalósította. Most a kókai tanácson a sor, hogy a magára vállalt kötelezettséget teljesítse. A kókai levélíróknak mi sem küldhetünk egyéb választ. hogyan valósul meg a társadalmi tulajdon védelme a folyamatban levő beruházásoknál, a használaton kívüli gépeknél és üzemi berendezéseknél, az állóeszközök kiselejtezésénél, a raktározásnál és a felesleges készleteknél. Megállapították a népi ellenőrök, hogy a megvizsgált üzemekben az állóeszközök, gépek nyilvántartása, kezelése jó. Az új beruházásoknál azonban — főként új épületekről van szó — sok a1 tervmódosítás, ami több százezer forintos többletkiadásokat jelent, azonkívül nagy megterhelést a tervező vállalatok részére. A gépállományt az üzemekben általában jól kihasználják, kivétel az Egyesült Izzó, ahol viszont azért hevernek „parlagon” egyes gépek, mert korszerűbbeket vásároltak helyettük. Miután pedig az Egyesült Izzó az ország egyetlen gyára, ahol rádiócsöveket gyártanak, felesleges gépeit más vállalatnak nem tudja átadni. Kivétel nélkül, minden üzemben nagyon rosszak a raktározási lehetőségek úgy, hogy itt a társadalmi tulajdont módszeresen védeni szinte lehetetlen. Az Egyesült izzónak például közel 70 raktára van Budapesten, Foton, Vácott és még néhány helységben, de még így sok anyagot szabad ég alatt kell tárolni. Nem mindenütt megfelelő a raktárosok képzettsége sem, pedig a társadalmi tulajdon megvédéséhez ezen a munkaterületen a jó szándékú és a becsületességen kívül szakértelemre is szükség van. Nagymennyiségű, pillanatnyilag felesleges anyagkészletet talált a népi ellenőrzés több üzemben; a Kistarcsai Fésűsfonógyárban, az Egyesült Izzóban és a Csepel Autógyárban is. Sok esetben ezek a felesleges készletek sem a gyár vezetőségének lelkiismeretét terhelik. Importanyagok, amelyeket nem rendszeresen, a terv szerint, szállítanak, hanem vagy évekkel elmaradva, vagy egy félévre előbbre, de a folyamatos munka biztosítása érdekében ezeket nem adják vissza, hanem inkább tárolják. A beszámolót követő vitában felszólalt majdnem minden megvizsgált üzem vezetője, s valamennyien elismerésüket és köszönetüket fejezték ki a népi ellenőrzési bizottság segítő bírálatáért, tárgyilagos, igazságos vizsgálatáért. Második napirendi pontként dr. Horváth Sándor ismertette, hogyan használták fel községeink az elmúlt évi községfejlesztési alapot. — Sok értékes létesítmény született az elmúlt évben a lakosság forintjaiból és társadalmi munkájából. Egészségügyi létesítmények építésével, bővítésével, helyi utak, hidak, csatornák építésével, az ivóvízhálózat bővítésével a községi tanácsok részben, vagy teljesen tehermentesítették az állami költségvetést. A népi ellenőrök vizsgálata azonban több hiányt, gondatlanságot, szabálytalanságot, hanyag kezelést is felfedezett. Majdnem a legtöbb Helyen gyenge az építési munkálatok tervezése, ellenőrzése. Pécelen például a községfejlesztési alapból vásárolt építőanyagokat, álló- és fogyóeszközöket nem. vették nyilvántartásba, pedig ez a munka semmi különös szakismeretet nem igényelt volna; Rendelet biztosítja a tanácsnak azt a jogát, hogy döntsön a községfejlesztési alap felhasználásáról, mégis sok esetben előfordult, hogy a végrehajtó bizottság — jogtalanul — módosított a községfejlesztési terven; Több helyen előfordult, de a legsúlyosabb formában Szigetmonostoron, hogy a tanács a községfejlesztési alapból vásárolt építőanyagot kölcsön adta a község, de még más község lakóinak, sót kisiparosoknak is. Ellenkezik a községfejlesztési alap felhasználásáról szóló rendelettel az is, hogy 10 000 forint értéket meghaladó munkát kisiparosokra bízzanak. Éppen azért, mert a községi tanácsoknál nincs biztosítva a megfelélő műszaki irányítás és ellenőrzés, nem merik vállalni a leggazdaságosabb és legolcsóbb építési módot, a házilagos építést. Nem megfelelő műszaki gárdával ugyanis a saját kezelésben történő -építés csak olyan S eredményre vezet, mint Tá- ! piószecsőn, ahol olyan járdát ä építtetett a tanács, amely nvá- 5 ron felolvad, télen összere- | pedezik. 5 A községfejlesztési a’ap fel- $ használásánál előfordult hi- ; bák legnagyobb részének az 5 az oka, hogy J a községi tanácsok veze- 1 tői nem ismerik az erre | vonatkozó rendeleteket. $ Éppen ezért a népi ellenőr- $ zési bizottság javasolta egy $ olyan megyei tanácsi hatá- $ rozat hozatalát, hogy a köz- $ ségi tanácselnökök, helyettesek és titkárok tanulmányoz- ^ zák át a községfejlesztési falapról szó'ó rendeletet és ^ arról vizsgaszerűen számol- $ janak be az illetékes járási 5 vezetőknek. I -------------------, Uradalmi birtok“ Bián Bián nem hiába lakozik volt urasági kastélyban az iskola, „uradalma” is van. Teljes 635 négyszögöl a birtoka, de az aztán mintagazdaság a javából. Szántóföldből, veteményes kertből áll, útjait pedig gyümölcsfák szegélyezik. Talpalatnyi föld sem maradt megműveletlen benne. Meglátszik, jó gazda a tulajdonosa: az egész ötödik osztály. Azaz, bocsánat, immár hatodikosok, ha csak szeptemberben lépnek is a felsőbb osztályba. Viszont a most kezdődő iskolaévben helyükbe lépő új ötödikesekkel kell már megosztaniok az uradalom tulajdonjogát, de a megmunkálás élvezetes fáradtságát is. „Célgazdaság' ugyanis ez a „birtok”, a politechnikai oktatás célját szolgálja tavasz óta. A kukoricása lehet vagy másfél méter területű, nem sokkal nagyobb volt a tavaszi árpája sem, amit most, a szünidő alatt önként jelentkező növendékek learattak. Ahogy levágták a csaknem két négyzetméter területű lucernást is. A muhar még lábon áll természetesen, viszont a veteményes kertben néhány ágyás már kiürült. A zöldborsó, a karfiol például. Most szedtek és adták el egyszerre öt kiló uborkát. A paradicsomuk még zöld, a paprikájuk szépen növekszik, de mit soroljuk, elég ha eláruljuk, eddig már mintegy másfél ezer forint értékű terményt értékesítettek és a gazdasági év végéig legalább mégegyszer ekkora bevételre számítanak. Jövőre még ennél is többre. S hát még amikor majd a tavasszal elültetett 34 mindenfajta gyümölcsfa-csemete termőre fordul! Ősszel málnát és földiepret akarnak telepíteni és az épület utca felőli részén virágkertészetet. Ez azonban még nem minden. Kisállattenyésztésre szintén be akarnak rendezkedni. Máris van két nyúlcsaládjuk. Szülők ajándékozták az iskolának. Az egyik pár prémnyúl, a másik húsnyúl. Ezenkívül egy méhcsaládot is kaptak. Őszre pedig, hogy a baromfinevelést is megtanulhassák, egy tucat tyúkpt szereznek. S az idén már felneveltek két malacot a napközi konyhájának hulladékán. A konyhát fenntartó községi tanácsnak, amint a felnevelkedett malacokat 2340 forintért eladták, persze megfizették a hulladék árát. A fennmaradó összegből meg az iskola úttörői közül éppen most nyaral negyven gyerek Balatonakarattyán. Majd ha a „gazdaság” már teljesen kifejlődött, jövedelméből talán az egész iskola, ötszáznál több gyerek üdülésére is futja. A föld, a bekerített „birtok” eddig is az iskoláé volt, ott terült el az épület mögött, tízpercekben a gyerekek íut- károztak rajta. Dehát hogy megművelhessék, ahhoz nem elég a földtulajdon, eszközök, meg pénz is kell hozzá. A pénzt, 750 forintot, a községi tanács adta kölcsön, a Mező- gazdasági Gépészképző Szakiskola felszántotta, a Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, meg a Herceghalomi Kísérleti Gazdaság vetőmagvakat ajándékozott. Szakszerű vezetőt aztán már maga az iskola adott. Egyik tanítója, Ambrózy Árpád ugyanis a tavalyi szünidőben Szarvason elvégezte a mezőgazdasági politechnikai oktatás céljából pedagógusok részére rendezett tanfolyamot. Most aztán, ha úgy tetszik, Ambrózy az iskola gazdaságának főagronómusa. De nemcsak főagronómus. főtechnológus is, mert a biai iskolából műhely sem hiányzik. Ha nem is úgy hívják, évek óta folyik már benne politechnikai oktatás. — öt esztendeje annak, hogy először hallottunk a politechnikai oktatás bevezetésének tervéről — meséli dr. Nemes Dezső igazgató. — Az egész tantestületnek, nekem is nagyon megtetszett ez a terv és nyomban elhatároztuk, a mi iskolánkban minél előbb megvalósítjuk valamilyen formában. Sikerült. Nálunk már négy és fél éve ipari munkára is oktatjuk a gyerekeket. Gépeket szereztünk... Története van annak, hogyan szerezte meg a gépeket a tantestület. Műkedvelő szín- társulattá alakult, darabokat tanult be, sorra rendezte a színielőadásokat, ígv gyűjtötte össze a beléptidíjakból a gépek árát. Először csak egy gépfűrészre tellett, aztán a hozzávaló villanymotort is magve- hették. Megalakult a felső tagozat növendékeiből a famegmunkáló szakkör. Rövidesen fa- és vasmegmunkáló szakkör lett belőle. Esztergapadot meg még egy villanymotort jövedelmeztek az újabb színielőadások. A szakkört két éve szintén Ambrózy Árpád vezeti, aki bár 1948-ban szerezte meg képesítését, csak két éve tanít. Kilenc éven át Sztálinvárosban dolgozott, művezetőségig vitte. Családi okok miatt hagyta ott az ipart, felesége ugyanis Bián tanítónő. Nem akartak már tovább egymástól távol élni, elővette tehát az oklevelét és idejött ő is tanítónak. Szakemberként mindjárt átvette a Szakkör vezetését. Most meg a mezőgazdasági oktatásét is. Az iskolai műhely különben eddig kis helyiségben szorongott. Most már tágas helyiségbe kerül. Az iskolának átengedett kastély romos volt, fokozatosan állították helyre. Előbb a tantermek részére szükséges helyiségeket hozták — Nyugalom. Romeo! Még 5, egy pár szem és készen va- ' gyök! rendbe, az idén pedig a főbejárat körüli részt. Ebben az épületrészben most készült el éppen a hatalmas tornaterem, mellette két öltöző, külön a lányoknak meg a fiúknak egy- egy. Hely jutott ugyanitt a természettudományi bemutató teremnek és a műhelynek is, ahová még a nyár folyamán átköltöztetik a gépeket. Talán a három varrógépet is. Mert az is van az iskolának. Arra is tellett a szímielőadások bevételéből. Bián a varrás és szabás tudományára szintén oktatják az iskolásokat, lányokat meg fiúkat is. Ennyi mindenfélét valóban nem sok iskolában tanulhatnak a gyerekek. Talán csak a biaiban lesz ilyen sokirányú egyelőre a politechnikai oktatás és az is nagy dolog, bogy ez az oktatás magában az iskola épületében, meg az udvarán folyik. Az pedig mindennél nagyobb, hogy saját kezdeményezésére, jóformán a maga erejéből teremtette meg az iskola a politechnikai oktatás alapjait. Búcsúzkodás közben még mond valamit az igazgató; — Jövőre kezdjük a seprűkötés oktatását is. Nos, Bián valóban a szó szoros értelmében politechnikai oktatás lesz. Hiszen poli görögül sokat jelent. Ennél sokfélébb technikát egy iskolában talán már nem is lehet tanítani. Szokoly Endre
