Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

nsJ mecvei k'JCirlap 1959. JÚLIUS 31. PÉNTEK Kállai Gyula beszéde az országgyűlés zárszámadási vitájában (Folytatás az első oldalról) tül, hanem a békés egymás mellett élés alapján, a két rendszer békés versenyében oldódik meg. Ez a világ fej­lődésének reális perspektívá­ja, a fejlődés egyik nagyon fontos lehetősége. De azért, hogy e lehetőség valósággá vál­jék, még kitartóan kell har­colni. — Tisztelt országgyűlés! Az 1958. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló írásbeli és szóbeli jelentéssel, mint fejlődésünk reális helyzetké­pével, egyetértek, azt a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány nevében és a magam nevében elfogadom, s képviselőtársaimnak is elfoga­dásra ajánlom. A Polgári Törvénykönyvről szóló javaslat tárgyalása a csütörtöki ülésen Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását. Az ülést Vass Istvánná, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg. Először új tagokat válasz­tottak a mezőgazdasági, illet­ve a szociális és egészségügyi bizottságban elhalálozás foly­tán megüresedett helyekre, az országgyűlés ezután áttért a Magyar Népköztársaság Pol­gári Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalásá­ra. A törvényjavaslat előadó­ja dr. Nezvál Ferenc igazság­ügyminiszter volt. — A tisztelt országgyűlés­nek bejelenthetem a Polgári Törvénykönyvet, amelynek megalkotását az első magyar forradalmi országgyűlés az 1848: XV; törvénycikkel el­rendelte, s amelyet a magyar burzsoá-feudális uralkodó osz­tály száz éven keresztül, több kísérlet ellenére sem tudott megvalósítani. Szocializmust építő államunk elkészítette és a törvényhozás elé bocsátja — mondotta bevezetőben az elő­adó. — Nem érdektelen ismer­tetni a tisztelt országgyűlés előtt az okokat, amelyek a burzsoá törvényhozásnak eze­ket a kísérleteit csö^bejuttat- ták. A fő ok az volt, hogy a burzsoázia és a földes­urak érdekeinek sokkal inkább megfelelt a bírói gyakorlaton alapuló bi­zonytalan szokásjog, mint az írott törvénykönyv. A burzsoázia jogtudósai a magyar magánjognak ezt a jellegét egyenesen érdem­nek tudták be, s szerintük eb­ben a magyar jogalkotó gé­niusz nyilvánult meg. Ez a sajátosság azonban egyálta­lán nem a jogalkotó géniusz­nak, hanem az uralkodóosz­tály érdekeinek a megnyilvá­nulása, s az uralkodóosztály különösen a fasizmus korsza­kában, nagyon is vigyázott arra, hogy a saját, úgyneve­zett törvényességével ne kor­látozza önmagát. A továbbiakban az előadó röviden összefoglalta azokat a megfontolásokat, amelyek szükségessé és időszerűvé tették a Polgári Törvény- könyv javaslatának kidolgo­zását, majd így folytatta: — Az országgyűlés előtt fekvő javaslat messzemenően számot vet azzal a ténnyel, hogy átmeneti korszakban élünk, s nálunk — külö­nösen a mezőgazdaság­ban — még jelentős mér­tékűek a nem szocialista jellegű életviszonyok. Az 1928. évi magánjogi tör­vényjavaslatnak több mint 2100 paragrafusával szemben javaslatunk csupán 685 pa­ragrafusból áll. Javaslatunk szabályozza a jelenlegi élet­viszonyokat, de előre is mutat és segíti a fejlődést. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a Pol­gári Törvénykönyv javaslatá­nak első tervezetét a kor­mány határozata alapján az Igazságügymi,nísztérium ki­nyomtatta és széleskörű vi­tára bocsátotta. A vitában — amelynek megszervezésében a Hazafias Népfront tekintélyes részt vállalt — több ezer ész­revétel hangzott el, nemcsak jogászok, hanem a lakosság széles köréből is. Ez jól mu­tatja, hogy népünk magáé­nak tekintette a Polgári Tör­vénykönyv javaslatát. Nezvál Ferenc ezután arról szólt, hogy milyen a javaslat fogalmazása, stílusa, kifeje­zésmódja. A mi törvényeink ezen a téren jelentősen eltér­nek a burzsoá jogalkotás ter­mékeitől. A burzsoá törvény­szerkesztők megelégedtek az­zal. ha a jogszabályokat csak egy szűk réteg, a „kiváltsá­gosak” érthették meg. Mi úgy szövegezzük meg törvényeinket, hogy a dol­gozók könnyen eligazod­janak a különböző szabá­lyokban és hogy tisztá­ban legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel. Reméljük, hogy ez a törekvé­sünk eredményes volt, s a jogszabályok közérthetőek. Ezután hangsúlyozta, hogy a javaslat íőleg az állampol­gárok és a szocialista szerve­zetek vagyoni viszonyait sza­bályozza és a szabályozást azonos elvi alapokon tudja megoldani. A javaslat eleve különbsé­get tesz a tulajdonjog külön­böző formái között. Nyomaté­kosan kiemeli a társadalmi tulajdont — éspedig annak mindkét formáját, az állami és a szövetkezeti tulajdont —, kimondja a társadalmi tulaj­don fokozott védelmének el­vét és a társadalmi tulajdon megóvását minden állampol­gár kötelességévé teszi. A ja­vaslat azonban nem csupán a társadalmi tulajdont része­síti védelemben. Védi a dol­gozók személyi tulajdonát is. Az igazságügyminiszter ez­után az új, szocialista er­kölcs követelményeit kielégítő jogi megoldásokról beszélt, hangsúlyozta, hogy a törvény egyfelől a köz érdekének a tiszteletére, másfelől embertársaink megbecsülésére nevel. — A szocialista építőmunka most soronlevő legfontosabb feladata, hogy a mezőgazda­ság terén is megvalósítsuk a szocialista termelést viszonyo­kat. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésére és a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítására a polgári jog eszkö­zeit is fel kell használnunk. Rá kívánok mutatni a javas­latnak néhány olyan jellegze­tes rendelkezésére, amely közvetlenül a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztését tartja szem előtt. Ezek sorá­ban első helyen kell megemlí­teni azt, hogy a törvény a szövetkezetek szocialista jel­legének megfelelően megadja a szövetkezetek működésének alapvető szabályait. Hangsú­lyozza a javaslat a szövetke­zeti politika legfontosabb alapelveit: az önkéntességet és a tagok jogainak egyen­lőségét, a szövetkezeti demok­rácia megvalósulása érdeké­ben pontosan rögzíti a köz­gyűlés hatáskörét, a szövet­kezetek szervezetét és va­gyoni felelősségét. Rendez olyan kérdéseket, mint pél­dául a megalakulás módja és feltételei, valamint a jö­vedelemelosztás alapvető módja. — Az országos vitában a tervezet leginkább vitatott ré­sze az öröklési jogot szabá­lyozó anyag volt. A javaslat öröklésjogi vonatkozásban lé­nyegében a jelenlegi jogot tartja fenn, kiküszöböli azon­ban azokat a hiányosságokat, amelyek a gyakorlatban je­lentkeztek és egyszerűbb megoldást ad. — Amikor a Polgári Tör­vénykönyvnek a politikai je­lentőségét méltatjuk, ezt az ellenforradalom leverése óta elért politikai és gazdasági konszolidációval összefüggés­ben kell tennünk. Része volt a párt és a kormány nagy eredmé­nyeiben annak is, hogy a párt és a kormány szi­lárd törvényességre törek­szik és ezen a téren az el­lenforradalom fegyveres leverése után előállt bonyolult és nehéz hely­zetben sem engedett meg semmiféle lazítást. A Polgári Törvénykönyv ja­vaslata és az előkészületben levő többi jelentős törvény azt a célt szolgálja, hogy még jobban alátámasszuk a politi­kai és gazdasági stabilizációt, még fokozottabban megte­remtsük a jogi élet terén is a stabilizációt, a kulturált bírói, ügyészi és államigazgatási munka előfeltételét. — Az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottságának tag­jai az előkészítés munkájában messzemenően részt vettek, két ülésen foglalkoztak a nagy terjedelmű törvényjavas­lattal és annak indokolásá­val. A két ülésen egyes jelen­tősebb kérdésekről beható vita alakult ki és ennek eredményeként néhány ér­demi és szövegezési kér­désben a bizottság módo­sító, illetve kiegészítő ja­vaslatokat terjesztett az országgyűlés elé. Ezeket a javaslatokat a kép­viselők megkapták. A javaslat feletti vitában több országgyűlési képviselő szólalt fel. A felszólalásokra dr. Nezvál Ferenc igazság­ügyminiszter adta meg a vá­laszt, majd az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Pol­gári Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot a jogi és- igazságügyi bizottság által ja­vasolt módosításokkal általá­nosságban és részleteiben egy­hangúlag elfogadta. Interpellációk Ezután megkezdődtek az interpellációk. Az elsőt Szo­bák András képviselő intézte az építésügyi és a földműve­lésügyi miniszterhez, a mező­gazdasági építkezések meg­gyorsításáról és javításáról. Trautmanm Rezső építés­ügyi miniszter Dögéi Imre földművelésügyi miniszterrel egyetértésben válaszolt az in­terpellációra. Mint mondotta, az idei termelőszövetkezeti építkezések jelentős hányadát az építőipar az 1959-es terv jóváhagyása után, terven fe­lül vállalta el. Innen szár­maztok azok az átmeneti ne­hézségek, amelyekről a kép­viselő beszélt. — A mai helyzet ismereté^ ben kijelenthetem — mon­dotta a miniszter —, hogy a nehézségeket sorra le- küzdjük és az idei építési programot még a tél be­állta előtt teljesítjük. A miniszter ezután közölte, hogy előkészítik már — az idei tapasztalatok felhaszná­lásával — a termelőszövetke­zeti építkezések jövő évi programját. A tervezett in­tézkedések segítségével 1960- ban nem lesznek az ideihez hasonló nehézségek. Az interpelláló képviselő, valamint az országgyűlés az együttes választ elfogadta. Dr. Sáró András képviselő a földművelésügyi miniszter­hez intézett kérdést, mit kí­ván tenni Békéscsaba város szennyvízlevezetésének és szennyvízderítésének megol­dására, a harmadik interpel­láló, Péti János, Tolna me­gyei képviselő pedig a Kop­pány- és Kapos-csatoma tisz­títását és a két csatorna rendszerébe tartozó vízfolyá­sok rendezését kérte a föld­művelésügyi kormányzattól. A földművelésügyi minisz­ter válaszát mindkét interpel­láló képviselő és az ország- gyűlés is tudomásul vette, majd Rónai Sándor elnök az ülést bezárta. nmnap 31, péntek, 1959. július Oszkár napja. A Nap kél 4.20 órakor, nyugszik 19.21 órakor. A Hold kél 0.44 órakor, nyugszik 15.59 órakor. Várható időjárás: változó felhőzet, többfelé záporeső­vel, zivatarral. Változó irá­nyú mérsékelt szél. A nap­pali felmelegedés tovább mérséklődik, a hőség már keleten is megszűnik. Leg­magasabb nappali hőmér­séklet: 20—25 fok között. — ÉRTEKEZLETET TAR­TOTT Albertirsán az au­gusztus 20-i ünnepségeket előkészítő bizottság. A bi­zottság tagjai között van a három termelőszövetkezet képviselője is. Meghatároz­ták az ünnep programját és kiosztották a feladatokat a művelődési otthon, a ter­melőszövetkezetek és a földművesszövetkezet kö­zött. A lengyel nagykövet búcsúfogadása Adam Willmarm, a Lengyel Nép- köztársaság magyarországi nagy­követe szerdán este búcsúíoga- dást adott. A fogadáson megje­lent Kiss Károly, Marosán György, Somogyi Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, dr. Sík Endre külügyminiszter és a kor­mány több más tagja. Ott volt a fogadáson a politikai, gazdasági és kulturális életünk több képviselője. — MEGKEZDI előadásait augusztus 6-án az Állami Déryné Színház. A színház az ország hét megyéjében tart előadásokat a jövő hó­napban. Pest megyében a Három a kislány című da­rabbal kezdenek. Herter jövő csütörtökön el akarja hagyni Genfet — MEGALAKULT a ceg­lédi városj kereskedelmi állandó bizottság boltegysé­geket ellenőrző kiskereske­delmi albizottsága. — 35—40 MÁZSA sárga­dinnyét adott át a nagykőrö­si MÉK kirendeltségének tegnap a ceglédi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet eddig ösz- szesen 300 mázsa dinnyét adott át az értékesítő válla­latnak. — AZ ALBERTIRSAI művelődési házban vendég­szerepei augusztus 4-én este 8 órai kezdettel a Pest me­gyei Petőfi Színpad. Műsora: a Majd a papa című zenés vígjáték. — 100 MÁZSA különféle hulladékot gyűjtöttek tavasz- szál a törteit úttörők. Jutal­mul egy futball-labdát és a táborozáshoz szükséges ki­sebb felszerelési tárgyakat kaptak a földművesszövetke­zettől. — ÖT GUMIKEREKŰ, traktorvontatású pótkocsit szállított a napokban a Szol­nok megyei állami gazdasá­gok részére a ceglédi Mező­gazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz. Az öt pót­kocsi értéke közel 130 000 forint. — TÖBB MINT SZÁZ­EZER forint bevétele volt ez év első félévében a nagykő­rösi Arany János Művelő­dési Háznak. Ezzel az ered­ménnyel a művelődési ház az előírt tervet közel 10 000 forinttal túlteljesítette. — MA KEZDI MEG a mák szedését a ceglédi Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezet leánybrigádja. Az öt­holdas máktábla rekordter­mést ígér. — TÖBB MINT HÁROM­MILLIÓ forint értékű tár­sadalmi munkát végzett a megye lakossága az elmúlt évben a községfejlesztési tervek végrehajtása során. „Versenyfutás az idővel”. „Még hét nap van arra, hogy a miniszterek megold­ják a problémákat, vagy pe­dig beismerjék vereségüket” — ilyen és hasonló megálla­pítások olvashatók csütörtö­kön reggel a nyugati lapok­ban. Ezek az újságok, mint szenzációt tálalják, hogy az amerikai külügyminiszter a jövő hét csütörtökén el akarja hagyni Genfet. A polgári saj­tó nagy része azt hangoztatja, hogy a két munkaokmány összevetése után az ellentét továbbra is mélynek látszik — mint a New York Herald Tribune írja — „úgyszólván nincs kilátás a kompromisz- szumra”. A londoni Times tudósító­ja isimét „zsákutcáról” és „növekvő pesszimizmusról” ír, de rámutat: amerikai részről azt szeretnék, ha augusztus 5-e után. — ha ad­dig nem tudnak megegyezni — ismét elnapolnák a konfe­renciát. Ezzel kapcsolatban egyes sajtókörök két-három hónapos elnapolást emleget­nek. Nyugati források szerint Herter amerikai külügy­miniszter szerdán azt ja­vasolta Gromikónak, hogy augusztus 5-e után a külügyminiszterhelyettesek folytassák a tanácskozást. Nyilvánvaló azonban, hogy ha a külügyminiszterek nem tudnak megegyezni a vitás kérdésekben, helyetteseik még kevesebb eséllyel foghat­nak hozzá a fogas kérdések megoldásához — hangsúlyoz­zák genfi megfigyelők, akik rámutatnak arra a kettősség­re, amely az amerikai állás­pontban mutatkozik. Az ame­rikaiak egyrészt azzal az óhajukkal, hogy augusztus 5 én fejezzék be a külügymi niszterek tanácskozását. lé nyegében egyoldalú határidőt szabnak a konferencia mun­kájának, ami viszont erköl­csileg arra kötelezné őket, hogy ez alatt a rövid idő alatt minden módon megegyezés elérésére törekedjenek. Egyes amerikai sajtóhangokból vi­szont arra kell következtetni, hogy az amerikai delegáció­nak nem ez a célja. Számos genfi megfigyelő szerint egyes nyugati köröknek az a szándékuk, hogy szép csendben eltemessék a berlini problémát, anél­kül, hogy vállalniok kel­lene az „éles szakítás” kockázatát. Más megfigyelők ugyanak­kor rámutatnak, hogy éppen e kockázat elkerülésére csak egyetlen út kínálkozik a Nyu­gat számára: a csúcstalálkozó. Igaz ugyan, hogy Eisenhower elnök szerdai sajtóértekezle­tén továbbra is .kitartott amellett, hogy a csúcstalálko­zót csak a külügyminiszteri értekezleten mutatkozó hala­dás indokolhatja, mégis több nyugati lap véleménye sze­rint előbb-utóbb sor kerül a kormányfők találkozójára. Ezt a véleményt fejezi ki a Journal de Geneve is, amely vezércikkében a többi között megállapítja: — Bármilyen eredménnyel végződjék is a genfi értekez­let — s az eredmény minden bizonnyal igen szerény lesz — általában valószínűnek tartják, hogy szeptember ele­jén megtartják a csúcstalál­kozót. Bizonyos kérdések­ről, így például az átmeneti berlini rendezés időtartamá­ról, csak a kormányfők dönt­hetnek. Bizakodó hangot üt meg a Libération tudósítója is, aki azt a reményét feje­zi ki, hogy a miniszterek Géniből távozva végleges búcsú helyett azt mond­ják majd egymásnak: „Viszontlátásra”. — S erre a viszontlátásra remélhetőleg nem újabb kül­ügyminiszteri értekezleten ke­rül sor — írja a tudósító —, hanem a csúcsértekezleten, ahol a külügyminiszterek a kormányfők tanácsadóiként vesznek majd részt. A Nagyvásártelepre csütörtB- kön reggel 103 vagon és 24 teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 38 vagon darabáru, 22 vagon búr* gonya, 8 vagon zöldáru, 10 va­gon paradicsom, 2 vagon zöld­paprika 11 vagon vegyes gyü­mölcs, 10 vagon sárgabarack és 4 vagon tojás. A Csepel-szigeti bolgár kerté­szek megkezdték a zittaui fajtá­jú, édeskés vöröshagyma árusí­tását. kilónként 2,40 forintért. Aa állami élelmiszerboltok a tölteni való zöldpaprika árát kilónként 60 fillérrel szállították le. A bur­gonya, a hagyma, a káposztafé­le, a paradicsom, a levesbevaló zöldség és a sárgarépa ára nem változott. Tüneményes haladás Angol atomfudós a Szovjetunióról Oliphant vezető angol atom-1 laha, most már valóban élve- kutotó, szovjetunióbeli látoga- | zi az élet könnyebb, derűsebb tásáról visszatérve, az ausztrá- oldalait. Feltűnő például, hogy liai Darwinban ^ kijelentette, a7 kor igé telenül öl. hogy a Szovjetunió a legutóbbi ... . .. “ ,, három évben tüneményes ipa- tozkodo szov->et nok. tetszetős, ri és szociális haladást ért el. csinos> divatos ruhákban jár- — A szovjet nép ma sokkal vi- nak — mondotta nyilatkoza- dámabb, boldogabb, mint va- tában a neves tudós. Hctezerötszáz dollárért - csak szenátoroknak Az Egyesült Államok új ■szenátusi épületében ezután nem kell már felvonóra várni NÁPOLYT TOVÁBB GYOTRI A SZOMJÚSÁG Nápoly már negyedik napja szomjazik a kánikulában és még mindig nincs kilátás a helyzet javulására. A város 1 250 000 lakosából 800 000 személy- lakásában egy csepp víz sincs és a legkedvezőbb helyen lakóknak is csak gyéren, a nap meghatározott időszakában szivárog a víz. Hogy a zavargásokat meg­előzzék, a szükségkutak kö­rül 1400 rendőr áll őrt. Az orvosok és kémikusok, hogy a járvány-betegségeket meg­előzzék, már több óvintézke­dést tettek. a szenátor uraknak — írja a New York Herald Tribune. Ugyanis 7500 dolláros rend­kívüli befektetéssel — tér* mészetesen az adófizetők zse­béből — különleges szenátort hívógombokat létesítenek. Ezentúl, ha valamelyik ál­lamférfiút sürgős ügyek a magasba szólítanak, egy „csak szenátoroknak" jelzéssel ellá­tott gombot kell megnyomnia és minden más, előzetes hívás ellenére már jön is a lift. Ha éppen foglalt, a kezelő kites­sékeli a nem szenátorokat, ök várhatnak, nekik nem sürgős. A derék amerikai adó­fizetők minden bizonnyal élénken helyeslik ezt az új módszert. A kormány tudja, mire kell a pénzüket fordí­tani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom