Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

N X I III. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1959. JÜLIUS 30. CSÜTÖRTÖK Nagykőrösiek részvételével tapasztalatcserét szervezett az Agrártudományi Egyesület Sikerrel vizsgáztak az új paradicsomfajták Nagykőrösről tízen (tsz-ta- gok, egyéni parasztok és kon­zervgyári felügyelő) vettek részt július 21-én az Agrár- tudományi Egyesület által megrendezett tapasztalatcse­rén Kecskeméten. A Duna— Tisza-közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet telepét tekin­tették meg. Mészöly Gyula Kossuth-díjas ismertette az új fajtákat. A látogatók meggyőződhet­tek róla, hogy ikersoros ki­ültetéssel egyöntetűbb állo­mányt ad a paradicsom, mint az egysoros művelés. Ennek eredménye különösen az idén, a kánikulában mutat­kozott meg, mert az ikersoros paradicsom alig szenvedett napégést, az egysoros műve­lésű pedig 10—20 százalék­nyi napégési foltot kapott. A palántákat Akkord gyárt­mányú ültetőgéppel ültet­ték. A megeredés kiváló volt. Gépállomásunknak is cél­szerű lenne ilyen ültető- gépet beszereznie és a termelőszövetkezetek pa­lántaültetését jövő ta­vasszal már ezzel lehetne elvégezni. A gép paradicsom- és papri­kapalánta ültetésére egyaránt alkalmas. A telepen a paradicsomot egyszázalékos bordóilével permetezték. A paradicsomok levele üdezöld, nem úgy A Szabadság Tsz tanyaközpontjának kijelölése ügyében intézkedett a v. b. A Szabadság Termelőszövetkezet tanyaközpont kijelölését kérte. A megyei tanács 100 lakóhelyre, 47 holdnyi terület ki­jelölésével az engedélyt meg is adta. A tsz és a városi tanács vezetősége figyelembe véve a ter­melőszövetkezet jelenlegi taglétszámát és területét, a jövőbeni taglétszámot és területet, valamint a szomszédos állami gazdaságot, szükségesnek tartja legalább 300 lakóház építésé­nek céljára 141 holdnyi terület kijelölését. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén utasította az ipari és műszaki osztályt, hogy a nagyobb tanyaközpont engedélyezése ügyében sürgősen járjon el a megyei tanácsnál. t íj, J, ír 1 V'- ■' ■ ■ ________________— I wndU HÍREK mint azoknál a termelőknél, akik elhanyagolják a per­metezést és a paradicsom le­vele a növénybetegségek miatt már most kezd elszá­radni. A kísérleti telep paradi­csomtermése ötven hold át­lagában minden évben meg­haladta a 160 mázsát. Az el­múlt évben 200 mázsa volt a holdanként! átlagtermés. Ugyanakkor a nagykőrösi ter­melők átlagtermése 80—90 mázsa. A jövedelmezőbb paradi- csomtermeléshez nagyobb át­lagtermést kell elérni váro­sunkban. Nagykőrösön is van 30—40 olyan termelő, aki holdanként 150—200 mázsa paradicsomot termel, de na­gyon sokan vannak, akik en­nek a felét sem érik el. Átlagtermésünk országos viszonylatban ugyan jó­nak mondható, de a kecs­keméti kísérleti intézet eredményeihez, valamint a bolgárok és olaszok át­lagterméséhez viszonyít­va a 80—90 mázsás átlag alacsony. A termésmennyiség növe­lése érdekében több műtrá­gyát kell felhasználnunk a paradicsomhoz, a gombabe­tegségek ellen pedig perme­teznünk kell. A termelőszö­vetkezetekben— az önkölt­ség csökkentésé érdekében — helyes lesz a palántázást géppel elvégezni. Jövőre a konzervgyár Nagykőrösön 500 holddal több paradicsomot szeretne szerződtetni, mint az idén. Konrád Zoltán Egy bejelentés nyomán Kétszázötvenegy aláírással bejelentés érkezett a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottsághoz. A bejelentők pa­naszt tettek Búd les Géza és Szabó Ferenc, a Nagykőrösi Erdőgazdaság kerületi vezetői ellen, mert a közbirtokosságot igyekeztek megrövidíteni. Gyermekeket meg nem enge­Néhány perc a mentőknél Védjük a meglevőt, hogy újat építhessünk — Milyen kirívóbb esetekhez vonultak ki a múlt héten? — érdeklődtünk a mentőknél. — Jellegzetesebb eset nem fordult elő, de ha problémá­inkról írna az újság, hálásak lennénk — válaszolt Varga Bálint, a mentőautó vezetője, s nem kellett külön biztatás ahhoz, hogy sorolja. — A mi munkánk nagyon szép élethivatás. Nyomban ott teremni és segíteni, ahol baj van, ahol emberi élet forog kockán. Nálunk nagyon sokat csörög a telefon és ha vala­mennyi hívás indokolt lenne, egy szót sem szólnánk ... Csakhogy sok az indokolatlan, sőt sokszor felelőtlen zaklatás. — Például? S mielőtt még folytathatná, a felesége veszi át a szót. Ö ugyanis itt a telefonos, a men­tőállomás leglekötöttebb em­bere. — Már a bejelentéseknél sok a hiba. A leggyakoribb például, hogy a szülés előtt álló kismama hozzátartozója bejelenti: — Jöjjenek hamar, mert vajúdik a feleségem! — A nagy izgalomban elfelejti megmondani, hová kéri a mentőt. — Aztán van más probléma is: a gorombaság. Amikor pél­dául megkérdezem a hívótól, hogy mi történt, mert ezt a menetlevélen fel kell tüntetni, nemegyszer gorombán oda­vágja: — Ne kíváncsiskod­jon ...! Jöjjenek azonnal! — Pedig ahhoz, hogy a mentőt útbaindítsuk, tudnunk kell a hívó nevét, azt, hogy hová ké­ri az autót és természetesen a hívás okát is. Baleset tör- tént-e vagy más baj adódott elő. — Havonként általában hányszor vonulnak ki? — Átlag 180—190 esetben — tájékoztat Mertük Ferenc, a mentőállomás parancsnoka. Aztán megint Varga Bá­linté a szó. — Előfordult már olyan is, hogy valaki az állomásról te­lefonáltatott be, rosszullét mi­att. Amikor a helyszínre ér­tünk, megadta az alszegi laká­sa címét, s kérte, szállítsuk haza, mert kimerült, nagyon fáradt. Közöltük vele ha rosz- szul van, kórházba szállítjuk, de a taxi vagy az autóbusz funkcióját nem vehetjük át. Úgy isi tettünk. Sajnos, aztán mégis a lakására kellett vinni, mert az orvost is meggyőzte kimerültségéről. — Munkájuk során milyen esetekhez vonulnak ki a leg­gyakrabban? — Talán mérgezésekhez, s köztük is a gyógyszermérge­zésekhez. Ez városunkban szinte „divatos” dolog. A leg­nagyobb ellenségeink pedig a részeg emberek, akiket gyo­mormosásra szállítunk a kór­házba. Nagyon elítélem őket! Ezektől aztán annyi goromba­ságot kaphat az ember, hogy a fele is sok lenne! Aztán... Aztán befejezetlen marádt a mondat, mert egy kócos kisfiú, Péczeli Gyuri jött nagy liheg­ve. Egy cédulát nyújtott át, melyen az orvos intézkedett a nagymama azonnali kórházba- szállításáról. S a mentők máris indultak. dett módon ijesztgettek és egyeseket előnyben részesítet­tek. Szabálytalanul sok ál­latot tartottak, résziben a sajátjukat, másrészt feléből legeltettek az erdőben. A disznók és malacok tar­tásából jogtalan gazdasági elő­nyökhöz jutottak. A bejelenté­sek és a vizsgálat eredménye szerint is gyorsan „tollasod- tak”, házat építettek és fel­tűnően költekeztek. A vizsgálat megállapította, hogy a bejelentőknek igaza vám Az erdészet vezetői nagyon biztosnak érezték lábuk alatt a talajt, nagy hangon vála- szolgattak a népi ellenőrök­nek, akiknek nem kis fáradt­ságába került, míg ráébresz­tették a két kerületi vezetőt arra: nem tréfáról, hanem a felelősségrevonást megelőző vizsgálatról van szó. A vizsgálat eredménye alap­ján az állami erdőgazdaság igazgatója. Badics Gézát bün­tetésből Menőére helyezte. A közbirtokosság részére legelő területet jelöltek ki és meg­szüntették a kerület vezetői­nek szabálytalan állattartását» A vizsgálati szerv Szabó Fe­renc nyugdíjazására is tett javaslatot, ezt azonban az er­dőgazdaság igazgatója egyelő­re nem tartja kereszíülviihe- tőnek. A bejelentők bizonyára meg­elégedéssel fogadják a vizs­gálat eredménye alapján fo­ganatosított igazságos intéz­kedést. Gádorosi Ferenc £ heti Javaslatunk Rendet kellene teremteni valamilyen módon az SZTK- rendelőintézet előtt, mert az úttesten parkírozó járművek és a megőrzőn kívül tárolt kerékpárok tömege gyakran okoz forgalmi akadályt. Jó lenne a környéken parkíro­zásra alkalmas helyet kije­lölni és ugyanakkor parkíro­zást tiltó táblákat is elhe­lyezni ott, ahol a járművek várakozása akadályozza a for­galmat. Az úttestnek az SZTK fe­lőli oldalán és a járdán le-- gyen tilos a kerékpár-tárolás — erre való a megőrző —, s ezenkívül gondolkozni lehetne azon is, hogy az autóbusz- megálló jó helyen vaai-e az SZTK sarkán. Heti postánkból Lelkiismeretlen kerékpárosok — Jaj, néni kérem, tessék egy kicsit vigyázni, csupa sár lett a ruhám! — mondtam a minap az új piac melletti ga­bonapiacon egy középkorú né­ninek. Teljes nyugalommal és biztonsággal tolta sáros kerékpárját a tömegben, köz­ben el-elbámészkodva keresett újabb méltatlankodókat. Aztán tapasztaltam, hogy nemcsak ez az egy kerékpáros közlekedik a terménypiacon, jobbra-balra lökve azokat, akik útjukba kerülnek. ha­nem mások is. Sajnos, elég sokan. A bekerített piacra nem lehet kerékpárral bemenni. Nem lehetne ezt a termény­piacon is érvényesíteni? Göblyös Anikó levelező — Elkészült a Petőfi Ter­melőszövetkezet 98 férőhelyes, korszerű tehénistállója, me­lyet határidő előtt két hét­tel, tegnap adott át ünnepé­lyesen az ÉM Bács megyei Építőipari Vállalata. — Permetező öntözéses be­mutatót rendez július 30-án a Dózsa Tsz-ben a Pest megyei Vízügyi Igazgatóság és a MÉSZÖV. Bemutatásra kerül a szőlőgyökereztető iskola és a paprika öntözése, valamint a különböző permetezőgépek. — A Szabadság Termelő- szövetkezet télire is gondosko­dik friss zöldről a tejelő mar­hák részére, öt holdon ülte­tik a takarmánykáposzta pa­lántáit. Sokkal gyorsabb és olcsóbb is lenne ez a munka, ha igénybe vennék a gépállo­más palántázógépét. — Befejezték első közös aratásukat az Arany János Tsz tagjai. Nagy erőpróba volt ez. Egyrészt össze is kell szokni, másrészt az eső nagy akadályokat állított munkánk elé. Igaz, az esőt már régen vártuk, mert se­gítségével — nemcsak a kalá­szosoknál — a kapásoknál is olyan eredmények ígérkez­nek, amilyeneket egyéni ko­runkban el sem mertünk kép­zelni. A konkrét eredmé­nyekről rövidesen beszámolok. Szövetkezetünk 1958 őszén alakult. Csaknem állatállo­mány nélkül indultunk, mind­össze két pár lovunk volt. (A munka java részét a gépállo­más segítségével végeztük el.) S íme, a cséplést még be-- .....*----3---------------------­— CSAKNEM 142 EZER FORINTOT fordítottak vá­rosunkban ebben az évben az általános iskolák és óvodák javítási munkálataira. A nyá­ri szünidőben, augusztus 15- ig újra festik, illetve mesze­lik az iskolák termeit. Az Arany János gimnáziumban a nyári felújítási munkála­tok rövidesen befejeződnek. sem fejeztük és már tíz szép, fiatal fejős tehénnel büszkél­kedhetünk. Id. Aszódi Ferenc levelező A városi tanács végrehajtó bizottsága a dolgozók évek óta meg-megújuló kívánsá­gának tett eleget, amikor a városfejlesztés során meg­építette a Bálvány, Tanárky Béla, Kalocsa Balázs és az Abonyi utca makadámburko- latát. Az utak karbantartásá­nak biztosítása céljából fon­tos a csapadékvíz levezetése. Ezt a célt szolgálja az utak mentén elhúzódó árok. A tanács végrehajtó bizott- j sága nevében kérem az utak j menti telektula jdonosokat és j az ott lakókat, hogy gondoz- ] zák, tartsák tisztán ezeket a \ vízlevezető árkokat. Hiszen j a város polgárainak pénzéből ] és a szűkebb hazájukat iga-! zán szeretők fáradtságot nem ! ismerő társadalmi munkájá-! val felépülő bármely léte-! sitményt mindenkinek köte- ] lessége megóvni. Amilyen szeretettel és oda- | adással igyekszik a tanács a < lakosság jogos igényeinek, j kívánságainak eleget tenni, > olyan szeretettel használják j és védjék a köztulajdont, ja- < vítsák, tatarozzák, hogy a j I rendelkezésre álló összege- j két ne az örökös felújítások- j ra, hanem az újabb és újabb j - igények kielégítésére fordít-j hassuk. Szűnjék meg az utcai legel- i tetés, a szennyvíz kiengedése j az utcára, a háztartási szemét \ (hamu, szénsalak, udvarsöpre- I dék stb.) kihordása az úttestre. | Napirenden van közkutaink \ rongálása, a rángatok elcsa- ] vargatása. letörése, a fahidak ■ deszkaborításának felszedése i stb. Különös és káros szóra- ; kozás ez! Vegyenek példát ezek a duhaj semmirekelők a tanuló és kiszes fiataloktól, akik a tanulás és a nani munka után nemcsak szórakoznak, hanem különböző értékes tár­sadalmi munkát végeznek! CSENDES FERFNC, az ipari és műszaki osz­tály vezetője. Késes ipari tanulót keres Juhász Ferenc mester hagyják a becsület­tel megtanult szak­mát és alkalmi mun­kásak lesznek. Egyszóval nagyon megszívlelendő dol­gokat mondott Ju­hász mester. Amikor yrszagos probléma a Vili. osztályt elvég­zett tanulók elhelye­zése, kicsit elgondol­kodtató ennek a szakmának a sorsa. Pedig a jó mester mellett olyan bics­kákat lehet készí­teni, mint amilye­nek a ceglédi ipari- tanuló-kiállításra eb­ből a műhelyből ke­rültek ki és minden­kinek a figyelmét magukra hívták. Ta­lán ezzel a beszélge­téssel is segítségére leszünk egyeseknek a szakmaválasztásban és a mesternek ab­ban, hogy kiváló tu­dását átadhassa a következő generáció- \ nah. M. L i keres, mint ameny- nyit a hűvös mű­helyben nálam talált volna. — Van anyaga, tudnak rendszeresen dolgozni? — Nem panaszko­dom. Természetesen leleményesség, ügyesség szükséges ahhoz, hogy az em­ber becsülettel tud­jon dolgozni és a ta­nulónak munkát adni. — Hol helyezked­hetnek el a felsza­badult késes-szak­munkások? — Budapesten a gyárakban keresik a jó késeseket. Tudnék tíz helyet is, ahol a kiöregedő mester jó munkás segédet ke­res. A fiatalok azon­ban nagyon elké­nyeztetettek. Nem akarnak kimozdulni a városukból. Még Kecskemétre sem megy át segédnek senki Inkább el­anyaggal lehet és kell dolgozni. Az ezüst, a réz, a vas, az acél, az alumi­nium, gyöngyház, celluloid, szarvas­agancs és még sok minden megmunká­lásából lesz a jó és szép zsebkés. — Miért nem je­lentkeznek erre a szakmára a tanulók? — A legtöbb fia­tal hirtelen akar meggazdagodni. Csak a motor- és szerelő­szakmában látják a jövőt. Pedig a kó.ei­szakma is becsületes megélhetést biztosít a jó szakmunkásnak. — Tavalyi ipari tanulója hol dolgo­zik most? — A szakmunkás- vizsga letétele után itt hagyott, mert úgy gondolta, hogy a iá- dagyárban többet ke­res. mint nálam. Pe­dig alig több az a pénz, amit a farön­kök emelése közben j Nagykőrösi Hír­ei adó legutóbbi számában meglepőd­ve olvastam egy hir­detést. Ipari tanulót keres Juhász Ferenc késesmester. Ennek a hírnek a nyomán in­dultam el felfedező útra és barátságos beszélgetésre. — Jelentkezett-e már tanuló a hirde­tés nyomán? — Volt egy fiúcs­ka, de nem találtam megfelelőnek, mert nagyon gyenge fizi­kumú volt. Mi nem­csak a satu mellett dolgozunk, hanem kovácsolást munkát is kell végeznünk. Ezért nem vettem fel. — Jó foglalkozás a késesszakma? Szinte dagadt a mester keble, ami­kor a büszke választ megadta: — A legszebb szak­mák egyike! Meg­számlálhatatlan Több ilyen apák napját! Ez volt a véleménye azok­nak, akik részt vettek a bok­rossá nőtanács július 18-i ren­dezvényén a gazdakörben. A kedves gyermekműsor után az utolsó falatig elfogyott a nyolcvan személyre készített ízletes marhapörkölt, melyet burgonyával és uborfcasalátá- val tálaltak. Ezt követően a jó muzsika és sör mellett vidáman telt az idő, s csak a hajnal vetette haza a szó ra­kodókat. Még ma is általános meg­elégedéssel emlegetik a kör­nyéken az asszonyok rendez­vényét, mert mindenki jól érezte magát és nem akadt egyetlen duhajkodó sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom