Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-30 / 177. szám
ns r MEtl WCirlaP "fr-rsfs/sssrssssssssssssssssssssssssss^ Jobb bánásmódot f A munkaterápia sikere Pomázon V 'fSSSfSSSSS/SSSrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSc > $ 5 I II I ' / / I I ^ MHMUh! kérnek az abonyi Kecskéi út ^ lakói levelükben a téglagyár ^ lovai számára. Hosszú ideje ^ figyelik a legnagyobb felhá- ^ borodással azt az embertelen- ^ séget, ahogy a kocsisok ütik- ^ verik a szerencsétlen pára- ^ kát. S ez nem is csak ember- ^ telenség s állatkínzás, de ar- ^ ra is gondolhatnának, hogy ^ az állatok a közösség tulaj- $ dónak £ A pornói HÉV-megállónál valóságos boszorkánytölcsért kerget a szél homokból, szemétből. Akárcsak ősz lenne, a nap is elbújt, pedig a naptár szerint hét ágra kellene sütnie, hisz júliusban vagyunk. A munkaterápiás intézet előtt kis park fogad. Gondolom, jó kertészük lehet, ügyeIttas veze/és, szabálytalan előzés és kanyarodás, fényszórózás Emelkedett a közlekedési balesetek száma Megyénk területén az év első felében a közlekedési balese- :ek száma jelentősen emelkedett: az elmúlt évi 192 balesettél szemben ez év első felében 227 baleset történt. Pedig a Pest megyei Rendőrfő- •capitányság közrendvédelmi és közlekedésrendészeti osztálya minden tőle telhetőt megtett a balesetek megelőzése érdekében. Több, mint négyezerrel megnőtt például az előadásokon, közlekedésrendészeti oktatásokon részvevők száma. A balesetek előidéző okai között az ittas vezetés, a szabálytalan előzés, a fényszórózás és a szabálytalan kanyarodás szerepel az első helyen. Több baleset történt az előző évivel szemben gyorshajtás miatt és a gyalogosok hibájából is. A balesetet okozó járműveknél csökkent a tehergépkocsik száma, míg a személygépkocsi vezetőknél és motorkerékpár vezetőknél ez a szám emelkedett. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a hivatásos gépjárművezetők lényegesen kevesebb balesetet idéznek elő, mint a magángépkocsi tulajdonosok. Az első félévben a legtöbb baleset a ceglédi, az Örkényi, a váci és a balatoni műúton történt. A balesetek előidézői között túlnyomó többségben rövid ideje vezető, kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkező magángépkocsi és motortulajdonosok vannak. Különösen nagy a fiatal évjáratú járművezetők által okozott balesetek száma. A balesetek közül soknak előidézője volt a kivilágítás nélkül közlekedő Kerékpár, lovaskocsi és a szabálytalanul közlekedő gyalogos is. A közlekedésrendészeti osztály ezúton is felhívja a különböző szervek figyelmét, hogy az általuk üzemeltetett gépkocsik vezetőit fokozottan oktassák ki a baleseti veszélyre és csakis üzembiztos, leellenőrzött gépkocsit engedjenek ki a közúti közlekedésbe. A közlekedésrendészeti osztály e hónapban Vácott és Cegléden KRESZ-versenyt tart, amelynek időpontját a későbbiek során közöljük. Előzzük meg a kárt! tagok általános háztáji biztosítása a jég-, állat- és baleset- biztosítás mellett tűz esetére is érvényes a lakóépületre, házi ingóságokra és a háztáji gazdaságra. Ennek díja évi 130 forint. Helytelen takarékosság az olyan, amely néhány forint megtakarítása árán pótolhatatlan veszteséget okozhat. Mindeniknek saját érdeke, hogy ha még nincs tűzbiztosítása, azt minél előbb megkösse. Az Állami Biztosító fiókjai, körzetfelügyelői, helyi megbízottai készségesen adnak bárkinek részletes felvilágosítást, (x) sen válogatta össze a fajokat színeket. Rovacsek István igazgató rövid beszélgetés után invitál, nézzünk körül a telepen. — De várjon, hívom az orvosokat is, mert én csak. gazdasági szakember vagyok. Amikor megérkezik Dr. Ki- számosi János elmeorvos és Fenker László gyógypedagógus, útrakelünk. Valahogy olyan az ember érzése, mintha egy kórház jó: ápolt kertjében lennénk; pizsamás beíé- igek, fehérköpenyes emberek mindenütt. — így is van — erősíti meg feltevésemet az elmeorvos. — Ez félig kórház, félig állami gazdaság. A munkaterápia úttörő nemcsak nálunk, tíz egész Európában. Régi elképzelése az orvosoknak, hogy az elmebajosokat ne zárt intézetben, hanem szabadon, tevékeny munkával gyógyítsuk. Hozzánk kerülnek azok a tudathasadásos elmebetegek, akik testileg egészségesek, nem dühöngök, s valami kis remény meg ven arra, hogy gondos kezeléssel állapotuk javítható. — Az ápoltaktól nem lehet teljes értékű munkát várni — világosít fel Rovacsek igazgató. — Még a legegyszerűbb fizikai munka is fegyelmet, gondosságot kíván. Belőlük éppen ez hiányzik. Gondolataik szétszóródnak, nem tudnak sokáig koncentrálni. Munkateljesítményük az egészséges dolgozók teljesítményének csak 25—30 százalékát éri el. — Ezek szerint munkájuk nem kifizetődő. Mi van akkor a gazdasággal? Nem kár a 2500 holdéit? — Nem. Természetesen nem az ápoltak munkájára építünk. Dolgozóinkkal és gépesítéssel teljesítjük tervünket. Ma már ott tartunk, hogy tejtermékből és gyümölcsből piacra is viszünk, Lsnn a Duna-parton Van a konyhakertészet. Katonás rendben sorakoznak a káposztafejek, közöttük kis kapával nők dolgozgatnak. Ök is ápoltak? — kérdezem. — Igen. Két év óta, mióta fennállunk, bebizonyosodott, hogy a kertészet számukra a legmegfelelőbb terület. A kis csoportok között kék köpenyes férfi járkál. Odamegy az egyik beteghez, megmutatja, hogyan fogja a szerszámot, mit csináljon. Ápoló, aki csoportjával állandóan együtt van. — Mibe kerül az államnak az intézet fenntartása? — Lényegesen kevesebbe, mint a zárt intézeté. Míg egy kórházi ágy felszerelése körülbelül 80 000 forintot jelent, nálunk ugyanaz 20—25 ezer forintba kerül. Élelmezésünk kifogástalan, a legmagasabb ka'ó-’a értékű. barátságos verandái ház előtt megállunk. — Ez fektető és szálláshely — mutatja dr. Kiszámosi János. Az ágyakon, fehér ruhában fekszenek az ápoltak. Legtöbbjük, szigorú, komor vagy tökéletesen közömbös. A látogatóra szemmel láthatólag nem sok ' ünyet veinek, de az ismerős orvos kérdéseire igyekeznek értelmes feleletei adni. A női teremben orvosunk csodálatosan szép csipkét vesz elő az egyik éjjeliszekrényből. — Nézze meg, ép ésszel ilyen bonyolult mintát nem lehet csinálni. Iparművésznő volt, mielőtt megbetegedett. Most is ez a kedvenc időtöltése. Csipkéivel díszítjük az intézetet. — Látta az irodában azt a téli tájat ábrázoló festményt? — kérdi az igazgató. — Az is egyik betegünk műve, Azelőtt festő volt. Ha jól érzi magát, most ist festeget. Kinn á kertben találkozunk Ferenc FeMinándöar’. Odahívjuk, de nem hajlandó velünk szóbaállni. Csak legyint s megy vissza a virágaihoz. Ö az a jó kertész, akinek ízlését bejövét úgy megcsodáltam. Magas, szikár öregember, csak a virágok szeretete maradt meg benne. — A két év alatt hányán mentek el gyógyultan? — Körülbelül százötvenen. Ez nem jelenti azt, hogy teljes szellemi képességgel rendelkeznek. Csak azt, hogy be tudnak illeszkedni az emberi társadalomba, s valami egyszerűbb munkával eltarthatják .magukat, nincsenek családjuk, vagy az állam terhére. Ezek az emberek, ha továbbra is zárt intézetben maradtak volna, soha nem érik el ezt az eredményt. Nehéz munkát végeznek itt az orvosok, gyógypedagógusok, ápolók, hiszen a legbonyolultabb valamit, az egyensúlyt vesztett emberi értelmet kell gyógyítaniuk. S a legmodernebb gyógyászati eszközök mellé új segítőtársat kaptak, a munkát, mely világosságot hoz az elborult elmék sötétjébe, s fényénél ezek a kirekesztett emberek is visszatérnek az emberi közösségbe. Komáromi Magda ZÓNA VAGY ADAG? ebédelni, hiszen sietős volt a dolgunk. — Egy zónát kérek — így a kollégám. — Egy levest és egy adag marhapörköltet — rendelek én. — Sokadika van, meg fogyókúrát is tartok — mentegetőzik kollégám a szerény rendelés miatt. — A pincér kihozza a levest és az egyik pörköltet. Én a levest kanalazom, kollégám meg a pörkölthöz szervírozott burgonya össze- zúzásához kezd. Ezt a műveletet folytatja addig, amíg a pincér újabbat nem fordul, s le nem teszi asztalunkra a másik tányért. Ekkor kezében megáll a villa, s kérdően tekint rám. — Melyik az enyém? — szólal meg. Mustrálgatjuk a két tányér tartalmát, s találgatjuk. Persze, korántsem azért, mintha a zónát sokalltuk volna. — Talán ez? — De inkább ez. Sehogy sem jutunk dűlőre. — Tudod mit, döntse el a pincér — javaslom. * Nem hiszem, hogy az utóbbi esztendőben valaha is állították volna olyan fogas kérdés elé a pincért, mint mi azzal, hogy mondja meg, melyik a zóna és melyik az adag. Legalábbis erre következtettünk csodálkozó tekintetéből, meg vállrándításából, amivel néhány- perces „vívódás” után otthagyott bennünket. A konyhaablakhoz sietett, s bizonyosan a szakácsnőtől kérdezte meg ugyanazt, ügy látszik, ők ketten sem tudták eldönteni. mert végül is mi „egyeztünk meg", s fogyasztottuk el az ebédet. Ö a „zónát”, én meg az „adagot”. Egyikünk sincs meggyőződve arról, hogy nem a másik adagját ette meg. — Fizetünk — szólítják a pincért. — Mi is volt, kérem? r- Egy leves, egy 1959. JÚLIUS 30. CSÜTÖRTÖK A MŰEMLÉK KÓRHÁZ A híres péceli Ráday-kastély építését még a grófi cím. szerzője, Ráday Pál, Rákóczi Ferenc titkára kezdette meg a szabadságharc leverése után, amikor hűséget fogadott a császárnak. Az építkezést halála után- fia, Gedeon fejezte be 1747-beh. Azóta áll á gyönyörű barokk-kastély Picéién. Olasz építészek tervezték, építették, olasz me’sterek festették termei és szobái falára á szebh- né’.-szebb freskókat. Olasz kőfaragók csipkéztek lépcsőkorlátját. oszlopfejeit. A Ráday- grófok 24 ezer kötetes könyvtárukat a kastély legszebb helyiségében, a márvány teremA péceli műemlék, a ben helyezték el. Mérhetetlen pénzbe került az épület és sokáig messze környék egyik legszebb ■ barokk-kastélya volt. Később azonban a költséges szenvedélyeknek hódoló és adósságokba keveredett Rá- day-gróíok már elhanyagolták, sőt idegen kézbe is adták. A kastély fénye lassan megkopott, A felszabadulás előtti esztendőkben már nagyon rossz, állapotban volt az épület. Azután a MÁV utókezelő kórházat rendezett be a régi kastélyban, előbb azonban gondosan tata- roztatta. Most megint régi szépségében tündököl , F-kastély főhomlokzata Freskók borítják az egykori bálterem falait. Ma a betegek társalgója ez a tágas helyiség Valamelyik Ráday vagy utánuk következő tulajdonos az emeleti szobák freskóit nemcsak befestette, hanem vastagon bevakoltatta. Amikor a MÁV talaroztatta az épületet, rábukkantak ezekre az elrejtett falfestményekre, amelyeket azonban már nem lehetett teljes épségükben feltárni. A rendkívül értékes művészi fres- kőtöredékek most dr. Farkas íjászló Elemér kórház- igazgató szobáját díszítik Szöveg: Szokoly Endre í Foto: Gábor Viktor A laposan megéhez- tünk a minap, amikor az aszódi járás községeit jártuk kora reggeltől délután két óráig. A földművesszövetkezeti vendéglők és boltok a kora reggeli nyitás után úgy délelőtt 10—11 óra tájban lehúzzák rolóikat. De ha nyitva tartanának, akkor is alig találhat csillapítást éhségére az utas, mert — enyhén szólva — ugyancsak szegényes a földművesszövetkezeti vendéglátóipar ételválasztéka ebben a járásban. No, de nem is erről akarok írni, hanem arról, ami velünk az aszódi étteremben történt. Délután két óra tájban reménykedve léptünk be a járás egyetlen földműves- szövetkezeti éttermébe. A fürge, fiatal pincér pillanatok : alatt elénk tette az \ étlapot. Az előírás í szerint szerepelt azon i menü. készétel, fris- ! sensültek. s fönt, az \ étlap jobb sarkában, l a „zóna ételek” cím- ! szó alatt marhapör- l költ árválkodott í burgonyával. S Gyorsan akartunk W////////////////////////Ä adag marhapörkölt és egy kenyér — kezdem én. — Nyolcvan, hétnyolcvan és harminc. Nyolc kilencven — teszi elém a blokkot. Kollégám a zónáért és CSV szelet kenyérért 4,20-at fizetett. Mikor kijöttünk az étteremből, még sokáig morfondíroztunk azon, melyik volt a zóna és melyik az adag. Végül is arra a következtetésre jutottunk: tulajdonképpen mi vagyunk a hibásak, hiszen ha kuLön-kü- lön asztalnál ebédelünk, mindketten elégedetten távozunk a vendéglőből. Egyikünk nyugodtan megette volna a „zónát’, másikunk az „adagot”. Ez is megoldás. De talán mégiscsak egyszerűbb lenne, ha a szakácsnő •— akinek a nevét is megtudtuk. Füleki- nének hívják, ügyelne jobban, s „hiteles szemmértékkel” osztaná ki az adagokat, a vendégek megrendelése szerint. — ms —• Szinte naponta lehet olvasni az újságokban, rendőri hírekben, hogy hol itt, hol ott pusztított a tűz, a félelmetes vörös kakas. Útját csupasz, kormos falak, üszkös gerendák, kétségbeesett emberek jelzik. Mire intenek a tüzek? Először is arra, hogy legyünk gondosak, óvatosak. A tűzrendészet! szabályok betartásával sok kártól menekülhetünk meg. Tavaly is több ezer tüzet idézett elő a gondatlanság. Ezek túlnyomó része elkerülhető lett volna. Nagyon elszaporodtak a gyermekjátékból keletkezett tüzek is. A szülők könnyelműsége nemcsak va- „ gyonukat, hanem gyakran ki- £ csínyeik életét is veszélyezteti. ^ Igen, a tűzesetek bizonyos ré- f sze megakadályozható, de nem ^ mindig. Tűzkárok ezer előre ^ nem látható okból keletkezhet- ^ nejt. Előfordul, hogy egy hibás ^ kémény, egy kipattanó szikra, ^ egy könnyelműen eldobott ci- ^ garettavég miatt fél utcasor ^ leég. Gyakran a villámcsapás ^ Okoz tüzet. A nyári időszakban még in- ^ kább növekszik a tűzveszély. ^ Minden megrakott szekér, ^ amely a szérűre fordul, min- ^ den cséplőgép, amely önti ma- 'j gából a magot, még nagyobb | óvatosságra int. A tűz nem je- £ lenti be magát, s ha már lo-f bognak a széltől korbácsolt % lángok, ég a ház, a mezőgazda- í sági udvar, a tűzoltók csak el- $ olthatják a tüzet, de a kár $ csak úgy térülhet meg, ha volt \ biztosítás. Az elmúlt esztendő- \ ben pl. az Állami Biztosító \ majd 4000 esetben fizetett tűz- | kártérítést és 12 000 esetben az j épületekben, felszerelésben ke-; letkezett viharkárt térítette; meg. A legnagyobb könnyelmű- j ség, ha valaki elmulasztja a j tűzbiztosítás megkötését. A j tűzbiztosítás senkinek sem je- j lent nagy költséget. 2 szobás j cseréptetejű lakóépület évi \ tűzbiztositási díja 43—55 fo- : rintig terjed, 5 holdas gazdaságé (értve ez alatt az élő és holt felszerelést, terményt, háti ingóságokat) pedig 53—65 forintig. A termelőszövetkezeti
