Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-29 / 176. szám

1959. JÜLIUS 59. SZERDA i»**r MEGVfl WCirlap A KINCSES KÖNYVEK FÉLÉVI TERMÉSÉRŐL Q-tileÄtzzilk SZENTGYÖRGYPUSZTÁT Hat könyv fekszik előttem, a Kincses Könyvek idén megje­lent kötetei. Sajátom mind a hat, szívesen vásárolom őket, mert tetszetősek, tartalmasak és olcsók. Fűzve ugyan, de nor­mál nagyságban (ami előnynek számít a könyvszekrényben va­ló elhelyezésnél), hat forintért árusítják a könyvesboltok és a szövetkezetek, ezeket a jó­részt klasszikus szerzőktől származó műveket. ★ Vegyük sorra és jellemezzük néhány mondattal az idei ter­mést. Sorrendben első Mikszáth Kálmán: Különös házasság cí­mű regénye. Mikszáth a Kü­lönös házasság-ot igaz törté­netnek vallja, amelyet fantá­ziájának gazdag anyagával egé­szít ki, és olyan ízes stílusban beszél el, hogy még a jelenték­telenebb részeket is élvezettel olvassuk. Az első negyedév má­sodik kötete az orosz Leonyid Szolovjov: A csendháborító című, csillogó humorral meg­írt regénye. A sok, vidám böl­csességgel elbeszélt epizód egyetlen főalakja, Naszreddin Hodzsa legendás személye kö­rül csoportosul. Ezek mindegyi­kében a szegény nép megsegí­tése és a hatalmasok gőgjének megtörése érdekében követi el kópéságait a főhős. A sorozat harmadik kötete ismét magyar író, Rideg Sándor műve, a Tűzpróba. Az első személyben Irt önéletrajzszerű mű cselek­ménye a 900-as évek elején kezdődik, a 14-es háborúval és a Tanácsköztársaság megala­kulásával folytatódik, majd a román hadsereg bevonulásával ér véget. Az anyaghoz mér­ten rövid lélegzetű az írás, de reális, és „olvasmányos” Ri­deg Sándor könyve. A második negyedév első kö­tete Jókai Aranyember-e, a szerző legszebb romantikus műve. A következő kötet az Árvácska, magán viseli Mó­ricz Zsigmond hatalmas, szép­írói tehetségének jegyét és ami többi művének is legnagyobb értéke: az emberi jogokból ki­taszítottak sorsát mutatja meg kendőzetlen őszinteséggel. Utolsóként Stevenso-nnak, a múlt század népszerű angol írójának az Eanberrablók című kalandos regényét olvashat­juk ebben a sorozatban. Ez Stevenson második műve, ami a Kincses Könyvek sorozatá­ban rövid időn belül napvilá­got látott. Az író távoli, elha­gyott szigetekre, a világ legkü­lönbözőbb tájaira viszi ka­landregényeinek olvasóit. ★ íme, a hat mű, amelyet a ki­adó azzal a szándékkal bocsa-S főtt ki, hogy parasztságunk | kezébe értékes és egyben szó-^ rakoztató olvasnivalót adjon, s De vajon, sikerült-e a kiadó ^ törekvése? ^ Elvben igen. Mint a Könyvtáros című lap^ egyik idei szántában olvastuk,^ és a pontos statisztikai adatok-^ kai bizonyítva látjuk, a falu ^ és a tanyavilág könyvtáraiban^ a telnőtt olvasók egy része is^ leginkább a mesét, és a mese- ^ szerű olvasnivalót keresi. A ^ kiadóvállalat minden bizonnyal ^ az olvasók igényeihez alkal-^ mazkodva válogatja össze kiadásra kerülő műveket. Jó-^ kai, Mikszáth, Szolovjov me-^ seszerű, világos, közérthető stí-^ lusban adja elő monanivalóját.^ Móricz Zsigmond és Rideg Sán-^ der a nép által ismert környe- ^ zetbe helyezi történetét. Ste-^ venson regényei pedig különö-^ sen a fantáziagazdag, kaland-^ vágyó ifjúság érdeklődésére^ tarthat számot. & * Mégis, mi az oka, hogy ^ amikor a Kincses Könyvek ^ vásárlása és olvasottsága iránt ^ érdeklődtünk a szakemberek ^ és az olvasók körében, szó- ^ morú eredményekre jutót- ^ tunk? $ Mii mond a könyvkeres- | kedő? ... $ — Egyetlen embert említ- § hetek, aki állandó vásárlója | a sorozatnak, de az sem pa- § raszt, hanem a Gépjavító Vál- | lalat adminisztrátora. Általa- ^ ban azok veszik ezeket a ^ könyveket is, akik a többit. ^ Héhány olyan művei, mint ^ f»ldául a Kőszívű ember > S Frideczky Frigyes: s j Leányfalu I. I J Nincs az az ékes szó, mely méltón, úgy kifejezné szépséged, hogy az utókorok embere sejtse varázsod s nincs az a szín s az a színkeverő festő, aki vásznán úgy rögzítse ezerszínn arcod, hogy ha tekintik, lássák rajta szeszélyes kedved változatát is s nincs zeneszerző, bármily hangulat-, álom-idéző (Respighi, Rimszkij-Korzakov, Achille Debussy, Ravel vagy Bartók, a modern- zene, -hangzás mágusa, papja), hogy zizegő húrok, muzsikáló kedved idézzék és nincs isten: az edenek ékét. újra teremtse. I I k ...ismét itt .jártam, üt éve hozott erre utam először, s azóta, S fájón sajgóit egész tudatom utánad... ... ismét itt jártam, s újabb öt évre * feltölt eleven lobogással s kínnal az emlék s szaggat a vágy: legalább életem őszét töltsem öledben isteni Leányfalu. t (Leányfalu, 1959. május 17.) YSSfSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS/SSSS/SS/j fiai-t — amely az iskolában kötelező olvasmány —, na­gyobb részt a diákok vásárol­ják. A járási könyvtárban meg­találjuk ugyan az említeti műveket, de más kiadásban, így, mint „Kincses Könyve­ket” tehát nem ismerhetik meg az olvasók. A lapterjesz­tők alig néhány darabot áru­sítanak a Kincses Könyvek­ből, most sem tudunk náluk felfedezni egyetlen darabot sem. A Kertimagtermesztő Vállalat közel 300 mezőgazda­sági dolgozót foglalkoztat, 500—600 kötetes vándorkönyv­tár áll rendelkezésükre, de a Kincses Könyvek-nek hírét sem hallották. A KISZ városi és a termelőszövetkezetekben működő alapszervezeteinél még könyvtárak sincsenek, s a titkáron kezdve, a tagokon befejezve, azt a felvilágosítást kapjuk, hogy alig olvasnak, irodalmi ankétjük pedig há­rom hónappal ezelőtt volt utoljára, amelyen azonban maga a KISZ-titkár sem vett részt. (Fáradságos munka volt „kinyomozni”, hogy ezen az esten Illés Béla: Ég a Tisza című művét ismertették.) Most már válogatás nélkül megkérdezünk mindenkit, aki­vel csak összehoz a véletlen: olvassa-e a Kincses Köny- [ vek-et? Lehet, hogy ez is „vé- j letlen”, de senkit sem talá-1 lünk, aki ismerné ezt a könyv- i sorozatot. * : Végső tanulságként meg kell [ állapítanunk, hogy Cegléden [ — bár mezőgazdasági város[ — a parasztság mégsem ol- [ vassa a néki szánt könyvso-J rozat köteteit — mert nem! ismeri! A sorozat állandó, folyama- i toa árusításával a Rákóczi úti i papírbolt foglalkozik csak, ez i is valahogyan olyan eldugott; üzlet, sokan nem tudják, 'hogy [ itt könyvet is lehet kapni. [ Az állandó, folyamatos árusí- [ tás kiterjesztése a többi köny- | vesboltra bizonyára fokozná [ a sorozat népszerűségét: So- j kát tehetnének még ennek [ érdekében a könyvtárak, lap- : árusítók, valamint a fiataloki is. És végül: a kiadóvállalat> ne azokat a műveket jelen-[ tesse meg a sorozatban, ame- $ lyek két-három kiadásban ; napvilágot láttak már. Akad J elég, a célnak megfelelő jó S író és értékes mű, mind a; magyar, mind a világiroda-; lomban. Lehetne belőlük vá-! lógatni bőven! Kemény Erzsébet ! 5 » i Az autóbusz megáll ! Szentgyörgypusztán. Rév köti lösszé a szigeten fekvő Kis- [oroszival, ahol viszont a hajó !is kiköt. Egyszóval, sok más í pusztánál megközelíthetőbb. ! Igaz, hogy tulajdonképpen [nem is puszta, hiszen ezzel a jszóval általában sívár legelő- ! két vagy homoksivatagokat [jelzünk, noha egyes vidéke- | ken a falutól távoleső tanyá- ; kát is így nevezik. De a („puszta” szó hallatára min­idig valami tágas síkságot [képzel el az ember és semmi [ esetre sem holmi földsávot, [ amely a Duna és a hegyek Iá­iba között terül el, miként ez la Szentgyörgypuszta, amelyet [ezennel felfedezünk. Mert ezer méternél aligha több. Duna-part, hegy, erdő, erdei patak meg forrás, ősi kő­bánya a hegyoldalon, ragyogó kilátás a pilisi és a börzsö­nyi hegyekre... Ezzel rátérhetünk szent­györgypuszta lakosságának is­mertetésére. Tíz ház áll szét­szórtan a pusztán. Néhány az országút mentén, néhány a patak völgyében, eldugva a fák között. A legrégibb épü­let a régi majorház, a leg­újabb apró vikendház csu­pán. öt vikendház, öt masz- szív, télen-nyáron lakható épület és néhány üres telek — ebből áll a puszta. A la­kók száma változó, télen alig egy tucatnyi, nyáron pedig ennek két-háromszorosa. A szentgyörgypusztaiak foglal­kozásukra nézve a legkülön­bözőbbek. Van köztük író és bíró (a tisztaföldvári közjegy­ző például), éjjeliőr és opera­énekes, de valamennyien gyü­mölcskertészetet is űznek, ve­teményes kertet munkálnaK, és egytől-egyig hódolnak a múzsák előtt. Egy részük al­kotja, a másik meg szakérte­lemmel élvezi az irodalmi és zenei műveket. Ez utóbbiak némelyike többnyire vérro­koni kapcsolatban áll az előb­biekkel. Itt nyaral például Kolozs­vári Grandpierre Emil édes­anyja lányával, vejével és unokáival. Megfordul náluk sűrűn az író is. De valódi szentgyörgypusztai irodalmi nagyságnak Áprily Lajos, az ősz költő, a nagyszerű mű­fordító számít már évtizedek óta. Legrégebben vetett sze­met erre a pusztára. Már hu­szonnégy évvel ezelőtt tel­ket vásárolt és kis nyári la­kot építtetett rajta. — A csendet kerestem — mondja. — Tavasztól őszig dolgoztam' itt. Aztán pár évé megépíttettem ezt a házat és most már négy esztendeje ál­landó szentgyörgypusztai la­kos lettem. Pedig már nem is vagyok ingatlantulajdonos. Három részre osztottam fel a telket, három gyermekem között. Ez a ház a lányomé. Jobbra-balra a fiaim telkei és vikendháza áll. Magamnak viszont az emeleten kis dolgo­zószobát csináltattam leg­utóbb. A cellám — így hívom ezt a kis szobát... Itt, ebben az erdei lakban készült Puskin Anyeginjének és Turgenyev teljes új kiadá­j Áprily Lajos derűs mosollyal néz szét kertjében. S [bár ott is, ahol legszélesebb, [alig 200 méter széles a síkja, ^nevezetes hely. Lakói teszik [ azzá, valóságos, író- és mű- [ vészkolónia. [ Mielőtt azonban a lakókról [beszélnénk, az útleírás elfo- [ gadott szabályai szerint, föld- [ rajzi helymeghatározásával [semmiképpen sem maradha­tunk adósak, pedig kz koránt- [sem könnyű feladat. Eredeti- Jleg csupán a Visegrádhoz tar- ; tozó parti sáv szántható síksá- [gát értették alatta a buda- [ pest—esztergomi országút [ mentén, mintegy két és fél [ kilométerre a rekonstruált [várkapu előtt. Ma már azon- [ban így nevezik a dunabogdá- [nyi határ egy részét és a pa­jták vájta szurdokot, amit a [telekkönyvbe Nagy villám dű- [ lőnek jegyeznek be még min­idig. így kapaszkodik fel a [puszta a hegy sűrű erdejének [fái közé. Hossza legalább két kilométer, mélysége pedig fél­Török Rezső házőrző pulijával szentgyörgypusztai tuszkulá- numában. sának fordítása is nagyrészt. A tőszomszédságban Áprily Lajos költőfia, Jékely Zol­tán nyaral vikendházában, fe­leségével, Jancsó Adrianne szavalóművésznővel és két gyermekükkel. Áprily La­jost nyaranta öt unoka veszi körül, de ha a nagypapa fel­megy dolgozni cellájába, csendesen viselkedik mind az öt élénk gyerek. Ilyenkor csak az erdei madarak éne­kelnek. Ez a „zaj” azonban nem zavarja a költőt. Török Rezső Szentgyörgy­puszta másik író lakója csu­pán a negyvenes években vet­te meg országút menti telkét* de Áprilynél régebben mon­dott búcsút Budapestnek: Már 1950-ben kiköltözött. Előbb csak egyszobás házat építtetett, most már kétszo­bás, lakókonyhás, jól fűthető házban lakik. Ápolja a gyü­mölcsfáit, kaszálja a hegyol­dal füvét, és közben verset* regényt, humort, drámát és operettlibrettót ír. Felesége pedig ezalatt sűrűn főzi a feketekávét férjének, és még gyakrabban a rövid vendéges­kedésre betérő barátoknak. Hiába, nagyforgalmú országút mellett áll a ház és sok Tö­rökék barátja. Legutóbb Melis György, az Operaház baritonistája lett telektulajdonos Szentgyörgy­pusztán. Kerekes János kar­nagy-zeneszerzőnek már áll a vikendháza, Török Rezső telke mellett. Gyöngy Pál zeneszerző viszont még csak a telek megszerzéséig jutott el. Amikor Szentgyörgypusz­ta egyik legrégibb és nép­szerű lakója, Gyimesj Lajos nyugalmazott révész, a Vi- $ segrádi Faipari Ktsz ezidő- S szerinti éjjeliőre megtudta, s hogy a két zeneszerzőből is S pusztai ember lett, megmond- § ta Török Rezsőnek: $ — Szentgyörgypuszta kibé­reli magának a Fővárosi Ope- § rettszínház színpadát. Ön a ^ Vök iskoláját írta, Kerekes ^szerezte a Kard és szerelem ^zenéjét. Gyöngy pedig a Na­rancshéjét. Ami Kálmán Im- $ rét illeti, ha meg nem hal, ^ bizonyosan ő is ideköltözik, $ ennél szebb helyen el nem ^ költhette volna a Csárdáski- | rálynő tantiémjeit. | Ne higgye azonban senki* ^ mintha Gyimesi Lajos az ope- $ rett terén lenne járatos. A § drámák érdeklik igazán. Negy- [ ven esztendő óta nem mu- [ tattak be Pesten olyan szín- $ darabot, amit — ha nem a $ premieren, hát a második [ vagy harmadik előadáson — ^ meg ne nézett volna. Shakes- S peare-rajongó. Hosszú jele- J neteket tud kívülről Sha- ^ kespeare darabjaiból. De is- [ meri és szereti a mai színház- $ irodalmat Is. Mert bár ré- [ gén elmúlt 60 éves, s a pesti [ színházak látogatása nem- ^ csak költséges, hanem „uti- [ költséges” és fáradságos is [ neki, el nem engedne ma sem [egyetlen új darabot. Mindent [ megnéz és azután odahaza, a [ szentgyörgypusztaiak előtt [ meg is bírálja, amit látott. [ Ezek után, ha azt állítjuk, [ hogy Szentgyörgypusztának, [ ennek a Pest megyei mű- [ vészkolóniának Gyimesi La- [ jós is tagja, semmiképpen [ sem vetjük el a sulykot. ! Szoko'y Endre vesz részt. Uj vonalakat, új forrná kát keres alkotás köz­ben, de nagy gonddal vigyáz arra, hogy művészete meg­maradjon az élet realitásán belül. Ezért tűzte ki mű­vészete legfőbb céljául az anyag és a díszítés összhang­jának megteremtését, amely szerinte a kerámia művészeté­nek alapvető feltétele. Olykor napi tizenkét-iizenöt órát is dolgozik kiállítási tár­gyain és külföldi megrende­lésein. Jelenleg Svédország-' ban, Dániában. Kanadában és Nyugat-Németországban vár­ják kerámiáit. Mégsem fá­radt, hiszen minden egyes új tál, váza vagy figura elkészí­tése kimondhatatlanul bol­doggá teszi, s ez kárpótolja minden fáradtságért. (Szöveg és foto: Prukner Pál) Újszerűségükben is egysze­rűek és már az első látásra megnyerik az ember tetszését. A figurák — leány tállal, zeb­ra stb. — érdekessége, hogy korongon formálta külön-kü- lön az egyes részdaraboikat, s csak azután került sor össze­állításukra. A remekbe formált kerá­miák egy részével már tavaly megismerkedtünk a modern lakásmüvészet és a női kép­zőművészek kiállításán. Most újabb kiállításra ‘készül: a Műcsarnokban novemberben nyíló nagy seregszemlére. Az utóbbi hónapok munkája pe­dig a párizsi, ostendei és a gmundeni kiállításokon lát- ható. Corka Lívia a közelmúltban érkezett haza Párizsból, ren­geteg élménnyel, új téma­anyaggal. Sok kerámiát lá­tott a francia fővárosban, köztük néhány Picasso és Martisse festette alkotása. Pi- • casso és Martisse azonban nem maga készíti a kerámia- tárgyakat. hanem 'készen ( kapja azokat, tehát az anyag­ba már nem adhatják bele , művészetüket, csupán azok , díszítésén érződik mesteri ; kezemunkájuk. alakotó szelle­mük. Ennek ellenére a fiatal ; magyar 'kerámiaművész igen sokat tanult ezen a rövid ta- , nulmányúton. ( A novemberi kiállításon el- . sősorban gyúrt edényekkel és korongon formált figurákkal kért, míg a kézben levő mun­kát befejezi, aztán nagy szí­vélyességgel végigkalauzolt a múzeumnak is beillő szobá­kon, a varázsosan szép, mo­dern vonalú kerámiák között. A polcokon hosszú, elszűkü­lő nyakú vázáik sorakoztak egymás mellett, rajtuk szí­nes. művészi díszítés. Ar­rébb tálak és figurák. A tá­lak és vázák érdekessége, hogy követik az ábrázolt fi­gura vonalait, mégis, szinte újjáteremtik azolcat, új ala­kokat formálnak belőlük. Kor­szerű vonalvezetésük az új­szerűség varázsával hat. A festett minták is ehhez al- Icalmazkodnak, szerényen és mégis sokatmondón. Sehol mesterkéltség. erőszakoltság. MŰVÉSZI KERÁMIÁK IFJÚ ALKOTÓJA ; Nógrádverőcén bárkitől [megkérded: merre található a \Corka-porta. mindenki öröm­eméi megmutatja. Apró, zeg- \ zugos utcák között visz az út e néhány percig, aztán máris jmegpillantod a füstöt pipáló jgyárkéményt, amely nemcsak Ja további irányt mutatja, de [jelenti egyben azt is, hogy \ottho-n találod az öreg vagy Ja fiatal művészt: Gorka Gé- Izát vagy Gorka Líviát. Még- i hozzá munka közben ... * j Legutóbbi látogatásom al- J kalmával Gorka Líviával ta- J lálkoztam. Éppen az egyik e tágas műhelyben festett. Tá- \ lakat, vázákat. Legújabb al- J kotásait. J Néhány percnyi elnézést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom