Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-29 / 176. szám

resr VECVtl WCirlaP 1959. JtLIUS 29. SZERDA ELŐBBRE KELL LÉ PNI A tanácsok tömegkapcsolati munkájának néhány tapasztalata a dabasi járásban Érdekes és következtetései­ben figyelemre méltó vizsgá­latot végzett a dabasi járás községi tanácsainál a járási végrehajtó bizottság. Nem ki­sebb dolgot -vizsgáltak, mint azt, hogyan erősítik tömeg­kapcsolataikat a községek ta­nácsai, s ezen belül, hogyan tesznek eleget törvényben megszabott beszámolási köte­lezettségüknek. A vizsgálat több területtel foglalkozott, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy míg a járás egyes községeiben igen stík a hiba a munkában, sok mulasztás fordul elő, addig más (községekben rendben fo­lyik minden, kötelességükön túl is a tanács vezetői sokat tesznek azért, hogy tömegkap­csolataik szorosabbak legye­nek. Az állandó bizottságok mun­kája, mely a lendítő ereje le­het a tanácsi munkának, s mely egyben a tanácstagok szorosabb bevonását jelenti a közvetlen irányításba. az egész járásban akadozik. A legtöbb állandó bizottság csak formálisan létezik, ha mun­katervet készítenek is, de az abban foglaltakat nem hajt­ják végre, s így tényleges munkát nem is tudnak fel­mutatni. Ilyen tapasztalatokat szereztek Alsónémediben. Bu­gyin, Örkényben s másutt is. Ugyanakkor Dobáson, Tá­borfalván és Inárcson, az ál­landó bizottságok, ha több-ke­vesebb hibával is. de rendsze­res tevékenységet fejtenek ki, mely egyben annak bizonyíté­ka. hqgy ahol a végrehajtó bi­zottság vezetői gondot fordíta­nak erre a területre, ahol nem elégednek meg a munka­tervek elkészítésével, hanem azt is számonkérik, hogy mit hajtottak abból végre, ott a munka rendben megy, s az állandó bizottságok segítségé­vel igen sok hasznos javas­lathoz. véleményhez jut a végrehajtó bizottság, s ezzel az egész község vezetésének munkája könnyebbedbe meg. Érthető, hogy éppen az em­lített községekben más felada­tok is ugyanilyen képet mu­tatnak. így például Alsónéme- diben a második negyedév fo­lyamán nem tartottak meg egyetlen tanácstagi beszámolót sem, s ez a helyzet Bugyin is, ahol maga a tanácselnök sem látja szükségesnek a be­számolók megtartását. A tanácstagi beszámolók nem­csak törvényes kötelességet jelentenek, hanem tömegkap­csolati munlza szempontjából is igen fontos dolgot. Hiszen azok a választók, akik lát­ják, hogy nemcsak akkor tö­rődnek velük, amikor , társa­dalmi munkára van szükség, hanem akkor is. amikor szá­mot kell adni, hogy mit is végeztek ügyeikben. S éppen azért kell erre nagy gondot fordítani, mert a megvizsgált községekben igen sok helyen — de más járások­ban is — tapasztalható egy olyan tarthatatlan elv, mely szerint a beszámolási kötele­zettség csak formalitás, amit az ember, ha akar, betart, ha akar nem, s ha nincs beszá­moló, úgy is jó. Nem kevesebb van ennek az „elvnek” a háta mögött, mint a választók le­becsülése, s a tanácstörvény semmibevevése. Hiszen a be­számolási kötelezettség nem formai, hanem nagyon is lé­nyegbeli vonása tanácsrend­szerünknek, mert egyik alap­ja a tanácsrendszer demokra­tizmusának. S ugyanilyen elv alapján va­lósul meg az a gyakorlat, me­lyet a vizsgálat a községek többségében felfedezett, hogy a lakosság bejelentéseiről nem vezetnek semmiféle nyilván­tartást, s így azok sorsát sem tudják figyelemmel kísérni. Pedig a községek többségé­ben elintézik a bejelentéseket, reagálnak a lakosság észrevé­teleire, de ennek semmiféle kézzelfogható nyoma nincsen. Ez a helyzet Gyónón, Örkény­ben, Kakucson, s másutt is. így áll elő az a fonák hely­zet, hogy például áz Örkényi tanács a lakosság észrevételei alapján igen sok dolgot elin­tézett, de arról számot adni nem tud. Mondhatná valaki, hogy ez csak formai, admi­nisztratív kérdés. De ez nem állja meg a helyét. Hiszen a nyilvántartások hiánya lehe­tővé teszi, hogy elsikkadjanak bejelentések, s nem vigasz az, hogy a bejelentéseik egv része •elintéződik, hiszen nekünk minden bejelentést — ameny- nyiben az helytálló —, el kell intéznünk. De a nyilvántartá­sok hiányoznak a tanácstagok észrevételei esetében is. Nem kísérik figyelemmel, hogy a j tanácstagok milyen észrevéte- ■ leket tesznek, s így érthető, hogy a tanácstagok is csak ne­hezen tudnak választóiknak számot adni arról, hogy javas­lataiknak, észrevételeiknek mi lett a sorsa. Lényegében tehát körforgás­ról van szó, hiszen ha nem mű­ködik az állandó bizottság, ak­kor a benne részvevő tanácstag sem tud tényleges munkát ki­fejteni. Ezen a „körforgalmon” csakis úgy lehet segíteni, ha a végrehajtó bizottságok, s an­nak vezetői sokkal nagyobb gonddal és körültekintéssel végzik munkájúidat, hiszen a Táborfalván szerzett tapasz­talatok azt tanúsítják, hogy ahol ez megvan, ott kiválóan megy a munka. A tanácsok tömegkapcsolatai elengedhetetlen feltételét je­lentik a tanácsi demokratiz­musnak, enélkül tanácsrend­szerünk — mely sok nehézség közepette mutatta meg életre­valóságát — nem erősödhet, nem fejlődhet tovább. A járá­si tanács a vizsgálat tapaszta­latai alapján 'természetesen megfelelő határozatokat ho­zott. De ezzel az ügyet nem le­het elintézettnek venni, hanem az kell hozzá, hogy a közsé­gek vezetői a határozat alap­ján, de azon tál is kutassák a lehetőségeket, új módjait a ta­nácsi munka további javításá­nak, mert lehet és kell is to­vább léoni. Amint Táborfal­ván és Dabason, úgy a ,többi községekben is megvan min­den lehetősége ennek a tovább­haladásnak, csak éppen élni kell azokkal, nagyobb lelkese­déssel, s főként nagyobb fele­lősségérzettel kell végezni ezt a munkát. Mészáros Ottó Augusztus 15—16: Buda környéki őszibarack-kiállítás Buda környékén, ponto­sabban a Gellérthegy déli lankáin az 1880-as évek táján ültették el az első őszi'barack- fát. A zamatos gyümölcsöt termő fának igen kedvezett a talaj és az időjárás, s. így ha­marosan meghonosodott a környéken. Ma már a budai járásban 5000 hold termését szedhetik le. A budai őszi­barack világhírnévre tett szert, hatalmas mennyisége­ket exportálunk belőle. A kiváló gyümölcsöt persze nemcsak külföldön, hanem ha­zánkban is megbecsülik. Egyik ilyen bizonyítéka, hogy évről évre megrendezik az őszi­barack-kiállítást, amelyhez hasonlót kevés más gyü­mölccsel rendeznek. A már hagyományossá vált őszibarackkiálHtásra az idén augusztus 15—16-án kerül sor Bldapesten, a Technika Házá­ban. A kétnapos bemutatót a Földművelésügyi Minisztérium, az Agrártudományi Egyesület, a SZÖVÉRT, a MÉK. a Pest megyei Tanács és a Fővárosi Tanács közös munkával hoz­za létre. Mint az illetékesek elmondották, azért válasz­tották ezt a dátumot, mart ebben az időszakban érik be a gyümölcs egyik különleges fajtája, a Schampion, amely a legízletesebb és belőle szál­lítják a legtöbbet exportra. A világon egyedülálló ha csaivadek-nevelesi kísérleteket folytatnak a gödöllői kutatók Az ízletes húsú harcsa igen keresett élelmezési cikk. Még külföldön is szívesen vásárol­Tanácskozik a nőbizottság Jászkarajenőn az Előre a békéért Tsz-ben a közelmúlt­ban a szövetkezet női dolgozói megalakították a nőbi­zottságot. KratochwUl Edéné, a járási nőtanács titkára Czéhmester nénivel, a szövetkezet nőbizottságának elnö­kével tanácskozik az elvégzendő feladatokról, a tsz két asszonytagjának jelenlétében (Csekő felv.) ják a magyar vizek nevelt­jét. Ennek a halfajtának te­nyésztése azonban igen kö­rülményes, eddig még nem is oldották meg. Egy tóban csak harcsát nevelni nem is lehet, mert felfalják egymást. Az egyhónapos ivadéknál már fellép a „kanibalizmus”; a nálánál kisebbet elpusztítja. A Gödöllői Kisállatte­nyésztési Kutató Intézet hal­tenyésztési osztályának mun­katársai a szarvasi tógazda­ságban most a világon egye­dülálló harcsaivadék-neve- lési kísérleteket folytatnak. Elgondolásuk az, hogy ha az ivadékokat kezdettől fogva együtt tartják és gondosan ügyelnek növekedésükre, nem bántják egymást. A cél tehát az, hogy egyformán növeked­jenek a halak, mert az egyen­lő nagyságúak képtelenek felfalni egymást. A halakat ezért vágóhidi hulladék-hús­sal táplálják. Növekedésüket gondosan szemmel tartják, s ha egyik-másik gyorsabb- ban növekszik, olyan tó­ba teszik át, amelyben vele egynagyságúak él­nek. Ezzel az eljárással ezidáig már annyi harcsát neveltek Szarvason, mint az ország összes tógazdaságában, Készül az új abonyi önkiszolgáló-bolt berendezése Abcnyban rövidesen megnyílik az újabb önkiszolgáló szövetkezeti bolt. Most folyik a helyiség tatarozása, s a berendezés elkészítése. Fekete Mihály, a földművesszö­vetkezet asztalosa készíti az új önkiszolgáló bolt egyik gondoláját (Tenkely felv.) Érdekes fejlesztési tervek foglalkoztatják a megye kézműipari vállalatát Állandó munkaalkalom csaknem 1500 bedolgozó részére Egy kis történelem: A Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat nem a görög mitho- lógia isteneinek fejéből pat­tant ki, hanem három évvel ezelőtt az a szándék hozta létre, hogy a gyáripart segí­tő és kiegészítő tevékenység útján, a legkeresettebb áru­cikkek olcsó és sorozatszerű előállítására nyíljék lehető­ség. Szentendre, Budakeszi és Gyömrő háziasszonyai vetették el az immár dús lombozató, fává növeke­dett szerény magot. Azután sokasodtak a telep­helyek, bővült a profil, más, rokonjellegű vállalatok pe­dig beolvadtak. Üzemi telep­helyüket ma már nemcsak az előbb említett három helyi­ségben, hanem Monoron, Fo­ton, Érden, Abonyban és Vá­cott is megtaláljuk. A gyártási ágazatok puszta felsorolása is rendkívül sok­oldalú tevékenységű terüle­tet mutat. Bőrdíszműves, eső­köpenykészítő, fehérnemű­varró, ruhakonfekció, szövő­dé, körkötő, síkkötő, filmnyo­mó, selyémfestő, raschelkötő, kéziszövő, műanyag- és töl­tőtoll, valamint vegyi és me­chanikai részleg állítja elő a szakágának megfelelő, nem­zetközileg is minden szem­pontból kitűnő készítménye­ket. S hogy a külföldre tör­ténő hivatkozás nor., üres feldicsérés, azt legjob­ban a jelentős valutaho­zamot biztosító export­szállítás bizonyítja. Különböző kondicionáló be­rendezések, egészségügyi' cik­kek, bőrdíszmű, játék- és műanyagáruk, amelyek a megfelelő külkereskedelmi szerv közbejöttével eljutnak a baráti országokba, de Nyu­gatra is. A termelés fokoza­tos, egészséges fejlődésére jellemző, hogy amíg a má­sodik negyedévben 16 mil­lió forint értékű közhaszná­latú cikket állítottak elő a dolgozók, addig a harmadi negyedévi, de a főkönyvelő szerint nagyon is reális terv­szám már 19 millió forintot mutat. Az előbbi felsorolással jel­zett sokrétű profil és a vál­lalat további fejlesztésének igénye nagyszámú belső munkaerő (jórészt kiválóan képzett szakmunkás), és még több bedolgozó foglalkoztatá­sát feltéte'ezi. Utóbbi a kéz­műipari jellegből is logiku­san következik. Ráhibázunk tehát az igazságra, amikor az üzemegységekben ötszáz kö­rülinek vélelmezzük a lét­számot, amit körülbelül Í200—1500 bedolgozó egészít ki. Háziasszonyok és család­anyák. idős vagy csök­keni munkaképességű fér­fiak és nők; kizárólag megyénk lakosai. Jövedelmük nem könyörado- mány, nem alamizsna. Egy- egy ügyes, szorgalmas bedol­gozó — képesítéshez nem kö­tött munkakörben — az 1200 forintot, mint szakmunkás pedig az 1500 forintot is megkeresheti. De mit hoz a jövő? Csak a hagyományos eljárások és módszerek fenntartását, ame­lyek hellyel-kö'zzel ósdisággá is merevednek vagy pedig kedvderítő újdonságokat? Nos, ez utóbbiról többféTe értelemben is szólhatunk. Például a gyömrői vegyi­üzemben előállított Pannó­nia márkájú, a bor minőségét 20—30 százalékkal javító, használati utasítással is el­látott, adagolt borkéntabletta kétségtelenül jókedvre deríti az italfogyasztókat, a borter­melő gazdákat és természete­sen a vegyi üzem munkásait is. A káiiummetabisulfit tar­talmú tabletta a savbaktériu­mokat megöli, a már megtört és pimpósodott borokat pedig feljavítja. Mindenképpen hoz­zájárul tehát a világhírű ma­gyar borok versenyképessá­gének fenntartásához és fo­kozásához. A Gyógyáru Nagykereske­delmi Vállalat számára fi­nom vegyszereket készítenek, az Egyesült Izzó megren­delésére pedig kiváló mi­nőségben állítják elő a televíziós képernyőnek kö­zelmúltban még Nyugat- Nómetországból szállított hevítő anyagát. A szentendrei alugrafikai üzem jelentéktelen anyagi rá­fordítással még az idén rá­tér az eloxáló (színtartó) eljá­rás alkalmazására. Ez azt jelenti, hogy a gépeken kö­telezően elhelyezett . kapcso­lási utasításokat, származási adatokat stb. tartalmazó táb­lácskák változatlan eladási áron, de a jelenleginél sokkal szebb és tartósabb kivitel­ben készülnek. A gyárak elkerülik az alumínium oxi- dálásábó) és a betűk leíörlő- déséből eredő károkat. Az ugyancsak szentendrei töltőtoll üzem mutatja azután a szinte mindenkit érintő vál­tozást. Itt gyártják a Stylus golyóstollat és okunk van azt hinni: végre átadhatjuk a múltnak mindazt a sok kese­rűséget és csalódást, ami a golyóstollakkal kapcsolatban ért bennünket. A toll nemcsak külsejére nagyon szép. hanem a Belkereskedelmi Miniszté­rium minősítési értekezle­tének véleményezése sze­rint is a legjobb. Folyamatos töltését a PIÉRT biztosítja. Ugyanitt gyártják a francia mintájú, olcsó iro­dai golyóstollat is. Mind­két gyártmánynak olyan nagy a sikere, hogy az érdeklődés Irántuk a jelenlegi teljesítő- képességet meghaladja. A vállalat vezetői szerint in­dokolt volna nagy központi üzemház létesítése, ahol az úgynevezett előkészítő üze­mek elhelyezést nyernének, s ami egyben a társadalmi tu­lajdon fokozott biztonságát is jelentené Még sok mindent mondhat­nánk erről a vállalatról, de nem folytatjuk, mert félő, hogy a rendkívül gazdag, s most csak összefoglalásszerűen feltárt. tömörített élmény­anyag kicsúszik a kezünkből. Bizonyára mód adódik majd, hogy — mindenkor az idősze­rűség jegyében — egy-egy részleg munkáját kiemeljük a többi közül és bemutassuk az ott dolgozókat. Az ilyen vál­lalkozás nem lehet érdekte­len. hiszen a legragyogóbb muakasiker is csak úgy ér valamit, ha mögötte az embert is sikerült felfedezni. Remete László FILMHÍREK Londonban rövidesen megkez- 5 dik a második világháború egyik 5 eseményének, a Bismarck német 5 csatahajó elsüllyesztésének meg- J filmesííését. A forgatókönyvet ^ C. S. Forrester írta. A legrégibb és leghíresebb film- 5 fesztivál — a velencei filmfeszti- ^ vál — az idén ünnepli 20. évfor- 5 dulóját. Az idei fesztivál augusz- > tus 23-án kezdődik és szeptember 5 6-ig tart. Már előzőleg július 2-től 5 12-ig bonyolították le a gyermek- ^ filmek és dokumentum filmek fesz- § tiválját. Az augusztus végi „nagy” J filmfesztivál három részből fog J állni: a 14, versenyre engedett, ^ egész estét betöltő játékfilm be- $ mutatója; a „tájékoztató” bemu* ^ tatók. a 14 film közé be nem ju- ^ tott, de értékes filmekből és aj régi filmek bemutatója az 1932—39 ^ közötti évekből. —- ! Olaszul tanulók figyelmébe! $ $ A Zingarelli-féle olasz ér- 5 telmező szótár legújabb ki- \ adása szerint a zengzetes szép \ olasz nyelv szókincse 113 313 ^ szóból áll. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom