Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-03 / 154. szám

1959. JÚLIUS 3. PÉNTEK «fr ütem &Cirlap Szabálytalan riport vqip fiedag.ág.iu-kázaifLá NYÁRI „TANÉV' A tanácsnál érdeklődöm: — Szigeti Kálmán pedagó­gust keresem. Nyomban megjelelnek: — Körút 27/a. De a legjobb, ha a televízió antennáját fi­gyeli. Ügy könnyebben odata­lál. Valóban. A karcsú antenna hamar nyomra vezet. Kertes családi ház tetején nyújtózik a magasba. Nem messze a falu központjától. A kissé emelkedő út poros és szűk, akár a többi péceli utca. A kert azonban gondozott és üdezöld képének látványa csil­lapítja a déli nap hevét. Odabenn a házban az asz- szony fogad. Amikor megtud­ja jövetelem célját, szabadko­zik. — Néhány perccel ezelőtt in­dult át Gödöllőre. Délre ígér­te, hogy visszajön — közben kissé zavartan teszi félre a vastag könyvet, amit eddig ta­nulmányozott. 1 — Olvas? — érdeklődöm. — Vizsgára készülök. _ ? — H etedikén szigorlatozom földrajzból... — Ezek szerint szintén ta­nár? — Kerek tíz esztendeje. Test­nevelő szakon végeztem. — Második szaknak miért éppen a földrajzot választot­ta? — Régi dolog. Nagyon szere­tek utazni... — Ezek szerint az ország va­lamelyik szép vidékén töltik a szabadságukat? — Vidékein... — helyesbit. «— Két motortúrát is tervez­tünk a férjemmel. — Ez valóban szép nyári program. — Csak kettő, a sok közül! *- nevet. »— Merre mennek? — Az egyik út: Eger—Gyön­gyös—Mátraháza — Aggtelek. Hacsak meg nem makacsolja magát a kis 125-ös Danuvia. — Legfeljebb tolják egy ki­csit — tréfálkozom. — Olykor előfordul... A másik túrát a Balaton körül tervezzük. Természetesen, csak ha a szigorlat sikerül. — Biztos vagyok benne. — ... és ha a férjem is túl lesz már a nagy vizsgán. — ö is tanul? — Az esztergályos mestersé­get. A gödöllői Gépjárműjaví­tó Vállalatnál. — Ha jól tudom, a férje ta­nár. — Kémia-matematika sza­kos. — Akkor nem értem. — Pedig egyszerű, ősztől részt vesz a politechnikai okta­tásban. Ezért szeretné most elsajátítani az esztergályos szakma alapismereteit. Utána pedig az asztalosságot. — Nem lesz egy kicsit sok j a nyárra? — Két hónap hosszú idő. \ Meg aztán az ősztől végre \ együtt taníthatunk. S ez sók \ mindenre kötelez! — Eddig nem igy volt? $ — Két esztendővel ezelőtt \ még mind a ketten Isaszegre \ jártunk tanítani — Pécelröl. $ Az idén már csak a férjem. Az \ ősztől kezdve pedig már nem- \ csak péceli lakosok, de péceli \ tanárok is leszünk. Tudja. \ mit jelent ez három gyerek s mellett! — Gondolom, hogy nagyon sokat. De hol vannak most a gyerekek? — Odaát Isaszegen. A nagy- § mamánál. sj — így érthető ez a gazdag ij nyári program. Mosolyog. — Esténként pedig ott ülünk ^ a televízió mellett. * fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSé S Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása A H ÁZ" És A G YEREKEK 1 ' / / .................................................................................................... ....IHIIIIIIII / / !l!lll!llll!lli!l!l!l!!l!lll!illlll!lllllil>l!lllllllllillll!h. H e ogy hívnak? —■ O. Erzsébet. — Miért szöktél meg ha­zulról? — Féltem, hogy megver anyuka. — Mit követtél el? — Későn forraltam fel a te­jet és összement. — Nagyon meg szokott ver­ni anyukád? — Nagyon. — Mivel? — Nadrágszíjjal. Két nap­ja, hogy megvert, még most is csupa kék folt a combom. Bezzeg mikor hoztam neki a pénzt, akkor szeretett. — Pénzt? Honnan vettél te pénzt? — Biciklit őriztem a kocs­mák előtt, néha tizenegyig is. Volt amikor húsz forintot vit­tem haza. De azután a rendőr bácsi megtiltotta. — Mit gondolsz, mi lesz most veled? — Nem tudom. Csak haza ne vigyenek. Apukától is na­gyon kikapok. — Testvéred van? — Van. Kettő édes, kettő meg anyukámnak a mostani férjétől. De a két nagy test­vérem állami gondozásban van. En is voltam már, mi­kor anyuka otthagyta apu­kát, mert mindig ivott. Egy néni vitt el az intézetből Öcsára, ott nagyon szerettem. — Akkor miért jöttél haza? — Anyuka addig járt Kiss néniékhez, meg is fenyegetett, míg azt nem mondtam, hogy haza akarok jönni. — Hányadik osztályba jársz? — Negyedikbe. ötödikes lennék, de tavaly megbuk­tam. — Hány napja, hogy nem voltál otthon? — Kedd délben jöttem el. — Most csütörtök van. Mit csináltál a két és fél nap alatt? — Először a barátnőmhöz mentem, de nem volt otthon. Akkor bejöttem a városba, né­zegettem a kirakatokat, meg a téren játszottam. Biciklire is vigyáztam, hogy kenyeret ve­hessek. — Hol aludtál? — A templomkertben. Ott nem járt senki. — És ma éjjel? — Járkáltam az utcán. — Miért nem mentél haza? — Féltem.. t7 isszaértünk oda, ahonnan * elindult a beszélgetés. Milyen bánásmód kell ahhoz, hogy egy tizenegyéves kislány j-'bb barátjának, kevésbé fé­lelmetesnek ismerje az éj­szakai utcát, mint az otthonát, ahol az édesanyjával lakik. — Nem megyek haza — sír­ja újra és újra. — A bácsinál maradok. — Az nem olyan egyszerű — feleli a gyereknek Szűcs János, a munkásőrség parancs­noka. ö találta meg a kislányt éjjel fél háromkor a Teleky utcában. Hazavitte és lefektet­te a kimerült gyereket. Reggel azután elhozta ide. a Ceglédi Hírlap szerkesztőségébe ta­nácsot és segítséget kérni. Legelőször a rendőrségre te­lefonálunk. Ott azt mondják, hogy kedd óta semmiféle eltű­nésről bejelentés nem érke­zett. Az anyát kell valahogyan élökeriteni — határozunk egy­értelműen. Szűcs Jánosnak oldalkocsis motorkerékpárja van, már indul is a kislány által megadott címre. Mi ad­dig átmegyünk a szociális osz­tályra. / tt már ismerik a családot. Az anyát gyengeidegzetű asszonynak tudják. Valóban, egész hányatott, összekavart élete rá van írva az arcára. Ezt rögtön megál­lapítjuk. amint belép. Beszéde során egyre világosabbá vá­lik az ok, amely a gyermekét az utcára kergette. — En nem tudok érzelegni — kezdi a szót. — Enni adok neki, rendesen mosok rá, nem mondhatják, hogy nem törő­döm vele. — A tanulásban segít neki? — Nem érek én arra rá. Mosni járok. — Mennyi a férje keresete? — Ezerhatszáz. — Abból meg tudnak élni. Miért hagyja egyedül egész nap a gyerekét? — Csak nem fogok otthon tétlenkedni, mikor dolgozni is tudok. Hatvan forintot kapok egy napra! Házat akarok ven­ni. Otthon meg bepótolom a munkát éjszaka. A magam mo­sását meg takarítását akkor végzem. De mikor jut idő a gyerekek igazi nevelésére? Azt nem le­het éjszaka kipótolni. A nap­palból meg csak a nadrág szíj suhogtatására telik. Sok min­den nem úgy megy távollété­ben, ahogy szeretné. A tizen­egyéves Erzsiké elcsavarog, nem tanul, bemegy a szom­szédhoz, akinek három ka­maszfia van, azoktól már félti is a serdülő lánykát. A három­éves Pistike nedves nadrággal jön haza a napköziből, az is ki­érdemli a verést. Az anya agyon idegeskedheti magát, előtte ott még a sok elvégzet­ten munka. Saját idegfeszültsé­gének feloldására is legegysze­rűbb eszköz, ha haragját sza­badjára engedve, kezébe veszi a nadrágszíjat. így nem is ér rá észrevenni, hogy szeretetre, örömre, lelki gondozásra éhes gyerekek van­nak körülötte, nem egy-egy csavar vagy alkatrész, amelye­ket beilleszthet tervének gé­pezetébe. j z utolsó mozaik, amely a zl képet kiegészíti, a lakás megtekintése. Vajon csakugyan olyan rossz körülmények kö­zött lakik a család, hogy az anya kénytelen egészségét, gyerekei igazi otthonra való jogos igényét feláldozni a „házért"? Egy szoba-konyhás, valóban szűk, de nagyon szépen bútoro­zott lakásba vezet bennünket. Ezt is munkájával kereste, mégis azt mondjuk, egyelőre megelégedhetne ennyivel. Ha pedig mindenáron dolgozni akar az otthon is bőven talál­ható munka mellett, kézimun­kázhat a Ceglédi Földműves­szövetkezet nőbizottságának kézimunkarészlege számára. Legnagyobb fia jövőre már elvégzi az ipari technikumot, ö is segít majd a megélhetés­ben, pénzgyűjtésben. Addig azonban és azután is a gyerekeknek anya kell. Erzsi­két ugyan ideiglenesen haza­vihette még, de a kislány problémáival nincs már egye­dül, életét figyelemmel kiséri a nőtanács és a szociális osz­tály. Ha úgy látják, hogy a gyerek szellemi nevelése és testi épsége komoly veszélyben van, véglegesen pártfogásukba veszik és testvéreihez hason­lóan állami intézetben nevelő­dik majd, rossz álomként em­lékezve csak a rettegett nad­rágszíjra. Kemény Erzsébet JÓZSEF AIIILA-SZOBROI KAP A MONORI GIMNÁZIUM Hazánkban évek óta új kép­zőművészeti alkotásokra köl­tik az építési beruházások két ezrelékét: művészi szobrokat, domborműveket, iparművésze­ti alkotásokat kapnak az új lakótelepek, a nagy ipari vá­rosok, vidéki iskolák, művelő­dési intézmények. Most ítélték oda az első félévi megbízáso­kat. A megrendelésre nyolc­vannégy művész kilencvenegy s alkotást készít, előreláthatóan5 mintegy hárommillió forint§ értékben. Ezekből az alkotásokból\ megyénkre is jut néhány. Igy\ többek között Kelemen Kris-i tóf, József Attila szobra díszí ti majd a mcrnori gimnáZiu-\ mot, valamint több képzőmű-\ veszeti alkotás kerül a fóti§ Gyermekvárosba is. « — Mikor vették? — Még tavaly. — Érdemes volt? — Sokat takarékoskodtunk rá, de megérte. Míg idáig érünk a beszélge­tésben, bizony jócskán elmúlt már dél, de Szigeti Kálmán még mindig nincs sehol. — Lehet, hogy átmotorozott Isaszegre is — menü az asszony. — Az iskolába vagy talán a kultúrotthonba. Mert jelenleg még ott igazgató. És könyvtáros. Ez is elég tekin­télyes elfoglaltságot jelent a nyárra. Majd minden este odaát van. Búcsúzom is. Igaz, a riport­ból inkább interjú született, de talán nem ez a lényeg. A tartalom. Két derék pedagógus elkövetkező két hónapjának dióhéjban megírt, de gazdag története. S ha ez sikerült, a riporter már nem végzett rossz munkát. Prukner Pál ÍJÁSZ i IN varon üres a ceglédi I Dózsa Kollégium hatalmas i épülete. Igaz, a kétszázhar- ;minc diák helyett csak negy- I ven felnőtt, nagyrészt peda- , gógus foglalja el a szobákat. ! Nem is tíz hónapra, csak két ! hétre, amíg — tanév helyett I — a tanfolyam befejeződik, í De ez a két hét is komoly ! időtartam, különösen azért, jmert főleg a szabadságidejü- !ket áldozzák fel ezek az em­> berek. 5 ! A megye tánccsoportjainak ivezetői ezzel a tanfolyammal > teszik fel évi munkájukra a ! koronát. Az év közben két- i hetenként megtartott oktató- Sköri foglalkozások után ez a ! kéthetes tanfolyam zárja le ! a táncosok egyéves szakmai I továbbképzését. : Sokat jelent ez a negyven ; ember. Legtöbbje két csopor- ! tot is vezet. Eljöttek a gö- ! döllői fesztiválon jól szereplő ^együttesek vezetői is. Őket az ; eredményeik kötelezik arra, ; hogy a jövőben még jobban ; tanítsák-vezessék táncosai­nkat. Bodzsár István, a nagy- , körösieket, Hegedűs Márta a ; farmosiakat, Széki Béla a pé- j ceheket és Balogh Zoltánné a Csepel Autógyár lánytánco­sait. Két részre őszük a tanfo­lyam. A haladó csoport tagjai Osskó Endréné megyei tánc­referens vezetésével épp a túnyogmatolcsi leánytáncot tanulják a Kossuth Kultúr­otthon tánctermében. Rábai Imre koreográfiáját nem gye­rekjáték jól megtanulni. Fo­dor Zoltán zongorista, sok­szor kezdi élőről a dalla­mot. Osskóné nemcsak a lé­péseket csiszolja, hanem né­hány tömör szóval a motívu­mok eredetét, kifejező hatá­sát is ismerteti. A középfokú csoportot dr. Salamon Zoltánné, a SZÖ- VOSZ országos táncreferense vezeti. Nézem az oktatóte­rembe összegyűlt hallgató­kat. Jórészt fiatal, nemrég végzett tanítónők. Az abonyi Báli Mária mindössze 18 éves. Záhonyi H ágóné szigetcsépi pedagógusnak azonban már dérrel szitálták be a fejét az 5 elszánó évtizedek. Mégis egy $ közös erő, a néptánc szerete- $ te összefogja, összekapcsolja $ őket, eltünteti az évek, a fel- $ készültség és a megszerzett $ gyakorlat minden fennálló $ különbségét. A hivatás aláza- ^ tával jöttek ide, hogy tanul- ^ janak, hogy a tanfolyam el- ^ végzése után jobban tanít- ^ hassák, nevelhessék táncosai- ^ kát. $ Nyílik az ajtó és Salamon­ná kíséretében belép dr. Ka­posi Edit. a Népművészeti In­tézet munkatársa. A hallga­tók már ismerik. Sokan sze­mélyesen, sokan csak úgy, hogy elolvasták könyvét, a Magyar népitáncok — táncos népszokások című értékes és élvezetes munkáját. Most a magyar néptánc legfőbb típu­sairól beszél. öröm hallgatni ezt az elő­adást! Még az is kedvet kap tőle a tánchoz, akit eddig ke­vésbé érdekelt a nép kultúr- kincsének ez a területe. Hát még ezek a vérbeli táncosok! Akik — míg figyelnek, jegy­zetelnek, versenyezve válaszol­nak az előadó kérdéseire — közben azt is megtanulják, hogy úgy szép a tánc igazán, ha nemcsak lábbal, de szív­vel és ésszel is járják. Az ebédlőben jókedvűen és farkasétvággyal találkozik a két csoport. Szinte percek alatt fogyasztják el az ízletes ebédet. Érthető, mert az elmé­leti képzés mellett napi öt-hat órát táncolnak mindkét cso­port táncosai. Tizedikén délelőtt vizsgáz­nak. este szakmai bemutatót tartanak, ha lehet: nyüváno- san, a Kossuth Kultúrotthon tánctermében. Addig még sokat, nagyon sokat szeretnének ta­nulni a tanfolyam részvevői; A szabadidejükben is tanul­nak, gyakorolnak, kiegészítik a jegyzeteiket, de azért jut idő a mozira, a strandra — és a horgolásra is. mert a hall­gatók túlnyomó többsége nő. A haladó csoport tagjai szom­bat-vasárnap Sztálinvárosba, a nemzetközi táncfesztiválra szeretnének leutazni. Az len­ne az igazi tapasztalatcsere! . A hosszúnak tűnő két hét hamar elmúlik. A hallgatók a jövő hét végén hazamen­nek, ki-ki a falujába, aztán már ők tanítanak. Tovább ad­ják a táncosaiknak azt a sok új, szép és értékes dolgot, amit tanáraiktól, a képzett néprajzosoktól, tánctörténé­szektől és tánctanároktól meg­tanultak. Murányi József A dunakeszi énekkar ^ a budapesti dalostalálkozón I Szombat-vasárnap nagysza- ^ bású dalostalálkozót rendez- ^ nek Budapesten, amely a ma- ^ gyár kórusmozgalom eddigi ^ legnagyobb seregszemléje lesz. ^ Az ország minden részéből ^ ötvenegy kórus háromezer da- § losa érkezik a fővárosba és 5 szerepel a hangversenyeken. > § Az országos dalostalálkozó ^ szombaton kezdődik, a rész- ^ vevők a Múzeumkertben ta- ^ lálkoznak, majd a Károlyi- ^ kertbe vonulnak a hivatalos ^ megnyitóra. A hangversenyek ^szombaton este a fővárosi ta- ^ nács dísztermében, a ME- ^ DOSZ színháztermében, a ^ KPVDSZ művelődési ottho- ^ nában, valamint az UVATERV ^ Vigadó téri művelődési ter­6 mében zajlanak le. § A dalostalálkozó második ^ napján, vasárnap az Opera- ^ ház margitszigeti szabadtéri § színpadán díszhangverseny & zárja a seregszemlét, s § Megyénket a dunakeszi I énekkar képviseli ezen a nagy- J szabású dalostalálkozón. C^ihnluració Állami támogatással, az al- \ koholizmus elleni harc segitsé- \ gére készül a Miért jösz oly . későn című francia film, amelynek főszerepét, egy pári­zsi ügyvédnő alakját, Michele Morgan személyesíti meg. Ejabb Gorkij-filmet forgat a Gorkij-stúdió. Ezúttal a Foma ; Gorgyejev című regény film- változatát készítik. Wiech, az egyik neves len­gyel humorista háború után megjelent írása alapján for­gatja Brcxk rendező a Kávéház az Orsóhalhoz című filmet. Az új lengyel alkotás Varsó népé­nek sajátos humorát kívánja bemutatni, amely a német megszállás és a felkelés legne­hezebb óráiban is elevenen élt a nagymúltú város lakosságá­ban. A szarajevói Boszna film­gyárban megkezdték A nagy háború című jugoszláv—olasz koprodukciós film felvételeit. A film főszereplői: Silvana Mangano, Alberto Sordi és Vittorio Gassman. A fáradhatatlan hősök cím­mel új Yves Montand film ké­szült, amelynek cselekménye egy afrikai kikötőben játszó­dik. A Hunnia filmstúdióban Fe­jér Tamás rendező befejezte Szerelem csütörtök című, mai tárgyú filmje forgatását. Sophia Loren jelenleg Bécs- ben filmezik, ahol megkezdték Molnár Ferenc Olympia című színműve filmváltozatának forgatását. Partnere Maurice Chevalier. Ebben az évben százkilenc film gyártását tervezik a Szov­jetunióban. A Neuer Weg című német lap írja: „Petőfi Sándor Az apostol című verses elbeszélé­se nyomán olasz—jugoszláv koprodukciós film készül.’*

Next

/
Oldalképek
Tartalom