Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-03 / 154. szám
1959. JÚLIUS 3. PÉNTEK «fr ütem &Cirlap Szabálytalan riport vqip fiedag.ág.iu-kázaifLá NYÁRI „TANÉV' A tanácsnál érdeklődöm: — Szigeti Kálmán pedagógust keresem. Nyomban megjelelnek: — Körút 27/a. De a legjobb, ha a televízió antennáját figyeli. Ügy könnyebben odatalál. Valóban. A karcsú antenna hamar nyomra vezet. Kertes családi ház tetején nyújtózik a magasba. Nem messze a falu központjától. A kissé emelkedő út poros és szűk, akár a többi péceli utca. A kert azonban gondozott és üdezöld képének látványa csillapítja a déli nap hevét. Odabenn a házban az asz- szony fogad. Amikor megtudja jövetelem célját, szabadkozik. — Néhány perccel ezelőtt indult át Gödöllőre. Délre ígérte, hogy visszajön — közben kissé zavartan teszi félre a vastag könyvet, amit eddig tanulmányozott. 1 — Olvas? — érdeklődöm. — Vizsgára készülök. _ ? — H etedikén szigorlatozom földrajzból... — Ezek szerint szintén tanár? — Kerek tíz esztendeje. Testnevelő szakon végeztem. — Második szaknak miért éppen a földrajzot választotta? — Régi dolog. Nagyon szeretek utazni... — Ezek szerint az ország valamelyik szép vidékén töltik a szabadságukat? — Vidékein... — helyesbit. «— Két motortúrát is terveztünk a férjemmel. — Ez valóban szép nyári program. — Csak kettő, a sok közül! *- nevet. »— Merre mennek? — Az egyik út: Eger—Gyöngyös—Mátraháza — Aggtelek. Hacsak meg nem makacsolja magát a kis 125-ös Danuvia. — Legfeljebb tolják egy kicsit — tréfálkozom. — Olykor előfordul... A másik túrát a Balaton körül tervezzük. Természetesen, csak ha a szigorlat sikerül. — Biztos vagyok benne. — ... és ha a férjem is túl lesz már a nagy vizsgán. — ö is tanul? — Az esztergályos mesterséget. A gödöllői Gépjárműjavító Vállalatnál. — Ha jól tudom, a férje tanár. — Kémia-matematika szakos. — Akkor nem értem. — Pedig egyszerű, ősztől részt vesz a politechnikai oktatásban. Ezért szeretné most elsajátítani az esztergályos szakma alapismereteit. Utána pedig az asztalosságot. — Nem lesz egy kicsit sok j a nyárra? — Két hónap hosszú idő. \ Meg aztán az ősztől végre \ együtt taníthatunk. S ez sók \ mindenre kötelez! — Eddig nem igy volt? $ — Két esztendővel ezelőtt \ még mind a ketten Isaszegre \ jártunk tanítani — Pécelröl. $ Az idén már csak a férjem. Az \ ősztől kezdve pedig már nem- \ csak péceli lakosok, de péceli \ tanárok is leszünk. Tudja. \ mit jelent ez három gyerek s mellett! — Gondolom, hogy nagyon sokat. De hol vannak most a gyerekek? — Odaát Isaszegen. A nagy- § mamánál. sj — így érthető ez a gazdag ij nyári program. Mosolyog. — Esténként pedig ott ülünk ^ a televízió mellett. * fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSé S Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása A H ÁZ" És A G YEREKEK 1 ' / / .................................................................................................... ....IHIIIIIIII / / !l!lll!llll!lli!l!l!l!!l!lll!illlll!lllllil>l!lllllllllillll!h. H e ogy hívnak? —■ O. Erzsébet. — Miért szöktél meg hazulról? — Féltem, hogy megver anyuka. — Mit követtél el? — Későn forraltam fel a tejet és összement. — Nagyon meg szokott verni anyukád? — Nagyon. — Mivel? — Nadrágszíjjal. Két napja, hogy megvert, még most is csupa kék folt a combom. Bezzeg mikor hoztam neki a pénzt, akkor szeretett. — Pénzt? Honnan vettél te pénzt? — Biciklit őriztem a kocsmák előtt, néha tizenegyig is. Volt amikor húsz forintot vittem haza. De azután a rendőr bácsi megtiltotta. — Mit gondolsz, mi lesz most veled? — Nem tudom. Csak haza ne vigyenek. Apukától is nagyon kikapok. — Testvéred van? — Van. Kettő édes, kettő meg anyukámnak a mostani férjétől. De a két nagy testvérem állami gondozásban van. En is voltam már, mikor anyuka otthagyta apukát, mert mindig ivott. Egy néni vitt el az intézetből Öcsára, ott nagyon szerettem. — Akkor miért jöttél haza? — Anyuka addig járt Kiss néniékhez, meg is fenyegetett, míg azt nem mondtam, hogy haza akarok jönni. — Hányadik osztályba jársz? — Negyedikbe. ötödikes lennék, de tavaly megbuktam. — Hány napja, hogy nem voltál otthon? — Kedd délben jöttem el. — Most csütörtök van. Mit csináltál a két és fél nap alatt? — Először a barátnőmhöz mentem, de nem volt otthon. Akkor bejöttem a városba, nézegettem a kirakatokat, meg a téren játszottam. Biciklire is vigyáztam, hogy kenyeret vehessek. — Hol aludtál? — A templomkertben. Ott nem járt senki. — És ma éjjel? — Járkáltam az utcán. — Miért nem mentél haza? — Féltem.. t7 isszaértünk oda, ahonnan * elindult a beszélgetés. Milyen bánásmód kell ahhoz, hogy egy tizenegyéves kislány j-'bb barátjának, kevésbé félelmetesnek ismerje az éjszakai utcát, mint az otthonát, ahol az édesanyjával lakik. — Nem megyek haza — sírja újra és újra. — A bácsinál maradok. — Az nem olyan egyszerű — feleli a gyereknek Szűcs János, a munkásőrség parancsnoka. ö találta meg a kislányt éjjel fél háromkor a Teleky utcában. Hazavitte és lefektette a kimerült gyereket. Reggel azután elhozta ide. a Ceglédi Hírlap szerkesztőségébe tanácsot és segítséget kérni. Legelőször a rendőrségre telefonálunk. Ott azt mondják, hogy kedd óta semmiféle eltűnésről bejelentés nem érkezett. Az anyát kell valahogyan élökeriteni — határozunk egyértelműen. Szűcs Jánosnak oldalkocsis motorkerékpárja van, már indul is a kislány által megadott címre. Mi addig átmegyünk a szociális osztályra. / tt már ismerik a családot. Az anyát gyengeidegzetű asszonynak tudják. Valóban, egész hányatott, összekavart élete rá van írva az arcára. Ezt rögtön megállapítjuk. amint belép. Beszéde során egyre világosabbá válik az ok, amely a gyermekét az utcára kergette. — En nem tudok érzelegni — kezdi a szót. — Enni adok neki, rendesen mosok rá, nem mondhatják, hogy nem törődöm vele. — A tanulásban segít neki? — Nem érek én arra rá. Mosni járok. — Mennyi a férje keresete? — Ezerhatszáz. — Abból meg tudnak élni. Miért hagyja egyedül egész nap a gyerekét? — Csak nem fogok otthon tétlenkedni, mikor dolgozni is tudok. Hatvan forintot kapok egy napra! Házat akarok venni. Otthon meg bepótolom a munkát éjszaka. A magam mosását meg takarítását akkor végzem. De mikor jut idő a gyerekek igazi nevelésére? Azt nem lehet éjszaka kipótolni. A nappalból meg csak a nadrág szíj suhogtatására telik. Sok minden nem úgy megy távollétében, ahogy szeretné. A tizenegyéves Erzsiké elcsavarog, nem tanul, bemegy a szomszédhoz, akinek három kamaszfia van, azoktól már félti is a serdülő lánykát. A hároméves Pistike nedves nadrággal jön haza a napköziből, az is kiérdemli a verést. Az anya agyon idegeskedheti magát, előtte ott még a sok elvégzetten munka. Saját idegfeszültségének feloldására is legegyszerűbb eszköz, ha haragját szabadjára engedve, kezébe veszi a nadrágszíjat. így nem is ér rá észrevenni, hogy szeretetre, örömre, lelki gondozásra éhes gyerekek vannak körülötte, nem egy-egy csavar vagy alkatrész, amelyeket beilleszthet tervének gépezetébe. j z utolsó mozaik, amely a zl képet kiegészíti, a lakás megtekintése. Vajon csakugyan olyan rossz körülmények között lakik a család, hogy az anya kénytelen egészségét, gyerekei igazi otthonra való jogos igényét feláldozni a „házért"? Egy szoba-konyhás, valóban szűk, de nagyon szépen bútorozott lakásba vezet bennünket. Ezt is munkájával kereste, mégis azt mondjuk, egyelőre megelégedhetne ennyivel. Ha pedig mindenáron dolgozni akar az otthon is bőven található munka mellett, kézimunkázhat a Ceglédi Földművesszövetkezet nőbizottságának kézimunkarészlege számára. Legnagyobb fia jövőre már elvégzi az ipari technikumot, ö is segít majd a megélhetésben, pénzgyűjtésben. Addig azonban és azután is a gyerekeknek anya kell. Erzsikét ugyan ideiglenesen hazavihette még, de a kislány problémáival nincs már egyedül, életét figyelemmel kiséri a nőtanács és a szociális osztály. Ha úgy látják, hogy a gyerek szellemi nevelése és testi épsége komoly veszélyben van, véglegesen pártfogásukba veszik és testvéreihez hasonlóan állami intézetben nevelődik majd, rossz álomként emlékezve csak a rettegett nadrágszíjra. Kemény Erzsébet JÓZSEF AIIILA-SZOBROI KAP A MONORI GIMNÁZIUM Hazánkban évek óta új képzőművészeti alkotásokra költik az építési beruházások két ezrelékét: művészi szobrokat, domborműveket, iparművészeti alkotásokat kapnak az új lakótelepek, a nagy ipari városok, vidéki iskolák, művelődési intézmények. Most ítélték oda az első félévi megbízásokat. A megrendelésre nyolcvannégy művész kilencvenegy s alkotást készít, előreláthatóan5 mintegy hárommillió forint§ értékben. Ezekből az alkotásokból\ megyénkre is jut néhány. Igy\ többek között Kelemen Kris-i tóf, József Attila szobra díszí ti majd a mcrnori gimnáZiu-\ mot, valamint több képzőmű-\ veszeti alkotás kerül a fóti§ Gyermekvárosba is. « — Mikor vették? — Még tavaly. — Érdemes volt? — Sokat takarékoskodtunk rá, de megérte. Míg idáig érünk a beszélgetésben, bizony jócskán elmúlt már dél, de Szigeti Kálmán még mindig nincs sehol. — Lehet, hogy átmotorozott Isaszegre is — menü az asszony. — Az iskolába vagy talán a kultúrotthonba. Mert jelenleg még ott igazgató. És könyvtáros. Ez is elég tekintélyes elfoglaltságot jelent a nyárra. Majd minden este odaát van. Búcsúzom is. Igaz, a riportból inkább interjú született, de talán nem ez a lényeg. A tartalom. Két derék pedagógus elkövetkező két hónapjának dióhéjban megírt, de gazdag története. S ha ez sikerült, a riporter már nem végzett rossz munkát. Prukner Pál ÍJÁSZ i IN varon üres a ceglédi I Dózsa Kollégium hatalmas i épülete. Igaz, a kétszázhar- ;minc diák helyett csak negy- I ven felnőtt, nagyrészt peda- , gógus foglalja el a szobákat. ! Nem is tíz hónapra, csak két ! hétre, amíg — tanév helyett I — a tanfolyam befejeződik, í De ez a két hét is komoly ! időtartam, különösen azért, jmert főleg a szabadságidejü- !ket áldozzák fel ezek az em> berek. 5 ! A megye tánccsoportjainak ivezetői ezzel a tanfolyammal > teszik fel évi munkájukra a ! koronát. Az év közben két- i hetenként megtartott oktató- Sköri foglalkozások után ez a ! kéthetes tanfolyam zárja le ! a táncosok egyéves szakmai I továbbképzését. : Sokat jelent ez a negyven ; ember. Legtöbbje két csopor- ! tot is vezet. Eljöttek a gö- ! döllői fesztiválon jól szereplő ^együttesek vezetői is. Őket az ; eredményeik kötelezik arra, ; hogy a jövőben még jobban ; tanítsák-vezessék táncosainkat. Bodzsár István, a nagy- , körösieket, Hegedűs Márta a ; farmosiakat, Széki Béla a pé- j ceheket és Balogh Zoltánné a Csepel Autógyár lánytáncosait. Két részre őszük a tanfolyam. A haladó csoport tagjai Osskó Endréné megyei táncreferens vezetésével épp a túnyogmatolcsi leánytáncot tanulják a Kossuth Kultúrotthon tánctermében. Rábai Imre koreográfiáját nem gyerekjáték jól megtanulni. Fodor Zoltán zongorista, sokszor kezdi élőről a dallamot. Osskóné nemcsak a lépéseket csiszolja, hanem néhány tömör szóval a motívumok eredetét, kifejező hatását is ismerteti. A középfokú csoportot dr. Salamon Zoltánné, a SZÖ- VOSZ országos táncreferense vezeti. Nézem az oktatóterembe összegyűlt hallgatókat. Jórészt fiatal, nemrég végzett tanítónők. Az abonyi Báli Mária mindössze 18 éves. Záhonyi H ágóné szigetcsépi pedagógusnak azonban már dérrel szitálták be a fejét az 5 elszánó évtizedek. Mégis egy $ közös erő, a néptánc szerete- $ te összefogja, összekapcsolja $ őket, eltünteti az évek, a fel- $ készültség és a megszerzett $ gyakorlat minden fennálló $ különbségét. A hivatás aláza- ^ tával jöttek ide, hogy tanul- ^ janak, hogy a tanfolyam el- ^ végzése után jobban tanít- ^ hassák, nevelhessék táncosai- ^ kát. $ Nyílik az ajtó és Salamonná kíséretében belép dr. Kaposi Edit. a Népművészeti Intézet munkatársa. A hallgatók már ismerik. Sokan személyesen, sokan csak úgy, hogy elolvasták könyvét, a Magyar népitáncok — táncos népszokások című értékes és élvezetes munkáját. Most a magyar néptánc legfőbb típusairól beszél. öröm hallgatni ezt az előadást! Még az is kedvet kap tőle a tánchoz, akit eddig kevésbé érdekelt a nép kultúr- kincsének ez a területe. Hát még ezek a vérbeli táncosok! Akik — míg figyelnek, jegyzetelnek, versenyezve válaszolnak az előadó kérdéseire — közben azt is megtanulják, hogy úgy szép a tánc igazán, ha nemcsak lábbal, de szívvel és ésszel is járják. Az ebédlőben jókedvűen és farkasétvággyal találkozik a két csoport. Szinte percek alatt fogyasztják el az ízletes ebédet. Érthető, mert az elméleti képzés mellett napi öt-hat órát táncolnak mindkét csoport táncosai. Tizedikén délelőtt vizsgáznak. este szakmai bemutatót tartanak, ha lehet: nyüváno- san, a Kossuth Kultúrotthon tánctermében. Addig még sokat, nagyon sokat szeretnének tanulni a tanfolyam részvevői; A szabadidejükben is tanulnak, gyakorolnak, kiegészítik a jegyzeteiket, de azért jut idő a mozira, a strandra — és a horgolásra is. mert a hallgatók túlnyomó többsége nő. A haladó csoport tagjai szombat-vasárnap Sztálinvárosba, a nemzetközi táncfesztiválra szeretnének leutazni. Az lenne az igazi tapasztalatcsere! . A hosszúnak tűnő két hét hamar elmúlik. A hallgatók a jövő hét végén hazamennek, ki-ki a falujába, aztán már ők tanítanak. Tovább adják a táncosaiknak azt a sok új, szép és értékes dolgot, amit tanáraiktól, a képzett néprajzosoktól, tánctörténészektől és tánctanároktól megtanultak. Murányi József A dunakeszi énekkar ^ a budapesti dalostalálkozón I Szombat-vasárnap nagysza- ^ bású dalostalálkozót rendez- ^ nek Budapesten, amely a ma- ^ gyár kórusmozgalom eddigi ^ legnagyobb seregszemléje lesz. ^ Az ország minden részéből ^ ötvenegy kórus háromezer da- § losa érkezik a fővárosba és 5 szerepel a hangversenyeken. > § Az országos dalostalálkozó ^ szombaton kezdődik, a rész- ^ vevők a Múzeumkertben ta- ^ lálkoznak, majd a Károlyi- ^ kertbe vonulnak a hivatalos ^ megnyitóra. A hangversenyek ^szombaton este a fővárosi ta- ^ nács dísztermében, a ME- ^ DOSZ színháztermében, a ^ KPVDSZ művelődési ottho- ^ nában, valamint az UVATERV ^ Vigadó téri művelődési ter6 mében zajlanak le. § A dalostalálkozó második ^ napján, vasárnap az Opera- ^ ház margitszigeti szabadtéri § színpadán díszhangverseny & zárja a seregszemlét, s § Megyénket a dunakeszi I énekkar képviseli ezen a nagy- J szabású dalostalálkozón. C^ihnluració Állami támogatással, az al- \ koholizmus elleni harc segitsé- \ gére készül a Miért jösz oly . későn című francia film, amelynek főszerepét, egy párizsi ügyvédnő alakját, Michele Morgan személyesíti meg. Ejabb Gorkij-filmet forgat a Gorkij-stúdió. Ezúttal a Foma ; Gorgyejev című regény film- változatát készítik. Wiech, az egyik neves lengyel humorista háború után megjelent írása alapján forgatja Brcxk rendező a Kávéház az Orsóhalhoz című filmet. Az új lengyel alkotás Varsó népének sajátos humorát kívánja bemutatni, amely a német megszállás és a felkelés legnehezebb óráiban is elevenen élt a nagymúltú város lakosságában. A szarajevói Boszna filmgyárban megkezdték A nagy háború című jugoszláv—olasz koprodukciós film felvételeit. A film főszereplői: Silvana Mangano, Alberto Sordi és Vittorio Gassman. A fáradhatatlan hősök címmel új Yves Montand film készült, amelynek cselekménye egy afrikai kikötőben játszódik. A Hunnia filmstúdióban Fejér Tamás rendező befejezte Szerelem csütörtök című, mai tárgyú filmje forgatását. Sophia Loren jelenleg Bécs- ben filmezik, ahol megkezdték Molnár Ferenc Olympia című színműve filmváltozatának forgatását. Partnere Maurice Chevalier. Ebben az évben százkilenc film gyártását tervezik a Szovjetunióban. A Neuer Weg című német lap írja: „Petőfi Sándor Az apostol című verses elbeszélése nyomán olasz—jugoszláv koprodukciós film készül.’*
