Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-28 / 175. szám

1959. JÜLIUS 28. KEDD '“"k^Cirlap 3 Építkezik és növeli állatállományát a váci Kossuth Termelőszövetkezet Június közepén ünnepelte fennállásának tizedük évfor­dulóját a váci Kossuth Ter­melőszövetkezet. A tíz esz­tendő alatt sokat próbáltak, sokat tanultak a tagok. Vol­tak nehézségek, voltak aka­dályok, de tapasztalatokat sze­reztek, kijárták a közös gaz­dálkodás nagy iskoláját, s most egy felfelé ívelő és szép reményekkel biztató út ele­jére értek. Ez az út az ed­digi tapasztalatok hasznosítá­sával, a jó vezetéssel és a tagság aktivitásával a gazda­ság í'elvirágz ásához vezet. Korábban akadályozta fej­lődésüket az — mint a leg­több régi termelőszövetkezet­nek az első években —, hogy gazdálkodásuk vegyes profilú volt. Sok mindennel foglal­koztak, szétaprózták erejüket, % a munka nem mindig hozta A kőművesek minden percet kihasználva igyekeznek a belső munkákkal, hogy minél hamarább átadhassák a tsz-nek a várva-várt új istállót Segítik egymást a ceglédi termelőszövetkezetek Épül az NDK legnagyobb csillagvizsgálója A jénai Zeiss-művek közelé­ben épül az NDK legnagyobb csillagvizsgálója. A Zeiss-mű­vek készítik a két méter át­mérőjű, 84 tonnás tükörtelesz­kópot, amelyet a csillagvizsgá­ló 20 méter magas tornyában helyeznek el. A kupolában lesznek a foto-laboratóriumok és a munkatársak dolgozószo­bái is. A csillagvizsgáló körül valóságos városika épül. A költségeket a Berlini Tudomá­nyos Akadémia viseli. Tizenhárom termelőszövet­kezet munkálkodik egymást segítve Cegléd termelőszövet­kezeti városban. Az erősebb, több tapasztalattal rendelkező szövetkezetek gyakorta nyúj­tanak segítséget fiatalabb vagy gyengébb testvérszövet­kezeteiknek. A Dózsa Népe Tsz elnöke, Radosza Miklós elvtárs a közelmúltban fel­ajánlotta, hogy szívesen készí­tenek tsz-ükben a hivatalos árnál olcsóbban a tsz-ek részé­re stukatúrnádat. A szövetke­zet nádpalló kis üzeme né­hány nap alatt leszállítja a tsz-eknek a kért mennyiségű nádat. Persze nemcsak az építkezé­seket segíti a Dózsa Népe Tszá hanem felajánlott tenyészálla­tokat is. Baromfitenyészetük­ből például félezernél több törzstenyésztésre alkalmas tyúkot kínálnak a környező tsz-eknek, azonkívül szívesen átadnak 120 továbbtenyésztés- re alkalmas fiatal juhot is. Kérésre bármelyik tsz-nek megmutatják a gyorsan elké­szíthető, s a célnak megfelelő baromfiólak készítését. Ha na­gyon szükséges, a tsz saját embereivel testvéri segítség- nyújtásként önköltségi áron felépíti a szükséges ólakat az újonnan alakult tsz területén. Kettős ünnepség Cegléden Megyei honvédelmi nap, járási és városi ifjúsági találkozó meg a kívánt eredményt. Az 1957-es esztendő azonban fordulópontként Jelentkezett a közös gazdaság életében. Egyrészt jótékony hatású volt a párt és a kor­mány agrárpolitikája, serken­tően hatott a termelőszövet­kezeti mozgalomnak adott na­gyobb anyagi és erkölcsi se­gítség, másrészt Szinyéri László személyében agilis, fá­radságot nem ismerő elnök került a termelőszövetkezet élére. Szinyéri László kitűnő szak­ember. Koraibban a váci vá­rosi főállattenyésztői teendő­ket látta el, s a termelőszö­vetkezet vezetésében éppen ezeket a tapasztalatokat hasz­nosította. Szakítva a korábbi gyakorlattal, elhatározták, hogy a mezőgazdasági terme­lésnek kevesebb ágával fog­lalkoznak, de azzal alaposab­ban. Programot dolgoztak ki a közös gazdaság megerősítés sere, s ebben a programiban legfőbb feladatként —- nagyon helyesen. — az állattenyész­tést jelölték. meg. A termelő-, szövetkezet> » munkáját, ennek a célnak szolgálatába állítot­ták. A siker, ha nem is máról- holnapra, de rövidesen jelent­kezett. Nagy gondot fordítot­tak a földek termőerejének feljavítására, a gondos trá­gyázásra. Igen magas volt például az elmúlt évben a műtrágya-felhasználásuk. Hol­danként másfél mázsa mű­trágyát szórtak ki átlagosan. A 3004-ey rendelet alapján ezért állami visszatérítést kaptak, mintegy 17 ezer fo­rintot. Az idei. műtrágya-fel­használás hasonló lesz a ta­valyihoz. Az elmúlt évben már ko­moly eredményeket értek el a mezőgazdasági növények _ termelésében. 35 mázsás ku- ' koricatermelésükkel például a; megyei versenyben második j díjat nyertek. Viszonozta a! ráfordított munkát gyümöl-! esősük is. Van például egy 21! holdas almásuk, amelyet az! elmúlt években eléggé elha-! nyaspltak több okból. Ezt az I almáit mér kivágásra ítélték,! de Szinyéri László úgy gon- i dolita, kár lenne. Hogy meny-; nyíre igaza volt. azt bebizo- i nyitotta az elmúlt esztendő.; Igaz ugyan, hogy ritkán kap j gyümölcsös olyan gondos ke- j zelést, mint ez az almás, de j megérte. Az egyéb munkák j mellett tizenegyszer perme-j teztek. Már az első évi, gon- j dós ápolás hatására 300 má-1 zsa almájuk termett, amely-: nek egyharmadót exportra: szállították. így bizonyosodott be, hogy gondos munkával sok minden megmenthető, s alapos szaktudással, szorgos munkával megszületnek az eredmények is. A föld min­den fáradságot meghálál, nincs kárbave,szett munka. Az állattenyésztés alapjait most vetik meg egy hatalmas, mintegy 100 férőhelyes istálló felépítésével. Ez a korszerű, célszerűen felépített istálló na­gyon hiányzott a modern ál­lattenyésztéshez, s enélkül valóban nehezen boldogultál.» volna. Az épület már kész. Hatalmas arányaival már messziről felhívja magára az emberek figyelmét. Még né­hány napos belső munka, ki- sebb-nagyobb igazítás, s máris beköthetik állataikat a Kos­suth Tsz tagjai. Jelen pillanatban a gazda­ságnak 114 szarvasmarhája van, de további felvásárlást terveznék. Állományúik te­nyésztésre alkalmas törzsállo­mány. Előszeretettel foglal­koznak hizlalással is. Már­ciusban már leadtak az Állat- forgalmi vállalatnak 18 da­rab hízott marhát, tíe most is 35 darab tinójuk van hízó­ban. A szarvasmarha-tenyész­tés és hizlalás mellett nagy szerepet játszik a sertésállo­mány is. Céljuk, hogy fehér hússertés-törzsállományt ala­kítsanak ki, a továbbtenyész- tésre adiék el majd a szapo­rulatot. A felesleget hizlal­nák. Hizlalással most is fog­lalkoznak; jelenleg éppen 175 sertés gömbölyödik az álak­ban. A napi kiseb b-nagy óbb pénzszükséiíetet, s a tag­ságnak fizetett havi 10 forin­tos rnunkegység-előleget a tejből fedezik. A tagság szük­ségletén kívül najKipía. ISO— 200 liter tejet adnak el sza­badon. Az elmúlt évek komoly eredménye, s a további fej­lődésnek figyelemre méltó té­nyezője, hogy ez a termelő- szövetkezet szinte gyűjtőhelye az utóbbi időben, az ezüst­kalászos gazdáknak. Nem azért, mert ide lépett be az összes ezüstkalászos gazda. Nem. Erről szó sincs, mert mindössze egy ilyen tag kérte náluk felvételét. Máshol kell keresni az okot. Máshol, még­pedig Szinyéri László munká­jában. Az új elnök ugyanis két évvel ezelőtt, amikor a taigság bizalmából elnök lett, ezüstkalászos tanfolyamét 'in­dított a termelőszövetkezet tagjainak. 15 tag jelentkezett, s sikeresen el is végezték a tanfolyamat. így van most két év után, 16 ezüstkalászos gazdájuk, de további 17 tag is tanul az első évfolyamon. Azok, atkák már sikeresen elvégezték a tanfolyamét, to­vábbra is fejlődni, tanulni alkarnak. Erre is mód nyílik a szakkörben. Szinyéri László­nak ez a kezdeményezése szinte egyedülálló s helyes lenne, ha a megye többi agrooómusd képzettség­gel rendelkező elnöke is kö­vetné példáját, mert ahogy a váci Kossuth Termelőszövet­kezet növekvő eredményei is mutatják, a tanulásnak, a szakmai ismeretek bővítésé­nek kézzelfogható eredményei jelentkeznek a célszerűbb gaz­dálkodásban, a nagyobb ter­mésátlagokban, a gondosab­ban művelt gyümölcsösökben, a nagyobb jövedelemben. Az egyénileg dolgozó parasztok pedig azért választották ed­dig is, s azért választják ez­után is a nagyüzemi gazdál­kodás útját, hogy az összefo­gj! ".sál, a modem agrotechni­kával. s gyarapodó egyéni tu­dósukkal. gépek igénybe véte­lével többet, jobbat produkál­janak, s emberibben éljenek. TM Zenés reggelre ébredt va­sárnap Cegléd. Az úttörő­zenekar köszöntötte a megyei honvédelmi nap és a járási és városi ifjúsági találkozó részvevőit. Fél 10 körül meg­elevenedett a Rákóczi út kör­nyéke; megkezdődött a spor­tolók és kiszisták színpompás felvonulása: Tíz órakor foglalták el he­lyüket a Szabadság téri dísz­emelvényen az elnökség tag­jai, kezdetét vette az ün­nepi nagygyűlés. Körülbelül másfélezren hallgatták Horváth Máté vezérőrnagy, a nagygyű­lés szónokának beszédét. Horváth vezérőrnágy ismer­tette a nemzetközi helyzetet, majd méltatta az MHS mun­káját, eddigi eredményeit. Ezután az úttörők adtak térzenét. Ezzel egy időben rendezte meg a KISZ a MEDOSZ-székházban a já­rási kultúrversenyt, ahol a környező községek és a ceg­lédi fiatalok legjobb tánc- és színjátszócsoportjai, sza­való! mérték össze tudásu­kat. S bár az eső többször meg­zavarta a műsort, a fiatalok „nem adták meg magukat”. Sor került a különféle sport­UJ ISKOLA NAGYTARCSÁN Nagytarcsán a községfejlesz­tési alapból s állami hozzá­járulással kéttantermes iskola épült. Az új iskolatermeket augusztus 16-án ünnepélyesen avatják fel. A község eddig magánosok­tól három szobát bérelt tan­terem céljára. Ezek a helyi­ségek most felszabadulnak, közülük kettő azonban to­vábbra is kulturális célt szolgál; Nagytarcsának csak kultúrterme van, de nincs művelődési otthona. Most az egyik felszabaduló helyiség­ben a községi könyvtárat he­lyezik el, a másikat a csak eszmeileg létező művelődési otthon kultúrcsoportjának ren­delkezésére bocsátják. cÁz LffújAg, titu küldték, de a2 ellen- forradalom felborí­totta a tervet. A tankönyvek mellől az ellenforradalom után ismét vissza­tért a munkapad­hoz, a dolgozók közé, ahol ekkor nagy szükség volt józan emberekre, igazi kommunistákra. Az autógyár kommu­nistái hamarosan megszervezték a pár­tot. Az elsők között volt Somodi Gyula is. ö lett a motor­gyár pártszervezője, majd a pártbizott­ság agit-prop. titká­ra. S 1957 végétől, mint függetlenített pártmunkás, min­den idejét a mozga­lomnak szentelhet­te. Az elmúlt év­ben az autógyár párt- bizottságának meg­bízott titkáraként dolgozott. 5 omodi elvtárs munkáját — bár még csak 29 éves —, két magas kormány­kitüntetés dicséri. De az ő számára fel­becsülhetetlen érték az a megbecsülés és szeretet, amit au­tógyári barátaitól, elvtársaitól kapott, akik között kommu­nistává érlelődött, s akiktől most igen nehéz szívvel vált meg. Azt a posztot, aho­vá most a párt állí­totta, nem könnyű betölteni: a megye ifjúságát kell haza­fiakká, a népi de­mokráciáihoz hű pol­gárokká, edzett em­berekké nevelni. Aki ismeri a mai ifjúság helyzetét, tudja, hogy meny­nyi a tennivaló. Tü­relem, megértés, emberismeret és még megannyi más szükséges ahhoz, hogy valaki olyan vezetőjévé legyen, akit igazán és szív­ből követnek is. Aki Somodi elvtársat látta és hallotta, amint emberekkel beszél, amint mun­kaértekezleteket ve­zet, az ilyen vezetőt ismert meg benne. versenyekre. Nem maradt el a motoros akrobaták látvá­nyos bemutatója, az össze­tett honvédelmi, verseny sem, ahol a ceglédi ejtőernyős lá­nyok vívták ki az első helyét. Sok nézője akadt a repülő- modellező bemutatónak is. megcsodálták a motoros mű­repülők bátorságot igénylő merész mutatványait, a tűz­oltók létrás bemutatóját és a lebegő ejtőernyősöket. A felejthetetlen napot a MEDOSZ művelődési otthon­ban rendezett, hajnalig tartó vidám bál zárta le. Bokor Vera A sportolók felvonulása a Szabadság térre A Magyar Honvédelmi Sportszövetség motorosainak akrobatikus mutatványa A motorosok megköszönik a megérdemelt tapsot Az albertirsai kiszes lányok tánccsoportja a MEDOSZ-kultúrliázban (Nánásj Pál felvételei) \\\\\VO,\\\\\\\\\\W\V.Vi\\\\\> ! , Csepel Autó­; rx gyár üzemi lap- ; ja, a Fényszóró leg- J utóbbi számában ol- | vasiam: ^ „A Csepel Autó- i gyár pártbizottsága j elbúcsúztatta Somo- ^ di Gyula elvtársat, \ a pártbizottság meg- $ bízott titkárát. So- X modi Gyula a Pest \ megyei KlSZ-bizott- X ság titkára lett.” X Az új megyei $ KISZ-titkár 1949- | ben az autógyár mű- ^ ködésének kezdete- X kor került az üzem- X be. Itt, az ifjúmun- | kások között végzett X eredményes munká- X javai hamarosan ki- X tűnt. 1951. március ^ elsejével — ekkor ^ még csak húsz éves X — a pártbizottság X szervezőtitkára lett. ^ Ugyancsak ebben az ^ évben vonult be ka- ^ tonának. S a hadse- ^ regben kisebb meg- ^ szakítással, mint ez- X redpárttitkár irányí- ^ tóttá a kommunis- ^ tákat. Leszerelése ^ után újra a gyárba § tért vissza, ahol so- ^ ha nem riadt vissza ^ a nehezebb felada- ^ tok vállalásától. ^ 1956 őszén három­$ éves pártfőiskolára x A mai 16—20 éves ^ fiatalok élete égé- ^ szén más, mint ami- ^ lyen a miénk volt | — mondotta Somo- ^ di elvtárs. — Az ö i lehetőségük határát | ■már semmi más nem 8 korlátozza, mint a \ rátermettség és a | tehetség. Nincsenek ^ anyagi gondjaik és X éppen ezért nagyob- X bak az igényeik is. | — A mi felada- ^ tunk az, hogy azok- ^ nak a fiataloknak az X életét, akikkel együtt | dolgozunk, együtt | töltjük napjainkat, S tartalommal tölt- | sük meg, s segítsük ^ érvényesülni érté- <! keiket. s , s a * egismerni es § LM megérteni az 8 embereket, és keres- 8 ni az aranykul- | csocskát — amint | Gorkij mondotta —, 8 amelynek segítségé- X vei a lelkűkbe ha- | tolhatunk, hogy hasz- 8 nukra lehessünk. X nincs ennél csodá- § latosabb és szebb ^ hivatás. Ennek a ^ hivatásnak betölté- X se vár ezután So- X modi Gyula elvtárs- X ra is. Dudás János $

Next

/
Oldalképek
Tartalom