Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

VÁCI NAPLÓ • A PEST MEGYEI hírlap különkiadása • in. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1959. JÜLIUS 24. PÉNTEK Néhány szó a felvásárlókhoz A gördülő málna, az export­képes barack és egyéb mező- gazdasági termékünk felvá­sárlók útján kerül a kereske­delem forgatagába. Üzemeinkben kongresszusi verseny folyik. Elmondhat­juk, hogy ma már csaknem valamennyi dolgozó részt vesz valamilyen formában a verseny mozgalomban. Való­szinűleg a felvásárlók is. A vprseny azonban csak meg­felelő adottságok és biztosí­tott előfeltételek mellett lehet eredményes. Ilyen adottságok vannak a felvásárlás terü­letén és jó lesz idejében fel­vetnünk egy-két gondolatot. Társadalmi életünkben az áru felvásárlása olyan fon­tos, mint maga az áru terme­lése vagy forgalambahozata- la. Ez a terület azonban más. Amíg az üzemekben a ver­senyt a közösség érdekében öntudatos dolgozók vívják és pontos számítások alapján dolgoznak, addig a felvásár­lás területén találkozunk spe­kulatív erőkkel, sok esetben nemtörődömséggel és egyéb hibákkal. Miről van sok esetben szó? A felvásárlás kezdetekor elő­bukkantak a múlt esztendő­ben elkövetett hibák. Akkor akartak hagymát és burgo­nyát felvásárolni, amikor már a termelők eladták a ma­gánkereskedelemnek, vagy már clvermelték a termést. Az idén is tapasztaltuk, hogy a felvásárlás nem elég rugal­mas, hátul kullog, mintha a kánikula a hátukra telepedett volna. A váci termelők panaszol­ták, hogy az export-barackot nem akarták tőlük idejében átvenni azzal az indokkal, hogy most a belföldit szedik. Mikor akarnak felvásárlóink barackot venni? Amikor már leérett? A közérdek azt kí­vánja, hogy a felvásárlók al­kalmazkodjanak a természet­hez, mert ez fordítva lehetet­len. A málna felvásárlásánál is megismétlődtek a tavalyi hi­bák. A termelők megkárosí­tásával akartak egyesek meg­engedhetetlen hasznot húzni. A rekeszeket — egészen nyíl­tan — 105 dekás súlyban ad­ták ki és 95 dekás súlyban ve­szik, illetve vették át. Ilyen fondorlatos dolgot minden tisztességes ember elítél, mert nem egyéb csalásnál. Különösen Foton és Kosdon találkoztunk ilyen jelenségek­kel. Az ilyen, megengedhetetlen módon történő felvásárlás idézte elő a múlt évben azt, a szintén eléggé el nem Ítél­hető kísérletet, hogy egyes termelők a málna alá tíz- dekás köveket helyeztek. Az ilyen kölcsönös „kufárkodás” végeredményben a közösség megkárosításához vezetett. Az olyan felvásárló, aki ilyen eszközöket vesz igény­be, nem méltó, hogy részt vegyen az állami kereskede­lemben. Felvásárlóink legye­nek tehát méltók a becsüle­tes kereskedő nevére, mert a termelőnek csak így lesz bi­zalma, akár tsz-tag, akár egyéni gazda az illető. Becsü­letesség és kölcsönös bizalom az előfeltétele annak, hogy külföldön is megbecsüljenek bennünket. Kívánatos lenne, ha ilyen jó példával járnának élen a váci felvásárlók és a termelők is. GÄDOROSI FERENC Városunk felső részében a Duna hullámaival körülölelt kis földrész, a Büki-sziget áll, amely igen fontos szerepet tölt be mindennapi életünk­ben. Lakóházaink, intézmé­nyeink, üzemeink innen kap­ják a szükséges vízmennyisé­get. A Duna kis ágát átszelő kő­gát útja egy szépen parkíro­zott területen fekvő épület­hez, a váci városi vízműhöz vezet, amely éppen a sziget közepén helyezkedik el. A vízművek gépházába belép­ve. a legnagyobb, mond­hatnám kórházi tisztaság ör­vendezteti meg a látogatót. A terem közepén állanak az elektromotorral hajtott szi­vattyúik, amelyek közül há­rom egység éjjel-nappal kül­VÁCI FIÚK EGERBEN Az idei nyáron is több száz középiskolás váci diák keresi fel az ország legszebb tájait. Csemy Gábor érde­kes felvétele váci fiúkat ábrázol, az egri vár egyik részén — Mennyi a város napi víz- fogyasztása? — Nyári napokon 6500— 7000 köbméter, télen ennek kétharmada. — A motorokat áram hajt­ja, mi történik, ha, áramszü­net van? — Éppen ma 6 perces áramszünet volt, de ezalatt a magasabb pontokról legalább nyolc telefonhívást kaptunk. Egyébként 20 percen túli áramszünetnél bekapcsoljuk saját, dieselmotoros áramfej­lesztőnket. — És ha valamelyik szivaty- tyú romlik el? — Akkor bekapcsoljuk a tartalékszivattyút. A vízellátás tehát a gondos, előrelátó tervezés mellett gyors, határozott cselekvést is kíván. Városunk vízfo­gyasztói talán nem is gondol­nak arra, hogy mennyi gondot okoz a vízművek vezetőségé­nek az egyre nagyobb meny- nyiségben jelentkező víz­igény kielégítése. A ma még működő kutak néhány év alatt eliszaposodnak. Újabb bővizű, több kút fúrására van szükség, mert nemcsak a szaporo­dó üzemek, vagy a növek­vő létszám, de az egészsé­gesebb életmód utáni tö­rekvés is több vizet kí­ván. A kellő vízellátás nemcsak a milliós városok, de Vác problémája is. Gyakran hang­zik el á pimasz, ' Különösén a deákváriak részéről, hogy a víz éppen hogy csak folydo- gál. Sokat segíthetnek a ba­jon azok, akik a nyáresti járda- és kertlocsolást csök­kentik. — Milyen kilátásainak van­nak a nyári vízellátásra vo­natkozólag? — A nyári szárazság csök­kenti a kutak vízhozamát, amely hiányként jelentkezhet a vízellátásban — mondja Blaha Mihály bácsi, miköz­ben szeme a mutatókra pil­lant, amelyek hűen mutatják a pillanatnyi vízfogyasztást. Itt árulok el egy jó hírt: A közeli években mintegy 800 000 forintos költség­gel korszerűsítik a buki- szigeti trafóállomás épü­letét, a transzformátorhá­zat és az összes vezetéke­ket. Az első lépés megtörtént: már az idén 250 000 forintot kap vízmüvünk a községfejlesztési alapból e munkák megindítá­sára. Mire elbúcsúzom Blaha bá­csitól, megered az eső. — Holnap kevesebb vízre lesz szükség — mondja és visszamegy gépeihez, nehogy egy percre is megakadjon a város vízellátása. Berczeli János Kidolgozták a vasutasnap váci programját Augusztus második vasárnapján országos viszonylatban ünnepeljük közlekedésünk derék dolgozóit: vasutasságunkat. A Magyar Államvasutak váci csomóponti pártbizottsága, a vasutasszakszervezet, a KISZ-bizottság és a szolgálati helyek vezetőiből tíztagú rendező bizottság alakult a helyi rendez­vények megszervezésére A bizottság tagjai: Himmer Pál, Csárádi Zoltán,. Kon­koly Gyula, Mayer Nándor, Zemplényi Ernő, Szabó János, Simák István, Dákay József. Kun Lajos és Koncz Sándor. Ök adnak tájékoztatást a várható eseményekről: — Augusztus 8-án este örömtííz gyullad a váci Duna» parton és lampionos csónakfelvonulást rendez a Váci Vas­utas Sportegyesület víziszakosztálya. Vasárnap reggel a Vácra érkező vasutasdolgozókat úttörőlányok és fiúk köszöntik. — Délelőtt kilenc órakor testületileg megkoszorúzzák • szovjet hősök emlékművét. Tíz órakor motorosverseny kez­dődik a Dunán. Délután öt órakor a „Gödör” szabadtéri színpadán köszöntik a vasutasokat. Itt Magyar András elv­társ, a városi pártbizottság tagja mond beszédet. Ezután ünnepi műsor következik, melynek keretében fellépnek: a tüzérlaktanya férfi-tánccsoportja, a híradósok zenekara, a MÄV tánccsoportja és kultúregyüttese. Éjfélig tartó tán« fejezi be a váci vasutasnap eseménysorozatát. Meglőtt az első gabona ! EGY FELSŐVÁROSI POSIÁS SZERENCSE-NYOMOZÁSA A 3 478 035-ös szelvény egy kétezer forintos Csemege-kosarat nyert. Meskó Nándor postás izgatottan hasonlította ösz- sze a számot az általa eladott lot­tószelvények listá­jával. Semmi két­ség, est a nyer­tes szelvényt ő adta el, mégpe­dig munkaterüle­tén, a felsőváros­ban. Megkezdte a „nyomozást”. Kéz­besítő kőrútján mindenkinél elő­kerestette a 23. játékhéten eladott lottószelvényeket. A 3 478 034-esre a népbolt köz­pontban bukkant rá. A 40-es szám­mal végződet vi­szont az Árpád utcában adta el. A kettő között lakik, akit ő ke­res. Vavrik Sándor, Rákóczi utca 9. szám alatti sza­bómester nem tudta elképzelni, miért kiált akko­rát népszerű pos­tásuk, amikor ke­zébe adták a kért lottószel­vényt. Pillanatok alatt tisztázódott min­den. A Széchenyi utcai „szerencse­iroda” megállapí­totta, hogy a szánt egyezik. Vavri- kék előrelátható­lag 25-én kapják meg a szemnek- szájnak pompás csemegefélesége- ket tartalmazói értékes kosarat. A lelkiismeretes postás velük együtt örül a vá­ratlan szerencsé­nek. Egy üveg finom itallal ju­talmazzák hiva­talos ténykedésén túlmenő fárado­zását. I után kapott pótlékot takarék­ba tette és az évzárón ünnepé­lyesen adta át a betétkönyvet a meghatott Halász Ilonának. A nyári szünet után a keres­kedelmi tanulók szakiskolája folytatja munkáját. A másod- és harmadéveseken kívül 45 elsőssel indulnak, hogy újabb jó szakembereket adjanak egyre kulturáltabbá váló kis­kereskedelmünknek. Helyi autóbuszjáratunk megindításával távoleső város­részeket is bekapcsoltunk a közlekedésbe. Néha hullám- vasútvonalszerű pályán halad a kocsi. Rajzolónk. Biró Ádám javaslata: készítsenek a jövőben „úttestbezálló” járműveket A Pest megyei Tanács ke­reskedelmi osztályának segít­ségével szervezték meg váro­sunkban is a kereskedelmi ta­nulók szakiskoláját. Célja, hogy az általános iskola nyolc osztályát elvégzett, kiskereske­delmi életpályát választó fiata­lok továbbfejlesszék tudásukat és elsajátítsák azokat a szak­mai ismereteket, amelyek bir­tokában jól megállják helyü­ket majd az életben. Az idei tanévzárón 34 tanuló tett tanúbizonyságot kiváló felkészültségéről. Huszonhár- 5 man a fűszer-csemege szakon, 5 nyolcán iparcikk tagozaton, $ ketten a vendéglátóiparból, $ egy a ruházati ágból vizsgá- $ zott. A bizottság véleménye $ szerint Bernáth ■ Kálmánná \ igazgató és a 16 pedagógus és ^ szakoktató kiváló munkát vég- | zett. $ Öröm volt hallgatni Haff- \ ner Márta szendehelyi tanuló $ magabiztos feleleteit. Hencz ^ Antónia, Zana Katalin és a ^ többiek mind büszkeségei a | tíz szakismereti ágat felölelő ^ tanintézetnek. A Népbolt Köz- ^ pont 1300 forint pénzjutalom- ^ mai, a Vendéglátóipari Válla- ^ lat és a Ruházati Kiskereske- $ delmi V. ajándékkönyvekkel J tüntette ki az iskola legjobb ^ tanulóit. Ketten jutalomüdü- ^ lésben részesülnek. Magkapó ^ volt Péter József vasbolti dol- $ gozó ajándéka, aki a tanulója Befejeződött a pedagógusok továbbképző tanfolyama A Művelődésügyi Miniszté­rium a politechnikai oktatást végző nevelők részére az idén Vácott és Szombathelyen ren­dezte meg a második tanfo­lyamot. A váci nyári tanfo­lyam színhelye a mezőgaz­dasági technikum volt. Mint­egy 70 nevelő vett részt az oktatáson az ország külön­böző általános iskolaiból — a Bácskából, a Nyírségből és a Jászságból. A hallgatók a há­rom hét alatt a szakmai vi­ták mellett tanulmányi ki­rándulásokat is szerveztek a Dunakanyar legszebb részeire, Többen megnézték a nógrádi és a drégelyi várat is. Élvez­ték városunk környékének szépségét. Vidám búcsúest után boldogan indultak haza, kedves emlékeikkel. <ö, LJ Két hold kertészetből ötvenhatezer forint haszon Ősszel 45 elsőssel folytatja munkáját a kereskedelmi tanulók szakiskolája Napi hétezer köbméter vizet fogyasztunk LÁTOGATÁS A BUKI-SZIGETEN di a vizet a fogyasztókhoz. Az inspekció» főgépész, Blaha Mihály bácsi fogad, aki már 25 éve vigyázza a gépeket, nehogy víz nélkül maradjon a város. Kérésemre szívesen elmagyarázza a vízművek munkáját: — A szigeten ásott 11 üzemképes kútból többszörös szűrőn át külön szivattyúk vákummal szívják ki a vizet és juttatják el a nyersvíz­tárolóba, ahonnan az erő­sebb gépek a hálózatba nyom­ják fel. A városokban látható víz­tornyot Vácon a deákvári, most bővített, 2000 köbmé­teres víztároló helyettesíti, amely túlzott fogyasztás esetén a gépek segítségére szolgál. A Csányi úti vörösház több száz négyzetméter alapterü­letű raktára már az aratás kezdete előtt felkészülten várta az új termést. Heteken keresztül takarítottak, fertőt­lenítettek. javították a má­zsát és ellenőrizték az ügyes felépítésű emeleti zsékcsúsz- tatóí. A múlt hét óta egymást követik a megrakott vonta­tók, társzekerek. A Termény- forgalmi Vállalathoz tartozó 18 közséigből egymás után hozzák jövő évi kenyerünket, az új gabonát, — Az alagi és a sződligeti állami gazdaságok hozták az első szállítmányokat — mondja Balia Pál, a váci ki- rendeltség vezetője. — Gyö­nyörű, nyolcvankettőn felüli hl-súlyú bánkúti búza került először a raktárunkba. — ’Termelőszövetkezeteink jelentkeztek-e már az új ga­bonával? — Tizenöt vagonra kötöt­tünk velük szállítási szerző^ dést. A Kossuth 180 mázsa komtoájn-cséplésű, jó minő­ségű árpát hozott. A Micsu­rin Tsz-szel egy vagon búzára szerződtünk. A kcsdi termelő­szövetkezet 480 mázsa árpát hoz Vácra. A kapu elé újabb kocsi ka­nyarodik. Sződligeti gazda­ember hozott duzzadó zsákod kát. Bállá elvtárs tenyerébe csap s már irányítják is az újonnan érkezett szállítmányt az átvevőhely felé. vennünk a banktól, s ebből fizetjük tagjainknak a havi 9—io ezer forintot kitevő készpénzelőleget. Mit jelent ez egyénenként? — Munkaegységenként tíz forintot. De havi 15 ezer fo­rintos készpénzjövedelmünk minden tekintetben meg­könnyíti pénzgazdálkodásun­kat is. — És nekünk, vevőknek, mi hasznunk van abból, hogy a Micsurin Tsz a piacon áru­sít? — Elsősorban az, és ez nem hanyagolható el, hogy a ve­vő nem a kofától, hanem közvetlenül a termelőtől — és természetesen olcsóbban — vásárolhat. El is adunk min­dent! Foglalkozunk egy téli árusítóhely felépítésének a gondolatával, mert akkor a hidegebb hónapok alatt is zavartalanul árusíthatunk. (B. B.) A piacon hallottuk, hogy a 1 Micsurin Tsz árui igen ke- i lendők. S azt kutatva, hogy í mi minden van e megállapí- ; tás mögött, felkerestük a ter­melőszövetkezet házatáját, ahol Kovács József kér- : tésszel és Simon Dénes fő- : könyvelővel beszélgettünk. A Micsurin kertészének nyi- j latkozatából kitűnt, hogy a - kelendőség legfőbb oka: a . szép áru. Ennek meg is volt ; a haszna, mert eddig a két ■ hold kertészetük mintegy 56 ' ezer forint hasznot hozott. Miből gyűlik össze ez a szép összeg? — kérdezzük. — A tavaszi salátából, re­tekből és egyéb primőrökből, továbbá a nyárelejeiekből — kapjuk a felvilágosítást. — Ilyen volt például a primőr­paprika, amiből 15 ezer darabot adtunk el. Most a tömegpaprika és a paradi­csom következik. Megjelen­nek a váci piacon szép szeg- ^ fűink is; őszre pedig a kel- ^ virág és a csemegekukorica ^ örvendezteti majd meg vá- ^ sarlóinkat, ^ Megnéztük a gondozott, gaz- ^ dag kertészetet. Jól gazdái- ^ kodnak a hellyel. Ahol az | eke forgott tavasszal a föld ^ szélén, ott növekszik most a ^ haragoszöld levelű csemege- ^ kukorica. A melegágyak kert- ^ jelnek széle sem maradt par- ^ ■ lagon, mert itt őszre kar- ^ ■ fiolt termelnek. — A szárazságot átvészel- S ■ ték? | i — A gondos talajmunka, a | , porhanyított föld sokat se- ^ . gített az esőhiányon. Ezután hallgassuk meg, $ hogy mit mond a főkönyvelő. $ * — A piacozás nekünk is, 5 1 vevőinknek is hasznos. Mi 5 i elértük ezzel azt, hogy hosz- 5 szú ideje nem kellett munka- ! egység előlegre kölcsönt fel- 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom