Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

1959. JtTLIÜS 24. PÉNTEK

fíST

MEfci

WCirlap

5

Meiőga/dasági gyakorlat Háztartási ismereté fém- és faipari munka kereskedelmi gyakorlat Motorismeret

*

5

gimnáziumaink idei tantervébenl

^illlllllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!l!ll!!ll!lllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllll!l!lli!

Az 1957—58-as tanévben megyénk gimnáziumai közül mindössze kettőben kísérleteztek a gyakorlati oktatással. Monoron a tanulók hetenként egyszer külöiíböző kisiparosoknál töltöttek néhány órát, Vácott pedig egy szakkör működött, amely az iskolai tanműhelyben fémmunkával foglalkozott. Az elmúlt iskolai évben három gimnáziumban szerveztek (a már említett két iskolán kívül) kísérleti osztályokat, amelyekben meghonosították a gyakorlati foglalkozást. Aszódon a kísérleti osztály tanulóinak fele mezőgazdasági munkával, fele fa- megmunkálással foglalkozott egész esztendőn át, rendszeresen.

Nagykőrösön a kísérleti osztály tanulói mind az ipari, mind a mezőgazda- sági munkával megismerkedhettek: ősszel és tavasszal a termelőszövetkezet földjein dolgoztak a diákok, télen a lakatosműhelyben tevékenykedtek a fiúk, a leányok pedig a szabással, varrással ismerkedtek.

Vácott a nagykőrösihez hasonlóan folyt a munka, azzal a különbséggel, hogy nem az első, hanem a második osztályban vezették be a gyakorlati foglalkozást, a harmadik és negyedik osztályból pedig 110 tanuló járt ki a különböző üzemekbe, illetőleg üzletekbe hetenként egy- egy délutánra.

Az elmúlt iskolaév tapasztalatai biztatóak voltak, olyannyira. hogy

szeptembertől kezdődően megyénk valamennyi gimnáziumában ilyen vagy olyan fokon és formában bevezetik a gyakorlati foglalkozásokat, hozzásegítve ezzel is a tanulókat, hogy kézügyességre tegyenek szert, megismerkedjenek a gépekkel, a nagyüzemi termelési módokkal

(mind az iparban, mind a mezőgazdaságban), és nem utolsósorban azért, hogy megkönnyítsék a pályaválasztást, felkeltsék a fiatalok érdeklődését olyan szakmák, hivatások iránt, amelyekre enélkül talán nem is gondolnának.

Jóllehet, az új tanévben egyes helyeken csak a kezdeti lépéseket teszik majd meg a sokoldalú ember képzésében, a gyakorlati oktatásban, mégis nagy jelentőségű lesz az idei esztendő, mert 11 gimnázium összesített tapasztalata alánján (természetesen az ország más megyéiben folyó gyakorlati oktatás tanulságait felhasználva) kialakíthatják iskoláink azt a legjobb módszert, amelyet általánosítani lehet és érdemes is.

Az idei tanév tehát a kísérletek esztendeje. Gimnáziumaink a legkülönbözőbb módszerekkel akarnak közelebb jutni a célhoz, és a terveknek ez a sok félesége, változatossága helyes is — a gyakorlati oktatásnak ebben a stádiumában.

Az aszódi gimnázium például, amelyik idén a gyakorlati oktatás második évébe lép, folytatja a _ faipari és mezőgazdasági képzést, de kiegészítve az eddigieket délutánonkénti üzemi gyakorlattal. A három első osztály gyakorlati osztály ^esz' ugyancsak mezőgazdasági és faipari programmal. Cegléden egy első osztályban vezetik be a mezőgazdasági gyakorlatot. Gödöllőn tavaly már konyhakertben és gyümölcsösben dolgozott a tanulók egy része, idén valamennyi tanulót foglalkoztatják, a Kisállattenyésztő Kutató Intézet segítségével a baromfitenyésztés gyakorlati elsajátítását is tervezik. Monoron egy olyan osztályt létesítenek, ahol csak öt napon át folyik

rendes, megszokott iskolai oktatás, a hatodik tanítási napot a helyi logarlécgyárban, esetleg kisiparosoknál töltik a tanulók,

és így az érettségivel egy- idöben szakmai képesítést ifi kapnának. Két osztály heti egy délutánon át dolgozik a tervek szerint az iskola két- holdas mezőgazdasági gyakorló parcelláján. A * nagyká- tai gimnáziumban, értesüléseink szerint, hasonló elképzelésekkel a négynapos elméleti és kétnapos gyakorlati oktatási módszerrel kísérleteznek. Nagykőrösön egy első és egy második osztály tár át az 5 + 1 napos rendszerre. A gyakorlati oktatás anyaga itt: fémmunka, szabás-varrás, mezőgazdasági ismeretek megszerzése. Vácott három gyakorlati osztály működik majd. Fém megmunkálással, mező- gazdasági munkával, a motorra vonatkozó ismeretek megszerzésével foglalkoznak a gyakorlati órákon a három osztály tanulói (a leányok fémmunka és motorismeret helyett a szabás-varrást tanulják). A két harmadik osztály tanulói teljes számban jelentkeztek üzemi-kereskedelmi gyakorlatra, ezekben az osztályokban ugyancsak bevezetik az 5 + 1 napos rendszerű oktatást. Az ócsai gimnázium két első osztályának tanulói

egy év alatt valamennyien megismerkednek a gyakorlókerttel, az állami gazdaság munkaszervezésével és feladataival, a fémipari műhellyel és a kereskedelem alapelemeivel is.

Szentendrén, most épült új gimnáziumunkban a felvonulási épületeket nem bontják le, hanem ezekben rendezik be a fémipari és elektrotechnikai műhelyt, amelyekben a két első osztály, tanulói ‘ gyakorlati oktatást kapnak.

Dióhéjban ezek a tervek, így, hézagosán felsorolva is érdekesek, tartalmasak, bizonyára sokat adnak a fiataloknak. A 11 gimnázium közül hét rendkívül gondosan ösz- szeállított, megalapozott programmal kezdi a gyakorlati oktatást. Aszód. Gödöllő, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Öcsa és Vác gimnáziumának vezetői, tanárai — ha végrehajtják tervüket — dícséret- reméltót alkotnak. A 11 közül hát iskola nem iskolai keretek között, hanem — ahogyan mondani szokás — az élet sűrűjében oktatja növendékeit.

Abony, Aszód, Gödöllő, Monor, Nagykőrös, Öcsa, Vác üzemi gyakorlatai bizonyára nem lesznek eredménytelenek, és hasznuk majd a fizikai munka megszeretésében és tiszteletében mutatkozik meg.

Az is nagyon jó dolog, hogy nyolc gimnáziumunkban folynak majd mezőgazdasági gyakorlatok. és rendkívül fontos, hogy ezekre a gyakorlatokra ott mozgósítsanak minél több fiatalt, áldozzanak minden energiát, ahol mezőgazdasági jellegű a vidék, ahol — mint például Cegléden vágj’ Nagykőrösön — légi, nagyhírű mezőgazdasági kultúrát kell ismét fel virágoz látni.

Rendkívül fontos az is, bogy

a jövő értelmiségijei, műszakijai és nem utolsósorban műve'í, sokoldalúan képzett szakmunkásai ne elavult, halódó termelési módszerekkel, hanem a fejlett és méginkább fejlődő) technikával, a mezőgazdasági és ipari nagyüzemmel Ismerkedjenek össze.

(Ezért kérdéses vagy talán több mint kérdéses, hogy helyes-e a monori módszer, a kisiparosoknál töltött gyakorlati tanulás?) A másik veszély — amely a gyakorlati foglalj .1 « eresz vállalkozás irodalmi | l\l estet rendezni a nógrád- ! verőcei ifjúsági sátortáborban. ! Az ország minden területéről \ érkezett f iatalok üdülnek itt, : akik elsősorban könnyű szóra- ! kozásra, kirándulásokra, tánc- : ra és pihenésre vágynak. Ezt i a véleményt hallottuk, amikor i az Vj Termés szerzői és elö- : adói gárdája szerdán este ■ megérkezett a táborba. Érthe- I tő volt tehát az izgalom: sike- i rés lesz-e a szereplés, vagy ku- i darcba fullad? Vajon megér- ! tik-e az itt üdülő fiatalok cé- \ lunkat: másfél órán át művészi irodalmi műsorral kívánjuk szórakoztatni őket, megkedvelteim velük az irodalmat, ugyanakkor megismertetni őket a szerzőkkel is.

A csöppnyi színpad, körül több, mint félezren szorongtak a kezdés időpontjára. A közönség nagyobb része arra várt: vajon a műsor kielégíti-e az igényeket? Ez a bizalmatlanság bizonyos mértékben érthető volt, hiszen az ősz Falu Tamást kivéve, alig-alig ismerték az irodalmi est ifjú szerzőit: Lelkes Miklóst, Kiss Dénesi, Szakonyi Miklóst és Baranyi Ferencet és műveiket. A kisebbik rész — ha őszinték akarunk lenni — inkább a műsort követő táncot várta.

Lelkes Miklós öt verse (Du- na-parti utca, Eső az erdőn, Óriássá, megnőtt, Estefelé és Égi háború) nyitotta meg az Vj Termés immár harmadik szerzői estjét. A meleghangú, lágy lírai költemények nem maradtak hatástalanok, igaz, nem is követte őket ováció. A közönség tapssal bizonyította, hogy a tehetséges ifjú költő versei visszhangot keltettek, új gondolatokat indítottak el bennük. Már ekkor éreztük: a fiatalok jelentős része szereti a szép verseket, s éppen ezért a magáénak fogadja el azt a gondolatot, hogy az üdülés rövid két hete alatt is színvonalas műsorokkal tegyék gazdagabbá, változatosabbá programjukat.

Kiss Dénes négy verse (Ni

hazudj, Hoztam, Délutáni műszak és Készülődés haza) lényegében feloldotta a közönséf; kezdeti bizalmatlanságát, sőt i táncolni vágyók sem vártál már olyan türelmetlenül a: irodalmi műsor végét. A telje: feloldódás mégis csak Falu Tamás költeményeinek megszólaltatásakor következett be. A szívében, s lelkesedésében mc is ifjú költő egyszerű, érthető mégis mély gondolatokkal átszőtt költeményei (Kezdeni Lányok, Anyád, Esztike, Én kivándorolnék, Tavasz áltatása, már szinte kivétel nélkül megdobogtatták a fiatalok szivét

Különösen Falu Tamás két utolsó verse aratott megérdemelt sikert.

Ezután került sor Szakonyi Károly Rügyfakadás című, rövidlélegzetű elbeszélésére amelyben két fiatal bimbózó szerelmét énekelte meg. Ez a szám volt egyébként a műsor legkritikusabb pontja, hiszen a tábor kultúr vezető je kezdés előtt kijelentette: prózával itt csak megbukni lehet. Ezúttal azonban — s ez is a fiatalok megnövekedett igényeit bizonyítja — rossz jósnak bizonyult. A lírai hangulatot keltő elbeszélést meleg tapssal jutalmazták. S ez a taps még csak fokozódott, amikor Baranyi Ferenc verseit (Erzsiké, Egyszer majd minden összeköt, Hold, Hajsza, Mulasztás) tolmácsolták az előadók.

A szerzői est három előadója: Márai Enikő, Baksai Miklós és Szilágyi Péter, mély átéléssel keltette életre a költők és az elbeszélők gondolatait. Jól egészítette ki a műsort Gábor Artemisz énekművész három, minden művészi igényt kielégítő operaáriája és Vár- konyi Péter zongoraművész dinamikus játéka.

A tanulság: igenis lehet komoly, művészi műsort adni az üdülőknek is. Bizonyíték rá az Vj Termés nógrádverőcei szerzői estje.

Prukner Pál

Irodalmi est Nógrádverőcén

Mihail Kalatozov, a Moszfilm- stúdióban forgatja az EL NEM KÜLDÖTT LEVÉL című új játékfilmjét, amelynek női főszerepét Tatjana Szamojlova alakítja.

★

Chaplin, régi filmjeiből, egész estét betöltő műsort állít össze CHAPLIN-REVÜ címen. A filmhez új hangfelvételeket s zenét készítenek. A narrátor maga Chaplin lesz.

★

Az újságírók moszkvai székházában bemutatták a sajtó képviselői előtt A BARÁTSÁG FAJA című új színes dokumentumfilmet. amely a szovjet kormány- küldöttség indiai tartózkodásáról készült.

★

Karel Zeman csehszlovák filmrendező nyerte el a „kiváló kvalitású filmrendezés és eredeti felfogás” jutalmazására alapított Jean-Georges Aurlol-díjat FANTASZTIKUS KALANDOK című filmjével, amely Jules Verne „Szemben a zászlóval” című regényéből készült.

*'""""'""*"SSS**S*SSSSSSSSSSSSSSSSSSS*

FILMHÍRADÓ

Bilbaóban tartják meg ez év októberében Spanyol-Amerika és Fülöp-szigctek dokumentumfilmjeinek fesztiválját. A fesztiválon minden részvevő ország 3—3 1955. január 1 után készült, kultúrfilm- mel vehet részt, amelyek közül a legjobbakat díjazni fogják.

★

A KOCKÁRA TETT élet címmel Űj csehszlovák film került a szovjet közönség elé. A forgató- könyv egy illegális kommunista életéről szól. ak] a német megszállók ellen küzd Csehszlovákiában.

★

Puskin VIHAR című novellájából nagyszabású filmet készít a Paramount-studió. Rendezője Alberto Lattuada. A film forgatásánál több ezer statiszta vesz részig többek között 3000 lovas is.

★

Marina Vlady és Robert Hossela fiatal színészházaspár újra együtt filmez'k. A BÍZZÁL BENNEM című film főszerepét alakítják. A film meséje Németországban játszódik a második világháború alatt.

csak akkor kap állami támogatást, ha nagyrészt önerejéből fedezi a kultúrház építését. A művelődési otthon pedig kell, akár a mindennapi kenyér.

— A mi népünk művelt, tehetséges, intelligens— mondja Fekete Lajos. — Igényli a kultúrát, igényli, hogy itthon is jól szórakozzék, hogy csiszoljuk az ízlését. Nem a nagy nevektől megszédült emberek tapsoltak a megnyitó szerzői esten, hanem a művészet szépségeit egyre tudatosabban látó gyári munkások, parasztok, iparosok.

Keményen kell dolgoznia kultúrház megépüléséig! Elsősorban azért, hogy a 22 színjátszó és a tánccsoport tagjai továbbra is fejlődjenek, művelődjenek. Aztán azért, hogy a főváros közelében nívós szórakozási lehetőséget teremtsenek az érdi embereknek, végül azért, hogy a jegyek árát még több téglára, színpadhoz való deszkára, cserépre, ablakkeretre válthassák.

Itt azonban már jelentkezik egynéhány gátló »körülmény. A volt érdligeti mozi összeomlással fenyegetett, ezért gyorsan beköltóztették a KIOSZ kultúrtermébe. Ott már — a mozi miatt — próbálni nem lehet. Maradt az egyetlen lehetőség, a földművesszövetkezet italboltja, amely a bérlő Vuletta-házas- pár magántulajdona ugyan, de nagytermét a pártszervezet alakíttatta át színházteremmé.

Nos, július 10-én, volt egy emlékezetes tanácsülés, amikor — a szabadtéri színpad felavatása után — szóbake- rült, hogy hol fognak a színjátszók ezután próbálni. Ott, az italbolt nagytermében! Nagy Péter, a földművesszövetkezet ügyvezetője felhorkant:

— Azt nem lehet!

Ekkor Fekete Lajos felaján- . lotta, hogy az fmsz vegye át i a csoportot. Nagy Péter ezt i az ajánlatot elfogadta, és az i átvétel módozatait később, i az ő irodájában, a tanácsülés : részvevőivel újra megbeszél- : ték. A megbeszélésen részt | vett Vuletta János is.

Egy hét múlva, július 17-én

leste fél nyolckor bemennek a i színjátszók próbálni. A teremben, annak rendje és | módja szerint, ott áll a rex- asztal. De a megszokott öthat ember helyett legalább húszán nyüzsögtek körülötte. Ilyen zsivajban, gúnyos megjegyzések nyilai között, nem lehet próbálni! Szólnak Vu- lettánénak, vigyék ki az asztalt, vagy szüntessék be a játékot. A válasz: nem! Szó szót követ, végül a csoport háromnegyed nyolckor abbahagyja a még el sem kezdett próbát.

Ez, a megbeszélések szellemével ellenkező incidens váratlan támadásként érte a színjátszó csoport tagjait, ugyanakkor a művelődési tanács célkitűzéseit is, azokat a terveket, amelyek annyira

r

/Urdi őrön Lök és (ion dók

jellemzik fejlődő társadalmunkat. Pedig Nagy Péter, Vuletta János és felesége egyetlen határozott utasítással, illetve annak betartatásával, minden felesleges többletmunka nélkül (tudom, hogy mindhárman nagyon elfoglalt emberek), megteremthette volna az első pjróba jó hangulatát, és ami ebből ered: a színjátszók alkotó kedvének szilárd alapját.

De amíg ők szembeszegültek a céllal. Megyeri Jó- zsefné, a színjátszók rendezője, a húszegynéhány embert

— szereplőket, súgót, ügyelőt

— több ízben lakásába invitálta. hogy — egyéb hely nem lévén — ott tartsák meg a próbákat. Fekete Lajos a Tudományos Akadémiától kutatómunkára kapott „szabadnapjait” tölti azzal, hogy tető alá hozza Érd és Érdliget kulturális életét.

Nagy Péterrel egész nap nem tudunk beszélni. A határt járja. Barackszezon van, tengernyi a munika.

De Fekete Lajos — ma is „szabadnapja” van — tudja, hogy a kérdés nem maradhat annyiban: a próbatermet meg kell szerezni! Elmegyünk Rózsa Kálmánhoz, az általános iskola igazgatójához, aki készségesen a csoport rendelkezésére bocsátja az egyik nagy tantermet.

Útközben Gyüre Lászlóval, az érdi csúcspártszervezet titkárával és Dékány István tsz-elnökkel. a földművesszövetkezet igazgatósági tagjával találkozunk. Mikor megtudják, mi járatban vagyunk* megígérik: majd ők helyreigazítják a dolgot. És estefelé már újságolják az emberek:

— Gyüre elvtársék elintézték! A rexasztalt kivitték az egyik kis szobába, most már nyugodtan dolgozhatunk!

Az áldatlan helyzetet .tehát Gyüre elvtársék megoldották. De előbb is megoldják, ha Fekete Lajosék azonnal kérték volna segítségüket. Tanulság: a jószándékú, igyekvő,

közért dolgozó emberek munkája csak úgy lehet eredményes, ha a párt és a tanács segítségével szervezik meg a község társadalmi összefogását; ha* megosztják gondjaikat, örömeiket, ha vállt vúllnak vetve munkálkodnak; ha nem restellnek idejekorán segítséget igényelni. Ügyük így válik igazán közüggyé!

Késő este _ míg bőgve vágtat velem a busz Pest felé — már a gazda szemével képzelem el, hogy addig is, míg felépül a művelődési ház, milyen jó volna az a színházterem kultúrhelyiségnek. A mostani söntés lenne az előcsarnok, az italbolt meg áttelepülne a két szomszédos, kisebb helyiségbe. Elférne.

És közben — állandó refrénként — visszatér bennem egy gondolat: vajon hány köbméter deszka, hány kocsi, tégla futja a Májusi muzsika című operett bevételéből?

Murányi József

i Ötvennyolc novemberében ; választották meg Fekete La- i jós költőt a művelődési ta- ; nács és Polgár Dezső belügy- j minisztériumi dolgozót a köz- S ségfejlesztési állandó bízott - 5 ság elnökévé. A választás 5 eredménye neon lepte meg j az érdieket.

; —Dolgoztak eddig is! Most,

! hogy pozícióba jutottak, biz- ! tos, még többet csinálnak.

> De a gyors változás kicsit j váratlanul érte az embereket.

> Maguk sem értették, hogy ! hogynem, egyre többen „bele- j csöppentek” az ivóvíz-társa- i ságba, aztán követ, meszet j hordtak; ástak, salakozták az : út meg a szabadtéri színpad I építésénél. Egyre jobban lázba ! hozta őket az a maroknyi ! csapat, amely a község szé- ! pítését és az emberek műve- ! lődését tűzte ki céljául. Egyre S inkább a nagy tervek érde• kelt részeseivé váltak az ér- ! diek. A kaszinó melletti ital• bolt elköltözik, patika kerül j a helyére. Legkésőbb két és | fél éven belül minden érd- j ligeti házba beviszik a víz- ! vezetéket. Csinosítják, rend- ! behozzák az utcáikat — ahon- | nan nemcsak a gazt, hanem ! a részegeket is „eltüntetik”, j Szépül ez a nagy (hűszkilo- ! méteres körzetben szétszórt!) i község. Es egyik szépítési I terv őszüli a másikat. Például:

; nincs a pártnak, a KISZ-nek,

• sem a társadalmi szerveknek I olyan helyisége, amelyben egy ; rendes tömeggyűlést tarthat- I nának. De olyan helyiség I sincs (a két kis mozit leszá- í mítva), amely a kulturális cé- i lókat szolgálná. Igen, művelő- j dési házat kellene építeni! Ez | Fekete Lajos és az egyre bő- i vülő — egykor maroknyi —

csapat leghóbb vágyé.

Tavaly a színjátszók bemutatták Csiky: Nagymama című darabját és a tiszta bevételt betették a takarékpénztárba. Ez az első tőke a megépítendő művelődési otthonra!

: Mert... a 24, gze-r , lakosú , Érd

kozások során akadályozhatja a tervszerű munkát — ha nem fokozatosan, lépésről lépésre vezetik be a fiatalokat a munkába, hanem a kellő kézügyesség és az alapismeretek megszerzése nélkül állítják esetleg gép mellé a tanulókat. Ennek ellentéte, ha például a mezőgazdasági gyakorlatnál csupán gyomlálás- ra vagy más, mechanikus munkára fogják a gyakorlati órák alatt a fiatalokat.

E hibák azonban a kísérletezések természetes velejárói, előfordulhatnak helyenként, de rendszeres, jó ellenőrzéssel, a gyakorlati oktatás állandó figyelemmel kísérésével időben helyes irányba terelhetjük ezt az újszerű oktatási formát, amely felmérhetetlenül sokat adhat gyermekeinknek.

Ezért is van nagy szükség arra, hogy a helyi vezető szerv, a párt és a tanács is fokozott figyelemmel kísérje a gyakorlati osztályok muniká- j ját. E szervek, valamint

a helyi üzemek, termelő- szövetkezetek és szakemberek segítsége, jóakara- tú támogatása nélkül nehezen vagy sehogyan sem i lehet elérni a kitűzött célt.

És természetesen szükség: van jól szervezett tapaszta- j latcserékre, alapos, nyílt vi- j tákra, ahol a pedagógusok és i alkalmanként az üzemek és ! termelőszövetkezetek vezetői; megbeszélik egy-egy időszak j tapasztalatait, eredményeit < éppen úgy, mint hibáit, hogy j egymástól tanulva, céltuda-! tosabban taníthassák azokat,; akiket a szülők serege, a; nép reájuk bízott. ;

Garami László >