Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

0&sAáAl 7fí CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBEMCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1959. JÚLIUS 22. SZERDA Felhívás a szülőkhöz Városunkban előfordult né­hány gyermekbénulás. A meg­betegedettek nem részesültek védőoltásban, noha erre szám­talan esetben felhívta a szü­lőket a városi tanáes egész­ségügyi csoportja. Megelőzés szempontjából nagyon fontos, hogy a fogé­kony korosztályok tömegbe ne menjenek, kerüljék a stran­dot, gyermekjátszótereket, mo­zit. Kímélni kell a gyermeke­ket a kifáradástól, testi meg­erőltetéstől. A betegség lázzal, fejfájás­sal, gyomor-bélhurutra jellem­ző tünetekkel kezdődik. Gya­kori a gyermek tarkófájdal­ma, ingerlékenysége. Ilyen tü­netek je’entkezése esetén sür­gősen hívjuk az illetékes kör­zetorvost. SZÖVETKEZETÜNKNEK NAGYOBB GOMBOT KELL FORDÍTANI A BAROMFITENYÉSZTÉSRE A ceglédi termelőszövetkezetek baromfinevelése még kezdeti állapotban van Gyakran esik szó manap­ság a baromfitenyésztés fon­tosságáról, s arról, hogy ter­melőszövetkezeteink lemarad­tak ezen a területen. Pedig mint fontos exportcikkel, sok­kal nagyobb mértékben kelle­ne vele foglalkozni. ízletes húsa miatt szíve­sen importált tyúkfélét ha­zánkból Nyugat-Németország, Olaszország, Svájc, pulykát Anglia, libamájat főleg Fran­ciaország, tollat Kína és Len­gyelország. S csak az igények kis százalékát tudjuk kielégí­Példátlan gaztett Elfogták a Pesti úti útonállókat az férje segítségére Június 28-án, vasárnap dél­után melegen sütött a nap. Aki csak tehette, árnyékos helyre menekült. így tett Gyulai György és felesége is, s hogy oltsák szomjúságukat, a Pesti úton levő Szúnyog- féle vendéglőben söröztek. Kettesben ültek egy asztal­nál. Velük szemben ivott Lé- deczi János és Vigh Lajos. Mikor az il'jú pár kerékpár­ral Ceglédbercelre tartott. Lé- deczi társával utánuk eredt. A negyedik kilométerkőnél ér­ték be őket. Ekkor Vigh élre tört és hirtelen Gyulai György elé kanyarodott, akit meg­állásra kényszerített. Lédeczi is odaért és lelökte áldozatát a kerékpárról. Mindhárman földre kerültek s a támadók ütlegelni kezdték Gyulait. Sőt. megtámadták az asszonyt is mert sietett. A 10—15 percig tartó je'e- net nem maradt feltűnés nél­kül. A népes Pesti út járó­kelői megbotránkoztak az ese­ten, ugyanakkor a városban elterjedt a hír, hogy az est be­álltával nem tanácsos az utcán járkálni. Kik ezek a Lédcczi-íélék, akik rettegésben akarják tar­tani a várost? Lédeczi 1956 novemberében Franciaországba disszidált, de 1951 márciusában visszatért a 30 éves iszákos, könnyelmű, kötekedő ember. Rossz útra vitte a nálánál fiatalabb Vigh Lajost is. Most ké'zrekeriilt a két ga­rázda ember és nemsokára bíróság előtt felel tetteiért. — Orell — Jól bevált a törteli önkiszolgálóbolt Június közepén nyitotta meg önkiszolgáló boltját a Törteti Földművesszövetke­zet. Az új rendszerű, kor­szerűen berendezett üzlettől kezdetben idegenkedtek a vá­sárlók, de hamarosan meg­szokták és megkedvelték. Rá­jöttek, hogy a bevásárlásnak ez a formája gyorsabb és ké­nyelmesebb a réginél. Ezt bizonyítja az üzlet for­galma is. Az első fél hónapban 92 800 forint áruforgal­mat bonyolítottak le. Ez körülbelül megfelel az üz­Visító ventillátorok Rekkenő hőség van. A 22. Népbolt dolgozói szorgalma­san törölgetik arcukról a ve­rejtéket. Nem is szólnának semmit, ha nem találták volna fel a ventillátort, amely lényegesen enyhíti szenvedésüket. De fel­találták. Sőt, van is a boltban kettő. Ezeket azonban csak zárás után merik bekapcsolni. Hogy miért? Mert olyan erős, süvöltő hangot hallatnak, hogy a ki­szolgálók saját szavukat sem értik. Mint Szabadi Jánostól, a népbolt központ beruházási előadójától megtudjuk, a ven­tillátorokat csak felszerelés után próbálták ki, így a visz- szaadásra már nem volt mód. Ezért már három éve a 22. boltnak van is szellőzőkészülé­ke, meg nincs is. Tervbe vet­ték ugyan három, nagy meny- nyezeti ventillátor felszerelé­sét, de lassan elmúlik a nyár és a terv még mindig nem valósult meg. Helyreigazítás Július 18-1 számunkban a „Szó­davíz csak borkedvelőknek” című cikkünkben tévesen üzletvezetőt ír­tunk. Nem az üzletvezető, hanem az őt helyettesítő Kelemen Vince nem volt hajlandó szódavizet ki­szolgálni. let korábbi forgalmának, de ha figyelembe vesszük a ve­vők kezdeti idegenkedését, akkor elégedettek lehetünk. Minden remény meg van ar­ra, hogy a forgalom tovább nő. A két kiszolgáló és az üzlet­vezető könnyedén eleget tud tenni a követelményeknek, egyedül szombaton, a piac­napon van némi fennakadás. Ilyenkor elkelne egy második pénztár is. teni. Állattenyésztési expor­tunk egyharmadát a baromfi adja. Városunk baromfitenyészté­sének tradíciója van. Ez pe­dig kötelezettséget ró ránk. Jelenleg Cegléden körül­belül 222 ezres baromfiál­lományunk van. Ebből mindössze 5000 darab van szövetkezeteink közös ál­lományában. (Dózsa Népe. Kossuth, Vörös Csillag.) Ha elgondolkodunk a két szám fölött és azon, hogy a jövő évtől kezdve korláto­zódnak az egyéni gazdaságok baromfitenyésztési lehetőségei, a mérföldes léptekkel haladó kollektivizálás folytán, akkor meg kell írni nyíltan: ter­melőszövetkezeteinknél gyö­keres változást kell létrehozni a baromfitenyésztés területén. Szövetkezeti vezetőinkben meg kell, hogy érlelődjön a barom­fitenyésztés szükségességének gondolata. Érezniük kell a felelősséget, ami reájuk há­rul. összes 'szövetkezeteinknél — számít;’sunk szerint — legalább 70—S9 ezer ba­romfinak kell lenni: szö­vetkezeimként állagban 5 —1 ezernek. Tudjuk, hogy nem kis gon­dot okoz ennek a célnak a meg' deni el sen nyésztési eredmény, h: kezdetleges körülmény szaktudás hiányával végzett j baromftitenyéí'Zités r>ém is le­hetett rentábilis. Nem volt megfelelő száraz ól, nem volt hozzáértő, lelkiismeretes gon­dozó és nem volt lehetőség a kívánt takarmányozásra sem. A tenyésztés feltételeinek (el­helyezés, tartás, takarmányo­zás) biztosításával a nagy­üzemi baromfitenyésztés si­kerre vihető. Nézzük meg a Dózsa Népe Tsz növendék baromfitenyésztésének példá­ján keresztül. Jelenlegi állo­mányuk: 600 tojó tyúk, 60 kakas, 3040 darab 80 dekás ilósítása. de el kell kéz­a mun .vát. N2 riasszon .kit 2 íorábbi rossz te­ési ere umény. hiszen a ileges körű Imi nyék és növendék baromfi és 360 gyöngytyúk. 3000 naposcsibét vásároltak 3600 forint értékben. A 3000 darab háromhónapos korig felnevelve 110 munkaegység, forintban kifejezve 4950 fo­rint. A 3000 csibe 90 nap alatt elfogyasztott 27 000 forint ér­tékű élelmet. Korosbításért jár 105 munkaegység, vagyis 4725 forint. Gyógyszer, oltás 3000 forint, összes kiadás te­hát 43 275 forint. Ebben az évben a felneve­lési veszteség öt százalék volt. így a 2850 darabból 100 da­rab tenyészanyag ára 35 000 forint, 1850 vágóbaromfi ér­téke 48 ICO forint, összes ér­ték 83 100 forint. A tiszta haszon tehát 39 975 forint. Jelen eset­ben egy háromhónapos, egykilogrammos csibe 14 ferint hasznot hoz a gaz­daságnak. Megjegyzendő, hogy vándor- ólazással csökkenthetjük a baromfi felnevelési költségét. A fenti példából világosan kitűnik a nagyüzemi baromfi- tenyésztés gazdaságossága. Igaz, hogy ez csak a növendé­keknél van így. A törzs- állomány tenyésztésének prob­lémáit külön cikkben taglal­juk. — cs — CSEMÖI HÍRADÓ Csütörtökön ülésezett a ta­nács pénzügyi állandó bi­zottsága. Megvitatták és jó­váhagyták a község III. ne­gyedévi pénzügyi tervét. ilét KISZ-szervezet rész­vételével indul el holnap az erdőgazdaságtól a csemői fia­talok stafétája Ceglédre. Július 15-én átvette munka- területét a Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalat. Az új csemői tanácsháza építkezé­séhez szükséges anyag egy részét már a hfelyszínre szállí­tották és elvégezték az előze­tes földmunkákat. A VIT-staféta útja _- **>.*• J ú’ius 23-án halad keresztül városunkon a VIT-staféta, amelv a magyar ifjúság üvözletét viszi Bécs'be. Cegléden egyesül a Szolnok és Nagykörös felől érkező országos sta­féta és ugyanitt csatlakozik hozzá a járás három stafétája is. Abcnyból 14.50 órakor indul a váltó Cegléd felé. ahová 15.40 órakor érkezik. Az abonvi stafétát 15 motoros és szá­mos futó kíséri. Nagykőrös felől 14.50-kor érkezik és 16 óra­kor indul tovább. Ugyanitt csatlakozik a stafétához a Kőcser és Jászkarajenő felöl érkező járási staféta és a cseratn fia­talok váltója. A Szabadság téren kötik rá szalagjaikat a város fia­taljai. s aztán innen negyven motoros kíséretével indiai tovább Budapest felé. Albertirsán a Dánszentmikló# és Mikebvda felől érkező járási staféta 16.40-kor csatlakozik a fő stafétáihoz s halad tovább Pilis felé. ahol átadják a sta­fétabotot a monon járás fiataljainak, de a ceglédi motoro­sok egész Budapestig kísérik azt. Megnyílt a ceglédberceli cukrászda Szombaton délelőtt 10 óra­kor került sor a már régen várt ceglédberceli eszpresszó jellegű cukrászda és a felújí­tott italbolt megnyitására. Mint Széchenyi János üzem- ágvezetőtől megtudtuk, a földművesszöveíkezet két új üzemegységét a régi, korsze­rűtlen kocsmából 200 000 fo­rintos költséggel alakították át. A cukrászda két helyiségé­ben csinosan terített, virág­gal díszített asztalkák fogad­ják a látogatót. Este korszerű fénycső világítás teszi barát­ságossá a hangulatot. Kálmán Józsefné, felszolgálót szinte eltorlaszolta tőlünk a vásár­lók tömege. Nem győzi mérni a fagylaltot, felszolgálni az illatos, zamatos feketét. Az üzlet mögötti műhelyben Kálmán József üzletvezető cukrász a dobostorták, tej­színhabos sütemények biro­dalmában szorgoskodik. Alig győzi a munkát. Anyósa ál­landóan újabb és újabb megüresedett tálcával jelent­kezik az „utánpótlásért5’. Jól megy az üzlet. A meg­nyitás napján 7500. vasárnap pedig már 12 300 forintot for­galmazott az új berceli cuk­rászda. — A CEGLÉDI ZRÍNYI TSZ 53 férőhelyes tehénistál­lójának építési munkálatait megkezdte az építőipari vál­lalat. Az alapok kiásását húsz egyetemistából álló önkéntes brigád végzi. — TÖRTELEN 50 000 forin­tos költséggel újította fel a sütödét a sütőipari vállalat. A sütöde már üzemel is. Kapott dagasztógépet az üzem. A vi­zet most vezetik be. — 102,6 SZÁZALÉKRA tel­jesítette kocsimozgatási ter­vét a ceglédi vasútállomás az év első felében. Ez azonban 1,4 százalékkal az élüzem szint alatt van. — ÜJ KÖNYVEK érkeztek a könyvesboltba. Keszthelyi Zoltán: Mindenki énekel, Al­berto Moravia: A megalkuvó, o'asz, Jeszenszki Árpád: Zöld­ségfélék korai termesztése, Mócsi: Állathigiénia, Obáto- vics József: Matematika, va­lamint Törvények és rendele­tek hivatalos gyűjteménye 1958. A NÉGY BALDIÓ CEGLÉDEN Holnap este űi szenzációban lesz részük a cirkuszt és akrobata- mutatványokat kedvelő ceglédiek­nek. A napokban érkezett váro­sunkba a BaLdió-art istacsoport. Már sok magyarországi város, Svédország, Prága, legutóbb pedig Kecskemét közönsége tapsolt me­rész mutatványaiknak., Most csütörtökön estétől hétfő estig városunkban szerepelnek. A tanácsháza és a Mészáros Lőrinc általános iskola között kihúzott kötélen mutatják be produkciói­kat. köztük néhány újat is. mint például „A részeg kötéltáncos** című bohózatot. — 131100 FORINT tényle- ges nyereséget ért el a II. ne­gyedévben a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz. — 1X0,8 SZÁZALÉKRA tel­jesítette második negyedévi tervét a Rendeltruhaipari Vállalat. ___________ O lvasóink kérik a Vendéglátóipar vezetőit, hogy küldjenek egy vándoirfagv- laltost a Székely, a Wesselényi és a környező utcákba: mert amint azt a szerkesztőségünknek kül­dött levelükben Írják — ők is na­ivon szeretnének ebben a nagy melegben fagylaltot enni. Ahhoz viszont nincs kedvük, hogy a vá­ros széléről begyalosoljanak egy forintos fagylaltért. Beszéltünk a Vendégi átőinarl Vállalat igazgatójával, aki meg­ígérte. hogy még a mai natxm teljesíti a levélírók kívánságát. 6 bekből, táskákból használt ^ szerszám, apró anyag. — Azelőtt akármelyik mű- § vezető vagy csoportvezető § aláírásával szabadon ki lehe- § tett szállítani minden anya- ^ got. 'Újabban a vállalat ve- ^ zetőségének rendelete alapján ^ csak szabályszerű szállítóié- ^ vél felmutatásával engednek | ki bármilyen gépet, szállít- í mányt. A ki- és bejövő | autókról külön nyilvántartást | vezetek. Olyat, amelyikbe rendszámot is beírom, s így § utólagosan leellenőrizhető, § hogy melyik autó miitor, mit \ szállított. A társadalmi tulajdon vé- ^ delmére tehát a nevelömun- ^ kán kívül a rendszeres ellen- ^ őrzéssel, a szállítások szigorú ^ szabályozásával is gondolnak. ^ Hanem a .30 holdas telepbe- 8 lyen belül, a kerítés mentén, \ gyönyörű kukoricatábla zöl- % deli. Mivel csak egy éjjeli őr S van, így megeshet, hogy nap- ij pal valaki a kukorica közé \ rejti a „szajrét” és éjjel min- \ den kockázat nélkül átdob- \ hatja a palánkon. Sajnos, ^ már előfordult ilyen eset, de ^ az is igaz. hogy az illetőt az ^ egész kollektíva elitélte. Még sokáig beszélgetnénk, | azonban búcsúzni kell. A gé- % pék zaja hallatszik a mühe- $ lye’kből. Fantáziám már az $ esztergapadok között járt, $ amikor a kisérvnek mellém § adott Virágh Istvánnal befelé ^ indulhattam. Motorom beso- ^ rakozott a többi közé... § s (Folytatjuk) 8 két is. Szigorú, mert vélemé­nye szerint, rend a lelke min­dennek. Ha véletlen és csak pár perc a késés, akkor nincs nagyobb baj. Nem is talál­nak ki ügyesnek látszó mesé­ket. „Elaludt" — írja az in­doklás július 1-én a három későn jövőnél. — Inkább olyankor van baj, amikor a szomszédos vasúti átjárót, éppen a bejö­vetel idején, hosszabb időre lezárják. A tolató szerelvé­nyek között a gyalog jövök csak átmerészkednek, hanem a kerékpárosok, motorosok kénytelenek megvárni a sza­bad utat. Hej, de sokszor szidtuk már a vasutasokat, hogy miért nincsenek egy kis figyelemmel irántunk! — pa­naszkodik Sárik elvtárs. — Aztán előfordul-e, hogy valamelyik meggondolatlan dolgozó anyagot, szerszámot próbál kicsempészni? — te­szem fel óvatosan a kérdést. — A mi munkásaink mind becsületesek. A vállalati tu­lajdont nem tévesztik össze a magukéval. Hanem ahogy a tiszta búzába is kerül kon­koly, így néha itt is előfor­dul olyasmi, aminek nem sza­badna megtörténni. Elég sű­rűn tartunk a portánál ellen­őrzést. Olykor-olykor általá­nos motozást is. De csak a legritkábban ikerül elő a zse­szakmunkásokból került ki, de mellettük már nőnek a szakma ifjú mesterei, a jövő törzsgárdája. A vonatról minden utas kí­váncsian néz be a lármás műhelyek felé. Vajon milyen lehet az élet a falaikon belül? Az ajtóban szigorú ember lép elém: — Szabad az iga­zolványt? AHOGY A PORTÁS LÁTJA... Sárik Imre harmadik éve portás a vállalatnál. Műszak elején és végén előtte megy ki a kapun a több száz mun­kás, alkalmazott. Férfiak tiszta ruhában, leányok színes szoknyáikban. A fiatalok élénken, vidáman, az időseb­bek lassú, megfontolt léptek­kel. Aztán a portásfülke kö­rül összekavarodik a hosszú sor. Néhány százan a kerék­párjukat tolják a kapuig, több mint százan motorkerék­párra pattannak, olykor-oly­kor Ócsai Ferenc és Dinnyés László a saját személyautóju­kon távoznak a munkából. — Reggelenként pontosan jönnek a mi embereink. Kö­zel nyolcszázan bélyegzik le kártyájukat ebben a helyi­ségben. Néha késés is előfor­dul — mondja Sárik bácsi, aki külön füzetbe jegyzi be az egy vagy két percet késő­Lassan döcögve zakatol a hajnali vonat. Idősebb Jónás Gyulát és sok-sok társát vi­szi Budapestre, a munkahe­lyére. — „Hej, ha egyszer nekünk is építenének egy gyárat, gondolkodás nélkül belépnék oda" — száll a só­hajtás. — Nagyon fárasztó már az én koromban ez a napi 5 órás döcögés. Aztán... Még egy évtized sem múlt el azóta, hogy az első építő- munkások megjelentek a Há­tai úti vasúti átjáró mögött kezdődő végtelen síkság belső szélénél és a művezető a ki­fektetett rajz alapján kije­lölte az első munkásszállás helyét. A néphatalom iparosítási politikája döntő fordulatot ho­zott a vidéki városok és köz­tük városunk életében. S az első kapavágást követte a többi és ma már hatalmas műhelyek zárják le a város északi határát. Az építkezés még nem ért a végéhez. A felvonulási épü­letekben ugyan nincsenek itt az építőmunkások. A népgaz­dasági fejlesztési terv más­hová szólította őket, hanem a következő tervben ismét visszajönnek. Visszajönnek befejezni, a többszöri átke­resztelés után most Közleke­désépítési és Gépjavító Vál- ; lalat nevet viselő jelentős : középüzemet. i Több száz ember dolgozik 1 itt. Nagy részük a régi „utazó"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom