Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

2 ZílW£irlap 1959. JÜLIUS 19. VASÄRNA ISMÉT ÚTON A „KRASZIN" Éróbaútra indult a Szovjet­unió „Kraszin” nevű jégtö­rője, amely 1928-ban a Nobile- expedíció életbenmaradt tag­jainak megmentésénél világ­hírre tett szert. Az újjáalakí­tott tízezerötszáz lóerős, tíz­ezer tonnás hajó még az idén ismét útnak indul az északi sarkvidékre. Szigorúan megköveteli az építési szabályok és a technológiai utasítások pontos betartását a Pest megyei Beruházási Iroda Három hónapja jelent meg a földművelésügyi miniszter 13/1959. számú utasítása, Kezdődik a paradicsomszezon Megyémc egyik leghíresebb paradicsomtermelő községe Fát. SOO holdon termelnek itt paradicsomot, amelyért évente 8—10 millió forintot kapnak a tavasszal termelőszövetkezeti iközséggé alakult falu gazdái. Több mint száz vagon piros paradicsomot vásárol fel az idén a. termelőktől, szerződés alapján, a földművesszövetkezet, a fóti vasútállomáson. Néhány nap múlva paradicsomot szállító vagonokkal népesedik be a íóti vasútállomás Most csak Nyuka Sándor kínálja átvételre szerződéses paradicsomát, de a jövő héten már hosszú kocsisorok hozzák a sok száz mázsa árut Csuzi Istvánnc öt mázsa paradicsomját az NDK-ha szállítják. Az átvevők, "Vitéz Lajos szövetkezeti fel­vásárló, Cselőtei József földművesszövetkezeti agronó- mus és Vörös Károly MÉK-ag-ronómus elégedettek a paradicsom minőségével, csomagolásával (Csekő felv.) amely elrendelte a megyei be­ruházási irodák megszervezé­sét. Az irodák feladata a ter­melőszövetkezeti építkezések műszaki ellenőrzése. A Pest megyei Tanács v. b. mezőgazdasági osztályvezetője, felismerve a megye termelő­szövetkezeti beruházásainak fontosságát, valamint az e téren uralkodó helyzetet, gyors intézkedést tett a megyei iro­da létrehozására. Feladatul tűzte ki, hogy az iroda olyan szakembereket alkalmazzon, akik szakmai. felkészültségük­nél fogva biztosítják az épít­kezések jó minőségét és a lehetőségekhez képest gazda­ságosságát is, a termelőszövet­kezetek és a népgazdaság ér­dekeit egyaránt figyelembe véve. Irodánk rövid két és félhó­napos működése azt bizonyít­ja, hogy kisebb hibáktól el­tekintve eredményesen oldja meg feladatát. Jelentős segít­séget nyúlt a termelőszö­vetkezeteknek. Ezt a következő eset is bizo­nyítja. Az egyik műszaki ellen­őrünk, Honkó Pál, az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet 50 férőhelyes szarvasmarha­istállójának építésénél meg­állapította, hogy a Ceglédi Városi Tanács Építőipari Vál­lalatának dolgozói nem meg­felelően végezték el a mes­tergerenda betonozását. Mun­ka közben többször felhívta erre a figyelmet. A kivitele­zők ennek ellenére nem javí­tottak a munka minőségén, ezért el kellett rendelni a mestergeienda vasbetonszi­lárdsági vizsgálatát. Az Épí­téstudományi Intézet bevoná­sával lefolytatott ultraszoni­kus vizsgálat során kiderült, hogy helyesek voltak Honkó Pál észrevételei, mert a kifogásolt mestergerenűa olyan gyenge, hogy meg­terhelés esetén leszakadt volna. A műszaki ellenőr éberségé­nek és szakmai felkészültsé­gének köszönhető, hogy nem érte súlyos kár a termelőszö­vetkezetet. Az iroda rövid működése során egyébként több helyen tapasztaltuk, hogy a kivitele­zők nem fordítanak kellő gondot a vasbeton-szerkezetek elkészítésére, általában a be­tonozásra. Megállapítható, hogy nagyobb felkészültségű és szervezésű vállalatoknál is előfordul ez, mint például az ÉM. Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál, amely a tóálmási Vörös Csil­lag Tsz-ben építkezik. De ilyen hibát tapasztaltunk a Pest megyei Építőipari Vál­lalatnál, amely a váci Mi­csurin Tsz-ben végez munkát. A fenti példákat persze nem lehet általánosítani, mert a kivitelező vállalatok többsége igyekszik a szer­ződéses határidőket pon­tosan betartani és mi­nőségileg is kifogástalan munkát végeznek. Jól dolgozik például a 22. számú Állami Építőipari Vál­lalat a péceli Zöld Mező Tsz 82 férőhelyes tehénistállójának építésénél, a Váci Tanácsi Építőipari Vállalat aszódi kirendeltsége a galgamácsai Úttörő Tsz 52 férőhelyes te­hénistállójának építésén, va­lamint a gyömrői Építőipari Ktsz a nagykátai Március 15 Tsz-ben a 23. férőhelyes ser- tésfiaztató és a 609 férőhelyes juhhodály építkezésénél. Mint a felsorolt példák is bizonyítják, irodánk nagy gon­dot fordít az építkezések mű­szakilag jó és helyes minősé­gi kivitelezésére. A korábban alkalmazott magán műszaki ellenőrök gyakorlatával szemben a leg­határozottabban elutasítjuk a kivitelező vállalatok helyte­len felszámításait. A kivitele­zővel közösen folytatott fel­mérések révén eleve kizár­juk az el nem végzett mun­kák felszámítását. Irodánk a termelőszövet­kezetek megbízása alapján mintegy 22 millió forint értékű építési munkát el­lenőriz. amely nagy fele­lősséget ró ránk. Tudatában vagyunk ennek a felelősségnek, éppen ezért lelkiismeretesen, alapos kö­rültekintéssel végezzük a ter­melőszövetkezetek építkezé­seinek ellenőrzését. Garnsz Kálmán, a Pest megyei Beruházási Iroda vezetője mai nap 1959. július 19, vasárnap, Emilia napja. A Nap kél 4.05 órakor, nyugszik 19.34 órakor. A Hold kél 18.43 órakor, nyugszik 3.24 órakor. Várhatg időjárás: változó felhőzet, sok helyen még eső, helyenként zivatar. Mérsékelt, a Dunántúlon időnként élénk északi, észak­keleti szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet: keleten ' 23—26. nyugaton 21—24 fok között. Távolab­bi kilátások: fokozatos fel- melegedés, naposabb idő. — \41,10 FORINTOT ter­vezett az idén egy munka­egységre a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet. A ter­vezett összegből 22.50 forin­tot készpénzben fizetnek ki a tagoknak. — TÍZTAGÚ eiöa dó-cso­portot szervezett a nagyká­tai járási nőtanács. A cso­port tagjai már megkezdték a felkészülést, télen ők fog­nak előadásokat tartani a községekben azokról a té­mákról. amelyeket az asszo­nyok kérnek. — EGY ÉV ALATT 203 új lakást építettek a váci járásban. Az új lakásokat részben saját erőből, rész­ben állami támogatással épí­tették. Az építkezések ér­téke meghaladja a 16 millió forintot. — ÖNTÖZÉSI BEMUTA­TÓT rendeznek a hónap végén Nagykőrösön a ter­melőszövetkezetek részére. A bemutatót a Dózsa Termelő­szövetkezetben tartják. — KÖZÖS TÁNCCSO- PORTOT alakított a szent­endrei és a kisoroszi nóta- nács. A csoport Szentendrén már bemutatkozott. Ősszel és télen a járás minden községébe ellátogatnak. — A RÉGI és az. újonnan belépett termelőszövetkezeti asszonyok találkozóját ren­dezik meg Jászkarajenön augusztus 20-án. A találko­zót a nőtanács rendezi, ugyanekkor kézimunka-ki­állítást és íényképkiállitást is tartanak. fJSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/^/S/SSSSSSSSSS/SSSSSySSS^/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSArSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/SSSSSSSSS/SSS/SSSS/'SSSSSSS^ IÁTOGATÁS A TESTVÉRI NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN ÚJ ÉLET KÉL A ROMOKBÓL — HALÁLOS VÉGŰ vas­úti szerencsétlenség történt Dunavarsányban. Kardos Fe­renc a vonat alá került és a helyszínen meghalt. — MA VIZSGÁZIK mo- torvezetésböl 37 KISZ-fiaial Albertirsán. A motorvezetői tanfolyamot a KlSZ-szerve- zet rendezte s a szervező- titkár, Lipcsei József ve­zette. — DÍSZOKLEVELET és emléktáblákat adnak át jú­lius 23-án a duna varsányi vöröskereszt-szervezet leg­jobb aktíváinak. Ekkor ad­ják át a kitüntetést Selyem Lajo;< ötvenkétszeres vér­adónak is. — PERZSASZÖNYDG- SZÖVÖ tanfolyamot indít a mezőgazdasági mrnkák be­fejezése után a visegrádi nőtanács. A nőtanács egyik tagját már elküldték tanfo­lyamra, ő fogja tanítani a szűnj egkészítést a visegrádi asszonyoknak. — TILTAKOZÓ GYŰ­LÉST tartottak Manolisz Glezosz pere ellen a Ceg­lédi Vendéglátóipari Válla­latnál. A gyűlés után a vál­lalat 400 dolgozója nevében tiltakozó táviratot küldtek a budapesti görög követség­nek. — NAGYSZABÁSÚRA ter­vezik az idei vasutasnapot Vácott. Az augusztus 9-i vasutasnap előkészítő bizott­ságát már megalakították. — A CSÖRÖGIEK régi kívánságát teljesítette a szödi tanács. Elhatározták, hogy hetenként egyszer Cső- rögön iá tartárak félfoga­dást és a helyszihen inté­zik, el a lakosság ügyeit. — RÁDIÓT KAPOTT a gyártól a Váci Kötöttáru­gyár KISZ-szervezete. A rá­diót a luszcsek a selejtes gombok válogatásáért kap­ták. — A DUNÁBA FULLADT Szabó Árpád 18 éves váci ipari tanuló fürdés közben. A víz olyan gyorsan elso­dorta. hogy táisai még se- ©élyklállásat sem hallották. — MEGYEI TANÁCS­TAGI beszámolót tart július 20-án. hétfőn este 8 órai kezdettel Tóth József me­gyei tanácstag Szentendrén, a városi tanács nagytermé­ben. — KESKENYFILMES ve­títőgépet vásárolt a Sződi Községi tanács a községfej- lesztési alapból. A vetítőgép ára 15 000 forint volt. — A HÓNAP UTOLSÓ NAPJÁN adják át a nagy­kőrösi Petőfi Termelőszövet­kezetben az egymillió forin­tos költséggel épült, 98 fé­rőhelyes, magtárpadlásos korszerű istállót. — FELROBBANT a szó­dásüveg Jakab Lászlóná 72 éves dunavarsányi lakos ke­zében. Az idős asszonyt kór­házba szállították. A TELEVÍZIÓ MŰSORA ma este lfl.45 órai kezdettel: Élő­újság. 20.35 órakor: Stratford on Avon. Kisfilm Shakespeare szülővárosáról. 21.00 órakor: Gyárfás Miklós: Brávó emberke! A Nagyvásártelepre szomba­ton reggel 46 vagon és 22 teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 13 vagon vegyes darabáru, hat va­gon burgonya, nyolc vagon kü­lönféle zöldáru, három vr.gon paradicsom, két vagon zöld­paprika. io vagon gyümölcs cs négy vág m tojás. Az állami élelmiszerboltok szombaton újból mérsékelték a paradicsom, zöldpaprika és az uborka árát. így a paradicso­mot kilónként 70, az uborkát 20 fillérrel, a zöldpaprika kilóját pedig 1—1.50 forinttal olcsóbban adták, mint pénteken. A gyü­mölcstermő vidékén az országos esőzés akadályozta a szedést és a szállítást. így mindössze 10 va­gon gyümölcs érkezett a vidék­ről. Azonban a főváros-környéki falvakból sok sárgabarackot, nyári almát, korai körtét és őszibarackot szállítottak a ter­melők. A drágulás így elmaradt a piacokon. Jó minőségű nácika- körte érkezett Ceglédről, az ál­lami boltok kilónként 4.40—5.69 forintért hozták forgalomba. A kajszibarackot kilónként 2.80— 3.60, az apró sárgabarackot pe­dig 2 forintért árusították. s Ilyen új házakat építenek az összehordott romokból ^ gyártott épületelemek segítségével s más ügyben jártam a megyei 1 tanácson, de sajnálkozva \ mondták, hogy aki erre vá-: laszt adhatna, távol van. Belenyugodtam a dologba. \ Annál nagyobb volt ü cső- ; dálkozásom, amikor a szer- ! kesztőségbe érve, a kezembe! adtak egy papírlapot, rajta a \ kért számokkal. Íme, a kis \ statisztika: — 1953-ban*1058 lakás fel- > építését terveztük, 631-gyel \ több készült. 1957-ben 2763 \ helyett 232-vel több lett kész. \ 1958-ban 2224 szerepelt a terv-\ ben, 187-tel többe költözhet- ; tek be. Az idén pedig 4100 • lakás szerepel a tervben. Va-! lamennyi két- és háromszo-; bás. Drezda tehát újjászövi há-! borúszaggatta, kormos ruha-! jót és mind kisebbre zsugora-! dik testén a gyász fátyola.f ! Farkas István ! már helyre rakott elemeket állították öszse. — Hát a többiek? — kér­deztem. Csodálkozva néztek rám, majd így válaszoltak: — A többiek a gyárban dol­goznak. Itt mindössze öten vagyunk — a darussal együtt. — No, és mennyi idő alatt készül el egy emelet? — /ag­gattam őket. — Négy nap alatt — jött a határozott válasz —, ez pe­dig nyolc lakást jelent, há­rom, és két és fél szobásakat, (így nevezik a két szoba, sze­mélyzetis lakásokat. A szerk.) Látva a so£ házat, amelyben már bent laknak a boldog lakók és azokat, ame­lyekre még ezután kerül fel a vakolat, arra is kíváncsi vol­tam. hány lakást építettek az utóbbi években. Valamilyen egyébként a néphadsereg tiszt­je. . Megkérdeztem, hogyan ke­rült ide. — Önként jöttem — vála­szolta mosolyogva —, öthóna­pi munkát vállaltam, segíte­ni akarok az építkezésnél. hirt Lajos barátom, kint élő magyar mérnök, aki két­hetes tartózkodásom alatt mellettem tolmácskodott, el­mondta. hogy nem egyedülál­ló ez a példa. Pártmunkások, hivatali emberek és katonák minden esztendőben eltöltenek bizonyos időt fizikai mun­kán. Nagyon sokan dolgoznak az építkezéseken. Közös ügy­nek tekintik, hogy minél előbb eltűnjenek az összehor­dott törmelékhegyek és mi­nél hamarabb szép, kényelmes lakásokba költözhessenek azok is, akiknek eddig még nem jutott. Nem titkolták vendéglá­tóim, megmutatták, hogy le- boirJoázott villákban, ame­lyeknek egy. még használha­tó részét helyreállították, lak­nak még emberek, de egyre kevesebben. — Milyen gyorsan építkez­nék ezekkel az elemekkel? — Erre a kérdésre az egyik épít­kezésen kerestem választ. Amikor az épület mellé ér­tünk, azt hittem, elkéstünk. Csak a darust láttuk. róla meg azt hittem, hogy a gé­pét javítja. Tévedtem. Fel­mentünk az épületre, ahol négy ember szorgoskodott. A pályaudvarra. Furcsa kép tá­rul az ember szeme elé. Drez­dának nincs belvárosa, Anr nakidején szinte a földdel tet­te egyenlővé a bombázás. El­mondták a német elvtársak, hogy körülbelül ötvenezerre becsülik a szörnyű támadás áldozatainak számát. De Szászország félmilliós fővárosa nem adta meg ma­gát. Drezda él és egyre inkább újjáéled a romokból. Nla már három épületelemgyár mű­ködik a városban. Körülöttük hatalmas hegyekben áll az ösz- szehordott rom. A gépek ösa- szezúzzák a törmelékeket, be­tonnal és egyéb anyagokkal keverik, formába öntik, gőzö­lik, szárítják és pár óra alatt kész az emeletmagasságú épí­tőelem. Megnéztem az egyik épiilet- elemgyárat. Fritz Kieschke, a gyár művezetője mutatta meg az üzemet. — Naponta kétszáz emelet­magas építőelemet csinálunk. Gyárunk két év óta működik. Összesen 125 ember dolgozik itt — válaszolta kérdésemre, majd hozzáfűzte: — Igyekeznünk kell, mert sok lakásra van még szükség. A törmelékzúzónál találkoz­tam egy fiatalemberrel. Ko­rát még körülbelül sem álla­píthattam meg, annyira belep­te a szálló téglapor. Szóba- elegyedtem vele. — Förster Helmut — mutat­kozott be. Elmondta, hogy négy hónap­ja dolgozik ennél a gépnél, Két hetet töltöttem a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban testvérlapunk, a Sä­chsische Zeitung szerkesztő­ségének vendégeként. Először jártam az NDK- ban, érthető tehát, hogy olyan izgalom vett erőt rajtam már az utazás előtt, mint amikor annak idején először készül­tem átlépni az elemi iskola kü­szöbét. Ez csak fokozódott, ahogy a határhoz közeledtem. — Vajon, hogyan fogadnak? Milyen lesz a sokat szenve­dett város, Drezda? Milyenek az emberek? — kavarogtak fejemben a gondolatok. A vonat megállt. Kis állo­másra értünk. Bad Schandau I— olvastam a tábláról. Már az NDK-ban voltunk. Ingujj­ban léptem a folyosóra, a nyi­tott ablakhoz. Egy határőr lé­pett fel a vasúti kocsira. Egye­nesen felém tartott. — Talán nem szabad kinéz­ni a vonatból? ötlött fel bennem a gondolat. Barátságosan elnézést kért M zavarásért és figyelmezte­tett, hogy meghűlhetek, ve­gyem fel. a kabátom. Megkö­szöntem a figyelmességet, fel­oldódott bennem a belső fe­szültség. Rövid óra múlva kalauzunk közölte, hogy Drezda követ­kezik. Az ablakhoz léptem. Sok-sok romot vártam és a ro­mok között új épületeket. A Vonut csaknem megke­rüli a várost, amíg beér a fö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom