Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

2

ZílW£irlap

1959. JÜLIUS 19. VASÄRNA

ISMÉT ÚTON A „KRASZIN"

Éróbaútra indult a Szovjetunió „Kraszin” nevű jégtörője, amely 1928-ban a Nobile- expedíció életbenmaradt tagjainak megmentésénél világhírre tett szert. Az újjáalakított tízezerötszáz lóerős, tízezer tonnás hajó még az idén ismét útnak indul az északi sarkvidékre.

Szigorúan megköveteli az építési szabályok és a technológiai utasítások pontos betartását

a Pest megyei Beruházási Iroda

Három hónapja jelent meg

a földművelésügyi miniszter 13/1959. számú utasítása,

Kezdődik a paradicsomszezon

Megyémc egyik leghíresebb paradicsomtermelő községe Fát. SOO holdon termelnek itt paradicsomot, amelyért évente 8—10 millió forintot kapnak a tavasszal termelőszövetkezeti iközséggé alakult falu gazdái. Több mint száz vagon piros paradicsomot vásárol fel az idén a. termelőktől, szerződés alapján, a földművesszövetkezet, a fóti vasútállomáson.

Néhány nap múlva paradicsomot szállító vagonokkal népesedik be a íóti vasútállomás Most csak Nyuka Sándor kínálja átvételre szerződéses paradicsomát, de a jövő héten már hosszú kocsisorok hozzák a sok száz mázsa árut

Csuzi Istvánnc öt mázsa paradicsomját az NDK-ha szállítják. Az átvevők, "Vitéz Lajos szövetkezeti felvásárló, Cselőtei József földművesszövetkezeti agronó- mus és Vörös Károly MÉK-ag-ronómus elégedettek a paradicsom minőségével, csomagolásával

(Csekő felv.)

amely elrendelte a megyei beruházási irodák megszervezését. Az irodák feladata a termelőszövetkezeti építkezések műszaki ellenőrzése.

A Pest megyei Tanács v. b. mezőgazdasági osztályvezetője, felismerve a megye termelőszövetkezeti beruházásainak fontosságát, valamint az e téren uralkodó helyzetet, gyors intézkedést tett a megyei iroda létrehozására. Feladatul tűzte ki, hogy az iroda olyan szakembereket alkalmazzon, akik szakmai. felkészültségüknél fogva biztosítják az építkezések jó minőségét és a lehetőségekhez képest gazdaságosságát is, a termelőszövetkezetek és a népgazdaság érdekeit egyaránt figyelembe véve.

Irodánk rövid két és félhónapos működése azt bizonyítja, hogy kisebb hibáktól eltekintve

eredményesen oldja meg feladatát. Jelentős segítséget nyúlt a termelőszövetkezeteknek.

Ezt a következő eset is bizonyítja.

Az egyik műszaki ellenőrünk, Honkó Pál, az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet 50 férőhelyes szarvasmarhaistállójának építésénél megállapította, hogy a Ceglédi Városi Tanács Építőipari Vállalatának dolgozói nem megfelelően végezték el a mestergerenda betonozását. Munka közben többször felhívta erre a figyelmet. A kivitelezők ennek ellenére nem javítottak a munka minőségén, ezért el kellett rendelni a mestergeienda vasbetonszilárdsági vizsgálatát. Az Építéstudományi Intézet bevonásával lefolytatott ultraszonikus vizsgálat során kiderült, hogy

helyesek voltak Honkó Pál észrevételei, mert a kifogásolt mestergerenűa olyan gyenge, hogy megterhelés esetén leszakadt volna.

A műszaki ellenőr éberségének és szakmai felkészültségének köszönhető, hogy nem érte súlyos kár a termelőszövetkezetet.

Az iroda rövid működése során egyébként több helyen tapasztaltuk, hogy a kivitelezők nem fordítanak kellő gondot a vasbeton-szerkezetek elkészítésére, általában a betonozásra. Megállapítható, hogy nagyobb felkészültségű és szervezésű vállalatoknál is előfordul ez, mint például az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál, amely a tóálmási Vörös Csillag Tsz-ben építkezik. De ilyen hibát tapasztaltunk a Pest megyei Építőipari Vállalatnál, amely a váci Micsurin Tsz-ben végez munkát.

A fenti példákat persze nem lehet általánosítani, mert a kivitelező vállalatok többsége igyekszik a szerződéses határidőket pontosan betartani és minőségileg is kifogástalan munkát végeznek.

Jól dolgozik például a 22. számú Állami Építőipari Vállalat a péceli Zöld Mező Tsz 82 férőhelyes tehénistállójának építésénél, a Váci Tanácsi Építőipari Vállalat aszódi kirendeltsége a galgamácsai Úttörő Tsz 52 férőhelyes tehénistállójának építésén, valamint a gyömrői Építőipari Ktsz a nagykátai Március 15 Tsz-ben a 23. férőhelyes ser- tésfiaztató és a 609 férőhelyes juhhodály építkezésénél.

Mint a felsorolt példák is bizonyítják, irodánk nagy gondot fordít az építkezések műszakilag jó és helyes minőségi kivitelezésére.

A korábban alkalmazott magán műszaki ellenőrök gyakorlatával szemben a leghatározottabban elutasítjuk a kivitelező vállalatok helytelen felszámításait. A kivitelezővel közösen folytatott felmérések révén eleve kizárjuk az el nem végzett munkák felszámítását.

Irodánk a termelőszövetkezetek megbízása alapján mintegy 22 millió forint értékű építési munkát ellenőriz. amely nagy felelősséget ró ránk. Tudatában vagyunk ennek a felelősségnek, éppen ezért lelkiismeretesen, alapos körültekintéssel végezzük a termelőszövetkezetek építkezéseinek ellenőrzését.

Garnsz Kálmán, a Pest megyei Beruházási Iroda vezetője

mai nap

1959. július 19, vasárnap, Emilia napja.

A Nap kél 4.05 órakor, nyugszik 19.34 órakor.

A Hold kél 18.43 órakor, nyugszik 3.24 órakor.

Várhatg időjárás: változó felhőzet, sok helyen még eső, helyenként zivatar. Mérsékelt, a Dunántúlon időnként élénk északi, északkeleti szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Legmagasabb nappali hőmérséklet: keleten ' 23—26. nyugaton 21—24 fok között. Távolabbi kilátások: fokozatos fel- melegedés, naposabb idő.

— \41,10 FORINTOT tervezett az idén egy munkaegységre a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet. A tervezett összegből 22.50 forintot készpénzben fizetnek ki a tagoknak.

— TÍZTAGÚ eiöa dó-csoportot szervezett a nagykátai járási nőtanács. A csoport tagjai már megkezdték a felkészülést, télen ők fognak előadásokat tartani a községekben azokról a témákról. amelyeket az asszonyok kérnek.

— EGY ÉV ALATT 203 új lakást építettek a váci járásban. Az új lakásokat részben saját erőből, részben állami támogatással építették. Az építkezések értéke meghaladja a 16 millió forintot.

— ÖNTÖZÉSI BEMUTATÓT rendeznek a hónap végén Nagykőrösön a termelőszövetkezetek részére. A bemutatót a Dózsa Termelőszövetkezetben tartják.

— KÖZÖS TÁNCCSO- PORTOT alakított a szentendrei és a kisoroszi nóta- nács. A csoport Szentendrén már bemutatkozott. Ősszel és télen a járás minden községébe ellátogatnak.

— A RÉGI és az. újonnan belépett termelőszövetkezeti asszonyok találkozóját rendezik meg Jászkarajenön augusztus 20-án. A találkozót a nőtanács rendezi, ugyanekkor kézimunka-kiállítást és íényképkiállitást is tartanak.

fJSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/^/S/SSSSSSSSSS/SSSSSySSS^/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSArSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/SSSSSSSSS/SSS/SSSS/'SSSSSSS^

IÁTOGATÁS A TESTVÉRI NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN

ÚJ ÉLET KÉL A ROMOKBÓL

— HALÁLOS VÉGŰ vasúti szerencsétlenség történt Dunavarsányban. Kardos Ferenc a vonat alá került és a helyszínen meghalt.

— MA VIZSGÁZIK mo- torvezetésböl 37 KISZ-fiaial Albertirsán. A motorvezetői tanfolyamot a KlSZ-szerve- zet rendezte s a szervező- titkár, Lipcsei József vezette.

— DÍSZOKLEVELET és emléktáblákat adnak át július 23-án a duna varsányi vöröskereszt-szervezet legjobb aktíváinak. Ekkor adják át a kitüntetést Selyem Lajo;< ötvenkétszeres véradónak is.

— PERZSASZÖNYDG- SZÖVÖ tanfolyamot indít a mezőgazdasági mrnkák befejezése után a visegrádi nőtanács. A nőtanács egyik tagját már elküldték tanfolyamra, ő fogja tanítani a szűnj egkészítést a visegrádi asszonyoknak.

— TILTAKOZÓ GYŰLÉST tartottak Manolisz Glezosz pere ellen a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalatnál. A gyűlés után a vállalat 400 dolgozója nevében tiltakozó táviratot küldtek a budapesti görög követségnek.

— NAGYSZABÁSÚRA tervezik az idei vasutasnapot Vácott. Az augusztus 9-i vasutasnap előkészítő bizottságát már megalakították.

— A CSÖRÖGIEK régi kívánságát teljesítette a szödi tanács. Elhatározták, hogy hetenként egyszer Cső- rögön iá tartárak félfogadást és a helyszihen intézik, el a lakosság ügyeit.

— RÁDIÓT KAPOTT a gyártól a Váci Kötöttárugyár KISZ-szervezete. A rádiót a luszcsek a selejtes gombok válogatásáért kapták.

— A DUNÁBA FULLADT Szabó Árpád 18 éves váci ipari tanuló fürdés közben.

A víz olyan gyorsan elsodorta. hogy táisai még se- ©élyklállásat sem hallották.

— MEGYEI TANÁCSTAGI beszámolót tart július 20-án. hétfőn este 8 órai kezdettel Tóth József megyei tanácstag Szentendrén, a városi tanács nagytermében.

— KESKENYFILMES vetítőgépet vásárolt a Sződi Községi tanács a községfej- lesztési alapból. A vetítőgép ára 15 000 forint volt.

— A HÓNAP UTOLSÓ NAPJÁN adják át a nagykőrösi Petőfi Termelőszövetkezetben az egymillió forintos költséggel épült, 98 férőhelyes, magtárpadlásos korszerű istállót.

— FELROBBANT a szódásüveg Jakab Lászlóná 72 éves dunavarsányi lakos kezében. Az idős asszonyt kórházba szállították.

A TELEVÍZIÓ MŰSORA ma este lfl.45 órai kezdettel: Élőújság. 20.35 órakor: Stratford on Avon. Kisfilm Shakespeare szülővárosáról. 21.00 órakor: Gyárfás Miklós: Brávó emberke!

A Nagyvásártelepre szombaton reggel 46 vagon és 22 tehergépkocsi áru érkezett, ebből 13 vagon vegyes darabáru, hat vagon burgonya, nyolc vagon különféle zöldáru, három vr.gon paradicsom, két vagon zöldpaprika. io vagon gyümölcs cs négy vág m tojás.

Az állami élelmiszerboltok szombaton újból mérsékelték a paradicsom, zöldpaprika és az uborka árát. így a paradicsomot kilónként 70, az uborkát 20 fillérrel, a zöldpaprika kilóját pedig 1—1.50 forinttal olcsóbban adták, mint pénteken. A gyümölcstermő vidékén az országos esőzés akadályozta a szedést és a szállítást. így mindössze 10 vagon gyümölcs érkezett a vidékről. Azonban a főváros-környéki falvakból sok sárgabarackot, nyári almát, korai körtét és őszibarackot szállítottak a termelők. A drágulás így elmaradt a piacokon. Jó minőségű nácika- körte érkezett Ceglédről, az állami boltok kilónként 4.40—5.69 forintért hozták forgalomba. A kajszibarackot kilónként 2.80— 3.60, az apró sárgabarackot pedig 2 forintért árusították.

s

Ilyen új házakat építenek az összehordott romokból ^ gyártott épületelemek segítségével

s

más ügyben jártam a megyei 1 tanácson, de sajnálkozva \ mondták, hogy aki erre vá-: laszt adhatna, távol van.

Belenyugodtam a dologba. \ Annál nagyobb volt ü cső- ; dálkozásom, amikor a szer- ! kesztőségbe érve, a kezembe! adtak egy papírlapot, rajta a \ kért számokkal. Íme, a kis \ statisztika:

— 1953-ban*1058 lakás fel- > építését terveztük, 631-gyel \ több készült. 1957-ben 2763 \

helyett 232-vel több lett kész. \

1958-ban 2224 szerepelt a terv-\ ben, 187-tel többe költözhet- ; tek be. Az idén pedig 4100 • lakás szerepel a tervben. Va-! lamennyi két- és háromszo-; bás.

Drezda tehát újjászövi há-! borúszaggatta, kormos ruha-! jót és mind kisebbre zsugora-! dik testén a gyász fátyola.f !

Farkas István !

már helyre rakott elemeket állították öszse.

— Hát a többiek? — kérdeztem.

Csodálkozva néztek rám, majd így válaszoltak:

— A többiek a gyárban dolgoznak. Itt mindössze öten vagyunk — a darussal együtt.

— No, és mennyi idő alatt készül el egy emelet? — /aggattam őket.

— Négy nap alatt — jött a határozott válasz —, ez pedig nyolc lakást jelent, három, és két és fél szobásakat, (így nevezik a két szoba, személyzetis lakásokat. A szerk.)

Látva a so£ házat, amelyben már bent laknak a boldog lakók és azokat, amelyekre még ezután kerül fel a vakolat, arra is kíváncsi voltam. hány lakást építettek az utóbbi években. Valamilyen

egyébként a néphadsereg tisztje.

. Megkérdeztem, hogyan került ide.

— Önként jöttem — válaszolta mosolyogva —, öthónapi munkát vállaltam, segíteni akarok az építkezésnél.

hirt Lajos barátom, kint élő magyar mérnök, aki kéthetes tartózkodásom alatt mellettem tolmácskodott, elmondta. hogy nem egyedülálló ez a példa. Pártmunkások, hivatali emberek és katonák minden esztendőben eltöltenek bizonyos időt fizikai munkán. Nagyon sokan dolgoznak az építkezéseken. Közös ügynek tekintik, hogy minél előbb eltűnjenek az összehordott törmelékhegyek és minél hamarabb szép, kényelmes lakásokba költözhessenek azok is, akiknek eddig még nem jutott.

Nem titkolták vendéglátóim, megmutatták, hogy le- boirJoázott villákban, amelyeknek egy. még használható részét helyreállították, laknak még emberek, de egyre kevesebben.

— Milyen gyorsan építkeznék ezekkel az elemekkel? — Erre a kérdésre az egyik építkezésen kerestem választ.

Amikor az épület mellé értünk, azt hittem, elkéstünk. Csak a darust láttuk. róla meg azt hittem, hogy a gépét javítja. Tévedtem. Felmentünk az épületre, ahol négy ember szorgoskodott. A

pályaudvarra. Furcsa kép tárul az ember szeme elé. Drezdának nincs belvárosa, Anr nakidején szinte a földdel tette egyenlővé a bombázás. Elmondták a német elvtársak, hogy körülbelül ötvenezerre becsülik a szörnyű támadás áldozatainak számát.

De Szászország félmilliós fővárosa nem adta meg magát. Drezda él és egyre inkább újjáéled a romokból. Nla már három épületelemgyár működik a városban. Körülöttük hatalmas hegyekben áll az ösz- szehordott rom. A gépek ösa- szezúzzák a törmelékeket, betonnal és egyéb anyagokkal keverik, formába öntik, gőzölik, szárítják és pár óra alatt kész az emeletmagasságú építőelem.

Megnéztem az egyik épiilet- elemgyárat. Fritz Kieschke, a gyár művezetője mutatta meg az üzemet.

— Naponta kétszáz emeletmagas építőelemet csinálunk. Gyárunk két év óta működik. Összesen 125 ember dolgozik itt — válaszolta kérdésemre, majd hozzáfűzte:

— Igyekeznünk kell, mert sok lakásra van még szükség.

A törmelékzúzónál találkoztam egy fiatalemberrel. Korát még körülbelül sem állapíthattam meg, annyira belepte a szálló téglapor. Szóba- elegyedtem vele.

— Förster Helmut — mutatkozott be.

Elmondta, hogy négy hónapja dolgozik ennél a gépnél,

Két hetet töltöttem a Német Demokratikus Köztársaságban testvérlapunk, a Sächsische Zeitung szerkesztőségének vendégeként.

Először jártam az NDK- ban, érthető tehát, hogy olyan izgalom vett erőt rajtam már az utazás előtt, mint amikor annak idején először készültem átlépni az elemi iskola küszöbét. Ez csak fokozódott, ahogy a határhoz közeledtem.

— Vajon, hogyan fogadnak? Milyen lesz a sokat szenvedett város, Drezda? Milyenek az emberek? — kavarogtak fejemben a gondolatok.

A vonat megállt. Kis állomásra értünk. Bad Schandau I— olvastam a tábláról. Már az NDK-ban voltunk. Ingujjban léptem a folyosóra, a nyitott ablakhoz. Egy határőr lépett fel a vasúti kocsira. Egyenesen felém tartott.

— Talán nem szabad kinézni a vonatból? ötlött fel bennem a gondolat.

Barátságosan elnézést kért M zavarásért és figyelmeztetett, hogy meghűlhetek, vegyem fel. a kabátom. Megköszöntem a figyelmességet, feloldódott bennem a belső feszültség.

Rövid óra múlva kalauzunk közölte, hogy Drezda következik. Az ablakhoz léptem. Sok-sok romot vártam és a romok között új épületeket.

A Vonut csaknem megkerüli a várost, amíg beér a fö-