Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-17 / 166. szám

CEGLÉD, ALBERT IRS A, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMÖ R III. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1959. JÜLIUS 11. PÉNTEK Többet írunk a földművesszövetkezetekről Tegnap este értekezletre jöt­tek össze szerkesztőségünkben Balogh Ferenc a Ceglédi Föld művesszövetkezet ügyvezetője. Zsemle József 1 «megszervezett előadó és Nagy István a járá­si szövetkezeti központ tö­megszervezeti előadója. A meg­beszélés eredményeként jö­vő szombattól kezdve minden szombaton rendszeresen cik­keket, tudósításokat közlünk, híreket adunk a földművesszö­vetkezetek életéről. A járási és városi földmű­vesszövetkezeti előadók vál­lalták, hogy szeptember 1-ig 35—35 e'öfizetőt gyűjtenek la­punknak. Reméljük, ez a kez­deményezés nem marad egye­dülálló. Ezeregyszáz holdon 131 taggal gazdálkodik a Táncsics Tsz Őszre már megteremtik a baromfitenyésztés feltételeit A városi tanács végrehajtó bizottsága ma tárgyalja a Táncsics Termelőszövetkezet 1959. évi munkáját. A tsz je­lenleg 1107 holdon gazdálko­dik. A közösben 74 család 131 taggal dolgozik. Ebben az év­ben összesen 131 család 601 hold földdel és 215 hold ha­szonbérlettel írta alá a belépé­si nyilatkozatot. A termelőszövetkezet sokat fejlődött az idén és különö­sen a belterjes gazdálkodást Végrehajtó bizottsági ülés Cegléden 1 Ma délelőtt 9 órakor a városi tanács vb-termében ülést tart a végrehajtó bizottság. Napirenden szerepel a Táncsics Tsz munkája, a város tűzrendész éti helyzete, jelentés a ter­ményfelvásárlásról és az általános iskolai napközi otthonok­ról. Ezenkívül megtárgyalják a nemrég alakult Rákóczi Tsz működési engedélyének megadását. Holnap délután tanácsülés lesz Törteién. Megvitatják a nemrég kidolgozott községi egészségügyi szabályrendeletet, amely többek között igyekszik megoldani az utcai baromfi­nevelés problémáit. fejlesztette. Szántóterületének 34 százalékán szerződött nö­vényt termel. Ugyancsak jó­nak mondható a mezőgazda- sági munka gépesítése is, hi­szen egy hold szántóra 5,1 normálhold gépi munka jut (a cséplés kivételével). Az ara­tással egyidőben a tarlóhán­tás és a műtrágya szórása is folyik a közösben. Eddig 70 százalékában végezték el a tarlóhántást és előtte holdan­ként két mázsa szuperfoszfátot és egy mázsa pétisót szórtak ki. A tsz 24 hold másodvetést tervezett, ezenkívül beállított 50 hold másodvetésű naprafor­gót zöldtrágyázásra, azonban nem tudta a vetést befejezni, mivel napraforgómagot a mai napig nem kapott. A szövetkezet állattenyész­tése a szokásos. Foglalkoznak: szarvasmarhatenyésztéssel, w ÜJ FÉNYEK AZ ÉJSZAKÁBAN KlSZ-híradó Részeg apának útonálló fia Bíróság elé kerül a Gubodi-kerti támadó — 37 albertirsaí KISZ-fia­Íal vasárnap motorosvizsgát tesz. A tanfolyamot Lipcsei József szervező titkár vezeté­sével a KISZ szervezte. — A ceglédi járás fiataljai­nak első csoportja 19-én in­dul a megyei spartakiád dön­tőjére, melyet a budapesti Ü ttörő Stadionban tartanak tneg. — Jövő vasárnap a Húsipa­ri Vállalat KISZ-szervezete tanulmányúttal egybekötött kirándulást szervez a váci Pokol-szigetre. — Hétfőn érkezik a Zrínyi Tsz istállójának építésére a középiskolásoknak a Pest megyei KISZ-bizottság által szervezett második csoportja. Ugyanehhez a csoporthoz öt ceglédi gimnazista is csatla­kozik. — 18 termel őszövetkezeti KISZ-szervezet tett felaján­lást a VIT és pártkongresz- szus tiszteletére a cséplési. a silózási és a hibridkukorica- termelési munkával kapcsola­tosan. Ahol arra lehetőség nyílt, védnökséget vállaltak a gazdaság mintaparceilája fölölt. — Augusztus 2-án hat­van ceglédi KISZ-fiatal in­dul a Hanságba, egynapos rohammunkára. — A járás valamennyi köz­sége és városa stafétát indít, illetve szalagot köt a járás te­rületén július 23-án keresztül­haladó váltóbotra. — A mecseki táborba 160 fia­tal indult, hogy szabadságából tíz napot ott töltsön. A tábor­ban kiszesek és úttörők van­nak. Tanácskoztak a nótanács asszonyai melőszövetkezet. Benke La- josné. a városi nőtanács elnö­ke, a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet aján­lotta. A sürgős mezőgazdasági munkák után rendezik meg a találkozót.-Ké­szüké. ártatlan arcú, alig tizennyolc esztendős fiú került börtönbe, a közeli napokban. Neve: Csala József. Foglalkozása: Alkalmi mun­kás. Bűne: Éjjel megtámadott egy magányos nőt. Az esetről a következőket vallja: „Május 23-án este a ME- DOSZ kultúrotthonban hálóz­tam. Tizenegy óra felé ki­mentem az utcára és sétál­tam a Rákóczi úton. üres volt az utca. Majd észrevettem, hogy egy magányos nő köze­ledik. Megvártam amíg a kö­zelembe ér és rászóltam. Mi­kor nem volt hajlandó velem szóbaállni, elkaptam a karját és letepertem a földre. A nő kiabált, ezért befogtam a szá­ját. Ügy védekezett, hogy összekarmolta az orromat. Közben egy férfi is közele­dett. .. A többit az asszony mond­ja el: „Támadóm felugrott és el­szaladt a Gubodi-kert irányá­ba.” S megszületett Cegléden a szatír mese. pedig ez más, egészen más tüneteket rejt magában. Csala Károly, a támadó apja vállalati szakmunkás és állan­dóan iszik. Ha ilyenkor haza­megy megveri a feleségét, na­ponta többször is. A fiúban félelem és gyűlölet gyűlt ösz- sze és gyakran elszökött ott­honról. Ezért nevelőotthonban is volt. Amikor 1956-ban el­hagyta az otthont, külföldre szökött. Ott sem találta a he­lyét és hazajött. Alig volt tizenhat éves és már világot járt, botrányokat élt át és megtanulta, mit jelent része­gen családot nevelni. A nevelés hiánya, az örökös veszekedés, a borgőzös beszéd, apja duhajkodósa érlelte ben­ne a helytelen érzéseket és lett belőle útonálló, védtelen nőt megtámadó vadhajtás. Pedig a testvérei becsülete­sen tanulnak, élnek. Bátyja orvostanhallgató, nővére ta­nárnő, csak ő maradt alkalmi munkás. S hogy tette követ­kezményei elől meneküljön, újra külföldre akart távozni, de a határátlépési kísérlet közben elfogták. Most bíróság előtt felel cse­lekedetéért. De ezzel nem szűnik meg a veszekedés, a részeges duhaj­kodás Csaláéknál. Az apa bűne sokkal nagyobb, mint a fiáé. Elsősorban ő a felelős azért, hogy a fia hamarosan a vádlottak padjára kerül. Ha személyesen nem is, de erköl­csileg őt is odaülteti a közvé­lemény megvetése, mert tönk­retett egy fiatal gyereket, aki előtt még most nyiladozna a jövő. — AZ ISTÄLLÖATLAG 9,5 LITER, a fejési átlag pedig 12,5 liter a Táncsics Tsz-ben. A kö­zelmúltban kaptak 120 000 fo­rintot tenyészállat vásárlásá­ra, amiből 13—15 első osztá­lyú törzskönyvezett tehenet vásárolnak. — AZ MHS JÁRÁSI EL­NÖKSÉGE július 19-én, dél­előtt rendezi meg az összetett honvédelmi versenyt a Gerjei sporttelepen és környékén. Részt vesznek az MHS köz­ségi, üzemi, tsz alapszerve­zeteinek tagjaiktól válogatott 3—3 fős járőr-csapatok. — 900 ÜVEG SÖRT SZÁL­LÍTOTT szerdán a földműves­szövetkezet a termelőszövet­kezetek aratóinak a külterületi bo'tokba. — MEGKEZDIK VÉGRE a Zrínyi Tsz istállójának épí­tését. A tanácsi építőipari vál­lalat kedden vette át a munka- területet. — A JÜNIUS 25-ÉN ALA­KULT Rákóczi Termelőszö­vetkezetben most folyik az állatok és gazdasági felszere­lések számbavétele, valamint a közös állatállomány részé­re férőhely kialakítása. — SZERDÁN DÉLBEN RÖPGYŰLÉSEN tiltakoztak a Húsipari Vállalat dolgozói a Manolisz Glezosz, görög sza­badsághős életét fenyegető bí­rósági komédia ellen. Tilta­kozásukat eljuttatták a buda­pesti görög követséghez. — MEGÉRKEZTEK AZ MHS-JELVÉNYEK. Igen tet- szetősek. Fiatalok és időseb­bek egyaránt vásárolják. — MA ISMÉT 25 MÁZSA sárgadinnyét szállítanak a fő­városba a Zrínyi Tsz-ből. — AZ MHS CEGLÉDI MO­TOROS-TANFOLYAM hall­gatói 100 elővételi jegyet vá­sároltak a július 26-i honvé­delmi napra. — 15 LÁDA SÖRT szállí­tottak kedden a földműves­szövetkezet hármas számú boltjába. Ebből 5—6 ládával a Petőfi Tsz kapott. — SZERDÁN KEZDTE MEG a tanácsi építőipari vál­lalat a csemői tanácsház ki­vitelezési munkáit. — EZIDÁIG 1121 MÁZSA SÁRGABARACKOT vásárolt fel a Szeszipari Vállalat fő­zés céljára. Az átlagos egy­ségár 1,30 forint, de ez foko­zatosan csökkenni fog. — 4690 ÜVEG PALACKO­ZOTT PÁLINKÁT szállított a Szeszipari Vállalat a Buda­pesti Nagyvásártelepre a Kö­zért zö'dség- és gyümölcs el­osztó részlegének. A ceglédi népboltct is a helyi Szeszipari Vállalat látja el palackozott pálinkával. — 41,10 FORINTOT . TER­VEZETT egy munkaegységre a Táncsics Termelőszövetke­zet. Ebből készpénzben 22,50 forintot fizetnek ki. A tava­lyi zárszámadás óta minden hónapban a teljesített havi munkaegységre 10 forint elő­leget adnak. — 200 MÉTER útszakaszt javítottak meg a Zrinyi Tsz területén a KISZ cpílőbrigád tagjai. — NÉMET FIATALOK, fiúk és lányok csoportja uta­zott tegnap autóbusszal Nyír­egyházára. Útközben Ceglé­den leszálltak és megtekintet­ték a város nevezetességeit. — A VÁROSI TANÁCS VB kereskedelmi csoportja két új kerékpár megőrzőhelyet állít fel a piactér különböző ré­szein. Windisch Valéria és Dr. Rátonyi Dénes július 18-án tartják esküvő­jüket a bicskei róm. kát. temp­lomban. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik feledhe­tetlen jó édesanyánk, nagyanyánk és dédnagyanyánk: Sárik János- né, szül. Urögdi Mária temetésén megjelentek, részvétüket nyilvá­nították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Sárik István és családja, valamint a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik feled­hetetlen emlékű édesanyánk, nagyanyánk, özv. Pákozdi László- nér szül. Horváth Vilma temeté­sén megjelentek, részvétüket nyil­vánították. sírjára koszorút, virá­got helyeztek. A gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik feledhe­tetlen emlékű édesapánk, nagy­apám, Nagy Alajos temetésén megjelentek, részvétüket nyilvá­nították. sírjára koszorút, virágot helyeztek. Nagy-család, és hűséges gondviselője barnán, egészségesen tértünk § haza. VAJON MI A LEGFONTO- \ SABB fiatal lányoknak, ha ^ dolgoznak és víz mellett üdül- X nek? — ez a kérdés. — Első és ^ legfontosabb a jó koszt! Arra \ azonban senki sem panaszkod- ^ hatott, ötszöri étkezésben ré- X szesültünk és változatos kony- \ hát vezettek. Ilyen jó ellátás ^ mellett elképzelhető, hogy a ^ munkában is vidáman és nagy ^ lelkesedéssel álltunk helyt. A § brigádok munkaversenyben ^ voltak egymással. A kilences ^ brigád, vagyis mi négyen cég- X lédiek jó munkánkért elisme- \ ró oklevelet hoztunk haza X gimnáziumunk KISZ-szerveze- ^ tének. Legnagyobb örömünkre $ az állami gazdaság megelége- § déssel és szívesen fogadta ^ munkánkat. Mindannyian el- ^ mondhatjuk, hogy jól éreztük^ magunkat. Szeretnénk megtartani azt a § ielszót. amivel a táborból bú- X csúztunk: visszatérünk egy ^ év múlva is! i y Lányi Éva, a Kossuth Gimnázium ^ KISZ-titkára * Jó munkát végestünk as önkéntes ifjúsági építőtáborban kötözést időben elvégezni. Ezért habár mi gyümölcssze­désre jelentkeztünk, felkértek bennünket, hogy segítsük ki őket. így az első héten minden brigád szőlőt kötözött. Csak a második héten kerültünk (vég­re!!!) a gyümölcshöz, ősziba­rackot szedtünk és válogat­tunk. Naponta 6 órát dolgoz­tunk, utána pihentünk és so­kat szórakoztunk. Szép hang­versenyen vettünk részt, a Rajkó-zenekar játékában is gyönyörködhettünk, megláto­gatott bennünket Fehér Klára írónő is. Kirándultunk Bada­csonyba a másik önkéntes KISZ fiútáborba. Legnagyobb élményeink közé sorolhatjuk talán a filmezést. Eljöttek tá­borunkba a Budapesti Film­stúdió munkatársai s filmre vettek bennünket, ceglédi lá­nyokat is, amint kötözünk. Persze nem hagyhatom emlí­tés nélkül a fürdést sem. Szép semmiféle saját ruhánkban nem járhattunk. Egyenruhánk sötétkék overál munkanadrág, világoskék blúz, világoskék short és sötétkék fehér pettyes fejkendő volt. Amikor meg­kaptuk, zúgolódtunk, később örültünk, hogy nem szabad a sajátunkban járni. Rájöttünk ugyanis, hogy a kétheti tábo­rozás inkább divatbemutató, mint önkéntes ifjúsági építő­tábor lett volna. Az első jel­szó, amit a táborban kaptunk: „Le a halásznadrággal!u Este zászlólevonásnál minden fon­tos dolgot közöltek velünk. Az egész lánytábor összesen 215 személyből állt. Egy sátor­ban tizen aludtak, s 21 brigád volt. Mi ceglédiek a kilences brigád tagjai voltunk. A Kállai Éva KISZ önkéntes ifjúsági leánytábor a Balaton- boglári Állami Gazdaság segít­ségére sietett. Ugyanis munkaerő hiányá­ban nem tudták volna a szölő­X § KÉT HÉTTEL EZELŐTT í négy ceglédi gimnazista lány ^ — köztük jómagam — indult ^ el nagy bőröndökkel Balaton- ^ boglár felé. Amint közeled- X tünk célunkhoz, egyre jobban \ izgultunk: hogyan fogunk oda- X találni. Végre jött a vezető, \ aki közölte velünk, hogy a kö- X vetkező állomásnál leszállunk. X Kellemes meglepetés érte a X társaságot, mert az állomásnál ^ elszedték csomagjainkat, s ^ autóval vittek be a táborba. J Simon Ágnes táborvezető i fogadott bennünket és megmu- X tatta, hogy melyik sátorban X fogunk aludni. A sátorba érve X legelőször a villany tűnt fel. X Csak azután pillantottunk az \ ágyakra. Szép, tiszta, fehér X ágyhuzat volt rajtuk, mégis 5 elkeseredetten ültünk le a szé- \ lére, de még elkeseredettebben X mondtuk, milyen kemény. ^ Ugyanis szalmaágy és szalma- | párna volt: fiatalok vagyunk, ^ hamar megszoktuk. X MOST JÖTT AZ ÉRDEKE- ^ SEBB RÉSZ, a felszerelés ki- | osztása. Mindenki megkapta ^ az egyenruháiét, mert két hét !S alatt saját blúzunkon kívül Mintegy húsz asszony vett feszt, csütörtökön délelőtt a környező községekből a járá­si nőtanács értekezletén. A megyei nőtanács képviseleté­ben megjelent Sas Árpádné. A beszámolót Kratochvill Edéné, a járási nőtanócs el­nöke tartotta. Bető Etelka, a törteli nő­tanács elnöke bejelentette, hogy látogatást kíván szervez­ni egy jól működő tsz-be, ahova elvihetné a törteli pa­rasztasszonyokat. Szeretné megmutatni nekik, hogyan élnek, mennyit keresnek a tsz-ek tagjai. A kocsériak már. szerveztek ilyen látogatást a körösi Dó­zsa Termelőszövetkezetbe és annak jó hatása még ma is érezhető. Az egyik kocséri asszony így nyilatkozott haza­érkezése után: — Engem már hiába ijeszt­getnek. hogy milyen rosszul élnek a termelőszövetkezetek­ben. Meggyőződtem az ellen­kezőjéről. Felvetődött a kérdés: me- íyi'k legyen a vendéglátó ter­— MEGKEZDTE a tüdőgon. dozó intézet tatarozását az Építőipari Ktsz. A tatarozás költsége 21 000 forint. — 275 INGYENES csecse­mőkelengye utalványt adott ki 1959. I. félévében a városi ta­nács vb kereskedelmi csoport­ja­A földművesszövetkezeti ét­terem és áruház felett már el­készült és működik az ízléses neon-felirat. A példa követés­re méltó. (Foto, szöveg: Márkus) sertéshizlalással és juhokkal. Őszre szeretnék megteremte­ni az alapját a nagyüzemi ba­romfinevelésnek. A baromfi­farmot a Kámáni erdőben akarják fölállítani, ahol egy épületet alakítanak át erre a célra. Fontos feladat még, hogy baromfigpndozót küld- \ jenek iskolára, aki elsajátít-! ja a nagyüzemi baromiite- j nyésztés módszereit. Törzs- j állományt a ceglédi Dózsa Né-! pe Tsz által felajánlott álló-! mányból kívánják kialakítani,! ezenkívül még 200 törzsálla-i tot vásárolnak. A végrehajtó bizottsági ülés-! re készített beszámoló meg-: állapítja, hogy a tsz — külö-! nősen az egyesülés óta ■— nagy fejlődésnek indult és a feltételek biztosítottak a bel­terjes nagyüzemi gazdálkodás szakszerű kialakításához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom