Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-16 / 165. szám
I fWjm9 sie meleg vams! Ez aztán már nyár a javából! Szeretjük ilyenkor eat | árnyékot, a fagylaltot, hát még a strandot! Ú. milyen föUé- ges is a medence hűvös vize! III. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Megfékezték a tüzet! Két tűzesethez Tanult ki a múlt héten szombaton a tűzoltóság. A Dózsa Termelőszövetkezetben műszaki hibából egy 50 holdas búzatáblán dolgozó kombájn gyulladt ki. Tűzveszély fenyegette a hatalmas gabonatáblát, a gép vezetője azonban ügyesen kikanyarodott a tábla legszélére, s ezzel megelőzte a nagy veszélyt. Négy gázoltóval nyomban munkához fogtak, s a közben kiérkező tűzoltóknak már kevés tennivalójuk akadt. A kombájn-tűz hozzávetőlegesen 500 forintos kárt okozott. Csaknem egyidőben a kombájn-tűzzel, Kocséron egy istálló kapott lángra, ahová ugyancsak helyi tűzoltóink robogtak segíteni. Szerencsére a kár itt sem jelentős. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálata értékes segítséget ado tt a faárugyár és a ládagyár munkájához Társadalmunkban a legfőbb érték az ember. A róla való gondoskodás terén népi demokráciánk jelentős eredményeket ért el, nagymértékben javult a dolgozók munkabiztonsága, egészségügyi helyzete. Jelentős eredményeiket értünk el a biztonságtechnikai szabályok kidolgozásában is. Míg a Horthy-világ 25 éve alatt mindössze egyetlen ilyen rendszabály látott napvilágot, mi néhány év alatt valameny- nyi döntő iparágban a követelményeknek megfelelő óvó- rendszabályokkal rendelkezünk. A szakszervezetek sokat tettek a munkavédelem területén, de még nagyon sok felEzek a kislányok egyenesem a konzervgyárból jöttek ide, hogy munka után a melegben felfrissüljenek A városunkban üdülő német diákok csoportját örökítettük meg.a medence szélén Még egyszer a kenyér minőségéről ( Megjegyzések a sütőipari vállalat igazgatójának válaszára Ha jó a kenyér a háznál, minden jó — szokta volt mondani édesapám. S ebben van igazság. Hadd kapcsolódjam hát én is az évek óta visszatérő, a kenyér minőségéről szóló vitához. A Sütőipari Vállalat igazgatója múlt heti válaszában „a rossz kenyér titkáról” tájékoztatta az olvasót. Bőven sorakoztatta fel — de nem eléggé meggyőző erővel — azokat az érveket, amelyekkel igyekezett bizonyítani, hogy a vállalat jelenlegi termelőeszközeivel és dolgozóival csak rossz kenyeret lehet sütni. Elfeledkezett arról, hogy azért nem mindig rossz a vállalatnál a kenyér minősége. Még az hiányozna! HOGY A PAPRIKA? — Negyven fillér a hegyes, hatvan a sárga! — Adjon ötöt a hegyesből — mondja a városi ügyész és a felesége még paradicsomot kér hozzá. Reggelihez lesz és itt vásárolják meg a város közepén, a Dózsa Termelőszövetkezet zöldségárusító bódéjában. Néhány hete, hogy tanácsi engedéllyel kinyitott a bódé és sok vevője van. Különösen reggel, munkakezdés előtt tolonganak egy paprikáért, paradicsomért, de a háziasszonyok is igyekeznek korán bevásárolni és lehetőleg olcsóbban, mint a piacon. Mert a bódé egyik előnye, hogy a legtöbb áruféleséget olcsóbban adja, mint a piaci kofák. Aztán frissebb, szebb is az áru. A keresletet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy naponta 1200—1300 forint a bevételük és három-négy mázsa árut mérnek ki. A boltban a fiatal szövetkezeti tagok árusítanak. Két kislány — Hajdú Judit és Rákos Margit — méri a paradicsomot, a körtét. Jutka a gyümölcsösben dolgozik és az édesapja is szövetkezeti tag. Margit a zöldségesben keresi a munkaegységet és a szülei az állat- tenyésztésben dolgoznak. Amit eddig megtermeltek. most maguk mérik 1 ki. Az olcsóbb árakon, a friss árun kívül még egy haszna van ennek a bódénak. Amit itt árulnák, amit bevételnek könyvelnek el. az nem egy gazda zsebébe megy, hanem sok család él belőle és jól megél a Dózsa Termelőszövetkezetben. Van, amikor napokon át jó | kenyeret sütnek. Az talán nem ^ abban a korszerűtlen üzemben ^ készül, és nem azok —az igaz- ^ gató szerint szakképzetlen — ^ emberek sütik a kenyeret? De ^ igen! A termelési adottságok^ tehát egyformák a jó és a rossz ^ minőség esetében egyaránt | Hol keressük mégis a hibát? A kemencében semmiesetre. A központi üzem (az Arany János utcában) sokkal korszerűbb, mint a régi tulajdonos idejében volt, mégis itt van a legtöbb baj a fajiaggal és a minőséggel is. A kenyér minősége attól függ elsősorban, hogy a vállalat dolgozói milyen gonddal végzik a munkát. Ebben a gondos munkaszervezés, a brigád munkájának óramű pontosságú összehangolása elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy a jó minőséget állandósítani lehessen. A kovászolástól a kisülésig irányításra van szükség. A brigád tagjai között gyakori a nézeteltérés, rossz a vállalat közösségi szelleme. A brigád munkájának összehangolása céljából intézkedett a városi tanács. Július elsejétől szakember gyártásvezetőt állítottak munkába a központi üzemben. Legfontosabb feladata, hogy megszűnjenek a kenyér minőségére vonatkozó panaszok. A jó kenyér minőségének titka tehát abban rejlik, hogy a vállalat vezetősége gondos irányítással elérje, hogy a dolgozók lelkiismereti kérdéssé tegyék a minőségi munkát. Ugyanilyen lelkiismeretes és gondos munkát kérünk a hengermalom munkásaitól is. mert ott is van iavftanivaló. Végezetül a Sütőipari Vállalat és a malom korszerűsítése sem várat már sokáig magára. Szokonya László íj Vannak, akik a nemei—magyar barátságot a sörös- j pohárral is ápolják... $ 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/m Hegyközségi HÍRADÓ Tudnivalók a borszáiiítási szerződéssel kapcsolatban A hegyközség részére biztosított borszállítási szerződéskeretet július 25-ig le kell kötni. A későbbi időpontban már — az eddigi rendelkezések szerint nem lehet szerződni, mert az elmúlt héten a pincegazdaság kerete is betelt. A szerződéseket a hegyközség a beérkezés sorrendjében köti meg. Aki későn jön, a keret betöltése után, azzal nem tudnak szerződést kötni. Ugyanez a helyzet a szállítási határidővel is. A hegyközség számára biztosított keretet egyszer és kétszer fejtett borral lehet teljesíteni. Az egyszer fejtett bort január hónapban. a kétszer fejtettet pedig februártól augusztusig, havi ütemezésben lehet szállítani. Az egyénenkénti szállítási határidő megállapításánál beérkezési sorrendben kötik meg a szerződést, tehát a korábban érkezek a számukra legmegfelelőbb időpontra kérhetik a szállítási határidőt. Mivel ebben az évben a pincegazdasággal csak egyszer, illetve kétszer fejtett borra lehet szerződni, a hegyközség segíteni kíván azoknak a tagoknak, akik tároló edénynyel vagy tároló helyiséggel nem rendelkeznek. Az elmúlt évi nagyüzemi felár egy részéből mintegy 200 hl űrtar- talmú hordót vásárol és azt Nagykőrösön és Nyársapáton egy-egy pincében helyezi él.- Azok a termelőik, akik borukat a pincében kívánják tárolni, szerződéskötéskor ezt jelentsék be. A lebonyolítás úgy történik, hogy a termelő a szőlőjét vagy mustját behozza a hegyközségi pincébe, ahol a megfelelő átszámítási kulcscsal kiszámítják, hogy abbói mennyi lesz az egyszer, illetve kétszer fejtett bor. Az így jelentkező bormennyiséget azután — a termelő kívánsága szerinti időpontban — átszállítják a pincegazdasághoz. A hordóval rendelkező, de a megfelelő tárolóhelyet nélkülöző termelők borukat szintén elhelyezhetik a pincékben, a megfelelő kezelési és pincebérleti díj felszámítása mellett, ahol azt “ mennyiségileg és minőségileg megőrzik. Befejezték az aratást a Rákóczi Tsz-hen Elsőnek fejezte be az aratást a Rákóczi Termelőszövetkezet. Kedden estig 255 holdnyi területről takarították be a gabonát. Negyvennégy holdon kombájnnal végezték a munkát, 54 holdat kézi aratással, a többit pedig aratógéppcl vágták le. Idáig 40 holdon végezték el a tarlószántást, 20 holdat pedig kölessel, muharral, illetve csalamádéval vetettek be. A szövetkezet tagjai nagy elismeréssel szólnak a gépállomás munkájáról. A szemveszteség ugyanis alatta van a megengedettnek, jó tarlót hagytak, általában dicséretes munkát végeztek. A cséplés mellett most a paradicsom és a dinnye szedésére, illetve értékesítésére fordítanak nagy gondot. A közelmúlt napokban három mázsa sárgadinnyét szállítottak a piacra és megkezdték a szerződéses export-paradicsom szedését is. ______________________________ O lcsóbban Budapestnél — olcsóbban az egyénieknél! adatot kell megoldaniok. A szakszervezetek munkavédelmi bizottságainak joga és feladata ellenőrizni, betartja-e, illetve betartatja-e a vállalat vezetősége a munkaidőre, a- szabadságolásokra, a nők és fiatalok védelmére, a túlórákra vonatkozó törvényeket. A munkavédelmi bizottságoknak cl kell émiök a termelési kultúra emelését, a munkahelyek rendjének és tisztaságának fenntartását, az egészség- ügyi viszonyok javítását stb. A népi ellenőrzési bizottság a közelmúltban a fentiek betartását vizsgálta a faáru- gyárban és a ládagyárban. A vizsgálat során kiderült, hogy ezen a téren van még mit tenni. Számos példa bizonyítja, hogy sokszor sem a vállalatok, sem a dolgozók nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, s ebből következik a legtöbb üzemi baleset. Ha a baleseti statisztikát összehasonlítjuk a múlt évek adataival, mutatkozik némi javulás. Ha pedig, a vizsgált két gyárat hasonlítjuk össze a baleset és a munkavédelem betartása terén, a ládagyár javára billen a mérleg. Ennek ellenére, ott is számos hiányosságot tapasztalt a bizottság. Például, a közlekedési útvonalak több helyen eltorlaszoltak. A gépüzemben a körfűrészeknél nem használnak fotófá't, a lakatosműhelyben egy esztergagép áttételi szíjazata nincsen burkolva. A balesetelhárítási tábla is hiányzik, a védőszereket pedig nem mindig 1 aszmálják. Az öltöző- és a mosdóhelyi- ségiék mintaszerűek. A vállalat igazgatója szívügyének tekinti a munkavédelemmel való foglalkozást, minden hónapban megtartja a szükséges szemlét és rendszeresen beszámoltatja a baleset- elhárítási felelőst. A faár úgy árról nem mondható el ennyi jó, ott hiányoznak a kellő adottságok is. A gépüzemben nagy a zsúfoltság, a közlekedési utak áruval, anyaggal eltorlaszoltak, a kábelek szabadon lógnak, a falak meszeletlenek. A gépüzemben nagy a por, nincsen porelszívó. A szalagfűrésznél a tolófal nincs előkészítve, akad olyan dolgozó, aki a védőrácsot maga távolította el munkahelyéről és ellene a vállalat nem indított fegyelmit stb. Az új gépüzem kifogástalanul tiszta, rendes, korszerűen világított. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálata tehát számos hiányosságot feltárt. Az üzemek vezetőségének most már az a feladata, hogy az észlelt hiányosságokat sürgősen megszüntesse s ily módon az utó- vizsgálat során ezekre ne kelljen miég egyszer a figyelmet felhívni. Cs. Kovács Sándorné, a NEB ügyintézője Ez jelszó lett Nagykőrösön. A szövetkezetek — a termelő- szövetkezetek és a földműves- szövetkezet — elhatározták, hogy naponta szemmel tartják a piaci árakat és lehetőleg a budapesti és a helyi eladási árak alatt árusítják a zöldségfélét. így akarják olcsó és jó, friss áruhoz juttatni a háziasszonyokat. Ezért a tanács engedélyezte a Dózsa Termelőszövetkezetnek a főtéren a zöldségárusító bódét. Reggelenként szinte rohamozzák a háziasszonyok és a munkába igyekvők a bódét. Sokan csak egy-két szép zöldpaprikáért állnak meg. Végigjártam a zöldségárusító helyeket a múlt hét végén. Nagy áringadozás a föld- müvesszövetkezet zöldségboltja, a tsz árusítóhelye és a piaci kofák, termelők között nincs. Mégis lehet érezni, tapasztalni bizonyos különbséget. A tököt a zöldségboltban hatvan fillérért adták, a Dózsa Tsz-nél negyven fillérért kínálták és a piacon nyolcvanért láttam kiírva. Az uborka, burgonya is olcsóbb volt tíz-húsz fillérrel a szövetkezeteknél. A paprika ára azonos volt mindenütt, de a Dózsa Tsz messze megelőzte valamennyit egészséges, friss árujával. Ez azonban csak a kezdet. A városi tanács kereskedelmi előadója részletes és már a közeljövőben megvalósítható tervekről tájékoztatott: a város Pfolc termelőszövetkezete egy reprezentatív helyiségben zöldségárusitó boltot létesít, ahol friss áruval látja el a háziasszonyokat. Szinte óránként lehet majd a friss paprikát, paradicsomot és más zöldségfélét szállítani a boltba, mindig csak annyit, amennyit a kereslet felvesz és nem fordul majd elő, hogy a háziasszonyoknak fonnyadt, másnapról megmaradt áru között kell válogatniok. Je- ; lenleg a helyiség felkutatása folyik és ha sikerül kiválasztani, hamarosan megvalósulhat a terv. Sőt, úgy tervezik, hogy a boltban más vidék rizstermelő- és méhész-szövetkezetei is árusítanák áruikat. A kitűzött helyes cél csak akkor valósul meg, ha a szövetkezetek állandóan szemmel tartják a napi piaci ár alakulását. Sajnos, napjainkban ez még nem mindig így történik és előfordul, hogy a szövetkezeti boltban egy-egy áruféleséget drágábban adnak, mint a piacon (a látogatáskor a paradicsomot a Dózsa Tsz nyolc forintért mérte, a piacon hatért adták, a földművesszövetkezet boltjában pedig már öt forintért is kapható volt). Meg kell, tanulniok a szövetkezeteknek a helyes árkalkulációt, amelyik nem károsítja a szövetkezetieket, de a vásárlók is megelégedéssel távozhatnak a bevásárlás után.
