Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-15 / 164. szám

fíST

MtC

WCirlaP

1959. JÚLIUS 15. SZERDA

Megsokszorozódott a forgalom, növekedett a kirendeltségek száma

A Pest megyei Ingatlanközvetítő Vállalat munkájáról

A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég tárgyalta a megyei ingatlan-közvetítő vállalat munkáját, s igen pozitívan értékelte a vállalatnál megmutatkozó fejlődést. Lapunk munkatársa felkereste Berta Károly igazgatót és László Béla főkönyvelőt, hogy tájékoztassák lapunk olvasóit a vállalat tevékenységéről.

— Vállalatunk 1951-ben alakult, mindössze hat kirendeltséggel. A kezdeti munka nehézségei megmutatkoztak eredményeinkben is — mondja Berta igazgató. — Hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy

forgalmunk azóta pontosan ezer százalékos emelkedést mulat.

— Sajnos —, szól közbe László főkönyvelő — a forgalom emelkedésével nem emelkedett arányosan létszámunk, a forgalom megsokszorozódását csak Ötven százalékos létszám- emelés követte, s olyan nagy járásban, mint például a ráckevei, egyetlen egy ember végzi a munkát, holott az ingatlanok felbecsülésére — amely szintén feladataink közé tartozik — a határidő tizenöt nap.

— Jelenleg már minden nagyobb helyen — gondolok itt a járási székhelyekig, a városokra — van kirendeltségünk, egyedül Szobon nincs még.

Megoldódott régi gondunk, a nagykátai kirendeltség felállítása is.

Természetesen a több kirendeltség is (hozzájárult ahhoz, hogy míg 1952-ben összforgalmúnk 15 millió forint volt, addig 1958 első negyedében a forgalom harminc millió, tehát égy negyedév alatt a kétszerese a hét esztendővel ez- előttf *evf összesnek.

— Hány adás-vételt bonyolítanak le egy esztendőben?

— Az 1958-as év adatai a következők: 2800 ház adás-vá- tel, több mint négyezer telek, ezer körüli becslés, tehát összes forgalmunk meghaladta a hét és félezret. • Érdekes megfigyelni, hogy a vásárlások statisztikájában hogyan „ugrik” ki. az. mennyire jobban élnek az emberek. Míg a múltban a forgalom nagyobb részét kisebb értékű ingatlanok képezték,’ elsősorban telkek, addig

az utóbbi időben a többséget az értékesebb ingatlanok, elsősorban a házak képezik.

— Melyek a legjobban dolgozó kirendeltségek?

— Legjobban a ceglédi, az érdi és a váci kirendeltség dolgozik. De felzárkózik már mögéjük lassan a dabasi is, pedig csak nemrég nyílt meg, ám eddigi eredményei s munkája bizonyítéka annak, milyen sokat számít, ha helyben van a kirendeltség, s a vásárolni, illetve eladni szándékozók helyben intézhetik el ügyeiket.

Milyen a választék, van elegendő eladó ingatlan?

— A jelenleg eladásra kínált ingatlanokból a legigényesebb vevőt is kielégíthetjük, takaros kis családi házaktól komoly villákig

mintegy kétezer ház vár vevőre, az eladásra kínált telkek száma pedig ötezer körül van.

— Mi nehezíti leginkább munkájukat?

— Erre talán én válaszolok — mondja László főkönyvelő —, hiszen a panaszkodás a főkönyvelő reszortja. Sok bajunk van a zugközvetítökkel, akik nemcsak jogtalanul űzik ilyen tevékenységüket, megkárosítva éizéF a népgazdaságot, hanem az esetek túlnyomó többségében becsapják az eladót és a vevőt is, s zsebra- vágják a maguk tekintélyes hasznát. Minden erőnkkel küzdünk ellenük, nem egy helyen — így például Cegléden — eljárást indíttattunk az ilyenek ellen. A vállalat azonban egyedül nem képes ezt megoldani. az kell hozzá, hogy a közönség hozzánk, s ne a zugközvetítőkhöz fordul- , jón, mert nekünk egyik fél becsapása sem érdekünk,

hiszen a közvetítés teljesen ingyenes.

— Mindent összevetve, eddigi eredményeink jelentenek biztosítékot arra, hogy továbbfejlődésünk egészséges lesz, s munkánkkal megkönnyítjük azok dolgát, akik ingatlanukat akarják eladni, vagy ingatlanhoz akarnak jutni — fejezték be tájékoztatójukat a vállalat vezetői.

— m —

„Csak az üres kalász tartja magasan a fejét"

Beszélgetés dr. Nagy Zoltánnal, a Dabasi Járási Ügyészség vezetőiével

A dabasi járásban az idén 1958 első félévéhez viszonyítva 50 százalékkal csökkent a súlyos ' testi sértések, garázdaságok elkövetőinek száma. Nagyszerű eredmény ez, hiszen éveken át a dabasi járás is azok közé tartozott, ahol a legtöbb ilyen természetű bűncselekményt elkövették.

Vajon milyen következtetéseket vonhatunk le ebből a statisztikai adatból? Erről beszélgettünk dr. Nagy Zoltánnal, a járási ügyészség vezetőjével.

— A súlyos testi sértések elkövetésének színhelyei — mondotta dr. Nagy Zoltán — napjainkban is általában a kocsmák, a báltermek, egyszóval azok a helyek, ahol szeszesitalt fogyasztanak.

— Vidéken, faluhelyen régi örökség, mondhatni íratlan törvény volt az. hogy a legénysorban levő fiatalnak valami olyat kell tennie, amire felfigyel az egész falu. amely- lyel elismerést, hírnevet szerez.

Nem kell mindent kiosztani

Az idén a vártnál mintegy 30—10 százalékkal nagyobb termést takarítanak be a termelőszövetkezetek a gabona- földekről. örül ennek az ország és örülnek a szövetkezet tagjai is. A gabonára szüksége van az országnak. A legtöbb terme’őszövetkezet éppen ezért fölösleges gabonájára szerződést kötött a Tcr- ményforgalmi Vállalattal. Jó dolog ez, mert a hivatalos fel- vásárlási áron felül nagyüzemi felárat is kapnak.

Akadnak azonban termelőszövetkezetek, ahol a tagság arra akarja rábírni a vezetőséget, hogy a tervezettnél több gabonát osszanak ki munkaegységeikre. Ez viszont egészségtelen jelenség és helyte'cn dolog. A tsz-ek t gjai ledolgozott munkaegységeikre megkapják azt

a gabonamennyiséget, amire az új aratásig szükségük van. Helytelen tehát, ha a megtermett gabonát az utolsó szemig ki akarják osztani, mert ezt felhasználni a következő évi aratásig nem tudják. Ha piacon adják el, maguknak okoznak kárt és az államnak nehézséget, és csak a spekulációt segítik elő.

A szövetkezetek tagjai csak annyi gabonát kérjenek munkaegységeikre, amennyi családjuk szükségletére az újig elegendő. Államunk minden lehető módon segíti a szövetkezeteket. Nem nagy kérés, hogy a szövetkezetek is segítsék az államot, az ország népét azzal, hogy árufelesle giiket az állami és szövetkezeti felvásárló szerveknek

adják át.

(csá)

Különleges sátrak a VIT-re

Szlovákiában hatszáz, négy fekvőhelyes sátrat készítetlek és szállítottak Becsbe, hogy ott szállóheluül szolgáljanak a VII. ViT részvevőinek.

Három ember húsz pere alatt állít össze egy sátrat

Szép hagyomány ez, amit azonban a kapitalista kor embertelen világa eltorzított.

az ösztönök tobzódásává alja- sított. Abban a világban, amelyben a parasztfiatalok lehetőség-határai oly szűkre szabottak voltak, amelyen belül sem képességeik, sem vágyaik soha ki nem teljesedhettek, a kocsmázásban, a duhaj virtusban tört fel belőlük az az erő és indulat, amely hasznos és nagyszerű tettekhez nem kapott teret. Ez a kor emelte rangra a cinizmust, amely a hírhedtséget a hírességgel tette egyenértékűvé, amely a virtus fokát a késszúrások számával mérte.

— Hogy ma mennyire más a parásztfiatalság élete, sorsa, arról a tények beszélnek, de mégis, napjainkban is még nem egy faluban a legények a kocsmai verekedésekben szerzett „érdemeikkel” vélnek maguknak hírnevet s becsülést biztosítani.

Ennek magyarázata pedig az, hogy egyrészt ma még élnek a kapitalista erkölcs, gondolkodásmód maradványai az emberek fejében, másrészt pedig a mai fiatalságnak talán túlzottan is sok adatik meg. Helyesebben,

nem is ez a baj, hanem az, hogy amit adunk és ahogyan adjuk, nem mindenkor szolgálja a fiatalok érdekeit.

— Számos családot ismerek, ahol a szülők szinte minden kívánságát teljesítik gyermeküknek, mondván: — hadd élvezze azt, amit mi nem kaphattunk meg fiatalságunk idején. S az esetek nagy részében ez a „szeretet” abban csúcsosodik ki. hogy a gyermeket teljesen szabadjára engedik, aminek az lesz az eredménye, hogy a szülő és a gyermek közötti függés, a tekintély végképp eltűnik, különösen ott,

ahol a fiatal már önálló keresettel is rendelkezik, S mire vezet ez? Az ilyen fiatalok élik a maguk világát, amit senki sem ellenőriz és vigyáz, összeverődnek, kocsmáz- nak, literszámra isszák az italt, hiszen pénzük van elegendő.

S a következményeket a tárgyalótermekből ismerhetjük meg.

— Mivel magyarázható tehát a súlyos testi sártéses bűncselekmények számának kedvező alakulása?

— Egyrészt az utóbbi időben meggyorsult az igazságügyi szervek eljárása. Súlyosabb büntetést kapnak a vjsz- szaeső bűnözők. Komoly visz- szatartó hatásuk van ezeknek az intézkedéseknek. Ezen túlmenően például a rendőrség csak akkor ad ki bálengedélyt, ha ott megfelelő rendezőgárdát biztosítanak, akik képesek megőrizni a szórakozás zavartalanságát.

Másrészt a társadalmi szervek. így például a KISZ is, komoly felvilágosító munkát végeznek az ifjúság körében.

— Sok a tennivaló még —• mondja befejezésül dr. Nagy Zoltán —, a községek vezetőinek nagyobb gondot kell for- dítaniok a lakosság kulturális, szórakozási lehetőségeinek megteremtésére, kiszélesítésére, és sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a falusi ifjúság problémáinak megoldására is, amelyhez a feltételek ma már adva vannak.

— Állítom, hogy a kulturált, lói nevelt fiatalság megveti azt a brutális, emberhez nem méltó szórakozási módot, amelyben még ma is sokan kedvüket lelik. Hiszen, amint egy találó közmondás mondja: „Csak az üres kalász tartja magasan a fejét.”

Dudás János

Nyolcnyelvű mezőgazdasági szótár

Kölcsönös csehszlovák—magyar szakkönyv-kiadás

Négyférőhelyes sátrak egy szlovákiai

táborban

(MTI-foto)

A csehszlovák és a magyar mezőgazdasági könyvkiadók vezetői Prágában megvitatták a két ország szakkönyveinek közös kiadását és a távolabbi terveket. A megállapodásról Lányi Ottó, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója a következőkben tájékoztatta az MTI prágai tudósítóját:

— Együttműködésünk a csehszlovákokkal inár eddig is igen gyümölcsöző volt, mostani megbeszélésünk pedig új ■ lehetőségeket tárt fel. így a közeljövőben magyar nyelven jelenik meg Müller antibiotikumokról írott könyve, Schönfeld tudományos munkája a méhekről, továbbá a legújabb Zetor-Super traktorokat ismertető szakkönyv. Cseh nyelven adják közre egy magyar munkaközösség művét a nagyüzemi gazdaságokban alkalmazott mesterfogásokról, továbbá Hajós „Gazdaságos méretezés” és Lämmer „Lejtős területek művelése” című munkáját. Igen hasznosnak ígérkezik a csehszlovák és a magyar mező- gazdaság jelenlegi helyzetét és perspektíváját tárgyaló, a jövő évben kiadandó két szak- könyv.

Ami a távolabbi terveket

illeti, megállapedás született egy nyolcnyelvú mezőgazdasági szótár kiadásáról. A szótár orosz, német, angol, cseh, lengyel, román, bolgár cs magyar nyelven adná közre a mezőgazdasági szakkifejezéseket. A kutató és a gyakorlati szakemberek munkájához nagy segítséget adó szótár tervezését a csehszlovák kiadó mór elkészítette. Ezenkívül megjelenne a szocialista országok mezőgazdasági irodalmának .közös tájékoztatója, amelynek összeállításában a magyar, a csehszlovák és a német kiadóknak jutna fontos szerep — fejezte be tájékoztatóját Lányi Ottó.

Ki bírja jobban a koplalást?

Az ember 50—60 napig bírja ki a teljes koplalást és e tekintetben is ,,védtelenebb”, mint az állatvilág számos (apja. A pálma a krokodilé, amely 740 napig bírja a teljes koplalást. A teknősbéka 600 napig, a béka 365 napig, a lazac 105 napig, a kutya pedig 103 napig van meg étel nélkül.

Gépállomások, állami .gazdaságok!

ES 42" (1070 mm) tséplőgéphez gyártásból visszamaradt mindenfajta alkatrészek

például:

cséplődobok.

csapágyak, csapágyfedelek, tengelyek, szíjtárcsák.

nagyszelelők, toklászolók.

komplett gyűjtőasztalok, kis rázószekrények.

és egyéb faalkatrészek.

utánrázekr

szalmarázó-Iádák

rugók, rugótartók.

"osták és rosta-keretek, vasalások és csavarok, stb.

félkész és készrrgvártott állapotban raktárról beszerrzhrtők a

SZÁLLÍTÓBERENDEZÉSEK GYÁRÁBAN

(Budapest, III., Szentendrei út 217.)

cA „licitálok“ brigádja

pár napig, de így, közösen, ■mire elkezdtük, máris befejeztük.

— Jól érzi magát a közösben?

— Jól, mert megbecsülnek, s van látszata is a munkámnak. Csakliát szokatlan még a szövetícezet is, meg a felelősségviselés is. De meg lehet szokni. Restelkedem is néha, miért idegenkedtem a belépés előtt a tsz-től. Dehát tudja, ilyen az ember. Oktalanul fél az újtól, míg meg nem ismeri, barátságot nem köt vele.

Eldobta a körmére égett cigarettát, még rá is taposott, nehogy tüzet okozzon s búcsúzásra nyújtotta kezét.

— Várnak az emberek. Látogasson el máskor is hozzánk. Ha itt végeztünk, megkezdjük a hordást, kaziazast, közben akad kapálnivaló is és nemsokára csépelünk.

Fürge léptekkel társaihoz siet, s folytatja a munkát, a kévék keresztbe rakását. Fiatalos lendülettel serénykedik, mint tagtársvi. Idegen szem észre sem veszi, hogy .,fiatalok” munkálkodnak a tarlón.

C="kfi Ágoston

ez, bizony, magam sem hitlem volna valaha.

— Milyen gondjai vannak?

— No, nemcsak az én gondom. Vagyunk hozzá elegen, hogy egyre-egyre kevés jusson. Zömében velem együtt újonnan belépettek a brigád tagjai, innen a nevünk, hogy fiatal brigád. Az aratással volt sok bajunk.

— Dehát már learattak — mutatok a tarlón szaporodó tömött keresztekre.

— Le ám, csakhogy kézi kaszával vágtuk. 30 hold őszi árpánkat tudta csak learatni az aratógép, meg a kombájn a búzánkat. Nézze meg ezt a rozsot.

O

davisz az egyik kereszthez, kalászánál fogva kihúz néhány vékony szálat.

— Olyan erős ennek a szalmája, mint a vas. A magassága meg eléri a két métert Nehezen boldogult volna itt a gép, no meg zsupszalmára is szükségünk van. hát nekiálltunk, s learattuk magunk. Egyedül megtartott volna jó

szervezetének szervező titkára.

— Itt dolgozik a leendő KISZ-brigád is — mondta. — De ha erről a fiatal brigádról akar valamit megtudni, Jani bácsihoz menjen.

7

aní bácsit teljes nevén Bimbó Jánosnak hívják. Most a növénytermelési brigádot vezeti, de néhány hónappal ezelőtt még egyéni gazda volt.

Kilenc holdon gazdálkodtam — mondja lassan, majd megtörli gyöngyöző homlokát s cigarettára gyújt. — Márciusban léptem a szövetkezetbe, két lovamat s egyéb gazdasági felszerelésemet is hoztam.

— Sok dolga van a brigáddal?

— Nem akartam én ezt a tisztséget — feleli elkomolyodva. — Azt mondták, hozzáértő, jó gazda voltam egyéni koromban, megállóm a helyem a brigád élén is. A tagok is altatták, há> elvállaltam. Ter.yersot: munkával jár

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXVXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXX

M

onor határában, a budapesti műút mentén az izzó hőségben szorgalmasan munkálkodó embereket láttam a minap. A férfiak verejtékező homlokkal, barnára sült meztelen felsőtesttel, a nők vagy inkább lányok világos nyári ruhában dolgoztak. Látnivaló, a hatalmas rozstáblán nemrég végeztek az aratással, s a levágott kévéket rakják most nagy igyekezettel, összeszokott mozdulatokkal takaros keresztekbe. A monori Üj Elet Tsz 18 tagja serénykedett dicséretre méltó szorgalommal.

— Mi vagyunk a fiatal brigád — mondta nevetősen egy fiatal lány. Nem állt meg, csak úgy futtából szólt oda.

— De hiszen itt idősebbek is vannak — fordultam csodálkozva egy fiatalemberhez.

— Tudja, azért neveznek bennünket fiatal brigádnak, mert mi maid mindannyian a tavasszal léptünk be a tsz- be. En például másaik hónapja vagyok a szövetkezetben.

A fiatalembert, mint megtudtam, Badacsonyi Lás dó- nak hívják, s a tsz KISZ-