Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-02 / 153. szám
1959. JÚLIUS 3. CSÜTÖRTÖK 3 Okos9 megfantait tervek ! A termelőszövetkezeti mozgalom erősítésén munkálkodik a dunavarsányi tsz-fejlesztési bizottság Ez ev tavaszén, amikor Apor- kán és Taksonyban tömegesen írták alá a dolgozó parasztok a belépési nyilatkozatot, a közeli Bunavarsányon is sok szó esett a szövetkezésről. Beköszöntött azonban a tavasz, amikor legfontosabb dolog a szántások, vetések gyors elvégzése volt, s azt mondták a dolgozó parasztok a község vezetőinek: „lássunk csak munkához, és az aratás után majd beszélgetünk a termelőszövetkezetről”. Sem a község vezetői, sem pedig a dolgozó parasztok nem feledkeztek meg a tavasszal tett ígéretről, s most, mi- titán a dunavarsányi határban is rendre dől a kalász, egyre gyorsabban közeleg a „beszélgetés” ideje. Nem nagy község Dunavar- sány, hiszen a határ szántóterülete alig több 1200 holdnál, s a ténylegesen gazdálkodó parasztok száma pedig nem éri el a kétszázat. A pártszervezet vezetősége azonban jól felkészül arra, hogy amikor annak az ideje elérkezik, választ tudjanak adni a dolgozó parasztok kérdéseire, okos, megfontolt javaslattal állhassanak a község parasztsága elé. Már az áprilisban tartott tanács végrehajtó bizottsági ülésen arról tárgyaltak, hogy megalakítják a községben a termelőszövetkezeti fejlesztési bizottságot. A bizottság megalakítását a párt Központi Bizottságának decemberi határozata is előírja, s ennek szellemében cselekedtek, amikor alaposan kiválasztották, kik legyenek tagjai a termelőszövetkezet-fejlesztési bizottságnak. Amint az elnevezése is mutatja, a bizottság célja és feladata: győzelemre vinni a szövetkezeti gazdálkodás ügyét. Ezt megvalósítani pedig csakis olyan emberekkel lefhet, akik helyeslik és magukévá teszik a nagyüzemi gazdálkodás eszmét ilyen ’emberekből ala- hárwfáíífs' '"felejéh a 32 ’ftLgút'’6iZottság. Ä köziégi pártszervezet, a tanács, a KISZ, a Hazafias Népfront és a földművesszövetkezet vezetőin kívül tagjai lettek: Men- czel Gyula négy és fél holdas, Müller Antalné négyholdas és Böcsödi Károly hatholdas dolgozó parasztok is, akik a belépési nyilatkozat aláírásával is tanúságot tetjek, hogy hívei a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének. Megválasztották a termelőszövetkezet-fejlesztési bizottság vezetőségét is, az úgynevezett operatív bizottságot, A bizottság tagjai a megalakulás óta eltelt két hónap alatt sokat beszélgettek a dolgozó parasztokkal. E beszélgetések kettős célt szolgáltak: ébren tartották a dolgozó parasztok tudatában a szövetkezés gondolatát, megismerték azok véleményét, elképzelését. Hogy mennyire hasznos volt ez, világosan kitűnik a következőkből. A község vezetői úgy gondolták — miután tsz-község lesz Dunavarsány —, hogy egy termelőszövetkezetbe tömörüljenek a dolgozó parasztok. Arra alapozták ezt, hogy úgyis működik már egy termelőszövetkezet, a Szikra, amely rendelkezik tanyaközponttal, a szükséges gazdasági épületekkel stb. Nem vették azonban figyelembe — s ez a beszélgetések során tudódott ki —, hogy az egyéni parasztok, valamint a Petőfi és a Béke termelőszövetkezeti csoport tagjai nem szívesen lépnek be a meglevő tsz-be. Elmondották, hogy a Szikra 1949 óta — tehát tíz esztendeje alakult — gazdálkodik, és alig jutottak valamit előre, pedig kitűnő lehetőségeik vannak. Ma is ugyanannyi tagja van a szövetkezetnek, mint alakuláskor, s ez hűen bizonyítja, hogy a dolgozó parasztoknak milyen véleményük van a Szikra Termelőszövetkezet gazdálkodásáról. Azt mondják — különösen a Petőfi Tszcs tagjai, akik jobbára németajkúak —, hogy legyen három szövetkezet. A harmadik tsz megalakulását — amelyet előreláthatólag majd í Béke Tszcs tagjai alakítanak — az teszi indokolttá, hogy földjeik távol esnek a Szikra Termelőszövetkezettől. Az, hogy a tszcs-tagok és az egyéni parasztok bátran elmondják véleményüket és máris együtt tervezgetnek a tsz-szervező bizottság tagjaival, azt bizonyítja, hogy nem idegen számukra a termelőszövetkezeti gazdálkodás eszméje. Nem idegen még annak ellenére sem, hogy a meglevő termelőszövetkezet nem sok jó példát szolgáltatott eddig. Ügy tűnik, hogy a termelőszövetkezeti csoportokban való több éves gazdálkodás jó elő- iskola volt a dunavarsányi parasztoknak. A két tszcs-ben ugyanis a község parasztságának mintegy 80 százaléka gazdálkodik és csupán 20—25 jelentősebb földterülettel rendelkező paraszt él a községben. Kedvezően nyilatkoznak a dolgozó parasztok a szövetkezésről, de a község vezetői azt tartják: mégis komoly felvilágosító munkára lesz majd szükség és erre fel is készülnek. A felvilágosító munkára való jó felkészülést szolgálja a nemrég elkészített fejlesztési terv is, amely többek között foglalkozik azzal, hogy a tanyaközpontokat hol építik majd fel. Az operatív bizottság megbízta Merczel Gyulát, Ormándi Jánost és Malmos Józsefet, hogy készítsék el a község mezőgazdaságfejlesztési tervét. E terv segítséget nyújt majd ahhoz, hogy a helyi adottságoknak legjobban megfelelő gazdálkodást alakíthassanak ki a jövőben, de segít abban is, hogy zökkenőmentes legyen az új termelő- szövetkezeteknek a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérése. Ez utóbbi azért is látszik könnyebbnek Dunavarsányon, mint másutt, mert 1951-ben volt már földrendezés a községben, amikor is kialakították a nagyüzemi táblákat, s ezért újabb tagosításra már nem lesz szükség. A község parasztsága ismer. kedik azzal a gondolattal, hogy Dunavarsány még ez évben termelőszövetkezeti községgé fejlődik. Van idő meghányni- veíni a dolgokat, és amikor majd elindulnak a közös úton a dolgozó parasztok segítségével kidolgozott tervek alapján, már az első évben eredményesen gazdálkodhatnak. I i Ezt készíti elő és ezt segíti a jól dolgozó és előrelátó termelőszövetkezet-fejlesztési bizottság. — ms — Több mint egymillió utalványos JÚLIUS MG ÖTSZÁZEZREN KAPTÁK MEG TÜZELŐJÜKET A családok minden évben visszatérő . gondja a tüzelőbeszerzés. Erről és az építőanyag- ellátás helyzetéről a Belkereskedelmi Minisztériumban a következő tájékoztatást adták: Az idén a lakosság tüzelőellátása lényegesen jobb, mint az utóbbi évek bármelyikében volt. A SZOT részletfizetéses akciójára eddig kilencszézez- ren jelentkeztek, mintegy négyszázezerrel többen, mint 1957-ben. A növekvő igények kielégítésére az idei keretet további kétszázezerrel növelik. Október 15-ig ;— a fűtési idény kezdetéig — 1100 000 család pincéjébe, kamrájába szállítják a szenet, a brikettet és a fát. A tavalyi hatvanháromezerrel szemben az idén kétszázezer nyugdíjas kap kedvezményes tüzelőt. Július 1-ig 500 000 család kapta meg a tüzelőjét. Ebből Budapesten kétszázhar- mincezren váltották be utalványukat. A szállítás az előző évekhez képest lényegesen gyorsabb. Ehhez hozzájárul az is, hogy a TÜZÉP-telepekre egyenletesen érkeznek a küldemények és így naponta Budapesten 500—600, országosan pedig 1500 vagon tüzeíőt tudnak házhoz szállítani. Terebélyesedik a népfront-mozgalom a megyénkben Munkaiért? készül a megyei bízottsá gon Amikor bekopogtattam Nagy Elemérnek, a Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárának ajtaján, önkéntelenül is az a néhány évvel ezelőtti vélemény jutott az eszembe, amely akikoriban a népfront munkájáról elterjedt: a Hazafias Népfront csak koszorúz. Való igaz, - volt egy időszak, amikor a népfront-bizottságok, az ismert hibák miatt csak formális életet éltek. Elhalványult a munkájuk, hiányzott a szív, a lélek, a régi közös cselekvés nagyszerű lendülete. Ma már bármerre járunk az országban, mindenütt találkozhatunk munkájuk valamilyen eredményével. Gyűléseiken párttagok és pártonkívüliek vetik fel a legidőszerűbb témákat. Vitáikból kialakul a közös vélemény, a határozat. I Szívvel-lélekkel dolgoznak j megvalósításán, mert a közös I határozat él, hiszen a sajátjuk. 1 a maguk érdeke. Ezekkel a gondolatokkal lép- j tem be Nagy Elemérhez, vár- | va a választ, vajon most a I megyében mi foglalkoztatja a népfront-bizottságot? — Terebélyesedik a népfront megyénkben — mondotta. Az ellenforradalom után jó politikai atmoszféra alakult ki, amelyben megbecsülik és sokkal jobban értékelik a pártonkívüliek munkáját. Egy jelentés kerül az asztalra. A ceglédi népfront-bizottság küldte, Tóth József titkár aláírásával. A két oldalra gépelt sűrű sorokból csak a lényegesebbet jegyzetelem ki: júniusban az egyéniekkel kétszer látogattunk el különböző termelőszövetkezetbe. A Dózsa Népe Tsz-ben 60- an voltunk... június 25- én Rákóczi néven új termelőszövetkezetet szerveztünk Cegléden. A 320 hold földdel 38 taggal alakult Rákóczit 1500 holdas gazdasággá szeretnénk fejleszteni ... megkezdtük a városi fürdő építéséihez a gyűjtést. 350 aktívánk járja a várost, 600 00C forinttal szeretnénk hozzájárulni az építkezéshez ;.: — Milyen feladatokat akar megoldani a megyei bizottság, mik a közeljövő tervei? — Elsősorban segíteni azoknak, akik még nem látják tisztán célkitűzéseinket. Még több embert akarunk mozgósítani, hogy vegyenek részt a közös munkában, tegyenek javaslatokat városuk, községük ügyes-bajos dolgainak megoldására. Legfontosabb feladatunknak tartjuk a termelőszövetkezeti községek, a tszek munkájának segítését; E célt előadássorozatokkal, tapasztalatcserék szervezésével kívánjuk megvalósítani. Tudjuk például, hogy a közös gazdálkodásnak számos jogszabálya van, amelyet az ebben járatiéin emberek kevésbé ismernek. Ilyen az alapszabály, a 3004 és a 3004/i-es határozat, a szövetkezeti nyugdíj- törvény síb. Ezekről, előadásokat tartunk rpajd. A tél folyamán általános műveltséget fejlesztő, és szakmai, politikai előadásokkal kívánjuk bővíteni a lakosság ismereteit. Hasznos volna továbbá jogászokat, orvosokat felkérni egy- egy tsz patronálására. Sokat segíthetnek ily módon ők is a tsz-mozgalom megerősítésében. Gondolom, sok értékes javaslat kerülne felszínre, ha rendszeresen, például havonta egyszer falugyűléseket tartanának. A városokban „szabad akadémiát” rendeznénk a munkásság és az értelmiség részére. — Mint már az előbb említettem, új munkaprogram készül. Ezek, az itt felsoroltak azonban csak elgondolások, amiket"« fotzoUság,Hmegvitat és természetesen kiegészít. Tudom, bizottságaink munkáját nem lehet sablonokkal megszabni, nem is ez a célunk. Tervezetünk csak útmutató lesz. amelyből ami szükséges, a községekben megvalósítanak és a helyi legfontosabb teendőkkel kiegészítenek. Egy biztos, ha programtervezetünknek csak a fele is megvalósul, még erősebb lesz a népfront és még népszerűbb a politikája, mint eddig. — görner — Örvendetes javulás tapasztalható a tüzelő — a fa, a szén, a brikett és a háztartási koksz — minőségénél is. Különösen sokat javult a háztartási szén. A kereskedelem kívánságára a bányákból az idén már jobb. összetételű háztartási szén kerül a forgalomba, mint tavaly. Ugrásszerűen megnövekedett a brikettfogyasztás. Azelőtt csak Budapesten, Győr-Sopron, Baranya és Pest megyékben hoztak forgalomba brikettet, az idén már az egész országra, többek között az Alföldre is, kiterjesztették a brikettárusítást. Számottevő javulás mutatkozik az építőanyagok árusításánál is. Az év első hat hónapjában családi ház és egyéb építkezésekre a lakosságnak negyed milliárd téglát adtak el. Az év hátralevő részében a TÜZÉP-vállalatok újabb 390 millió téglát hoznak forgalomba, főként a mezőgazdasági területeken, ahol erőteljesen megnpvekedett az építkezési kedv. A tavalyinál lényegesen több cementet adtak el a lakosságnak. Mintegy 100 000 tonna, zömmel ötszázas port- landcementet hoztak forgalomba. szemben a múlt évi hatvanháromezerrel. Az építkezéshez szükséges faanyagból 30 000 köbmétert tudtak a lakosság rendelkezésére bocsátani. A faanyaghiányon azzal is segítenek, hogy egyre több előregyártott beton födámelemet kínálnak eladásra. A ceglédi piacon Kedden és pénteken van piac Cegléden. Ilyenkor százával cserél gazdát a baromfi, a tojás, de a halárusoknál is nagy a forgalom. Aztán egyre több az olyan háziasszony,;aki eltenni viszi a meggyet, egrest. Mérik a meggyet. Ez zésre lesz. befőÓriás harcsafészekre akadtak a Körösön .4 körösi halászok történetében ritka szerencse érte a kunszentmártoni Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet tagjait. Óriási harcsafészekre találtak a folyón. A megfigyelések szerint négy, egyenként 60 —-120 kilós óriásharcsa tanyázik a Körös kunszentmiklósi szakaszán. Az egyik harcsát — amely a tagok véleménye szerint a négy közül a legkisebb — sikerült kifogni. Hosz- sza 210 centiméter, súlya pedig 68 kiló. A gazdag zsákmányt a szolnoki Ligeti halászcsárdába szállították, ahol 250 személy részére készítettek belőle ízletes halászlevet. A Viharsarok Halászati Tsz tagjai folytatják a küzdelmet, hogy a másik három óriásharcsát is zsákmányul ejtsék. Hús a táskában van, most a zöldséget teszik mellé. Váróczi néni a piac egyik virágárusa. (Foto: Kinka) TERI NÉNI kezdik a hetet. Felállók a székről — mert csak állva lehetett szólni a főnöknőhöz — és mondom neki: „Kisasszony kérem, takaríthatunk?” Pulykavörös lett a „kisasszony” — hatvan felé járt a lelkem különben — s úgy ordít rám, hogy még az ollót is elejtettem ijedtemben: „Azt a jégentopo- góját! Tán randevúd van, hogy ilyen sürgős a dolgod?! Majd akkor takaríthatsz, ha én mondom!” Mondta is: úgy háromnegyed nyolc tájban .. 5 így telt el két esztendő. A harmadikban kezdtük ellesni a szakmát. De szószerint lesni, mert a „kisasszony” sose tanított bennünket, csak nagykegyesen megengedte, hogy- a cselédmunkát azontúl az első éves tanoncok végezzék, mi pedig nézhessük, mit csinálnak a segédek. Néha egy-egy férckiszedést, vagy gombvarrást is megengedett. No persze, így nem sokat lehetett tanulni. Az eredmény aztán az lett, hogy akinek több érzéke volt hozzá, az megtanulta, akinek kevesebb, azért hiába fizették három évig a havi tíz forintot, sose lett belőle női szabó. Belőlem sem lett, pedig én ügyes kezű voltam. De alig szabadultam fel, a „lcisasz- szony” elküldött: nem tudok neked munkát adni, fiam, nehéz idők járnak — ezt mondta. Hetekig csellengtem munka nélkül a szövőgyár előtt. Karácsony tájban rámmosoly- gott a szerencse: hathetes próa konfekció baidővel felvettek varrodába, 16 filléres órabérrel Hát ezért nem lett belőlem női szabó: ott mindent elölről kellett kezdenem, mert más a szabóság, meg más a konfekció varrás. Ha azt hiszi, hogy a gyárban jobb sorom lett, nagyon téved. Akkordbérezés volt, s majd eltörte mindenki a kezét-lábát, hogy valamit kereshessen. Dehogy foglalkoztak ott az új munkással! Még el is zavartak a régiek, ha mögéjük álltam nézni, mit, hogyan csinálnak! Azért csak megtanultam. Nehezen, a magam kárán, de megtanultam. Tizenkét évig ültem a gép mellett. Aztán ez már 1950- ben történt — elküldték meós- tanfolyamra. Utána a MEO csoportvezetője lettem. Most pedig — már öt éve — az ipari tanulókat oktatom. Sokszor elgondolkozom az életemen. Nem is tudják ezek a gyerekek, miiyen jó nekik! Órabért kapnak, ingyen tanszereket. meg 50 fillérért ebédet. Pestre viszik őket színházba, klubdélutánokat rendeznek külön, az ő tiszteletükre. A múltkor is tornaórára átvitték őket komppal a Pokol-szigetre: hadd legyenek minél többet jó levegőn. Ne higgye, hogy irigylem őket, csak fáj, amikor azt látom, hogy nem becsülik meg azt a sok szépet és jót, amit az államtól kapnak. Persze, nem mindegyik ilyen! Vannak köztük olyan szorgalmas kislányok, hogy öröm velük foglalkozni. Ez a kis szőke például, a Marika, nagyon derék gyerek. Több mint százötven tanítványom volt az öt év alatt, s a legtöbbjük szépen megállja a helyét. Még olyan is akad — mint Oravecz Irén, Cséial- vi Katalin —, akik két éve szabadultak fel, s már többet keresnek, mint a szakoktató. De- hát keressenek is: fiatalok, szépen akarnak öltözködni, meg egy kis staffirung is kell, mire férjhez mennek. Aztán milyen öröm az nekem, amikor jönnek hozzám: Teri néni, szeretettel meghívom az esküvőmre. Vagy jön a másik: Teri néni, látta már a kisfiam fényképét? _Ilyerukor döbbenek rá, hogy múlik az idő! öregszem..! Králik Lászlóné — vagy ahogy a Váci Kötöttárugyár asszonyai, leányai mondják: ,,mindenki Teri nénije" — elhallgat. Végigsétál a zakatoló varrógépek között, s itt is, ott is megigazít valamit. Marika, a „derék gyerek” — aki minden szót hallott — odasúgja: — Ne tessék elhinni, hogy öregszik! Fürgébb mindany- nyiunknál. Aztán meg..; az igaz, hogy néha kicsit rendetlenkedünk, vagy elégedetlenkedünk, de az nem Teri néninek szól. Öt nagyon szeretjük. Pontosan annyira, ahogy ő szeret bennünket.;. Mert szeret! Igaz, hogy néha megszid, de akkor is szeret. Érezzük mi az t. . ; Nyíri Éva « :. -. A mai fiatalok nem is [tudják, milyen más az életük, jmennyivel jobb nekik, mint : nekünk volt. Amikor az én > tanonc koromról beszélek nejkik. úgy hallgatják, mint a 'mesét. Mint egy „talán igaz : sem volt” — szomorú mesét. «Nem mondom, néha magam ;sem akarom elhinni, hogy én S voltam az, aki annyit végigpró- j háltam.; » ! 1935-ben lettem nőiszabó-tajnonc Horváth Ágnesnél. Övé «volt a legnagyobb divatszalon [Vácott. Havi tíz pengőt fizettek a szüleim azért, hogy : szakmát tanulhassak. De hát iszép kis tanulás volt az! Há- ! rom év alatt — míg nála tanultam — hatan voltunk nála ! tanoncok. Ez azt jelentette, ! hogy három évig a „kisasz- $szony” bőségesen el volt látóvá ingyen cseléddel! A há- | rom évből í $ kettőig takarítottunk, \ ^mostunk, vasaltunkj bevásá- J rolni jártunk a piacra, s a ^szakmához annyit se konyítot- 5 tunk, mint most egy ipari tanuló négy hét után. A munkaidőnk reggel 8-tól 12-ig, dél- ^ után 2-től este 7-ig tartott. Papíron. Mert gyakorlatban még ^ezután következett a takarítás: nekünk kellett a napi {munka után rendbetenni a $ műhelyt. $ Egyszer megtörtént, hogy $ ülünk a kis sámlikon, és szed- viük a fércet a ruhákból. A székesegyház tornyában kongatni
