Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-19 / 142. szám

1959. JŰNITJS 19. PÉNTEK «ft M£fi K^Cirlap Tótkomlós! tapasztalatok A termelőszövetkezeti jövedelemelosztás új rendszeréről és módszeréről A totkom.OSI Haladás Ter­melőszövetkezetben szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az állattenyésztésben még nagyobb létjogosultsága, na­gyobb ösztönző hatása van az eredményességi munkaegység jóváírása rendszerének, mint a növénytermelésben. Amíg az utóbbiban az új elosztási rendszer csupán a munkaigé­nyes növények termelésére szorítkozik, addig az állatte­nyésztésben — kevés kivétel­lel — mindegyik itt dolgozó tag eszerint kapja jövedelmét. Ezt azzal magyarázták a termelőszövetkezetek vezetői, hogy az állattenyésztésben sokkal kézzelfoghatóbb, egy­szerűbb és könnyebb a vég­termék szerinti elszámolás, mint a növénytermelésben. Az állattenyésztésben vég­terméknek számít, a tej és a különböző tejtermékek, a gyapjú és a hús. Általános ér­vényű gyakorlat az állatte­nyésztés mindegyik ágában, hogy semmi másért nem írnak munkaegységet. Kivételt ké­peznek ez alól a pásztorok, akik a nyári legeltetések ide­jén a növendékekre ügyelnek. Tehát sem fedeztetésért, sem éltetésért, sem pádig válasz­tásért nem jár munkaegység, amint azt az olyan termelőszö­vetkezetekben teszik, ahol a munkaegység-könyvben meg­állapított normák alapján szá­molják el a gondozók jöve­delmét. Az érthetőség kedvéért ál­latfajonként külön-külön is­mertetjük a jövedelemelosztás módját. A szarvasmarhatenyésztés­ben nem egyöntetűen állapítot­ták meg a végtermékek után írandó munkaegység mennyi­séget. Az elszámolás szerint van nagy tehenészet, törzste­henészet, növendéknevelés és szarvasmarha-hizlalás. El kell mondani azt js, (hogy egyes is­tállókban, áHól azonos jellegű,' illetve,azonos hasznosítású ál- lsttík vannak, ott a gondozók­nak nem külön-külön számol­ják el naponként a végtermék utáni részesedést, hanem az egész istállóban termelt tej mennyiségét együttesen írják és hónap végén számolják el egyenlő arányban. Miként történik az elszámo­lás a nagy tehenészetben? Két munkakört állapítottak meg, illetve két munkáért ír­19,6 százalékos értékesítés alatt kg-ként 26.6— 21,5 százalékos értékesítésnél kg-ként 21,»—23,5 százalékos értékesítésnél kg-ként 23.6— 24,5 százalékos értékesítésnél kg-ként 24.6— 25,5 százalékos értékesítésnél kg-ként 25,6 felett kg-ként nak munkaegységet: gondozá­sért és takarmányozásért. (A gondozók egyben fejik is az állatokat.) Minden száz liter kifejt tej után 1,217 munkaegy­séget adnak a fejőnek. A ta- karmányos minden 100 liter tej után 0,569 munkaegységet kap. A borjakat a választáskor lemérik és kilónként a gondo­zók 0,084, a takarmányosok pe­dig ugyancsak kilónként 0.3 munkaegység-jóváírásban ré­szesülnek. A törzstehenészetben a gon. dozók 100—100 liter tej után 0,636 munkaegységet kapnak, tehát kevesebbet, mint a nagy tehenészetben. Ugyanak­kor a leválasztott borjak után kilogrammonként 0,336 mun­kaegységet kapnak, tehát lé­nyegesen többet, mint a nagy tehenészetben. Az arányokat azért állapították meg ily rhódon, mert amíg a nagy te­henészetben elsősorban a tej­termelés a fontos, s ennek nö­velésére ösztönzik a gondozó­kat, addig a törzstehenészetben — ahol mindegyik állat TBC negatív — az utódok felneve­lésére fordítják a gondot. A növendékeknél a válasz­tástól a héthónapos korig el­ért súlygyarapodásért kilón­ként 0,108 munkaegységet ír­nap a gondozók javára. A növendékmarha hizlaldá­ban egy kiló súlygyarapodásért C,108 munkaegységet kap a gondozó, az elapasztott felnőtt marha kilónkénti súlygyarapo­dásáért 0,100, a lefejő tehené­szetben pedig kilogrammon­ként 0,050 munkaegységet ír­nak jóvá. Az utóbbinál a kifejt tej ICO literje után 1,70 munka­egységet adnak. A sertéstenyésztésnél a jö­vedelem megállapításánál ugyancsak nem a gondozott állatok száma a mérvadó, ha­nem a leválasztott malacok súlya. A sertésgondozó a levá­lasztott malacok után kilón­ként 0.177 munkaegységet kap. A süldögondózók a leválasztás­tól 45 kilóig gondozzák az állatokat. Minden kiló súly­gyarapodásért 0,03 munka­egység-jóváírásban részesül­nek. A sertéshizlalásnál nemcsak a ráhizlalt súlyt, hanem a da­raértékesítési százalékot is fi­gyelembe veszik a munkaegy­ség-jóváírásnál. íme a táb­lázat. 0,018 m.-egys. 0,020 m.-egys. 0,022 m.-egys. 0,024 m.-egys. 0,026 m.-egys. 0,028 m.-egys. A juhtenyésrtésben minden 100 liter tej után 3,20 munka­egységet kap a juhász, s egy- egy kiló gomolyáért 0.20, a leválasztott bárányok súlya után pedig kilónként 0,07 munkaegységet írnak javára. 29— 30-as rendement kg-ként 30— 31-es rendement kg-ként 32— 33-as rendement kg-ként 33— 34-es rendement kg-ként 34— 35-ös rendement kg-ként 35— 36-os rendement kg-ként 36— os rendement kg-ként A növendékeknél egyéves ko­rig a súlygyarapodásért kilón­ként 0,07 munkaegységet ad­nak. A gyapjú termelés után a tisztaságtól függően az aláb­bi táblázat szerint adják a munkaegységet. 0,254 munkaegység 0,262 munkaegység 0,278 munkaegység 0,288 munkaegység 0,294 munkaegység 0,302 munkaegység 0,308 munkaegység nyésztők évi átlagkeresete és még annak tíz százaléka. Lehetséges, hogy az olvasó­ban a sok számadat olvasása közben keletkezett egy olyan gondolat, hogy új jövedelem- elosztási rendszer rengeteg ad­minisztrációs munkával jár és a tagság számára idegen és nehezen megérthető. Nos. ami az adminisztrációt illeti, nyu­godtan állíthatjuk, hogy a tsz-ekben alkalmazott rend­szernél semmivel sem ad több munkát. Ezt bizonyítja az is, hogy két könyvelő, egy pénz­táros — aki egyben kézirat­táros is — és a magtáros fog­lalkozik „úgynevezett” papír­munkával. Az üzemegyság- vezető-helyettesek végeznek ugyan adminisztratív munkát, de ők a termelés irányításá­ban is részt vesznek. Bárme­lyik 1800 holdas és 220 tagot számláló tsz-ben leköt annyi embert és időt a könyvelés, mint a tótkomlósi Haladás Tsz-ben. Arra a felvetésre pedig, hogy a tagság számára idegen és nehezen megérthető az új jövedelemelosztási rendszer, ezt válaszolhatjuk: számtalan tagot megkérdeztünk és mind helyeselte a jövedelemelosz­tásnak ezt a módját és meg is magyarázták a lényegét. Vala­mennyien azt mondták, hogy sokkal könnyebben figyelem­mel kísérik jövedelmüket most. mint három évvel ez­előtt. A Pest megyei vendégek az utolsó napon elmondották ta­pasztalataikat a tsz vezető­ségének, mind az eredményes­sági munkaegység jóváírásá­nak rendszeréről, mind pedig a látottakról. Különösen nagy­ra értékelték azt, hogy a tsz vezetői — a Tudományos Aka­démia segítségével — eredmé­nyesen munkálkodnak egy olyan elosztási rendszer kidol­gozásán. amely az eddigieknél még érdekeltebbé teszi a tag­ságot a termelékenység nö­velésében és kevesebb okot ad a tagság közötti meg nem értésre. Azt is megjegyezték azonban, hogy a tótkomlósi Haladás Tsz adottságai és gazdálkodásának iránya lé­nyegesen különbözik a legtöbb Pest megyei szövetkezetétől, amelyek jobbára kertészkedés­sel, gyümölcs- és szőlőterme­léssel foglalkoznak. Nem lenne tehát szerencsés az új elosz­tási rendszert minden változta­tás nélkül alkalmazni Pest me­gyében. Ezt egyébként a tsz vezetői is hangsúlyozták. Legalább ugyanilyen hiba len­ne azonban az is, ha a tót­komlósi látogatás eredmény­telen maradna s a hasznos ta­pasztalatokat nem használ­nánk fel megyénkben a tsz- gazdálkodás további fellendí­tésére. Nekünk is ez volt a célunk cikksorozatunkkal. Mihók Sándor 1963 április elsején inául a Dunai Cement- és Mészmű első egysége Interjú Holecz Balázs elvtárssal, az ÉM Mész-és Cementipari Igazgatóságának vezetőjévé! Több olvasónk fordult hoz­zánk azzal a kéréssel, ismer­tessük a Vác mellett felépí­tendő Dunai Cement- és Mész­művel kapcsolatos terveket, el­képzeléseket. Kérésükkel fel­kerestük Holecz Balázs elvtár­sat. az Építésügyi Miniszté­rium Mész- és Cementipari igazgatóságának vezetőjét, aki a következőket mondta el munkatársunknak: — A Dunai Cement- és Mészmű telepítése 1950-ben kezdődött el Vác környékén. Ezé n ki lencszázöt venháro. inig nyolcvanmillió forin­tot használtunk fel az előkészítő munkákra. Ebből az összegből utakat épí­tettünk a kőbányához, elkezd­tük a kommunális beruházás megvalósítását és így .tovább. Már a kötélpályát is leszállí­tották, azonban akkor felsőbb rendelkezésre abba kellett hagyni az építkezést. Elég hosszú szünet után, 1955-ben fogtunk ismét hozzá az előkészületi munkák elvég­zéséhez. Felszereltük a kötél­pályát, amely a leadóállomás­sal együtt már elkészült. Há­rom és fél kilométernyi vas­úti töltés is kész, hidakat épí­tettünk, hozzáfogtunk a terep- rendezéshez, de az ellenforra­dalom ismét megszakította a folyamatos munkát. Az elmúlt év novemberében kaptunk utasítást, hogy készít­tessük el a cementmű terveit a Német Demokratikus Köz­társaság dessaui cementművé­nek szakembereivel. A tárgya­lás megtörtént, melynek alap­ján évi egymillió tonnában ha­tároztuk meg a Dunai Cement- és Mészmű kapacitásúi. Ez a mennyiség kétszerese a ma­gyar cementipar felszabadulás előtti teljes termelésének. Az épületek és a berendezés tervezése elkezdődött. A gépe­ket is az DNK-ból kapjuk. Német barátaink vállalták a berendezés felszerelésé­nek irányítását és azt is, hogy segítenek bennünket az üzemeltetés kezdeti ne­hézségeinek leküzdésében. Ezek a szakemberek már sok száz cementgyárat terveztek és segítettek üzembe helyezni szerte a világon, tehát óriási tapasztalattal rendelkeznek. A tervek folyamatosan ér­keznek hozzánk. Ez idő alatt elvégezzük a még hátralevő előkészületi feladatokat. Június elsején a kivitelező vállalatok felvonultak a helyszínre. Foly­tatódik a tereprendezés, a csa­tornázás, az utak építése. Be­fejezzük az iparvágány építé­sét, műhelyeket, irodákat, rak­tárakat és lakásokat építünk saját terveink alapján. A gyárépület alapozását a jövő januárban, vagy február­ban kezdjük el attól függően, hogyan érkeznek majd a ter­vek. Ha nem lesz fennakadás, a jövő év második negyedében már közel 1500 emberre tesz szükségünk az építkezésnél. A munkaerőt legnagyobbrészt Vácról és környékéről kíván­juk biztosítani. Terv szerint 1963 április el­sején kezd termelni a cement­mű első egysége és 1965-től már teljes üzemmel kell ter­melnie. 1963-ban, az első egy­ség elindulásával már 150 ezer tonna cementet kapunk az új üzemből. A Dunai Cement- és Mész­mű egyáltalán nem lesz ártal­mas sem a dolgozók, sem Vác város, sem a környék lakossá­gának egészségére. Három, úgynevezett Leport-kemence- egységben készül majd a ce­ment, űj technológiával. A gyár teljesen automati­kusan működik, berende­zése megfelel majd a leg­modernebb követelmények­nek. Mindössze 1400 emberre lesz szükség kiszolgálásához, mér­nökökkel és más szakemberek- ■■ .................................—­kel együtt. (A bélapátfalvaí üzemben 1100 ember termel évi 160 ezer tonna cementet. Ennyi a különbség az új, mo­dem és egy régi üzem kö­zött.) Felhívtuk német kollégáink figyelmét, hogy úgy tervezzék meg az üzemet, mintha gyógy­szertárak közé telepítenék. El­jöttek a helyszínre, tanulmá­nyozták a körülményeket, és a tapasztalatok alapján mindent elkövetnek annak érdekében, hogy pormentessé tegyék a gyárat. A gyártás valamennyi üteme zárt térben, automatikusan tör­ténik. ugyanígy a töltés is. Te­hát az üzemen belül por nem képződhet. A keletkezett por zöme a kéményeken szállna ki, de mindenüvé elektromos por- talanító berendezéseket sze­relnek. így csak minimális mennyiségű, rendkívül finom por. szinte gőz alakjában tá­vozik a kéményeken. Ez sem rontja a levegőt, mert a ké­mények 120 méter magasak lesznek és az állandóan ural­kodó északi irányú szél mesz- sze túl viszi a városon, sőt eloszolva a levegőben, még talán az országhatárokon túl­ra is jut belőle. Tehát a leve­gő szennyeződése szinte válto­zatlan marad, s így a Forte­gyáriak aggodalma is alapta­lan. Vácott erdősávokat kíván­nak telepíteni a cementmű és a város közé. (Véleményem szerint az előbbiek alapján ez teljesen felesleges, tehát kár lenne ilyen célra igénybe ven­ni a jó termőföldeket.) A váciaknak és a környék­belieknek nem kell félniök et­től az üzemtől, ellenkezőleg, büszkék lehetnek arra, hogy náluk épül fel az ország legkorszerűbb és legnagyobb cementműve. Farkas István ff Hinterberger Gyula köteke­dő természetéről közismert Gö­döllőn. Ez a részeges, tőröl- metszett huligán sok embert bántalmazott már. s mégis éve­ken át büntetlenül tehette ezt. Hintenberger ugyanis legen­dákat költött magáról: elhí­resztelte, hogy ő a rendőrség szolgálatában álló magasrangú nyomozótiszt, a község elöljá­róival a legjobb barátságban van, s aki ellene feljelentést tesz, az a legrosszabbra szá­míthat. Az egyébként is félel­metes termetű szélhámos fe­nyegetését készpénznek vették, s nem merészkedtek feljelen­tést tenni ellene. A többszörösen büntetett Hinterberger legújabb tettei­nek sorozatát megismerve megdöbben az ember; de nem­csak az ő bűnei miatt, hanem a Gödöllői Járásbíróság érthe­tetlen eljárása láttán is. Ugyanis Hinterberger Gyula bűnügyében május 27-én tar­„Gödöllő réme" ellen folyik az eljárás tották meg az első nyilvános tárgyalást. Ekkor az ügyész in­dítványozta, hogy az eljárás tartama alatt Hinterbergert helyezzék előzetes letartózta­tásba, mert jelenleg is fenyegeti az ellene feljelentést tevő­ket. A Gödöllői Járásbíró­ság azonban az ügyészi in­dítvány elfogadását nem tartotta indokoltnak. Akik Hinterbergert ismerik, azok előtt semmi kétség afelől, hogy amíg ez az ember szabad­lábon van. addig minden gaz­tettre képes. De lássuk a tény­állást: 1957 februárjában az Erzsé- betkert kapujánál Király Mik­lóst, az erdőigazgatóság veze­tőjét ütötte le orvul. 1957 őszén a 3. sz. Italbolt­ban megtámadta Duha Lajost és ököllel több ízben arcul ütötte. Duha akkor orvosi bi­zonyítványt nem szerzett be, s A váci Sztáron Sándor Általános Gimnázium kollégistái a tanítás befejezésétől bizonyít­ványosztásig hasznosan töltik el a vakáció első napjait. Azt még nem tudják, hány ötöst visznek haza, de azt igen, hogy óránként négy és felet kapnak forintban gyomirtásból. Haj­naltól késő délutánig tépdesik a gazt a váci Kossuth Tsz virágkertészetében. Jelenleg a szagosbükköny-táblán irtják a gyomot, hogy a magtermelésre szánt bükköny szépen fej­lődhessék. Órabérükből 50 fillért, a most érettségizett gimnazisták megajándékozására ajánlottak fel, és annyira tetszik nekik ez a munka, hogy jövőre az egész vakációra szóló szerződést akarnak kötni a Kossuth Termelőszövetkezettel. feljelentést sem tett ellene, mert lélt Hinterberger bosszú­jától. 1957. március 19-én, ugyan­csak a 3. sz. Italboltban, vere­kedést kezdeményezett. Előbb Szőke Györgyöt, majd az an­nak segítségére siető Herbai Józsefet támadta meg, több ízben megütötte és súlyos sérü­léseket okozott neüi. 1958 nya­rán Rábai Gyulát az italbolt­ban minden ok nélkül arcul- ütötte. néhány nap múlva ugyancsak az italboltban Udri Jánost és Plachi Istvánt verte meg. Múlt év szeptember 29-én a vendáglátdipa-ri vállalat gödöl­lői kisvendéglőjében egy idősebb férfit támadott meg. akinek védelmére kelt Sier Miklós gödöllői lakos. Ekkor Síért is meg­támadta. A védekezésül használt hara­pófogót kicsavarta annak ke­zéből s áldozata fejét azzal •' verte be. ! Szeptember végép a gödöllői ! autóbusz-megállónál várakozó ! Szitás Lajost támadta meg. : akit minden ok nélkül arcul I ütött. Az ütés következtében | Szitás a fö'dre esett és arc- í csontja eltörött. i _ 1959. február 8-án, a hajnali i órákban, a Gödöllői Járási : Tanács épületében rendezett : zártkörű táncmulatságot za- • varia meg. ahová egyébként ■ senki sem hívta meg őt. Itt i °'áh Andor országgyűlési pót- : képviselőbe kötött bele, akit szóváltás közben a kezében le­vő sörösüveggel arculvágott. S hogy hány hasonló ügye volt, az eddig még nem derült ki, mert sokan, akiket Hinter- bcrger bántalmazott még ma sem mernek feljelen­tést tenni ellene, tartva bosszújától. Gödöllő lakosságának az a kérése: tegyenek végre pontot a Hinterberger-ügy végére, te­gyék ártalmatlanná ezt a ga­rázda. a társadalmi együttélés szabályait semmibevevő sze­mélyt. (d. j.) is érdekeltek a termelés növe­lésében. Az elnök például minden 100 mázsa búza után 3,15, 100 mázsa cukorrépa után C.69. 1000 liter tej után pedig 0,4 munkaegységet kap. Le­hetne tovább is sorolni a számadatokat, de mivel első­sorban az új elosztási rend- ; szer elvi és gyakorlati megis­mertetése a célunk, részletekre, azaz az össz-számadatok is­mertetésére nem térünk ki. Lényeg az, hogy az elnök minden fajta termésből, illet­ve termékből részesül, helye­sebben a mezőgazdasági ter­mékek 100 mázsája, a tejnek ; pedig 1000 literje után írnak javára munkaegységet. A fő- i könyvelő, az elnök jövedelme- j nek 90 százalékát kapja, az adminisztrátor pedig a fő­könyvelő jövedelmének 60 szá­zalékát. Az üzemegyr-ég-veze- , tők részesedése: az állatte­A lógondozásért darabon- I ként és havonként 3.4C mun­kaegységet adnak a kocsisok­nak. Az állattenyésztőknél is be­szélni kell arról, hogy minek az alapján kapják a munka­egység-előleget. Mindegyik munkakörnél egyhavi átla­got állapítottak meg. amely­nek alapján a havi munkaegy­ség-előleget kiadják. A tehe­nészetben havi 40 munka­egység a biztosított munka­egység-előleg, a takarmányo- soknál havi 35 munkaegy­ség, és a juhászoknál ugyan­csak 40 munkaegység. A vezetőség jövedelme ugyancsak a növénytermelés­ben és az állattenyésztésben bevezetett elosztási rendszer alapján történik. Ily módon tehát nemcsak a tagok, ha­nem az elnök, a főkönyve­lő és az üzemegység-vezetők „Reszketnek“ a gyomok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom