Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-19 / 142. szám

PEST use i'/Círlap 1959. JÚNIUS 19. PÉNTEK Gondolatok egy könyvtárban Verőlény es júniusi koré délután. A pilisvörösvár könyvtárban még csend é nyugalom fogad. Fcgarass) Mihály a könyveket rendez geti. Lassan indul a szó. Sol mindenről. Arról, hogy a; emberek befogadták-e agyuk­ba és szívükbe a könyveket látogatják-e a könyvtárat.- Az­tán meg arról, hogy égj nagyközség könyvtárának irá­nyítója, Sizervezője — aki pe­dagógus is — hogyan látja a; olvasót, a község kulturáltsá­gának helyzetét. Szó esik em­beri dolgokról: az élet tá­masztotta egyéni, érzelmi vál­ságok levezetésében ssgíthet-e a könyv és ha igen, akkor hogyan? A „száraz” statisztikáról: nyolcszáz tagja van a könyv- •tárnak, ebből háromszáznegy- vennégy a munkás, tizenhá­rom a dolgozó paraszt, hat­vanegy az értelmiségi, két­százhetvenhat a tizennégy éven aluli és negyvenkilenc a tizennégy éven felüli diákok, $ középiskolások és egyetemis- £ ták seáma. Szó esik arról is, | hogy mond-e valamit ez a | ^.fárasztó és unalmas” statisz- ^ tikai adat, ha figyelembe | vesszük, hogy a felszabadulás | előtt a községnek nem volt « könyvtára, csak a bányász-1 kaszinónak volt párszáz köny- S ve s ezeknek néhány olvasója | is a felsőbb rétegekből ver- ^ buválódott össze. (Az elmúlt ^ vasárnap. egyetlen könyvtári nap négy órája alatt kilenc- veniketten fordultak meg a könyvtárban.) Az ember, é’ete eorán sok mindent megszerethet, meg­kedvelhet, rabulejtheti egy- egy szenvedély. így például az irodalomszeretet is! Foga- rassy Mihály, a könyvtár ve­zetője az elmúlt évtizedben sok ilyen emberrel találko­zott. Idősebbekkel és fiatalok­kal, fizikai munkát végzők- N kei, bányászokkal, parasztok- 5 kai, értelmiségiekkel egyaránt, akik megszerették a könyve­ket s a könyvtár felé induló első lépéseiknek ma már az * el maradhatatlan rendszeres § látogatás a folytatója. Egész § családok járnak ide. Hogy § csak kettőt említsünk közű- ^ lük: Mariok Lajos, felesége, S fia és leánya; Sterba Ferenc, ^ felesége és leánya és a töb-1 biek egyik legkedveltebb szó- rakozása ma már a könyv. ^ És á fiatalok? ök talán a leglelkesebb olvasók! A könyv-« tár számukra — a nagyvilág. ^ A könyvek, kötetek pedig e vi- ^ lág meghódításának eszközeit ^ jelentik. Hódítást, amely segíti birtckbavenni az ismeretlen $ országok, hegyek, rejtelmes ős- ^ erdők, a végtelen tengerek az § ég mérhetetlen magasságának^ és a föld mélyének titkait. ^ Mely Jtaronfogja őket és bonta- ^ kozó értelmük előtt kitárja a S tudományok kapuit, teret és $ ; ösztönzést nyújt fantáziájuk ^ szárnyalásához. ^ ( Miért van olyan becsülete és ^ , forgalma a község könyvtáré- i, nak? Talán valami remek és S. kevesek által ismert fortély az ^ ^ oka? Vagy talán féltveőrzött ^ „műhelytitok”? A kultúrtevé-$ ; kenységéért nemrégiben kitün- ^ ' tetett Fogarassy Mihállyal tör- i tént beszélgetés meggyőzött s • róla, hogy nincs ilyesmiről szó. $ ; Akkor? ... Hivatásszereteté- ^5 ben, a körültekintő és széleskö- ^1 rű szervezőmunkájában, az új- ^1 nak, az érdekesnek az embe- ^ 1 reket mágnesként vonzó ötle- s 1 teknek a megvalósításában, a s lakosság érdeklődésének, igé- 5 1 nyének ismeretében van a ti- ^ 1 tok nyitja. S. íme a vonzóerő néhány tár- . gyi bizonyítéka. A könyvtár v 1 nem egyszerűen csak könyvtár, s , hanem a község egyik kultúr- i, központja, ahol az egyik ho-i, napban az Igazmondó juhász^, és a Hófehérke szerepel az al- s, ta’ános iskolások rendezess-s ben. a másikban Csokonai-ver- i seket, népballadákat adnak dő | országosan ismert művészek. | Jancsó Adrien Suranyi Ibo- i lva. Nagy Marian. A fiata.okSj részére vitaesteket rendeznek ^ a párválasztásról., a hazafelét-^ re való felkészítésről. írok, —S' Kőszegi Imre. Gergely Mártáéi — látogatnak el, könyveket es i : EZ let által fel vetetett kérde- , seket vitatnak meg a Könyvtár ^ - falai között a község fiataljai-^, val Csoda-e ha a zuhogo eső ^ 1 sem tudja otthontartani az em-^ bereket? Jönnek, s míg a nagy ^ . szemű esőcseppek verik az^, ereszt és az ablakokat, benn a‘ 1 Befejeződtek a gödöllői Irodalmi Séták Ez csendül ki va­lamennyiük szavá­ból, minden monda­tából. Tjarátkozunk. Ki- ■EJ ki a maga éle­téről beszél. Alfred Werner a halbertstaadti kul- túrkombinát egyik vezetője. Érthető te­hát, hogy minden érdekli itt nálunk, ami a kultúrával összefügg. A viseg­rádi ásatások és a múzeum értékes kincsei, az ifjúsági tábor kulturális éle­te, s az. hogy a tá­borban üdülő ma­gyar munkás- és parasztfiatalok a hétköznapok során mivel töltik szabad­idejüket. Már eddig is számos termé­keny beszélgetés zaj­lott le közte és a magyar fiatalok kö­zött. Azt térvezi, amint hazatér, elő­adáson számol majd be a halbertstaadti s kultúrkombinátban a magyar fiatalok kulturális életéről. Csudaszép terv, valóban. Pedig Alf­red Werner pihenni jött. Mégis... A pi­henés nála többet jelent, mint egyszerű szórakozást. A ma­gyar és a német if­júság barátságának elmélyítését. E z a gondolat ve­zette ide Otto Esche tanárt is, a potsdami Testneve­lési Főiskola ad­junktusát. Budapes­ten például első útja a Testnevelési Főis­kolára vitt. Ahogy ő mondja: „Fontos fel­adattal bíztak meg odahaza. Jövőre sze­retnénk megvalósí­tani a két testneve­lési főiskola tanárai­nak és diákjainak cseréjét. Ez lenne az első lépés. S a má­sodik: szakmai leve­lezést indítani a magyar és a német tanárok között.” Wunderschön! Erre is találóan illik ez a jelző. Akár arra, amit a többi, itt üdülő potsdami ta­nár és tanító mesélt. A politechnikai ok­tatásról, amelyet az elmúlt tanévben már valamennyi német általános iskola felső tagozatában és min­den középiskolában már bevezettek. S ahogy idáig ér a beszélgetés, a feltű­nően magas, szőke Renata nyomban me^tegyzi: a tel­towi Műanyagkutató Intézet is patronál egy középiskolát. Jóllehet, ő még csak huszonhárom éves, de már több alka­lommal tartott elő­adásokat a diákok­nak. Kezdetben kissé szorongva, feszélye- zetten, hiszen maga is csak nemrég ke­rült ki az iskola padjaiból, ám a Nyolc hónap után a huszon­kettedik előadással véget értek a november elején megkezdett gödöllői Irodalmi Séták". Közel" egy év termese között váloga­tunk, áinllkór az előadások, a hallgatók létszámát végleg ösz- szeállítjuk a népművelési év statisztikája számára. Egy aránylag kis olvasóte­remben, kölcsönkért székek­kel, lelkes előadókai és vers­mondókkal, huszonkét alka­tiig egy esztendeje, hogy a Dabasi Járási Földművesszö­vetkezeti Központ a járási székhelyen könyvesboltot nyi­tott. A bolt nagy forgalmat bonyolít le, nemcsak helyben, hanem a járás egész területén Is. Különösen nagy volt a forgalom a nemrég lezajlott könyvhéten. Képünkön Ku- csera Ágnes könyvet kínál eladásra. (Gábor Viktor felv.) Szabadtéri színpadot avatnak Érdligeten Érd község művelődési ta­nácsa, Mátyás király híres vadászkastélya, a Kutyavár alatt elterülő strandfürdő fes­tői környezetű parkjában, tár­sadalmi munkával szabadtéri színpadot létesített, melyet jú­nius 20-án, szombaton este iro­dalmi és zenei esttel nyitnak meg. A műsoron Dobozy Imre Kossuth-díjas író, Fodor József és Simon István Kossuth-díjas, valamint Csuka Zoltán és Fe­kete Lajos költők adnák elő műveikből. Fadgyas Imre énekművész és Kürthy Éva énekművésznő énekszámokkal szerepelnek. A megnyitást megelőző órákban Érd és Érd­liget között tízpercenként köz­lekedő külön autóbuszjáratot indítanak. Budapestről pedig a Móricz Zsigmond körtérről sűrű időközökben közlekedő autóbusszal lehet a sportszálló mellett' fekvő szabadtéri szín­padot megközelíteni. Az est tiszta jövedelmét a Magyar Vöröskereszt javára fordítják. /////////////////////////. ÉVZÁRÓ HANGVERSENY A megye zeneiskoláiban is megkezdődtek az évzáró hang­versenyek. Egy héttel ezelőtt a felsőgödi Bartók Béla zene­iskola hallgatói mutatták be tudásukat a szépszámú közön­ség előtt, most vasárnap pedig a fóti kultúrotthon zeneisko­lája rendez évzáró hangver­senyt. Az érdeklődés máris igen nagy a községben. BALLAGÁS í ! ; 5 Megvallom, először gyerekes dolqgnak tartottam. ; ; Miért kell általános iskolában ballagni. Hiszen a bállá- | ; gás, az iskolától való hagyományos búcsúvétel — hogy \ ; úgy mondjam — gimnáziumi „specialitás”. Valahogy úgy \ i éreztem, hogy ez az egész ceremónia nem lesz más, mint j : a nagyobbak, a középiskolások majmolása, formaság, \ \ mely látványos külsőségeivel, közhelyes búcsúszózataival j ! olcsó könnyeket van hivatva előcsalogatni néhány érzé- i ! kenyebb lelkületű szülő szeméből. Nem így történt. Bizony, most egy kicsit szégyenhez- \ j nem kell gyanakvásomért. A pilisi általános iskola nyol- j : cadik osztályának búcsúja valóban búcsú volt, igazi, i ! őszinte, emberi búcsú, olyan, amilyennel csak. természe- \ \ tes, érző emberek válhatnak el egymástól. A külsőségek \ ! helyett a legbensőbb érzések megnyilvánulásai könnyez• ; ! tették meg a jelenlevőket, a hangzatos szónoklatok helyett i ! Leskó Sándor igazgató egyszerű, emberi szavai bocsátót- ; : ták útjukra a „kirepülőketA legmeghatóbb talán a he- ] \ tedikes Szudolvszky Zsuzsika búcsúztatója volt, aki a \ ! harmadik szó után igazi, őszinte sírásba tört ki, többet \ mondván ezzel mindenkinek mindennél. S amikor Kuzs- . ! ma Ilona, a szeretett osztályfőnök mégegyszer visszave- ! zette régi termükbe fiait és lányait, hogy néhány „anyai” i tanáccsal lássa el őket — bizony ő sem tudott sokat be- ! szólni. Csak nézte hosszan, fátyolos szemekkel a gyereke- \ \ két. akiket ő indított el az igaz emberség szalcadékos \ \ útján. i Igen, jogos az általános iskolások' ballagása is. Ma- j ä napság talán indokoltabb, mint a gimnazistáké. Hiszen a \ \ felszabadulás óta az általános iskola a „nagyobb egység”, j ! oda nyolc évig járnak a tanulók, míg a gimnáziumban \ j csak négy évet töltenek. S míg a középiskolákba a szél-] ! rózsa minden irányából futnak össze, itt a gyerekkori ját- \ \ szótársak, közeli^ utcák, szomszédos házsorok régóta jó ] ! rtaitássáaban élő. kicsiny lakosai vannak együtt nyolc j ; évig, akiknek első. nagy életszakaszát valóban a nyolca- \ \ dik osztály elvégzése zárja le. Hát hogyne kívánnának \ \ őszintén, igaz emberi szívvel elbúcsúzni egymástól azok. j j akiknek első naovobb emberi közösségét jelentette az ál- \ l taláros iskola? Tiz-eaynéhánvan gimnáziumba mennek, a ! j többiek dolgozni, a legkülönbözőbb helyekre, új közössé- \ \ nekbe kerülnek, de az első közösség valahogy olyan, mint j > az első szerelem. Fmléke mindig a legkedvesebb. Hát jó utat, pilisi nyolcadikosok, álljatok helyt min- ! ! denütt, gyarapítsátok tovább az alma mater útravalóját!! I És bocsássatok meg nekem, hogy előre megmosolyogtam ! i búcsúzástokat. amelyen később inkább könnyezni szeret-! ! tem volna, mint mosolyogni... i Baranyi Ferenc i 'c*****+ss*s*s**sssssssssssssssSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* lommal láttuk vendégül azo­kat, akik a költeményeket, a klasszikus muzsikát kedvelik, szerétik. 1232 ember jött el a téli. és tavaszi hónapok, estéin, hogy Grieg és -Bizet, Marimée és Ibsen, Verdi és Dumas, Sha­kespeare, Erkel, Tóth Árpád és Kosztolányi művészetét megismerve, gazdagabban tér­jenek haza. Dicsérendő, szép vállalkozás volt ez a könyvtár vezetősége részéről. S hogy jó úton halad az elképzelés, azt mindennél jobban bizonyítja a kistarcsai és a kerepesi vendégszereplés, ahol a költészet szeretete száz­hetven, illetve száztizennégy embert vonzott a díszlet, jelmez és a rivaldafény nélküli kis do­bogók elé. A hosszú évtizede­ken keresztül mellőzött műfaj — amely a fővárosban is csak hosszú harc után jutott önálló színpadhoz — ma már a fal­vakban, az egyszerű emberek körében is megtalálja és elfog­lalja az őt megillető helyet. A klasszikus . muzsika, az operák alapos megismertetése, a drámai és az operairodalom összekapcsolása szintén szeren­csés lépésnek bizonyult. Ami­kor a közvéleménykutató ívek visszakerültek hozzánk, töb­ben azt kérték, hogy ne csü­törtökre tegyük a jövő szezon­ban a zenés irodalmi esteket, mert a rádió is akkor közvetít operát. Voltak olyánok, akik öperabérletük megváltását az itt kitűzött napodtól teszik függővé. És jöttek javaslatok, tanácsadások a jövő év műso­rával kapcsolatban is. Az elmúlt hónapok tapasztar lata, az eddig elért eredmé­nyek arra köteleznek bennün­ket, hogy a jövő népművelési évadban létrehozzuk a járási irodalmi színpadot. A helyi előadások mellett útra kelünk Arannyal és Petőfivel, Radnó­tival és József Attilával, azok­hoz az egyszerű falusi dolgo­zókhoz, akikről ők annyiszor és olyan szeretettel írtak. Úgy gondolom, hogy ezzel segítünk az iskolák irodalomóráinak és megszerettetjük a felnőttekkel is népünk költőit, íróit. A tájelőadások mellett a gö­döllői műsor is elkészült. Vic­tor Hugo és Shakespeare; Schiller és Gogol, Tolsztoj és Radnóti váltogatják majd egy­mást. Melléjük csatlakozik az évszakok költészete, a dráma- irodalom nagy monológjai és dialógjai: Goethe, Belasco, Puskin irodalmát Gounod, Puccini és Csajkovszkij muzsi­kája színesíti majd. Ladányi István tudósító 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Dzsungel könyve Nagy sikerrel játsszák filmszínházaink a Kipling-regény nyomán készült Dzsungel könyve című színes angol fű­met. Főszereplője az egykor kitűnő hindu gyermekszínész: Sabu. harmadik-negyedik előadás után már annyira megszerette ezt az újszerű mun­kát, hogy a legszí­vesebben hetenként felkeresné az isko­lát. ATénven-öten kezd­ik tűk a beszélge­tést. de mire idáig érünk a szóban, va­gyunk már vagy húszan-huszonöten is. Hívás nélkül jönnek német bará­taink, hogy vallja­nak életükről, mun­kájukról, mindarról, ami szép és nemes számukra csakúgy, mint a mi szá­munkra. Van, aki a gyár kulturális éle­téről beszél vagy a vidéki tanítók nagy munkájáról: hogyan formálják át a fal­vak kulturális arcu­latát. Mások a né­met filmgyártásról vagy éppen legutolsó színházi élményük­ről vallanak. Mun­kások és tanárok, technikusok és na- rasztfiatalok. Kül­sőre, de beszédben és gondolkodásban is soltszor különböznek egymástól, egyben azonban mégis közös az elképzelésük: a kultúra szeretetében és a barátság elmé- ; lyítésében. S erre megint csak annyit mondhatunk.: Wun­derschön! Csodaszép' Prukner Pál WUNDERSCHÖN!... S okan mondták, sokféle jelen­tőséggel. . Marlise Funke Potsdamból a viseg­rádi fellegvár le­nyűgöző arányaira értette. A halbert- staadti Alfred Wer­ner a Dunakanyar festői szépségéről áradozott így. Otto Esche potsdami ta­nár a nógrádverö- cei sátortábor nagy­szerűségét dicsérte vele. Mások a szí­vélyes fogadtatást, a rémek ellátást, a meglátogatott gyá­rak munkásainak baráti köszöntését illették ezzel a szó- val. A legtalálób­ban mégis Renate Jakubigk, a teltowi Műanyagkutató In­tézet huszonhárom éves kémikusa fo­galmazta meg mon­dandóját: Csoda­szép. hogy itt va­gyunk! Itt, Magyarorszá­gon, a nógrádverő- cei sátortáborban. Német és magyar fiatalok — együtt. Igaz barátokként. Valóban csodaszép, hiszen ez a baráti találkozás oly ne­mes gondolat je­gyében született, mint /> béke gondo­lata. Az, hogy ma magyar és német fiatalok együtt tölt­hetik V'iri szabad- sáoukat: a békét erősíti. könyvtár termében visszafoj­tott lélegzettel figyelik Kőmű­ves Kelemenné és Kádár Kata történetét. S áz előadások után mindenki elhatározza: ismét eljövök. A könyvtárnak sok barátja van. Az 1958 őszén újjászer­vezett könyvtárbarátok köre rendszeresen dolgozik. Sokan vállalnak munkát, hogy a könyvtár mindig kulturált, tiszta és áttekinthető legyen. A könyvtári munka is újabb és újabb ötletekkel gazdago­dik. A könyvek között vol­tak olyan kötetek, amelyeket sohasem kerestek és a könyv­táros sem nagyon ajánlotta olvasóinak. Amikor aztán a „szabad polc” rendszert be­vezették és a tagok nem ka­talógus után, hanem saját maguk, szemtől szeme néz­hették végig a polcra rakott 1 könyveket, akkor történt az ^ az érdekes dolog, hogy több ^ olyan könyv is olvasóra ta- ^ Iáit, amelyről senki sem hitte | volna ezt. Elsősorban politi-1 kai és tudományos művek. 5 Az ember, ahogy látja a § mozdulatlanságában is eleven ^ könyvtárat, a hallottak és ta- ^ pasztaltak alapján úgy érzi, ^ hogy Pilisvörösvárott jó ke- ^ zekben van a kulturális élet, ^ a könyvtár irányítása. Arra ^ gondolok, hogy a napi mun- ^ kájuk mellett kulturálódna::, ^ olvasnak és művelődnek az ^ emberek. Hat az irodalom ... ^ Hat, formálja a ma embe- ^ rét, értelmet csiszol, érzelme- ^ két gazdagít, vidámságot köl- < csönöz az élet nehezéhez. És 5 segítséget ad épülő társadéi- ^ műnk útjainak egyengetésé- ^ hez... ^ Nyuli János | A könyvek sikere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom