Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-10 / 134. szám

rrs ?

MU.

WClrlap

1939. JÜN1US 10. SZERDA

Kultúrotthonról — kultúrotthonra

verseny négy napig tart, és máris nagy az érdeklődés iránta.

•k

A nagykátai—ócsai kultúrotthon közös zenekara is részt vesz a Dunakanyarban a tánczenekari fesztiválon. A héttagú zenekart Fucskó István vezeti. Minden szombaton Nagykátán játszanak, minden második vasárnap pedig az ócsai kultúrottiionban. Mint mondják, a nagykátaiak ezzel harmadszorra .„kitörtek” a községből, hiszen nemrégiben részt vettek a megyei színjátszó fesztiválon, majd a járási népi tánc seregszemlén mutatták be tudásukat, és most Nagymaroson szerepelnek a tánczenekari fesztiválon.

★

Űj darabot próbál a nagykőrösi városi művelődési ház és a helyi földművesszövetkezst színjátszó együttese; Milju- tyin: Nyugtalan boldogság cíEgy mondatban már szóltunk új lírajárói. Nem a sejtés, hanem a tudás adja költészetének mindinkább teljesedő varázsát és hitelét. Kifejező ereje a plebejus forradalmár ereje. Költészetének társadalmi s egyben, emberi mondanivalóját a dunántúli zsellércsaládból való származás határozza meg, s adja sok versének népdalszerű alaphangját, ám a kultúrált, modern hangsúllyal ötvözve.

Könyvkiadásunk azzal, hogy Jankovich Ferenc összegyűjtött verseit közreadja, nagy hiányt pótol. Darázs Endre

Már több mint másfélezren tekintették meg a ceglédi Kossuth Múzeumban Veér László középiskolai tanár-festőművész kiállítását. A tárlatot május 20-án nyitották, s június 15-ig tekinthető meg a művész hatvan festménye.

//w///////////////////////////////////////y

v/////////>

Hegedűs László:

cA tánc íhuitpbt

(A Pest megyei népi táncosok találkozója után)

Amit manapság annyiszor hiányoltam: a tánc, a dal elém tárult a parki est fényei közt, szlovák, magyar.

Szép volt a félig-idegen, különös — szokatlan — vidám.

S mikor lányaink, fiaink léptek porondra; sok vidám, keserű gondom és lázam igazolódott perc alatt: milyen vétek sutba vágni lomként, mi kincsnek ránk maradt. Enyelgő játék, szerelem, kigyúlt kedv, büszke és szilaj.

Együtt lobogtam fölcsapó kedvük vidám lángjaival.

Testük mozgása, lábaik dobogó ifjú üteme s a hol vad, pajzán, vagy szelíd, komoly és bánatos zene meggyújtott, fölkavart. Vérem s lábam taktust vert. Száz tusán, bajon általjutott szívem úgy csüngött, a dal ritmusán, mint mikor húszéves fővel könnyű-lábú, hetyke legény, verbunkost jártam egyedül , a kocsma tágas közepén.

Az ősök ropták valaha, lakzin, bál közben és toron.

S a csárdást, melyre boldogan lépett velem egy táncosom ...

Abony, Nagykőrös, Pest maga, s eljött vendégül Debrecen, hozva egy táj, egy nép külön vágyát, kedvét hűségesen.

Felső Kaposvölgy. rossz falum s a híres falu: Döbrököz tudnak e még a szving helyett ilyen csodát? mely lenyűgöz s járod magad is, úgy érzed.

Villogó csizmákkal velem s velük ropta büszke táncát egy darab ős történelem ...

Gödöllő 1939. május.

I

rpávoli rokona, unokaöccse-*■ vagy sógora lehetne ez a jugoszláv film annak az emlékezetes másiknak, amelyiknek ezt a címet adták: A félelem bére. Akik ez utóbbit látták, bizonyosan emlékeznek még reá, hiszen azt a filmet igazán nem lehet elfelejteni.

A Rendszáma H—8 témája hasonló lehetőségeket tartogat. Sőt, azzal, hogy expozíciójában (bevezetőjében), megmutatja az autóbusz utasainak és a vele összeszaladó teherkocsi vezetőjének a sorsát, még nagyobb lehetőséget teremt arra. hogy a néző — előre tudva a végzet szándékát — rokonszenvvel, aggodalommal kísérje a film hőseinek útját.

Hogy ez mégsem sikerül, annak oka nem a témában rejlik. A bevezetés és befejezés között a „halálraítéltek“ mindennapos cselekedeteit látjuk, olvasnak, udvarolnak, töprengenek a maguk kicsiny vagy nagy gondjain,, mit sem sejtve rohannak óránkénti nyolcvan kilométeres sebességgel a halál felé. És itt kínálkozik a kedvezőtlen összehasonlítás: A félelem bérében a nitrcglice- rint szállító szerencsétlenek tudják, mit vállaltak. Tudják: az életüket teszik kockára — az életükért. Ha nem akarnak bizonyosan éhen pusztulni, válla’niok kell a pusztulás kockázatának bizonytalanságát. Itt, a Rendszáma H—8-ban viszont éppen azért laposodik el a történet, mert- az utasok a véletlen szeszélyétől függően cserélik ki helyeiket, ülnek előre, a „halálhelyekre“, amelyek ped'g az induláskor még üresen kínálták magukat. A csupasz véletlen pedig ritkán izgalmas. A félelem bére című film megtekintésekor a hősökkel együtt verejtékezett a néző, a Rendszáma H—8 esetében — habár tudjuk, hogy egy sereg ember elpusztul — a hősök feltétlen nyugalma átragad a nézőre is, annak ellenére, hogy tudjuk: ők kilométerről kilométerre közelebb kerülnek a halálhoz.

És ezzel együtt az alapjában helyes eszmei mondanivaló is megváltozik. A film így leginkább arra figyelmeztet, hogy ne üljünk gépjárműveknél az elülső helyekre, mert azok veszélyesek.

Ez a megállapítás kissé túlzott ugyan, mégis, sok igazság van benne. Igazán feszült akkor lenne ugyanis a film- történet, ha — kiindulva A félelem béréből —, a hősök tudnák: mit vállaltak.- Csak a példa kedvéért: ha indulás előtt hír érkezne az autóbusz- megállóhelyre: késve indulnak, mert a csatlakozó járat kocsija összeütközött egy másikkal és az elülső helyeken helyet foglaló utasok megsebesültek vagy meghaltak. Ha erről beszélgetnének a mi utasaink is, ha emiatt mindenki irtózva meredne a „halálhelyekre“, de később — ahogyan a film helyesen indokolja —, mégis elfoglalnák azokat (az anya, hogy katonafiáról hírt halljon; az újságíró, hogy udvaroljon; a kisfiú, mert apjában csalódott stb.) — röviden: ha a hősök tudnák hogy a helycserével kockázatot vállalnak, a feszültség mérhetetlenül magasra nőne, s nem a szürke unalom lepné a nézőt, miközben az alapjában jó alapgondolatú filmet szemléli.

SZALMAÖZVEGY

vXXXXX\XXXW.XXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXX\X\XXXXX'

Történet egy mosógépről

'tssssjsj/sssssssss/ss/sss/sfssssssf/s//ssssssAr*sssssssssyss/sysssss//ssss/ss/'Ssssssss,

Évek óta távoli jó barátok ők ketten: Kovelcsik

Gyuláná és egy négyszögletes, fehérre zománcozott csoda, amiről manapság egy háziasszony éppúgy álmodozik, mint a tizenhatévesek a Moszkvicson érkező csinos fiatalemberről.

Egy mosó-facsa- ró gép. Ez volt az asszony szíve-vá- gva. Már ki is választotta. S valahányszor a Népboltban járt, melengette, simogatta a tekintetével. És sóhajtott. Mert pénztárcájában lapuló tízeseknek és százasoknak más volt a rendeltetésük. Hat gyereke van. A legnagyobb menyasszony, a legkisebb óvodás sorban. Igaz, három dolgozik már közülük, de a fiúk súlyemelők, bőséges ennivalóra van szükségük és ruha, cipő és kelengye is kell.

Maradt hát a teknő, és később egy kölcsönzött mosógép, amit kisebbik fia, Sándor cipelt át a másik épületből alkalmanként. (Legalább gyakorolta a súlyemelést.)

Pár héttel ezelőtt a nagy fia célozgatott valamire. Aztán a másik ejtett el ná- hánfí szót. így hámozta ki Koval- csikné végül, hogy Éva, Gyula meg Sándor „összeesküvést” szőttek. Hárman összeadtak annyi pénzt,

vető

csaljon a könnyen elérzéke- nyülő nézők szemébe.

Jobban átgondolva: végülis nem a történet, hanem a nézőpont a hibás. Ha nem a férfi nézőpontjából, hanem a valóban szerelmes leány szemléletéből kiindulva fényképezték volna a filmre, akkor ugyanez a történet más rezümével végződnék.

A sablon téma sablon feldolgozása azonban korántsem jelenti azt, hogy a film szövegírója és rendezőbe nem talált sok életteli apróságot, nem forgatott érdekes, nagyszerű fényhalású, igazán filmszerű jelenetet. Ezt az erényt nem lehet és senki nem akarja elvitatni tőlük. De éppen ezek a részek juttatják eszünkb^ Balázs Béla ma már klasz- szikus tételét:

„A nagyvárosok modern kispolgársága hirtelen felfedezte az apró valóságokat, hogy segítségükkel elfea.e az igazi valóságot saját szemei elől... Innen származik az újabb filmek élethü, kitűnő részletei és hazug, . ostoba cselekménye közötti, már régóta érezhető ellentmondás is.

A tárgyilagosságnak ez az új fanatizmusa, az élet apróságai megfigyelésének ez a féktelen öröme, a mindennapi motívumoknak ez a túlzott hangsúlyozása: menekülés a részletekbe az egész elöl.”

A részleteik realizmusa a Szalmaözvegy esetében sem elégítheti ki a nézőt, aki nem elégszik meg az úgy- ahegyan összecsrizélt család szirupos történetével, nem tartja megoldásnak a leány kiugratását az ablakon (ha nem lesz öngyilkossá, vajon hogyan fejeződnék be a történet?) — a néző nálunk és mindenütt az Egész realizmusát várja, amivel bizony ez a film az adósunk maradt.

G. L.

>

mű operettjét. Ugyanebben i az időszakban másik csoport; is készül: másfélévi huzavona.ä

V

után sikerült megalakítani a $ cigány népi együttest, 40 tag-; gal, fiatalokból és idősebbek- ^ bői, akik máris megkezdték ^ annak a cigány népi játéknak $ a próbáját, amelyet augusztus 5 20-án, a szabadtéri színpadon ^ akarnak bemutatni. Ugyanott ^ adnák elő a Nyugtalan bol-1 dogságot is. $

A nyári idényben nagy és $ örvendetes változáson megy $ át a művelődési ház színház- ^ terme. A városi tanács 60 ezer $ forintos hozzájárulással or- $ vosolja azt a hibát, amelyet | már lapunk hasábjain is szó- ^ vá tettünk: felemelteti a néző- $ teret. A művelődési ház veze- í tőinek teljes öröméhez már ^ csak az hiányzik, hogy a kor- $ szerűvé alakuló színházterem- ^ be jó székeket is kapjanak, a $ meglevőkkel pedig a kultúr- ^ otthon egyéb helyiségeit búto- ^ rozíhassák be. $

s

^zeretik a Dunántúl kőiO tőit néhány jelzővel — általános jelzővel — jellemezni, szinte beskatulyázni a bírálók, akik e munkát avult recept szerint végzik. E jelzők közé tartoznak: harmonikus, idillikus, latinos. Törvényszerűnek .tartják, hogy a lágyívelésű pannon dombok szülötte nem lehet más, mint harmonikus, a napsütötte, balatoni tájékról érkezett költő más nem lehet, mint idillikus s a római települések romjaival telehintett országrész dalosa csak latin költők örököse lehet.

Mennyire alcsó megoldás volna ez a sablonizálás, arra a legjobb példa Jankovich Ferenc nagylélegzetű, rap- szódikus, mélységeiben néha. ellentmondásos lírája. Ellentmondásai nem az eszmeiség ellentmondásai — a költő mindig hű népéhez, osztályához s az őszinte, harcos humanizmushoz.

Ellentmondásai, enyhítve s helyesebben: ellentétei — a teljes mellett egyes verseit is jellemzik. Ugyanegy — és nem is terjedelmes — versében meglelhetők a jelen és a múlt, a nehéz harag és a békéid szelídség, az erő és a gyengédség, a stílusbeli modernség és régiesség páros ellentétei. Minden vers egv- egy, külön és mégsem különös világ. Nem öncélú témákért tömörülnek a költői képek, de minden Vers, a leg- líraibb is: mondanivaló, valami közös problémáról az emberi közösségnek.

Jankovich politikus költő, a szó legnemesebb értelmében. Tőle igazán messze all a frázishalmozás, a művészi színvonal önkényes leszállítása. Ha elődeit keresnénk, megállhatunk Berzsenyi és Vörösmarty mellett. Nern utánzójuk, hanem ' tanítványuk, a jó tanítvány minden lelkes alázatával és öntudatosságával. A szárnyaló óda. a nagyröptű elégia, az indulat és a vívódás egyaránt közel- állnak hozzá — mindezek igaz mestere.

Mértékkel és okosan használja, amit nagy elődeitől tanult. Jankovich ódái lendülete a ma kérdéseit mintegy továbblendíti derűs tudatossággal az emberi jövőbe. E költő mindig előttünk jár egy levéssel — s egében sok költőtársa előtt is — nem jós. nem látnok, hanem elkövetkezendő dolgok biztos tudója.

írásaiban az ellentmondásokat a múlt emlékei korbácsolják fel — gyűlölettel vonultatja el őket szemeink előtt, de még e versek mélyén isy tengernyi nyugalom van, s a népében bízó költő derűje. Ez jellemzi régebbi költészetét.

amiből megvehettek a mosógépet. Ezer forintot kifizettek az üzletben. a többit havonként, részletre. Öltözködésük, szórakozásuk és saját külön kis tervük megsínyli majd, de mindennél többet ér, hogy anyuka — aki beteg asszony; a szívével bajlódik évek óta — saját mosógéppel moshat.

És ma már a Kovaicsik-család szigetszentmiklósi otthonában ott büszkélkedik a négyszögletes, fehérre zománcozott csoda, amely immáron nemcsak mos és facsar, hanem a gyermeki szeretetet is jelképezi.

B. Kőszegi Ibolya

Q'yjbályos „háromszögfilm”.

A feleség kisfiával hosz- szabb időre a tengerpartra utazik, a szalma férj kihasználja ideiglenes özvegységét, kalandot keres — és talál, azután visszaérkezik a család, a kikapós férj — mintegy bűntudatától vezérelve — kitakarítja a lakást, majd. kitakarítja lelkiismeretét is: szakít a lánnyal, aki végül inkább életéről mond le, mint szerelmeséről.

Ennyi a szabványtörténet, amely legfeljebb abban különbözik a többi hasonló háromszögfilmtől, hogy szereplői — a szövegkönyv szerint — egyszerű emberek, a főhős gyári munkás, a leány gépírónő. Nem véletlen, hagy ;hangsúlyozták: a szövegkönyv ;szerint. mert eltekintve attól \a néhány képtől, jelenettől, ' amelyek üzemben mutatják ; be a szalmaözvegy amorozót,

• semmi sem mutat annak mun- ! kás voltára.

\ De ez lenne a kisebbik hiba. '■ A nagyobb: a szokvány törté- \ netet szokványos módon áol- I gozza fel a film. Nem ad t újat, nem nyál a mélyre, ; nem elemez, nem keresi ki !azokat a pszichológiai pille- ereket, amelyekre egy ilyen ! kaland épül.

S

> Sőt, mi több, igazi feszültségre sem teremtenek lehetőséget a film alkotói. Már :eleve úgy állítják be a történetet, hogy a férfi nem ; mindent elhamvasztó érzelmi \ lángban ég, csaik szál gyufa jmellett melegíti öregedő szí- ; vét. Könnyen lemond a lány- ! ról, valósággal megnyugszik, Imikor megszabadul tőle és a ; leány öngyilkossága, azt kö- ; vető gyónása nem szolgál j,más célt, csak azt, hogy a \film elérje a kellő hosszúságot és még néhány könnyet

Rendszáma H—8

Cjplbii, szlultáz, if ő dűlőm

fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSá

Jankovich Ferenc összegyűjtött verseiről

Gazdag programot ígér a hét vége megyénk kultúrottíhonai- ban. Különösen a zenekedvelők számára jelent majd élményt a Dunakanyarban megrendezésre kerülő tánczenekari fesztivál.

A fesztiválon hat tánczenekar vesz részt, közülük két hivatásos és négy kultúrotthon- ban működő zenekar. A program már szombaton este elkezdődik Nagymaroson, amikor a zenekarok másfélórás váltásokkal este 7 órától hajnali fél 4-ig játszanak a művelődési házban. Ezt a műsort a rádió is közvetíti.

A tánczenekari fesztivál vasárnap délután 3 órakor szakmai bemutatóval folytatódik Visegrádom, a szabadtéri színpadon. Itt a program Virág Vera és Patasi Lenke énekszámaival bővül. A zsűriben Zsoldos Imre és zenekarának tagjai is részt vesznek. A hangulatról Brachfeld Sigfrid gondoskodik, aki az egyes műsorszámokat konferálja.

Vasárnap este 8 órakor fejeződik be a fesztivál Nagymaroson. ahol a Magyar Rádió kisegyüttese Pergő ritmusok című műsorával szórakoz- : tatja a zenekedvelőket. A zá- | ró műsorban fellép Bilicsi i Tivadar és Sárcsi Katalin is. j

A tánczenekari fesztivál: célja a stílusos, melodikus: tánczene népszerűsítése, kü- | lönös tekintettel a magyar ze- i neszerzők műveire.

*

Az elmúlt vasárnap törteli j színjátszók jártak Cegléden. Az ; öt éve működő színjátszó cső- ; port a pedagógusnap alkal- \ mából Bródy Sándor „A tani- , tónő” című színművét adta : elő. A színjátszó csoport iga- ■ zolta jó hírnevét (a tavaszi já- i rási fesztiválon is sikert aratott), és bár az első felvonás ’ vontatottan Indult, később : „belejöttek”, és a 250 főnyi! nézőközönség tapssal jutái- j mazta szorgalmukat.

★

Már holnap megkezdődik az; abonyi zeneiskola évzáró: hangversenye az abonyi Petőfi ; művelődési házban. A hang- ;

Kulturális mozaik a gödöllői járásból

f A gödöllői fiú és leányis- ^ kola színjátszói és táncosai !j 6-án és 7-én bemutatták az | Este a fonóban és az Ecseri (j lakodalmas című népi. ille- (f tőleg táncjátékot az agráregyetem nagytermében. A ^ táncokat Lencsés Rezső ta- $ nár tanította be, az énekkart $ és a zenekart Winkler Nán- ^ dór karnagy vezényelte.

* I

Nagy sikerrel mutatkozott $ be a kistarcsai általános is- í kola szülői munkaközösségé-! nek színjátszó csoportja szom- j baton este Csíki Gergely A | buborékok című háromfelvo-! násos színművének előadó- ! sávaí. Az előadást Csizma- $ dia Istvánná tanárnő ren- j dezte.

* \

Június 28-án, Cegléden S

tartandó megyei énekkar: 1 fesztiválon a gödöllői járás-! ból Isaszeg, Pécel és Csömör 5 kórusa vesz részt.

Ladányi István ! tudósító j