Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

1959. JÚNIUS 7. VASÁRNAP "'TfCirlap 7 [Ml TÖRTÉNT A HÉTEN? [ Nicaragua... Laosz... Szingapúr... Genfben a nyugatiak semmit sem tettek a megegyezésért t genfi külügyminiszteri értekezlet első /j négyheti tanácskozása után még mindig nem született konkrét megegyezés. Mint a pénteki nyilvános tanácskozásokon kiderült, a nyugati hatalmak nemhogy közeledtek volna a realitásokra épült szovjet álláspontkoz és javaslatokhoz, hanem továbbra is ragaszkod­nak merev, tarthatatlan pozíciójukhoz. Sőt, a nyugat-berlini kérdéssel kapcsolatban el­hangzott amerikai és angol megnyilatkozá­sokból kitűnik, hogy a nyugatiak nem szán­dékoznak megszüntetni a megszállási rend­szert Nyugat-Berlinben, hanem szeretnék azt kiterjeszteni Berlin keleti övezetére is, vagyis bekebelezni az NDK fővárosát. Erről termé­szetesen szó sem lehet és a kérdés ilyen meg­közelítése nem vezethet semmiféle előrehala­dáshoz. A legközelebbi napok mutatják majd meg a világnak, milyen eredményeket várha­tunk a genfi értekezlettől. Heti külpolitikai összefoglalónkban ezúttal választ adunk olvasóinknak a világ három tá­voli országában végbemenő jelentősebb kül­politikai eseménnyel kapcsolatos kérdésekre. Mi történik Nicaraguában? Nicaraguában — Közép- Amerika 148 ezer négyzetkilo­méternyi területű és 1,3 millió lakosságú „banán-köztársasá­gában” — a hét elején forra­dalmi események kezdődte'-' a Somoea-féle diktatúra meg­döntése -rdekében. Az összefo­gott ellenzéki erők általános sztrájkot hirdettek Somoza el­nök kormánya ellen, amire vá­laszul a diktátor elrendelte a rögtönbíráskodást, s az alkot­mányos jogok felfüggesztését. Managua, a főváros utcáin az éjszakai kimenőtilalom alatt a katonaság és a rendőrség bár­kit felszólítás nélkül lelőhet... A nicaraguai felkelőcsoportok a kormány légitámadásai elle­nére két fronton folytatják a harcot, elfoglalták Vivili váro­sát és Managua ellen készü­lődnek. Közép-Amerika e kis „ba­nán-köztársaságában” — ahol az Egyesült Államok két nagy „ültetvényes” monopóliuma, a United Fruit Company és a Standard Fruit and Steamship a gazdaság kulcspozícióit kezé­ben tartja — most ismét fel­kelt a nép a diktatúra ellen. Nicaragua kormánya az Egye­sült Államok egyik leghűsége­sebb vazallusa Közép-Ameri- kában, amit elég csupán azzal bizonyítani, hogy a nicaraguai diktátor csapatai 1954-ben részt vettek a guatemalai de­mokratikus Arbenz-kormányt megdöntő katonai intervenció­ban, majd a Costa Rica-' lice- rális kormány ellen szerveztek katonai támadást. 1957-ben Honduras! támadta meg Nica­ragua, s azóta is megszállva tart egy olajban gazdag hondu- rasi területet. Sornoza diktatúráját most veszély fenyegeti, s a diktátor félelmében azonnal kérte az Amerikai Államok Szerveze­tének (amelynek az USA is tagjá) kztonai beavatkozását a felkelés elfojtása érdekében. Az Amerikai Államok Szerve­zetének tanácsa Washington­ban azonban Kuba és Venezu­ela kormányának ellenzése folytán, eddig csupán adat­gyűjtésre kapott felhatalma­zást. Nyilvánvaló azonban, hogy az Egyesült Államok kor­mánya felkészül a katonai be­avatkozásra, mert a venezue­lai és a kubai forradalom sike­re után a nicaraguai diktatúra megdöntése csak tovább fokoz­ná a latin-amerikai országok­ban szinte láncszerűen terjedő amerikael’enes • forradalmi mozgalmat. Bárhogy is végződjenek a ni­caraguai események, ezek a je’enlegi ecuadori (ahol a hé­ten sztrájkmozgalom robban­tott ki hatalmas válságot, s a tüntetők ellen tankokat vetet­tek be), valamint a columbiai, paraguayi és argentiniai sztrájkmegmozdulások és tün­tetések bizonyítják, hogy La- tin-Amerikában gyökeres vál­tozások vannak folyamatban, amelyeknek lényege: függet­lenné válni a kizsákmányoló amerikai imperializmustól! Mi húzódik a laoszi provokációk hátterében ? A „Millió Elefánt Országa” — ahogyan a laosziak nevezik a Laoszi Királyságot — ismét a világlapok első. oldalán sze­repel: a reakciós- és nyugat- barát Púi Szannanikon kor­mánya katonai provokációkat hajtott végre a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ha­tárán. A hátsó-indiai félszi­geten, a Kínai NK, a Viet­nami DK, Dél-Vietnam, Thai­föld és Kambodzsa közé ékelődve fekszik 236 ezer négyzetkilométeres területen a másfél milliós lakosságú Laosz. Az ország az 1954-es genfi egyezmények értelmé­ben független és szuverén lett a francia gyarmatosítók­tól és fegyverszünetet léte­sített a két laoszi tartomány­ban a franciák elleni harc­ban alakult Patet-Lao ellen­állási mozgalom kormányával. Laoszt 1955-ben felvették az ENSZ-be, majd a semlegessé- gi politikát folytató Szavanna Fúrna kormánya és Szuva­nuvong herceg, Patet-Lao kor­mányfője megegyeztek a pol­gárháború beszüntetésében és koalíciós kormányt alakítot­tak. Ilyen előzmények után éle­ződött ki ismét a helyzet, ami­kor az elmúlt év augusztusá­ban a reakciós politikai erők magukhoz ragadták a hatal­mat, lemondatták a semle- gességi és SEATO-ellenes po­litikát folytató Szavanna Fá­mát. A reakciós Púi Szanna- nilton kormánya egy évi telj­hatalmat követelt a nemzet- gyűléstől, belső „tisztogatást” kezdett, letartóztatták a ha­ladó baloldali elemeket és a volt Patet Laó-i vezetőket. A terrorhadjárat során a kirá­lyi csapatok most támadási intéztek a Patet Laó-i fegyve­res .erők ellen, s jelenleg har­cok folynak a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ha­táránál. Az események összefügge­nek a hatalmas mértékben megnövekedett amerikai fegyverszállításokkal és azok­kal az amerikai tervekkel, amelyek szerint Laoszt, amely közel fekszik a népi Kínához és Vietnamhoz, be akarják vonni a SEATO agresszív ka­tonai paktumba. Ez termé­szetesen ellentétes az 1954-es genfi megállapodásokkal, s a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya levéllel fordult az 1954-es genfi kon­ferencia két elnökéhez, Sel- wyn-Lloyd angol és Gromiko szovjet külügyminiszterhez, hogy sürgősen vizsgálják meg a laoszi helyzetet, amely ve­szélyekkel terhes és polgár- háborúval fenyeget. A laoszi események mögött az amerikai imperializmus agresszív tervei húzódnak meg, amelyek háborús tűzfé­szekké akarják kiépíteni Laoszt. Mi a szingapúri baloldali győzelem jelentősége ? „A makacs vénember dühödt cselekedete komoly következményekkel járhat" Sajtójelentések és nyilatkozatok Adenauer legújabb elhatározásáról A Pravda bonni tudósítója egy szociáldemokrata képvise­lő nyilatkozatát idézi. A kép­viselő kijelentette, hogy Ade- nauert két megfontolás kész­tette legutóbbi lépésére. Az el­ső az, hogy egymás után ha­lomra dőlnek a nemzetközi helyzet alakulásáról alkotott elképzelései. A généi tárgya­lások nem úgy alakulnak, aho­gyan ezt Adenauer és hívei szerették volna. Másfelől Adenauernak nem sikerült bel­politikai síkon saját szófogadó emberét kancellárrá jelöltetni, s így illuzórikussá vált az az óhaja, hogy az elnöki székből mozgassa a neki feltétlenül en­gedelmeskedő kancellárt. A Pravda tudósítója megem­líti, hogy Adenauer a nemzet­közi helyzet súlyosbodásával indokolta elhatározását. Való­ban, Adenauer számára súlyos­bodott a helyzet, hiszen már nem lát más lehető­séget, minthogy személye­sen rángassa vissza Nyu­gat-Német országot a hi­degháború lövészárkába. Londoni körök véleménye szerint Adenaue- döntése azt mutatja, hogy többé nem vár­ható' a nyugatnémet politika pozitív fejlődése a feszültség enyhülése és a Szovjetunió iránti viszony tekintetében, sem pedig a közös piac és a szabadkereskedelmi övezet vi­szályában. Valószínű, hogy Adenauer a jövőben még in­kább szabadjára engedi ön­kényuralmi temperamentumát — vélik az AFP angol infor­mátorai. A Daily Express szerkesztő­ségi cikkében annak a véle­ménynek ad kifejezést, hogy Adenauer döntésének egyik legfőbb oka az eny­hülést szolgáló angol poli­tika iránti ellenszenv. Az amerikai sajtó általában üdvözli Adenauer elhatározá­sát, de egves lapok fenntartás­sal élnek. A ’New York Times azért helyesli Adenauer dönté­sét, mert a kancellár mindig mereven ellenállt a Szovjet­unió politikájának. A lap nem titkolja, hogy Adenauertól várja a hidegháborús politika folytatását. Hasonló szellemben ír a New York Herald Tribune is. A Washington Post viszont hevesen bírálja Adenauer el­határozását. Megállapítja, hogy a kancellár hirtelen jött döntése nem más, mint egy makacs vénember dühödt cselekedete, amely komoly következményekkel járhat a német politikai helyzet jövőbeli alakulására. Több amerikai lap aggodalmát fejezi ki a kereszténydemokra­ta párt súlyos belső viszálya miatt; A genfi sajtópalota folyo­sóin sokat találgatják, milyen következményei lesznek Adenauer váratlan elhatáro­zásának. A döntés híre bom­baként hatott Genfben, és so­kan összefüggésbe hozták az­zal is, hogy az utóbbi 24 órá­ban nyomottabbá vált a tár­gyalások légköre. A megfigyelők rámutatnak Eckhardt nyugatnémet sajtó­főnök nyilatkozatára, aki ki­jelentette, hogy „összefüggés van a genfi konferencia és Adenauer döntése között” és hogy a konferencia menete hozzájárult a kancellár dön­tésének kialakításához. A svájci lapok első oldalon foglalkoznak a bonni kancel­lár elhatározásával. A Tribune de Lausanne részletes tudósításában többek között a következőket írja: „Bonn tegnap drámai órá­kat élt át. Reggel a Keresz­ténydemokrata Unió vezető­A hét közepén megnyilvá­nult mérsékelt optimizmus után Genfben egyes megfi­gyelők azt mondogatják, hogy „visszaesést mutat a politikai légkör hullámzásait jelző barométer”. A megfigyelők többsége azonban rámutat, hogy nem szabad túlzott je­lentőséget tulajdonítani a pil­lanatnyi hullámzásoknak, és bár javulás nem tapasztal­ható, az általános helyzet romlásáról sem lehet beszél­ni, mert az alapvető ténye­zők nem változtak. Beava­tott informátorok szerint a kétnapos bizalmas tanácsko­zások eredményeképpen nem mutatkozott újabb közeledés a két álláspont között, első­sorban annak következtében, hogy nyugat; részről tovább­ra is nemcsak ragaszkodnak a nyugat-berlini megszállási rendszer fenntartásához, ha­nem követelik annak mintegy ünnepélyes szentesítését is. A pénteki hivatalos ülés sem hozott javulást a hely­zetben, mivel Herter ameri­kai külügyminiszter heve­sen .vádaskodó kirohanása, majd pedig a teljes negatív A finn koimánv meghívta N. Sz. Hruscsovot, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökét, hogy amikor ez év augusztusában Dániába, Svéd­országba és Norvégiába uta­zik, látogasson el Finnország­ba. sége szembehelyezkedett Adenauer döntésével, délután azonban drámai fordulat tör­tént. A képviselők kénytele­nek voltak tudomásul venni Adenauernek azt az óhaját, hogy kancellár marad. Mind­azonáltal a »bonni aggastyán-» utóbbi időben bekövetkezett pálfordulásai igen rossz be­nyomást tettek a Keresztény- demokrata Unióra és a szö­vetségi köztársaság lakosságá­ra. A rossz hangulat egyre erősebb, s a közeli napokban alkalom lesz majd meggyő­ződni erről. Súlyos válság robbant ki. Adenauer kancellár két­ségtelenül veszített tekin­télyéből. Pártjának többsége ellene fordult.;. A helyzetet tehát így lehet összefoglalni: Aden­auer a parancsnoki poszton akar maradni pártjának aka­rata ellenére.’’ nyugatnémet álláspont is­mételt megnyilatkozása Gre- we felszólalásában egyálta­lán nem volt alkalmas arra, hogy a kibontakozás felé len­dítse a tárgyalásokat. Újságíró körökben azonban feltűnt, hogy Selwyn Lloyd brit külügyminiszter — bár szintén kitartott a nyugati álláspont mellett — olyan bé- külékeny hangot ütött meg, amely szöges ellentétben állt az amerikai és nyugatnémet felszólalások merev hangsze­relésével. Objektív megfigyelők ugyan­akkor biztató jelet látnak abban, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság küldöttségének ve­zetői rendkívül józan, mér­sékelt hangú felszólalásaid­ban láthatóan igyekeztek el­terelni a tárgyalásokat a meddő viták veszélyes ösvé­nyéről, s ugyanakkor felhív­ták a konferencia részvevői­nek figyelmét arra, hogy az üres vádaskodások helyett azokat a pontokat keressék, ahol a tárgyalásokat előbbre vivő, termékeny eszmecsere alakulhat ki. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke közölte, örömmel fogadja a meghívást és augusztusban, norvégjai lá­togatása után néhány napot tölt majd Finnországban. Castro elítéli a Nicaragua belügyeibe való beavatkozást Nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani a légkör hullámzásának a genfi konferencián N. Sz. Hruscsov augusztusijai! Finnországba utazik Szingapurban — Nagy-Bri- tanniának e „függetlenné” vált távol-keleti koronagyar­matán — a most megtartott törvényhozó-gyűlés’! választá­sokon elsöprő győzelmet ara­tott a baloldali Népi Akció Párt. A NAP az 51 mandá­tum közül 43-at szerzett meg, s ezzel a jogot a szingapúri kormány megalakításához. A Népi Akció Párt élesen gyarmatosításellenes, határo­zottan ellenzi az angol kato­nai támaszpontok fenntartását Szingapúrban és híve a Szin­gapúr. valamint a Maláj Ál­lamszövetség egyesülésének, E ha’adó polgári párt akció- programjában szerepel a szak- szervezetek kötelező elisme­rése, a férfiak és a nők egyenlő bérezésinek beveze­tése. a munkanélküliségnek közápítkezések útján való fel­számolása. kislakás-építkezé­sek indítása a nagy lakás­hiány csökkentése érdekében. Különösen népszerű a párt­nak a munkanélküliség fel­számolására irányuló prog­ramja, minthogy Szingapúr­nak, a Maláj-félsziget déli csücskében 581 négyzetkilo­méternyi elterülő törpe állam másfélmillió lakosa közül negyedmillió (!) keres íkénes munka nélkül van. A NAP-ot támogatja az illegális kom­munista párt is. Szingapúr a SEATO dél­kelet-ázsiai agresszív katonai paktum egyik legfőbb brit légi- és tengeri támaszpontja, s a Távol-Kelet legnagyobb átmenő forgalmat lebonyolító tengeri kikötője. Éppen ez adja meg a baloldali válasz­tási győzelem jelentőségét, noha Szingapúr (e korona- gyarmatból önálló állam lett a Brit Nemzetközösségen be­lül) „önállóságát1’ erősen csor­bítja. hogy a hadügyek és a küliigyek egyelőre az angolok kezében maradnak. Szingapúr népe azonban most ismét ki­nyilvánította akaratát és szem­beállását az angolok katonai terveivel. A britek ugyanis a hadi-repülőterekkel és ten­ter: támaszpontokkal teletűz­delt 581 négyzetkilométernyi területen rakéta-támaszpontok létesítését határozták el. Ko­rábban az amerikaiak Szin­gapúrt szemelték ki az Indiai­óceánon állomásozó 5. ameri­kai hadiflotta leendő támasz­pontjául. Kéti’ágte’en, hogy a szinga­púri baloldali győze'em nagy nyugtalansáeot keltett a bri­tek, amerikaiak és más SEATO-beli partnereik köré­ben, mert az ottani esemé­U Uganda Vietnami De- R Rhodesia mokrafikuslíóz- és Nyasza- farsasag ó.'omkofíó S f • f mrním légi-ésfiottobózis I; vasútvonal Jelmagyarázat: 1. Nagy-Britannia, Illetve Ausztrália gyarmatai és félgyarmatai. 2. A brit nemzetközösség imperialista katonai szövet­ségekben részvevő tagjai. 3. Pozitív semlegesség! külpolitikát foly­tató brit nemzetközösségi tagok. Fidel Castro kubai minisz­terelnök csütörtökön beszédet mondott a földreform lebo­nyolítására alakított országos bizottság előtt. Kijelentette, hogy együttérez a nicaraguai nép felkelésével a Sornoza- féle diktatúra ellen. Kuba rendkívül szilárdan síkra száll az Amerikai Államok Szerve­zzenek minden olyan kísér­lete ellen, amelynek célja, hogy beavatkozzék Nicaragua belügyeibe. Castro ezután cáfolta azo­kat az állításokat, amelyek szerint Kuba expedíciókat küldött Somoza ellen. Kije­lentette: „Ez elejétől végig hazugság”. A kubai munkások cs főis­kolai hallgatók — mint a Re- volucion című lap jelenti — szolidaritási akciót indítottak Nicaragua megsegítésére. A közlekedési dolgozók szakszer­vezete gyűjtést indított a for­radalmárok javára. Angol munkáspárti képviselő blisz Gfezosz letartóztatásáról és a görögországi rendőri önkényről Reginald Sorensen angol munkáspárti képviselő pén­teken az alsóházban sajtóér­tekezleten számolt be görög- országi útján szerzett tapasz­talatairól. Ezt az utazást a Demokratikus Ellenőrzés Szö­vetsége szervezete azzal a céllal, hogy más nyugat-eu­rópai országok képviselőivel együtt megvizsgálja Mano- lisz Glezosz görög' nemzeti hős és más görög politikusok letartóztatásának körülmé­nyeit. Sorensen szerint a görög el­lenzéki pártok képviselői s a legkülönbözőbb meggyőződé­sű emberek követelik, hogy Glezosz ügyét polgári bíró­ság tárgyalja. Erre azonban az illetékesek egyelőre nem hajlandók. A hatóságok e makacssága általános elége­detlenséget szül. Sorensen elmondotta, hogy Glezosz letartóztatása a töb­bi politikai fogoly szörnyű helyzetére is felhívta a figyel­met. Az angol parlamenti kép­viselő beszámolt a görög nép szörnyű nyomoráról és a nagyméretű munkanélküli­ségről. nyék hátráltatják, esetleg de- rékbatorhetili a SEATO szin­gapúri terveit... Sebes Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom