Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-07 / 132. szám
1959. JÚNIUS 7. VASÁRNAP "'TfCirlap 7 [Ml TÖRTÉNT A HÉTEN? [ Nicaragua... Laosz... Szingapúr... Genfben a nyugatiak semmit sem tettek a megegyezésért t genfi külügyminiszteri értekezlet első /j négyheti tanácskozása után még mindig nem született konkrét megegyezés. Mint a pénteki nyilvános tanácskozásokon kiderült, a nyugati hatalmak nemhogy közeledtek volna a realitásokra épült szovjet álláspontkoz és javaslatokhoz, hanem továbbra is ragaszkodnak merev, tarthatatlan pozíciójukhoz. Sőt, a nyugat-berlini kérdéssel kapcsolatban elhangzott amerikai és angol megnyilatkozásokból kitűnik, hogy a nyugatiak nem szándékoznak megszüntetni a megszállási rendszert Nyugat-Berlinben, hanem szeretnék azt kiterjeszteni Berlin keleti övezetére is, vagyis bekebelezni az NDK fővárosát. Erről természetesen szó sem lehet és a kérdés ilyen megközelítése nem vezethet semmiféle előrehaladáshoz. A legközelebbi napok mutatják majd meg a világnak, milyen eredményeket várhatunk a genfi értekezlettől. Heti külpolitikai összefoglalónkban ezúttal választ adunk olvasóinknak a világ három távoli országában végbemenő jelentősebb külpolitikai eseménnyel kapcsolatos kérdésekre. Mi történik Nicaraguában? Nicaraguában — Közép- Amerika 148 ezer négyzetkilométernyi területű és 1,3 millió lakosságú „banán-köztársaságában” — a hét elején forradalmi események kezdődte'-' a Somoea-féle diktatúra megdöntése -rdekében. Az összefogott ellenzéki erők általános sztrájkot hirdettek Somoza elnök kormánya ellen, amire válaszul a diktátor elrendelte a rögtönbíráskodást, s az alkotmányos jogok felfüggesztését. Managua, a főváros utcáin az éjszakai kimenőtilalom alatt a katonaság és a rendőrség bárkit felszólítás nélkül lelőhet... A nicaraguai felkelőcsoportok a kormány légitámadásai ellenére két fronton folytatják a harcot, elfoglalták Vivili városát és Managua ellen készülődnek. Közép-Amerika e kis „banán-köztársaságában” — ahol az Egyesült Államok két nagy „ültetvényes” monopóliuma, a United Fruit Company és a Standard Fruit and Steamship a gazdaság kulcspozícióit kezében tartja — most ismét felkelt a nép a diktatúra ellen. Nicaragua kormánya az Egyesült Államok egyik leghűségesebb vazallusa Közép-Ameri- kában, amit elég csupán azzal bizonyítani, hogy a nicaraguai diktátor csapatai 1954-ben részt vettek a guatemalai demokratikus Arbenz-kormányt megdöntő katonai intervencióban, majd a Costa Rica-' lice- rális kormány ellen szerveztek katonai támadást. 1957-ben Honduras! támadta meg Nicaragua, s azóta is megszállva tart egy olajban gazdag hondu- rasi területet. Sornoza diktatúráját most veszély fenyegeti, s a diktátor félelmében azonnal kérte az Amerikai Államok Szervezetének (amelynek az USA is tagjá) kztonai beavatkozását a felkelés elfojtása érdekében. Az Amerikai Államok Szervezetének tanácsa Washingtonban azonban Kuba és Venezuela kormányának ellenzése folytán, eddig csupán adatgyűjtésre kapott felhatalmazást. Nyilvánvaló azonban, hogy az Egyesült Államok kormánya felkészül a katonai beavatkozásra, mert a venezuelai és a kubai forradalom sikere után a nicaraguai diktatúra megdöntése csak tovább fokozná a latin-amerikai országokban szinte láncszerűen terjedő amerikael’enes • forradalmi mozgalmat. Bárhogy is végződjenek a nicaraguai események, ezek a je’enlegi ecuadori (ahol a héten sztrájkmozgalom robbantott ki hatalmas válságot, s a tüntetők ellen tankokat vetettek be), valamint a columbiai, paraguayi és argentiniai sztrájkmegmozdulások és tüntetések bizonyítják, hogy La- tin-Amerikában gyökeres változások vannak folyamatban, amelyeknek lényege: függetlenné válni a kizsákmányoló amerikai imperializmustól! Mi húzódik a laoszi provokációk hátterében ? A „Millió Elefánt Országa” — ahogyan a laosziak nevezik a Laoszi Királyságot — ismét a világlapok első. oldalán szerepel: a reakciós- és nyugat- barát Púi Szannanikon kormánya katonai provokációkat hajtott végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság határán. A hátsó-indiai félszigeten, a Kínai NK, a Vietnami DK, Dél-Vietnam, Thaiföld és Kambodzsa közé ékelődve fekszik 236 ezer négyzetkilométeres területen a másfél milliós lakosságú Laosz. Az ország az 1954-es genfi egyezmények értelmében független és szuverén lett a francia gyarmatosítóktól és fegyverszünetet létesített a két laoszi tartományban a franciák elleni harcban alakult Patet-Lao ellenállási mozgalom kormányával. Laoszt 1955-ben felvették az ENSZ-be, majd a semlegessé- gi politikát folytató Szavanna Fúrna kormánya és Szuvanuvong herceg, Patet-Lao kormányfője megegyeztek a polgárháború beszüntetésében és koalíciós kormányt alakítottak. Ilyen előzmények után éleződött ki ismét a helyzet, amikor az elmúlt év augusztusában a reakciós politikai erők magukhoz ragadták a hatalmat, lemondatták a semle- gességi és SEATO-ellenes politikát folytató Szavanna Fámát. A reakciós Púi Szanna- nilton kormánya egy évi teljhatalmat követelt a nemzet- gyűléstől, belső „tisztogatást” kezdett, letartóztatták a haladó baloldali elemeket és a volt Patet Laó-i vezetőket. A terrorhadjárat során a királyi csapatok most támadási intéztek a Patet Laó-i fegyveres .erők ellen, s jelenleg harcok folynak a Vietnami Demokratikus Köztársaság határánál. Az események összefüggenek a hatalmas mértékben megnövekedett amerikai fegyverszállításokkal és azokkal az amerikai tervekkel, amelyek szerint Laoszt, amely közel fekszik a népi Kínához és Vietnamhoz, be akarják vonni a SEATO agresszív katonai paktumba. Ez természetesen ellentétes az 1954-es genfi megállapodásokkal, s a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya levéllel fordult az 1954-es genfi konferencia két elnökéhez, Sel- wyn-Lloyd angol és Gromiko szovjet külügyminiszterhez, hogy sürgősen vizsgálják meg a laoszi helyzetet, amely veszélyekkel terhes és polgár- háborúval fenyeget. A laoszi események mögött az amerikai imperializmus agresszív tervei húzódnak meg, amelyek háborús tűzfészekké akarják kiépíteni Laoszt. Mi a szingapúri baloldali győzelem jelentősége ? „A makacs vénember dühödt cselekedete komoly következményekkel járhat" Sajtójelentések és nyilatkozatok Adenauer legújabb elhatározásáról A Pravda bonni tudósítója egy szociáldemokrata képviselő nyilatkozatát idézi. A képviselő kijelentette, hogy Ade- nauert két megfontolás késztette legutóbbi lépésére. Az első az, hogy egymás után halomra dőlnek a nemzetközi helyzet alakulásáról alkotott elképzelései. A généi tárgyalások nem úgy alakulnak, ahogyan ezt Adenauer és hívei szerették volna. Másfelől Adenauernak nem sikerült belpolitikai síkon saját szófogadó emberét kancellárrá jelöltetni, s így illuzórikussá vált az az óhaja, hogy az elnöki székből mozgassa a neki feltétlenül engedelmeskedő kancellárt. A Pravda tudósítója megemlíti, hogy Adenauer a nemzetközi helyzet súlyosbodásával indokolta elhatározását. Valóban, Adenauer számára súlyosbodott a helyzet, hiszen már nem lát más lehetőséget, minthogy személyesen rángassa vissza Nyugat-Német országot a hidegháború lövészárkába. Londoni körök véleménye szerint Adenaue- döntése azt mutatja, hogy többé nem várható' a nyugatnémet politika pozitív fejlődése a feszültség enyhülése és a Szovjetunió iránti viszony tekintetében, sem pedig a közös piac és a szabadkereskedelmi övezet viszályában. Valószínű, hogy Adenauer a jövőben még inkább szabadjára engedi önkényuralmi temperamentumát — vélik az AFP angol informátorai. A Daily Express szerkesztőségi cikkében annak a véleménynek ad kifejezést, hogy Adenauer döntésének egyik legfőbb oka az enyhülést szolgáló angol politika iránti ellenszenv. Az amerikai sajtó általában üdvözli Adenauer elhatározását, de egves lapok fenntartással élnek. A ’New York Times azért helyesli Adenauer döntését, mert a kancellár mindig mereven ellenállt a Szovjetunió politikájának. A lap nem titkolja, hogy Adenauertól várja a hidegháborús politika folytatását. Hasonló szellemben ír a New York Herald Tribune is. A Washington Post viszont hevesen bírálja Adenauer elhatározását. Megállapítja, hogy a kancellár hirtelen jött döntése nem más, mint egy makacs vénember dühödt cselekedete, amely komoly következményekkel járhat a német politikai helyzet jövőbeli alakulására. Több amerikai lap aggodalmát fejezi ki a kereszténydemokrata párt súlyos belső viszálya miatt; A genfi sajtópalota folyosóin sokat találgatják, milyen következményei lesznek Adenauer váratlan elhatározásának. A döntés híre bombaként hatott Genfben, és sokan összefüggésbe hozták azzal is, hogy az utóbbi 24 órában nyomottabbá vált a tárgyalások légköre. A megfigyelők rámutatnak Eckhardt nyugatnémet sajtófőnök nyilatkozatára, aki kijelentette, hogy „összefüggés van a genfi konferencia és Adenauer döntése között” és hogy a konferencia menete hozzájárult a kancellár döntésének kialakításához. A svájci lapok első oldalon foglalkoznak a bonni kancellár elhatározásával. A Tribune de Lausanne részletes tudósításában többek között a következőket írja: „Bonn tegnap drámai órákat élt át. Reggel a Kereszténydemokrata Unió vezetőA hét közepén megnyilvánult mérsékelt optimizmus után Genfben egyes megfigyelők azt mondogatják, hogy „visszaesést mutat a politikai légkör hullámzásait jelző barométer”. A megfigyelők többsége azonban rámutat, hogy nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani a pillanatnyi hullámzásoknak, és bár javulás nem tapasztalható, az általános helyzet romlásáról sem lehet beszélni, mert az alapvető tényezők nem változtak. Beavatott informátorok szerint a kétnapos bizalmas tanácskozások eredményeképpen nem mutatkozott újabb közeledés a két álláspont között, elsősorban annak következtében, hogy nyugat; részről továbbra is nemcsak ragaszkodnak a nyugat-berlini megszállási rendszer fenntartásához, hanem követelik annak mintegy ünnepélyes szentesítését is. A pénteki hivatalos ülés sem hozott javulást a helyzetben, mivel Herter amerikai külügyminiszter hevesen .vádaskodó kirohanása, majd pedig a teljes negatív A finn koimánv meghívta N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, hogy amikor ez év augusztusában Dániába, Svédországba és Norvégiába utazik, látogasson el Finnországba. sége szembehelyezkedett Adenauer döntésével, délután azonban drámai fordulat történt. A képviselők kénytelenek voltak tudomásul venni Adenauernek azt az óhaját, hogy kancellár marad. Mindazonáltal a »bonni aggastyán-» utóbbi időben bekövetkezett pálfordulásai igen rossz benyomást tettek a Keresztény- demokrata Unióra és a szövetségi köztársaság lakosságára. A rossz hangulat egyre erősebb, s a közeli napokban alkalom lesz majd meggyőződni erről. Súlyos válság robbant ki. Adenauer kancellár kétségtelenül veszített tekintélyéből. Pártjának többsége ellene fordult.;. A helyzetet tehát így lehet összefoglalni: Adenauer a parancsnoki poszton akar maradni pártjának akarata ellenére.’’ nyugatnémet álláspont ismételt megnyilatkozása Gre- we felszólalásában egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy a kibontakozás felé lendítse a tárgyalásokat. Újságíró körökben azonban feltűnt, hogy Selwyn Lloyd brit külügyminiszter — bár szintén kitartott a nyugati álláspont mellett — olyan bé- külékeny hangot ütött meg, amely szöges ellentétben állt az amerikai és nyugatnémet felszólalások merev hangszerelésével. Objektív megfigyelők ugyanakkor biztató jelet látnak abban, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetői rendkívül józan, mérsékelt hangú felszólalásaidban láthatóan igyekeztek elterelni a tárgyalásokat a meddő viták veszélyes ösvényéről, s ugyanakkor felhívták a konferencia részvevőinek figyelmét arra, hogy az üres vádaskodások helyett azokat a pontokat keressék, ahol a tárgyalásokat előbbre vivő, termékeny eszmecsere alakulhat ki. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke közölte, örömmel fogadja a meghívást és augusztusban, norvégjai látogatása után néhány napot tölt majd Finnországban. Castro elítéli a Nicaragua belügyeibe való beavatkozást Nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani a légkör hullámzásának a genfi konferencián N. Sz. Hruscsov augusztusijai! Finnországba utazik Szingapurban — Nagy-Bri- tanniának e „függetlenné” vált távol-keleti koronagyarmatán — a most megtartott törvényhozó-gyűlés’! választásokon elsöprő győzelmet aratott a baloldali Népi Akció Párt. A NAP az 51 mandátum közül 43-at szerzett meg, s ezzel a jogot a szingapúri kormány megalakításához. A Népi Akció Párt élesen gyarmatosításellenes, határozottan ellenzi az angol katonai támaszpontok fenntartását Szingapúrban és híve a Szingapúr. valamint a Maláj Államszövetség egyesülésének, E ha’adó polgári párt akció- programjában szerepel a szak- szervezetek kötelező elismerése, a férfiak és a nők egyenlő bérezésinek bevezetése. a munkanélküliségnek közápítkezések útján való felszámolása. kislakás-építkezések indítása a nagy lakáshiány csökkentése érdekében. Különösen népszerű a pártnak a munkanélküliség felszámolására irányuló programja, minthogy Szingapúrnak, a Maláj-félsziget déli csücskében 581 négyzetkilométernyi elterülő törpe állam másfélmillió lakosa közül negyedmillió (!) keres íkénes munka nélkül van. A NAP-ot támogatja az illegális kommunista párt is. Szingapúr a SEATO délkelet-ázsiai agresszív katonai paktum egyik legfőbb brit légi- és tengeri támaszpontja, s a Távol-Kelet legnagyobb átmenő forgalmat lebonyolító tengeri kikötője. Éppen ez adja meg a baloldali választási győzelem jelentőségét, noha Szingapúr (e korona- gyarmatból önálló állam lett a Brit Nemzetközösségen belül) „önállóságát1’ erősen csorbítja. hogy a hadügyek és a küliigyek egyelőre az angolok kezében maradnak. Szingapúr népe azonban most ismét kinyilvánította akaratát és szembeállását az angolok katonai terveivel. A britek ugyanis a hadi-repülőterekkel és tenter: támaszpontokkal teletűzdelt 581 négyzetkilométernyi területen rakéta-támaszpontok létesítését határozták el. Korábban az amerikaiak Szingapúrt szemelték ki az Indiaióceánon állomásozó 5. amerikai hadiflotta leendő támaszpontjául. Kéti’ágte’en, hogy a szingapúri baloldali győze'em nagy nyugtalansáeot keltett a britek, amerikaiak és más SEATO-beli partnereik körében, mert az ottani eseméU Uganda Vietnami De- R Rhodesia mokrafikuslíóz- és Nyasza- farsasag ó.'omkofíó S f • f mrním légi-ésfiottobózis I; vasútvonal Jelmagyarázat: 1. Nagy-Britannia, Illetve Ausztrália gyarmatai és félgyarmatai. 2. A brit nemzetközösség imperialista katonai szövetségekben részvevő tagjai. 3. Pozitív semlegesség! külpolitikát folytató brit nemzetközösségi tagok. Fidel Castro kubai miniszterelnök csütörtökön beszédet mondott a földreform lebonyolítására alakított országos bizottság előtt. Kijelentette, hogy együttérez a nicaraguai nép felkelésével a Sornoza- féle diktatúra ellen. Kuba rendkívül szilárdan síkra száll az Amerikai Államok Szervezzenek minden olyan kísérlete ellen, amelynek célja, hogy beavatkozzék Nicaragua belügyeibe. Castro ezután cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint Kuba expedíciókat küldött Somoza ellen. Kijelentette: „Ez elejétől végig hazugság”. A kubai munkások cs főiskolai hallgatók — mint a Re- volucion című lap jelenti — szolidaritási akciót indítottak Nicaragua megsegítésére. A közlekedési dolgozók szakszervezete gyűjtést indított a forradalmárok javára. Angol munkáspárti képviselő blisz Gfezosz letartóztatásáról és a görögországi rendőri önkényről Reginald Sorensen angol munkáspárti képviselő pénteken az alsóházban sajtóértekezleten számolt be görög- országi útján szerzett tapasztalatairól. Ezt az utazást a Demokratikus Ellenőrzés Szövetsége szervezete azzal a céllal, hogy más nyugat-európai országok képviselőivel együtt megvizsgálja Mano- lisz Glezosz görög' nemzeti hős és más görög politikusok letartóztatásának körülményeit. Sorensen szerint a görög ellenzéki pártok képviselői s a legkülönbözőbb meggyőződésű emberek követelik, hogy Glezosz ügyét polgári bíróság tárgyalja. Erre azonban az illetékesek egyelőre nem hajlandók. A hatóságok e makacssága általános elégedetlenséget szül. Sorensen elmondotta, hogy Glezosz letartóztatása a többi politikai fogoly szörnyű helyzetére is felhívta a figyelmet. Az angol parlamenti képviselő beszámolt a görög nép szörnyű nyomoráról és a nagyméretű munkanélküliségről. nyék hátráltatják, esetleg de- rékbatorhetili a SEATO szingapúri terveit... Sebes Tibor
