Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-05 / 130. szám
1959. JŰNIUS 5. PÉNTEK fm MEGY i kKU'Uw A művelődéspolitikai irányelvek szellemében (Folytatás az 1. oldalról.) talmi szervek alig-alig törődnek a kulturális kérdésekkel. A jelenség oka: amíg a megyei tanácson szakképzett és szervezett apparátus foglalkozik a népműveléssel, a járási tanácsból hiányzik az ösz- szekötö láncszem, nincs művelődési csoport, csak egy félfüggetlenített népművelési felügyelő, akit elborít a tennivaló. Járási kultúrotthon sincs mindenütt, és ha van is, nem ismeri feladatát, nem tudja kisugározni hatását a járás községeibe, nem tudja ellenőrizni területét (mellesleg, nincs is ilyen ellenőrzésre hatásköre, lehetősége). Ez a fő oka, hogy — amint azt Varga Gábor, a ceglédi járás KISZ-titkára elmondotta — az ifjúsági művészeti csoportok (hogy csak ezeket említsük) nem kapják meg a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges állami irányítást és szakmai segítséget. A baj lényegét helyileg, megyei szinten természetesen nem lehet orvosolni. De a határozat megkeresi mégis a lehetőségeket: járási művelődési otthonainkat módszertani köz- pontokká kívánja fejleszteni, oda tömörítve mindazt az erőt, ami a járási központban vagy a járásban fellelhető, átcsoportosítva az irányításra alkalmas embereket is a művelődési ház fedele alá. Ezeknek a művelődési kabineteknek lesz az is feladata, hogy a most folyó vizsgálódás, kutatás tanulságait szám- bavéve, úgy irányítsák a művelődéspolitikát, hogy ^ az számbavegye és kihasználja azokat a lehetőségeket és követelményeket, amelyek a mezőgazdaság szocialista átszervezése során bekövetkeztek vagy be fognak következni. Bízzunk a pedagógusokban, a szakemberekben A terveket emberek valósítják meg. A művelődéspolitikai terv megvalósítása során természetesen a művelődés fegyverével rendelkező káderekre vár a megvalósítás oroszlánrésze. Falun és városban erre a legrátermettebb a tanító, a tanár. Az ifjúság nevelői egyre inkább a felnőtt dolgozók nevelőivé lettek, és lesznek méginkább a terv valóra váltása során. Ezért hangsúlyozta Szabó Sándor, a megyei tanács vb- elnökhelyettese: Biztosítanunk kell mindenütt minden becsületes pedagógus számára a bizalmat, az • őszinte légkört, az anyagi és erkölcsi megbecsülést. Különös elismerést érdemelnek azok a nevelők, akik napi nehéz munkájuk mellett a népművelésben is részt vesznek.” De ehhez éppúgy, mint az oktató-nevelő munkához szükséges, hogy pedagógusaink, általában értelmiségünk megszerezze azt a marxista műveltséget, amely nélkül nem végezheti jól dolgát. A hajó és az iránytű példázatát nem egy felszólaló emlegette. Ha valahová illik ez a példázat, erre az esetre nagyon. A szocialista ember- nevelés, a szocialista kultúra terjesztése nem ösztönös cselekvés. A pedagógusok tudatosságának biztosítását szolgálja a határozatnak az a pontja, amely a tanárok, tanítók marxista képzését tűzi ki célul. Ezekre, az egyre tudatosabban dolgozó pedagógusokra vár az iskolai természet- tudományos ismeretterjesztés megalakítása, a felnőtt dolgozók ezreinek materialista, természettudományos oktatása, az ifjúság szocialista szellemben való nevelése — és szinte minden feladatból oroszlánrész, amelyet a hároméves megyei művelődési terv jelez. De természetesen nemcsak a r;t- dagógusokra várnak jelentős feladatok. A muzeológusok tegyék közkinccsé kutatásaik eredményeit, az orvosok neveljék higiéniára a falu népét, vegyenek részt az ismeretterjesztő munkában, a szellemi munkások tanulóságukat, tudásukat a legmegfelelőbb formában bocsássák a köz hasznára és javára, a legműveltebb, legtapasztaltabb káderek kerüljenek a járás vagy község művelődési otthonának élére, az értelmiség egy-egy községben üljön össze időről-időre és segítsen kialakítani a helység színes, gazdag tartalmas, sokoldalú művelődési programját, és tevékenyen támogassa a program végrehajtását. Az értelmiség iránti bizalom — kötelez. És ez a kötelesség: tanulva tanítani. A fejlődés ellentmondásokkal jár Nem lenne teljes a beszámoló, ha nem említenénk meg, milyen súllyal foglalkozott a pártbizottsági ülés egyes ellentmondásos jelenségek feltárásával. Ilyen ellentmondás például az, hogy megyénk különleges helyzete (a fővárost öleli körül, közel kétszázezer bejáró dolgozó utazik naponta, Budapest kulturális kisugárzása következtében megnőttek az nyék stb.) nem áll arányban azzal az anyagi erővel, amely lyel rendelkezünk. Ilyen lentmondásos helyzet az, hogy könyvtáraink állománya gén elavult, míg az igények ugrásszerűen megnőttek. Ilyen ellentmondás az, hogy a Dunakanyar látogatott üdü lőhelyeinek, nagy, munkáslakta településeinek nincs kultúrotthonuk, mozijuk, vagy ha van is, hát rozoga, rossz, ^ kicsiny, elhanyagolt. Ilyen el- S lentmondás, hogy a művelő- ^ désügy munkásainak fizetése % aránytalanul alacsony, mun-1 kája lényegesen több, mint a § gyakorló pedagógusoké. Ilyen $ — fejlődés-hozta — ellent- ^ mondás, hogy a tavasszal tér- $ melőszövetkezeti községgé ^ lett falvak, helységek a jó ^ munka érdekében óvodát, | napközit kérnek, de az igény- ^ nek csak mintegy negyed ré- \ szét lehet úgy-ahogyan állami § erőbot teljesíteni. ^ gizett diákok száma. A tanári testület tizennégy főt számlál. S maga az épület túlnőtte önmagát. Jelenleg a régi egy helyett, öt épületben folyik a tanítás. S az ígéretek szerint 1961-ben hozzákezdenek az új, modern ácsai gimnázium építéséhez. Amikor felkerestem irodájában, éppen két elsős diákot vallatott a matematika „titkairól”. Közel fél órán át. A diákok távozása után megkérdeztem: ugyan milyen alkalomból történt ez. S a válasz: — A jövő héten három napig távol leszek az iskolától. Érettségi elnöknek hívtak meg Ceglédre. Nem szeretném azonban, ha távollétemet megsínylenék a diákjaim. Ezért kettesével lehivatom azokat a tanulókat, akiknek évvégi osztályzata még kétes Lehetőséget nyújtok nekik arra, hogy javíthassanak. Ilyen ember porpáczy István, a tanár. S mint ember* Nagyon elfoglalt. Túl azon, hogy vezeti az iskolát, és kémiát, matematikát tanít, járási tanácstag, a járási oktatási állandó bizottság elnöke és a járási népfront etnöksé- gi tagja. Nős, két gyermeke van. A nagyobbik, a fiú harmadéves egyetemi hallgató. Fizika-matematika szakos tanárnak készül. A fele* sége szintén ácsai tanító. S az ősök? Tanítónő volt az édesanyja, első tanítója Kis- mákfa község iskolájának. Es iskolamester volt a nagyapa, sőt még a dédapa is. A fiú tehát már az ötödik lesz a nemzedékek sorában, aki a tanítást választotta élethivatás sül. Igazi pedagógus-dinasztia, amelynek egyetlen tagja sem a mesterséget, de a hivatást látta az ifjúság tanításában, nevelésében. S lehet-e ennél szebb, nemesebb hivatás? (prukner) ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1959 változás, a fejek tisztulása lenne. Erről a korszakról ugyanazokkal a módszerekkel, amelyekkel Berkesi az Októberi viharban dolgozott, átfogó ábrázolást adni nem lehet. A kommunisták, a karhatalom, az állami szervek harca a makacs, illegalitásban is tovább harcoló ellenforradalmárokkal, csak egyik és egyre vékonyodó szála lehetne az erről a periódusról szóló igazi, átfogó regénynek. Már pedig a Vihar utánnak ez a fő témája. Ennek ellenére, a könyv nagyon sok újat mond. Az Októberi viharból megismert szereplők. László, Erzsi, Béla, Komor alezredes és az öreg Riegler alakja színesebbé, elmélyültebbé, élettelibbé válik. Nagyon nagy érdeme a regénynek, hogy igazi pozitív hősöket tud teremteni, s ezeknek az igazi vezetőknek buktatókkal teli küzdelmeit belülről; meggyőzően ábrázolja. Különösen jól sikerült László figurája. A regény erényei, úgy hisz- szük, feljogosítanak bennünket arra, hogy az írótól még többet várjunk a jövőben. A Vihar után komoly eredmény Berkesi fejlődésében. (cs. k.) Ébredés Régóta várt könyvet bocsátott az idei könyvhétre a Magvető Könyvkiadó: az ellenforradalom utáni idők első reprezentatív prózai antológiáját. A közölt elbeszéléseknek van egy eléggé nem értékelhető közös jellemvonása, majdnem kivétel nélkül a régóta várt mai témákkal foglalkoznak, nem egyszer magas művészi fokon. Az Ébredés nem a legfiatalabb generáció műveit tartalmazza, hanem többségében érett férfikorban levő szerzőkét (átlagos életkoruk 34 év) és bőséges tapasztalattal rendelkező írónőkét. Ez okot ad arra, hogy alkotásaikat magasabb mércével mérjük, mintha az irodalom berkeiben csak első lépéseiket tevő fiatalokról lenne szó. A mérce felállításában nem csekély mértékben befolyásolhat azonban minden kritikust az a tény, hogy a kiadó magát az Irodalmi Tanács elnökét kérte fel előszó írásra és Bölöni György ennek a kérésnek tizennégy oldalra terjedő kritikával tett eleget. Az Ébredés legkiemelkedőbb írásainak egyike Szabó István: Isten teremtményei című elbeszélése. Az elkoptatott freudi eszközöknél lényegesen finomabban ábrázolja a teremtés titka megismerésének, az ismeretien kutatásának lázában égő gyermek izgalmát és ösz- szeütközését az álmokat eltaposó nyers (és titokban gyermekére féltékeny) anyjával. Csontos Gábor: Az óriás-ban finom művészi gonddal formálja meg a gyermekének bányabeli ördögökről mesélő apát, akinek az ellenforradalom egyik éjszakáján földi ördögökkel kell megküzdenie és bár megcsonkítottam összeroncsolt testtel, de a küzdelemben felül marad. Bölöni György szavait idézve azonban: „Az időszerű témaválasztáson még nem dől el az író állásfoglalása, pedig ezzel kell megmutatnia folyvást fejlődő társadalmunk értelmét, erkölcsi és emberi magasabb- rendűségét.” Itt pedig — legelsősorban a szerzők szemléletében — hiba van. Senkitől nem lehet a rossz emlékű „hurrá optimizmus“’ elmaradását számonkérni. de az írások egy részéből felénk áradó levegő nemcsak komor, hanem valósággal végzetteljes. Gerö János: Guziroja, Túli József: Baloghja gvilkossá, Huszty Tamás öreg Zsigánéja öngyilkossá lesz, csakhogy megóvja földiét és ne kelljen a közösbe lépnie. A magvar néo életére nem az írások jórészéből kiolvasható kiúttalanság jellemző, hanem éppen az út megtalálása. Az Ébredésben csak két szerző próbálkozik meg az élet derűsebb oldalának ábrázolásával: Fábián Zoltán és Gala- bárdi Zoltán. Fábián: Villamoson-ja kedves, szellemes, igen jól sikerült írás. Ennek pontosan elenkezője Galabárdi erőltetett helyzetkomikumra épülő, szatírának és humoreszk- nek egyformán nívótlan Az al- végi csata című elbeszélése, ami valóságos rejtély, hogyan csúszhatott át a szerkesztők szűrőjén? Messze túl megy a jó ízlés határain és a pornográfiát nemcsak súrolja, hanem el is éri Varga Imre egyébként ügyesen szerkesztett, monológszerű — Monte- cuccoli-ja. összességében: több mint megbecsülésre méltó az íróknak az a jó szándéka, hogy valóban napjaink problémáival foglalkozzanak. A közölt elbeszélések harmada azonban csak nyert volna a hosszabb érleléssel, a nagyobb stiláris műgonddal és azzal, ha az alkotók igyekeznek kiszabadulni a világtalan pesszimizmus sötétjéből. (ordas) Adolf Rudnicki: Az élő meg a holt tenger Adolf Rudnicki nem tartozik a fiatal lengyel írónemzedékhez, mégis, az elmúlt évtized hozta meg írói érését, s művészetének a csúcsokra emelkedését. Rudnicki novellás- kötete. amelyet az Európa Könyvkiadó a könyvhétre jelentetett meg, élvezetes, s élményt adó olvasmány. Pedig ezek a novellák nem köny- nyed stílusukkal, nem fordulatos cselekményükkel, hanem mély, a legkisebb okot is kikutató lélekelemzéssel kapják meg az olvasót. És: a témájukkal. Mert a kötetben megjelent novellák szinte kivétel nélkül közvetlen múltunkkal foglalkoznak. A második világháborúval és az azt megelőző időszakkal, s ezért a novellák hősei is — jellemükben, magatartásukban — magukon viselik annak a kornak komor, ellentétektől feszülő jegyeit, s bonyolultságuk nerpcsak írói bravúrra ad alkalmat, hanem arra is, hogy az olvasó előtt nagyon árnyaltan, nagyon sokoldalúan jelenhessenek meg a figurák. A kötet legmegkapóbb — és művészileg is legkimunkáltabb írása, a címadó novella — akár kisregénynek is nevezhetnénk — az Élő meg a holt tenger. Emanuel életében százezrek és milliók rokonsorsa sűrűsödik, embertömegek élték azt át. amit Emanuel átélt a háború alatt, s ezeknek az embereknek nagy többsége, akárcsak Emanuel, megtalálta a háború után a helyes utat, megtalálta élete értelmét: a közösségért végzett munkában, az új élet építésében. S az Írást még szebbé teszi Emanuel és Kassia bontakozó, majd egymásra találó szerelme, melynek megrajzolása a legsikerültebb a kötet valamennyi írása között. Rudnicki figurái nem egy- síkúak, nem szokvány figurák. Az emberi természet minden ellentmondásossága bennük van, s ezt a legjobban a Jozefoiv és A „Ló” című írásaiban érzi az olvasó. Pozitív hősöket rajzol itt az író. akik a legszebb harcban, a munkásmozgalomban vesznek részt, de ezek a hősök nemcsak erényekkel, nemcsak pozitívumokkal bíró figurák, hanem árnyoldalaik is vannak, amelyeket nagyon helyesen, úgy ábrázol az író, hogy megsejteti: merre visz a kivezető út. hogyan jut túl hibáin egy ember. Rudnicki neve eléggé ismeretlen a magyar olvasó közönség előtt. Éppen ezért helyes volt a kötet végén •— a fordító által írt utószóban —, ha csak pár vonással is, megfesteni az író portréját. — m — Berkesi András: Vihar után Az Októberi vihar, amely- ben Berkesi András elsőként ábrázolta az ellenforradalmat, megérdemelten aratott nagy sikert. A siker oka a regény művészi erényei — izgalmas cselekmény, érzelmi átíűtött- ség — mellett elsősorban az író bátorsága, politikai tisztánlátása volt, amely lehetővé tette, hogy az ellenforradalomról helyes és átfogó képet adjon. Bátran mondhatjuk, az Októberi vihar a leghasznosabb könyv volt, amely 1956 után megjelent. A folytatás, a Vihar után. j nem okoz csalódást az olva- i sóknak. Ugyanaz a biztonság, | politikai éleslátás, pártos Írói | magatartás jellemzi, s ugyan- : úgy a használni akarás fűti a sorokat, mint az Októberi i viharban. Ezen túlmenően, az í író jelentős művészi fejlődé- i sének is tanúi lehetünk. ; Mégis, a Vihar után nem i tud ugyanaz lenni a tömegek ; számára, mint volt az Októ- : béri vihar. Ennek oka csak i részben rejlik az írói kvali- : tásban. a fő ok: az ábrázolt ; időszakok különbözősége. ! Az Októberi viharban, | amelynek cselekménye az ok- j tóber 23-tól november 4-ig | terjedő időt —■ tehát a tulaj- : donképpeni ellenforradalmat | — öleli fel, az egymással : szembenálló feleknek, a harc- ! nak az ábrázolása (természe- : tesen a maga bonyolultságá- i ban), az egész ellenforradalmi ! időszak átfogó ábrázolását ! eredményezhette. November ! negyedikével azonban egy új ; folyamat indult el, amely egy S pontból kiinduló és egyre szé- S lesedő sugárnyalábhoz hason- (lítható: a konszolidáció. a S változás korszaka ez. Ennek a ä periódusnak a fő témája a 5 tömegben, a megtévesztett. ; felhasznált, illetve passzív í emberekben végbemenő belső És — amint a zárszóban: Turgonyi elvtársnő megálla- ; pította és mint több felszó- \ laló hangoztatta — ezeknek \ az ellentmondásoknak a 1cl- \ számolásában lehet és lesz j óriási sze. epe a társadalmi j erők összefogásának. Termé- i szetesen csak részben. Mert j egy részüket csak a felsőbbj párt- és állami szervek segít- \ ségével lehet eltüntetni De a \ Pest megyei helyzet gondos \ elemzése, az elemzés alapján j elkészült határozat már utat ; mutat a megoldáshoz, és ez- \ zel együtt felhívja a maga- \ sabb irányítás figyelmét \ mindarra, ami az előrejutást ■ ebben az időszakban gátolja, j A határozat elkészülte és i nyilvánosságra hozatala után j az a feladat, hogy mind a já- i rások, mind a városok és köz- i ségek a maguk sajátosságai,: adottságai szerint feldolgoz- i zák azt saját területükre, el- i készítsék a maguk terveit, és i azokat a kitűzött három év í alatt meg is valósítsák. : Garami László : A cím talán kissé meglepő, ; hiszen elsősorban régi ne- : mesi famíliák egymást követő i nemzedékeit jelölték ezzel a i szóval. Van azonban a dinasz- ; tia szónak egy másik — ma is : használatos — jelentése, ami- : kor apáról fiúra, fiúról uno- \ kára szálló hivatást, mester- : séget jelölünk vele. i Ezúttal egy pedagógus-di- \ nasztiáról akartam írni, s l nem is kellett sokáig keresni I —• számos akad belőle me- : gyénkben is. | Az ácsai gimnázium igaz- ; gat ói irodájában ülök, velem : szemben a dinasztia egyik l tagja: Porpáczy István. Md- \ gas, egyenes derkú ember i — jól látszik ez ültében is —, : pedig az elmúlt esztendőben j ünnepelte pedagógus mun- \ kásságának huszonötödik év- : fordulóját. Az idő mégis \ mintha nyomtalanul elszánt \ volna a feje felett. Pedig egy ! negyed évszázad egy ember í életében nem csekély dolog. : — Az iskola életét a közös\ ség adja, magam pedig csak egyetlen tagja vagyok ennek a nagy közösségnek — hárít el minden kérdést, amely életét, munkáját illeti. Aztán szűkszavúan még csak any- nyit mond, hogy 1933-ban • kezdődött tanári pályája a túrái polgári iskolában, majd I Hatvan, újra Túra, aztán Al- sónémedi következett, mini egy-egy állomás az elmúlt negyedszázad alatt. Ocsára \ 1952 őszén került, az akkor \ induló gimnázium élére. j Amint idáig ér a szóban, fel- ; csillan tekintete. • — Csodálatos élmény volt! ! Eletet lehelni a holt falakkal I határolt tantermekbe! Mind- \ össze két első osztályunk, volt, ! hatvanhét diák. Hozzá ve- ! lem együtt három pedagógus. i a ; Amint múltak az évek, \ úgy nőtt, fejlődött az ácsai ; gimnázium. Ma már kétszáz- «negyven diák tanul itt. Az \ idei negyedikesekkel együtt < közel kétszáz az itt érettséA IDIIINIÁSZT1Á 9 \ Ot megye kulturális vezetőinek tapasztalatcseréje ^ - . f Nógrád, Heves, Veszprém es Ö Szolnok megye művészeti előÖ adói három napig tanulmáÖ nyozták Pest megye művé- á szeti életét. Ennek során, az Ö öntevékeny művészeti mozga- ^ lom keretén belül, megvizs- ^ gálták a megye színjátszó és ^ tánccsoportjainak, zene- és ff képzőművészeti köreinek mun- | káját, életét. ^ A háromnapos tapasztalat- öcsére során a meghívott me- Ö gyek kulturális életének veze- Ö tői megbeszéléseket folytat- Ö tak számos község — Bag, Ö Galgamácsa, Csömör, Pécel, Ö Gödöllő, Dunakeszi, Vác, Ö Visegrád, Dabas, Pilisvörös- Ö vár. Sári, Ócsa, Cegléd, Tá- Ö piószele. Tápiószentmárton Ö és Nagykáta — tanácsi veze- | tőivel, a pártszervezetekkel és Ö a pedagógusokkal. ^ A harmadik napon a Művelődésügyi Minisztérium és a Ö Népművelési Intézet szak- Ö embereivel vitatták meg a y szerzett tapasztalatokat. Bornemissza Tibor rajza
