Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

1959. JÚNIUS 5. PÉNTEK csLiriap 3 HOGYAN KÉSZÜLJENEK ÚJ TERMELŐSZÖVETKEZETEINK AZ ARATÁSRA? Ülést tartott a Pest megyei Felvásárlási Operatív Bizottság ilaemsaevveaési saukemberek ianttvsai Közeledik az aratás ideje. Az ország igen sok termelőszövet­kezeti gazdaságában az idén először dolgoznak közösen ezen a nagy hozzáértést, alapos szervezettséget igénylő mun­kán. Az MTI munkatársának kérésére a Földművelésügyi Minisztérium szervezési inté­zetének szakemberei az aláb­biakban foglalták össze a gabo­nabetakarítás előkészítésére vonatkozó tanácsaikat: *— A feladatokat — mon­dották — részben az szabja meig. hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetek gabona­táblái még kis parcellákra ta­golódnak, s ilyen körülmények között kell a meglevő gépek kihasználásával és a nagyüze­mi munkaszervezet hasznosí­tásával az aratást végrehajta­ni. Győr-Sopron megyei tanul­mányútjaik arról győzték meg áz intézet munkatársait, hogy a legfontosabb, már a kö­zeli napokban végrehaj­tandó feladat, egy átgondolt munkaterv készítése. Legcélszerűbbnek látszik, ha a munkatervet úgy készítik, hogy a gépállomás és a ter­melőszövetkezet vezetői előze­tesen határszemlét tartanak. A határszemle alkalmával foglalják jegyzékbe. hogy nagyságuk, alakjuk, sík, vagy lejtős voltuk alapján mely te­rületeket kívánnak gépi erővel arattatok s melyek vághatok csak kézi kaszával. A nem összefüggő, de egy­más közelében elhelyezke­dő. úgynevezett csoportos parcellák, igen jól aratha­tok géppel abban az eset- I ben. ha az egyes parcellák között nincs a gépek átjá­rását akadályozó vetés. Az aratógépek megóvása cél­jából igen fontos az is, hogy a jjj^g jmeglevő mezsgye, határ és háromszögelési köveket előze­tesért feltűnő-módon- megjelöl­jék. Helyes, ha az előzetes határ­szemle alkalmával abban is megállapodik a termelőszö­vetkezet a gépállomással, hogy melyik területen milyen géptí­pust — kombájnt, vagy arató­gépet — használjon, egyezze­nek meg a munkák előrelát­ható idejében, s tisztázzák, hogy melyik munkához milyen segítséget, eszközöket kell a termelőszövetkezetnek szol­gáltatnia. Már ebben az időszakban gondoskodni kell a cséplés megszervezéséről. A gépi aratás megkezdése előtt a termelőszövetkezet fel­tétlenül állapodjék meg a gépállomással a napi fogá­sok iránya és szélessége tekin­tetében, valamint abban, hogy — ha szükséges — hol és milyen utat arasson le kézi erővel a gépek akadály­talan munkakezdéséhez. Az előzetes tervkészítés­kor és a munkák megkez­dése előtt újólag határoz­zák meg, hogy az egyes munkafolyamatok­ban hány személy és mi­lyen munkabeosztásban vegyen részt. Legcélravezetőbb, ha a munkafeladatokat brigád, munkacsapat, illetve alkalmi munkacsoport szervezett kö­telékében látják el. Ezeket a munkaszervezeti egységeket, szükség szerint, ki lehet egé­szíteni munkára jelentkező családtagokkal. A munka szervezeti egy­ségekre történő szétosztá­sával reálisabb lehetőség kínálkozik a munkatelje­sítmény mérésére. Lehetővé válik az is. hogy az egyes brigádok által ara­A Szövetkezetek Pest me­gyei Értékesítő Központjától nyert értesüléseink szerint teg­nap, csütörtökön megindult megyénkből az eper export­szállítása. A tegnapi nap fo­lyamán egy hűtővagonnyi szál­lítmányt küldtek Dabas kör­nyékéről Nyugat-Németorszáig- ba. egy repülőgép pedig Svéd­országba vitte szállítmányát.. Ezek után az első tételek után megindul a folyamatos szállí­tás, elsősorban a Német De­Ä szentendrei járás fiataljai már hónapokkal ezelőtt meg­kezdték a felkészülést a VII. Világifjúsági Találkozóra. A Szentendrei Kocsigyár minia­tűr iskolapadokat, a kéziszer­számgyár művészi fokost küld a VIT-re. A papírgyár albumot állított össze, a lakatosmű­helye pedig négy darabból álló dohányzókészletet készített. A Pomázi Posztógyár és a köz­ségi KISZ-szervezet fiataljai egy-egy díszpárnával járultak hozzá a megye fiataljainak tott terményeket elkülönítve hordják be és csépeljék. Az utóbbi hetek esőzései miatt különösképpen a rozsok, sok helyütt megdőltek. A dőlt gabonákban nehezen, vagy egyáltalán nem lehet gépet használni. Éppen ezért a ter­melőszövetkezetek, főleg azok. amelyek munkaerő szűkében vannak — mérjék fel a dőlt területek nagyságát, s állapod­janak meg a gépállomással, hogy előkészített, kijavított fű­kaszákkal kellő időben se­gítsenek ezeknek a terüle­teknek a learalisában. A mezőgazdasági nagyüzem irányítása, az aratás meg­szervezése több ezer holdon — mondották befejezésül, még igen sok szempont figyelembe vételét követeli meg. Szerve­zetten kell gondoskodni az ivóvízellátásról, előrelátóan kell kijelölni a tárolóhelye- ket és a kazlak helyét. A leg­fontosabb azonban, hogy meg­felelő összhang alakuljon ki a gépállomás és a termelőszö­vetkezet között. mökratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába és Svédor­szágba. Ugyancsak tegnap indult meg megyénkből a kelkáposzta idei exportálása. Egy vagon kelkáposztát indítottak útnak Csehszlovákiába, egy vagonnal pedig a Német Demokratikus Köztársaságba. Előreláthatóan még a héten megkezdődik az újburgonya exportálása is. (tm) ajándékához. A visegrádiak' a község történetéről albumot készítettek, míg a gyógynö­vénykutató intézet, amely Bu- daltalászon működik, herbáriu­mot küld a VIT-re, benne ha­zánk flórájának valamennyi gyógynövényeivel. A dunabog- dányiak hímzett térítőt aján­dékoznak. A megyei turista csoportban három fiatal indul a VIT-re a szentendrei járásból: Arató András, Fodor László és Éne­kes Béla. Vákuumban nem lehet élni... V Megkezdődött megyénkből az eper exportszállítása Tíz remekbe szabott ajándék, három turista indul a szentendrei járásból a VIT-re Antal Lászlóval, a Nagykő- ■— rösi Kon­zervgyár 31 esztendős főmér­nökével úgy akadtunk össze, hogy részt vettem a pártszer­vezet csúcsvezetőségi ülésén. Egy-egy kérdésben ő is állást foglalt, vitatkozott. Ez a középtermetű, szőke, mozgékony fiatal férfi már az új értelmiségi olyan típu­sa, aki pillanatra sem sza­kadt el a munkásosztálytól, azonos vele. Tudása, látóköre egyre bővül, mert beosztása, állása, mind nagyobb felelős­séget ró rá. Ezért elmélyül­tebb tudást követel önmagától. — A párt céljainak megva­lósítása mindig a terület adottságaihoz, a szakmához, az üzemhez, sőt egy-egy kom­munista beosztásához, felké­szültségéhez és nem utolsó­sorban a jelleméhez van köt­ve. Az én szakterületem te­hát meghatározza a végrehaj­tás módját is. Mielőtt tennék valamit, előbb „studírozok”. Az elgondolásomat viszem a pártvezetőség elé és ott vég­leges formát kap — magya­rázza hevesen. — Nem sze­retnék azok közé tartozni, akik egy-egy határozatot gé­piesen, gondolkodás nélkül csak azért fogadnak el, mert úgy kényelmesebb. Antal László a szobájában, 'íróasztala me’’’« «.‘kán ta­lálható. — Szeretem a „mindent be­le” embereket, mert a kon- zervgyártásnál, főleg a sze­zonban, nagy energiára van szükség. Sokszor egy-egy órás késlekedés százezer forintos károkat okozhat. Kiderül, hogy körülbelül ..........— ezer munkást is­mer személyesen a másfélezer közül. Róla is tudják, „mi fán termett”. Ismerték az 1946- ban elhalt apját is, aki a gyár portása volt. — A régi munkások, akik már inas koromban is ismer­tek, Lacinak szólítanak és te­geznek. De néhányan ezek közül is „főmérnök szaktárs”- nak titulálnak. Bevallom, za- varba.n vagyok ezekkel az em­berekkel, mert így én sem bácsizhatom őket, amint meg­szoktam az évek folyamán. Ahogy számbavesszük a munkakörét, kiderül, hogy 16 diplomás tartozik a főmérnök hatásköréhez. Ezek között vannak agronómusok, építész-, gépész- és vegyészmérnökök is. Jó és lelkiismeretes mun­kájukat a konzervgyár ter­melési mutatói igazolják. Antal Lászlónak még nincs diplomája. Emiatt néha — ha percekre is — kisebbségi ér­zése van. — Négy polgáriig jutottam, amikor édesapám meghalt. Anyám, öcsém, húgom eltar­tása az én gondom lett.:: Szakvizsgát tettem, mert a felszabadulás előtt a konzerv­ipar nem volt szakmához köt­ve. Akkor úgy érezte, hogy so­ha nem kerülhet a „fehérkö­penyes” gyártásvezetők, labo­ratóriumi munkatársak közé. Pedig minden vágya az volt, hogy megismerje a szakma .Jelkét”. Három évig dolgozott szak­munkásként. 1949-ben más­féléves szaktanfolyamra küld­ték) Budapestre, ahol bevá­lasztották a pártvezetőségbe is. — Ötszáz forint ösztöndíjat kaptam havonta. Ebből négy­százat anyáméknak küldtem, mert a húgomat tanítóképzőbe járattam, ötven forintot bé­kekölcsönre fizettem. Ami még megmaradt, azt magamra költöttem. Az bizony nem volt sok egy huszonegy éves „óriásnak” — jegyzi meg ne­vetve. — De nem is nagyon kí­vánkoztam akkor szórakozni, mert sokat kellett gyúrnom a kémiát. Az volt a leggyengébb oldalam. Az iskolát jó ered­ménnyel végeztem, konzerv- mesteri oklevéllel jöttem ha­za. Rövid pár hónap múlva ki­—~~~~1neveztek gy ár tás vezetőnek. — Aki ebben a szakmában Ülést tartott tegnap a Pest megyei Felvásárlási Operatív Bizottság. Első napirendi pont­ként — a Magyar Nemzeti Bank II. számú területi irodá­iénak jelentése alapján — az első negyedévi paraszti vá­sárlóerő lekötésével, a kész­pénztartás helyzetével foglal­kozott. Megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének gyorsabb üte­me folytán megyénkben is változott az egyénileg gaz­dálkodók száma, birtok­kategóriája. készpénztar­tása és ez a körülmény befolyásolja a paraszti vásárlóerőt is. A szövetkezeti mozgalom fej­lődése következtében csökkent az egyéni parasztgazdaságok száma, Budapest hatása, va­lamint a megye ipari jellege következtében több lett a két- laki dolgozó. Különösen jel­lemző a kétlakiság a budai já­rásra. ahol a terület jelentős része gyümölcsös és a lakosság nagy része rendelkezik háztáji gazdasággal, kertészettel. Rámutatott az operatív bi­zottság arra, hogy a tavalyi, gyengébb terméseredmények folytán, és a magasabb sza­badpiaci árak miatt a paraszt­ság igyekezett terményeit, tartalékolni és ezeket folya­matosan emelkedő árakon értékesíteni. Ezenkívül állat­tartásból. zöldségből, gyü­mölcsből, kivermelt burgo­nyából, borból stb. van jöve­delme. ami készpénztartalékát befolyásolja. A Pest megyei felvásárló vállalatok és szövetkezetek által az 1958 első negyedévi 128,3 millió forinttal szem­ben 1959 első negyedévé­ben 139,3 millió forint ju­tott a parasztságnak fel­vásárlás címén. Az. említett összegből állatfel­vásárlásra 69,8 millió, bor­felvásárlásra 27.2 millió, tej felvásárlásra 19.8 • millió fo­rintot fizettek ki a felvásárló vállalatok és szövetkezetek. Növekedett a parasztság ta­karékbetét-állománya is, de ennek emelkedése lényegesen kisebb, mint a bérből élő dol­gozóké. Az egyénileg dolgozó parasztságnál a gazdaságok számának csökkenése mel­lett sem csökkent a készpénz­tartás, ami a tartalékolt ter­mékek eladásából és egyeb jövedelemből származik. A kétlaki parasztságnál általá­ban nem magasabb a kész­pénztartás az egyéni gazda­sághoz viszonyítva, mert a családnak iparban dolgozó egy vagy több tagja révén állandó biztos jövedelemhez jutnak. Igényeik is magasab­bak, többet költenek, háztar­tásukat jól felszerelik. Gaz­daságuk ugyanakkor elhn- nyagoltabb az egyéniekénél, mert földjüket családtagjaik művelik. Megállapítható te­hát, hogy a parasztság készpénz­es terménytartalékokkal rendelkezik, tsz-be való belépés esetén a bevitt jószágokért, felszerelésért jelentős összeget kap, s tekintve, hogy háztartá­sát már korábban felsze­relte, a tartalékok kép­zése után is jelentős a vá­sárlóereje. Ezért szükséges, hogy a pa­rasztság által keresett cikkek­kel és megfelelő áruterítéssel a parasztság vásárló erejét le­kössük. Ezután az operatív bizott­ság tudomásul vette a megyei tanács mezőgazdasági osztá lyának tájékoztatását az 1958—59. gazdasági évi tava­szi vetőmagakció lebonyolí­tásáról, a műtrágyaelosztás tapasztalatairól, valamint a vetésterületek alakulásáról. A jelentés a többi között megállapította, hogy me­gyénkben a vetőmagvak ki­szállítása, elosztása általában időben megtörtént, s ebben a munkában nagyon sokat segített a Terményforgalmi Vállalat és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szoros együttműködése. Ne­hézség csupán a hibridkuko­rica-vetőmag cseréjének le­bonyolításánál jelentkezett. Annak ellenére, hogy ennek a feladatnak lebonyolítását még a múlt év decemberé­ben elkezdtük, s ez év ja­nuárban már előjegyeztet­tük a gazdákkal, mégis zök­kenők voltak. A nehézségek ellenére a zett mag megyében terve- hibridkukoriea-vető- mennyiségét elve­tették. Termelőszövetkezeteink 3379 mázsa hibrid vetőmagot hasz­náltak Jel, az egyénileg dol­gozó parasztok közül 12119 gazda cserélt hibridkukori­ca-vetőmagot, s ez a mennyi­ség mintegy 25 460 kát. hold­ra elegendő. A takarmány- és gazdasági magvakból is si­került kielégítenünk a szük­ségleteket. A műtrágya-ellátás az idén sokkal bőségesebb volt, mint az elmúlt gaz­dasági évben. Az időbeni és zavartalan mű­trágya-ellátás lebonyolításáért külön dicséretet érdemel a MÜNÖSZER Vállalat Pest megyei kirendeltségének ve­zetője és diszponense, akiket a földművelésügyi miniszter — a mezőgazdasági osztály javaslatára — „A mezőgazda­ság kiváló dolgozója” kitünte­tésben részesített. Magyar színművek — Moszkvában A moszkvai Sztaniszlavszkij Színház megkezdte Mesterhá­zi Lajos Pesti emberek című drámájának előkészületeit. A drámát Gromov és Lejbutyin fordította orosz nyelvre. A kö­zelmúltban az ő fordításukban mutatták be Moszkvában Fe­hér Klára Nem vagyunk an­gyalok című színművét is. A Pesti embereket úgyneve­zett parádés szereposztásban láthatja majd a moszkvai kö­zönség. Sándor szerepét Gle- bov, a Csendes Don filmvál­tozatának főszereplője, Grigo- rij alakítója játssza majd; László szerepében Urbanszkij, a nálunk is nagy sikerrel ve­tített Életem árán című film főszereplője lép a közönség elé. . ................. a csemői Fenyvesi Tsz-ben w Megkezdődött a cseresznye­szüret a termelőszövetkezet gyümölcsösében. A peronoszpóra a várható jó termést veszélyezteti, de a tsz-ben gondoskodnak arról, hogy ne tehessen kárt. Mi­helyt az ideje annak elérkezett, a férfiak hátukra vették a per­metezőgépeket. (Sziráki Péter felv.) ^ Az elmúlt napok kiadós eső­§ zései után gyors fejlődésnek ^ indultak a növények a cse­| mái Fenyvesi Termelőszövet­& kezetben is. Bőven akad most ^ munka mindegyik termelőszö­^ vetkezeti tagnak, mert a nö­\ vényekkel együtt a gyomok is i gyorsan nőnek. De nines hi­^ ba, mert nemcsak a szövetke­^ zeti tagok, hanem a család ta­í gok is a termelőszövetkezet s ,, ^ földjein, gyümölcsösében, szó­| lőjébem dolgoznak. Alábbi § képeink a termelőszövetkezet ^ tagjainak munkájáról, 5 cl vár­I ható jó terméseredményekről számolnak be. S csak valamennyire is meg > akarja állni a helyét, annak > mezőgazdásznak, kémikusnak, > gépésznek, építésznek és... | kuktának is kell lennie. Az j utóbbi tíz évben a gyár hét-! szeresére fejlődött. Építke-! zünk, új gépeket szerkesztet- ! tünk. Bizonyos fokig automa- > tizáltunk is. Mindig többet ! és többet kellett tudnunk —! folytatja elgondolkozva —.! mert nem mondhattuk: „ehhez ! nem értek!” 1951 végén meg- ! bíztak a főmérnöki teendők- ! kel Vállalnom kellett. Kö-! lyökkorom óta ismertem a! gyárat és azt mondták,! hogy majd a vízben megtanu-! lom az úszást. Mai ésszel: nézve, már tudom, hogy nagy ! merészség volt belevágnom.: Egy-egy műszaki probléma ! megoldásánál éreztem, hogy $ az elméleti tudással baj van. í Vákuumba kerültem. A mér-, nökök egy-egy képletet, ké- $ miai levezetést firkáltak a $ papírra, tologatták a logarlé- $ cet és magyaráztak. A gya- $ korlatból merített tudás segí- $ tett megérteni a dolgokat, de $ mégis ... néha bizonytalan $ voltam. Rákapcsoltam. Elvé- ^ geztem a technikumot, most $ pedig az egyetem van soron. $ S amikor ezt elvégeztem? ...; Azt hiszem, hogy akkor kéz- $ dek csak el igazán tanulni, 5 mert a konzervipar minden ; szezonban új leckét ad fel. ! Déry Károly $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom