Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-26 / 148. szám

1959. JÜ NIL'S 26. PÉNTEK "hírlap IDEJÉBEN KEZDTÉK elvi kérdésire adtak választ. Sokat vitáztak a nagyüzemi mezőgazdaság kialakításáról, a jugoszláv helyzetről, a háború és béke kérdéséről, a Szovjet­unió hétéves tervéről. Az okta­tási bizottság, valamint a já­rási végrehajtó bizottság tag­jai sokat segítettek a vitás kérdések tisztázásában, vala­mint rendszeresen ellenőrizték a szemináriumokat. A jövő­ben arra is törekszenek, hogy az oktatási bizottság egy-egy elméleti kérdést dolgozzon is ki, ne csaik szervezési felada­tokkal törődjék. Az új oktatási évben a ta­nulás alapját az SZKP XXI., valamint a magyar pártkong­resszus anyaga adja. Az időszerű kérdések tanfo­lyamát szeretnék másfélszer annyi hallgatóval elkezdeni, mint az elmúlt évben. Mar­xizmus—leninizmus első éves tanfolyam ez idén nem lesz, csupán második évfolyam. A magyar munkásmozgalom tör­ténetét a tavalyi részvevőkkel folytatják. Az idei feladatokat már az alapszervezeti titkárokkal is megbeszélték. A soronlevő ten­nivaló az, hogy az ala,pszerve­zeti vezetőségek megtárgyal­ják, s taggyűlés elé terjesszék javaslataikat és megkezdjék a hallgatók kiválogatását. Úgy tervezik, hogy mindenkivel kétszer beszélgetnek, s mint tavaly, az idén is önkéntes ala­pon szervezik a szemináriumo­kat. A propagandistákat öt tag­ból álló bizottság válogatja ki. A v. b. határozata szerint va­lamennyi járási vezető tart sze­mináriumot. 1 • S. Á. Megkezdődött a repce és bíborhere aratása A Földművelésügyi Miniszté­rium Mezőgazdasági Magter­meltető és Vetőmagellátó Vál-. lalatának tájékoztatása szerint Veszprém és Vas megyében ál­talánosan megkezdődött a mag­nak hagyott bíborhere aratása. Az értékes takarmánynövény az idén rendkívül sűrű állomá­nyú, magasra nyúlt, hatalmas bugái teltek. Az ország déli megyéiben már a repce is érik, helyenként megkezdték az aratást. A repce olyan ágas, gazdag, hogy, a sűrűn álló, magvakkal telt becők szöve­dékén akár labdát is el lehet gurítani. Ugyancsak jó ter­més ígérkezik az étkezési borsó masvából és a többi később érő magnövényekből is. A jó termés nem csupán a kedvező időjárás érdeme, ha­nem elsősorban annak kö­szönhető, hogy a világszerte ismert és keresett magyar ap­rómagvak döntő többségét az idén már nagyüzemek terme­lik: 75.8 százalékra emelke­dett a'szocialista szektor ter­melési aránya. A leszerződött magtermő területek 62 szá­zaléka a termelőszövetkeze­teké. Az egész országban felké­szültek a szakemberek és a termelők a magnövények be­takarítására: a szükséges esz­közök mindenütt rendelkezés­re állanak ahhoz, hogy a mag­vakat idejében és veszteség nélkül learassák, ’elcsépeljék, a termést elraktározzák. A FÉLKÉSZ ÖLTÖNY Az ember testén levő ruha valamikor kizárólag azt a célt szolgálta, hogy az időjárás vi­szontagságai ellen védelmet nyújtson. Az elsődleges cél a mi' korunkban is megmaradt, ma már azonban az öltözkö­désnek külön szabályai van­nak. Más ruhát veszünk fel színházba, társaságba és me­gint mást utcára vagy kirán­dulásra. Öltözködésünk ezen­kívül még a divat változásai­nak is alá van vetve. Ez nem­csak a nőkre, hanem a fér­fiakra is vonatkozik. Ha valaki kemény gallérban, erősen ki­tömött vállú zakóban és na­gyon bő nadrágban végigsétál az utcán, bizony azt megmo­solyogják. Húsz évvel ezelőtt pedig ez volt a divat. Életszínvonalunk emelkedé­se az oka, hogy ma mindenki­nek sokkal több ruhája van, mint a felszabadulás előtt volt. Részben ez idézte elő, hogy a készen vásárolt ruha egyre na­gyobb teret hódít, nemcsak ná­lunk, hanem szerte az egész világon. Amerikában mérték után jóformán csak a milliomo­sok és a híres filmszínészek csináltatnak öltönyt. Ezekről a kérdésekről be­szélgetünk Nagy, József elv­társsal, a Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjé­vel. — A ma embere már nem győzi kivárni a szabótól a 3—4 hetes határidőre vállalt ruhát és inkább kész öltönyt vásárol — mondja. — Természetesen ez lényegesen olcsóbb is. Egy öl­tönynél 400—600 forintot meg­takarítani, a család költségve­tésében számottevő tényező. — Sokan idegenkednek a kenfekciótól, mások — a zö­Tovább bővül nemzetiségi oktatási intézményeink hálózata A Művelődésügyi Minisz­térium nemzetiségi osztá­lyán tájékoztatták az MTI munkatársát nemzetiségi ok­tatási intézményeink fejlesz­tésének terveiről. A jövő tanévre a nemzetiségi óvo­dák száma tizennyolccal emelkedik, a jelenlegi 47 he­lyett 65 lesz. Kilenc új szlovák, négy német, három délszláv cs két román nemzetiségi óvoda kezdi meg műkö­dését az ősszel. Az idén 38 olyan új óvónő végez, akik, mint a nemzeti­ségi nyelv oktatói állnak mun­kába. Várható az is, hogy a lakosság igényeinek megfe­lelően, a már meglevőkön kí­vül, még néhány német, dél­szláv, román és szlovák nem­zetiségű helység általános is­koláiban bevezetik a nemzeti­ségi nyelvoktatást. Szeptembertől a nemzeti­ségi iskolák diákotthonáiban István bácsi a boltban új szabályzat lép életbe, amely a nevelési feladatokat és a diákotthon szervezeti felépítésének irányelveit tar­talmazza. A nemzetiségi ál­talános iskolák felső tago­zata és a nemzetiségi középisko­lák számára önálló tan­terv készül. Ugyancsak önálló tantervet készítenek a felsőfokú taní­tóképző intézetek nemzetiségi hallgatóinak nyelvoktatásá­hoz. A nemzetiségi oktatás je­lentős továbbfejlesztését szol­gálja az az 50-féle új tan­könyv, amelyeket a német, a szlovák, a román és a dél­szláv tanítási nyelvű általá­nos, illetve középiskolák kap­nak az idén. A szomszédos baráti országokból a nemze­tiségi iskolák ifjúsági és nevelői könyvtárainak fej­lesztésére szépirodalmi műve­ket és folyóiratokat kapunk. Szüret a málnáskertben A szobi és a váci járásban ezekben a napokban a ked­vező időjárás hatására roha­mosan érik a málna. Néhány nappal ezelőtt még csak 15— 20 kilókat vittek egy-egy fel­vásárlóhelyre, de most már teherautószámra hordják er­ről a vidékről a málnát a bu­dapesti piacra, a hűtőipar­nak, s az exportszállítmányok részére. A mintegy 1000 hold málnaterületről hozzávetőle­ges számítások szerint 215— 220 vagon gyümölcs lesz az idei hozam. Nagy tétel, de minden szem málna vevőre talál, hiszen a málna egyike a legkeresettebb cikkeknek a hazai és külföldi gyümölcs- piacon. A szobi és váci járásban most folyik a málna szürete­lése és szállítása. Képes ri­portunkban erről a nagy mun­káról számolunk be. A visegrádi várral szemben, a Dunára nyúló málnásban szüretel három nagymarosi asszony: Jung Ferencné, Ma- jorovits Józsefné és Ember Mihályné. A termést jó köze­pesre becsülik.-ok;. Nyéllel, tokmány- nyal, fenőkővel. — Hányas legyen az a kasza? — Százas. Olyat szoktam. Elég azt húzni. Az elárusító Ist­ván bácsit az egyik oszlophoz kalauzol­ja. ahol egy lécek­ből összetákolt ka­szatartóban hegyük­kel lefelé fordítva sorakoznak a vado­natúj kaszák, külön a 95-ös, a 100-as, va­lamint a 105-ös mé­retűek. Egy tízkilós súly is áll a tartó mellett, amit nyil­ván azért he­lyeztek oda, hogy a vevők az acél csen­gésének kipróbálá­sakor hozzáütöget- hessék. Ám István bácsi egyelőre még csak a kasza anyagának vizitálásánál tart, amely művelet ab­ból áll, hogy zseb­kése pengéjét lap­jával a kaszára he­lyezi, aztán szép lassú mozdulattal végighúzza rajta. Ha egyenletesen megy, jó a kasza, ha ta­pad, akkor lágy az anyaga, tehát sem­mire nem való, mert menten kicsorbul az éle, s nem győzi az ember fenni, meg kalapálni. A kaszá­nak a tízkilós súly­hoz történő ütöge- tése majd csak ez­után következik. Ahogy ezzel is megvan, így szól: — Vgy vélem, elég jó. — Aztán meg­kérdi: — Mennyibe kerül? — Ötvennyolc fo­rint! A kezében tartja, úgy viszi a pulthoz, ahol a tokmányok, meg a kaszakövek sorakoznak. Itt ha­mar végez, mert nincs miben válo­gatni, egyforma anyagból készült va­lamennyi. Innét a kaszanyelekhez , bal­lag. Van itt vagy húsz darab. Mind egyfor­ma méretű, s a nyél i közepe táján vala- 5 mennyibe hosszú, í görbe „kacs” — más- l szóval „fogó” — van \ ékelve, így szere- tik erre az aratók. \ István bácsi sor- : ban végigtapogatja; mindegyiket. \ — Az a kár, hogy \ tölgy, meg kőris va- \ lamennyi — állapít- \ ja meg szakértőén. \ — Az egyik nehéz, ; a másik meg törik. ! Dió volna jó. Az \ könnyű, meg nem \ törik. Akkor már j inkább csak meg- \ maradok az én régi! kaszanyelem mel- \ lett. Kibírja még az \ az idei nyarat. — A jövő nyárra ! is gondolni kell, 1st- ! ván bácsi — jegyzi \ meg az elárusító. — : Vagy akkor már nem $ akar aratni? István bácsi le- $ gyint a tenyerével: l — Hol van még az ; öcsém. Meg aztán \ — teszi hozzá —. ki 5 tudja ... meglehet, $ hogy jövőre már J nem én aratok, ha- $ nem a kombájn ... ^ Ari Kálmán s A felvásárolt áru egy részét azonnal exportálják. Ber- necebaráti mellett, Parasa-pusztánál folyik a rakodás. A magyar kocsikról mázsára, a mázsáról pedig a csehszlo­vák kocsikra rakják a rekeszeket, s a tele kocsik máris futnak a csehszlovák konzervgyárak és hűtőüzemek felé A málna egy része, amit nem visznek sem exportra, sem közvetlen piaci értékesítésre, a berneccbaráti pulpoló- üzernbe kerül, ahonnan a fél kész árút — málnacefrét — ha­talmas hordókban, gépkocsival szállítják be Budapestre, a konzervgyárakba. Itt kerülnek további feldolgozásra, majd szörp formájában a hazai és a külföldi piacokra. (Tenkely Miklós felvételei) mök vagy nyúlánk termettek­re gondolok — viszont nem tudnak alakjukra megfelelő készöltönyt találni.. Ezek a meggondolások késztettek ben­nünket arra, hogy bevezessük Pest megyében is a félkész konfekciót. — Mik az előnyei ennek? — Az első az, hogy a meg­rendeléstől számított 72 óra óra múlva készen van. A má­sik, hogy a készruhánál csak 115 forinttal kerül többe, de még így is 300 forinttal ol­csóbb, mint a „mértékután” rendelt. Számoljunk utána. A „Hágó” szövetből készült kon- fekciós öltöny 1170 forint. Ugyanez félkész kivitelben csak 115 forinttal drágább, vagyis 1285 forint. Ha viszont szabónál csináltatja meg vala­ki, akkor a kalkuláció így néz ki: három méter „Hágó” szö­vet á 280,— Ft, vagyis össze­sen 840,— Ft, a hozzávaló 240,— Ft, a munkadíj 500,— Ft, összesen 1580 forint. — Igen, ezek a számítások az olcsóságot illetően feltétle­nül hízelgőek. Csak a minő­ség... — Ne is folytassa! Eddig Cegléden, Vácott és Nagykőrö­sön vezettük be. Mindhárom helyen a város legjobb szabá­szánál próbál a megrendelő és kitűnő szakemberek készítik el. Szabásban és kidolgozásban semmiben sem különbözik a legjobb „mértékutáni”-tól. Valami különbség mégis van: az a háromszáz forint, amivel olcsóbb és amiért ma­gunk is kipróbáljuk a félkész öltönyt. __________(gy. m.) K ínai újságíró-küldöttség érkezett Budapestre A kínai—magyar kulturális egyezmény programjában Lej Sin-nez, a Ilupej című lap fő­szerkesztőjének vezetésével há­romtagú újságíró-küldöttség érkezett Budapestre. A dele­gáció négy hetet tölt hazánk­ban, ellátogat a nagy ipari centrumokba, megismerkedik a magyar falu életével és a ma- 1 gyár újságírókkal találkozik. 72 ÓRA ALATT KÉSZÜL EL 300 FORINTTAL OLCSÓBB Az aszódi járási pártbizott­ság végrehajtó bizottsága a napokban értékelte az elmúlt pártoktatási év tapasztalatait és meghatározta az idei okta­tási év előkészítésének fel­adatait. A tavalyi oktatási évben igyekeztek a további évekre zr-egslapozni a pártoktatás szervezettségét. Az ellenfor­radalom idejéről még meg­maradt helytelen nézetek tisz­tázása is fontos célkitűzés volt. Csak annyi tanfolyamot indítottak, ahány propagandis­tával rendelkeztek, s szigo­rúan ragaszkodtak a hallgatók kiválogatásánál az önkéntes­ség betartásához. Mégis a párt­tagság az előző évekhez viszo­nyítva, nagyobb számban Vett részt oktatásban. A pártveze­tőségek, tömegszervezetek ve­zetői többségükben rendsze­resen eljártak a szemináriu­mokra. Hiba volt azonban, hogy kevés dolgozó paraszt, ter­melőszövetkezeti tag jelentke­zett oktatásra. A pártoktatásban részvevő elvtársak a szemináriumon ta­nultakat jól felhasználták gyakorlati munkájukban. Er­re példa a tanácsválasztások nagyszerű tapasztalata, a ter­melőszövetkezeti fejlesztés eredményei. Azok a dolgozó parasztok például, akik részt vettek valamilyen oktatásban, elsők között léptek a szövet­kezetbe. A hallgatók háromfajta ok­tatási formán tanultak: idő­szerű kérdések tanfolyamán, marxizmus—leninizmus tan­folyamán és a magyar mun­kásmozgalom története első évfolyamán. A járásban huszonkét he­lyen — több mint négyszáz hallgatóval —, szerveztek idő­szerű kérdések tanfolyamot. Ebből három helyen — Galga- hévízen, Hévízgyörkön, Ik- ladon —, nem indult meg az oktatás. Ezenkívül az Ikladi Műszergyárban két szeminá­rium menetközben szűnt meg, de hallgatói más szemináriu­mokon tanultak tovább Jó kezdeményezés volt pél­dául egyes községi pártveze- töségektől, hogy bizonyos té­mák tanulásánál meghívtak olyan dolgozókat,, akiknek gz anyag munkájukhoz kapcso­lódott. így például a művelő­déspolitikai irányelvek tár­gyalásánál több helyen meg­hívták a pedagógusokat, vagy a párt decemberi határozatá­nak megbeszéléséhez egyéni­leg dolgozó parasztokat, ter­melőszövetkezeti tagokat. így történt Versegen, Kartalon, Bagón, Püspökhatvanban. Meg kell még említeni, hogy a SZKP XXI. kongresszusá­nak anyagát majdnem kétszer annyian tanulták, mint ahány hallgatója volt eredetileg a szemináriumoknak. Még Gal- gahévízen, Hévízgyörkön is sikerült egy-egy szemináriu-^ mot létrehozni. ^ öt helyen szerveztek a já-^ rásban marxizmus—leninizmus^ tanfolyamot. Ezeket általában^ vezető beosztású, jól képzett,^ elvtársak vezették. A szeminá-^ riumok színvonala azon is^ lemérhető, hogy egész évben ^ nem történt lemorzsolódás, így ^ ez évben ugyanezeken a he-^ lyeken a marxizmus—leniniz-^ mus tanfolyam második évfo- ^ lyamát szervezik meg. ^ A magyar munkásmozgalom^ története első évfolyamán hu-^ szónkét elvtárs tanult, légin-^ kább járási vezetők. A terme-^ lőszövetkezeti fejlesztésig tanfolyam sikeresen haladt, megjelenés kielégítő volt, va-^ lamint a hallgatók felkészült-^ sége is. A tsz-szervezés után ^ azonban meglazult a fegyelem,^ csökkent a megjelenők száma ^ és egyes vezetők elhanyagol-^ ták a felkészülést. A propagandistákat egynapos,| nmgasszín vonalú konferen-^ ciákon készítették fel. A ^ tapasztalat mégis azt bizo-J nyítota, hogy érdemesebb $ két-hárcm napos propagan-5 daképző tanfolyamot tarta-5 ni, mert úgy elmélyül- $ tebb, tartalmasabb mun-> kát lehet végezni. ! A konferenciák, illetve a! szemináriumok általában azért! voltak jók, mert számos vitás' Nagykörös már vagontételben szállítja az uborkát A \agyvásárte 1 epre csütör­tökön reggel 52 vagon és 21 iehergépkocsi áru érkezett, eb­ből 18 vagon vegyes áru, 10 ragon újburgonya, 4 vagon fejeskáposzta, 5 vagon ubor­ka, 8 vagon vegyes gyümölcs, 3 vagon tojás és 1 vagon na­rancs. Nagykőrösről csütörtökön hajnalban már vagontételben érkezett az uborka. A vilá­goszöld kovászolni való ubor­kát az állami élelmiszerboltok kilónként 3,60 forintért árusí­tották. A főzőtök kilóját a KÖZÉKT-boltak 1 forintért hozták forgalomba. A tisztított karfiolt kilónként 60, a velő­borsót 40 fillérrel olcsóbban adták, mint szerdán. Az apró őszibarackot kilónként 3—4, a sárgabarackot 3,60—5,60 fo­rintért hozták forgalomba. Sze­ged vidékéről megérkezett az ízletes apró szegfű-körte, ára az állami boltokban kilónként 3,60—4,50 forint. István bácsit a ko- cseri főutcán pil­lantom meg. Viseltes, kajlaszélű kalapban, felgyűrt ingujjban és szellős bőrpapucs­ban bandukol, mely­nek hátsó része min­den lépésnél csat­togva verődik me­zítelen sarkához. — Hová mész Ist­ván? — szól utána valaki. Megfordul a hang­ra. Egy öregembert lát, aki nyilván jó ismerőse, mert ba­rátságosan válaszol neki: — A vasárubolt­ba. Kaszát venni. Aztán továbbmegy. Én meg a nyomába szegődöm. A bolt egy sárgá­ra meszelt sarok­épületben áll, sar­kon pan a bejárata is, szemben az ap­ró fenyőkkel beül­tetett térrel. Bent ; fiatal, barnaképű \ férfi siet elébe. ! — Mivel szolgál­'■ hatok, István bá- \ esi? ! — Kaszát szeret­' nék. Felszerelve.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom