Pest Megyei Hirlap, 1959. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-24 / 146. szám

erst Mti. ’i^irlao 1859. JÚNIUS 24. SZERDA Határidő előtt befejezik a tsz-építkezéseket a Gyömroi Építőipari Szövetkezetben A Gyömrői Építőipari Szö­vetkezet, amely ebben az év­ben zömmel tsz-ép'ítkezéseket végez, az idei I. negyedéves tervét csak 90 százalékra tel­jesítette. Ennek oka a kedve­zőtlen időjárás volt, de hogy az elmaradást pótolják és a vállalt építkezéseket határ­idő előtt átadhassák, a szövetkezet dolgozói május óta munkaverseny­ben állanak. 'A verseny ösztönző hatása mót-is érezhető, Például az isaszegi Vörös Csillag Tsz kétszer 200 férőhelyes ba- roprifiólját húsz nappal a ha­táridő előtt adta át a szövet­kezet. Egreskátán a tervek szerint csak augusztus 15-én indult volna á munka, ezzel szemben már a napokban megkezdték az építkezéseket. Itt egyébként egy 23 férő­helyes sertésfiaztatqt, kétszer 500 férőhelyes csibenevelőt és egy 600 férőhelyes juhho- dály felépítését vállalták. Kistarcsán az Uj Hajnal Tsz-nek 200 férőhelyes ba­romfiólát, Kókán 2000 férő­helyes, csibenevelőt építenek. Egyébként a tsz-ektől vállalt épít­kezési munkák több mil­lió forintot tesznek ki. Emellett persze a környező földművesszövetkezsteknek és magánosoknak is végeznek munkát. Inárcson másfél millió forintért raktárát épí­tenek, Pesten most kötötték le egy emeletráépítést. A 72 tagú szövetkezet hét részlegben végzi a munkát, és kezdve az OTP-építkezésektol, különféle szerelőmunkákig, mindent elvállal. Amint Lo­vas István építésvezető el­mondotta, jelenleg két dolog nehezíti meg a munkát: a gépkölcsönző vállalat ktsz- eknek nem kölcsönöz gépeket, s amiatt eléggé elhúzódnak a munkák. Az egyik legna­gyobb tsz-építkezésen például most is kézzel keverik a be­tont. A másik nehézség az anyagszállításoknál érezhető. Sokszor vontatottan érkezik meg a nyersanyag. Már befejezéshez közeled­nek a szövetkezet saját épít­kezései. A több mint hat­százezer forint beruházásból kultúrtermet, az átalakítások során irodahelyiségeket és műhelyeket létesítenek. — sp — „Nyáriár" a nógrád verőce vendéglőben KEZDETBEN vala a vendég­lő. Alapította és vezette a tulaj­donosa. Ugyanő volt az ár­felelős,, is, és. nyaranta fele­lőtlenül emelte az árakat. Könnyen megtehette, nem volt versenytársa, egész Nóg- rádverőcén egyedül állott a maga nemében, rajta kívül nem volt egyetlen vendéglő sem a Duna partján. Az Ár­pád út Duna felőli házsorán, beékelve a villák közé két bejáratán csak úgy ömlött az éhes-szomjas nép. Az utca fe­lőli ajtón a söntésbe, egy-egy stampedlire, vagy fröccsie nemcsak a falubeliek, a nya­ralók is be-betértek. Túlfelől pedig, a vízbenyúló lajtorján át evezősök és fürdőzők ka­paszkodtak fel, hogy a napos terászon sörözzenek, elkölt­sék ebédjüket, szép kilátással a Szentendrei-szigetre, a pi­lisi. hegyekre és délután, meg este a tánc szenvedélyének hódoljanak, hangulatvilágítás tompított• fényében, j erhelke- dejt hangulatbartf ^ ugyan­MELEGÍTŐ TAPÉTA Szovjet vegyészek olyan ta­pétát készítettek, amely a kül­sejét tekintve semmiben sem tér el a közönséges tapétától! de azzal a rendkívüli tulajdon­sággal rendelkezik, hegy füti a lakást. Az új tapéta' három gumirétegből áll, amelyek kö­zött különböző műanyagok és- elektromos vezetők vannak. Ha az áramot bekapcsolják, a különleges tapéta a szoba hő­mérsékletét 40 fokig felmele­gíti. A melegítő tapétát a kö­zeljövőben nemcsak ’lakások­ban,,, Hanem gépkocsik belsejé­ben is .alkalmazni fogják. csak emelkedett fogyasztói árak mellett. így tartott ez a kapitalista világ alkonyáig, egészen amíg csak nem álla­mosították a vendéglőket. Ak­kor a nógrádverőcei vendég­lőt is államosították, sőt rö­videsen megszüntették. I. szá­mú Italbolt Jett belőle, ahol egyik nyáron főztek, másikon meg nem, télen azonban több­nyire be sem fűtötték a kony­hát. Üj tulajdonosa, a Váci Vendéglátóipari Vállalat az evővendégnél szívesebben látta az ivóvendéget. Nógrádverőce tanácsa vi­szont a lakosság, no meg az üdülők és kirándulók érde­kében is szerette volna, ha úgy mint egykor, télen-nyá- ron vendéglő lenne a duna- parton. Természetesen olyan vendéglő, ahol jól és olcsón ellátják a vendéget. Sürgeté­sére azután idén kora tavasz óta minden délben-este főz­nek a helyiségben és az ételt a tanács kívánsága szerint hanjiadósztályú " áron szol- me­nüt is adnak. Arra jártamban a múltkor megkóstoltam, jó­ízű, mennyisége is kielégítő. És az egy pohár sör, amivel az ebédet leöblítettem, 1,90 forintba került. AZÓTA AZONBAN bekö­szöntött az üdülési idény, s hogy egyik délelőtt megint arra vitt az utam, látom ám, megszűnt az I. számú Italbolt, bejárata mellett szép üveg­tábla hirdeti, „Zenés kisven­déglői’ lett belőle. De azért csak megiszunk egy pohár sört — gondoltam —, és be­léptem a söntésbe. Terített asztalok fogadtak, eltűnt a söntés, megszűnt a talponálló. Átvitték berendezését egy rejtett helyiségbe, ahová már a fogyasztó nem Téphet be. Ott csapolják a sört, mérik a stampedlit, meg a kis- és nagyfröccsöt. Aki hűsítés céljából egy pohár italt akar lehörpinteni, annak is „tessék helyet foglalni”. Az egy po­hár sörért különben 2,30 fo­rintot fizettem. Hiába, úgy- látszik zenés kisvendéglő­ben akár szól a zene, akár nem, többet kell fizetni. — Kérem, a lakosság sérel­mezi az áremelést és mi már kifogást emeltünk ez ellen — mondották erről az ügyről a verőcei tanácsházán. — Ze- begényben is így járt el a Váci Vendéglátóipari Válla­lat, de a tanács és a lakosság felzúdulására egy hét után visszaállította a régi árakat. Nálunk azonban nem hajlan­dó. „A ZENE SOKBA kerül”, hangoztatták, mi meg kifej­tettük, hogy a zene csak este hattól szól, miért kell akkor már délelőtt és délben fel­emelt árat számítani? „Ezek csak a nyári árak” — ez volt a válasz. Szóval nyári árak is van­nak a Váci. Vendéglátóipari: Vállalatnál? Ejnye! Mint egykor a kapitalista világban?... Sz. E. Tojás felvásárlás Zsámbokon A lehető legtermészetesebb dolog a pesti ember számára, hogy bemegy a KÖZÉRT-be, s kér egy pár tojást. A leg­ritkább esetben, főleg a késő esti órákban kapja csak azt a választ, hogy elfogyott. Különben a tojásellátás általá­ban kielégítő. Ahhoz azonban, hogy a pesti háziasszony ne kapjon elutasító választ az üzletben, sok embernek kell keményen megdolgoznia. Zsámbokon például, Urbán András felvásárló, kiváló dolgozó, kerékpárra kötözött ko­sarakkal járja a falut és a nagykiterjedésű tanyavilágot. Nem könnyű dolog esőben, sárban tolni a kerékpárt, s vi­gyázni a törékeny árura. Fárasztó, szaporátlan munka ez. Urbán András felvásárló ezzel a kezdetleges módszerrel, házalással hetenként négy-ötezer darab tojást is össze­szed a termelőktől, de az is előfordult már, hogy fő sze­zonban egy hét alatt 11 ezer darab tojást vett meg és szál­lított be a földművesszövetkezet telepére. Urbán András tudja, hogy felvásárolni csak akkor lehet, ha van mit. Ezért aztán nagy gonddal és energiával foglalkozik a na­poscsibe-eladással és a baromfinevelési szerződéskötéssel Is. Lelkiismeretességére jellemző, hogy nem egy esetben — — feladatán túlmenően — a naposcsibét ki is szállítja a megrendelőnek, hogy ezzel se töltsék idejüket a gazdák. (Foto: Bácskai) tssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssss* SZAVALOVERSENYTŐL - A KAPWALÖYESIG Nevelőotthoni növendékek vetélkedése Foton A MüvsIßiKsiigyi Miaászlé--, rlum idén első ízben irta ki a fővárosi és vidéki nevelőottho­nok növendékei részére a szel­lemi-, ügyességi- és s.portver­Vita a hazai méhészet fejlesztésének ötéves tervéről Hétfőn a SZÖVOSZ-székház- bam országos értekezletet tar­tottak a megyei méhész-szak­bizottságok elnökeinek és tit­kárainak részvételével. Az ér­tekezleten megvitatták a hazai méhészek ez évi feladatait, va­lamint a földművesszövetkezeti rendszer ötéves mé'hészetfsj- lesztési programját. A vita felszólalói egyetértet­tek abban, hogy az exportlehe­tőségek növekedésével egyidő- ben rendkívül erős versengés indult meg a világpiacon. A kí­nálat növekedése következté­ben az árak csökkenő tenden­ciát mutatnak. Ez a körül­mény, hangoztatták, megszabja a magj'ar méhészet fejlesztésé­nek legfontosabb elveit.. Az öt­éves terv időszakában, mint azt kormányszervek elé ke­rülő határozati javaslatba fog­lalták. egyrészről a magyar méz minőségének további nö­velése, másrészről és ezzel együtt a termelési költségek csökkentése a legközvetlenebb : feladat. Fokozottan kell figye- i lembe venni a külkereskede- j lem kívánalmait. \ A be’íöldi fogyasztás igé- : nyeit is fokozottan szem előtt | tartják. Már a tervidőszak ele- | jén megkezdik a mézes-vaj, a | mézsör és a mézszörp készí- i tését is. | A termelőszövetkezeti moz- | galom térhódításával mind > több, szakmailag jól képzett ! méhész kerül a közös gazdasá- ! gokba. Szaktudásuk basznosí- ! tása érdekében, mint az érts- ! kéziét határozata kimondja, S elő kell segíteni a nagyüzemi ! méhészetek kialakulását. szépen berendezett cukrászdába léptem be, s két perc múlva már poharamban habzott a hideg sör. A csillogó-villogó vit­riné s pult mögött fe­hérköpenyes asszony­ka szorgoskodik. A vitrinben jobbnál- jobb friss sütemé­nyek. A pult végén kávéfőzőgép. Oldalt, a jókora helyiség túl­só felében piciny üveglapos, nyloncsip­kés asztalkák, körü­löttük piroshuzatú székek. Az asztalokon újságok, a pult mel­lett zenegép, Ez lenne hát a sóskúti presz- szó. — Mennyi a ráfize­tés havonként? — érdeklődtem a cuk­rászda vezetőjétől. — Miért lenne ráfi­zetés? Havi forgal­munk olykor eléri a negyvenezer fo­rintot is... Szinte hihetetlenül hangzik, hogy ebben a közepes nagyságú faluban, ahol a lakos­ság zöme mezőgaz­dasággal foglalkozik, jól megél egy cuk­rászda, sőt, jobban megél, mint az ital­bolt. Erre bizonyíték, hogy van hónap, ami­kor a forgalom után a kocsmáros keve­sebbet keres, mint a cukrászda vezetője. — Hét végén ál­talában eladunk het- ven-nyolcvan kiló fagylaltot — kaptam meg a felvilágosítást. — A krémest pedig nem győzi a cukrász készíteni. Havonként négy-öt ezer krémes fogy. Egyéb sütemé­nyekből pedig még több. A legérdekesebb adat a feketekávé fo­gyasztását mutatja. Ebben a körülbelül négyezer lakosú köz­ségben a cukrászda havonként hat kiló : — r­sunyt. .. A döntőt vasárnap­itól kezdyg . bonyolították le. Intézetenként négy tagú csa­patok indultak. Az intézetek válogató versenyén döntötték el, hogy ki képviselje majd iskolájukat a döntőben. Negyvenkilenc intézet 212 részvevője vett részt av „vég­ső” küzdelmekben. A fóti Gyermekvárosban kedd dél­előtt a szavalóverseny, szám- ■tanverseny, történelmi ver­seny és kézügyessági verseny került sorra. Ez utóbbiban a fiúknak gombfelvarrásból, stoppolásból, kopjafa-faragás­ból, a lányoknak pedig, hor­golásból . kellett vizsgázniók. Általános vélemény volt, hogy a fiatalok igen jól felkészültek a versenyre. A szavalások so­rán gyakran csillogott könny a hallgatók szemében. A részvevők sokoldalúságát bizonyította, hogy délután ügyességi sportversenyen kel­lett számot adniok tudásukról. A Gyermekváros évszázados, gyönyörű parkjában rajtoltak a1 sportolók. Először az első­segélynyújtó állomásnál adtak számot egészségügyi ismere­teikről, ezután: többek között labda célbadobás, árokugrás, távolságmérés, kapuradobás szerepelt műsoron. A fiúk­nak rúgni, a lányoknak dob­ni kellett a labdát a kapura. Bizony nem volt könnyű gólt elérni, egyrészt mert jól véd­tek a kapusok, másrészt mert kicsi volt a kapu. A célnál találkoztunk a po- mázi lányokkal, akik szeren­csi sen- túljutottak ■ -a- verse­nyen. rí. , — Életemben most először ■ voltam a Gyermekvárosban — mondotta Gombkötő Éva. Na­gyon szép. Az ügyességi ver­seny során a famérés volt a legnehezebb, nem tudtajp, pon­tosan felbecsülni, milyen ma­gas a fa. Gyalog Júlia büszkén mon­dotta, hogy az úttörő sta­dionban második lett a súly­lökő versenyen. Üllős Ibolyáról megtudtuk," hogy ő nyerte a felső tagoza­tosok szavalóversenyét, Ju­hász Gyula „Milyen volt sző­kesége” című versét adta elő. A televízió munkatársai is kilátogattak délután a Gyer­mekvárosba, s a közeljövőben á TV képernyőjén láthatják az érdeklődök a nem minden­napos verseny érdekesebb részleteit. Dr. Reitter László Vendéglátóipari étkészlet - magyar ezüstből Érdekes kezdeményezéssel kopogtatott a kereskedelem aj­taján a közelmúltban a Gö­döllői Autójavító Vállalat. Vendéglátóipari étkészleteket készítettek — alumíniumötvö­zetből. A gyártáshoz felhasznált alumínium minden olyan jó tulajdonsággal rendelkezik, amely elengedhetetlen az ilyen edényeknél. Nem oxidá­lódik, színe azonos az osztá­lyon felüli vendéglőkben ré­gebben használatos színezüst készletekével. A magyar ezüst étkészletek megnyerték a kereskedelmi szakemberek tetszését, amit az is bizonyít, hogy máris egymil­lió forintos megrendeléssel ke­resték fel a vállalatot. ról isi Az idén már csak a bu­dakalászi pincegazdaság borait mérik a Dunakanyar vendég­látó üzemeiben és kapható a 3 5 decis palackozású bor is. A tervek szerint hetente 28 000 hektoliter sört. valamint 1200 hektoliter piisenit mérnek ki. A kereskedelmi szervek tájé­koztatása szerint hetente 160 mázsa hallal és 80 mázsával több tőkehúst bocsátanak a Dunakanyar vendéglátó üze­meinek rendelkezésére. Illatosított cipőkrém Egy amerikai cipőgyáros olyan cipőkrémet hozott for­galomba, amely különféle il­latokkal szagosított. Az illatok elnyomják a cipőkrém átható szagát. A jövőben a nők levendula, orgona és egyéb kellemes il­latú cipőket hordhatnak. Sóskúton jártam. Sütött a nyári nap hetédmagával, íz-, zadvá, fáradtan bal­lagtam a falu főut­cáján, s nyeltem a port, amit az időn­ként elrobogó teher­autók kivártuk. Kocsma ,után néze­lődtem, ahol tálán remélhetnék egy ital hideg sört, vagy ször­pöt. Ahogy nézeget­tem jobbra-balra, csaknem keresztül estem egy feketére siilt kopasz gyereken. Alit a srác előttem, s bámult, mint ide­genre szokás. Kezé­ben égy lcétforintos fagylalt, s időnként jóízűen belehyalt. — Hol vetted a fa­gyit Öcsi? —■ itt ni — muta­tott a háta mögé, egy magas kőlábon 'álló házra. — Itt a presz- szóban.., — Hol? Itt a presszó­banl Ügy. Szóval , Sós­kúton „presszó” is ran. Ez igen. Kellemesen hüs, Bőséges mennyiségű élelmiszer várja a Dunakanyar üdülőit 5 A Dunakanyar üdü’őiben $ már megélénkült az élet. Ez $ nagy feladatot ró a kéreskede- $ lemre is. neki kell gondoskod­om a pihenő dolgozók, a kirán- J dűlők ellátásáról. Az idén erre t a feladatra jól felkészültek az 5illetékesek. A vendéglátóipar $ például egymillió forint beru- $ házással bővítette az itteni § üzemeit. Kicsinosították a $ kerthelyiségeket, s mintegy J 1200 férőhellyel növelték üze- J meik befogadóképességét. Gon­6 doskodtak az italok választéká­szemeskávét főz ki. S nemcsak az értel­miségiek, tisztviselők, pedagógusok, hanem parasztok és paraszt­asszonyok is isszák. S ebben Sóskúton már nincs semmi kü­lönös. Abban sincs semmi különös, hogy több parasztcsalád­nak törzsasztala van vasárnap délután a cukrászdában. Ahogy halad az élet, ahogy fejlődik társadal­munk, úgy tűnnek el a falu és a város kö­zötti évszázados vá­laszfalak. A paraszt- ember, aki nehéz mindennapi munká­val termeli meg az ország kenyerét, ép­pen úgy igényelhe­ti a kulturált szóra­kozást, a kellemes pi­henést és jó falatokat nyújtó cukrászdát, mint bárki más. Ne felejtsük el azonban. hogy ez csak most van így. Mert én ismertem a tíz év előtti magyar falut is — de cuk­rászda nélkül... TM Nyolchónapos \ határldöcsökkentés \ Nagyszerű újítás született a í kongresszusi versenyben a cse- í peli szabadkikötő 3000 vago- í nos új raktárának építésénél, j f A körülbelül tízezer négy- ; zetméter alapterületű, 248 mé- ; tér hosszú, 30 méter széles, \ nyolc tagozatú, némely taso-J zatában 27 méter magas épü- ; lettömböt, amelyben korszerű ; hűtőház és kazánház is lesz, á \ helyszínen előregyártott, négy ; méretű betongerendákra épí- J tik a 22. számú Állami Ép:'- $ tőipari Vállalat dolgozói. Több j mint húszezer előregyártott elemből áll majd az épület. A \ rengeteg betonelem gyártása J és beépítése természetesein J hosszú időbe telik. A tavaly | megkezdett építkezés befeje- J zését 1961 augusztus végére ^ irányozták elő. j A dolgozók elhatározták, ^ hogy az építkezés határidejét ^ nyolc hónappal előrehozzák és j a hatalmas áruraktárt 1960. 2 december 31-én készen átad- 'j .iák. \------------- ^ M egszületett a 27. gyermek A Maine állambeli Fort \ Kentban nagy ünnepség zaj- \ lőtt le. Egy kanadai farmer- J családnak megszületett a 27. \ gyermeke. A 48 éves mama és \ kisfia jól érzik magukat. ;------------- . I C ement kagylóhéjból ^ A Kínai Népköztársaság egy; tiencsini kutatólaboratórium ! kollektívája egyszerű eljárást j dolgozott ki az osztriga kagy- í lóhéjának hasznosításéra. A; finomra őrölt kagylóhéjból \ megfelelő eljárással cementet; készítenek. A hírek szerint az; így készült cement különböző í szilárdsági próbákon nagysze-J rüen bevált. TÖRZSASZTALOK- SÓSKÚTON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom