Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

1959. MÁJUS 17. VASÁRNAP hírlap 3 Tankfejőgép, hordozható zuhanyozó, műtrágyaszóró és borsóvágó gépkasza a mezőgazdasági újító kiállításon Amint arról már beszá­moltunk, pénteken a város­ligeti Mezőgazdasági Mú­zeumban mezőgazdasági újí­tókiállítás nyílt meg a Mező- gazdasági és Erdészeti Dolgo­zók Szakszervezetének Pest— Nógrád- megyei Területi Bi­zottsága rendezésében A tíz­napos kiállítás a két megye állami gazdasági, gépállomá­si és erdőgazdasági dolgozói­nak jelentősebb újításait mu­tatja be gazdag szemléltető anyaggal. Óránként 46 tehenet fej A kiállítás egyik legérde­kesebb darabja a Dánszent- miklósi Állami Gazdaság Ke­lemen—Hajdinák-féle tank­fejőgépe. A 400 literes tar­tállyal felszerelt, síneken gör­díthető, kétütemű fejőgép egyszerre négy tehenet fej, s közben a tejet hűti és palac­kozza. Kezeléséhez egy em­ber is elegendő. A konstruk­ció óránként 46 tehenet fej meg, két óra alatt egy száz- férőhelyes tehénistálló fejési munkálatait elvégzi. A Magtermeltető Vállalatnál dolgozó Harmos Ferenc és társai répamagkoptató be­rendezést készítettek. A kop­tatott vetőmag alkalmazásá­val 30 százalékra csökken a vetőmagszükséglet, ezenkívül a koptatott rizsmagból kikelt répát nem kell egyelni. A berendezés több százezer fo­rint megtakarítását teszi le­hetővé. Eddig az újítók elő­legként 30 ezer forint újítási díjat kaptak. Nyolcvankétezer forintot lehet évenként megtakaríta­ni a Tápiószelei Kísérleti Gazdaság újtípusú palackozó gépével. Az ötletes konstruk­ció különböző nagyságú pa­lackok töltésére alkalmas, automatikusan tölti az üve­gekét.’ . i Hada Tibor Agrária elne­vezésű műtrágyaszórógépe napi 10. órás műszakkal 100 kát. hold területet műtrágyáz. A kiállítás egyik legérdekesebb darabja: a tankfejőgép Újítási díj: 129 ezer forint A Budatétényi Gombater­melő Vállalatnál régen egy­szintes gombatermesztést folytattak. Iieltai, Makó és Závodi nevű dolgozóik újítá­sával most áttértek a sakk­tábla-rendszerű. egymás fö­lött többszintes gombater­mesztésre. Ezzel a módszer­rel 260 százalékkal nőtt a termőfelület. A leleményes újítók összesen 129 ezer fo­rintot kaptak ezért az újítá­sért A nagyüzemi borsóterme­lőknek Pásztor Mihály borsó­arató gépkaszája jelent majd nagy segítséget. Eddig a bor­sót is kézikaszával aratták. Ez a gép 10 óra alatt 5 kát. hold borsó learatására alkal­mas. A hordozható zuhanyozó a cséplőgép mellett dolgozó munkásoknak.. , nyűit . majd munkákégeziév'el enyhülést. A zuhanyozót könnyen szállít­hatják s egyszerre két ember zuhanyozhat alatta. A kiállításon máris nagy sikert aratott a Kisterenyei Állami Gazdaság ötletes hor­dófelrakó készüléke, s ko­moly elismerésben részesült a Váci Tangazdaság egyszerű ráfhajlító gépe. Lehetne ,még írni a sertés önetető berende­zésről, a Vízügyi Igazgatóság, vagy a Talajjavító Vállalat újításairól. A bemutatott újí­tások a mezőgazdaságnak szinte minden ágára kiterjed­nek. Az automatizá't tojófészek alkalmazása, ötezres állomány­nál évi 36 ezer forint költ­ségmegtakarítást jelent. Az állattisztító porszívó gép rö­videsen nélkülözhetetlen kel­léke lesz a nagyüzemi állat- tenyésztésnek. Az elmúlt 10 év alatt a két megyében több mint 40 mil­lió forint megtakarítást ered­ményeztek népgazdaságunk­nak a mezőgazdasági jellegű újítások, amiért az újítók kö­zel 8 millió Ft jutalmat kaptak. A most első ízben megrende­zett mezőgazdasági újítóki- áilítás is a mezőgazdasági újítómozgalom tovább fejlesz­tését és fellendítését szol­gálja. — súlyán — A jászkarajenői eset és tanulságai Szombaton délelőtt rend­kívüli ülést tartott a Ceglédi Járási Tanács, hogy letár­gyalja azt az összeférhetet­lenségi bejelentést, amelyet Paja Péter jászkarajenői ta­nácstag ellen nyújtottak be. A nagy érdeklődéssel várt tanácsülésen részt vett és felszólalt Szabó Károly, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke is. Az ülést Bencsik Mihály, a já­rási tanács vb-elnöke nyi­totta meg és részletesen is­mertette az okokat, amelyek szükségessé tették a rendkí­vüli tanácsülés azonnáli ösz- szehívását. Jászkarajenő lakosságá­nak túlnyomó többsége kora tavasszal önként, meggyőződésből úgy ha­tározott, hogy a szövet­kezeti gazdálkodás útjára lép. Több mint ötszáz, addig egyénileg gazdálkodó paraszt írta alá a belépési nyilatko­zatot. Jászkarajenőn új ter­melőszövetkezet is alakult, a község maga pedig termelő­szövetkezeti község lett. Eleinte igen jó volt a han­gulat, és a tsz-be lépett gaz­dák lelkesen készültek arra, hogy ősszel megkezdik egye­sített földjeiken a közös gaz­dálkodást. Az utóbbi időben azonban gyanús mozgolódás volt tapasztalható a faluban. Kiderült végül, hogy az öt­száz új belépő közül néhá- nyan, mindössze négyen- öten — mindannyian volt csendőrök és kupecek — ti­tokban szervezkedni kezd­tek. majd egyre vakmerőbben ter­rorizálták a többieket, névtelen levelekkel ígér­tek halált, akasztást a ve­zetőknek és a funkcioná­riusoknak, aztán egy köntörfalazóan megszö­vegezett kérvényt írtak és arra aláírásokat gyűj­töttek. A Földművelésügyi Mi- nisztéi'iumhoz címzett kér­vényben azt bizonygatták, hogy a jászkarajenői földek nem alkalmasak hitványsá­guk miatt a szövetkezeti gaz­dálkodásra. Azt kérik te­hát, hogy a kormány hatály­talanítsa a februárban alá­írt belépési nyilatkozatokat és az új termelőszövetkezet megalakítását. Paja Péter, a járási tanács tagja, aki szin­tén aláírta ezt a kérvényt, vállalkozott arra, hogy kül­döttséget vezet a földművelés- ügyi miniszterhez a kérvény benyújtása céljából. A küldöttség titokban utazott fel Budapestre, jelentkezett a miniszté­riumban, ahonnan a me­gyei tanácshoz utasítot­ták. A megyénél Dajka Balázs vb-elnökhelyettest keresték fel, aki elutasította a próbál­kozást és a küldöttség előtt ismertette azt a legújabb kormányrendeletet, amelynek célja az újonnan alakult szövetkezetek megerősítése és támogatása. A küldöttség hazautazott és Paja Péter úgy infor­málta a községbeli érdekel­teket, hogy nemsokára meg­alakítják azt a bizottságot, amely a helyszínen fogja megállapítani, hogy alkal­mas-e a jászkarajenői föld a szövetkezeti gazdálkodásra. Ennek az alaptalan hírnek a hatására valósággal meg­bénult a munka Jászkaraje­nőn. Végül is a községi és a járási hatóságok felfigyeltek a különös jelenségekre. Ak­kor derült ki, hogy a „mozgalom” mögött két volt csendőr, Miklós Im­re és Kiss István, vala­mint egy Vizi nevű ré­szeges kupec áll. ők „szervezték” be Paja Pé­tert is. — Komoly hibát követtünk el — mondotta beszámolójá­ban Bencsik Mihály —. mert a tavaszi szervezési munka örvendetesen nagy sikere el- bizakodottá tett bennünket és elhanyagoltuk a szükséges éberséget. így történhetett, hogy az ellenséges szervezke­désre nem figyeltünk fel elég korán, most azonban, hogy tisztán látjuk a történteket, a járás tanácsának foglalkoznia kell sürgősen a dologgal és megfelelő határozattal kell elejét vennie minden további aknamunkának. Paja Péter felszólalásában elismerte az elkövetett hibát, de azzal védekezett, hogy fél­revezetés áldozata lett. Kóczián Antal, Szűcs Ist­ván, a jászkarajenői vb el-. nÖke, Szabó Lajos tsz-elnök és Vigh Ferenc tsz-tag éles szavakkal ítélte el Paja eljá­rását. Szabó Károly, a megyei ta­nács vb-elnöke kért- ez­után szót. Elmondotta, hogy Dajka Balázs a megyei ta­nács székházában pontosan tájékoztatta a nála járt jász­karajenői küldöttséget és élén Paja Pétert a legújabb kor­mányrendelet céljáról és ha­tározottan megmondta, hogy ez a rendelet egyetlen szót sem tartalmaz a ter­mőtalajok bizottsági meg­vizsgálásáról. Paja tehát hamisan tájékoztatta a jászkarajenői gazdákat. — A tanácstagi megbízatás nemcsak jogokkal, hanem kö­telességekkel is jár — mon­dotta emelt hangon Szabó Károly. — Nem foglalhat he­lyet a járási tanácsban sem olyan valaki, aki nem ért egyet a várt és a kormány­zat építő célkitűzéseivel. Ha belátja tévedését, arról a tar nácson kívüli munkájával is bizonyságot tehet. Mint ta­nácstagnak, az lett volna a kötelessége, hogy értesülve a szervezkedésről, késedelem nélkül tájékoztassa az illeté­kes államhatalmi szerveket. Felszólalt még Perics Péter és Földi András, majd Ben­csik Mihály vb-elnök ismer­tette az összeférhetetlenségi bizottság jelentését, amely szerint Paja eljárásával ösz- szeférhetetlenségbe kerül ta­nácstagságával. Ezért a bi­zottság visszahívását javasol­ja a v. b. pedig ezt a javas­latot elfogadásra ajánlja a ta­nácsnak. A járási tanács ezután egy­hangúlag elfogadta az össze­férhetetlenségi bizottság hatá­rozatát, kimondva, hogy, Paja Pétert visszahívja a tanács­ból. *■ A jászkarajenői eset a mező- gazdaság szocialista átszervezé­se terén elért jelentős ered­mények mellett jelentéktelen epizód csak. Mégis komoly fi­gyelmeztetést jelent számunk­ra. Figyelmeztet arra, hogy az elbizakodottság igen könnyen súlyos veszedelmeket idézhet fel. Márpedig tagadhatatlan, hogy a tavaszi siker elbizako- doítá telt egyeseket és csök­tdnk, harmincezer forintot is leszedünk róla. Mihelyt több tagunk lesz, foglalko­zunk is vele. Mire a párttitkár: — Akkor szóljon, majd én hozatok magának Szegedről korántermő, nagyszemű föl­diepret. ' Ebben maradnak. Mikor kifelé megyünk, az egyik fasorban összetalálko­zunk a kertésszel. Hátán per­metező, csak úgy futtában kö­szön oda. Siet. Mert ha ő késlekedik, megelőzi a lisztharmat. An­nak pedig minden lépése a zsebére megy, meg a többi tag zsebére ... Havonta 4500 forint A keresetre terelődik a be­széd. Ehhez tudni kell, honnan van jövedelme a csemői Fenyvesi Termelőszövetke­zetnek? Szőlőből, gyümölcs­ből — elsősorban. Nem pia- coznak vele. A MÉK-nél és a földművesszövetkezetnél ér­tékesítik a termést. A bor egy részét pedig Budapesten mérik ki. Jó kimérésük van. 'Igen megkedvelték a pestiek. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy havonta 50—70 hektoliter is elfogy. így meny- nyiségileg (mondják, minősé­gileg is) a második helyen állnak a pesti kimérések kö­zött. Csak a csemői Rákóczi Termelőszövetkezet előzi meg őket. Jellemző, hogy mind a kettő csemői és mind a kettő jó bort visz a fővá­rosba és bőséges mennyiség­ben. Ezerjót termelnek zömé­ben. Kevés kadarkájuk van, de az igazán jelentéktelen. Nem is nagyon emlegetik. Az Ezerjó az más. Szép színű, jól kezelt bor és ereje is van (kóstoltam, ízleltem, van mit szeretni rajta). No, ebből a jövedelem és a háztájiból. Tavaly még egy hold volt a háztáji. Idén, az új alapsza­bály szerint élnek és senki­nek sincs több négyszáz négy­szögöl szőlőnél. De még en­nek a haszna is szép. ügy számolják, hogy egy-egy tag munkaegységének értékét 15—20 forinttal emeli a ház­táji jövedelme. — S mennyit ér majd egy munkaegység a közösben? — A terv szer'tit 41 forint 56 fillért. Ennyi biztosan meg­lesz. A járási párttitkár már bát­rabb: — Hatvan forintjuk is meg­lesz a közösből. Erre az elnök is rábólint. Tavaly például — kiszámí­tották — egy tagnak a jöve­delme havonta 4500 forint volt. Pedig ez csak az alsó határ. Volt, aki még ennél is többet keresett. — De van is itt munka. A tagság reggeltől estig a szőlő­ben van. Egyik munkát befe­jezik s már jön a másik. Nincs megállás. Nem magyarázkodás ez az elnöktől, inkább csak azt akar­ja bizonyítani, hogy a tagok megérdemlik a jövedelmet, de méginkább arra utal a beszé­de, hogy a tagság maga terem­tette meg a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeit, a na­gyobb jövedelem alapját. A tagságról külön érdemes szólni. A csemői Fenyvesi Termelő- szövetkezetben 23 család 29 tagja dolgozik, öt és fél hold föld jut egy tagra. Szőlőből, gyümölcsösből bizony sok ez. Mégis bírják és jól elvégzik a munkát, mert a tagság nagy az egyik vezetőségi taggal — nézegették. — Mi van rajta? ■— A Népszabadság cikke: Száztizenhét ifi-szövetkezet működik az országban. Április 24-én közölte ezt a Népszabadság. Csak a cikket szakították ki az újság többi részéből. — Miért érdekli ez magu­kat? — Érdekel, mert nekünk is van ifjúsági szövetkezetünk. — A tsz-en belül? — Ott... tizenhét tagja van és ötszáz négyszögölet kaptunk a csoporttól. Azt műveljük. Mintagazdaság... — Mi van rajta? — Szőlő ... Ezerjó ... csak Ezerjó... — Es a haszna? — Tavaly 12 ezer forintot jövedelmezett, az idén is sze­retnénk legalább tízezer forin.- tot bevenni belőle. — S a pénzt hová teszik? — Tavaly berendeztük a KISZ- és a párthelyiséget, vet­tünk függönyt, asztalokat, rá­diót. Idén könyvtárat szeret­nénk vásárolni... Mivel szórakoznak a fiata­lok? Hiszen a legtöbbje nős, A KISZ-titkár is alig huszonegy éves és már családot alapított. Moziba járnak, közösen, de nem a csemői moziba, hanem be Ceglédre, innen nyolc kilo­méterre. Aztán meg Pestre. Most is — május 19-én — a KISZ-szervezet költségén fel­utaznak a fiatalok a fővárosba megnézni az ipari vásárt. Van kuglipályájuk is. Azon nemcsak szövetkezetiek, egyé­niek is játszanak. Az ifjúsági szövetkezetnek nemcsak kö­zösben, hanem három egyéni tagja is van. Az apjuk vala­mikor bent volt a csoportban, de szétugrasztotta őket a vi­haros esztendő. Am a fiaik része fiatal, alig húsz-huszonöt éves. Fürgék, szorgalmasak és munlcabirólc. Ez az egyik alap­ja annak, hogy magas a jöve­delem' a szövetkezetben. Szó sincs arról, hogy az idősebbek munkájára nincs szükség. De ott, ahol csak azokra támasz­kodnak, akik már elfáradtak az évtizedes munkában, nehe­zebben megy a közös gazdaság fejlesztése, mint például a csemői Fenyvesi Tsz-ben. Itt az idősebb tagok szakértelmét jól egészíti ki a fiatalok len­dülete, lenniakarása, gyorsa­sága, S ebbén nagy erő rejlik. A hatvannégy hold szőlőt gondozni, metszeni, kötözni, kapálni, szüretelni derék kell, hajlékony, fürge derék. A gyü­mölcsös is munkabíró embert kíván. S hozzá természetesen szakértelmet. Hiszen így vem ez az egyéni gazdaságokban is. Az apa tudását, gondolkodását veszi át előbb a fia, aztán pe­dig a birtokot. A közösben sem lehet másként. Az öregek ta­pasztalata irányítja a fiatalo­kat, hogy idővel maguk irá­nyítsák az egész gazdaságot, meg az utódokat. Ezért kell minél több fiatalt megnyerni a közös gazdaság­nak. A csemői Fenyvesi Termelő- szövetkezetben ez sikerült.' A fiatalok A „hogyan” sokáig foglal­koztatott. Mi a titka annak, hogy ebben a termelőszövetke­zetben a fiatalok olyan lelke­sen, olyan nagy odaadással dolgoznak? Az új istálló közelében, egy öreg fészer árnyékában össze­futottam a KISZ-titkárral. Pásztor Andrásnak mutatko­zott be. Újságpapírt tartott a kezében. Kontra Józseffel — Állami gazdaságok! Szövetkezetek! Magánosok! CSERTCLGYLECET 25x25x1000 mm 25x40x1000 mm méretekben AZOIAl SZÁHÍIUIUK Hortobágyi-halastói üzemünkből. ERDEI TERMÉK VÁLL. Budapest, V., Széchenyi rakpart 6. 1 nem tágítanak a közös mellől.; Az az ötszáz négyszögöl töb-l bet jelent nekik, mint a sa- '; ját négy-öt hold. A KISZ-titkár mesélte. A \ múlt héten szerdára össze- j hívták az ifjúsági szövetkezelj fiataljait, hogy segítsenek a ', venyige összehordásban Mire', eljött a munka napja, húr- \ man már kint jártak az ifi- i szövetkezet földjén és elvé-\ gezték a munkát. Igyekeznek; megelőzni egymást. Micsoda hajtóerő van ezek-', ben a fiatalokban. Nemcsak •egymással ver-\ sengenek, hanem a nagy sző- \ vetkezettel is, ahonnan a föl- '■ det kapták. Azt akarják, hogy ] a kis ifi-szövetkezetben ki- \ kísérletezzék a legjobb mód- i szereket a szőlőművelésben ] és aztán hasznosítsák a több i tízholdas nagy gazdaságban, i Mi ez, ha nem a jövő tudatos' előkészítése, hogy szebb le-: gyen, jobb legyen. Azt sem lehet elhallgatni, '; hogy a járási VIT-versenyben \ az elsők akarnak lenni. Nem '; presztízs-kérdés ez, még csak: nem is hivalkodás a munka-'; jukkái, tudásukkal. Ez is a] szórakozást szolgálja. Ugyanis a járási VIT-ver-'; seny első helyezettje hat női; népitánc-ruhát kap. S a kis; tsz kultúrházában nagy szűk- ’ ség lesz a táncruhákra (tán-\ c osok már vannak). j * . így él, dolgozik a csemői ] Fenyvesi Termelőszövetkezet-'; ben 29 tag — tíz párttag és i tizenhét KISZ-tag — s nem j véletlen, hogy ide szívesen j jön ki a járási pártbizottság; titkára is, szívesen és azért, j hogy ezeket a jó tapasztala- i tokát tovább vigye, szerte a i járásban. j Gáldonyi Béla ' kentette a kötelező éberséget. I De >a jászkarajenői eset azt is j bizonyítja, hogy egyesek, akik ; csak színleg törődtek bele a i nagy történelmi változásba, és i a lelkűk mélyén szeretnék visszahozni a régi, kizsákmá­nyoló rendszert, visszaállítani az űri Magyarországot, félre­értve a kormányzat türelmes magatartását, a kényszer nél­küli meggyőzés módszerét, könnyen gyengeségnek minősí­tik és bátorságot merítenek Ibe- lőle esztelen próbálkozásokra. Ezeknek tudomásul kell ven­niük, hogy az államhatalmat ebben az országban a paraszt- : sárgái szövetkezett inunkás- ; osztály vette át és nincs az az j ármány, az a sötét erő, amely ! kicsavarhatná még egyszer a i kezéből. Proletárállamunknak I megvan az ereje ahhoz, hogy ; minden ilyenfajta, kísérletet ; könyörtelenül visszaverjen és ; megtoroljon. És van ereje ah- ihoz is, hogy megvédelmezze i azt a politikát, amely a dolgo- i zó parasztság életérdekeit szol- ! gálja és amely iránt parasztsá- i gunk tömegei ma már törhe- | tétlen bizalmat és hűséget ta- ; núsítanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom