Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-16 / 113. szám

1959. MÁJUS 16. SZOMBAT

Hi»

*t EC\

'.vetú• m

^/Cirlap

3

UJ FOGALOM FALUN:

Fizetett szabadság a termelőszövetkezetben

A mendei Lenin Tsz figyelemre méltó kezdeményezése

Jókedélyű, talpraesett asz- szony Hajdú Mihályné, a mendei Lenin Tsz egyik alapítója. s egyben a járási tanács tagja. A tejházban találtam rá, ahol Rácz Jámosnéval, a szövetkezet juhászaiénak és híres tehenészetének tejét dolgozzák fel túróvá, gomolyává és vajjá. Ahogy beszélgetni kezdünk, tréfás kétségbeeséssel mondja:

— Képzelje, az öcsém, aki Mohácson, a Rákóczi Tsz elnöke. kételkedett a szavamban. Sőt, nemcsak ő, hanem a szövetkezet többi tagja is! írja már meg. hogy nekem van igazam.

Nem is kell nagy biztatás, Hajdú néni máris

meséli az esetet.

— Az öcsém lánya férjhez- ment, Meghívtak bennünket, menjünk le az esküvőre. Kikötötték. hogy négy napnál előbb nem jöhetünk el, addig inni, meg táncolni kell a lakodalomban. Nem fogtak ki rajtunk. Fizetéses szabadságot kértünk az elnöktől, s férjemmel. Jóska fiammal és Mariska lányommal leutaztunk;

Elbeszélését meg kellett szakítanom, hogy kijavítsam.

— Szabadnapot kértek Hajdú néniék, nem fizetett szabadságot. Az még nincs a tsz-ekben.

— Már maga is ezzel jön! — csattant fel Hajdú néni mérgesen. — Ezt nem hitték a mohácsiak sem, pedig nálunk igenis, van az idei évtől fizetéses szabadság. Ha nem hiszi, kérdezze meg az irodán.

Hajdú néninek volt igaza. Ä mendei Lenin Tsz közgyűlése. a vezetőség javaslatára úgy döntött, hogy 1959. március 1-től be kell vezetni a fizetéses szabadság rendszerét a tsz-’oen. , t,

— Ki kaphat fizetéses szabadságot és hány napot? — fordultam Hajdú nénihez és a tsz vezetőihez.

— Az a férfi tagunk, aki az előző gazdasági évben legalább 270 munkanapot ledolgozott. kaphat szabadságot — hangzott a válasz és mutatták a közgyűlés jegyzőkönyvét is. — Nőknek legalább 125 munkanapot kell igazolni. A fizetéses szabadság 12 .munkanap. Aki azonban évek óta tagja a tsz-nek, vagy pedig munkakönyves dolgozó volt 1945- től a tsz-be lépéséig, azt min- ; den kétévi munkaviszony után még 1—1 nap

pótszabadság illeti meg.

— Nekem összesen 17 nap i szabadság jár — szól közbe: Hajdú néni. — Ugyanis 10 éve i vagyok tsz-tag, amiért 5 nap i pótszabadság is megillet.

— És milyen alapból, hogyan I fizetik a szabadságra ment ta- i gok bérét? — kérdezem Teri- \ kétől, a tsz csinos, fiatal : könyvelőjétől.

— Az előző évben teljesített i

munkaegység egy na.pra arányosan jutó részét és annak összegét kapják a tagok szabadságuk idején. Az alapot jobb munkaszervezéssel, a gépesítés fokozásával, a munkaegység-megtakarításból fedezzük. A tervek szerint mintegy 1200 munkaegységet használunk fel a szabadságra menők fizetésére.

— Mi történik akkor, ha a tsz időközönként nem tud elfoglaltságot biztosítani a tagok egy részének? — teszek fel egy fogas kérdést.

— Előfordul, főleg kora tavasszal és télen, hogy nem minden tagunknak tudunk munkát adni. Ilyenkor, ha az illető munkára jelentkezett, számára a napot igazoljuk. Aki igazolatlanul mulaszt, az elveszti jogát a fizetéses szabadságra, sőt, ha egy évben ötször hiányzik engedély nélkül, azt kizárjuk a közösből.

— No, látja, nekem volt igazam — fordul hozzám újra Hajdú néni. — A mohácsiak is majdnem ezeket kérdezték. Az öcsém azt ígérte nekik, ha tényleg úgy van ez a dolog, alhogv én mondtam, náluk is bevézejik a fizetett szabadságot.

— Nem irigykednek a tagok arra, aki szabadságra megy?

— Miért irigykednének? — néz rám és kérdez .vissza Hajdú néni. — Aki becsületesen dolgozik? minden protekció nélkül elmehet szabadságra. Nálunk

tetszik ez a tagoknak.

Az én családomból öten dolgozunk a tsz-ben, tavaly 1030 munkaegységet értünk el. ledolgoztuk a kívánt munkanapokat.

A Hajdú-család négy tagja ihár ki is vette a jogosan járó fizetéses szabadság'égy részét. Esküvon voltak Mohácson. Hajdúékon kívül a tsz tagjainak csaknem dele veheti ki az idén a fizetéses szabadságot, aminek hírére, mintegy varázsszóra, szinte kifogástalan lett a munkafegyelem a tsz-ben.

Uj dolog még a tsz-ekben a fizetéses szabadság. Uj dolog, de nagyszerű, pompás dolog. Tudomásunk szerint a megyében egyedül Mendén élnek vele. Nem ártaná, ha a többi tsz is, esetleg kisebb módosításokkal, kidolgozná, hogyan lehetne a becsületes, a szövetkezet érdekeiért kifogástalanul munkálkodó tagjait fizetéses szabadságban részesíteni.

Ösztönző ereje

minden bizonnyal hozzájárulna az itt-ott még nem kielégítő munkafegyelem megszilárdításához.

Ismét új fogalommal ismerkedhetnek, barátkozhatnak a tsz-ekben dolgozó parasztok. Az orvosi ellátás, a betegbiztosítás, a nyugdíj után a legújabb a fizetéses szabadság, Csekő Ágoston

Nemzetközi

S!

kertészeti konferencia §

1

Moszkva és Szófia után azS idén Budaipesten rendezik meg ^ a Kölcsönös Gazdasági Segít- § ség Tanácsában részvevő bará-1 ti országok kertészeti szakéra- ^ hereinek nemzetközi konferen- ^ ciáját. Részt vesznek a tanács- ^ kozáson Kína, Korea és Mon- § gólia képviselői is. Eddig ötven | külföldi szakember, köztük & számos nemzetközi tekintélyű | tudós jelezte érkezését. A kon- § ferenciát szeptember 7—15 kö- § zött tartják.

$

A nemzetközi kertészeti g konferencia különös fontossá- ^ got kölcsönöz az idei mezőgaz- § dasági kiállításnak. §

TISZTASÁG ES REND

m

Rendelkezés a termelőszövetkezetek

sertés, juh- és növendékmarha istállóinak építéséről f

A földművelésügyi, valamint az építésügyi miniszter, és az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság vezetője együttes utasítást adott ki a termelőszövetkezetek egyszerű kivitelezésű sertés-, juh- és növendék- marha-istállóinak építéséről. A szövetkezetek saját erejükből és anyagmentes hitelkeretből a maguk elképzelésének megfelelő istállókat emelhetnek, általában helyi anyagokból, saját munkaerejükkel. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság mezőgazdasági szerfát, karámfát ad az építkezésekhez és gondoskodik a helyszínre szállításról.

Lehetőleg járásonként egy ^ termelőszövetkezetben a leg- s sürgősebben fel kell építeni | egy-egy mintaistállót, hogy eze- ^ két a környékbeli termelőszö- ^ vetkezetek tanulmányozhas- ^ sák. A Magyar Nemzeti Bank ^ a szükséges faanyag, drót, stb. | megvásárlására hitelt folyósíthat. A Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Tervező Vállalatának terveit a termelőszövetkezetek az ÉM dokumentációs és nyomtatványellátó vállalatától (Budapest, Kossuth Lajos utca 27.) utánvétellel szerezhetik be.

Nagy gondot fordítanak a tisztaságra az állami pincészetek. Tápiószelén a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság üzemében Kovács Andrásné az étkezőt és zuhanyozót körülvevő kis park téglával kirakott szegélyét is hófehérre meszeli, akárcsak az épület falát.

(Csekő feiv.)

Ma ünnepli második születésnapját a gyömrői Zalka Máté KISZ-szervezet. Ádám- ka János községi párttitkár délután 5 órakor nyitja meg a kiállítást, amelyen a leánykor és az ezermesterkor munkáit. a szervezet kétesztendős tevékenységének dokumentumait mutatják be.

Este 6 órakor „születésnapi ünnepségen” üdvözlik a társadalmi és tömegszervezetek a kiszeseket. Utána ünnepi bálok lesznek. A kultúrotthon- ban jazz-zenére, az ifjúsági otthonban népi zenére táncolhatnak a fiatalok.

A vasárnapi sportműsor délelőtti felvonulással kezdődik. Megnyitót Szijjártó

Lajos országgyűlési képviselő mond. VIT jelvényszerző versenyek, úttörők négytusa- versenye, iskolák tornabemutatója, a gimnázium tornászainak gyakorlata, röplabdamérkőzés, az MTK birkózóinak bemutatója tarkítják az egésznapos műsort. Utána Gyömrő II. és a szövetkezetek labdarúgó-csapata mérkőzik egymással.

A sportünnepség után ifjúsági nagygyűlés lesz, amelynek szónoka Földes Mihály író. Ezt követően leleplezik a Dózsa-szobrot a községi parkban, ahol Püspöki Károly, a járási pártbizottság titkára beszél a részvevőkhöz.

A Vajdahunyad várában a Mezőgazdasági Múzeum román épületében pénteken megnyitották a Pest és Nógrád megye mezőgazdasági és erdészeti újítóinak kiállítását. Matolcsi János, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója mondott megnyitó beszédet, majd Dobi Ferenc, a MEDOSZ Nógrád megyei területi bizottságának elnöke ismertette az újítási

mozgalom legutóbbi eredményeit, valamint a bemutatott újításokat és az újítások nép- gazdasági hasznát.

Ezután kiosztották a legkiválóbb újítóknak, az újításokat nagy sikerrel alkalmazó gazdaságoknak, üzemeknek odaítélt kitüntetéseket, okleveleket és pénzjutalmakat Az érdekes és tanulságos kiállítás május 20-ig lesz nyitva.

Az idén háromszor annyi borsót

dolgoz fel a konzervipar, mint tavaly

Több mélyhűtött gyiimölcskonzerv készül

A konzervgyárban az idén háromszor annyi borsót konzerválnak, mint tavaly. A kereskedelem és a vendéglátó- ipar kérésére a tavalyinál több gyümölcslét hoznak forgalomba. Paradicsomkonzerv- ből kétszáz vagonnal többet készítenek. Csemegeuborkából 360 vagonnal tesznek el. A nyári feldolgozási idényben

207 vagon főzeléket tartósítanak mélyhűtéssel.

Nem lesz hiány befőttfélékben sem. Az ipar 787 vagon befőttet, több mint 260 vagon dzsemet biztosít a háztartásoknak. Mélyhűtött gyümölcsből pedig a tavalyi ki- lencvennel szemben az idén százötven vagonnal adnak a kereskedelemnek.

LEPESENKENT

NEM SZEMÉT,

fontos nyersanyag

A PAPÍRHULLADÉK

Idén már felemelt áron vásárolják a Pest—Bács—Nógrád

megyei

Vállalat telepei és átvevőhelyei:

Aszód, Budaörs, Cegléd, Dunaharaszti, Érd, Gödöllő, Isaszeg, Monor. Nagykáta, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Szentendre, Vác.

kezdjenek vele? Vonjanak talán le a munkaegységéből?

Bizony igaza van Botka Kálmánnak: „Nehéz a fiatalokkal”.

Pedig... szinte minden őérettük van, vagy legalábbis részben érettük.

A színjátszó és tánccsoport, a televíziós készülék, a tsz kulturális bizottsága, az új kultúrterem ... Minden ...

És mégis... A múlt hét péntekjén, a televíziós előadás közben betört négy ablak, tönkrement a ping-pong asztal, használhatatlanná vált egy biliárd-dákó.

Drága televíziós előadás volt.

Mp lenne, ha minden alkalommal ilyen tetemes kár érné a termelőszövetkezet közösségét?

Bosszantó dolog.

Sőt, több. Akik szabadidejükben nemcsak a maguk szórakozásával, művelődésével törődnek, hanem elsősorban a többiek érdekében fáradoznak, a kulturális bizottság tagjai bizony könnyen kiábrándulhatnának. elkeseredhetnének.

De ha Botka Kálmán panaszkodik is, nem látja céltalannak a munkát.

— Lépésenként kell ezt csinálni! — mondja, és Egri János, a kulturális bizottság másik tagja (egyben pártve- zefőséai tag is) helyesel.

— Lépésenként.;:

Akárcsak valamikor a termelő munkában;

Radosza Miklós, a tsz-elnök

javasolja:

— Csak azokat kell felvenni a művészeti együttesekbe, akik szívesen csinálják. Könyörögni senkinek sem fogunk. És ha látják a többiek, hogy ezek sikeresen szerepelnek, megjön majd az étvágyuk.

Igen, de most görbül kérdőjellé a gondolat: hát hogyan is kellene kiválasztani a szereplőket?

És szóba kerül a klubélet.

Termelőszövetkezetben Műbélét? Talán furcsa, szokatlanul hangzik. Tíz esztendeje (régebben száz- és ezerannyira) még az is hitetlenkedett Volna, akinek fejében ma az ötlet megszületett.

Klubéletet a parasztoknak?

De ma?

Mi sem természetesebb.

A szövetkezet kultúrterme elkészült. Van televíziójuk, rádiójuk, lemezjátszójuk, könyvtáruk.

És nyolcvan fiatal él, dolgozik a Dózsa Népe Termelő- szövetkezetben.

„Plusz egy fő1’: az agronó- mus. <5 a nyolcvanegyedik.

De álljunk meg, egy pillanatra csak. a meghatározásnál. A ..fiatal” jelző itt. a Dózsa Népében nemcsak az életévek meghatározója, hanem a családi állapotnak is. A nyolcvanegy fiatal: hajadon, illetőleg nőtlen. Férj, feleség, gyermek híján több

a szabadidejük, mint azoknak a fiataloknak, akik már családot alapítottak.

A klubra nekik van leginkább szükségük.

És megkezdődik a fontolgatás, a tervezgetés:

— Hetenként négyszer van televíziós előadás. A klubesteket e napokra kell tenni és rendezőgárdát kell alakítani, akik figyelmeztetik a duhajko- dókat, rongálókat.

— Van lemezjátszó, táncolhatnak a fiatalok.

— Van könyvtár. Elbeszélgethetnek egy-egy könyvről.

— Az agronómus mezőgazdasági szakkérdésekről tarthatna előadást, persze csak röviden, hogy szórakozásra is jusson idő.

...És a többi lehetőség: sakk, társasjáték, kötetlen beszélgetés, egy-egy író, művészember meginvitálása az „élet sűrűjébe”.

A kulturális bizottság két tagja

és az elnök ízlelgeti az ötletet.

ízlelgetik és egyre jobban tetszik nekik.

Mert ők már tovább látnak annál, hogy a klubban a fiatalok valóban kulturáltan szórakozhatnak.

Amit látnak, az ennél is fontosabb.

Mert a klubban éppen azok ismerhetik meg egymást közelebbről, barátkozhatnak össze, akik ez ideig huzafcodtak (a kultúrcsoportban nyilvánosan, munka közben pedig „csak úgy”, észrevétlenül).

És begördül a vippon.

Ha nem is a szó szoros értelmében, de mégiscsak megjelenik, felhívja magára a figyelmet: vagyok! Helyesebben: leszek!

Mert vipponra alkuszik éppen Radossza Miklós, az elnök.

Jól jön egy ilyen teherszállító jármű a szövetkezetnek: a tejet, a zöldségféléket gyorsan* friss állapotban a városba lehet szállítani — kiváló alkalmatosság.

— És — ha levizsgáztatják személyszállításra — benevezhet a tsz labdarúgócsapata a járási bajnokságba!

Ezt az elnök mondja, és azonnal hozzáfűzi, Egri János felé fordulva:

— Mégis csak igazatok van* kevesebbet törődöm a kultúrával, mint a sporttal... A vip- ponnál is elsőnek a futballistákra gondoltam, pedig...

És bővül a terv: a viponnal színházba, előadásokra lehet majd szállítani a tagságot.

Természetesen a klubtagokat is. Sőt, őket el lehetne vinni a vipponnal kiállításokra, irodalmi estekre, más tájakra* városokba, műemlékeket, nevezetességeket megnézni, ismereteiket bővíteni.

Igaz, nem azonnal. De amit a klubban megismernek a könyvekből, előadásokból, miért ne látnák, hallanák természetes valóságban is?

Panasszal kezdődött... s9

lám, az ötletek nagyszerű sorával ér véget a beszélgetés.

Meg azzal a fontos tanulsággal, hogy nem megy minden egyszerre.

Csak fokozatosan lehet megközelíteni a célt. Lépésenként Garami László

Kétnapos ifjúsági ünnep Gyomron

Megnyílt a mezőgazdasági és erdészeti újítók kiállítása

Panasszal kezdődött, valaho2 ^ gyan így:

3 ^ — Nehéz a fiatalokkal...

| És folytatódott ilyenfélekép- i ^ pen:

■ ^ A fiatalok huzatodnak, kö- " ^ tözködnek. Ha az egyik szín- 1 ^ játszóra kiosztanak valami ^ szerepet, a másik felhúzza az orrát: miért nem ő kapta... ^ Ha az egyik leány helyet kap ^ a tánccsoportban, a másik zo- ^ kon veszi, otthagy csapot- ^ papot.

% A munkában? Ott rendjén ^ folyik minden. De a kultúr- ^ munka, az más. Mintha az ^ egymás mellett töltött hosszú, ^ dolgos órák után varázsszóra ^ megszűnne az eddig háborítat- ^ lan békesség, és a szabadidő ^ okos, kulturált kihasználása í közben robbannának az ellen- ^ tétek.

^ Persze, ez csak látszólagos ^ ellentmondás. Természetes, ^ hogy a munka — munka. Pró- JÍ bálná csak valaki a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetke- ^ zetben a fegyelmet megbonta- ^ ni! Erre jóformán gondolni % sem lehet. A munkaszervezet ■T törvénykönyve: parancs. Aki ^ azt áthágja, pontosan úgy jár,- ^ mint az üzemi rendbontó: fe- ^ gyelmi. munkaegységmegvoí nás. sűlvos esetben kizárás.

y

% De a társadalmi munka, a í n-ó'-nkozás — egészen más.

^ Ha valaki — mint ahogyan ^ nePirésiben történt — a bemu- ^ tató előtt négy nappal visszaír adja a szerepét, ugyan mit