Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-12 / 109. szám
1959. MÁJUS 12. KEDD Pisrf »i i^Cirlap A NEHEZEBB MUNKA Május elsején a szemtanuk zerint vagy 1500 ember szo- oskodott a 650 személyre tér- •ezett művelődési házban és 500 ember örvendezett. A másfélezer közül iegbol- logabb mégis Fehér Balázs, a ászkarajenői tanács vb-lit- ;ára volt, mint az új művelő- lési ház „tiszteletbeli atyja'’. Az elnevezést nem én adtam leki, hanem Kókai Róza, a eglédi járási pártbizottság fumkatársa, aki azt akarta ffejezni ezzel, hogy ez az mber, Fehér Balázs tett légibbet ezért a ragyogóan szép pületért. Mert a gondolatért nem linclenki lelkesedett. Egy bizonyos András bácsi altig hajtogatta: — Inkább út vagy híd kéne, mint kultúrház! .Minek az? És az avatáson, hogy András bácsi Fehér Balázs mellé került, a titkár nem állhatta meg, hogy meg ne kérdezze: — Hát mégiscsak eljött? És a másik csak ennyit válaszolt: — Tévedtem. Igen, azt hiszem, senki sem kételkedik már. mindenki elismeri, szükség volt a művelődési házra Jászkarajenőn, éppen úgy, mint az ital vízre vagy mint a tiszta levegőre. De azt szintúgy tudják még az építők is, hogy a művelődési ház maga: félmunka. A java ezután következik. Hogyan és miként működjék a kultúrház? Hogyan töltsék meg az új épületet tartalommal? Ezekre a kérdésekre kereste az a harminc ember a választ. aki a múlt hét végén összegyűlt a jászkarajenői tanácsházán, hogy megválassza a kuítúrofthon-igazgatóságot. Újszerű és érdekes volt maga a választás, újszerű és érdekes a kultúrotthcn-igazga- tóság szervezésének gondolata is. A választás Haiaj^n emb^r ^ egész ''község — hatezer lakos' — képviseletében. A községi pártvezetők, a tanács vezetői, a tömegszervezetek küldöttei, az orvos és egy sereg pedagógus, a földművesszövetkezet embere ... És a javaslatok ... Szűcs István tanácselnök: — Zömmel pedagógusokból álljon az igazgatóság. Őket ismerik, tisztelik, művelt emberek ... Földi András, az Előre Béke Termelőszövetkezet párttitkára: — A művelődési ház olyan irányban működjék, hogy a szocialista mezőgazdaság építését, fejlődését segítse. Tehát termelőszövetkezeti tagok is kellenek a vezetőségbe! Tóth István tanár: — A munka neheze most következik. Szervezni tudó, értelmes kollektíva kell a kultúrház élére! Cseh János iskolaigazgató: — Legyenek képviselve a vezetőségben a tömegszervezetek! Molnár Mihály, a Lenin Termelőszövetkezet párttitkára: — Az ismeretterjesztő munkában a mezőgazdasági ismeretek a legfontosabbak jelenleg. Javaslom tehát a kultúr-, otthon-igazgatóságába Kosa Jenő agronómust! Tóth István (másodszor): — A gondnokról se feledkezzünk meg! Az nagyon fontos! C<\X>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV>X\SXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXX kompozíciót. Mi csak any- nyit teszünk hozzá ehhez, hogy érdemes foglalkozni ezzel az igen népes együttessel. Bemutatott műsoruk alapján megérdemlik. A tánccsoportok műsorát illetően feltétlenül szólnunk kell arról, hogy egy-két együttes zenekíséret nélkül állt ki a színpadra, mint például az filbertirsaiak. Mivel táncolni zene nélkül nem lehet, az albertirsai leányok úgy próbáltak segíteni a dolgán, hogy maguk énekeltek tánc közben. Táncolni és énekelni egy- szérre azonban nagyon nehéz, így történt, hogy a tánc közepén már teljesen kifulladtak, s ez visszahatott előadott táncukra is. Ezzel együtt is sikeres volt a nagykőrösi fesztivál,, s a szereplők és nézők szinte kivétel nélkül, nagy élménnyel gazdagodva indultak haza. (prukner) /sssssssss/ss//ssssss/s/sss/s/ssyj/s/ssssssss/sssssssssssssss/ Irodalmi est Kistarcsán előadást, amelyet sok versidézet tett változatossá. Különösen nagy sikert aratott a költemények művészi előadásával Nagy Mariann előadóművésznő és Ladányi István tanár, népművelési felügyelő. Az előadás után azonnal és másnap sokan kérték: máskor is legyen irodalmi est Kistarcsán. Kovács Sándorné levelező BÚCSÚ AZ ISKOLATOL-RÁCKEVÉN Takarékos osztály is volt a IV/b. 8400 forint betétet gyűjtöttek, amit a ballagás költségeire, tablókészítésre fordítottak. Hogy miből gyűlt össze a pénz? A bevételi források különbözők. Árultak kiflit, újságot, dolgozni jártak a környező állami gazdaságokba. Két dicsérő levél is tanúsítja, hogy nemcsak a latin nyelvet, hanem a répakapálás tudományát is jól elsajátították a gimnazisták. S nem utolsósorban a gyakori apajpusztai látogatásoknak köszönhető, hogy Gránitz Aranka az iskola padjaiból egyenesen a tanácsházára megy, méghozzá az Apajpusztai Állami Gazdaság agro- nómusával együtt. Házasság- kötésre. Aranka tehát háziasszony lesz. És a többiek? Tizenket- ten jelentkeztek egyetemre. Legnagyobbrészt pedagógusnak készülnek, a szemfüles Bencsik Klára, az osztály gazdasági felelőse, a jogi karra kérte felvételét. Sokan közülük szakmát tanulnak. Faith Margit (Ráckeve környéki parasztszülők gyermeke) rádióműszerész lesz, mások az elektromossággal kívánnak közelebbről megismerkedni. A iV/b osztály hosszú időre beírta nevét az iskola történelmébe. A ballagás napján jelentették be latin nyelvű levélben, hogy híven az iskola névadójához, Ady Endre irodalmi alapítványt létesítenek 3000 forint értékben. A pénzt a búcsúzó diákok adták össze. Az összeg kamatait minden esztendőben a legjobb „irodalmár” diák kapja. Az alapítványt az érettségi találkozókon növelni kívánják. „... tovább, tovább, tovább... fél, ■ búcsúszóra cimborák ...” — a régi ballagási dallal már az udvaron járnak. Itt sorakozott fel a gimnázium többi tanulója, s itt ülnek a meghatott szülők is. Búcsúztatók hangzanak el, beszédet mond az iskola igazgatója s tanácsokkal látja el az érettségi előtt álló fiatalokat. Egy harmadikos kislány saját költeményét szavalja el. A IV/a osztály képviselője átadja a. tarisznyát, amelybe az iskola hagyományai szerint belekerül valamennyi végzett növendék neve. Erről a reál tagozatú osztályról két érdekességet mondhatunk el. Az egyik: ők voltak az iskola könyvterjesztői, s ebben a tanévben 20—25 ezer forintnyi könyvet forgalmaztak (amiből 2500 forint az övék). A másik: az osztály tagjai hanglemezeket készíttettek, amely valamennyiük hangját megörökítette. Emlékként viszik haza mindannyian. Az ünnepség lassan véget ér. Az udvar kiürül, a szülők a folyosón szorongatják a tanárok kezét, a tanulók egy része hazamegy, a negyedikesek pedig a tanulószobába, a könyvek mellé. Mert szép volt ez a napsütötte búcsúünnepély a Duna partján, de jövő héten már megkezdődnek az írásbeli vizsgák s utána a szóbeliek. S mielőtt hivatalosan „érettnek” nyilvánítanák őket, még néhány kérdésre felelniük kell matematikából, magyarból, történelemből. Csak azután léphetik át az „élet kapuját”, B. Kőszegi Ibolya ^ „Az élet útján lassan balla- ^ gunk...” — hangzik az ének- ^ szó a ráckevei Ady Endre ^ Gimnázium folyosóin. Ünnepi ^ fehér blúzba, sötétkék ruhába ^ öltözött leányok és fiúk járják § végig a tantermeket, szertáro- § kát az emelettől az alagsorig. ij Kezükben virágcsokor, vállu- ^ kon magyaros hímzésű tarisz- §nya, kulacs, némelyikük még ^ fokost is szorongat. Nagy útra ^ induló vándorok ők. Búcsúzó ^ negyedikesek. ^ Amióta először lépték át az § iskola kapuit, várják ezt a pil- 1; lanatot. S most, amikor elér- ^ kezett — sírnak. És szemüket ^törlik a mamák is, mert ez ^ már így szokás ilyen alkal- \ makkor. Az osztályfőnökök — ^ Fejérdy Győző a humán, Pusz- ^ tai Gyula a reál tagozaté — 5 elfogódottan állnak fiaik és 4 leányaik között, akiket négy gén után szárnyaikra bocsáta- | nak. Vajon tudnak-e már úgy ^ repülni, ahogyan ők szeretnék? ^ — Nagyszerű közösség volt a 4 miénk — emlékezik vissza Fe- |jérdy Győző a IV/b-re. Huszonnyolc fiatal — többségé- § ben leány — alkotta az osz- ^tályt, s mondhatom, nagyon ^ kevés panaszom volt reájuk az > eltelt évek. alatt. Energia (Száraz László felvétele) Kovács Zoltán földműves- szövetkezeti ügyvezető: — Nem lehet a végtelenségig emelni az igazgatóság létszámát. Legyen hét-nyolc igazgatósági tag és mindegyik legyen felelős egy-egy reszortért. Szervezzen szakbizottságot mindegyik maga köré, amelyben azután kapjanak képviseletet a szakemberek és a tömegszervezetek képviselői! Hát valahogyan így folyt le a választás. Hozzászóltak sokan. a járási művelődési ház kiküldöttje, a járási párt- bizottság képviselője is. Végül 13 tagot választottak a kul- túrotthon-igazgatóságba (szerintem sokat), azzal, hogy üljenek össze szerdán, tárgyalják meg feladataikat, csináljanak programtervezetet, osz- szák el maguk között a reszortokat stb. És közben tisztázták, mi is az a kuitúrotthon-igazgatóság voltaképpen. A kuitúrotthon-igazgatóság első jellemzője: minden tag társadalmi munkás. Fizetséget egyik sem élvez. A köz javára dolgoznak, a köz megbízatása és bizalma révén. A másik jellemző: minden tag egy-egy munkarészért felelős. így többek között lesz ismeretterjesztési, műx’észeti, gazdasági felelős, , közönség- szervező, könyvtáros és a re- szortfeielősöket az igazgatóság elnöke ellenőrzi, irányítja. A harmadik' jellemző: minden igazgatósági tag szakbizottságot szervez. Méghozzá kétféle szempont szerint. Jász- karajenő termelőszövetkezeti v község. Ősszel mindenütt meg- $ kezdik a közös munkát. AÍ munkabrigádok, a szövetke- f zeti központok elérhető és £ összeforrott termelési egysé- ^ gek lesznek. Ezek szerint a ^ bizottsági aktívákat egy-egy £ munkabrigád, ' tájrészleg tag- í jaitföl Se^n eSi if *má-^ sík szempont: az ismerettel--^ jesztő szakbizottságban, (hogy^ csak egy példát említsek) le- ^ gyen agronómus, orvos, állat- ^ orvos, irodalom-, történelem-. ^ földrajz-, magyarszakos tanár. ^ hogy ne kelljen a „szomszéd- ^ ba menniök” szakelőadóért. ^ A negyedik jellemző: az ^ igazgatósági tagok és aktíváik^ mindennapi foglalkozásuk köz- ^ ben, kenyérkereső munkájuk ff alkalmával szinte az egész^ községgel kapcsolatban van- ff nak. Ez a biztosítéka, hogy a | művelődési ház programját a| lehetőségek és igények össze- £ vetésével tudják kialakítani. £ Lehetőségek és igények — A falu sokat kíván — f, mondotta Tóth István tanár, ff akit a kultúrotthon-igazgató- ff ság elnökéül javasoltak. — A ff kultúrszomj nagy ... Nem tu- | dóm, hogy a kívánalmaknak £ eleget tudunk-e tenni... ^ Véleményem szerint feltét- f lenül. Az igazgatóság összetétele jó, ahogyan a válasz- ■$ tás mutatta: lelkesedésben, ^ ötletben nincs hiány. De az igaz, hogy a munka ^ java ezután jön. A program . .. Ettől függ ^ minden. És természetesen attól, hogy ^ a programot — ha jó is az — ^ hogyan hajtják végre. ^ A szocialista mezőgazdaság ^ építését, fejlődését segítve — ^ ez a lényeg. A két jászkarajenői terme- 4 Ifjúsági fesztivál Nagykőrösön A gödöllői járási könyvtár és a járási népművelési felügyelőség 7-én, csütörtökön a kistarcsai általános iskolában nagysikerű Juhász Gyula emlékestet rendezett. Az est előadója Hidyégi Nándor, a gödöllői járási könyvtár vezetője volt. A termet zsúfolásig megtöltötte a közel 200 hallgató, akik figyelemmel hallgatták meg a hányatott életű költőről szóló címmel jelent meg a Kispajtások Mesekönyve című sorozat '< fegújabb kötete a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában. $ A kötet négy. irodalmilag feldolgozott népmesét közöl és kilenc j illusztrációt. Ez utóbbiak Takács Zoltán kezétől valók, öröm- ! mel adunk hírt a kis kötet megjelenéséről, mert a könyv a fia- ! tál Takács Zoltánnak — aki az Új termésben debütált — el- j ismerését is jelenti. ' A népi tánccsoportok már váltakozó sikerrel szerepeltek ezen a fesztiválon. Volt néhány kiemelkedő teljesítmény, többségükben azonban csak a szív és lelkesedés vezette az ifjú táncosokat. Ezt mondhatjuk el a nagykörös—bokrosi KISZ tánecso- portról, a Nagykőrösi Konzervgyár táncosainak műsoráról csakúgy, mint a nagy- kátai általános leányiskola táncosairól. Két tánccsoport bemutatkozása azonban maradandó élményt jelentett. A ráckevei általános iskolások csoportja nem csupán jó tánckészségről, ügyesen összeállított koreográfiáról, de az ifjú táncosok megkapó színészi játékáról is tanúbizonyságot tett. Ez különösen a pletyka-polka előadásakor mutatkozott meg. Ügyesek, kedvesek, játékosak voltak a ráckevei lányok, s méltán arattak táncukkal nagy sikert. A másik igen jó együttes a Zágonyi. Hugóné vezette szigetcsépi tánccsoport volt. Eredeti kalocsai népi játékot adtak elő a második és negyedik. osztályos tanulók. Már maga az a tény, hogy nyolc-tízéves gyerekek egy ügyesen megkomponált táncjátékot adnak elő — dicsérendő. De ahogy előadták, az többet érdemel az egyszerű dicséretnél. Annyi báj, annyi természetesség, tánc- és játékkészség láttán teljesen érthető volt a közönség tomboló tapsa, i amelynek eredményeként új- i ra eljátszották a kitűnő táncNemzetközi filmfesztivál lesz Moszkvában Az idén augusztus 3-tól 17- ig megtartandó moszkvai nemzetközi filmfesztiválra, melyet a Szovjet Filmművészek Szö- vetgége^és a Szovjetunió művelődésügyi minisztériuma szervez, ' ötven országot hívtak meg. A moszkvai filmfesztiválon minden ország, függetlenül filmgyártásának fejlettségi fokától, egész estét betöltő játékfilmmel, két másik műfajú rövid filmmel szerepelhet és három vezető filmszakemberből álló delegációt küldhet ki. A ráckevei csoport nagysikerű tánca: Pletyka-polka Vasárnap délelőtt az ifjúság vidám dala, hangos jókedve verte fel az öreg város csendjét. Itt adtak egymásnak találkozót Dél-Pest megye ifjúsági énekkarai, népi táncosai. Nagykőrös, Cegléd, Abony, Szigetszent- márton. Albertirsa, Táborfalva, Nágykáta, Monor. Szi- getcsép általános iskoláinak öntevékeny csoportjai jöttek ide, hogy bemutassák tuckí- sukat, kicseréljék tapasztalataikat. A több, mint háromórás bemutató a vártnál nagyobb sikert hozott. A művelődési ház színháztermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, nem csupán nagykőrösiek, de számosán jöttek Sziget- csépről, Ceglédről és más községekből is. Az énekkarok szinte kivétel nélkül igen jó teljesítményt nyújtottak. Nehéz lenne eldönteni, melyik kórus szerepelt a legjobban, a ceglédi Hámán Kató iskrja. az abonyi Gyulai Gál Miklós iskola, vagy pedig g vendéglátó nagykőrösiek hetven tagú énekkara. Jó hanganyag, biztoskezü vezetés — ez jellemezte valamennyit. S a kórusok munkájának másik nagy erénye: egyik sem vállalkozott erejét meghaladó feladatra. S ez igen jó dolog, annál is inkább, mert az elmúlt dalostalálkozókon nemegyszer találkoztunk már olyan énekkarokkal, amelyek túlságosan nagy feladatokat akartak megoldani — megfelelő előképzettség, hanganyag, összeszokottság híján. lőszövetkezet tagjai, legfő- j képpen vezetői nem ismernek j vasárnapot az utóbbi időben. ] Járják a községet, a tanyavi- ! lágot, és beszélnek azokkal, ] akik még a télutó idején ne- j vüket a belépési nyilakozat i alá írták. Mert könnyebb volt a. ne- ! vet odaírni a belépési nyilat- ! kozat alá, mint búcsút mon- i dani az egyéni gazdálkodás-! nak, és eldönteni: hogyan és! miként legyen hát az ősszel? i Az őszig, a közös munka! megkezdéséig ebben segít-! sen a program! Adjon választ! a művelődési ház > a még félig.! egyéni gazdálkodók, félig már! termelőszövetkezeti tagok ne-! héz kérdéseire. Az ismeretterjesztést, a mű- ! vészeti csoportokat, a könyv-: tárat, mindent-mindent e cél! szolgálatába kellenne állíta- j niok. I Úgy is, hogy a kérdésekre | közvetlen választ adnak, úgy; is, hogy felvázolják a távla- j tot: a szövetkezeti tagokká | lett emberek könnyebb, szebb j életét. Hogy sokrétűek a kívánsá- ; gok, hogy nehéz a szakbi- ; zottságok megszervezése, hogy j sokan vállalnak társadalmi j munkát, de a feladatot nem | mindig teljesítik? Igaz. De a művelődési há- | zat sem volt könnyű tető alá j hozni, mégis sikerült! Mégis: felavatták május el- $ sején. A szerdán össze-! ülő kuitúrotthon-igazgatóság! olyan programot készítsen, $ úgy dolgozzék, hogy az ava- $ lás örömnapja csak első ese- S mény legyen a község műve- 5 lődésének ünnepnapjai so- $ rában. Garami László '
