Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-05 / 103. szám
1959. MÁJUS 5. KEDD ^ü/Clrlan AZ UJ ISKOLAIGAZGATÓ Borlói Rudolf kisoperájának ősbemutatója Cegléden | A „Kispolgárok“ Varsóban § amelyben' az osztályt meghívják a megyei énekversenyre, s a leányok és fiúk kérésére a tanárnő megbocsát a bűnösnek. A zene. a cselekményt követve, négy részre tagozódik. Néhány bevezető ütem után, már felhangzik a lányok kórusa. A pattogó versek ötletes ritmikájú hangszerelésben szólalnak meg. Borlói a népi zenéből, a népdalok tematikájából és a népi táncok ritmusából meríti zenéjét. Van mondanivalója, témái eredetiek, de harmonizálásában, egy-egy zenei fordulatban még erősen érezhető mesterének, Szervánszky Endrének és Kodálynak hatása. Különösen szép és hangulatos a második rész közzenéje és az azt követő énekszóló (bár sokalljuk a kolo- ratúrát), a fiúk és lányok kitűnően megépített váltakozó kórusával. Itt Borlói felszabadulva, saját magát adja. A szívhezszóló dallam, a színes, fantáziadús hangszerelés mély benyomást kelt a hallgatóban. Ugyanezt mondhatjuk a művet lezáró „énekelni jó” szövegű kórusról is. A főszereplő, Juhász Kornélia, a tanárnő alakítója, a Városi Zeneiskola volt növendéke. Tisztán csengő szopránja különösen a leány és a fiúkórussal váltakozó szólójában jutott érvényre, míg az üzemi előadásokból előnyösen ismert Saly György ezúttal a pedellus kisebb szerepében aratott sikert. Kovács Ildikó (mint a csíny értelmi szerzője) szintén főszerepet kapott. A helybeli általános iskola VIII. osztályának növendéke hibátlan szolmizálá- sáért érdemel dicséretet. Az ugyancsak VIII. általános iskolás Faragó Gyöngyi az álruhás iskolaigazgató szerepében ügyes színjátszónak bizonyult. Külön dicséret illeti a városi zeneiskola kamarazenekarát, amelynek lelkes és művészi munkája nagyban hozzájárult a bemutató nagy sikeréhez. Elismerés illeti Borlói Rudolfot, a kisopera betanítóját, aki általános iskolás növendékekkel ilyen magas nívójú előadást tudott létrehozni. Beszámolónk nem volna teljes, ha kihagynánk a kisoperát megelőző kantátákat, amelyeket Borlói szintén az ifjúság részére alkotott. A Kis Kece — Elment a Madárka, a] Pogány Király Leánya, Meg-; rakják a tüzet (Kovács Kornél; szép fuvola szólójával), A Har- ^ kály apó meséi poézise, kép-^ zeletdús hangszerelése, az üde^ látványt nyújtó leánykórus ^ színes előadásában megkapja ^ a hallgatóságot. ^ Borlói kisoperája eredeti és $ értékes kezdeményezés. § Tündérek és boszorkányok, § óriások és sárkányok helyett | mai környezetbe viszi haliga- tóságát. Témájával általános ^ érdeklődésre tarthat számot. | Mint realista gyermekoperát ij ajánljuk az illetékesek figyel-1 mébe. ^ Borlói Rudolf ifjú zeneszer- s ző gárdánk egyik nagy opera ígérete. Ha megfelelő szövegkönyvet és művészgárdát kap. ezt az ígéretet be is tudja váltani. Kotányi Nelly-—Színház, r)f'Ojlul(yttl CSODAGYEREKEK 1959-ben immár hatodszor rendezték meg az ünnepi zenei napokat Cegléden. A zenei napok gazdag műsorú hangversenyeinek, a klasszikus muzsikának több ezer főnyi közönsége is akadt, S ez elsősorban a környék és Cegléd város zenét tanuló ifjúságát összefogó városi zeneiskola és Bácskai József igazgató céltudatos munkájának eredménye. A zenei napok kiemelkedő eseménye Borlói Rudolf szerzői estje volt, amelyen az ifjúságnak alkotott kisoperája: Az új iskolaigazgató és kantáták kerültek bemutatásra. , Borlói neve ma már nem ismeretlen a muzsikusok szűkebb körében. A két évvel ezelőtt ugyancsak a ceglédi zenei napok keretében bemutatott Nápolyi kalmárok című kétfel- vonásos operájának siker# hívta fel reá a hozzáértők figyelmét. A mai témájú, ötletes és fordulatos szövegkönyv két fiatal író: Viz Péter és Viz László munkája. Előbbinek vers- és novellás kötete vár kiadásra, utóbbinak (Sokrates utolsó levele) című regényét most lektorálják a Magvető Kiadónál. A kisopera (mi gyermekoperának neveznénk inkább) cselekménye fiúk és lányok közös szolfézs órájával indul. Az énektanárnő (Juhász Kornélia) késik s ezalatt a fiúk és lányok tábora összekap. A parázs verekedésnek a pedellus (Saly György) vet véget és elkobozza a fiúk harcba- vetett csúzlikészletét. A fiúk ezért bosszút esküsznek. A mitsem sejtő lányoknak bejelentik, hogy új igazgató jön az iskolába. Az egyik fiú kiszökik az osztályból s néhány perc múlva hosszú talárban, kürtőkalapban és szakállal, mini az új iskolaigazgató jelenik meg. Uj rendtartást hirdet a fiúk előnyére és a leánytábor hátrányára. Mikor a leányok elkeseredésükben sírva fakadnak, az új igazgató leleplezi magát s a belépő énektanárnő elől a szertárszekrénybe rejtőzik. De a tanárnőnek a szekrényből kell kivennie a szolfézsfüzeteket, felfedezi a bűnöst. Szigorú büntetés várna mind reá, mind a tulajdonképpeni értelmi szerzőre, aki az osztály legjobb szolfézsnövendéke (amit egyébként a nyílt színen hibátlanul leénekelt szolfézs-példával a közönségnek is bebizonyít). A pedellus azonban levelet hoz, Tárt ablakunkba több fényt permetezzél, érlelő szélben kerekedjen orcánk, kerüljön minket ordasoknak népe, és békességed költözzön be hozzánk A föld színére fűszálat fakasszál, nyújtózó ágon csöpp bogár bakázzon, a gyönge rügyet ringassad meleggel, hogy késett fagyban pihéje se fázzon. Tavasz, kérünk, állítsd közénk a rendet, mércénk a tett, erős legyen a hangunk, keményítsd léptünk, izmunk megdagasszad, add, emberségben mindig megmaradjunk! (Győri D. Balázs) v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ Hangverseny Örkbiyben filmszínház épületében. Egy szovjet fúvószenekar, az általános iskola és az úttörőcsapat kis „zongoraművészei” és a mező- gazdasági szakiskola két hallgatójának hegedűzongora kettőse megérdemelt sikert aratott. Kit érdekel komoly zene? — kérdezték az ag gályoskodók. § A hangverse- ^ nyen mintegy 250 ^ ember vastapssal $ válaszolt. A párt- $ klub kezdemé- ^ nyezése bébizo- ^ nyitotta, hogy a S' falusi közönség is $ igényli a hang- $ versenyeket. Dubravetz Attila 5 Maria Dabrowska: ÉJJELEK ÉS NAPPALOK Kedves Barátom! Mi, akik annyi elvetélt próbálkozás után már-már azt hittük, hogy az öntevékeny színjátszás Gyomron véglegesen zsákutcába jutott — most boldogok lehetünk: három esztendő után végre megtört a jég. A Körösi Csorna úttörőcsapat égisze alatt működő színjátszó csoport — úttörők, ifjúvezetők, szülők, szervező testületi tagok; köztük nyolc pedagógus — már a puszta tényért is dicséretet érdemel, hogy négy hónap kemény, áldozatos munkával eljutott a bemutatóig. De a dicséret így szerény lenne. A levelem jelzőiéként használt színházi szó nem nagyképűsködés és nem túlzás. Az igényes és mértéktartó rendezés, a kulturált játék igazi színházi atmoszférát teremtett, amit még csak fokoztak az ízléses, szép díszletek. Bár erről a hivatásos kritikusok csak utoljára, s néhány szobám emlékeznek meg — engedd meg nékem, botcsinálta kritikusna!k, hogy az elején szóljak róla. Már csak azért is, mert közösségi munka gyümölcse; s mint az egész előadást, ezt is a magas igény, a jó ízlés, a kidolgozottság jellemzi. Méltán, illeti dicséret a színlapon feltüntetett díszlet- mestereket: Fábián Bélát és Klich Lászlót, s munkatársaikat is. A darabról nem írok, hiszen Jókai művét, annak tartalmát s értékét mindannyian ismerjük. Marad számomra tehát a rendezés és a játék. Tárgyik Sándorné és Hankó István rendezői munkáját semmivel sem dicsérhetném jobban, mint azzal, hogy sikerült egységes játékstílust kialakítaniok a színmű minden jelenetén. és a szereplők játékán egyaránt meglátszik a hozzáértő rendezői kéz nyoma. A színjátszók teljesítménye nem egyenletes. Elsősorban azért, mert a tapasztalt, rutinos színjátszók mellett egészen kezdők is színpadra léptek, s még nem mindegyiknek sikerült felnőnie a régiek mellé. Két kiemelkedő teljesítményt így is láttunk. Az egyik Tárgyik Sándorné Baradlaynéja. Külsődleges eszközök nélkül, mély átéléssel, nemes pátosszal, sok szerelemmel. így, társtalanul, hamar elfárad a kilátástalan ifjúkori küzdelmekben és megtörve, kedvét vesztve megadja magát. Barbara szívében sem üt tanyát a boldogság. Nem a mindent feloldó szerelem sodorta Bogumil karjaiba, mégsem lázad, hanem csendes megnyugvással veszi tudomásul, hogy helyzete megváltoztathatatlan. Nincs menekülés az adott társadalom keretein belül — csendül a regényből az írónő szava. Nincs, mert nem is lehet. A kialakuló kapitalista társadalom sem oldhatja meg a Bogumilok és Barbarák sor-, sát, nem változtathat kilátástalan életükön. Egyedül a regény ifjú hősei — az idegenben tanuló lengyel értelmiségiek és a nagyobbik lány: Agnieszka — látják meg a kivezető utat, s egyre erősebben sodródnak a munkásokhoz, az egyetlen olyan osztályhoz, amely megválthatja majd mindannyiuk életét. Mély líraisággal átszőtt alkotás Dabrowska regénye. Az írónő bátor humanizmussal formálja meg hőseit, akik jók és rosszak, hazugok és igazak, gyengék és erősek, egyszóval hús-vér emberek. Regénye hű tükre a múltnak, mégis, a mához is szól, mert gyakran csak a múlt megértésével igazodhatunk el a jelen problémáin, a születő új világ olykor fel-feltűnő buktatói között. Az előadás három szereplője: Blaskó Mihály, Hankó István és Dobossy Tamás színnel és sok szívvel alkotta meg szerepét. Varga István Ri- deghváryja művészi telitalálat: nincs egy fölösleges mozzanata, nincs egy kihagyott pillanata. Kitűnő még Blaskó Mihály vérbő, férfias Richárdja. csakúgy, mint Hankó István nemes egyszerűséggel megmintázott Jenője. Gömöri Jenő Ba— radlayja, Palotai Sándor Tormándija hiteles: Mészáros Tibor Haynauja, Bernáth Miklósné Antoinetteje jó. Az ifjabb nemzedékből Kulich Erzsébet emelkedik ki leginkább Alfonsine nehéz szerepének sikeres megformálásával. De jól játszott Gyöngyösi Ilona, Szuppán Mária, Lipták Lerrand, Prékler Károly, Patkós Attila és Dobossy Tamás is. Amikor nagy, szívbéli örömét akarja kifejezni az ember, nem mindig találja meg a legmegfelelőbb szavakat. Én is így jártam, barátom, elnézésedet kérem, ha túlzásokba estem, pontatlan voltam, vagy melléfogtam. Ha nézeteimben nem is, örömömben tudom, te is osztozol. Sok hasonló élményt 'Iává- ; nők neked, s magamnak is ölel barátod: Radványi Barna s > TV/I onumentális alkotás az § ÍVJ idős lengyel írónő nálunk ^ most megjelent kétkötetes re- $ génye, az Éjjelek és nappalok. s 4 hatalmas mű családregény y — Bogumil és Barbara fami- ^ liájának lírai históriája — és ^ mégis több ennél: a lengyel ^ társadalom egy letűnt korsza- < kának hű tükre. A XIX. szá- á zad három utolsó évtizedének y kegyetlen valósága és a XX. ^ század első másfél évtizedének ^ feszült légköre elevenedik meg ^ előttünk a regény olvasása- ^ kor — megdöbbentő hiteles- ^ séggel. ^ A történet jelentős része a ^ Bogumil-vezette urasági ma- jorban játszódik. A föld már ^ nem Bogumilé, mégis olyan görcsösen ragaszkodik hozzá, ^ mintha a sajátja lenne. Föld- ^ hűsége oly erős, hogy mindent £ elkövet annak érdekében, hogy £ modernizálja a gazdaságot, ^ ugyanakkor enyhítsen is az itt ^ dolgozó népes cselédség sanya- £ rű helyzetén. Bár Bogumil ^ nem lázadó, nem forradalmár- 'j típus — nem is lehet az adott \ körülmények között — mégis emberséges ember, aki ha köz- | vétlenül nem is, de közvetve hozzájárul az elkövetkező g nagy társadalmi változások- á hoz. y ^ A változások ideje azonban ^ még nem érkezett el. így a re- £ gény hősei sem emelkedhetnek ^ túl a korszak adta kereteken. ^ Küzdelmük az őket .szorosan ölelő világban szélmalomharc ^ csupán. Bogumil boldogtalan, 2 mert asszonya nem szereti igaz Falusi hangverseny ... A fülnek kissé még szokatlan, de egészséges kulturális fejlődésünket isméivé, nem hihetetlen. Az Örkényi párt- szervezet klubjának szervezésében zajlott le az első Örkényi hangverseny a Ijaaaizi ifőháiz Tavasz, kérünk, állítsd közénk a rendet, verset szavakból biztosan faragjunk, keményítsd léptünk, izmunk megdagasszad, add, emberségben mindig megmaradjunk. $ Tja a film címe nem is ta- $ ' * látó, annál találóbb ez a § maró gúnnyal megírt nyugat- X német játékfilm. Az első vi- X lágháborútól napjainkig kí- \séri végig a kamera a film X két hősét és sorsuk alakulásából vonja le a tanulságot. Ő 1913-ban találkozunk elő- ^ször Harissal és Brúnóval. ŐMindketten iskolásgyerekek Ő még, s nagy csínyre készülőnek: be akarnak bújni a felőszállásra készülő léggömb ko- Ősarába, de ez csak Brúnónak Ősikerül — mint minden a tör- |fé«et további során. Pazar Xkarriert fut be: a Stein és | Társa Bankháznál kezdi, az iSS-nél folytatja. Ezalatt Hans Xszegénypénzű egyetemista, \majd állását vesztett újsághíré, csomagoló egy könyvesbolt raktárában, de még ott ^ sincs nyugta, haladó gondol- Xkodása miatt menekülnie kell ^az országból. X A fasizmus pusztulása sem ^hoz jelentős változást életük- Ő ben. Hans, aki közben meg- Ő nősült, utolsó szőnyegével in- Ődul csere-útra, hogy élelmet Ő szerezzen családjának. Bruno Ő pedig teherautóval rendelkező Őönálló vállalkozó. Az utolsó Őképsorok 1955-ben mutatják a Őkét egykori barát életét. Hans Őújra újságíró, Bruno azonban Ő már vezérigazgató. S Hans — őéletében először — szembeszáll Brúnóval, mert a saját Ő bőrén tanulta meg, hogy nem X szabad hallgatni és a Bruno- X féle alakok körmére kell kopí .................. p intani, hogy elmenjen a kedvük újrakezdeni kisded játékaikat. Eddig nagyszerű a film, s ,szinte hinni is nehéz, hogy Nijugat-Németországban készítették. Sziporkázóan szellemes szatíráját adja a poroszjunker szellem újjáéledésének. önvallomás ez a film: a fasizmus tizenöt esztendeje megbukott, de képviselői ma is élnek, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy újra felélesszék és lángokba borítsák a békés világot. Kár, hogy a film befejezése túlzottan leegyszerűsített, s egy javítás alatt álló liftakna elinté- zetté teszi a Bruno-féle alakok sorsát. A valóságban azonban ez korántsem ilyen egyszerű. Sok hasonló ember él még Nyugat-Németország- ban, cTe ennyi javítás alatt álló lift nincs az egész országban. Ha a befejezés tompítja is a film igazát, egészében mégis sikeres alkotásnak tekinthető, bátor hangjáért s a nagyszerű színészi alakítások egész soráért. Az együttesből két szereplő különösen kiemelkedik. Az egyik: Hans szerepében Hansjörg Felmy, aki kitűnően, sokrétűen. színesen megformált alakot hoz. A másik pedig a fiatal, tehetséges Johanna von Koczian. Kár, hogy a Brúnót alakító Robert Graf alakítása olykor teátrá- lis. — P — % I $ A varsói Klasszikus Színház; $ nemrégiben színre hozta Ma- ; ^ xim Gorkij nagysikerű darab- ; $ ját, a „Kispelgárok“-at. Képűn- : $ kön: Czeslav Jaroszynski Tye-; & tyerev szerepében. SZÍNHÁZI levél A kőszívű ember fiai gyomrai bemutatójáról
