Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

1959. MÁJUS 1. PÉNTEK MEGY ^/Cirlap A Szaktanács elnökségének május elsejei üdvözlete a szervezett dolgozókhoz MAGYAR DOLGOZOK! SZERVEZETT MUNKÁSOK! NŐK! FÉRFIAK! FIATALOK! Május 1. allcalmából szívből köszöntjük a szervezett mun­kásokat. minden magyar dolgozót. Hét évtizede immár, hogy május elseje a világ munkásainak ünnepe. Azóta évről évre mind nagyobb számban sorakoznak fel mögéjük azok a dol­gozók. akik felismerték, hogy saját felemelkedésük biztosítéka is az a harc, amelyet a munltásosztály vezet mindenféle elnyo­más, kizsákmányolás ellen. Ma csaknem egymilliárd ember — közöttük mi magyarok fa — már a néphatalom birtokában ünnepeljük e napot. A fel­vonuló magyar munkásoknak, parasztoknak és értelmiségiek­nek már nem kell félniök a szuronytól, a puskatustól, mint az elmúlt évtizedekben annyiszor. A hatalom birtokában, kéz a kézben együtt haladunk a május 1-i menetben és büszke örömmel tölt el bennünket; hogy tagjai vagyunk a szocialista tábor nagy, erős családjának. Figyelemmel kísérjük és teljes szívvel támogatjuk a népek küzdelmét szabadságjogaikért, megvetjük és elítéljük az em­bertelen, vad gyarmati rendszert. Egyek vagyunk a francia munkásokkal, akik számára ez évben tilos május 1. meg­ünneplése. Együttérzünk a rendőrtörvények ellen tiltakozó ja­pán dolgozókkal. Szolidaritást' vállalunk Nyaszaföld népével, a bebörtönzött szudáni szakszervezeti vezetőkkel; a spanyol po­litikai foglyokkal és a részükre amnesztiát követelő mozga­lommal; a görög hazafiakkal, akiket a kormány terrorintézke- dései sújtanak; a munkanélküliek millióival a világ minden tá­ján, akik a tőkés válság terheit viselik. Támogatjuk az algériai háború befejezése érdekében indított nemzetközi szolidaritási mozgalmat, mindazokat, akik véget akarnak vetni a vérontás­nak, erkölcsileg és anyagilag segítik a sokat szenvedett, mér hetetlen nélkülözésnek kitett algériai népet. Mi, felszabadult magyar dolgozók teljes szívvel támogatjuk * Szovjetunió kezdeményezését az atomenergia békés célokra való felhasználására, az atomfegyver-kísérletek betiltására. Minden eszközzel erősítjük a Szakszervezeti Világszövetség és a Béke Világtanács akcióit, a nukleáris fegyverkísérletek vég­leges és feltétel nélküli megszüntetését. A világ békeszerető embereinek figyelme ezekben a na­pokban a német békeszerződéssel és a berlini helyzettel ösz- szefüggő külügyminiszteri tárgyalások felé fordul. Azt akarjuk, hogy itt is a népek akarata győzedelmeskedjék. Ezért küldjük el képviselőinket az európai szakszervezeteknek és dolgozók­nak május első felében az Odera-Neisse határon összeülő Né­metországgal kötendő bélteszerzödést, leszerelést követelő konferenciára. MAGYAR DOLGOZOK! SZERVEZETT MUNKÁSOK! A szocializmus építésében elért sikereink nemcsak azt je­lentik, hogy egy lépcsőfokkal magasabbra jutottunk, hogy emel­kedik. a jólétünkhanem ezzel a világ népeinek békéért, sza­badságért folytatott harcát is erősítjük! Magyar Dolgozók> Gyorsítsuk meg a szocializmus építését. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága célkitűzéseinek megvalósítá­sával, a kongresszusi verseny sikereivel már az idén érjük el az 1960-ra tervezett életszínvonalat! Jólétünk emelése mellett serkentsen jobb munkára, újabb és újabb sikerekre a szocia­lizmus építésében az a tudat, hogy a még kapitalista és gyar­mati elnyomás alatt élő munkástestvéreink, a Szovjehmióbán és bennünk, a szocialista tábor többi tagjaiban látják saját jövőjüket. Ünnepeljük úgy a nemzetközi munkásünnepet, hogy növeljük és erősítsük a béke erejét, ápoljuk a nemzetközi munkásszolidaritást, a világ dolgozóinak összefogását, óvjuk, erősítsük hazánkban a munkások hatalmát. Éljen május elseje, a világ dolgozóinak harcos ünnepe! A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANACSÄNAK ELNÖKSÉGE A kétmilliomodik előfizető A magyar rádiózás fejlődé­sének figyelemre méltó határ­kövéhez érkezett: az előfize­tők száma a közel múltban ha­ladta meg a kétmilliót. A két­milliomodik rádióelőfizető Bencze Gyula, a Gheorghiu- Dej Hajógyár szerkezetlaka­tosa, akit a Magyar Rádió és Televízió székhazában házi ün­nepségen köszöntöttek és megjutalmaztak. Az elmúlt években rohamos fej- lődésnek indult a magyar rádió­zás. 1938-ban az előfizetők száma még nem érte el a 420 000-et, 1345-re pedig, a háború és a fasiz­mus pusztítása következtében 16S 000-re esett vissza. 1253-ban szá­muk elérte a milliót, 1956-ban pe­dig a másfélmilliót. Az ellenforra­dalom . leverését követően évente már átlag körülbelül 200 000-rel gyarapodott a rádióelőfizetők szá­ma. A háború előtti utolsó eszten­dőben ezer családra 157 rádió- készülék jutott, míg tavaly már körülbelül 700. Három új bélyeg A posta májusban három j új bélyeget hoz forgalomba. Mint ismeretes, május 1-én jelenik meg a vörös rózsát ábrázoló két értékből álló emléksorozat. Szelvényes bé­lyeget adnak ki a FIB, a Nemzetközi Bélyegszövetség hamburgi értekezlete alkal­mából. Igen érdekesnek ígér­kezik a nyolc értékből álló Közlekedési Múzeum bélyeg­sorozat is. Ami már megvalósult Lapozgatás az Ikladi Ipari Műszergyár kongresszusi vállalásainak nyilvántartásában Díszes, keménytáblás füzet fekszik előttünk. Az Ikladi Ipari Műszergyár szerszám- üzemébén állították össze. Már a szépen rajzolt cím is magá­ra vonja a figyelmet: „A párt- kongresszus tiszteletére tett vállalások nyilvántartása.” Belelapozunk. Minden bri­gádnak külön lapja van. Rajta a vállalt feladatok, a brigád tagjainak aláírásai, a vállalá­sok mellett pedig egy rubrika a következő fejjel: „Teljesítve." Olvassunk bele a tintával írt lapokba. — A megmunkálás alatt álló terelőgörgőket egy perccel kevesebb idő alatt készítjük el — olvassuk az egyik lapon. — Mellette Molnár László üzem­21 millió 600 ezer forintos beruházással évenként 29 millió forint értékű többlettermelés a Dnnake«/.i Járműjavítóban Az elmúlt év őszén 21 millió 600 ezer forintos beruházás megvalósítását kezdték el a MÁV Dunakeszi Járműjavító­ban. Ebből a számottevő ösz- szegből új, nagy szerelőcsar­nokot építenek. A kéthajós. 4080 négyzet- méter alapterületű sze­relőcsarnokban 16 új kocsi­férőhellyel gyarapszik az üzem. Régi gondot orvosol ez a be­ruházás. A vasúti közlekedés korszerűsítése a Dunakeszi Járműjavítóra is egyre na­gyobb feladatot ró. Növelni kell az új vastúi kocsik szá­mát, de eközben a forgalom­ban levő személy- és teher­kocsik folyamatos javításár» is egyre nagyobb gondot kell fordítani. Mindez parancso­ló an írta elő a kocsiférőhelyek gyarpítását. Ebben az évben még a régi kapacitással száz új közép- feljárós, modem vasúti sze­mélykocsit gyártanak Duna­keszin. Az említett építkezést még ez évben be kell fejezni és december 31-ig át kell adni az új szerelőcsarnokot rendel­tetésének. Miután elkészül, évenként 10 új vasúti kocsival töb­bet gyárthatnak majd és jelentős mértékben növel­hetik a javítások számát. Ez a beruházás régi árakon számolva évente 29 millió fo­rint értékű többlettermelést jelent. Az ennek révén mutat­kozó tiszta megtakarítás éven­ként kétmillió 190 ezer forint lesz. Ez azt jelenti, hogy nem egészen tíz év alatt a beruhá­zás teljes összege megtérül — az előzetes számítások szerint. Az ilyen beruházás minden­képpen hasznos. Megoldja a gyár régi gondját, javítja a közlekedést és viszonylag rö­vid idő alatt a népgazdaság számára is teljesen megtérül. Az ilyen beruházásnak van értelme. verető aláírása és lakonikus rövidségű megjegyzése: „Tel­jesítve.” Alatta a másik vál­lalás: — A hármas típusú terelő­görgő gyártást április 30-ig be­fejezzük. Ezt is teljesítették. A válla­lásokat az aláírások tanúsága szerint Csitári Gábor, Kiss Jó­zsef, Takács Antal esztergá­lyosok, Búzás István lakatos és Dánielisz Pál iparj tanuló tették. A másik lapon egyéni válla­lás olvasható. Kulcsár Győző félkészanyag adagoló. Ilyen­formán: — A fenti vállaláshoz az esz­tergályos brigád részére idő­ben biztosítom az anyagot. Ezt a vállalást is elismerően nyugtázta az üzemvezető. Huszár László, Filó Miklós* Tóth Sándor, Podlaviczki Pál és Horváth Gyula aláírása fe­lett a következőket olvassuk: — A kereskedelemben nem kapható gépi menetfúrók gyár­tását az alábbi ütemezésben, vállaljuk. Alatta darabszámok és dá­tumok. Mellettük a teljesítést nyugtázó aláírások. Az ő lapjukon az egyik vál­lalás mellett más megjegyzés áll: „Nincs teljesítve.” Mellett« a rövid megokolás: „ÍV. 20. óla a menetköszörűgép javításon van.” Ez pontosságra vall. De még inkább meggyőz ben­nünket erről néhány más be­jegyzés, amelynél dátum i# szerepel. Kereskényi János, Juhász László, Győri István* Erdősi Kálmán, Bedő Mihály és Galczik István a következőt jegyezték a füzetbe: — A Ganz Árammérőgyár részére a következő ütemezése ben készítjük el a váltótár­csákat. Alatta az esedékes feladat: — Mart, edzett, síkköszö­rűit, köszörült és előköszörült kivitelben IV. 30-ig ,500 da­rabot. V cd Mellette a megjegyzés: IV« 25-ig teljesítve. Zábó János, Péter János* Szászi László, Katona Vince és Benke András a vox-mo- torpajzs préskokillájának el­készítését május elsejére vál­lalták. A teljesítést nyugtázó elismerés szerint áDrilis 27-én végrehajtották a felada­tot. Mint megtudtuk, a többi üzemrészben is hasonló fü­zetben vezetik a kongresszu­si munkaverseny vállalásai­nak teljesítését. Követendő i kezdeményezés ez. E mód­szerrel biztosítják, hogy sem- imi sem megy feledésbe, de | azt is biztosítja az ilyen ap­rópénzre váltott nyilvántar­tás, hogy időben el tudjuk: hárítani az esetleges akadá­lyokat a vállalt feladatok tel­jesítése elől. Ezekre a részfeladatokra épül az egész műszergyár vál­lalása. Ezek! ől kerekedik majd ki az év végére az a tény, hogy száz forint terme­lési értéket 88. forintos költ­séggel állítanak elő, ami csaknem 17 millió forint nyereséget. jelent. Ezekből, az ilyen „ap­rómunkákból” kerekedett ki az első negyedév 400 ezer fo­rintos többletnyeresége és a 102,8 százalékos tervteljesítés. Nem árt újból és újból fel­idézni ennek az üzemnek a múltját, amely alig több, mint egy esztendőre nyúlik vissza* amikor még több pénzt köl­töttek el, mint amennyit ter­meltek. Aztán kitűzték a fel­adatot: termeljünk egy fo­rinttal olcsóbban száz forint értéket. Sikerült. Tavaly 93 forinttal termeltek 100 forin­tot, ami már jelentős hasz­not jelent. Az idei 88 forin­tos célkitűzés a tavalyinál hatmillió forinttal többet je­lent a népgazdaságnak. Mi szülte az eredményeket? Az önbizalom és a lelkesedés. Az. hogy elhitték: Ikladon is lehet eredményeket elérni és harcolni is tudtak és eeyr» inkább tudnak ezekért as eredményekért. —farkas ahol a testvéri együttműkö­dés és kölcsönös egymásra­utaltság szellemében élnek a népek. Az áram, a földgáz, az olaj­vezeték nem áll meg a nemze­tek közötti „mezsgyén”. Ala­kul és erősödik a nemzet­közi munkamegosztás. Romá­nia például vállalta, hogy évente 200 millió köbméter földgázt szállít Magyarország­nak. Amíg a Tiszavidékí Ve­gyikombinát elkészül, addig kohászati ég energetikai cé­lokra használjuk a gázt a Ti- szapalkonyai Erőműben és a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben. Az Oena-Mures-i szódagyár berendezéseit vi­szont mi terveztük és szállí­tottuk, és a gyár termeléséből évente 30 000 tonna szóda­féleséget kapunk. A csehszlo­vák—magyar alumíniumipari és vi'llamosenergia szállítási egyezmény elősegítette a ma­gyar alumíniumipar fejleszté­sét és az Inotai Erőmű-Alu- míniumkohó felépítését. Cseh­szlovák barátainktól villa­mosenergiát, gépeket, szak­embereket kaptunk. Az idegenforgalmi irodák utazási akciói keretében ezrek és ezrek ismerik meg a testvé­ri országok embereit, szoká­sait, természeti szépségeit. Az elmúlt napokban olvashattuk az alábbi beszédes kis hírt: „A prágai CKD gépgyár, az Inatai Erőmű és a romániai Sztálin Vasmű dolgozói között fennálló baráti kapcsolat és le­velezés eredményeként ebben az évben közös nyaralást szer­veznek a három üzem üdülő­jében. Júliusban magyar és ro­mán munkások érkeznek a csehszlovák üzemek Öriás- hegységben levő üdülőjébe. Az Inotai Erőmű dolgozói 80 cseh­szlovák és román munkást lát­nak vendégül a balatoni üdü­lőkben. A csehszlovák és ma­gyar üzemek munkásai közül számosán töltik Romániában szabadságukat.” Szélesednek a kulturális kapcsolatok. Film­hetek, könyvkiadási egyezmé­nyek, színházi, opera- és ba­lettegyüttesek, zenekarok, ki­állítások, viszik és hozzák, is­mertetik és szerettetik meg a baráti népek kultúráját. És a fejlődés olyan ütemben gyor­sul, ahogy a gazdasági felté­telek engedik. A XXI. kongresszus általánosítja ezeket a tapasz­talatokat és egyúttal megraj­zolja a további utat is. Egyre gyorsul majd a világszocializ­mus közös gazdasági bázisa. Kiegyenesedik, kiegyenlítődik a szocialista országok gazdasá­gi és kulturális fejlődésének közös vonala. Ez a fejlődés végső soron tárgytalanná teszi az államhatárok kérdését, hi­szen az államhatárok a kom­munizmusban végleg eltűnnek és megmaradnak a néprajzi határok, amelyek rögzíteni fogják a nemzetek történelmi­leg kialakult elhelyezkedését az adott területen. Eltűnnek tehát a vámhatárok, az útle­vél- és vízumkötöttségek, nem lesznek utazási korlátozások. Egyetlen gazdasági, politikai és kulturális egységet alkotnak majd a szocialista országok, amelyeknek életszínvonala a jelenleginek sokszorosa lesz és a nemzeti kultúra eddig soha nem is sejtett gazdagságában virágzik fel Együtt a kommunizmusba. Meggyorsul a szocializmus építése, hónapok alatt éveket kell befutnunk. A történelmi tapasztalat már bebizonyítot­ta. hogy szerencsés körülmé­nyek között egyes országok egész fejlődési szakaszokat ugorhatnak át. Mongólia pél­dául a Szovjetunió segítségé­vel a feudalizmusból egyene­sen a szocializmusba lépett. Ennek a gyors iramú, nagy­arányú fejlődésnek feltételeit alakítjuk ki az élet minden területén. Csak mosolyogni lehet azokon a rágalmakon, amelyek például a KGST-t valamiféle „nemzetek feletti gazdasági diktatúra” szervé­nek szeretnék feltüntetni. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkájának alapelve a résztvevő országok teljes egyenjogúsága, és ezért a Ta­nács csak egyhangú határozat tokát hozhat, egy országra sem kötelező — akarata elle­nére — a többi, nemzet dön­tése. Nemzeti függetlenségün­ket. nyugodt alkotó munkán­kat, életünket megfelelő erők védik, amelyek képesek arra, hogy minden támadónak elve­gyék kedvét a felelőtlen ka­landoktól. A szór inl izmus __ ______________________ gyor­■ i ■ — sabb ütemű építése lehetséges és szükséges, és ennek meg­valósítása állítja elénk a fel­adatot: a hároméves terv fő mutatóinak két év alatt való teljesítését. A legfontosabb a termelőerők fejlesztése. Csak a napokban búcsúztatta a MÁ- VAG az utolsó gőzmozdonyt, ezentúl mór csak dieselvonato­kat gyártunk. Az én gyer­mekkoromban még szélesen használták a lóvontatású taxi- fiákerokat, és emlékszem azok­ra a könnyes és meghatott írásokra, amelyekkel szenti­mentális újságírók búcsúztat­ták ezeket a megrokkant, ké­nyelmetlen és lassú alkotmá­nyokat. Néhány év és talán ugyanilyen módon búcsúzunk el a dieselvonatoktól, szállunk át az atommeghajtású repülő­gépekre, vonatokra, hajókra. Energiahelyzetünk megválto­zása lehetővé teszi majd a teljes villamosítást, a KGST terveiben már szerepel auto­matizált gyárak építése, és las­san kirazolódik az atomener­gia ipari f elhasználása is. Ren­delkezésünkre áll a kellő mennyiségű nyersanyag, a leg­fejlettebb műszaki tapasztala­tok, vannak biztos piacaink, van képzett, nagyszerű mun­kásosztályunk. A nemzetközi munkamegosztás lehetővé te­szi a szériagyártást, a magas termelékenységet, az olcsó árukészletek felhalmozását. Erőteljesebben kell halad­nunk a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése útján Is. Az idén népünk nagy utat tett meg és jóleső érzéssel nyugtázhatjuk a testvéri or­szágok jelentős segítségét. Ezen az úton alakulnak ki a falun is a szocialista terme­lési viszonyok, és nincs mesz- sze az az idő, amikor nálunk is két baráti osztály —a mun­kásosztály és a szövetkezeti parasztság — érdekszövetsége jelenti majd a proletárdikta­túra megdönthetetlen bázisát. A szocialista tulajdon lesz uralkodó hazánkban, nemcsak az iparban, hanem szövetke­zeti tulajdon formájában » mezőgazdaságban is. A kor­szerű gépek használata, a technikai színvonal emelkedé­se, a munkaverseny és az újí­tómozgalom elterjedése lehető­vé teszi majd a gazdaságo­sabb, minőségileg is maga- sabbrendű termelést, emel­kedni fog az életszínvonal, le­hetővé válik a munkaidő je­lentős csökkentése nálunk is. A párt és a kormány távlati lakásépítési tervének megva­lósítása, a közoktatás átszer­vezése, egy-egy tényezője an­nak, hogy meggyorsuljon a szocialista kultúrforradalorn befejezése, és ezzel a marxiz­mus—leninizmus egyre In­kább egész népünk világnéze­tévé váljon, a dolgozók egy­ségesen, eayemberként sora­kozzanak fel a párt mögé. A lakosság széleskörű részvéte­le az államvezetésben, a szo­cialista erkölcs általánossá, sőt szokássá válása: egy-egy lép­i » csőfok a kommunizmushoz ve­zető úton, amelyet együttesen járunk. Addig még sok a munka, sok nehézséget kell leküzde- nünk. Mégis jólesik a jövőről beszélni, öröm látni fejlődé­sünk perspektíváját. Az igaz: forradalmár természetéhez el­választhatatlanul hozzátarto­zik az álmodozás, csakhogy s mi fantáziánk nagyonis reális a kommunista jövő megvaló­sításainak feltételeit kutatja. Boldogító tadat az egyes ember számára is. hogy barátai vannak, tapasz­talt, hűséges társai, akikké! megbeszélheti ügyes-bajos dol­gait, tanácsot kaphat, segítsé­get, ha bajban van és önérze­tét csak emeli, hogy ő is segít­het tanácsaival. A nemzet szá­mára is öröm, ha testvéri ka­rok erdeje vesz* körül, óvja bátorítja, támogatja és ugyan­ezt igénylik tőle is a többiek Két éve Krasznodarban egy öreg vasas megölelt és azl r. ondta halkan, nagyon mély­ről hozva fel a szót: „Monda meg a magyar elvtársaknak ne féljenek semmitől. Segí­tünk nektek, kenyérrel, gép­pel, mindennél, amink csak van és fegyverrel is bármikor, mert a szovjet nép nem hagy­ja cserben a barátait soha.” És büszkék vagyunk arra, hogy mi is segítünk, magyar traktorok, gépek, hidak és vonatok teszik könnyebbé az életet Koreában, Vietnamban. A magyarság nem „Európába tévedt magános nép” többé, az új valóság vakító fényében szétfoszlik a régi sirám. Mi is ott menetelünk a le­győzhetetlen lenini seregben — testvéreinkkel együtt — a kommunizmus felé. SZÁNTÓ MIKLÓS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom