Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

rm 'sZjJCirlap 1959. MÁJUS 5. KEDD Májusi eseménynaptár Pest megyei és Dunakanyar eseménynaptárt adott ki a Pest megyei Idegenforgalmi Kivatal. A művészi ízléssel kiállított naptárt, amely Pest megyei vonatkozásban az év legfontosabb eseményeit tar-' talmazza, az idegenforgalmi hivatal már szét is küldte az idegenforgalmi szerveknek, a hivataloknak és tömegszerve­zeteknek. Megtudjuk belőle, hogy például májusban. 9-én és 10-én megyei férfi, női I—II. és III. osztályú tornászbajnok­ság lesz Nagykőrösön, orszá­gos kajak és kenu folyambaj­nokság Budapest és Visegrád között, 9-én háromnapos évad­nyitó természetjáró vízitúra kezdődik a szentendrei Duna- ágban, 10-én kajak és kenu pontszerző verseny Budapest és Leányfalu között, ugyanaz­nap megyei felnőtt birkózó­bajnokság Nagykőrösön. 17-én Ságvári-emléktúra az Oszoly- tetőre. Az eseménynaptár ötletes illusztrációit Czeglédi István VIT-díjas grafikus rajzolta. A NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS ÚJ TÁVLAT0KAT NYIT ASZÓD KÖRNYÉKÉN IS A BELTERJESSÉG ÚTJÁN A JÁRÁS TERMELŐSZÖVETKEZETEI Az Aszód környéki községek parasztsága az elmúlt hetek­ben, hónapokban tömegesen választotta a nagyüzemi szo­cialista mezőgazdaság útját. Verseg. Ácsa. Püspökhatvan, Galgagyörk. Galgamácsa, Ik- lad. Vácegres, Váckisújfalu, Domony és Kartal — termelő­szövetkezeti község. Ezzel az átalakulással a járásban túl­súlyba került a szocialista me­zőgazdasági nagyüzem. Versegen már az első napok­tól kezdve együtt.- a közösben dolgozik a falu parasztsága, s máris szép eredményeket mu­tathat fel. A többi termelőszö­vetkezeti községben viszont az ősszel kezdik meg a közös munkát. Mind az új, mind a régi termelőszövetkezetek idei tervében érvényre jutott a több rétű és belterjes gazdál­kodásra való fokozottabb tö­rekvés. A járás termelőszövet­gekben főleg a szarvasmarha- állomány növelésére töreksze­nek. Püspökhatvanban külö­nösen a tenyészbika nevelés népszerű, de előszeretettel foglalkoznak az utóbbi idő­ben a fehér hússertés tenyész­tésével is. Az új termelőszö­vetkezetek terveiket az emlí­tett törekvéseknek és lehető­ségeknek megfelelően készítet­ték el. sőt a galgagyörki Pe­tőfi Termelőszövetkezet tagsá­ga — bár hivatalosan csak ősszel kezdik a közös tevé­kenységet — már 110 kataszt- rális holdon, táblába, takar­mányt vetett, hogy már elő­re biztosítsa az állattenyész­téshez szükséges takarmány­alapot. Az Aszódi Járási Tanács szakemberei már korábban hároméves és 15 éves mező- gazdaságfejlesztási tervet ké­szítettek a többrétű és belter­jes gazdálkodás fokozott térhó­dításának elősegítésére. Ez e terv a termelőszövetkezetek közös tevékenységének erő­södésével, fejlődésével pont­ról pontra, folyamatosan meg­valósul. Tenkely Miklós Törvényerejű rendelet egyes orvosok munka­viszonyának szabályozásáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésén tör­vényerejű rendeletet bocsá­tott ki egyes orvosok munka- viszonyának szabályozásáról. A rendelet szerint a gyógyin- tézményekben korábban hatá­rozatlan időre kinevezett ad­junktusok, alorvosok és se­gédorvosok, illetve az orvos- tudományi egyetemeken dol­gozó docensek, adjunktusok, tanársegédek, klinikai orvo­sok és egyetemi gyakornokok munkaviszonya I960.* június 30-ig szóló határozott jellegű munkayiszonnyá alakul át. A törvényerejű rendelet kiadása szocialista egész­ségügyünk további fejlő­dése érdekében vált szük­ségessé. Ismeretes, hogy Magyaror­szágon az orvos-ellátottság vi­lágviszonylatban is kedvező: tízezer lakosra 14,5 orvos jut. Ez az arány kedvezőbb szá­mos kapitalista ország — pél­dául Anglia, Franciaország. Svédország — helyzeténél. Ugyanakkor azonban a magas orvoslétszám mellett arány­talanságok mutatkoznak az orvosok eloszlásában. Külö­nösen érezhető az arányta­lanság Budapest és a vidék helyzete között. A magas or­voslétszám ellenére még a fővárosban sem kielégítő az orvoseloszlás és ezért a ren­delőintézeti szakorvosi, az üzemorvosi és a higiénikus.’ állásokat nehezen lehet Deiöl­teni. Hasonlóképpen a megyei kórházi főorvosi munkakö­rök betöltésénél is mutatkoz­nak nehézségek, mert ezekre az állásokra a klinikák nagy tapaszta­lattal rendelkező vezető orvosai nem pályáznak kellő számban. Ez a helyzet megnehezíti a fiatalok megfelelő képzését és fejlődését is. A rendelet kimondja, hogy a munkaviszony az említett határidő lejártával meghatá­rozott időre meghosszabbít­ható. Ez biztosítja, hogy az egyetemeken a legjobb okta­tók, tudományos kutatók maradjanak, a kórházakban pedig a fiatal orvosok meg­szerezzék a szakorvosi képe­sítéshez szükséges gyakorla­tot. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete elősegíti az orvosi továbbképzést, a szak- orvosképzést, hozzájárul a gyógyító-megelőző és a köz­egészségügyi, járványügyi munka színvonalának további emeléséhez, valamint az or­vosellátás arányosításához. »Start előtti beszélgetés a szerelővel Mit kell tudni a tsz-ek jogvédelméről? Minden termelőszövetkezetnek legyen jogügyi képviselője A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek megerősödésé­vel és fejlődésével együtt jár gazdasági kapcsolataik bővü­lése is. Mint megrendelők és mint árutermelők egyre több vállalattal kerülnek szerző­déses jogviszonyba. Az ezek­ből a szerződéses kapcsola­tokból származó vitákat nem lehet teljesen ' kiküszöbölni. Éppen ezért felkerestük dr. Kelemen Ferenc elvtársat, a Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei Irodájának jog­ügyi főelőadóját és megkér­tük, válaszoljon néhány, ez­zel kapcsolatban felmerüli kérdésre. 1. Milyen intézkedéseket tettek a tsz-ek érdekképvi­selete és jogvédelme bizto­sítására? ,— Pártunk javaslatára a Minisztertanács 1954-ben a tsz-ek gazdasági és szerve zeti megerősítése, valamint jogi képviseletük megszerve­zése érdekében létrehozta a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízotti hálózatát, s minden megyei megbízott mellett működik egy-egy jog­ügyi előadó is. 2. A jogügyi előadón kí­vül kik képviselik a szövet­kezetek jogvitás ügyeit? Toll helyett - fegyver Levegőben a Jak 18 „Ha megnövök, én is repülő leszek” (Szurok János felvételei) 1919. május el­seje után hiába várták az ifjú­munkások lapjuk, az Ifjú Proletár megjelenését. Az történt ugyan­is, az antant-ha­talmak csapatai megtámadták a fiatal Tanácsköz­társaságot. A párt és az Ifjúmunká­sok Országos Szö­vetségének veze­tői járták az üze­meket és gyára­kat, ismertették az ország nehéz hely­zetét és lelkesítet­ték a munkástö­megeket: lépjenek be a vöröshadse­regbe. Szavuknak nagy volt a hatása. A munkások ezrei jelentkeztek a proletár hadse­regbe, hogy fegy- | perrel a kezükben védjék a munkás- ^ hatalmat. Május | 2-árt, 3-án és 4-én ^ mintegy százezer ember jelentkezett a vöröskatonák soraiba. Csoda-e, ha azok, akik má­sokat így fel tud­tak lelkesíteni, maguk is úgy érezték, a toll fegyverének buzgó forgatása most nem elég, a prole­tár haza többet vár tőlük. Így történt, hogy az Ifjúmunkások Országos Szövet­sége központjának tagjai összeültek és levonva a kö­vetkeztetéseket, elhatározták: a tollat felcserélik a fegyverrel, a frontra mennek. Ha majd n prole­tár hazát megvé­dik, a munkásha­talmat megszilár­dítják. újra elö- vehetik a tollat, újra írhatnak és szavuknak súlya lesz, mert min­denki azt mondja majd, hogy a ve­szély idején a fegyvert is ugyan­olyan lelkesen for­gatták, mint a bé­kében a tollat. Május 5-én. Marv Károlynak. a munkásosztály halhatatlan taní­tómesterének 101. születésnapján egy lelkes fiata­lokból álló cso­port vonult vö­rös zászlókat lo­bogtatva Budapest utcáin, hogy ma­gára öltse a vörös­katonák egyen­ruháját. Aznap az Ifjú Proletár május 5-i számában egy szűkszavú közle­mény jelent meg: Az IOSZ köz­pontjának 18 éven ■’’ük kv*"yeft tagjai beálltak a vöröshadseregbe és május 5-én n frontra mentek, t anunk megjele­nése azért szenve­dett késedelmei­mért, nyomdá­szaink legnagyobb része is belépett a vöröshadseregbe. Dr. Árva György — Az - igazságügyminiszter és a földművelésügyi minisz­ter 55 1954. számú együttes utasításában, a Termelőszö­vetkezeti Tanács elnökével egyetértésben, úgy szabályoz­ta a kérdést, hogy a megyei megbízott által javasolt ügy­védi munkaközösséget, illet­ve ügyvédet bízhatják meg a tsz-ek állandó jogi képvise­letével. Ezenkívül éves szer­ződést is lehet kötni a jogi képviselet ellátására,, de a szerződést a megyei megbí­zottnak is alá kell írnia. A jogi képviseleti és tanácsadói tevékenységért csak kivételes esetben lehet havi 80 forint­nál többet fizetni. Jelenleg megyénkben 20 szerződött ál­landó termelőszövetkezeti jo­gi képviselő, ügyvédi munka- közösségi tag látja el a tsz-ek jogvédelmét. 3. A tapasztalatok szerint szükséges-e jogügyi képvi­selőket foglalkoztatni? — Természetesen. A kiala­kított tsz jogvédelmi szerve­zet eredményesen és jól mű­ködik. Az adatok szerint ed­dig 1100 jogvitás ügyben jói tak el, ezekből 979 ügy befe­jeződöd. A tsz-ek megnyertek 782 ügyet, s ezek értéke meg­haladja a nyolcmillió forin tot. Jogi képviselet hiányá­ban az összeg jelentős részé­től elestek volna a tsz-ek. Hangsúlyozom, hasznos és szükséges a tsz-ek számára a jogi képviselők foglalkozta­tása. Előfordul mégis, hogy a szövetkezetek egy része nem kívánja igénybe venni a megfelelő szakképzettségű és arra hivatott _ személyek se­gítségét. Javaslatunk az, hogy a tsz-ek és tszcs-k fordulja nak bizalommal vagy a járá­sukban működő termelőszö­vetkezeti jogi képviselőhöz, vagy pedig a Termelőszövet­kezeti Tanács megyei meg­bízottjához, aki minden vi­tás ügyükben gondoskodik a jogi képviseletről. 4. Hogyan lehetne meg­akadályozni és megelőzni a jogvitákat? — Az első és legfontosabb dolog, hogy minden megálla­podást fektessenek írásba a tsz-ek. Amikor valamit bizo­nyítani kell. mindenütt írást kérnek. A tsz-ek irodáin dol­gozók tartsák tagtársaik irán­ti elsőrendű kötelezettségük­nek, hogy a tsz érdekében bármely szervhez, vagy válla­lathoz intézett kérést, beje­lentést, kifogást, felajánlást stb. írásban tegyenek meg. Tömegével lehetne példákat felsorolni, de talán elég lesz egy is. Tavaly az egyik tsz 800 mázsa görögdinnye szállí­tására szerződött. Mivel azt nem vették át tőle, a tsz ká­rosodott. Kárigényét azonban nem tudja érvényesíteni, mert csak szóbeli megállapo­dást kötött az átvevővel. Nem bürokrácia tehát a megálla­podások leírása és a jegyző­könyvek felvétele. Nagyon fontos az is, hogy a tsz-ek vá­laszoljanak a hozzájuk inté­zett felszólító levelekre. A vá­lasz elmaradása esetén a tsz ellen jogosan pert indíthat­nak és akkor esetleg nemcsak a tartozást kell kifizetni, ha­nem a peres eljárással kap­csolatos költségeket is. A pe­res ügyek százai bizonyít­ják, milyen fontos, hogy a tsz belső adminisztrációja, nyil­vántartása, könyvelése min­dig rendben, naprakész álla­potban legyen. Cs. A. Régi kívánság teljesül A napokban megkezdik és még az idén be is fejezik a Gyónt a Bács-Kiskun megyei Kunpeszérrel összekötő kö­rülbelül öt kilométer hosszú út építését, amivél a gyónlak sok évtizedes kívánsága tel­jesül. Nagy a jelentősége en­nek az útépítésnek a gyóni gazdák számára, közülük több száznak Kunpeszér határában van a földje, amit eddig csak nagy nehezen, rossz dűlőuta- kon át közelíthettek meg. A gyónlak, miután saját határukban nem tudtak föld­höz jutni, de elegendőt még bérelni sem, sok évtizeddel ezelőtt százszámra kötöttek kishaszonbérieti szerződést a ráckevei királyi uradalommal, amelynek kunpeszéri birtoká­ból kaptak fejenként 2—3 hol­das parcellát bérbe. Már ak­kortól kezdve sürgették ezt a most épülő utat. A felszabadulás után, a földosztás során a gyóni kis- haszonbérlők tulajdonába ment át az általuk megművelt föld. Most azután végre régi vágyuk is teljesül az állam 530 ezer forint költséggel megépíti az összekötő utat. kezetei egyre inkább ebbe az irányba fejlődnek. Különösen a zöldség­es gyümölcstermesztés, valamint az állattenyésztés hó­dít. Az Aszód környéki falvas­ban a felszabadulás előtt csak elvétve, a Galga mentén fog­lalkoztak zöldség- és gyümölcs- termeléssel. Itt volt fejlettebb az állattenyésztés is. A korona- uradalom földjein, valamint a Prónay, Patay, Ibrányi. Ráday s a többi uradalomban első­sorban a hagyományos növé­nyeket termelték. A felszaba­dulás után megindult a fejlő­dés. Ezt bizonyítják a szerző­déses termelés adatai. Holló András járási mezőgazdasági osztályvezető, s Bordás Bé!a járási főagronómus tájékozta­tása szerint a járásban 654 katasztrális hold cukorrépára. 1200 katasztrális hold borsó­dra. 500 katasztrális hold ubor­kára, 350 katasztrális hold d káposztára. 180 katasztrális d hold paradicsomra és 200 5 hold aprómagra kötöttek szer­eződést. Természetesen a leg­utóbb növényféleségből a le- $ szerződött terület tötabszörö- $ sén termelnek a termelőszövet­kezetek is. az egyéniek is. 5 Figyelemre méltó kertészkedés S folyik a termelőszövetkezeti «tagok háztáji földjein is 5 A termelőszövetkezetek gaz- jdasági terveinek elkészítésén?' | figyelembe vették az egyes községek adottságait. I Domonyban például a szőlő- és d gyümölcstermelés fokozására d van lehetőség. Ikladon és Gal- d gahévízen a kertészkedésre, d Egyes községekben kísérletez- d«ek olyan termelési ágakkal dis, amelyek korábban nem d nyertek létjogosultságot. így d például Versegen soha nem 5 folyt figyelemre méltó ker- d tészikedés. A Törekvő Terme- ^ lőszövetkezet ennek ellenére daz idén 15 katasztrális ho'don | kertészkedik. Palántái szó- í pék. s az eddigi eredmények $ arra engednek következtetni. $ hogy kísérletük sikerrel jár $ maid. Ez pedig azt jelenti, ^ hegy eredményeik láttán más d községek is próbálkoznak a ^ kertészkedéssel, s az Aszód d környéki termelőszövetkezetek ^ is jelentős helyet foglalnak ^ maid el az ipari települések § zöldség-, főleg primőráru el- § látásában. d A zöldség- és gyümölcster- d melés gondolatának térhódítá­ssá mellett fokozott figyelmet d szentelnek | az állattenyésztésnek \ is. Ácsa, Püspökhatvan, Vác- d kisújfalu és Galgamácsa közsé- § A jövő repülőtisztjei A jó idő beálltával megélénkült az élet a budaörsi sport­repülőtéren is. Vasárnap már kora reggel megszállják a repülő­teret a Magyar Honvédelmi Sportszövetség különböző szakosz- i tályai. Az egyik oldalon a motorosok, arrébb a modellezők. fl levegőt pedig az ejtőernyősök és a repülök uralják. A repülőtér közepén hét Jak IS típusú gép sorakozik fel. i Előttük izgatott növendékek hallgatják a repülésvezető párán- j csat, s pár perc múlva egymás után felbőgnek a motorok. A gé- \ pék kigurulnak a starthoz, majd felszöknek a magasba. Ezekből i a bátor fiatalokból, ha sikeresen vizsgáznak, repülőtiszteik • lesznek, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom