Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-30 / 125. szám
1950. MÁJUS 30. SZOMBAT «fr MEGYEI lap Tükör az utcán Nagymaros zegzugos, szűk utcáin vezet át a forgalmas budapcst—szobi országút. Különösen veszélyes az egyik vasúti aluljáróhoz vezető kanyar, több baleset történt már ezen h helyen. Most a balesetek elhárítására hatalmas tükröt szereltek fel az egyik járdaszéli villanypóznára. tíi mm a írntím A tavaszi munkák eddigi eredményeiről és az aratási előkészületekről tanácskoztak a megyei főagronómusok A megyei tanácsok főagro- nómusai és a megj^ei gépállomási igazgatóságok főmezőgazdászai pénteken értekezletét' tartottak a Földművelésügyi Minisztériumban. A tanácskozáson dr. Soós Gábor, a minisztérium növénytermesztési főigazgatóságának vezetője számolt be a tavaszi munkák ' eddigi eredményéiről és az aratási előkészületekről. A tavaszi munkák értékelésénél megállapította, hogy az idén lényegesen több és jobb minőségű vetőmagot osztottak szét a termelők között. Különösen kedvező a hibrid- kukorica vetésterületének emelkedése. Az előirányzott 33 százalék helyett a kukorica vetésterületének 36 százalékára került hibrid mag. A két- három mázsás hcldankénti tennéstöbbletet ígérő hibrid- kukorica vetőmagból a tavasszal 1200 vagonnal osztottak szét és a becslések szerint' ez mintegy másfél-kétmillió mázsa kukorica többlettermést jelent. Jók az eredmények a műtrágyafellhaszná- lásnál is: a tavalyi 27 488 vagon műtrágya helyett az idén tavasszal 43 155 vagonnal használtak fel a mezőgazdaságban. A tavasszal tovább javult a vetésszerkezet. Növekedett a cukorrépa területe, a tavalyihoz képest mintegy 19 ezer'holddal, s az évelő pillangós takarmányok aránya a termelőszövetkezetekben eléri a 13—15 százalékot. Hasonlóan növekedett a zöldségtermő terület, valamint a silókukorica vetésterülete. A kedvező eredményekbén nagy része van a gépállomásoknak, amelyek különösen a négyzetes vetéshez nyújtottak nagy segítséget. Tfcbb mint 85 ezer holdon jártak a négyzetbevető gépek, s 40 ezer holdon a silókukoricát vetették cl négyzetesen. A négyzetes vetések 80 százalékát keresztben-hosszában művelhetik. Soós Gábor felhívta a II- gveimet, az., időben : végzett, szakszerű növényápolásra. | Esős idő várható, s ezért min- j den erőt a kukoricavetések kapálására kell fordítani. Hasonlóan nagy feladat ebben az I időszakban a kártevők elleni I fokozott küzdelem, különösen | a burgonyabogár elleni vegy- j szeres védekezés. | A továbbiakban a főigazga- j tó a nyári munkák előkészí- j téséről szóit. A kalászosok jó termést ígérnek, s ez nagyobb feladatokat is jelent. A munkaerő helyes elosztásával, a gépek jó kihasználásával meg kell teremteni a gyors, szemveszteség nélküli aratás feltételeit. Gép még nem juthat valamennyi területre, s ezért nagy szükség lesz a termelőszövetkezetekben a kézi aratásra is. Soós Gábor végül hangsúlyozta, hogy a megj'ei főmezőgazdászok június 10-ig a járási fő- agronómu sokkal együtt részletesen dolgozzák ki az aratás tervét. lasi néni, özv. Karabainé, valamint az említett férfiak feleségei — valamennyien a szövetkezet tagjai. — Mit csinálnak tulajdonképpen? Az elnök némi resteilkedés- sel válaszol: — Bizony, még csak most szántjuk a földet a paradicsom alá, mivelhogy a permetezés miatt egy kicsit elkéstünk a munkával, de azt csináltuk előbb, mert ha elmulasztjuk, háromszor annyi veszteség ér bennünket, mint a kései palántázással. Nyilasi néni — aki 74 éve ellenére is olyan fürge, akár a nyúl és valamikor éveken át bolgár kertészetben dolgozott — így vélekedik: — Nem késett még az egy napot sem, mert én jól emlékszem, hogy a bolgároknál 32-ben a június elején kiültetett paradicsompalánták annyi termést adtak, hogy álig győztük leszedni. így aztán valamelyest megnyugodnak, mert Mari néni — vagyis özvegy Nyilasiné — járatosságát a kertészeti munkákban még a férfiak is kénytelenek elismerni. Mari néni az asszonyok jó hírnevének védelmében még megjegyzi: — Rajtunk különben sem inúlott a munka, palántázhat- tunk volna mi már két héttel előbb is, de nem volt felszántva a föld, s még tán most se lenne, ha ezt a kerti masinát nem vettük volna. Aztán a kerti traktor vásárlásának körülményeiről beszélnek. Elmondják, hogy mindössze néhány hete vették 25 ezer forintért, 20 ezret a banktól kaptak, rövidlejáratú hitelre, a többit maguk adták össze. Van hozzá permetező, pótkocsi, szivattyú meg eke. Ügyes, sokoldalúan felhasználható motor ez egy olyan ter- melőszövetkézetbéh.' mint amilyen a Ság vári..-amelynek most még csak 27 hold földterülete van, s ennek is nagy részén gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkoznak. — Tavaly még egy közönséges talicskával fuvaroztuk össze a termést — mondja az elnök —, de az idén már ezt a munkát motoros pótkocsival végezzük el. — Mije van még a termelőszövetkezetnek? — Sajnos, nincs sok dicsekedni valónk — hangzik az j őszinte válasz —, mert még | csak a kezdet kezdetén ál- | lünk. A motoron kívül van ) egy raktárépületünk, meg egy üvegházunk, de ezt az utóbbit ebben az évben még munkaerő-hiány miatt nem tudjuk üzembehelyezni, s így kénytelenek voltunk a földművesszövetkezetnek kölcsönadni. Ezt a lovat is úgy kaptuk kölcsönbe az erdészettől. Igaz, már 25 éves és éppen a vágóhídra vezették, amikor elkértük tőlük, de azért jól jártunk vele, mert segítségével felszántottyk a kertészet vízelvezető barázdáit, s most meg borona elé fogtuk. Csak kocsiba nem tudjuk használni, mert az erdészetben mindig másodmagával járt, riiegszokta a páros szekerezést és egyedül nem indít. — Vittek-e már az idén piacra valamit? — Még csak salátát, retket, meg hagymát. Ezeknek az árából már előleget is osztottunk. Igaz, nem sokat, de az is jól jött. A bevétel zömét majd az alma, a körte, meg a szilva adja. Év elején úgy terveztük, hogy 56 forint lesz egy munkaegység értéke, de sajnos a szerződéses egy hold majoránnánkat elvitte a fagy, kiszántottuk, s most paradicsomot meg borsót vetünk a helyébe. Ez ugyan kevesebb hasznot jelent, de mentjük, ami menthető, parlagon egy talapalatnyi földet sem hagyunk. Időközben az asszonyok szedelőzködnek. Az egyik palántákért indul, a többi kapát vesz kezébe. Kapával emelik ki a földet, nem lehet palántázó fával dolgozni, mert hosszú a palánta. Az elnök is beindítja a motort. Füle pedig a lóhoz lép. Még néhány perc és a libaréten ismét folytatódik a ' munka. Már az úton járok, amikor a Mari néni türelmetlen kiabálását hallom: — Siess már azzal a palántával, te lyány! — ári — A „legifjabbak" tárlata Május 31-én, az idei gyermeknap alkalmából megnyitják a „legifjabbak tárlatá”-t, a textilesszakszervezet budapesti központjában. A kiállítás érdekessége, hogy azon nemcsak a budapesti és vidéki textilüzemek, óvodásainak, hanem az óvónők és a szülői munkaközösségek tagjainak, a gyermek- intézmények szebbé, otthonosabbá tételére készített rajzait. festményeit stb. is kiállítják. Milyenek hát a fiatalok? — Csaó, kislányok 1 _ integet vissza könnyedén a ma- jomírizurás, csönadrágos fiatalember két nagymama-korú nénikének, és kacsázó járással elimbolyog. Gyérülő 'hajú, szemüveges bácsika bámul utána döbbenten, aztán hangosan és rosszallóan megjegyzi: — TeSsék! Ilyenek a mai fiatalok! A két nénike is magához tér a meglepetésből és panaszosan bólogat: haj, haj, bezzeg a mi időnkben ... Én jóhiszemű ember vagyok. Elhiszem, hogy az ő idejükben a fiatalok szerények, műveltek és tisztelettu- dóák Voltak. Elhiszem, hogy abban az időben hírből sem, ismerték a „csurglit” és a comlaközépig érő, tarkamintás apacsinget. Egyszóval, én sok mindent elhiszek. Cserébe arra kérek mindenkit, hogy nekem is higgyék el: nem mind „ilyenek” a mai fiatalok! Ha mind „ilyen” lenne, akkor nem jelentkeztek volna tavaly ezrével a párt hívó szavára a hansági hősies rohammunkára. Ha minden fiatal „ilyen”’ volna, hova tennénk azokat, akik szabadidejükben hintát készítenek, csónakot fabrikálnak a gyermekotthonok kis lakóinak, akik learatják idős, beteg emberek gabonáját, vagy akik két kezük munkájával építenek maguknak KISZ-székházat? Ha minden fiatal nyegle, üresfejű jampec lenne, ki hajtaná végre azokat a gazdag, értékes terveket, amelyekkel a Pest megyei kiszisták válaszoltak a párt márciusi felhívására? Tizenöt pontból ez a terv, ezek közül szeretnék most egyet kiragadni. A Pest megyei kiszisták vállalták, hogy a termelőszövetkezeti I mozgalom támogatására a megye két új tsz-községében 50—50 férőhelyes istállót építenek — társadalmi munkával. A^ egyik építkezés színhelyéül Bényét választották, ahol -jelenleg egyetlen olyan istálló sincs, amelyben a közös állatállomány elférne. Mindössze három hete annak. hogy a monori járás KISZ-bizottsága felhívással fordult a fiatalokhoz: jelentkezzenek önkéntes vasárnapi műszakra a Mendei Téglagyárba! A felhívás nyomán százával jöttek a fiatalok, hogy fizetés helyett tégláért ledolgozzanak egy-egy vasárnapot. Eddig 10 ezer darab tégla dicséri áldozatkészségüket. Vannak olyan községek, ahol a KISZ-szervezet megtakarított pénzén 500—2000 darab téglát vásárolnak. Másutt romos épületek lebontására vállalkoztak a kiszisták, s a bontásból kikerülő téglát felajánlották az építkezéshez. A járási KISZ-bizottsag mellett működő fiatalok műszaki tanácsa sem maradt tétlen: társadalmi munkában elkészítette az istállóépítkezés műszaki terveit és a termelőszövetkezeti tanyaközpont kialakításának tervét Az utóbbival kapcsolatos területi felméréseket vasárnap el is kezdik. Vasárnap egyébként is nagy napra yirrad Bénye: járási ifjúsági találkozó lesz a községben. Reggel tíz fellobogózott, virágokkal díszített teherautó szállítja ki a téglát az építkezés színhelyére. Délelőtt szín- pqmpás kultúrműsor szórakoztatja majd az egybegyűlteket, köztük a téglagyári rohammunkásokat. Az ecseri népi együttes tagjain kívül — akik a híres ecseri lakodalmast mutatják be Bénye főutcáján — a műsorban több táncso- port és. zenekar is szerepel. Az egésznapos, vidám találkozó után ismét szorgos hétköznapok következnek. A szobi kőbányából ugyancsak a fiatalok termelik ki az alapozáshoz szükséges terméskövet. Az iskolaév végétől kezdődően pedig kéthetes sátortáborozást szervez a KISZ megyei bizottsága, amelynek önkéntes jelentkezői részt vesznek az építkezésben. Ezt vállalták, erre készülőnek, a P.est megyei fiatalok, Merj, ők vannak többségben: a szerényék, a kötelességtudónk és áldozatkészek. Csak éppen a fenti tulajdonságaik miatt nem olyan feltűnőek, mint kisebbségben lévő kortársaik, a jampecek. Nyíri Éva Fővárosi művészek látogatása a Dunakeszi Járműjavítóban Záray Márta és Vámosi János, a rádió közkedvelt láne- dal-énekesei, Lendvay Ka- milló zeneszerzővel és Orosz András konferansziéval, korábbi Ígéretüknek eleget téve, csütörtökön délután a Dunakeszi Járműjavítóba látogattak. — A mi munkánkat ismerik — mondotta Záray Márta a köréje sereglett dolgozóknak —, most mi is szeretnénk megnézni, hogy önök hogyan dolgoznak, mit csinálnak. A kovácsműhelyben Tóth József kovács meleg szavakkai köszöntötte a vendégeket, majd a műhely dolgozói nevében egy csokor virággal kedveskedett Záray Mártának. A többi műhelyekben is hasonlóan fogadták a művészlátogatókat, akik elbeszélgettek a dolgozókkal, megnézték a különböző gépeket és az egyes munkafázisokat. Vámosi János az egyik gyalugépet vizsgálgatta, amikor Kern József gyalus megszólította: — Talán ismerős? — Igen — válaszolta Vámosi János —, -pontosan ilyen gépen dolgoztam a Ganz-ban. Az esztergaüzemben ugyancsak virággal fogadták a vendégeket, s Mirkó Róbert arra kérte a művészegyüttes tagjait, gyakrabban látogassanak ki az üzembe. Orosz András konferanszié megígérte, hogy a kérésnek boldogan tesznek majd eleget. — Csak egy telefon — szólt közbe Záray Márta — és máris jövünk. Farkas István, az alvázüzem vezetője a most készülő 113. Bah típusú személykocsit mutatta be, Majzai József pedig az asztalosműhelyen kalauzolta végig a vendégeket. — Valahányszor vonaton ülünk, mindig önökre fo- gunk majd gondolni — mondta a látogatás végén Záray Márta. A művészek megígérték, hogy a kedves fogadtatásért hanglemezeket küldenek a gyári hangoshíradónak. Késő délutánra járt az idő, amikor a sok kedves élménnyel gazdagodva elbúcsúztak az üzem dolgozóitól. (súlyán) végére üzembehelyezik az új vezetéket. Az új település kényelmét szolgálja 02 a nagyszabású útépítés, amelyet a Széchenyi utcában hajtanak végre. Itt 1000 méter hosszúságban 4 méter széles makadám- utat terveztek. 240 tonna követ társadalmi munkában a környék lakossága már kihordott, s most csak az építési terv jóváhagyását várják, hogy ez a fontos útszakasz is elkészüljön. Rendbe hozzák az egészségházat, s azon belül a kétkádas fürdőt hat kádra bővítik. mert. a község fejlődése már nagyon megkívánja. A fürdőt annakidején Dr. Székely Zsigmond községi orvos kezdeményezésére építették. Továbbfejlesztése igaz, jelentős ősz- szegbe kerül, de hamarosan megtérül, s nagyban segíti a község egészségügyi helyzetének javítását. B ár utolsónak sn- ^ roljuk fel, de \ nem utolsó tervük az$ iskola és az óvoda ^ bővítése, átépítése. 5 Sok a gyerek, alig\ férnek már a régi ^ épületben. - Nagyon >! itt az ideje, hogy a? $ ő birodalmukat is nő- ^ véljék. $ Szóval, amint lát- \ juk, a tervek megvan nak, elöbb-utóbb a \ pénz is meglesz, s továbbiakban a ta-§ nács lelkesedésén, ru-\ galmasságán, s a la-$ kosság segítségén$ múlik, hogy még eb-$ ben az évben mi va-§ lósul meg a tizennégy \ pontból. K. M. i Záray Márta a kovácsműhely dolgozóival beszélget (Gábor Viktor felv.) Valójában már nem libáiét már ez, hanem jó zsíros termőföld, de a nagymarosiak még most is így nevezik, mivel hogy valamikor csakugyan üde rét zöldellt itt és libák legelésztek rajta. Így szemre az egész terület nyolc-tíz holdnyi terület és hegy megállók mellette, annak kizárólag az a kicsi, fürge kerti traktor az oka, amelyik egy hozzáillő és ugyancsak kicsi méretű ekét vonva maga után, ott duruzsol a barázdában. Az eke szarvát egy munkászub- bonyos idősebb férfi tartja, mögötte meg a már felszántott területen egy másik férfi magányos lovat vezet, amely után könhyű borona van akasztva, a boronáit részen pedig asszonyok serénykednek, de innét az útról nem lehet látni, hogy mit csinálnak. Amint odaérkezem. kicsit szünetel a munka, a motorzúgás elcsendesül, s megáll a boronáló ember is a lóval, hogy megtudakolja, mi járatban vagyok. Egy-két szippantás a sebtében előkotort cigarettából, néhány mondat, s máris megtudom, hogy a terület, amelyen állunk, a nagymarosi kertészeti szakcsoportból nemrég átalakult Ságvári Termelőszövetkezet tulajdona, a munkászubbonyos férfi I pedig, aki a motor ekeszarvát tartja, Matus Janos bácsi, a tsz 64 éves gl- í nőké, míg a többiek — Szé- i nási István, Füle János, Nyi; 4 tanácselnök iró: Ax asztalán kitéri- (tett ívek, dossziék ;halmaza, amelyből \ Kalló Mátyás elnök ;örömmel magyarázata, mit terveznek és \mit valósítanak meg >ebben az évben a köz- iségfejlesztési alapból. t ! Tizennégy pontba }sorolták a legsürgősebb feladatokat, íNem megvalósítha- ítatlan feladatok, csúnyán az'a nehézség, .hogy a községiejlesz- :itési összegek teljes \ egészében csak az év £ végéig folynak be, ho- 'f lőtt nem a rész, ha- 'fUem az egész összegére lenne már most í szükségük, hogy a í térték mindegyike í elkészüljön. Azt mondják, a szükség í a legjobb tanácsadó, í Ügy látszik ez sugallata KaVó •’■társnak \ az ötletet, miképpen 'é juthatnának pénzhez, '• Többek között röviDömsödi tervek desen házhelyenként értékesítik g község belterületén fekvő üres telkeket. Ha így nem is fedezik a teljes összeget, ez is jelent valamennyit. Legnagyobb építkezésük a 3200 méter villanyhálózat megépítése. Az új hálózat a faluszéli települések házaiba viszi a fényt. Mindez közel 400 000 forintot emészt fel a községi pénztárból. A nagyarányú hálózatépítéshez új transzformátor is kell, de ennek megépítését az Elektromos Művek vállalta magára. Már ki is nézték a helyét, közvetlenül a betonút mellett. Ha a munkálatok . ilyen ütemben haladnak, július
