Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-30 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI I AZ MS Z M P' PEST m'e GY E í BIZOTTSÁGA ÉS A ME GYEI TAN Á C S L A P JA ' ■ ••••V-' , . r \ •■"***• ■_ ; c. • _____ I II. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ARA 50 FILLER 1959. MÁJUS 30. SZOMBAT BBSn ZÁRT ÜLÉST TARTOTT A KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLET A genfi külügyminiszteri ér­tekezlet zárt ülést tartott Sel- wyn Lloyd angol külügy­miniszter genfi szállásán. Andrew Berding az ame­rikai küldöttség tagja egyéb­ként a négy külügymi­niszter nevében kijelentet­te, hogy a repülőgépen folyta­tott megbeszélés „hasznos volt”. A négy külügyminiszter a gép Washingtonból történt elindulása után egy órával 90 perces tanácskozást folytatott az értekezletet érintő problé­mákról. Mi a nemzetközi feszültség csökkentésének útját ajánljuk — mondotta Hruscsov Korcsában N. Sz. Hruscsov ez albániai Korcsában csütörtökön tar­tott nagygyűlésen beszédet mondott. Mi azt akarjuk — mondotta többek között —, hogy Görög­ország békeszerető ország le­gyen, ne engedjen imperialis­ta rakétatámaszpontokat léte­síteni területén, ne fenyeges­sen bennünket és ne fenye­gesse barátainkat, az albáno­kat. Ha a görög kormány mégis elköveti azt a hibát, ez igen súlyos következmé­nyekkel járhat mind a görög kormányra, mind pedig a gö­rög népre. A kormányok nem örökkéválóak, az egyik megy, a másik jön. De a népeknek gyakran kell vérükkel fizet­niük egy kormány rossz poli­tikájáért. Még egyszér szeretném fi­gyelmeztetni a görög kor­mányt, hogy ne veszítse el józanságát és ne en­gedje meg területén ra­kétatámaszpontok létesí­tését. Ha mégis lesznek ilyen tá­maszpontok Görögországban, nekünk nyilván meg kell ál­lapodunk majd Albánia kor­mányával. hogy az önök he­gyeiben megfelelő helyet vá­lasszunk ki és rakétafegyve- réket állítsunk fel. Ehhez nincs is szükség nagy terü­letre. Megfelelő következtetéseket kell levonnunk az önök má­sik szomszédja, Olaszország kormányának magatartásából is — mondotta Hruscsov. — Az olasz kormány komoly hi­bát vétett, amikor megenged­te, hogy területén az ameri­kaiak rakétatámaszpontokat létesítsenek. Ki ellen? Albá­nia. a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellerj. De vajon azok, akik a tá­maszpontokra vonatko­zóan megállapodtak az amerikaiakkal, gondolkoz­tak-e azon. milyen követ­kezmények várhatók? Hiszen ezek a rakátatámasz- pontok megsemmisíthetek a Szovjetunió területéről fel- bocsátott rakétákkal. A ve­lünk baráti Albánia területé­ről pedig egyszerű szárnyas rakétákkal teleszórhatjuk egész Olaszországot. — Fel kell ismerni a szocia­lista tábor országainak erejét — jelentette ki Hruscsov — és nem szabad játszani a tűzzel. Mi a hidegháború megszünte­tésének és a nemzetközi fe­szültség csökkentésének útját ajánljuk. A népek azt akarják, hogy az államok egyezzenek meg a nukleáris fegyverek be­tiltásában. a velük folytatott kísérletek azonnali beszünteté­sében. fegyveres erők csökken­tésében. A népek azt akarják, hogy ne legyenek atomfegyve­rek, rakéták, sem a Balkán- félszigeten. sem Olaszország­ban. sem másutt. Mi tettünk javaslatokat ezekről a kérdé­sekről, és azon leszünk, hóev e kérdések megoldódjanak. Véle­ményem szerint mind a eösöP nép. mind az o'asz nép meg­értéssel fogadja ezeket a ja­vaslatokat. ügy vélem továb­bá, hogy az ilyen javaslatain­kat támogatják Jugoszlávia és más országok népei is, nem is szólva barátainkról és szövet­ségeseinkről, Bulgáriáról és Romániáról. A balkáni és földközi-ten­geri atomfegyvermentes övezet megvalósítása szá­mottevő lépés lenne Euró­pa és a világ békéjének megszilárdítása útján. — Ma olvastam Brentano úr nyugatnémet külügyminiszter beszédét — folytatta Hruscsov. — Brentano azt mondja, hogy a Szovjetunió nem tágít javas­lataitól és ezért nyomást kell rá gyakorolni. Ha szerinte a Szovjetunió nem enged, ne is legyen kormányfői értekezlet. Felvetődik a kérdés, vajon Brentano úr dönt-e erről? Hruscsov ezzel kapcsolatban felhívta Brentano figyelmét, hogy a csúcsértekezlet összehí­vása olyan kérdés, amelyben ő (mármint Brentano) nem ille­tékes és amelyben őt nem fog­ják megkérdezni. — Továbbra is tántorítha- tatlanul harcolunk a béke megszilárdításáért — folytat­ta. — Akár tetszik politikánk Brentano úrnak, akár nem, szilárdan és hajthatatlanul megvalósítjuk. Politikánkban a béke biztosításának érde­keit tartjuk szem előtt. A né­met békeszerződés megköté­se mindennél jobban szolgál­ja ezt a célt. Ha ön, Brentano úr, és az ön kormánya nem írja alá a békeszerződést, mi aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köz­társasággal, aláírják más or­szágok is, amelyek akarják, és eljön az idő, amikor Bren­tano úr is aláírja. — A nyugat-németországi németek ugyanúgy nem akar­nak háborút, mint a többi nép —, hangsúlyozta a szovjet . kormányfő. Ezért, ha a jelenlegi nyugatné­met kormány nem írja alá a békeszerződést, a nyugat-németországi né­metek idővel majd olyan új minisztereket állíta­nak kormányukba, akik jobban megértik a béke- szerződés megkötésének szükségességét és aláírják a békeszerződést. Nem tudom megmondani, mi­kor kerül sor erre, de meg­győződésünk, hogy így lesz. Van lehetőségünk arra, hogy várjunk? Van. Dolgaink rend­jén mennek és ezután még jobban fognak menni. A szo­cialista országok gazdasági élete sokkal gyorsabban fej­lődik, mint a kapitalista or­szágoké. A Szovjetunióban az ipari termelés fejlődésé­nek üteme többszöröse az Egyesült Államok iparfej­lesztési ütemének. — Kilátásaink igazán jók — folytatta Hruscsov —, te­hát továbbra is dolgozunk, fejlesztjük gazdaságunkat, tu­dományunkat és kultúránkat, fokozzuk a nép jólétét. És ha a nyugati orszá­gok képviselői meghosz- szabbítják a hideghábo­rús állapotot, ha rövid időn belül nem lesz kor­mányfői találkozó, mi várunk, amíg beérnek a feltételek. — önök bizonyára tudják a sajtóból — mondotta Hrus­csov —, hogy 12 napot szán­dékozunk Albániában tölteni. Külföldön megkezdődött a szóbeszéd: mi van emögött? — egy kis ország és a szov­jet küldöttség mégis ilyen hosszú időt szándékozik ott tölteni? Nyilván nehézségek vannak Albániában. Semmi­féle nehézség nincs és nem is volt. A bennünket kölcsö­nösen érdeklő ügyeket már régen elintéztük, minthogy egybehangzóan értelmezzük mind országaink belső esemé­nyeit, mind pedig a nemzet­közi forradalmi munkásmoz­galom helyzetét. Hruscsov végezetül megje­gyezte, hogy Albániából haza­térve esetleg megszakítja út­ját Magyarországon. 'S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/irSSSSSjrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS//SS//S* A párt helyes agrárpolitikája találkozott a parasztság érdekeivel és akaratával Ütést tartott a Termelősaörctkwaeti Tanács Pénteken délelőtt az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszer­vezete székházának nagytermében ülést tartott a Termelőszö­vetkezeti Tanács. Az ülésen megjelent Dobi István, a NépJcöz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Ta­nács elnöke, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Tömpe István, a földművelés- ügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, K. Nagy Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, továbbá neves tudósok és gyakorlati szakembe­rék. Az ülést Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács tit­kára nyitotta meg, majd Dobi István emelkedett szólásra. Dobi István beszéde Dobi István bevezetőben a termelőszövetkezeti gazdasá­gok eredményeivel foglalko­zott. — Megállapíthatjuk — mon­dotta —, hogy a termelőszövet­kezetek az 1957—58-as gazda­sági évben megtartották fölé­nyüket az egyéni termelőkkel szemben, sőt a termelés számos területein tovább növelték azt. Erre a gazdasági évre már ezért is úgy tekinthetünk, mint amely esztendő egész parasztságunk előtt hatásosan és meggyőzően Az ifjúság szocialista neveléséről tárgyalt a népfront elnöksége Júniusra összehívták a Hazafias Kép front Országos Tanácsát A Hazafias Népfront orszá­gos elnöksége pénteken ülést tartott. Kállai. Gyula, a Ha­zafias Népfront • Országos Ta­nácsának elnöke tájékoztatta Kádár János és Münnkh Ferenc eSvtársak fogdíák Coj Jen Gent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és dr. Münnich Ferenc. a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke fo­gadták Coj Jen Gent a KNDK Legfelső Népi Gyűlése elnökségének elnökét. A lá­togatáson jelen volt Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese, a Magyar Szo­cialista MunkásDáft Közpon ti Bizottsága Politikai Bí­zó* fságának tagja, a KB tál­kára, Kristóf István, az El­nöki Tanács titikára, Szilágyi Dezső, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője és Szarka Károly külügyminisz­terhelyettes. Ott volt a láto­gatáson Hon Men Hi, a KNDK minisztertanácsának elnökhe­lyettese, Kan R jan Uk, a KNDK Legfelső Népi Gyűlése elnökségének titkára, Li Don- Gen, a KNDK külügyminisz­terhelyettese és Hon Don Cser, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság magyar- országi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. A lá­togatás végig szívélyes han­gulatban folyt le. az elnökséget a párt- és kor­mánydelegáció távolkeleti út­járól, tapasztalatairól és egyéb politikai kérdésekről. Az elnökség ezután megtár­gyalta a társadalom feladatait az ifjúság szocialista nevelésé­ben. A vitában Achátz Imre, Bugár Jánosné. Dezséry Lász­ló, Erdey-Grúz Tibor, Harmati Sándor, Harrer Ferenc, Kis­házi Ödön. Komócsin Zoltán, Mihályfi Ernő, Parragi György, és Z. Nagy Ferenc szólalt fel. Szabó Pál írásban küldte be felszólalását. A vita befejez­tével az elnökség úgy hatá­rozott, hogy az ifjúság szo­cialista . nevelése, kérdésében elfogadott álláspontját-. hatá­rozatba foglalja és megküldi s népf ront-bi zottságotonak. Ezután a Hazafias Népfront elnöksége Kállai Gyula javas­latára elhatározta, hogy június 19-re összehívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsát. tudta bizonyítani a szocia­lista mezőgazdaság fel­sőbbrendűségét. — Az elmúlt gazdasági év­ben szövetkezeteink országo­san 1,8 mázsa búzával, másfél mázsa rozzsal, 1,4 mázsa bur­gonyával, 12,7 mázsa cukorré­pával termeltek többet ka- tasztrális holdanként, mint az egyéni gazdák. — Az átmenetileg háztáji gondozásban tartott, közös ál­latállománnyal együtt a termelőszövetkezetek ál­latállománya számosállat­ban kifejezve 370 423-ra emelkedett a tavalyi 192 352-vel szemben. — A termelőszövetkezeti gazdaságok egy év alatt az ösz- szes terület minden katasztrá- lis holdjára számítva, álló va­gyonukat 333 forinttal, a fel nem osztható szövetkezeti ala­pot 102 forinttal, összes vagyo­nukat 403 forinttal, a tiszta va­gyont pedig 104 forinttal nö­velték. Ugyancsak jelentősen megnövekedett a termelőszö­vetkezeti tagok részvétele a közös munkában. — örvendetes a készpénzré­szesedés arányának számotte­vő növelése. Amíg1 1957-ben az egy tagra jutó részesedés 66 százaléka volt a természetbeni és csak 34 százaléka a kész­pénz. add'g 1958-ban már a kászoénzrészesedés aránya 50 százalék volt. Dobi István ezután a terme­lőszövetkezetek közötti ver­seny eredményéről, majd a termelőszövetkezeti mozga­lomban végbement mélyreha­tó változásokról beszélt. — Ez év március 31-én a közös gazdálkodást folytató valamint a nyárvégi kezdésre alakult mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek és termelőszö­vetkezeti csoportok együttes száma: 4517. összes közös földterületük: 4 013 835 ka- tásztrális hold, amelyből szán­tó: 3 120 587 katasztrális hold. A termelőszövetkezetek Összes földterülete cs szán­tóterülete 1958. december 31-éhez viszonyítva több mint kétszeresére növeke­dett. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben és termelőszö­vetkezeti csoportokban közös gazdálkodást folytató és be­lépett családok száma az 1958, évi december 31-én nyilván­tartott 143 229-ről 446 229-re, a tagok száma pedig 168 920-röl 512 062-re emelkedett. — A termelőszövetkezeti mozgalom ez évi fejlődésében minőségileg új jelenség, hogy a belépő családok túlnyomó többsége földdel rendelkező, s ezen belül is igen jelentős rész a középparaszti család. — E szép eredmények el­érését a munkás-paraszt ha­talomnak az ellenforradalom után történt megerősödése tet­te lehetővé. A Magyar Szocialista Munkáspárt megalapo­zott, helyes és eredmé­nyes agrárpolitikája ta­lálkozott a parasztság széles rétegeinek érde­keivel és akaratával. Parasztságunk meggyőződött róla, hogy a párt és a kor­mány következetesen megva­lósítja- a parasztság és az egész nép javát szolgáló cél­kitűzéseket. Ez a politika a mezőgazdaság általános fel­lendülésén belül különösen nagy segítséget adott a ter­melőszövetkezeti mozgalom­nak. — A termelőszövetkezeti mozgalomnak az ez évi fej­lődésénél van néhány olyan, az eddigiekhez képest új jellemzője, amely kedvezőbb feltételeket teremt a kettős fe'rdat megvalósítására. Az eddigiektől jelentősen elté­rő és általános jellemzője volt az ez évi gyors fejlődés­nek a szövetkezeti községek alakulása, vagyis az a körül­mény, hogy egy-egy község egész gazdálkodó parasztsága egyszerre a szövetkezetek út­iára lépett. A mezőgazdaság szocia­lista átalakulásának ez a módszere már az eddigi (Folytatás a második oldalon) i Hajózási küldöttség utazott az Egyesült Arab Köztársaságba Pénteken háromtagú hajózá- i si küldöttség utazott az Egye- • sült Arab Köztársaságba, ahol : egyezményt írnak alá. Bélay i József, a küldöttség vezetője, a; Közlekedés- és Postaügyi Mi- i nisztérium hajózási főosztálya-; nak vezetője, a MAHART ve- ; zérigazgatója, elutazása előtt j elmondotta, hogy az egyez- j mény aláírásával szorosabbá j válik a kereskedelmi tengerha-« józás az Egyesült Arab Köz- j társaság és Magyarország kö- | zött, ami különösen a magyar < tengerhajózás szempontjából j jelentős. A küldöttség meglátó- < gatja a közelkeleti kikötőket, ! Szíriát, Libanont, elutaznak i Görögországba és Olaszország- j ba is. Az öthetes úton tárgya- j lásokat folytatnak különböző $ szállítmányozási képviseletek-; kel. i | Kultúrcikk pavilon nyílt Siófokon az üdülök kényelmére. A pavilonban napszemüvegek, fényképezőgépek, fotócikkek, órák, ajándéktárgyak, játékok és sportcikkek vásárolhatók. A jövő évben az OFOTÉRT kezelésében több hasonló pavi­lon nyílik a Dunakanyarban és számos fürdőhelyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom