Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-27 / 122. szám

1959. MÁJUS 27. SZERDA ff te C/Cirlap A tavasz — elcsépelt hason­lattal élve —, nemcsak a ter­mészetet borította virágba, hanem kulturális életünket is. Talán sohasem részeltünk még ilyen tartalmas tavaszi progra­mot, mint az idén. A táncosok, színjátszók, dalosok, fúvósze­nészek fesztiváljai voltak az ebben az esztendőben megtett utunk mérföldkövei, és a ki­sebb események — mint egy- egy jólsikerült rendezvény, iro­dalmi est, ismeretterjesztő elő­adás. termékeny vita — ennek az útnak a lépéseit jelezték. A seregszemlék ünnepnap­jait magunk mögött hagyva, időben kell előrepillantanunk: hogyan és miként jussunk to­vább, Előttünk a nyár. vagy ahogyan a művelődési há­zak vezetői, művészeti csoportjaink vezetői, is­meretterjesztő előadásaink rendezői mondják: előt­tünk az „uborkaszezon”, A mezőgazdasági munkák egyre inkább igénybeveszik a termelőszövetkezeti tagokat, parasztokat, sőt azokat az ipa­ri munkásokat, értelmiségie­ket is. akiknek földecskéjük valahol a határban a kapát vagy a kaszát várja. Nehéz ilyenkor js hallgatóságot tobo­rozni egy-egy előadáshoz, ne­héz ilyenkor az együttesek tag­jait összetartani próbákra vagy közös tanulásra. .<•> Indokolt hát a művelődés- ügyi szakemberek, társadalmi munkások gondja: mivel tölt­sék ki az f, .uborkaszezon” ide­jét — mert. hogy művelődni ebben az időszakban is kell, ebben egyetértünk. A régi, bevált vagy nem be­vált sablonok (brigádműsorok, villámtréfák, tízperces előadá­sok a cséplőgép mellett) már | részben elavultak. ’ Uj ötletekre, olyan mű­velődési lehetőségekre van szükség, amelyek kibírják a versenyt a kánikuláéul, amelyek lekötik a nagy nyári munkában megfá­radt emberek figyelmei és e mellett nemcsak szóra­koztatnak, hanem adnak is valamit, valami mara­dandót a közönségnek. Ilyenkor kerül előtérbe a könnyű műfaj, de nem szabad előkerülnie ezután sem a giccs- nek. Helyes az ürömiek gon­dolata, hogy a nyári időszak­ban betanulják és bemutatják j Offenbach egyik nagyoperett- : jét, helyesek azok az elképze- l lések is. amelyek szerint a színjátszók feladata a nyár idején: egyfelvonásosok, jó jelenetek előadása, egyrészt^ azért, mert ezeknek tanulása nem veszi igénybe túlontúl a szereplőket, másrészt. mert ^ báihol bemutathatok, harmad-^ sorban, mert nem kötik három ^ órán keresztül a nézőt a szák-^ hez. Ahol szabadtéri színpad van, ott igénybe kell ezeket^ venni, ahol nincs, ott alkalmas í 'SSSSSSSS/S/SS/SSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSS* Szerzői est Szentendrén Idestova félesztendős a Pest megyei Hírlap vasárnapi iro­dalmi melléklete, az Uj Ter­més. Mint hirt adtunk róla, az Uj Termés olvasóinak és szer­zőinek személyes kapcsolata érdekében a megye legkülön­bözőbb helységeiben szerzői esteket rendezünk. A második ilyen szerzői estre kerül sor ma este 7 órakor Szentendrén, a Városi Tanács nagytermé­ben, ahol Falu Tamás, Da­rázs Endre, Borsányi János, Kiss Dénes, Németh Emil köl­tőkkel, Lőwey Emil és Ordas Iván novellistákkal és műveik­kel ismerkedhetnek meg a , szentendrei irodalomkedvelők, az Uj Termés barátai. Gödöllői művész sikere Párizsban Május 14-án zárult Párizs­ban Remsey Jenőnek, a 74 éves gödöllői mesternek gyűj­teményes kiállítása, amelyet a Club du Panthécn rende­zett a Galerie d'Art kiállítá­si helyiségében. A kiállításról Párizs legnagyobb művészeti lapjában, az Arts-ban Ray­mond Charmet elismerő bí­rálattal emlékezett meg. A művész — párizsi tárlatá­nak sikere után — meghívást kapott Hollandiából az 1960- as kiállítási évadra. vén kapott tanári állást Nagy­kőrösön: ő hívta rá fel a nagy­kőrösiek figyelmét, s kedvéért átment eredeti magyar iro­dalmi katedrájáról a matema­tikaira! Érthető, hogy az ifjú férj, „ki az első napokban ví­gasztalhatatlan volt”, Aranyt kérte, írjon az emlékkőre „négy rövid sort”. Arany aztán 8 soros, szívből fakadó versben oldotta meg nehéz feladatát: Egész teste fájdalom volt. Egész lelke szeretet: . Az súlyától földbe hajolt. Ez a mennybe sietett: Fényes lelkének a mennyben Jobb is, mint e földi szenny­ben; Ott van igazi hazája. Kedveseit oda várja. „A sírkő árnyas berekben, félre a többi síroktól, csaknem magánosán áll, egy dombon; aranyozott betűi oly szépen csillognak ki a lombok közül, •ha a délesti nap rájuk veti su­garait!” — írja róla Arany. A vers glsö látásra is két fél­re oszlik: az első keresztrímex- ben 4+4 és 4+3 szótagszám­mal adja meg a tételt, a másik rész mintegy arra felel, de már páros rímekben, 4+4-es szó­tagszámmal. Talán ez adta azt a gondolatot, hogy az első négy sort irta Arany, a második részt pedig maga a gyászoló férj fűzte hozzá. így hitte ezt még Benkó Imre, Arany első nagykőrösi életírója is. Mi azonban megtaláltuk Arany 1853, szept. 1-i levelében az igazolást: „Az egészet én isz- kábáltam” — írja szerényked­ve Tompának, s közli mind a II. Már egy kicsit erőltetettebb az a sírvers, amit Arany Já­nos egykori szomszédja, Kupái Kovács Mihály földbirtokos emlékére írt, az özvegy felké­résére. Elég tragikus volt en­nek is a halála: 1859 kará­csony estéjén halt meg, java­korában. Ennek a megrendü­lésnek ad hangot a sírvers: SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSS/S, Falu Tamás : FÖLDRAJZ Egyik fia Kanadában, Másik fia Belgiumban, Unokája is kiszökött, S minden félévben máshol van. A nagy lelki földrengésben Búcsú nélkül mentek, titkon, Most már tudják: Mindenütt rossz. Jó csak egy helyen van: itthon. Mennyi ország, mennyi határ. S egyikből sem szív hangja szól. Idegen városok nevét Kimondani sem tudja jól. Régen járt már iskolába. Akkor is sokat mulasztott, A térképre borul sírva, Most tanulja a földrajzot. A jó férjet, atyát Özvegye, magzatja Éjjeli, nappali Bánatban siratja. Visszaóhajtaná, Vissza nem sírhatja, Számláld meg könnyeit Vigasztalás atyja! A sírkövet a csalód az új te­mető rendezésekor díszes mau­zóleuma belsejébe falaztatta be. így védve van ugyan az időtől, de a közönség nem lát­hatja, csak ha a családtól el­kérjük előre a kulcsot. Egyéb­ként ott van Iduna emléke szomszédságában, a főút másik oldalán. III. Két éve Pesten volt már Arany, amikor kapja a fiírt, hogy meghalt egykori kedves nagykőrösi háziorvosa, KÁRO­LYI SÁMUEL. Aranyt mélyen lesújtotta a hír, hiszen földiek voltak, Károlyi is Szalontárói került ide, talán iskolába is együtt jártak, hiszen Károlyi csak egy évvel volt fiatalabb; mint Arany. Meglepetésükre Nagykőrösön találtak megint egymásra. Bizalmas viszony fűzte őket össze: Arany még Pestről is kikéri tanácsait. Be­csülték a városban is: a fel­felbukkanó.' kolerajárványok idején is helytállóit, bement a szegények kunyhóiba és ahol tudott, segített. Nagy családja volt, s ráadásul korán elhúnyt testvére gyermekei közül is fo­gadott magához. így ő nevelte Károlyi Árpádot, akiből a bé­csi udvari levéltár igazgatója s az újabbkori magyar történet­írók (Szekfű Gyula és társa j) útbaindítója lett. Arany érzé­seit is híven visszatükrözi a megrendítő felirat: Óh. a kimondhatatlan Gyászt mondd ki, néma jel í Férj. atya volt: ma egy név: KÁROLYI SÁMUEL. Egyedül hogy ne lenne A sírnak mélyiben: Két kis fia itt véle: LAJOS, LÁSZLÓ pihen. És. hogy vigaszt keresve Találton eav nevet: Bús ÖZVEGY és ÖT ÁRVA Emelé e követ. ORVOS, ki itt lelt gyógyírat. Itt várja, míg új nap virrad. Ezzel a két különálló sorral záródik Arany emlékirata. A vörösmárványkő eredeti helyén áll, mert már az új kertbe temették a halottat. Ott van a kaputól nem messze, a főút baloldalán, kissé süllyedt helyen, ezért nem tűnik fel annyira, mint a következő. IV. A negyedik sír lakója, BOR- DACS DANIEL, Károlyi után 3 évvel halt meg. Ügyvéd s egy időben főbíró is volt. Háza ma is áll a főtér délnyugati sarkán. Arany naponta elment előtte, amikor két első lakása felé tartott. Becsülte embersé­ges gondolkodásáért, felesége : meg azon kevesek közé tarto- i zott, akikkel a mindig Szalon- : tára vágyó Aranyné is meghitt ; viszonyban állott. Mikoriban ; a sírkővásárlás ügyében Pesten I járó özvegy Arannyal talólko- ; zott, megkérte őt az emlékvers I megírására. így került Nagy- ■ kőrösre Arany legismertebb : sírverse: : Azt jelenti e néma jel: Itt nyugszik | BORDÁCS DÁNIEL : Bíró, ügyvéd, polgár, barát: ! szegény szív áldja porát. Mint férj. maga volt a hűség: : Ez az első keserűség. Mellyel hitvesét illette: Hogy bánátba öltöztette. I A sírkő a főút jobb oldalán, i magas helyen áll. így a járó- ; kelőknek jól szembetűnik. | Mindenik sírt az Arany Já- i nos gimnáziüm ifjúsága kegye- i lette] gondozza. Különös becs- : ben áll Iduna sírja, amelyet az I Iduna-osztály, az iskola leg­jobb lányosztálya a magáénak : tekint. A temető hirdetőtábláján kü­lön cikk adja tudtul a látoga­tóknak a körösi temető irodal­mi nevezetességeit de illő, hogy az egész megye is tudjon róla! Dr. Törös László terepen létesíteni kellene va­lamiféle előadóhelyeket Megfontolandó ötlet, ame­lyet a Csepel Autógyár ének­karának tagjai vetettek fel: a dalárda, a tánccsoport és egy színjátszóbrigád komplex-műsoráról be­széltek a pécsi dalostalál­kozó után a kórus tagjai, azzal, hogy adjanak jármű­vet, szereplési lehetőséget, a többi az ő dolguk. Az ilyen változatos, francia, saláta szerű vegyes műsor, ép­pen vegyes, változatos mivolta miatt, nem f áraszt ja a nézőt, és nem meríti ki még negyven fokos melegben sem a szerep­lőket, mert viszonylag kevés időt töltenek — azt is felvált­va —, szerepléssel. A TIT már kinyomtatta plakátjait, amelyek túrókra, hazánk nevezetesebb városai­ba invitálják a Pest megyeie­ket. Ez adja az ötletet, a túrá­val vagy kirándulással egy­behangolt ismeretterjesztő elő­adások rendezéséhez. Ha éjjel nappal, hétköznap, vasárnap folyik is a földeken a munka (az üzemekben még ez az aka­dály sincs), akad olyan , vasárnap, amikor pihenésképpen a termelőszövetkezeti tagság vagy a KISZ-szervezet ki­rándulást szervezhet, az ilyen kirándulás pedig jó alkalom az ismeretek bő­vítésére, akár helytörténe­ti, akár földrajzi vagy tér­ti mészetleiró előadás meg­K hallgatására. VW\\SA\\\yV\\VVV\.VVV\VVVVW\VWVWVWWVVW Nem szabad azonban a ko­moly feladatokról sem megfe­ledkezni. Az ősszel emberek ezrei kezdik meg a munkát az új termelőszövetkezetekben vagy csatlakoznak a régiek tagságához. A belépési nyilat­kozatokat már aláírták, a föl­deket rendezik, az új belépők nem kezdhetik meg tájékozat­lanul a munkát. A jászkaraje- női kultúrotthon-igazgatóság tervez is egy olyan tanfolya­mot, amely a nagyüzemi gaz­dálkodás alapvető ismereteit adná az érdeklődőknek. De ezt az előadássorozatot az őszre gondolják. Megfontolandó, nem kellene-e valami módon előbbrehozni a dá­tumot, nem kellene-e még a közös munka megkezdé­se előtt megismertetni az új belépőkkel a munka- szervezés, a munkaegység- számítás, a gazdálkodás okvetlenül szükséges tud­nivalóit? Más eszközökkel, más mó­don — de változatlan tarta­lommal .. Ez legyen a jelsza­va a nyári művelődési munka­tervnek, amelyet mielőbb ki kellene dolgoznia minden mű­velődési háznak, népművelési ügyvezetőnek, annak érdeké­ben, hogy a nyári nagy mun­kák ideje nálunk ne legyen egyben „uborkaszezon” is. A mi életünk nem ismeri a? „uborkaszezon” fogalmát, nyá. ron se, télen se. Miért hagy­nánk hát meg ezt a túlhaladott jelzőt kulturális életünkben? G. L. VWWWWWWXWWWkWWWVWWWWWWWW^ ^ Tavasz van, sőt idestova |nyár. Ragyog a természet, szin­tté hívogat a kirándulásra. Meg % is indult a kirándulók órada- 5 ta. akik a szépet a hasznossal ^ kötik össze. Nagykőrösre is § nagyon sok érdeklődőt vonz § Arany János emléke: szinte ^ naponként állnak meg auíó- ^ buszok a gimnázium előtt, hogy ^ a látogatók megtekinthessék ^ az Arany János Emlékmúzeu- kmot. Áhítattal nézik végig a ^ beszédes emlékeket, amelyek ^ arról adnak számot, hogy egyik ^legnagyobb költőnk, egy ki­esebb mezővárosban, a forga­lomtól akkoriban elég távol- $ eső helyen, egyszerű köztanári $ sorban hogyan töltötte élete § legjobb évtizedét: hogyan $ adott menedéket neki, a sza- $ badságharcos költőnek a föld §népe! De arra már nemigen § akad idejük a látogatóknak, ^ hogy kizarándokoljanak a ^ nagykőrösi temetőbe is, ahol ^ mindmáig négy szép síremlék ^hirdeti Arany János verselő ^művészetét. Négy sírvers, ame­lyet kedves barátai, ismerősei emlékére írt. ! ^ Első sírversét tanartarsa, § Szász Károly korán elhunyt ^hitvese: Szász Polyxena em- § lékére írta. Mint a nevük is § gyaníttatja: rokonok, még $ hozzá első unokatestvérek ^voltak. A szülők váltig elle- ^ nézték is házasságukat, de a $ két költői lélek ragaszkodott. ^ egymáshoz. Póli — így nevez- ^ ték családi körben —, már er- $ délyi hazájából feltűnést kel- $ tett Iduna aláírással írt fi- ^ nőm hangú költeményeivel. $ Alighogy Szász Károly rendes állást kapott Nagykőrösön, menyasszonyáért ment, s elhozta Nagykőrösre. De az hamarosan ágynak esett, s alig egy év után, 1853, június 17-én meghalt. Az egész tanári kart mélyen megrendítette a tragédia, kü­lönösképpen Arany Jánost, aki ragaszkodott Szászékhoz, aki nem felejthette el, hogy Szász Károly nagylelkű ajánlata vé­ARANY JÁNOS SÍRVERSEI A NAGYKŐRÖSI TEMETŐBEN „UBORKASZEZON” ELŐTT $ - ■ ^ TRÉFÁSÁN ezerboltosnak § hívják Törteién Mari Lász- \ lót, a földművesszövetkezet ^ kultúrcikk boltjának vezető- ^ jét. Olyanok is akadnak, akik § „kultúrmérnöknek” becézik, § mivelhogy kultúrát mér, \ könyveket, iskolai füzeteket, \ játékokat. Legtalálóbb mégis § az „ezerboltos” elnevezés. § — Azért neveznek „ezerbol­^ tosnak”, mert sok mindennel § foglalkozom — magyarázza. ^ — Csaknem ezerféle kultúr- ^ cikket árusítok kis boltom- ^ ban, részt veszek a kulturá- ^ lis munkában, sőt, több § hangszeren játszom is. § — Mivel foglalkozik legszí­§ vesebben? $ — A könyvárusítással. Rajon­^ gok a szép és jó írásokért. Né- ^ ha volóságos irodalmi klub S jellege van üzletemnek. Vi- ^tatkozunk írókról, könyvek- ^ röl, stílusirányzatokról. § — Szeretik a törteitek a ^ könyveket? § — Nagyon. Sokszor igénye­^ sebbek a városi olvasóknál. | Nézze meg a kívánságköny- ^ vet! — mutat a pult szélén ^ levő vaskos füzetre. $ A félig f?lt füzet bejegyzé­si sei énje' -': dolgokról árul­A TÖRTELI „ kodnak. Parasztemberek, ta­nácsi és földmüvesszövetke- zeti dolgozók, diákok írjál tele a lapokat. Könyveket kérnek, méghozzá nem is akármilyeneket. — Legnagyobb sikere az olcsó, 6 forintos Kincses Könyvek köteteinek van azokból nagyjából ki tudom elégíteni az igényeket — ve­szi sorra a bejegyzéseket az ezerboltos. — Általános kí­vánság azonban, hogy a köny­vek szebb kiállításban, ke­mény kötésben jelenjenek meg. Most már a 12—14 éves gyerekek is saját kis könyv­táruk részére vásárolnak. ÉS ESETEKET sorol fel Nemegyszer megteszi, hog\ maga kötteti be kedves ve­vőinek könyveit Cegléder, vagy Nagykörösön. És beszé, arról, milyen könyvek hiá­nyoznak boltjából: — Gárdonyi: Kék pille cí­mű müvéből egyet kaptam, • huszonkettőt kértek. Jókai 5i forintos És mégis mozog c föld című könyvéből egyet , EZERBOLTOS”- sem kaptam, de legalább 15- kellene. Legkevesebb 10—10 ■c darabot tudnék eladni a be- t írások szerint Karikás: A 39- s es dandárjából, Turgenyev: Első szerelem című művé- z bői, a Gyümölcsfák ápolásá- s bői. Rácz: Utolsó alkalomjá- !, bői. Pintér—Szabó: Vigyá­r zat, kémekjéböl. Legalább- >20—20 darab szakácskönyvet. z horgolási és kézimunkakőny­- vet. egészségügyi felvilágo­- sító írásokat, KRESZ-szabá­- lyokat stb. keresnek. S A MEZŐGAZDASÁGI szak.- könyvek külön fejezetét éide- melnek. Egy időben az a véle­mény alakult ki, hogy a pa­!. rasztok nem adnak 20—30 y forintokat egy-egy szak­- könyvért. Kiderült, még töb- n bet is szívesen fizetnek, ha a l szakkönyv tanulságos, köz- ~ érthető nyelven íródott, és megfelel igényeiknek. A Szö- ~ vetkezeti Könyvterjesztő Vál­- lalat kiadásában megjelenő a Mezőgazdasági Kiskönyvtár t sorozat 10—12 forintos köte­tei nagyon kapósak, gyakran | kell utánrendelési feladnia, i és előfordul, egyre többször.; hogy az egyéni parasztok, i tsz-tagok kemény kötésben i kérik ezeket a köteleket. Tudomásunk szerint a könyvkiadók ismerik a Tör­teién is felmerült problémá­kat. Remélhetőleg mielőbb megtalálják a módját annak, hogy a‘ keresett könyvekből ne csak mutatóba küldjenek egy-egy kötetet a kisebb köz- : ségek könyvterjesztőihez. S úgy véljük, 'a Kincses Köny- ; vek és a Mezőgazdasági Kis- i könyvtár sorozat köteteinek i zömét különösebb nehézség \ nélkül ki lehetne adni kemény i kötésben is. SOK GONDOT okozó, mé-1 gis örvendetes problémák : ezek. Több száz Mari László- : hoz hasonló könyvterjesztő i „ezerboltos” munkálkodik fá- i radhatatlanul falvainkban. A i terjesztés feladatait ők elvég- : zik. A könyvkiadókon a sor, I hogy még nagyobb példány- i számban, megfelelő kiállítás- \ ban juttassák el a könyveket l a falvakba, az egyre többet ol- \ vasó parasztokhoz. ; * Csekő Ágoston ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom