Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-26 / 121. szám
1959, MÁJUS 26. KEDD 3 HLC ; > t / u víi <* Kielégítően haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkák A vegyszeres gyomirtásban és a burgonyabogár elleni védekezésben mutatkozik elmaradás mim, Máimat, mm műm Nagy érdeklődés mellett zajlott le a megyei borverseny és kiállítás Az elmúlt heti meleg, csapadékos időjárás általában kedvezett á növények fejlődésének, viszont sokszor akadályozta a növényápolási munkákat. Tegnapelőtt igazi tavaszi vasárnapra virradt a megye. A földeken, bármerre, jártunk, serénykedtek az emberek,. pótolták, amit az esőzések miatt nem tudtak elvégezni. Megállapítottuk, hogy főleg a vegyszeres gyomirtásban, a burgonyabogár elleni védekezésben, valamint a szénaszárításnál és betakarításnál okozott némi elmaradást az elmúlt heti csapadékos időjárás. A cukorrépa egyelése me- gyeszerte jól halad. A burgonya kapálását, sőt töltöge- tését mindenütt megkezdték. A munkában a főváros kör- | nyéki parasztok, valamint a j termelőszövetkezetek járnak | élen. A gabonafélék vegyszeres gyomirtását az egyéni j gazdák általában elhanyagol- j ták. A szántóföldi takarmá- | nyok kaszálását a gyakori j esőzések miatt elég sok he- j Íven nem kezdték meg. de j vasárnap majd mindenütt | kaszáltak a mezőkön. A lu- i cérnának csaknem ötven í százalékát. a vörösherének mintegy húsz százalékát vágták le eddig, s megkezdték a bíborhere kaszálását is. A korai cseresznye, a szamóca és az egres szedését, piacra szállítását megyeszerte megkezdték. A szőlők nagy részében befejezték az első kapálást, a karókat elhelyezték a tőkéknél j és' sok helyen nekifogtak a I kötözésnek is. Vasárnap, | mint tapasztaltuk, az aktív szőlőtermelő vidékeken mind a tsz-ek, mind az egyéni gazdák hozzákezdtek az első bordóileves permetezésekhez. A korai zöldségfélék és kertészeti növények a kedvező időjárás és a megfelelő ápolási .„.munkák ,, „következtében erőteljesen fejlődnek. Á fagyérzékeny zöldségféléket megyénk legtöbb helyén szabad földbe ültették és már jelentős mennyiségű karalábét, zöldborsót, új hagymát szállítanak piacra. Helyes lenne, ha a járási tanácsok szorgalmaznák a burgonyabogár elleni vegyszeres védekezést. Tapasztaltuk vasárnap, hogy ezzel a munkával csak kevés helyen foglalkoznak, pedig a burgonyák majd mindenütt fertőzöttek, sőt, egyes kertészetekben a paradicsom levelein is találtak burgonyabogarat. Az időjárás az előzetes jelentések szerint kedvezőnek Ígérkezik, száraz, napos idő várható. Ahol elmaradtak az esőzések miatt a növényápolási munkákkal, az egyeléssel, a kukorica kapálásával. hozzákezdhetnek mielőbbi pótlásához. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának mező- gazdasági osztálya és a Pest megyei Szövetkezetek Szövetsége vasárnap rendezte meg a nagy érdeklődéssel kísért megyei borversenyt és bor- kiállítást. Kiváló eredménynek számít az, hogy a borversenyre 365 termelő nevezett, míg tavaly 192 termelő — állami gazdaság, termelő- szövetkezet és egyéni paraszt — vett részt a versenyen. Szabó Károly elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke megnyitó beszédében ismertette az elmúlt néhány év eredményeit a megye szőlőtermelésének fejlődésében. — Az 1956 előtti éveikben megyénkben úgyszólván nem volt szőlőtelepítés. Az elmúlt évben 1064 holdon telepítettek 'süStőt — mondotta. Jelentősen javult a szőlők termőképessége is. Tavaly például 6 ezer vagon szerves- trágyát, nagy mennyiségű műtrágyát használtaik fel a termeiők. Jellemző a szőlő- kultúra fejlesztésére a megyében, hogy az elmúlt évben már nem lelhetett találni fedetlen szőlőt vagy e1 hanyagolt. gondozatlan szőlőterületeket. A termelési kedv nagyarányú növekedésének meg is ran a kézzelfogható eredménye. — 1956-ban az átlagtermés holdanként 13,4 mázsa volt a megyében, 1957-ben 14 mázsa, 1958-ban pedig már 18,2 mázsa — ismertette Szabó elvtárs az adatokat. S a mennyiségi növekedés mellett jelentős előrehaladás tapasztalható a borok minőségében is, ami főleg a későbbi szüreteléseknek köszönhető. Megnyitó beszédének végén Szabó elvtárs köszönetét fe- i jezte ki a szőlőtermesztés fej- lesztésén munkálkodó szak- | embereknek, termelőfftövetke- j zeti tagoknak és egyéni pa- i resztoknak. A megyei tanács elnökének ; megnyitója után a Nagykő- ; rösi Földművesszövétkezet ; kultúroKC portja szórakoztatta a megjelent vendégeket, akik ezután megtekintették a megyei tanács nagytermében rendezett kiállítást:. A borversenyt és a kiállítást rendező megyei tanács és a MÉSZÖV vendésül látta a versenyre benevezett termelőket. A közös ebéd előtt került sor a verseny eredményének kihirdetésére, a jutalmak, valamint a díszoklevelek átadására. A versen y bi zo! tsá 2 külön- külön értékelte az állami gazdaságok, a termelőszövetkezeA megyei borverseny díjai Kárpátfalvi József nionori gazda korán reggel megkezdte földjéről a burgonyabogarak összeszedését. Alig talált olyan bokrot, ahol a levelek fonákján ne bújt volna meg a burgonyabogár. özvegy Boda Istvánnéék ti Ilon vasárnap délelőtt fejezték bf a kúkotiya kavalásátéí tüstént hoazáláttak a burgonya első kapálásához. Pilisein Klein György szőlőjében kora délelőtt megkezdték a peronoszpóra-veszélynek kitett tőkék bordóileves permetezését. A szőlősgazdák véleménye szerint ?, fagykárt nem szenvedett szőlőkben az elmúlt évihez hasonló gazdag szüretre van kilátás. (Csekő felv.) tek és egyéni parasztok bo rait. Az állami gazdaságok közül az első díjat a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság inárcsi üzemegysége nyerte el hárslevelű borával, a második a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság nyársapáti üzemegységének rizlingje, míg a harmadik díjat ugyancsak az előbb említett vállalat tápiószelei gazdaságának bora nyerte. A termelőszövetkezetek versenyében. első lett a szadai Előre Termelőszövetkezet (Foto: Tenkely) olasz rizlingje. A második díjat az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezet, a harmadikat pedig a ceglédi Hunyadi Termelőszövetkezet nyerte, Az egyéni parasztok közül Pötzer János inárcsi termelő nyerte az első díjat és az ezzel együttjáró szóló prést. Második lett Mészáros László Örkényi dolgozó paraszt riz- ling bora. Az ő jutalma egy '400 literes hordó. A harmadik díjra Kiss Győrön János ceglédi dolgozó paraszt borát találta érdemesnek a bíráló bizottság. Rendelt ebéd, a határban felszolgálva A Szabolcs megyei földművesszövetkezetek a nagy nyári munkák idején az idén is megszervezik a már hagyományos mozgóbolt-szolgála- tot. Mintegy 150 triciklire, autóra és fogatolt kocsira szerelt elárusító hely járja a határt. Előre megbeszélt időpontokban, Jpéregfc, tefcitijfear.' tárban dolgozókat. A megye földművesszövetkezetei kétezerszáz sertést hizlalnak, s ennek zömét is a nyári hónapokban vágják le, hogy ezzel is javítsák a zsír-, a szalonna- és friss-hús ellátást. Javítják a sör- és a szikvíz- ellátást is. Újszerű kezdeményezés, hogy a földművesszövetkezetek elsősorban a termelőszövetkezeti községekben, , ejő,r.e, .bejelentett igények alapján, frissen főzött ebédet szolgálnak fel a határban dolgozóknak. Mintegy húszmillió forint értékű könyv a földművesszövetkezeti boltokban Nagyarányú előkészületek a falvakban az ünnepi könyvhétre Az idei könyvhét a magyar falvakban is ünnepi külsőségek között zajlik le. Mintegy 20 millió forint értékű könyv várja majd a vásárlókat a földművesszövetkezeti boltokban, illetve a könyvárusítást vállaló pedagógusoknál, földművesszövetkezeti vagy gépállomás dolgozóknál. A Földművesszövet- ,//////////////////////////////////////////> Kovács Pali, a Fazekas Margit ura is hogy zöldre vergődött, mióta belépett. Azelőtt egy szoknyája volt a feleségének és hétköznap, vasárnap azt az egyet hordta, most meg mind a ketten úgy öltözködnek, alig lehet rájuk ismerni. A múltkor meg á piacon Margit azzal állított meg, hogy nem ■tudnék-e nekik egy jó kis eladó házat kommendálni. Én meg csak néztem rá. Házat akartok venni? Hát így állnak. Mi pedig még mindig ebben a rozoga tanyában lakunk. Ez is apai rész volt, úgy váltottuk meg a testvérektől. Azelőtt odébb laktunk, túl a vasúton, árendás tanyán. Aztán elhallgatott, mint aki megbánta, hogy ennyit is mondott. Meszelt. Csendben, szótlanul. Csak a nagy fehér mészcseppek hullottak időnként, alig hallható pöttyené- sekkel a konyha földjére. Elbúcsúztam. Indultam tovább. Kinf az udvaron még nyikorogva himbálódzott a kutast or. Rázta, ostromolta a tavaszi szél, mint a Szőke- tanya lakóinak gondolkodását, a győzelmesen közeledő új paraszti jövendő ... Ari Kálmán kezeti Könyvterjesztő Vállalat azzal a céllal rendezi meg p könyvhetet, hogy ne legyen hazánkban olyan község vagy tanya, amelynek lakói nem tudnak hozzájutni a könyvekhez. A könyvhétre már megjelent köteteket elszállították a járási központokba, onnan pedig továbbítják a földművesszövetkezeti boltokba és a könyvárusokhoz; A nagyobb falvakban könyvsátrat állítanak fel, de a kisebbekben is ünnepélyes külsőségek között rendezik meg a könyvhetet. A vidéki városok könyvheti megnyitóira leutazó írók egy része ellátogat majd a falvakba is, hogy találkozzék ottani olvasóival, ismertesse irodalmunk fejlődését és saját munkásságát; Az eddigi tapasztalatok szerint a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások dolgozói és az egyénileg dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel várják a magyar írókat. A falvakban társadalmi mozgalommá nőtt az új könyvek ismertetése. A földművesszövetkezeti boltok vezetői, a KISZ-fiatalok és a nőbizottságok tagjai eddig is felkeresték otthonukban a falvak lakóit, de inkább mezőgazdasági szákkönyveket ajánlottak nekik. Most irodalmi művekre is felhívják a figyelmüket. A könyvhét idejére nyílik meg az adonyi, a szolnoki és a kecskeméti járási könyvesbolt, amely a környék fal- vait látja el könyvekkel. k adunk nekik mindent, amit tudunk, inkább magunk szű- kölködjiik meg. Ügy öltözködnek, mint a városi lyányok. Az apjuk meg tavaly két női biciklivel lepte meg őket. De kímélik, csak akkor ülnek rá, amikor' a piacra mennek vagy a moziba, a Lenin tanyájába. — Hát mozi is van itt? — vetettem közbe. — Már több, mint egy éve — felelte, miközben belemártotta a meszelöt a konyha közepén álló meszes lavórba. — De csak pénteken játszik. Ezt a két lyányt ilyenkor meg sem lehetne itthon kötözni. Pedig nem nagyon szeretem, hogy annyim összebarátkoznak azokkal a szövetkezeti fiatalokkal. — Miért ellenzi a barátko- zást? Rámnézett az orrára csúszott kendője alól, mint akit meglepett a kérdés, majd legyintett kezével: — Ellenezhetem én, rám se hederítenek. Azt mondják, hogy annyi munka után joguk van oda menői, ahol jól érzik magukat. Hiszen nem mondom én, hogy rossz az a szövetkezet, mert ott van ni, — Mert dél van — felelte —, oszt’ hogy az uram, meg a két lyányom kukoricát kapál a piócási részen, hát erről tudják meg, hogy jöhetnek befelé. Ezzel be is fejezte a kúttal kapcsolatos felvilágosítási, mert mondókáját így folytatta: — Tegnap én is kapáltam, de máma nem mentem ki, mert ezt meg kell valakinek Coinálni. Mondtam nekik, hogy majd kimegyek délután, de m.ár előre látom, hogy abból sem lesz semmi, mert a konyha földjét is szeretném megtapasztani, olyan gidres-gödrös m.ár, hogy ki- bicsaklik benne az ember bokája. Hiába van két lyányom is. d benti munkában nem számíthatok rájuk, mivelhogy nincs fiúgyerekünk, hát ők segítenek az apjuknak. Nem panaszkodhatunk rájuk, mert úgy dolgoznak azok, hogy sok legény elbújhatna mellettük. Szántanak, kaszálnak, szekeref raknak, sőt Eszti, a kisebbik a múltkor a ló hátára is felült, úgy vitte el a kovácshoz patkoUatni. Meg is kialakult és csak a tanyaiakra jellemző észjárás, szokásmód. Nemrégiben az abonyi tanyavilágban akadt dolgom. Ennek során .— rsak úgy találomra — betértem a Szőketanyába, ahová mogyorófűvel, meg vadrepcével benőtt dűlőül vezet. Szeles, bolondos idő volt éppen, s így megérkezésem után mindenekelőtt két dologra lettem figyelmes: a kémény és a legközelebbi nyárfa között feszülő rádió- antennára és az udvaron levő gémeskútra, amelynek ostora — vagyis az ,a része, amelyre a veder van felszerelve —■ fel volt eresztve a levegőbe. Aj antennát is. meg a kútos- tort is rázta, cihálta a szél, ezen utóbbi, az ide-oda való lengés következtében, keservesen nytkorgott, akár a kenetlen talyigakerék. — Dehát miért nem eresztik le a vedret a kútba? — kérdeztem az asszonytól, akit egyedül találtam a konyhában, s agy alacsony sámlin állva éppen a konyha meny- nyezetét meszelte. A KÚTOSTOR Aki fstillstes ismerője a magyar parasztság életében bekövetkezett változásoknak, azt gondolhatná, hegy a naQV kiterjedésű alföldi tanyavilágban az utóbbi évtized alatt semmit vagy csak alig észrevehetően haladt előre az élet. Ám, ha fáradságot és időt rém kímélve elindulunk az irdatlan ianyavilágba, látni fogjuk, hogy az idő itt sem topog egyhelyben, az emberek életmódja és gondolkodása — ha lassabban is, de — állandóan fejlődik. Ennek bizonyítására hirtelenében elég utalni a mindinkább teret hódító szövetkezeti mozgalomra, az immár szinte valamennyi tanya felett feszülő rádióantennára, a. sÖKhelyütt kiépült tanya- központokra, tanyai boltokra, művelődési otthonokra, amelyek mind, mind a változás kétségbevonhatailc n tényei. Persze, a kézzé:fogható fejlődéssel egyidejűleg majdnem mindenütt jelen van még a tanyai élet számos hátránya is: az egészségtelen lakás, a rossz ivóvíz, a feneketlen sár, valamint a tanyai élet során
