Pest Megyei Hirlap, 1959. május (3. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-24 / 120. szám

-'k'/C irlap

1959. MÁJUS 24. VASÄRNAP

Hfcfo - Ufofo - UaáUáta

Miért hagyják pusztulni a társadalmi tulajdont Gyál-Szőlősön ?

A minap egy Gyálról Budapestre bejáró munkás kopogtatott szerkesztőségünkbe.

— Jöjjenek ki és nézzék meg, kit terhel a felelősség azért, hogy községünkben a szőlősi részen a felszámolt állami gazdaság épületei tárva- nyitva vannak, lopják az ablakkereteket, melegágyi ablakokat, s törnek-zúznak mindent — mondotta.

•k

A bejelentés ügyében Szta- nisics Gyulát, a községi tanács elnökét kerestük fel.

— Tudunk róla, mi is a napokban jártunk kint Kovács elvtárssal, a községi gazdasági felügyelővel, hogy körülnézzünk — mondja a végrehajtó bizottság elnöke, miután ismertettük a bejelentő panaszát.

Egyébként az épületek nem az állami gazdaság, hanem a volt ZÖLDÉRT Vállalat tulajdonát képezik — folytatja tovább.

— Most kié? — firtatjuk a dolgot

— Valószínűleg a Jogutódjáé.

— És ki a jogutód?

— Hosszas találgatás után kisütjük, hogy a Pest megyei Szövetkezetek Szövetségének Vállalata, a Mezőgazdasági Terményeket Értékesítő Központ, röviden a MÉK.

— Mikor jártak itt utoljára?

— Hónapok óta feléje sem néznek.

— S a tanács miért nem intézkedett?

A gazdasági felügyelővel éppen tegnap beszéltük meg, hogy a Dózsa Tsz vigye el a telepről, amit hasznosítani tudnak — válaszolja.

Megkérjük, kísérjen ki bennünket a helyszínre.

A Bacsó út végén mintegy háromholdas ■ bekerített terület. Kapuja nyitva, bár ha zárva lenne, akkor sem jelentene gondot a telepre jutni, mert a kerítésdrótck a földre taposva, szabad utat engednek a „látogatónak”.

Bárhová lépünk, talpunk alatt üvegtörmelék csikorog — melegágyi ablakkeretekből származnak. Egy féltetős, három helyiségből álló épület ablakai s ajtói — egy kivételével — tárva-nyitva. Az egyikben használható ablakkeretek, igaz, foghíjasok. A többi helyiségben elhasznált gumicsizmák, vattaruhák hevernek szanaszéjjel. Az épülettől távolabb melegház, ide is akadály nélkül bejuthat bárki.

Az üvegetető már eléggé sérült, de azért rendbe lehetne hozni. Közel hozzá hatalmas v betonból készült , víztároló, $ mellette befedett kút és a | szivattyúmotor számára épí-1 tett pinceszerű helyiség. Az S egész területen melegágyak, s ^ a melegágyak szélét képező S betongerendák szétszórva. Jó- ^ néhányat „előkészítettek" már ^ arra. hogy hamarosan „lábra- $ keljen”. _ $

A községi tanács elnökével $ találgatjuk, mekkora értéket $ képvisel az elhanyagolt épü- $ let. a melegház, a beton- $ gerendák síb. Megegyezünk $ abban, hogy summa-summá- 5 ron, mintegy 200 ezer forint j értékű épület és berendezés! áll itt kihasználatlanul.

— Miért nem hasznosítót-!

ták, ha a tulajdonos így el-! hagyta — fordulunk az elnök- ! hoz? , ;

— A termelőszövetkezetnek! még az ősszel felajánlották, de ; annak nem kellett. Aztán : erőltették, hogy mi vegyük át, de nem fogadtuk el, mert mit is csinálnánk vele.

— Ha szakcsoportot alakítottak volna .;. vagy legalább kiadják bérbe... — próbálkozunk, de többre nem jutunk az elnökkel.

¥

Innét a Dózsa Termelő- szövetkezetbe vezet útunk, ahol előbb Hengl Nándor kertésszel, majd pedig Fehér Lászlóval, a tsz elnökével beszélgetünk.

— Tavaly ősszel még úgy volt, hogy átvesszük a telepet, de közben elnökváltozás volt nálunk, s megváltoztattuk tervünket. Ugyanis a magunk kertészetét is csökkentettük — mondja a kertész.

A tsz elnöke hasonló véleményen van.

— Esetleg a melegágyi kereteket és a betongerendákat átvesszük. Szólt Is a gazdasági felügyelő, hogy hozzunk el, amit akarunk, majd a napokban sort kerítünk rá. A területet azonban nem tudjuk hasznosítani.

— Ha a mozdítható dolgokat el is hozzák, de mi lesz az épülettel, a kúttal, a víztárolóval, a nemrég trágyázott földdel? — kérdezzük az elnöktől.

— Igen, leghelyesebb lenne konyha kertészetnek vagy virágkertészetnek berendezni. Mi azonban ezt nem tudjuk megtenni, mert nincs hozzá munkaerő — adja a választ a tsz elnöke. — A járási tanács mezőgazdasági osztályán azonban többet tudnak mondani, hogy mi a tervük, mert a kertészeti teleppel most ők rendelkeznek

— folytatja.

Közelebb ugyan nem jutottunk az igazsághoz, mert most már egy tulajdonos helyett kettő is van, tehát irány Dabas, a járási tanács mezőgazdasági osztálya.

★

— A gyál-szőlősi kertészet ügyében jöttünk, úgy hallottuk, a mezőgazdasági osztály rendelkezik vele — kezdjük a beszélgetést La- doniczky elvtárssal, a mezőgazdasági osztály vezetőjével.

— Rosszul hallották. Igaz, ajánlották nekünk is, de nem vettük át, mert nem tudtunk mit kezdeni vele. Úgy tudjuk, a községi tanácsnak voltak a teleppel tervei, tsz-előkészítő bizottságot akartuk szervezni, hogy majd az új tsz-nek átadják

— szakítja félbe mondókán- kat a mezőgazdasági’ osztály vezetője.

— Erről a tsz elnöke nekünk nem beszélt. Dehát végül is kié a kertészeti telep? — kérdezzük.

— Biztosan nem tudom — kapjuk a meghökkentő választ.

Községi tanács, termelőszövetkezet, járási tanács. Most már csupán a MÉK van hátra. Mert hát ezek után ki is lehet a» felelős azért, hogy nem hasznosították a telepet és hagyták széjjelhordani a köztulajdont.

Kun Ferenc elvtárs, a MÉK

termeltetési osztályának vezetője egy vaskos dossziét tesz az asztalra, miután látogatásunk céljáról tájékoztatjuk. Keres-kutat benne valamit, majd elénk teszi.

— Itt a jegyzőkönyv, hogy 1958 december 29-én átadtuk a községi tanácsnak.

Olvassuk á jegyzőkönyvet, a felvett leltárt — a benne foglaltaknak már fele sincs meg a telepen — s alatta az átvevő aláírását. Kovács Sándor átvevő. Ö a községi tanács mezőgazdasági felügyelője, ezt tudjuk még a gyáli látogatásból.

— De itt van egy másik bizonyíték is. 1959. április

22-i dátummal küldte a községi tanács elnöke — mutat Kun elvtárs egy másik papírt s beleolvasunk. „ ... a felajánlott területet a községi tanács v. b. átvette és annak hasznosításáról gondoskodik.” Aláírás: Sztanisics Gyula vb-elnök.

Itt tudjuk meg azt is, hogv a ZÖLDÉRT Vállalat 1956- ban, az ellenforradalom után vette át a kertészeti telepet a 100 hold földdel a feloszlott Beniczki Máté Termelő- szövetkezettől.

Palántatermelést folytattak, hogy a szerződésre termelő gazdák részére a kipusztult palántákat innen pótolják. Ezenkívül szőlő- gyökereztetéssel, valamint spárgaszaporító anyag termelésével is foglalkoztak. Tavaly aztán két minisztériumi bizottság vizsgálta felül a célgazdaság munkáját, és utasították a vállalatot, hogy — mivel a ZÖLDÉRT, illetve annak jogutódja. a MÉK kereskedelmi vállalat és termeléssel nem foglalkozhat — adják le állami gazdaságnak, tsz-nek, vagy a tanácsnak.

•k

Folytassuk talán utunkat? Menjünk ismét Gyálra a községi tanácshoz, s onnét tovább? Nem, nem tesszük. Igaz, a bizonyítékok birtokában a községi tanács elnöke most már „talán” elismerné, hogy 1958. december 29-e óta a kertészeti telep a tanács birtokában van, de erre már nincs szükség, hiszen kőrútunkon, amelyet Sztanisics Gyula tanácselnök „jóvoltából” tettünk meg, kiderítettük az igazságot. Sőt, ennél még többet is. Engedjék meg azonban olvasóink, hogy a tanulságot és a következtetést ne mi vonjuk le az ügyről. Tegyék meg ezt az illetékesek.

Mihók Sándor

Ünnepélyesen megnyitották a nemzetközi gyermekrajz-kiállitást

Szombaton a Műcsarnok termeiben ünnepélyesen nyitották meg a nemzetközi gyermek- rajz-kiállítást, amelyet a Magyar UNESCO-bizottság, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Úttörők Szövetsége és a Műcsarnok közösen rendezett. A megnyitón részt veti Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Dénes Leó, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke, Csatorday Károly, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője, Aradi Nóra, a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője, a magyar kulturális élet számos más neves képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja is.

A megjelenteket Luzsicza Lajos, a Műcsarnok igazgatója köszöntötte, majd dr. Mihályíi Ernő, a Magyar UNESCO-bizottság elnökségének tagja megnyitó beszédében köszönetét mondott a rendező szerveknek a lebilincselően érdekes kiállításért.

nrnnap

1959. május 24, vasárnap, Eszter napja.

A Nap kél 3.58 órakor, nyugszik 19.24 órakor.

%A Hold kél 21.27 órakor,, nyugszik 5.56 órakor.

Várható időjárás: csökkenő felhőzet, az eső a délnyugati megyékben is megszűnik. Mérsékelt északkeleti-keleti szél. Az éjszakai he hűié s kissé erősödik. A nappali felmelegedés délen fokozódik, máshol alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 18—21 fok között. Távolabbi kilátások: napsütéses, melegebb idő.

— FILMET KÉSZÍTENEK Jókai Mór; Szegény gazdagok című regényéből. A film forgatását a Hunnia Filmstúdió júniusban kezdi meg, Bán Frigyes rendezi, főszerepeit Bara Margit, Törőcsik Mari, Bárdi György és Pécsi Sándor játssza.

— 50 000 FORINTOT irányoztak elő a megye termelőszövetkezetei ebben az évben belvízlevezetésre.

Cukrászda a kertben

A meleg tavaszi, nyári napokon a kertbe, a szépen rendbehozott lugasba „költözik ki“ Dömsödön a földművesszövetkezet cukrászdája. Zarubai Béla, a cukrászda vezetője a vasárnapi nyitásra készíti elő és rendezi be a barátságos, közkedvelt lugast.

(Csekő felv.)

— ELLÁTOGATNAK « kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezetbe a ráckevei járás Hazafias Népfront- bizottságai. A látogatást a közeli hetekben tervezik, célja, hogy a népfront-bizottságok tagjai a gyakorlatban ismerkedjenek meg a nagyüzemi gazdálkodással.

— A Pest megyei Petőfi Színpad mai műsora: dö- után Bugyin és este Gyónón a Váljunk el!, Dunabogdány- ban két előadásban a Kere- keskút. A hétfői műsor: Dömsödön a Váljunk el!, Diósdon a Kerekeskút.

— JÄRÄSI HONVÉDELMI NAPOT rendez május 31-én a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség budai járási és megyei elnöksége Pilisszentivá- non. A honvédelmi napon a járás legjobb klubjai és alapszervezetei tartanak bemutatót.

— ÜNNEPÉLYES ISKOLAAVATÁST tartanak augusztus 20-án Nagytarcsán. Az ez évi községfejlesztési alapból és a lakosság társadalmi munkájával új általános iskola épül a községben. Az építkezést még ebben a hónapban befeiezik. Az iskola alapját úgy készítették, hogy idővel emeletet is lehessen ráhúzni.

— 900 MÉTERES betonjárdával kötik össze Isaszeg vasútállomását a községi tanáccsal. Az építkezést a községfejlesztési alapból végzik.

— TÖBBEZER FORINTTAL járult hozzá az alsógödi nőtanács és a szülői munkaközösség a község két óvodájának rendbehozásához. A pénzadományon kívül kisebb javításokat is végeztek, s ajándékokat vettek az óvodának.

FELVÉTEL AZ ARTISTA- KÉPZŐ SZAKISKOLÁRA

Az Állami Artistaképző Szakiskola az 1959—1960. tanévre felvételt hirdet. Jelentkezhet minden olyan 12—14 éves fiú és leány, aki az általános iskola megfelelő osztályát eredményesen elvégezte. A felvételi kérelmet, az általános iskola javaslatát, a szülök beleegyező nyilatkozatát és az orvosi igazolást együttesen június 10-ig kell eljuttatni az iskola igazgatójához (Budapest, V. kerület. Arany János utca 34., telefon: 310—Ő46). A felvételi vizsgákat 1959. június 22—23-án délelőtt 10—12 és délután 3—5 óra között tartják az iskola helyiségében.

A TELEVÍZIÓ MŰSORA

ma délután 14.30 órai kezdettel: A „Furfangosok országos bajnokságának" döntője. Közvetítés az Erkel Színházból. 17.30 órakor: Vasas—MTK labdarúgómérkőzés közvetítése a Népstadionból. 19.45 órakor: Élőújság. 20.45 órakor: Sakknovella. TV- játékfilm.

; jyehéz őt megelőzni. Reg- I -í ’ gél fél nyolckor kezdődik ia munkaidő, de hétkor már a ! helyén van Andrásfi Gyuláné, ia Budakalászi Textilművek ; személyzeti vezetője.

; — Lehet sürgős elintézni

j valója valakinek, azt pedig ; nem szeretném, ha miattam \ késne — mondja a világ leg- \ természetesebb hangján.

$ Kedves mosollyal invitál,

§ amikor arra kérem, engedje $ meg, hegy a muvika befejez- § téig mellette maradhassak,

^mert el szeretném mondani ^oz olvasónak, mi minden történik a személyzeti irodában. \ Előkerül a váskos „anyag- \könyv" és egy kis tömb.

^ — Különvált a felvételi

^csoport és az ő feljegyzé- seikből beírom ebbe a könyv- § be azokat az új dolgozókat, ^ akik már meggyökeresedtek \ nálunk — mondja és munká- ^ hoz lát.

\ Zahár Sarolta, az igazgató ^titkárnője az első látogató. ^ Kedvesen odaszól Andrásfi- ^ nénak:

^ — Szabadságra megyek és |azt jöttem megkérdezni, ^ninc.s-e valami sürgős gépel- 5 nivaló.

§ — Nincs — válaszolja —.

| menjél nyugodtan.

S Kis idő múlva maga megy

át a főmérnök gépírójához, Lukács Józsefnéhez, hogy legépeltessen valamit. Pedig a másikra is rábízhatta volna a munkát. Aztán tovább dolgozik.

K

özépkorú férfi lép a szobába.

— Megvan az új munkahelyem. Nagyon köszönöm, hogy áthelyezéssel közelebbi munkahelyhez juttattak — mondja és kezet fog András- finéval. De nem engedi el a kezét, közelebb húzza és fölé hajol. A személyzetis udvarias, de erélyes mozdulattal elhárítja a próbálkozást, egy szót sem szól azonban az egészhez. Sok szerencséi kíván és miután a férfi távozik. elmagyarázza:

— Tüdőbeteg szegény. Hajnali négykor 'kellett kelnie, hogy beérjen a gyárba. Az orvosok több pihenést javasoltak neki. Ezért engedtük el áthelyezéssel. Most már egy órával többet aludhat. Biztosan jót tesz neki.

Mintha csak valamelyik hozzátartozójáról beszélne.

Kopognak. Negyven év körüli, csontos, barna asszony lép be.

— Szervusz, Andrásf iné. Nagyon köszönöm, hogy hozzásegítettél az útlevél kiadásához — mondja mosolyogva.

— Ugyan kérlek. Nem a mi érdemünk. Inkább én köszönöm a lapot, amit írtál —■ hárítja el a köszönetét.

— De mondd csak, hogy vannak a rokonaid ott, Nyu- gat-N érne tor szagban? Egészségesek? — faggatja.

Aztán hosszasan eldiskurálnak mindenféléről.

a családias jelenet után zx szinte hideg zuhanyként hat egy 30—35 körüli, borostás arcú, kissé hajlott hátú, gumicsizmás férfi, Tóth Gábor lakonikus rövidségű bejelentése:

— Felmondok!

— És miért? — hallom a kérdést.

— Mert a filmnyomó mosodájából áthelyeztek a szárítóba. Itt sok a gépállás, kevés a kereset. Inkább elmegyek a mezőgazdaságba — válaszolja.

Andrásfiné ránéz és nyugodt hangon magyarázza:

— Az csak jó, ha a mező- gazdaságba akar menni, de nálunk is szükség van férfi- muúkaerőre. Odaadom a felmondási lapot, vigye el vezetőjének, írassa alá, de még heszSlrreHink erről a\dologról.

Tóth elmegy, ö pedig elgondolkozva a telefonkagyló után nyúl, de közben meggondolja magát:

— Jobb lesz inkább személyesen megbeszélni.

Ebéd után be is állít Osgyá- ni Jánoshoz, a kikészítő üzemrész osztályvezetőjéhez és megbeszéli vele a dolgot. Csak azután távozik, miután ígéretet kap, hogy más munkahelyen is kipróbálják Tóth Gábort, hátha ott jobban megy neki. Még annyit fűz hozzá az esethez:

— Csak nem engedem, hogy itthagyjon bennünket egy olyan ember, aki már egy éve dolgozik nálunk és ismeri a gyárat.

Közben pelyhedzg állá fiatalember jön hozzá, a 18 éves ifj. Bárányos Mihály.

— Andrásfi néni, gimnáziumba szeretnék járni, kérek egy igazolást, hogy itt dolgozom — adja elő jövetelének okát.

— Jól van fiam, menj át a szomszédba és gépeltesd le — ereszti útjára a fiút. mosolyogva néz utána és megjegyzi:

— Hadd tanuljon a gyerek.

E

béd után többek között egy törvénytelennek indult intézkedést tisztáz.

Az egyik művezetőt valami borhistória miatt fél évre alacsonyabb munkakörbe helyezték. Most járt le az az idő.

Felettesei úgy értékelik — és ezt maga is aláírta —, hogy nem végzett valami jó munkát segédművezetői beosztásban és még fél esztendeig ebben a beosztásban kell maradnia.

— Ügy érzem, ez törvénytelenség. Nézzenek alaposan utána a dolognak — mondja a személyzeti vezető az egyeztető bizottság egyik tagjának. Aztán megmagyarázza, miért érzi törvénytelennek a dolgot.

— Ez az ember nem rossz munkája miatt került alacsonyabb beosztásba. Büntetése lejárt, tehát vissza kell helyezni. Az aztán már más dolog, hogy szakmailag hogyan állta meg ez idő alatt a helyét. Egyébként majd megbeszéljük ezt a vállalati jogásszal.

Amikor visszamegyünk az irodába, telefonhoz hívják, éppen a vállalati ügyész keresi.

— Igen, az illető büntetése lejárt, vissza kell őt helyezni eredeti munkakörébe. Ez a törvényes — helyeselte a jogász a személyzeti vezető elgondolását.

T\élután fél öt. Négy óra- _ kor lejárt a munkaidő. Elköszönök. Andrásfiné men- tegetődzően megjegyzi még:

— Talán nem telt el haszontalanul ez a nap, bár nem történt semmi különös.

Farkas István

EGY NAP A SZEMÉLYZETIN