Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

1959. ÁPRILIS 17. PÉNTEK "\/Cirlap 3 A szerszámüzem is beállt a sorba Miután felmérték az üzemek lehetőségeit a párt március 6-i határozata nyomán és a dolgo­zókkal is megbeszélték, hogyan lehet még eredményesebbé tenni a gyárban a munkát, sor­ra érkeztek a vállalások a Ganz Árammérőgyár üzemi bizottsá­gához. A sajtolóműhelyből a Kle­men!-, a Kazi-, a Radics- és a többi brigád egyebek között vállalták, hogy a GK-lcapcsoló- órákhoz, a maximummutatós és tarifás mérőkhöz szükséges alkatrészeket, a nehézségek el­lenére, a határidő előtt három nappal elkészítik. Mind­ezt a minőség állandó javítása közben kívánják elérni úgy, hogy jobban megszervezik a munkát és javítják az együtt­működést. Éves átiagseiejtjü- ket 7,5 százalékról 5 százalék­ra csökkentik. A selejt ilyen magas százalékarányát a szer­számtörések okozták. Elhatá­rozták. hogy figyelmesebb munkával megszüntetik a dol­gozók hibájából eredő törése­ket. Az automataműhely dolgozói negyedévenként egy százalék­kal csökkentik a selejtet. Tan­folyamot indítanak a dolgozók részére szaktudásuk növelése érdekében. A kisgépműhely marós-brigádja 500 darab GK- kapcsolóóra, maximummutatós és tarifás árammérő alkatré­szeinek terven felüli legyártá­sára talált lehetőséget. Ennek és a többi vállalás teljesítésé­nek érdekében versenyre hív­ták a sajtoló- és az automata­műhely dolgozóit. Eljuttatta vállalását az üze­mi bizottsághoz a számdob- készítő-brigád, a bakelitműhely brigádjai, a lemezösszerakó- míi'hely dolgozói és fel lehetne sorolni szinte valamennyi üzemrészt és bri gádot a több és eredményesebb munkát válla­lók között. Öröm olvasni ezeket a válla­lásokat. hisz a munkapadok mellett, az üzemi irodákban születtek, a terveket megvaló­sító emberek akaratát tükrözi valamennyi De valami nagyon elgondolkoztatta az üzemi bi­zottság tagjait. A felajánlást abban az eset­ben tudjuk teljesíteni, ha a sajtoló- és az automataműhely elegendő anyagot biztosít szá­munkra — írják vállalásaik alá a kisgépműhely marós-bri­gádjának tagjai. A szerszámkészító-brigád vál­lalása alatt pedig a következő megjegyzés olvasható: — Vállalásunk teljesítéséhez szükséges, hogy a bakelit- műihely megfelelő mennyiségű anyagot bocsásson rendelkezé­sünkre. Ezen még nem csodálkoztak, hisz egyik üzem munkája úgy kapcsolódik a másikéhoz, mint két fogaskerék. E tekintetben nem is volt baj, hisz valamennyi fontos üzem­rész megteszi a magáét, amely­nek alapján össze lehet han­golni a feladatok teljesítését. Egy ponton azonban meg­akadtak. Végső soron vala­mennyi üzemrész munkája a szerszámüzem tevékenységétől függ. A Ganz Árammérőgyár termékei rendkívül szerszám- igényesek. Különösen azóta, amióta nagyobb mennyiségű különleges típusú mérőt gyár­tanak. főleg exportra. Ezek után kézenfekvő, hogy a szerszámüzem jobb munkája nélkülözhet etilénül szükséges az egész gyár vállalásának tel­jesítéséhez. A szerszámüzemből azpnban hosszú ideig nem érkezett vál­lalás. — Mi lehet az oka? — tana­kodtak az illetékesek annak­idején. Mi magunk is kiváncsiak voltunk erre. De mi így véle­kedtünk: — Lehetséges, hogy már nincs lehetőségük a munka to­vábbi javítására. Tévedtünk. — Nem tudunk úgy vállalást tenni, ha nem ismerjük, mit várnak tőlünk —7 válaszolták kérdésünkre a csoportveze­tők. Igazuk volt. Az üzeni illeté­kes vezetői elfogadták a bírá­latit és megbeszélést tartottak a szerszámműhely dolgozóival. E megbeszélés után megszüle­tett az eredmény. Most már a szerszámüzem dolgozóinak vál­lalása is ott van a többi között. Mészáros Imre, a KISZ-brigád tagja, Zászlósi Béla, Feit Jó­zsef, aki kilenc éve dolgozik a gyárban és tapasztalt szakem­ber híréből áll, meg a többiek is tanúsítják, hogy az övék a vállalás. Korábban is megtet­ték volna ugyanezt, ha ismer­ték volna a kitűzött célokat. — És teljesítjük is felajánlá­sunkat — tették még hozzá az elmondottakhoz. Mit ■sallaltak? Mindenekelőtt azt. hogy a már említett különleges mé­rőkhöz határidőre elkészítik a szerszámokat. Ez így nem so­kat mond. De ha elmondhat­juk, hogy azelőtt évenként csu­pán pár száz darab különleges mérőt gyártottak, most pedig ezrekre van szükség, elképzel­hető, hogy a soros munkák mellett, lényegében terven fe­lül milyen nagy dolog a szer­számok határidőre történő pót­lása Vállalták, hogy a műszaki f ejlesztési tervből rájuk há­ruló feladatokat határidőre teljesítik. Régóta húzódik pél­dául a Peredi-féle C2 jelű, ba- kelitházas mérő' felszerszámo- zása. — Az első negyedévben 2500 órát dolgoztunk ezen a mérőn. Az év végére már indulhat a sorozatgyártás. Ez is a prog­ram előrehozását jelenti — magyarázta Teichmann Vil­mos, a szerszámüzem műveze­tője. Szerepel a vállalások között, hogy az erre az évre tervezett lamellaszerszámokat december 31-e helyett december 15-re el­készítik. A szerszámműhely gépmű­helyének dolgozói csatlakoztak az ismertetett vállalásokhoz. Ök a szerszámokhoz szükséges alkatrészeket készítik el időre. Ezenkívül a GK-kapcsolóórák- hoz 1000 darab váltótárcsát csinálnak, programon túl. mi­vel külső vállalatok nem fo­gadták el ezt a munkát. Egyszóval, a szerszámüzem is beállt a többi üzemrész so­rába és a feltárt lehetőségek alapján biztosítja a szerszámo­kat az egész gyár megnöveke- det feladatainak teljesítéséhez. — farkas — A csehszlovák-magyar barátsági szerződés 10. évfordulóján Csehszlovákiában több ün- , népségén emlékeznek meg a ! csehszlovák—magyar barátsági j együttműködési és kölcsönös j ország területének több , mint 80 százalékán ma már a szocialista szektor gaz­dálkodik. i E történelmi jelentőségű sikert segélynyújtási egyezmény meg­kötésének 10. évfordulójáról. Gábor József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete szerdán a csehszlovák televízióban méltatta a két ország ba­rátságának és testvéri együttműködésének jelen­tőségét. : főleg az utóbbi két ev alatt, er- j ték el, amikor is ezerszámra 1 alakultak a termeiőszövetkeze­Vegyes savanyúság polietilén tasakokban Az élelmiszeripar ezen a hé­ten szállítja az üzletekbe a polietilénbe csomagolt vágott vegyes savanyúságot. Az íz- j léses csomagolású savanyú* 1 ság árát 1,80 forintban álla- 1 pították meg. Egy-egy cso­magba 20 deka savanyúságot töltenek. , : lek. Fejlődés előtt a bútoripar Április 15-én Prágába érkezett Ortutay Gyula, hogy részt ve­gyen a magyar—csehszlovák barátsági szerződés 10. évfor­dulójának ünnepségén. Az együttműködés elmúlt 10 éve gazdag eredményeket ho­zott mindkét ország részére. Ez idő alatt kifejlődtek a két erszág gazdasági kapcsolatai. Kedvezően befolyásolja az áru­csereforgalmat, hogy a termé­szeti és gazdasági adottságok folytán a két ország sok tekin­tetben kiegészít; egymást. A mezőgazdasági termékek­ből továbbra is Csehszlovákia fő ellátói közé tartozunk, a magyar gyümölcs-, zöldség- és főzelékfélékét, húsárukat, bort szívesen fogyasztják Cseh­szlovákiában. Csehszlovákia viszont, mini fejlett nehéziparral rendelkező ország, jelentős részt vállalt a magyar- országi energiatermelés fejlesztésében. Ebben az évben 10 esztende­je annak is, hogy a magyar és csehszlovák kormány megálla­podást írtak alá országaink műszaki és tudományos együtt­működéséről. Ez az együttműködés hoz­zájárul mindkét ország népgazdaságának gyors fej­lődéséhez. Az Újpesti Aszfalosárugyárban készül az úgynevezett Harmónia bútor. A 17-féle gyártmányból tetszés szerint háló-, dolgozó- vagy kombinált szoba rendezhető be. 1959-ben több mint 30 ezer darab készül a képen látható bútorokból. Nem ritka látvány, hogy a bútorüzletek előtt sorban áll­nak a vevők. Különösen nagy az érdeklődés a Viszonylag ol­csó, a mai idők gyakorlati kö­vetelményeinek jegyében ké­szülő, variálható bútorsorozat iránt. A gyáripar teljesítő- képessége azonban elmarad az eresen megnövekedett igények mögött, s ez a tény sürgetően veti fel az ipar fejlesztésének követelményeit. A Könnyű­ipari Minisztérium Bútoripari Igazgatósága értékes hozzá­száza Iákkal kell növelni. Az előterjesztést követő vita során az elnökség megállapította, hogy ennek érdekében az üze­mek két műszakra való átállása lényegében megtörtént. A leg­több vállalatnál, illetve üzem­ben gondoskodtak a munkás utánpótlásról és megtették- a legfontosabb műszaki intézke­déseket is. A szükséges bútor­ipari gépek beszerzése viszont késik, s ez veszélyezteti a terv teljesítését. Ezért a szakszerve­zet elnöksége úgy határozott, Kiterjed a gazdasági élet csak­nem minden területére. Az ünnepi esemény alkal­mából hazánkban tartózkodó Jiri Kotatko akadémikus, a csehszlovák mezőgazdasági tu­dományos akadémia első elnök- helyettese a Földművelésügyi Minisztériumban beszámolót tartott a csehszlovák mező­gazdaság fejlődésének, elsősor­ban szocialista átszervezésének legfontosabb kérdéseiről. El­mondotta, hogy az értéssel tartja felszínen ezt az országos jelentőségű gondola­tot. A gyárak és üzemek mun­kássága (nem frázisként mond­juk!) lelkesen és általában ha­táridőre teljesíti a tervben meghatározott feladatokat. Most az Építő-, B'a- és Építő- a.nyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksége foglalko­zott a bútoripar fejlesztésének feltételeivel. Az ipar termelé­sét ugyanis ez évben 26—27 hogy megvizsgálja a gépek be­hozatala körüli htiza-vona okát és megteszi a szükséges intéz­kedéseket a fontos termelőesz­közök mielőbbi behozatala ér- dekében. A szakszervezeti elnökség határozata nyomán az ipar­vezetés, illetve a megfelelő társszervek minden bizonnyal gyorsan és határozottan intéz­kednek. (r—e) \\\\\\\\\\\\\>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ ^LOBOGÓ TŰZ; Ősöm nem tartozik a mesealakok közé. Igaz, hogy élete mesébe illő, deliét néha a mi életünk is produkál olyat, amit az ember nem akar el­hinni. A mesében az ember legyő­zi a hétfejű sárkányt és min­den akadályon át győzedel­meskedik ... Az én históriám szereplője szikár, nagy csontú, szőkésbar­na hajú, 45 év körüli férfi. A földmüvesszövetkezet irodájá­ban ismerkedtem meg vele. Amikor kezet szorított, azt hittem, menten kiserked a vér ujjaimbái. Olyan erős volt a fogása, mint egykor Toldi Mik­lósé. Találkozásunkkor gazdatár­saival éppen arról beszélgetett, hogyan lehetne takarékszövet­kezetet létrehozni a faluban. Nagyon lelkesen és okosan ér­velt. Kezdett érdekelni ez a mai „Toldi". Aztán többször volt alkalmam beszélgetni ve­le, figyelemmel kísérni életút­ját. A korábi évekről ő maga mesélt, odahaza a verandán, két koccintás közben. Szegény hatholdas homoki paraszt hetedik, legkisebb gyermeke. Olyan szegényen él­tek, hogy az már szinte csuda volt. A kis Pista azért felcse­peredett és már nyolcéves ko­rában a napszámosok keserű kenyerét ette. — Olyan világ járt akkor, hogy 1932-ben még kukorica­kásából sem ettem eleget — emlékezik. Prehoda bácsinál dolgozga­tott, meg az Offner és Steiner uradalmakban summáskodott. Később, amikor már legényké­vé serdült, a keresztapjánál tanulta a traktorvezetést. Akárhogy is volt, mindig csak másnak élt. A szegénységen úgy segített, hogy elállt kommenciós cse­lédnek és 1936-ig Lengyel De­zsőnél szolgált. Majd következ­tek a katonaévek, s újra a napszámos sors. Akkortájt elhatározta, ha le­szakad az ég, akkor se lesz a más lábakapcája. A rettentő erejű fiatalember energiáját kishaszonbérletbe fektette. S a földek megmunkálása mellett fuvarozott, útépítésnél hányó­dott szerte az országban. Any- nyit azért összegyűjtött, hogy vett családjának egy nádfede- les házikót. Ez volt minden vagyona, amikor jött a felszabadulás. Perényi István úgy érezte, el­érkezett az ö ideje. Szívvel- lelkesedéssel, lendülettel vetet­te magát a közéletbe. Megvá­lasztották törvénybírónak, s ő verekedett, egyezkedett a falu érdekeiért... Földosztás, küzdelem a köz­ség önálló létéért... S ez nem ment könnyen, mert Kalcucs ragaszkodott az egykori inárcsi majorhoz. Végül mégis Peré- nyiék győztek. Kezdték megis­merni a nevét A megye kom­munista alispánja felfigyelt rá, a falu népe őt választotta meg bírónak. Alkotó, szép évek. Az egyko­ri kastélyt átadják járási szo­ciális otthonnak, kövesutat építenek, meg bekötőutat, s 1948 karácsonyán kigyullad a fény a faluban. Megszervezik a földművesszövetkezetet, a zöldség-, gyümölcs- és bor­értékesítést ... S ekkor a nyughatatlan, tö­rekvő embert is elkapja a pa­raszti lélek kifürkészhetetlen vágya: a földszerzés. Molnár Sámuelné gondvise­lőt keres. Perényi vállalkozik. Szívesen fogadják, hiszen is­mert, jól dolgozó, józanéletű paraszt. Megtörtént az egyez­ség. így jut 18 hold futóho­mokhoz. Közügyek, munka, verejté­kezés, a homok megkötése ... Ezzel telik el néhány év. O dehogy fogadna cselédet, nem tart alkalmazottat, in­kább éjt nappallá tesz, de azt nem, a világért sem! De a föld­szerzés bűvköréből azért nem tud szabadulni. Az egyik napon az öreg Ger- czer-házaspár felkéri: legyen nekik is a gondozójuk. Perényi vállalja. Tíz hold szőlő, egy ház, gazdasági felszerelés kerül a birtokába . .. A tanácsválasztások előtt le­mond bírói tisztségéről, a falu kormányrúdját átadja másnak. Önnek az új adótörvények, s egyszeresük az egykori cse­lédgyerek kuláklistára kerül. Nincs apelláta Hiába nem fog­lalkoztatott idegen munkaerőt, hiába csak névleg övé a birtok, hiába élnek az örökhagyók — 3 nevén levő terület — a szor­zást is figyelembe véve — aranykoronában — meghalad­ja a kulákgazdaság határát. Kerülni kezdik a régi bará­tok, a járás, a megye vezetői. Hiába, teljesíti a beadást — zaklatják. A nagy terhet nem bírja, meg nem is így gondolta az egész életét. Tévedett. Pró­bálja helyrehozni. S végül fel­ajánlja birtokát az államnak. Elfogadják. Elmegy a Felsőbabádi Álla­mi Gazdaságba napszámos­nak. Azt a lovat hajtja, ami az övé volt. Igyekvő, jó szakem­ber. De lekulákozzák, most már „politikai kulák’‘-nak tart­ják, akire jó lesz vigyázni... Ügy érzi, figyelik, minden lé­péséről tudnak... Ennek elle­nére lelkiismeretesen, szorgal­masan dolgozik. S ekkor a gaz­daság igazgatója hívatja. — Nézze, magát már hóna­pok óta figyelem... Jó mun­kás, ért a földműveléshez, a szőlőtermesztéshez, legyen az egyik üzemegység vezetője. Perényi töpreng, gondolko­zik. Hát hogyan? Öt mégsem tekintik kuláknak? Mi történ­hetett? S végül dönt: vállalja. Üzemegységében lopnak a gaz­daság alkalmazottai, ö éjjel megfigyeli, megdorgálja a tár­sadalmi tulajdon fosztogatóit. Kemény és határozott, szervezi a munkát és az elhanyagolt gazdaságot egy év alatt rendibe­hozza. Sikersorozat... Élüzem . ■.. mintagazdaság ... prémium. IVIár-már kezd az élete rendes kerékvágásba kerülni, amikor rosszakarói áskálódnak ellene, mondván, csak azért csinálja, amit tesz, hogy kulák- mivoltát takargassa Végül is nem bírja a szóhajszát, a gya- núsítgatásokat és 1956 február­jában otthagyja a gazdaságot. Bérel pár hold homokot és megpróbál egyénileg gazdál­kodni Szíve, esze azonban vissza­húzza a gazdaságba. Ö már megtanult nagy táblákban gon­dolkodni. Még az év augusz­tusában viss'ff'ér és újra üzem­egységvezető lesz. Négyezer hektoliter bort kezel. Üjra kezd megbékülni helyzetével, ami­kor az őszi szél szennyes, bar­na felhőket kavar és néhány napig sötétség borul az ország­ra. Ellenforradalmi lázadás zavarja meg a békés életet s a pusztára, a faluba is eljut a szennyes áradat hulláma. A gazdaságban akadnak olyanok, akik a hangzatos frázisoktól megszédülnek és megtévednek. Perényi szembeszáll velük ... A faluban is mozgolódnak, uszítanak, s a fővárosból jövő hírek hatására megalakítják a „nemzeti bizottságot", öt vá­lasztják elnökévé... Üjra a falu vezetője. Érte sérelem. Visszavehetne föld­jét, államosított házát, de nem teszi. Törvénytelen dolgot so­ha nem követett el. Most sem akar. Inkább csititja a szája­tokat a hangoskodókat. Sem­mi mást nem akart, csak ren­det. A gazdaságot nem hqgy- ja, védi az állam vagyonát. A hőbörgők fel akarják nyitni a gazdaság pincéjét, elherdálni a bort. Nem engedi. Keze alól egy liter sem tűnt el. De még­is ,.. Még nem tudja, hogy a „nemzeti bizottság”-ot minek szánták. Ö csak egyet tud, le­gyen rend, senkinek ne legyen bántódása és megmaradjon a szocialista keret. Sokan nem értik. mi történt ezzel a Perényivel. Ö lép fel a néphatalom védelmében, amikor őt gyalázták. Az ellenforradalom után mégis rajta csattan az os­ter. letartóztatják. Majd el­engedik. A rendőri nyomozás bebizonyította, hogy felelőtle­nül rágalmazták, nem tett semmi olyat, ami a népköztár­saság törvényeibe ütközött vol­na. Sőt, védelmezte azokat. De hiába, a légkör még nem alkalmas a megbékélés­re. Üjra olyan hangulat alakul iki körülötte, hogy 1957 nya­rán ki kell lépnie a gazdaság kötelékéből... Egyénileg pró­bálkozik, s az örökké tervező, a lobogó tűzben égő ember új­ra kezdi az életet. Földet bé­rel. szőlőt ültet, telepít s a földművesszövetkezeten belül szövetkezésre buzdítja gazda- társait. Nem sikertelenül. Megalakítják a spárgatermelő szakcsoportot. 41 holdat tele­pítenek. majd a méhész szak­csoportot. a hitelszövetkezetet, s közben lelkileg is megbékül. Ügy érzi, most már olyan a po­litikai légkör, hogy terveit nyugodtan valóra válthatja. Találkozik az egykori kommu­nista alispánnal, a járás veze­tőivel. Vitatkozik, érvel és paraszttársaival vitázik. Köz­ben jól gazdálkodik. Üjra ne­vet szerez gazdatársai előtt. 1959 tavasza... Üj szelek fújdogálnak az inárcsi homok felett. S a tisztító, a felhőket szétkavaró szellő új gondola­tokat érlel. A falu lakói ter­melőszövetkezetbe lépnek, s az elsők között van Perényi Ist­ván. Öt választják elnöknek. Még a tavasszal hozzákezdenek a munkához és most már 414 dolgozó paraszttársával együtt formálja a szövetkezeti falu életét. Majdnem kétezer hold a szövetkezet határa. Tervezgetés ... építés. Fel­szabadultan és boldogan. újra övéi között, egykori cselédtár­saival. gazdatársaival dolgo­zik a közös vagyon gyarapítá­sán. Mindig lobogó tűz égett benne, hogy megváltoztassa fa­luját és megmutassa, az ő em­bersége a becsület, s a jóság. Nein volt könnyű az út idáig, közben le kellett vágni a hétJ fejű sárkány fejeit, de legyő­zött minden akadályt és a tisz­tító tűz után megmaradt em* bernek. Gáli Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom