Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-19 / 91. szám
6 rr*r MU. WCirlap 1959. Április 19. vasArnap OLCSON, GYORSAN, SAJAT ERŐBŐL A iormvU'ísz iiroikv%víi ópííkvssésoli tervei és tapasztalatai Vff/*SfS"f*f"fSf'S**fS*SSSSSSSSSSSSSfSSS/SffSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSS í, ^ j tavasszal 44 termelőszövetkezeti község alakult me- £ -A gyénkben, s mintegy 10 ezer parasztcsalád lépett a ^ szövetkezeti gazdálkodás útjára. Az újonnan belépettek £ nagyszámú szarvasmarhát, juhot és lovat vittek magukkal £ a közösbe. Sok helyen okoz problémát — még a régebbi, | de most megnövekedett tsz-eknél is —, hol helyezzék el az $ állatokat, hová tegyék a sok felszerelést és egyéb, a közös ^ tulajdonát képező dolgokat. Építkezni kell tehát szövetkezeteinknek, méghozzá gyorsan, gazdaságosan. Es itt merülnek fel a különböző t r/ssss/s/sss/ssssssssss/s/s/ssssssssssssssssssss/ssss/ssssssssss/v/s akadályok: hogyan, mit és miből építsenek. A párt és a % kormány minden lehető módon segíti a tsz-eket. nemcsak £ Vendeletekkel, határozatokkal, hanem erejétől tellően anya- (j giakkal is. | Pest megye új tsz-einek 5 millió forintot juttatott álla- % műnk, anyag és kapacitás nélküli (saját erőből, házilagos \ megoldással) építkezésekhez. Számtalan egészséges, köve- ff tésre méltó helyi kezdeményezés született és ezek egy részét szeretnénk most ismertetni, hogy ezzel is segítsük új és % megnövekedett tsz-eink építkezéseinek megoldását. í SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS A szakember tanácsai az építkezési módok megválasztásához Jó a saját építőhrigád, de... Gyors és olcsó építkezésekre van most szükség termel őszije vetkezeteinkben. Ezért kértük ki a szakember tanácsát, javaslatait, ismertessen egy-két ilyen módszert. Radovics József elvtárs, a megye; tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetője az alábbiakat mondta el javaslatképpen. Ahol megfelelő minőségű, jó kötött agyag áll rendelkezésre, a legolcsóbb építési mód a vályogépítkezés. Ha valahol végleges istállót akarnak vályogból építeni, leghelyesebb, ha vályogtéglákat készítenek. A vályogtégla száraz időben egy hét alatt kiszárad és beépíthető. Az ilyen, véglegesnek tekinthető vályogistálló alá -feltétlenül kővel kell alapozni. A kőalapra épített vályogfal 50 évig is eltarthat, persze csak megfelelő karbantartás mellett. Az ilyen épületet megfelelően szigetelni kell. A felépített falakra tehetünk ideiglenes tetőt is. A mennyezetet készíthetjük cirok-, vagy napraforgószárból, gallyakból és fahasítékból is. Az erdő- gazdaságtól kérhetünk gerendának való fát. Az istállóban középen fatörzsekből állítsunk oszlopsort, erre helyezzük az úgynevezett mestergerendát, amelyen az. egész mennyezet nyugszik. Az istálló fölé szalma, vagy nádtetőt is húzhatunk, ami nagyon megfelel ideiglenes megoldásként. Ha ideiglenes, pár évre szóló épületet akarunk építeni, a vályogfalat nem fontos kőalapra helyezni. Ilyen esetben kiássuk az alap helyét, alaposan ledöngöljük a talajt, aztán megkezdhetjük a fal építését. Négy-öt évig az ilyen épület is eltart. Óvni kell termelőszövetkezeteinket attól, hogy szakember megkérdezése nélkül égetett- és vályogtéglával vegyesen építkezzenek. Elképzelhető olyan megoldás, hogy a tetőhordó szerkezetet oszlopsze- rűen, égetet téglából építjük és a vályogtéglát csak kitöltésnek használjuk. De ebben az esetben is kérjük ki szakember véleményét. . Ahol lehetőség van rá, a vályogépítkezés helyett inkább a szénporos téglával való építkezést ajánljuk. A szénporos tégla ugyanis szilárdabb a vályognál és porózus lévén, jobban megfelel a célnak. Mindhárom építkezési formának nagy előnye, hogy házilag, saját erőből, különösebb költségek nélkül alkalmazhatók. r A szénporos iéglaégetésről Megfelelő kötött agyag sok helyen található megyénkben. Jó minőségű szénport is lehet vásárolni, mégpedig elég olcsón. Ha mindkettő megvan és hozzáértő ember is akad, semmi akadálya sem lehet a szénporos téglaégetésnek. Megyénkben sem ismeretlen ez az építőanyag. Égettek szénporos téglát Üllőn, a Galga mentén a tsz-ekben stb. A Túrái Földművesszövetkezet még tavaly is égetett és árult ilyen téglát. A rádi Új Élet és az abonyi József Attila Tsz tervez szénporos téglaégetést — kaptuk a tájékoztatást a megyei %nács mezőgazdasági osztályán. Jflit .tegyenek ottj.-.ahol nincs a szénporos, téglaégetéshez értő szakember? ' A Földművelésügyi Minisztérium szakirodalma között megtalálható a teljes leírás. Szakembereink azt javasolják, hogy a pécsi szén porát használják az égetéshez. A megfelelő keverési arányt úgy alakítják ki, ha kísérleti égetéseket végeznek, különböző arányok alkalmazásával. Amelyiknél a legsikeresebb eredményt kapják, azt alkalmazzák. Lelkiismeretes munkával — különösebb beruházás nélkül — olyan építőanyagot nyerhetünk a szénporos téglaégetésből, amelyet bármilyen építési célra, felhasználhatunk. Egyéb jó tulajdonságai mellett nagy előnye a szénporos téglának, hogy alapozáshoz is kitűnően felhasználható. A jászkarajenői Előre a békéért Tsz a tavasszal csaknem 1200 holdas szövetkezetté fejlődött. 400 juha, 112 sertése, 45 szarvasmarhája, lovai, bi- vatyai vannak a tsz-nek. Az új tagok között szakemberek is vannak, akikből négytagú építőbrigádot szerveztek. Az építőbrigád most fejezi be a dohánypajta építését, a nyáron két darab, egyenként 150 köbméteres silót és nyári süf- dőszállást építenek, bővítik és felújítják a borházat, rendbehozzák gazdasági épületeiket. — Jó dolog ez a saját építőbrigád tsz-ünkben, de nagyon sok baj van vele — mondta Grónai József, a tsz könyvelője. — Higgyék el, mi még legkisebb dolgainkat is legszívesebben állami vállalattal, vagy ktsz-szel csináltat? nánk meg. És sorolja a példákat. Az építőbrigád jól, olcsóbban, gyorsabban dolgozik, mint bármely más eég, de nagyon sok problémájuk, gondjuk van. Nem kapnak anyagot, mindig hiányzik valami, vagy a szög, vagy a cement, vagy — Szövetkezetünk nem új tsz. de építkezési problémáink nekünk is vannak — mondta Bartos László, a mendei Lenin Tsz elnöke. — Nagyrészt állattenyésztéssel foglalkozunk, állományunkat évről évre növeljük és bizony évről évre szűkebbek lesznek istállóink. Állami hitelt csak végső esetben veszünk igénybe, amit lehet, saját magunk erejéből oldunk meg. — A múlt évben kísérletképpen megpróbálkoztunk a borjak és a hízómarhák rideg nevelésével. A kísérlet bevált és most három darab 30 férőhelyes, ideiglenes szükségszállást építünk. Széltől védett völgyben, fészerszerűen (lásd a rajzot) egy-egy ilyen harminc férőhelyes téli-nyári szállást építünk. Ehhez kell 6 köbméter fa (3600 forint), 2 mázsa mész (120 forint), 6200 darab tégla (3500 forint), a munkadíj 3000 forint. Ez ösz- szesen 10 720 forint. Négyzet- méterenként a tetőre 3—4 kéve nád is kell. de ez nekünk ingyenben van. Egy héten belül fel tudunk építeni egy ilyen szállást. Születéstől kezdve választásáig. illetve az elszállításig nevelhetők itt P borjak és a hízómarhák. Mi megpróbáltuk, kitűnően bevált, állományunk negatív maradt. A fészerben jászol is van a téglafal előtt, míg a bejárathoz széles kifutókat is csinálunk. Ha esetleg nagyon hideg lenne a tél. nádból és kukoricaszárból védőfalat is tudunk emelni. A szükségnek megfelel ez a fajta építkezés, olcsó és házilag megvalósítható. Különösen azok problémáján könnyít, akik hízómarha-neveléssel is foglalkoznak. „Csak ha ötmillió forintot kapunk“ Márciusban termelőszövetkezeti községgé alakult Zsámbofc. A Petőfi Tsz-t választotta az újonnan belépett 748 paraszt, akik 3500 holdon fognak gazdálkodni. A tsz felfejlődése mind a község, mind a tsz vezetőinek nagy gondot okoz. ősszel megkezdődik a közös tevékenység. De hogyan látnak munkához, mik az elképzeléseik — fordult unk Urbán Lászlóihoz, a tsz elnökéhez. — Ötmillió forintra van szükségünk — hangzott a válasz. — Százötven férőhelyes modern, gépesített istállót akarunk építeni, s azt fejőstehenekkel akarjuk „megtölteni". Az új belépők mintegy 360 lovat hoznak be, ennek csaknem felét nem tudják használni, de még így is szükségünk lesz 150 férőhelyes lóistállóra, azonkívül raktárakra és egyéb épületekre. — Saját erőből, az újonnan belépettek se gítségével mit akarnak építeni? — Semmit — felelte az . elnök akaratosan. ■— Még nem kértünk tőlük segítséget. De azt hiszem, nem is nagyon jönnének társadalmi munkában építeni. Ha nem kapjuk meg a kért támogatást, magam sem tudom, mihez fogunk kezdeni. Hosszas vita után sikerült csak meggyőzni Urbán elvtársat arról, hogy államunK segíti az új, vagy megnövekedett tsz-eket. ,De csak azokat, amelyek maguk is tesznek valamit és a munka oroszlánrészét, a feladatok zömét saját erejükből oldják meg. A zsámboki tsz elnöke tévésén látja a megoldás módját, ezzel még foglalkozunk lapunkban. Még abban sincs igaza Urbán elvtársnak, hogy minden új tsz csak állami segítséggel tudja megkezdeni a munkát. „Saját erőből, társadalmi úton építkezünk" Zsámbokkal egyidőben a vele határos Valkó is termelőszövetkezeti községgé alakult. Váltón 560 család 3000 hold földdel lépett a közösbe. Itt még nem működött szövetkezet. Földje és növényi kultúrája azonos Zsámbo- kéval. A szövetkezet ősszel kezd munkához, de vezetői, Juhász József elnök, és Gelybó András tanácselnök reálisan, az emberek és a tények ismeretében akarják megoldani legsürgősebb problémáikat. — Októberben mintegy 100 szarvasmarha és 280 ló elhelyezésének gondja vár ránk — mondják a tsz és a község vezetői. — Főleg állattenyésztéssel foglalkozunk és a jövő terveit már kovácsoljuk. A takarmánnyal nem lesz problémánk és megoldjuk az istállók ügyét is. — Községünkben divatos a vert falból készült épílkezés. Betonalapon 80—100 évig bírják az épületek az idő viszontagságait. Nem akarjuk államunkat terhelni, gondját növelni. Tagjainknak* is az a véleménye, hogy álljunk meg a saját lábunkon, hitel nélkül. Száz férőhelyes istállót építünk újonnan kialakítandó tanyaközpontunkban. Októberre már ide szeretnénk hozni állatainkat. Kitűnő agyag van községünkben. A terveket járásunk üzemei társadalmi munkában elkészítik. Parasztjaink között mindenféle mesterember akad, a cement, mész és a szükséges faanyag megvásárlásához közösen adjuk össze a pénzt és a munkát az egész község összefogásával, társadalmi úton végezzük eL Lovainkat valószínűleg nagyobb istállókban — esetleg kicsit átalakítva — fogjuk elhelyezni. Ha majd erősebbek leszünk, gazdagabbak, akkor építünk szép istállókat, gazdasági épületeket, de lehetőség szerint azt is saját erőnkből. lobi? mint négymillió tégla és 110 vagon égetett mész terven leiül Téglagyáraink is nagy fontosságot tulajdonítanak a termelőszövetkezeti építkezéseknek. Éppen ezért jelentős mennyiségű építőanyag gyártását vállalták eredeti éves tervükön felül. A Pest megyei Téglagyári Egyesülés üzemei összesen két és félmillió égetett téglát, a törökbálinti üzemben pedig ezer köbméter kőszivacs-|tég- lát gyártanak éves tervükön felül úgy, hogy közben három százalékkal csökkenek az önköltséget. Terven felüli vállalásuk egymillió 654 ezer forint értékű, a háromszázalékos önköltségcsökkentés révén pedig egymillió 268 ezer forintot takarítanak meg. A Pest megyei Építőanyagipari Vállalat téglagyárai ösz- szesen 18 millió 300 ezer darab tégla égetésére kaptak tervet erre az évre. Vállalták, hogy ezt körülbelül 10 százalékkal túlteljesítik. tehát mintegy 20 millió téglát gyártanak összesen az idén. Ez a mennyiség ötmillióval több a tavalyinál, az idei terven felül pedig egymillió 700 ezer téglával többet jelent. A vállalathoz tartozó mész- üzemek idei terve 2200 vagon égetett mész. Vállalták, hogy ezt 110 vagonnal túlteljesítik és első osztályú égetett me- szet termelnek. Követendő kezdeményezések Mint már említettük, kormányunk ötmillió forintot juttatott anyag- és kapaGitós- nélküli beruházásokra megyénk új tsz-einek. A megyei tanács ennek az összegnek körülbelül a felét már odaítélte az igénylőknek, a pénz másik felét a legközelebbi napokban osztják el. Örvendetes, hogy a legtöbb tsz főleg a saját erőből történő építkezésre törekszik. A galgagyörki Uj Élet Tsz tagjai például lebontanak egy romos szeszgyárat és egy régi istállót. A bontási anyagból száz férőhelyes tehénistállót építenek. Mindössze ötvenezer forintot kértek az építkezéshez szükséges cementre és mészre. Ha központi beruházásokból készülne ez az istálló, egymillió 40 ezer forintba kerülne. A szentlőrinckátai Uj Élet Tsz, ugyancsak saját erőből, bontási anyagból épít egy 60 férőhelyes tehénistállót és egy 60 férőhelyes lóistállót. Ők teljesen hitel nélkül építkeznek. Egy fészert alakítanak át tehénistállóvá á vérségi 'Micsurin Tsz tágjai. A meglevő vázhoz falakat és mennyezetet építenek, bontási anyagból. Nyolcvan állatot helyezhetnek el majd az istállóban. Hatvanezer forint hitelt igényeltek az építkezéshez. Szénporos téglából akarnak istállót építeni a rádi Uj Élet Tsz-ben és az abonyi József Attila Tsz-ben. A rádi Uj Életben egy téglaégető brigádot alakítanak. Tinnyén az egész falu lakossága az Uj Élet Tsz-be lépett be. így mintegy duplájára nőtt a tsz területe és a tsz állatainak száma is megnövekedett. Uj istállóra van szükség. Van is egy száz férőhelyes tehénistállójuk, de ebben 600 juhot helyeztek el. Hogy felszabaduljon az istálló, 180 ezer forintos költséggel egy juhhodályt építenek. Az építkezés már eléggé előrehaladott, rövidesen elkészülnek a falak felhúzásával. Az építkezéshez az erdő- gazdaságtól kaptak fát, a solymári téglagyár pedig téglát bocsátott a rendelkezésükre. A meglevő régi istállót hozzák rendbe az áporkai Aranykalász Tsz-ben. A negyven férőhelyes istálló rendbehozásához 40 ezer forintot kértek. Ahol mód van rá, követhetik a galgagyörki Uj Élet Tsz példáját. Itt követ fejtenek az építkezéshez. Kőből készítik az alapot és a falakat is. A fal belső oldalára egy sor téglát raknak, hogy az épület hőszigetelését biztosítsák. Az építkezések mellett más irányú beruházásokat is eszközölnek új és megnövekedett termelőszövetkezeteink, nagyrészt saját erőből. A da- basi Szikra Tsz-ben 145 holdas rizstelepet hoznak létre. Az állami hitel mellett körülbelül 110 ezer forint értékben saját erőből járulnak hozzá a rizstelep elkészítéséhez. A dunabogdányi Úttörő Tsz-ben 50 kát. holdon esőztető öntözőtelepet létesítenek. A telepre és a berendezésre 180 ezer forintot kaptak. Nem palota kell, hanem a célnak megfelelő épület Az újonnan alakult tsz-ekben a legtöbb gondot az istállók építése okozza. Váckisúj- falu dolgozó parasztjai márciusban mindannyian az új útra léptek. A közös tevékenységet csak az ősszel kezdik el teljes egészében, de máris rengeteg gondja van a tsz vezetőségének és elnökének, Pintér Andrásnak, aki nemrég még 17 holdas egyéni gazda volt. — Községünk megyeszerte híres állattenyésztéséről — mondja az elnök. — Felénk nem nagyon terem meg a búza, inkább takarmánytermesztéssel foglalkozunk. Előreláthatólag 90 szarvasmarhát, 50 sertést és 67 lovat hoznak be tagjaink. A takarmánnyal nem lesz hiba, azt már közösen vetettük el, de annál többet törjük a fejünket, hol helyezzük majd el októbertől az állatokat. i. ★ — Tagjainknak nincsen nagyobb, a közös céljára megfelelő istállója. A lovak elhelyezését még csak megoldjuk valahogy, de a szarvasmarháknak közös istálló kell — folytatja az elnök. — Voltunk tapasztalatcserén Dányban, Túrán, ahol gyönyörű magtár- padlásos, gépesített istállókat láttunk. Nem mondom, szépek is. jók is. de csaknem egymillió forintba kerülnek. Ez nekünk sok, A marháknak nem palota kell, hanem tisztességes, megfelelő hely. Az építkezést saját erőnkből akarjuk a nyáron megoldani, nem tartunk igényt állami hitelre. Szeretnénk olyan egyszerű, gyorsan és olcsón kivitelezhető terveket kapni, amit mi, parasztok összeadott pénzünkből, összefogott munkával meg tudunk valósítani. Amint összeállításunkból is látható, ezernyi módja van annak, hogy ■ szövetkezeteink, főleg saját erejükből, megoldják legsürgősebb építkezési problémáikat. Helyes lenne, ha a Földművelésügyi Minisztérium és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya még több segítséget adna a tsz-ek építkezéseinek megoldásához. Több olcsó, házilag könnyen kivitelezhető istálló és gazdasági épület tervét kellene eljuttatni legalább a járási tanácsokhoz. Úgy véljük, a tapasztalatcsere látogatások mellett hasznos lenne járási szinten ankétokat szervezni, s ott megvitatni: adottságainknak megfelelően hogyan lehetne legolcsóbban, házilag megoldani a legszükségesebb építkezéseket a termelőszövetkezetekben. Szívesen vennénk, ha szövetkezeteink és szakembereink tájékoztatnák szerkesztőségünket az építkezésekkel kapcsolatos ,-ezdeményezéseikről, tapasztalataikról, másutt is megvalósítható jó módszereikről. A beküldött hasznos javaslatokat lapunkban ismertetjük. Csekő Ágoston — Farkas István Ideiglenesen a sziikségszdlíús is megteszi a faanyag, vagy egyebek. Legutóbb tíz mázsa cementért és külön faanyagért Jászboldogházára kellett menni, ami oda-vissza 100 kilométeres út. Cegléd, Szolnok a szomszédjukban van, sőt a községben a földművesszö- vetkezet tüzelőanvagtelepe is rendelkezésükre állna, de hol a kiutalás hiányzik, hol pedig a telepen a kívánt anyag. — A földművesszövetkezet igényelte az anyagokat. Azonban sol&zor nem kapja meg — folytatja a könyvelő. — Amellett az sem jó, hogy míg az állami vállalatok és a ktsz-ek nagykereskedelmi áron szerzik be anyagaikat, nekünk a TÜZÉP drágábban, kiskereskedelmi áron számlázza azokat. A saját építőbrigád felett érzett örömöt megkeserítik ezek, a talán kicsinek tűnő gondok. Nagyon jó lenne, ha az illetékes szervek segítenének ezeknek a problémáknak a megoldásában és akkor a mi tsz-ünk építőbrigádja is előnyt és könnyebbséget jelent a közös számára.
