Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-16 / 88. szám

1959. Április i6. csütörtök ”cKifCirlap cs. szabó; A BRIGÁDVEZETO ) w///////y/////////////////////w/////////////////////. szorgalmán, egyetértésén mú­lik, hogy a lehetőségekkel él­ve. mintaszerű szövetkeze­tét teremtsünk. Én a magam részéről azon leszek, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme ne csak elérje, hanem felül is múlja a legjobb módú kö­zépparasztok jövedelmét. Búcsúzáskor a fiatalasz- szonv, miközben feláll, ruhá­ját sepergetve így szól: — Égje fene azt a rossz nadrágot, a közösbe hozott jószágok árából nemsokára úgyis motorkerékpárt veszünk, az talán majd nem tépi úgj' a ruhát És megbékélten, kicsit büsz­kén tekint fel az ő brigádve­zető emberére..; Ari Kálmán Még a tavasszal mej földmővesszövetkezeti ön A Földművesszövetkezetek Monori Járási Központjának könyvesboltját a tervek sze­rint még a tavasszal átalakít­ják önkiválaSztó könyves­bolttá. A monori könyvesbolt a maga nemében első lesz a földművesszövetkezeti boltok között. Az önkiválasztó köny­íj tankönyvek jel A Tankönyvkiadó 1959. évi tervé­ben több mint 600 féle tankönyv és segédkönyv elkészítése szerepel# 8l:(‘0 ívet meghaladó terjedelemben, 9 millió példányban. Az általános iskolák felső tago­zatán bevezetett új tanterv máso­dik üteméhez kapcsolódóan az 1959—1960-as oktatási évben a kö­vetkező ' új tankönyvek jelennek meg: V-es angol, német és francia nyelvkönyv, VI-ois orosz nyelv­könyv, VI-os növény- és állattan, Yll-es fizika. Vll-es magyar Iro­dalmi olvasókönyv. VII-es magyar nyelvtan, VII. és VTll-os számtan- mértan. VlII-os történelem és ugyancsak. VIII-os egészségtan. Átdolgozott kiadásban jelenik meg az V-es és Vl-os ének. valamint az V. osztályos föld rajzkönyv. Az 1959—1960-as tanévben a III. és IV. osztályosok is megkapják az új énekkönyvet. Több új tankönyv készül a kö­zépiskolás diákok részére is. Így új kiadásban jelenik meg az I. gimnáziumi történelem, az I. osz­tályos angol, a II. osztályos fran­cia, német, olasz és latin könyv. Ujtípusú orosz nyelvkönyvet ad­nak ki az olyan első gimnazisták­nak, akik az általános Iskolában nem tanultak orosz nyelvet. Az új tankönyv magában foglalja az ál­talános iskolai anyagot és az első gimnázium anyagát, a szókincset és nyelvtant egyaránt. Átdolgozott formában kerül a A Galgamenti Tsz-ben A túrái Gaigamenti Tsz-ben az idén eiesaör vetnek Mar­ton vásári 5-ös hibridkukoricát négyzetesen. TVD 6-os. mo­dern vetőgéppel. Dolányi Sándor kukoricával tölti meg a vetőgépet, s utána »íjra megindul a szorgos munka. egy azon töprengve, hogy ki­mondja-e, amit gondol, aztán elszánva magát, így folytatja: — i i. ennek a tervnek a megvalósítása nemcsak raj­tunk, állattenj'észtökön mú­lik, nagyon sok függ a nö­vénytermesztésben dolgozó tagok munkájától is, hiszen az állatállomány fenntartásá­hoz szükséges takarmány­mennyiséget nekik kell meg­termelni, illetve biztosítani. Sajnos, ezen a területen még nincs minden rendben. Itt van például a bükkönyös zab esete, ötven holdat vetettünk belőle, de most, hogy kikelt, kétségbeesetten látjuk, hogy olyan ritka, mint amelyikbe nem vetettek elegendő magot. A növénytermelők váltig hangoztatják, hogy az előírt 90 kilót minden holdba elve­tették, dehát hová lett akkor? Ami eddig nem kelt ki, az már ezután sem bújik elő. ak­kor pedig nehézségek lesznek a takarmányellátással. Figyelem a brigádvezető szavait és arcát, ezt a fiatal, napbarnított, markáns arcot, amelynek rezdüléséből pró- j bálom leolvasni, vajon elége- j dett-e sorsával, munkájával, avagy nem, és most a való­ban nem kevés gond miatt panaszkodik. Am ezen az ar­con semmi jele nincs a sirán­kozásnak, éppen ellenkező­leg: munkaszeretet, bizako­dás. a jövőbe vetett hit tük­röződik róla. De azért megkérdem: — Több-e a gondja, mint amikor egyéni gazda volt? — A kettőt nem lehet összehasonlítani — feleli; — Mint két­éves aranykalászos-tanfolya- mot végzett gazda. 17 hold földön gazdálkodtam, s félre­vezetném, ha azt mondanám, hogy rosszul ment a sorom, amit az is bizonyít, hogy öt- j venezer forintos értékben két szép lovat, egy tehenet, egy j gumikerekű stráfkocsit, egy lőcsös szekeret, harminc da­rab melegágy-rámát, vetőgé­pet, ekét, boronát hoztam magammal a közösbe, ahová teljesen a magam elhatározá­sából léptem be, mert mint elméleti és gyakorlati gazda, tisztában vagyok a szövetke­zeti gazdálkodásban rejlő nagy lehetőségekkel. Ugyan­akkor tudom azt is, hogy ezek csak lehetőségek és egye­dül a jó vezetésen és a tagok Kitünően működik a vetogép. állapítja meg Demény László, a tsz mezőgazdásza, valamint Mészáros és Horváth elvtársak, az Aszódi Gépállomás vezetői. Érdemes négyze­tesen vetni a kukoricát, mert így könnyebben, gépekkel lehet elvégezni a többszöri kapálást. (Csekö felv.) Hárommillió forinttal csökkentik az önköltséget a Budakalászi Textilmüvek dolgozói A Budakalászi Textilmúvek dolgozói a pártkongresszus tiszteletére a tervezettnél öt százalékkal több terméket ké­szítenek. A többletet külföldre küldik. Felajánlásukat elsősor­ban a termelékenység növe­lésével kívánják elérni. Ehhez nagy segítséget nyújt majd az a 40 csehszlovák gyártmányú szövőgép és a 14 automatagép, amelyeket hamarosan mun­kába állítanak. Ezenkívül szá­mos munkafolyamatot korsze­rűsítenek, közülük igen jelen­tős a folyamatos fehérítést el­járás bevezetése. A gyár dol­gozó; az új módszerek alkal­mazásával mintegy három mil­lió forinttal csökkentik az ön­költséget. A budakalászi gyárban kü­lönös gondot fordítanak a ter­mékek minőségének javítására is. Márciusban új, minőségi bérezési rendszert vezettek be a szövődében. Alkalmazásával az első osztályú terméket ké­szítők átlagosan 18 százalékkal több bért kapnak. EGY VERSENYLÓ KOMMUNISTÁRÓL jékoztatója szűkszavú, pontos. Egy azonban bizonyos, örül a legkisebb eredménynek is, amit öttagú brigádja, a Stollár-bri- gád felmutathat. A verseny le­vegője láthatólag olyan közeg számára, mint hal számára a vi%. Ez az impresszióm annyi­ra erős, hogy bátran merem le­írni• ha nem volna munkaver­seny, Vattai Károly félembera nék erezné magat. — Milyen eredményekről tud beszámolni? — kérdezem. Kis ideig rendezi gondola­tait, aztán belekezd. Először arról beszél, hogy nem érte váratlanul őket a várt felhí­vása. Javában folyt a ver­seny, amikor a Központi Bi­zottság határozata megjelent. Február elején, a felszabadu­lás évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy a határ­időre kiszabott munkákat két nappal előbb befejezik. Ezt sikeresen teljesítették. Emel­lett — minthogy a gazdaságos­ságra is gondoltak — anyag- megtakarításuk értéke meg­haladja a 20 ezer forintot. Amikor aztán a határozat megjelent. Vattai Károly már a kongresszusi vállaláson törte a fejét, ö kezdemé­nyezte a műhelyek közti ver­senyt. Csoportvezetőjével reá­lis, könnyen ellenőrizhető pontokba foglalta a versenyki­hívás feltételeit, aláíratta a villanyszerelő-műhely vala­mennyi dolgozójával és eljut­tatta az összes műhelyhez. Nem volt olyan hely, ahonnan ne érkezett volna kedvező vá­lasz. Most tehát a műhelyek nem­csak saját tervük teljesíté­séért harcolnak, hanem a vil- lanyszerelö-műhelybeliekkel, s a brigádok erejűket össze kell, hogy mérjék a Stollár- brigádéval is. Igazán nem aggályoskodás­ból, nem is azért, hogy a nya­lat kiugrassam a bokorból, megjegyzem: — Lényegében a maguk műhelye csak egy részlege a TMK-nak, amely köztudomá­súlag inkább javító és kar­bantartó. mint termelő üzem. Indokolt-e, reális-e a maguk kezdeményezése?... Nem lepi meg a kérdés. — Igaz. karbantartó részleg vagyunk. De emellett végzünk beruházásokat is. Máris sorolja, hogy mi mindent csináltak. Például: ők. szerelték fel a galvanizáló­üzem elektromos berendezé­seinek jelentősebb részét. Na­gyon értékes beruházást haj­tottak végre az olajkályha- üzemben és még néhány spe­ciális részlegnél stb. stb. Hallgatom csöndes beszédét, amelyben soha nem szerepel az ,.én” szó, csak a „mi”, pe­dig az egész gyár tudja, hogy a kommunista Vattai Károly lelke, motorja a versenynek. Érdekel közelebbről is ez az ember: mi fűti ennyire, mek­kora energiájába telik mind­ez? Családjáról, pártmunká­járól faggatom: — Három családom van. A nagyobbik fiú, sajnos, most éppen kórházban fekszik ... — Nem folytatja. Talán, mert nem érzi idevalónak a témát. Pártmunkájáról is csak eny- nyit mond: — Bizalmi vagyok. — Hány kommunista tar­tozik csoportjához? — Tíz. — Itt a műhelyben hány párttag van? — Itt magam vagyok. A többi a TMK más műhelyei­ben. — össze tudja fogni őket? — Hogyne. Szinte naponta találkozom velük. Az egész üzemet járom. Meg aztán rendszeresen megtartjuk a csoportértekezletet. — Ök is szervezik a ver­senyt? Szeméből látom, hogy erről szívesen beszél. — Ök is. Rajtuk keresztül történt meg a kihívás. Azon vannak mindannyian, hoqy jól menjen a verseny ... Visszakanyarítom a szót a magánéletre: kiváncsi va­gyok, mivel tölti szabadide­jét. De ö erről szólva is as előbbi témát folytatja. — Otthon? Szoktam segí­teni a tsz-nek. Tudja, elvtárs, van nekünk egy termelőszö­vetkezetünk. A Vörös Hajnal. én patro­Keller József meg náljuk. _ ? ? ? — Keller ellátja a lakatos- munkát, magam a villanysze­relőt. Elkel a segítség ... Meg aztán, van ebben egy kis po­litika is ... Hamiskásan ne ■ vet, — Agitálnak? Vattai Károly nem erre céloz. Nem mondja ki, hogy 6 és társa kicsiben Törökbá­linton így teszik foghatóvá a munkás-paraszt szövetséget, de ezt felesleges is volna ki­mondania. Elmesél egy ese­tet, amely tavaly történt. Lé­nyege: a szövetkezetnek kö­rülbelül 30 ezer forintot ta­karított meg azzal, hogy fel­világosította a vezetőséget az Elektromos Művek jogtalan követeléséről. Azt, hogy az ó effektiv munkája két-három ezer forint értékű volt, azt úgy kell kihámozni belőle. Elmenöben végiglátogatom azokat az üzemeket, műhe­lyeket, ahol az utóbbi évben nagyobb munkálatokat vég­zett. Ilyeneket hallok: — Szorgalmas, pontos em­ber ... — Vattai elvtárs lelkiisme­retesen végzi a dolgát... — Azt szeretem benne, hogy rugalmas. Ha hívjuk, nem várakoztat magára. Amit vállal, inkább előbb csinál­ja meg, mint utóbb ... Arcképfélét akartam adni. Amit írtam csak vázlat. Né­hány vonás egy kommunista munkásról, akinek már élet­eleme a munkaverseny. András Endre \ Elképzelem, amint « szűk í kábelcsatornákban könyökére í támaszkodva kígyózó mozdula- Í tokkal halad előre, hogy meg- í, takarítson 20—30 méter kábelt, \ vagy amint a selejtessé vált 2 anyagok közt válogat, hogy ne í kelljen a ráktárhoz fordulnia, % Képzeletbeli nyomonkísérése % Vattai Károly villanyszered % nek nem a játékos fantázia ter- $méke, hanem puszta felvülan- é tása a gyárban töltött munka- $ ideje rendszeresen ismétlődő % momentumainak. A fiatalos $ külsejű munkás a Mechanikai % Művek egyik versenyzője. $ Egyike azoknak a dolgozók­énak, akik a termelés végcélját é nem a vastagodó borítékban é látják csupán — és nem elsö- $ sorban abban. Számára a ver- é seny — eddigi magatartása be- fszidesen bizonyítja — vala- í hogy olyan szükséglet, mint a f jó gazda számára a beosztó í életmód, amelynek eredményét Í forintokban is felméri. Vattai £Károly tehát az egész üzemet % átfogó munkásvetélkedésnek % tudatos és töprengd részvevője. $ Most, hogy csoportvezetője, ívrabecz István jelenlétében |kérdezgettem erről-arról, egyet- | len szóval sem mondja, hogy < így a szocializmus építése, meg í úgy. vagy. hogy tán kérkedne f az eredményekkel. Mielőtt kér- f déseimre válaszol, fel-fellapoz- í za „nyilvántartó“ füzetét. Tó­ARCKÉPFÉLE Mielőtt találkozom vele, J mindössze annyit tudok róla, hogy a neve Cs. Szabó Béla, s a j brigád — amelynek belépésé- ] tői kezdve, azaz kereken egy | hónap óta vezetője — az ápor- kai Vörös Csillag Tsz állatte­nyésztési brigádja, meg hogy vezetése alatt a tagok mun­kafegyelme megjavult, a te­henek tejhozama pedig 500 li­terrel növekedett. A dajai szőlőben bukkanok rá, ahol feleségevei együtt éppen a háztáji venyigéket metszi. _Mások már régen megcsi­n álták ezt a munkát — pana- , szolja a fiatalasszonj, mi ; közben a homokos utszelen . lekuporodunk a földre * | mi csak most érünk rá, mert | mióta brigádvezető ez az em- j bér, hajnaltól késő estig odavan, gyakran ebédelni is csak akkor jön haza, amikor már kihűlt az étel... A férfi szelíd hangon esi- j títia pörlekedő nejét. j __Nono, azért akad meg itt m ás is, aki most metszi a szó- j löt, meg aztán, ha igaz «, . hogy megkéstünk vele egy ki- | csít első a kötelesség, a bri gádvezetői teendők ^latasa, ami bizony nem csekély fel adatot jelent egy tapaszta­latlan ember számara. — Már a nadrágod is lesza- ; kadt rólad a sok biciklizéstől — bizonygatja igazat most | már valamivel envhebb ha-n- . gon a fiatalasszony, majd tre- i fásán hozzáteszi: — reQ'8 j még biztos nem kerestet a szó- , vetkezetben egy új nadra&ia . valót. _ Dehát tulajdonkeppen j miből is áll egy állattenyész- tési brigádvezető napi munka- j ja? — vetem közbe. Az ember egy frissen met- I szett venyigével a könnyű ho­mokra vonalakat rajzolgatva feleli:-- Mindennap hajnali fél négykor kelek, s négykor mar az, istállóban vagyok, mert a szarvasmarháknál meg a lo­vaknál ekkor kezdődik az ete- ■ tés, és ellenőrzőm az abrako- lást, azt, hogy megkapják-e : az állatok az előírt mennyisé- j get. Ott vagyok a fejésnél is, feljegyzem, hová, mennyi tej megy, ugyanis a napi tejlho- zamból először a tagok tej- igényét elégítjük ki, akiknek naponta 2,50 forintos áron egy liter tejet juttatunk, a többit pedig a földmüvesszövetkezet tej gyűjtőjébe szállítjuk. Az is- j tállóból a juhokhoz, majd a ; sertésekhez indulok ..; Aztán : ott van az adminisztráció: be- ; Imi, hová, mennyi jószágot ad- j tunk ki. nyilvántartásba ven- ; ni a szaporulatot, vezetni az; abrakkiütalást..; A három : brigádvezetőnek egy közös író- { asztala van az irodában, an- j nak a fiókjaiban tartjuk a pa- ; pírokat. Minden hónap 26-án: mérlegelést készítünk. Ennek í során állapítjuk meg a hízó- : állatok súlygyarapodását, ta- í karmányértékesítését, a fejési í átlag alakulását. A legtöbb idő: az ide-oda való biciklizéssel í pocsékolódik el, mert- az; állatállományt — férőhely hí- í ján — négy felé tartjuk: a j marhákat, lovakat a Szabad- í ság telepen, a beteg állatokat í bent a faluban Cserna Lajos í istállójában, az anyakocákat a ! székház udvarán, a juhokat pe- í dig az ömagytanyán... De: már nem sokáig lesz így, mert í az anyakocák számára az ör- í nagytanyán május 1-re elké- ! szül az új fiaztató, a Tompa-! tanyán pedig egy nagyméretű í szarvasmarhaistálló építkező- í séhez kezdtünk. — Mennyi jószág van a keze : alatt? Fejből sorolja: — Huszonkét igasfó, 61 \ szarvasmarha, 273 sertés, 335 j juh ... De ez a szám növeke- j dik, mert ebben a hónapban 30 \ darab hízónak való marhát i és 20 darab tenyészüszőt ka- | punk. Fejőstehenünk jelenleg 30 darab van. de azt tervez­zük. hogy számukat év vé­gére százra növeljük. Persze... Itt zavartan elhallgat, mint­Jelgfltösfin iwegnflwkedett a megye állatállománya j A Központi Statisztikai Hi- ■ vatal Pest megyei igazgatósá­gának előzetes adatai szerint ! jelentősen növekedett a megye állatállománya. A március ele­jén lezárult állatszámlálás szerint 4.8 százalékkal több. csaKnem 95 000 volt a szarvas-; marhák száma, mint az azt megelőző időszakban. Az elő- hasi üszők és tehenek együt­tes aránya meghaladta az 51 í százalékot. Növekedett a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek közös szarvasmarhaállo­mánya is. Ez a szám 32,3 szá- 1 Zalákkal magasabb az. előző évinél. A növekedés főleg a régi termelőszövetkezetek jó ; munkájának, valamint az ál-. ! lám hatékony gazdasági segit- | ségének eredménye. A megye | sertésállománya csaknem I 350 000, ami az elmúlt évhez képest 16 százalékos növeke­dést jelent. •nyílik az ország első kiválasztó könyvesboltja j vesboltot mintegy 50 ezer fo- ; rintos költséggel hozzák létre, a volt kultúrházban. Az új i bolt iránt nagy az érdeklődés, j Tervek szerint Pest megyé- ! ben a jövőben több földmű- j vessző vetkezeti könyvesboltot j alakítanak át önkiválasztó; i bolttá. \ * í ennek meg az idén I középiskolásokhoz «z T. glmná- \ ziumi olvasókönyv, amely a külön- í féle irodalomelméleti kérdésekhez í kapcsolódóan a modern irodalom- \ ból szélesebb körben közöl szemel- \ vényeket, A negyedik osztályos, j ugyancsak átdolgozott irodalom-' történeti tankönyv a két világ- * háború közötti proletárirodalmat í «z eddiginél Alaposabban ismer- j teti meg a tanulókkal. Az új ne- ■ gye dik osztályos mai magyar iro­dalom szöveggyűjtemény főcélja, hogy befejezeti életművet alkotott írókkal ismertesse meg a diákokat. Számos új tankönyv készül a technikumi tanulók számára i*. amelyeket szintén, az 1959—1960-as oktatási évttéú kezdenek használ­ni. A nemzetiségi — német, szlo­vák. román, délszláv tanítási nyel­vű — általános- és középiskolák körülbelül hatvanféle új tanköny­vet kapnak az idén. Az új tan­könyvek a nemzetiségi oktatás je­lentős továbbfejlődését szolgálják. A működésüket ez év szeptem­berében kezdő felsőfokú óvónő- és tanítóképzők hallgatói részére húszféle új tankönyv készül. Az egyetemeknek negyvenfajta új. il­letve • átdolgozott tankönyv kiadá­sát tervezik az idén, a kifogyott ! példányok pótlására pedig mintegy I húszfélét újranyomnak. A tervek szerint a tankönyvek | I zöme még augusztus elején az ál-: ' Tárni könyvesboltokban lesz Buda- * pesten és vidéken is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom