Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

1959. Április 15. szerda

irlap

EPIZÓDOK A SZOVJET ISKOLÁK ÉLEIÉBŐL \

Egy külföldi ország varázsa mindig lenyűgöz. Különösen akkor, ha az ember első ízben lépi át hazája határait. Mint Végvári Gyula, a gödöllői járás tanulmányi felügyelője. Néhány héttel ezelőtt a magyar pedagógus-küldöttség' tagjaként utazott a Szovjetunióba.

— Eddig csak tanulmányaimból ismertem a szovjet emberek hatalmas országát, s amit ez az utazás nyújtott, sokkal több volt, mint amit vártam — kezdi visszaemlékezését arról az eseményekben gazdag három hétről, amit Kijevben és Moszkvában töltött. — Nem is tudom, hogyan rendszerezzem mindazt, amit láttam, tapasztaltam.

Még túlságosan frissek az emlékek. így inkább csak mozaikokból tudom ösz- szerakni a három hét élményeit.

És kezdi is nyomban apró epizódokkal, amelyek nyomán azonban mind teljesebbé válik az a kép, amely mindig csak gazdagodik, valahányszor a Szovjetunióra kerül a szó.

— Kijevben meglátogattuk az egyik általános iskola kilencedik osztályos tanulóit. Éppen matematika óra volt. A padokban egy fiú, egy leány. Oroszul, sajnos, nem értek, de a diákok által a táblára felírt trigonometriai képletek azt bizonyítják, hogy alaposan felkészültek az órára. Pedig váratlanul érkeztünk.

Szinte kivétel nélkül valamennyi diák nagy aktivitással vett részt az órán, unatkozó. mással foglalkozó diákot egyet sem láttam.

A fiúk és a lányok egyaránt iskolai egyenruhában járnak. Lófarkas frizurát, nylon- harisnyát egyetlen lány sem visel — tiltja az iskolai rendtartás. Egyszerűek és mégis csinosak.

— Az egyik moszkvai -iskolába is váratlanul érkeztünk. Amikor megindultunk az általunk kiválasztott osztály felé, hogy megtekintsük egyik órájukat, éppen szünetre csengettek. Óvatosan félrehúzódtunk a folyosón, nehogy az osztályokból kirohanó gyerekek elsodorjanak. S ekkor ért az egyik legnagyóbb meglepetés. A gyerekek

rendben, fegyelmezetlen jöttek ki az osztályokból és mentek a „zsibongóba”, ahol beszélgetve, sétálva, tanulva vagy éppen tízóraizva töltötték a szünetet.

A „zsibongó“ egyébként egy hatalmas előtér, amelyet virágsorok osztanak folyosókra. A virágokat maguk a diákok gondozzák. Amikor megtudták. hogy magyarok vagyunk, körénk sereglettek, s inind- egyikük valamiféle emléktárgyat akart adni nekünk. Ki könyvet, ki bélyeget vagy éppen egy ceruzá-t. Sőt. az egyik ötödikes — más ajándéktárgya nem lévén — nyolcvanöt kopejkát nyomott a markomba emlékül.

A gödöllői járás több iskolájában már ez évben is folyik a politechnikai oktatás. Érthető tehát, ha Végvári Gyula különös érdeklődéssel figyelte, hogyan zajlik a gyakorlati oktatás a szovjet iskolákban.

— Abban a moszkvai iskolában, ahol mi jártunk,

az Ötödiktől felfelé minden osztály részt vesz a politechnikai oktatásban.

Az iskola modernül felszerelt igyakorlószobákkal rendelkezik. Van itt szerelő-, asztalos-, lakatosműhely, minden gyerek számára külön munkaasztallal. satuval, szerszámokkal. Ezt az iskolát a ZISZ- autógyár patronálja. Ez a pal- ronázs-mozgalom nem csupán annyiból áll, hogy segítettek az iskolaműhelyek berendezésében vagy éppen szakelőadókat küldenek. A diákok hetenként egy napot a gyárban töltenek — munkával.

Aki közülük megkedveli az autószerelő szakmát, az iskola befejezése után a gyárban dolgozhat tovább.

A felvételnél előnyben részesítik az iskola tanulóit.

De nem csupán modern, városi iskolában jártak-—a Szovjetunióban, a .{»agyar pedagógusok., Ellátogattak Makova falucska kolhozának iskolájába is. S amit ott láttak, szintén megnyerte tetszésüket.

— A falucska iskolája mindössze kéttantermes. Az egyikben az I—IV., a másikban a II—III. osztályt tanítják összevonva. A kolhoz területén még négy ilyen iskola van, a kolhoz központjában pedig a felsőosztályú tagozat.

^rssssssssssrsssssrsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssjxrssss^

X TAVASZÍGÉRET 1

S .................................. I

ChoA parkban már labdáznak gyerekek, s a rozsdás hinta egyre nyekereg.

A bokrok vállán szőke fény szalad, tavaszt ígér e kéklő pillanat.

Az utak fáit nyesi fürge kéz, a járda szélén motor útra kész.

Uj lüktetés és új remény fogad, tavaszt ígér ma minden gondolat.

Vasútra megyek a fénylő téren át, veszek a sarkon pár szál ibolyát. Illata lágy, s egészen elragad, tavaszba visz, miként a gyorsvonat.

Móritz Valéria

^//////ZW/AW/WW//////////////A'//////'////////////////////////////////AW>y///^

AZ ESŐCSINÁLÓ

Kalló Viktor: A Köztársaság téri emlékmű terve

t

; nichard Nash amerikai < xl drámaíró müvét tűzie \ műsorára a Néphadsereg

■ Színháza. Címe sokat sejtet:

■ „Az esőcsináló ...” Mi rejtez- j kedik a cím mögött?

; Megoldatlan egyenletek.

■ Az esőcsináló (egy kedves,

> bohém szélhámos, aki melles1 leg szeretné varázsálmait be- \ váltani) érkezik Curryék \ farmjára, Curryék — esővá■ rák, esőtesők. Az aszály pusz- j títja állataikat, gyötri az em- \ bereket és forró vágyakat '■ébreszt a farmerlányban,

! Lizzieben. Lizzie is esőre vár,

\ férfire, férjre. Dk: házasuló \ csak nem akar feltűnni az

■ esővárók házatáján, hiába

■ próbálkozik az apa és a két í fivér enyhíteni az öregedő 'f lány kínjain.

'■ Végül az esőcsináló hozza \ meg mindazt, amire a család £ áhítozik: esőt és férjjelöltet.

■ A mű mottója az esőcsináló 'f jeligéje: „Hinni kell valami■ ben” és amit nagyon-nagyon, % teljes szívvel hiszünk, valóra t válik.

J A tétel nem új, hiszen Eric

2 Knight, a korán elhunyt an- 'f (tol író nagyszerű Sam Small £ történeteinek egyikében e £ mindent megmozgató hit ere- ^ jével teszi meg■ repülő em- (■ bérré hősét. Es ez — hogy egy {ember minden segédeszköz, £ motor vagy szárny nélkül re- £ Pül, áradóbb.fantáziát tételez pel, mint ami egy csúf . leány í megszépüléséhez vagy az eső- í csináláshoz szükségeltetik.

£ De távol legyen tőlünk, hogy párhuzamot vonjunk a i két mű és hősei között vagy Í szembeállítsuk őket egyrnas- sál. Ugyanígy hiábavalóság í lenne a szerzőket ugyanazon i mérce alá kényszeríteni. Csu- \ pán a két mű tanulságát

* vagy ha jobban tetszik, eszmei mondanivalóját vetjük

; össze.

$ Knight azt mondja: ha bíz- í nak benned embertársaid, szárnyaid nőnek; ha nem, Í meglevő szárnyaid is hiába- i valóak.

y

Nash: hinni kell és minden £ rendbejön (esetleg küzdelem ^ nélkül is helyreáll a dolgok ',f rendje).

Íme a két hasonló mag. Az i egyikből igazság sarjad ki, a p másik csalafintán hazugságot \ hajt.

Mert — kérdezzük — mi í történnék, ha fináléként nem ff indulna meg a termékenyítő ^ zápor? És hihető-e, hogy a $ sheriff helyettese egyik pilla- ff natról a másikra fülig bele- f szeret a csúnyácska leányba,

* csak azért, mert az esőcsináló fyis szemet vetett reá?

ff Ha valamiféle bűvész v sze- ff műnk előtt varázsolja is a fa- ; karikát vassá, tudjuk, hogy csupán szemfényvesztés tör- $ tént. Jó tudni, hogy itt, a ff színpadon sem történik más.

y

'f De akadnak ügyes és ke- ^ vésbé ügyes bűvészek a szemfényvesztők között. Nos. Nash ff nem éppen ügyetlen a szak- imájában. csak éppen nehezen Í talál bele a kerékvágásba, f, Ezt a nehézkességet, próbál- ff kozó tapogatódzást érezzük az ff első felvonás során, amikor ff mindenki mindent elmesél. A ff legifjabb Curry. Jim, elmond- ff ja, hogyan találkozott össze a % nagy ,.Ö”-vel, azzal a lány- % nyal, aki...: Lizzie elmeséli, ff hogyan fúlt kudarcba férjfogó ff kísérlete Ned bácsinál: File, a ff sheriff helyettese elbeszéli, ff hogyan ért keserves véget ku- ff tyája. mosómedvéje ... ff Csak a felvonás végén, az ff esőcsináló megérkeztével oldó- Í dik fel a szinvadra és néző- Í térrP egyaránt rátelen^d^rí

* szürke unalom és lesz gördülékenyebb, izgalmasabb „ tör" ténet.

És hogy ez így van, nemcsak az író érdeme. A rendező, Kazimir Károly, aki nem sokat segítktt (és segíthetett) a darab elején, kihasználja a legrejtettebb lehetőségeket is, hogy tüzet csiholjon mindenből, ami eredetileg légfeljebb szikrapattintásra volt alkalmas.

Ilyen színészekkel tálán nem is volt nehéz dolga.

A főszereplő, Bulla EIma, olyan Lizziet alkot, aki nem egyszerűen kész, befejezett pillangóként búink elő bábjából, hanem előttünk, a nyílt színen alakul át. Az ő alakítása teszi hihetővé a hihetetlent: a csúnya leány kivirulását. Bi- licsi Tivadar Curry papája ment minden harsányságtól. A kiváló komikus színész képes arra. hogy minden ikülsődleges eszközt, hatást félrevetve megrajzolja azt a családfőt, akinek ugyan a hatalom már kicsúszott a kezéből, de a legkritikusabb pillanatokban

olyan eréllyel védje igazát, amivel meghökkenti, maga alá gyűri mindazokat, akik eddig a kormányrudat tartották. Zách János, az idősebb fiú, a voltaképpeni ház ura szerepében nagyot mutat. Ö a számok embere, de csakis a számoké. aki érző lélek ugyan, de érzelmeit a számok próbájának veti alá. és mindig ez utóbbi próba eredménye a döntő. Az az érzésünk, hogy a darabban voltaképpen ő a győztes, az ő számításának kellene beválnia. Az író azonban nagy úr, megvétózhatja a papírforma szerinti eredményt, és akkor esetleg kieső fut be győztesként. De — és itt a bibi — a hirtelen fordulat megbénítja nemcsak, a hőst. de a hőst formáló színészt is. Ezért tűnik el a darab végére (ha nem is fizikailag, de mint cselekvő személy) Zách János.

És végül az esőcsinálóról, a másik hősről... Páger Antal új arcával jelentkezik itt, nem is egy, hanem számtalanul sok arccal: kóklerkedő komédiásként. megértő barátként, lángoló szerelmesként, bölcsei- kedő filozófusként. Igen, a szerep kínálja a lehetőségeket, de hisszük, hogy többet, sok színűbbet ebből a szerepből kihozni már nem lenne lehetséges. Minden különcsége, változékonysága ellenére is ez a figura a leghitelesebb. Talán azért, mert Páger megmutatja: hogyan fér meg egymás mellett jó barátságban a jó és a rossz, hogyan igyékszik segíteni a körözött szélhámos — ha kára nem származik belőle — az elesetteknek. Sőt, még az is kérdéses, hogy a szélhámos — valóban szélhámos-e? ■ Nem néha, gyakran az az érzésünk. hogy Starbuck, ez a kedélyes kis csirkefogó voltaképpen nem pénzre vadászik, hanem ki akarja kényszeríteni a sorstól, hogy azt tegye, amit előírt neki: essen ha esőt kíván. záporozzon, ha záport kért és támadjon vízözön, ha így óhajtja. É* a buktató: a sors az író kezében végül engedelmeskedik Starbucknek — de erről Páger már nem tehet, a sors sem — legfeljebb maga a szerző.

igaz, éppen ez a deus ex

x machina old meg a végén mindent. Az esővárók termékenyítő záporhoz jutnak, a leány férjet talál, az esőcsináló végre csodát tett, és a közönség — az első felvonást leszámítva — nem szórakozik éppen rosszul.

Garami László

§ A szimfonikus zene $ gyöngyszemeiből

|

^ címmel nyolc hangversenyből | álló hanglemezbemutató kez- | dödött a gödöllői Petőfi kul5 túrotthon klubtermében. A ^ hangversenyek műsorán Bach, ^ Händel, Mozart, Beethoven, $ Csajkovszkij, Wagner, Cho- | pin, Dvorák és a szimfonikus ^ zene többi nagy mestereinek ^ művei szerepelnek. A mikro- $ barázdás hanglemezekről be- i mutatott zeneműveket dr. i Albert Lóránt ismerteti. A

6 hangversenyek minden ked5 den este hat órakor kezdőds nek. Legközelebb április 21-en s

SBach—Weiner: C-dur toccata

s

{és fuga, valamint Bruckner s

{IV. Esz-dur szimfóniája kerül í

í bemutatásra.

A hatezer holdas kolhoz elnöke mesélte, hogy most kezdték el a felsős diákok szállójának építkezését, hogy többet ne kelljen a környező falucskákból — két-három kilométer — a diákoknak bejárnia.

Ezt az építkezést, amely kilenc és félmillió rubelt tesz ki, a kolhoz saját erejéből vállalta, minden állami támogatás nélkül. Hívtak is nyomban, jöjjünk majd el egy esztendő múlva: akkor már működik.

Végvári Gyula öt apró epizódot ragadott ki csupán a szovjet iskolák életéből, de úgy hisszük, ezek is beszédesen bizonyítják: a Szovjetunióban a legfontosabb feladatok közé tartozik az iskolák ügye,

— P —

ISMERJÜK MEG MEGYÉNKET!

A Duna Velencéje

<

i

A mai templom a XVIII. ] század elején épült a légi, gó- j tikus templom helyén, rész- ! ben az ősi falakra, s mellé í 1770 táján a papiak, majd a! ma is fennálló iskolaépület. A : templom érdekessége, hogy: minden szobra egyetlen fa- \ tönkből készült, művészi fara- í gással, :

Nógrádverőcétől nyugatra — Kismaros felé — áll sziklás, erdős hegyek tövében a gyö-1 nyörű, barokk Migazzi-kas- j tély. Mária Terézia idejében, \ 1768-ban építette Migazzi váci i püspök, s egyben bécsi her- i cegprímás. A kastély kedvenc : tartózkodási helye volt a kor i magyar és külföldi egyház- i főinek, világi hatalmasságai-: nak, vadaskertjét, amelynek falai itt-ott még láthatók az erdők sűrűjében, patakok mentén — egész Európában emlegették.

A község jellegzetességei, amelyek miatt úgy emlegetik, mint a Duna Velencéjét — a parti házak tövében emelt bástyák. Amikor 1838-ban a nagy árvíz volt. a Duna sor közel 3 napig vízben állott és teljesen összeomlott tizenegy ház. Ebből okulva emelték azután a házak elé a bástyákat, kijáratot hagyva rajta a vízhez.

Nógrádverőcén élt a század- forduló színészvilágának kitűnő ismerője, a jó tollú Rozsnyay Kálmán. Prielle Kornélia férje. Talán vannak még, akik emlékeznek utolsó pompás könyvére: „öreg diák élő emlékei”. Ma a Kossuth- díjas Gorka Géza dolgozik itt, világhírűvé lett kerámiái becses értékek minden nagy nemzetközi kiálV+áson.

Mives Ottó

tották őket és tankcsapdákat ásattak velük, a patak mellett, mintegy 3—4 méter mélyen egy nagy, uszályszerű alkotmány maradványaiba ütközött az ásó. Betemetődött azóta s nem tudni, hogy o.uád vagy római alkotmány volt-e. Érdemes volna kideríteni. Azt is mondják, hogy párja a burguesal szemben, a cölöpöktől mintegy 40—50 méternyire a Duna medrében fekszik.

Nógrádveröfe egyébként 1280-ban már a váci püspök birtoka volt, 1332-ben a vatikáni tizedjegyzékben szerepel mint mezőváros, színmagyar lakossággal. Ekkor már állott csúcsíves temploma, amelynek 16 táblás szárn.vasoltára országos hírű volt. Valószínűleg 1687-ben semmisülhetett meg. amikor a török ellen vívott felszabadító harcok folyamán maga a templom is rombadőlt. Nógrádverőce egyébként a Jagelló I. Ulászló, Hunyadi János és Mátyás idejében élte fénykorát. A falu neve akkor Ippidus volt a feljegyzésekben. Istvánffy Miklós Verutzia néven említi és azt írja, hogy csata volt itt, a falu mellett. 1597-ben, a török ellen.

A lakosság egy része a XVIII, század elején települt be Württemberg vidékéről. De már mint ezt egyébként a ma is meglevő családnevek bizonyítják. teljesen elmagvaroso- dott úgy, hogy a német szót alig-alig értik a faluban.

parancsára építtette az erődök egész sorát Pannónia keleti védelmi vonalán. Az épület — valószínűleg egy harci cselekmény során — tűzvész martaléka lett. Megtalálták az épület kútját, az élelemvermeket, továbbá egy kézimalom kövét és téglaalapzatát. Találtak fegyvereket, csatokat, bronzmé- csest, filigrándíszes aranyesün- gőt, borostyánkődarabokat. ,Az egyik sarokban egy középkorból származó remetelak maradványai kerültek elő, a falból pedig cserépfazékban ezernél több magyar ezüst dénár és tallér. Valaki még a török elől rejthette a titokzatos romok közé. . ;

A nógrádverőcei burgus komoly események színhelye volt 375 tavaszán, amikor Flavius Valér,tiniánus ' megtorló hadjáratát vezette a quádök ellen.

A romok tehát nem kőhíd parti maradványai, mint egyesek feltételezték, 1934 őszén ugyanis rendkívüli alacsony volt a vízállás, majd 1948—49 telén is, akkor mutatkozott meg a 375-ben vert pontonhíd 79 darab megkövesedett tölgy- facöveke, amelyek a középrészen kifeszített köteleket voltak hivatva tartani, a tutajokat az ár ellen megerősíteni. A cölöpökről helyszínrajz és fényképfelvételek is készültek.

A falubeliek azt beszélik, hogy amikor a németek 1944 őszén a Dunától mintegy másfél kilométerre, a Csalom- irtás nevű határrészre kihajAz also téglagyár felé menet Nógrádverőcéről, a 3—4 méter magas Keresztdombot találja az utas. Duna felöli oldalából régóta kilátszott néhány faragott' kőtömb, s évszázadokon keresztül foglalkoztatta az idevalósiak fantáziáját., milyen romok lehetnek ott. míg végül 1934-ben megoldódott a titok. Akkor kezdtek útépítési munkálatokba a Keresztdomb táján, hogy az országutat kiegyenesítsék, ekkor hívta fel az illetékesek figyelmét Horváth János nagymarosi tanár arra, milyen pótol hatat ián veszteség lenne, ha a falakat lebontanák és köveit felhasználnák az út— szabályozásban. A Műemlékek Országos Bizottsága tényleg közbelépett, hogy vizsgálják meg a romokat, majd a Tudományos Akadémia anyagi támogatásával megindultak az ásatások.

Kitűnt, hogy a romok római eredetűek, s a környéken előkerült edény- és csontleietekből az is kiderült, hogy a római teiep valószínűleg egy kő- korszakbeli halásztanya fölé épült.

A Keresztdomb alól feltárt romok tanúsága szerint az épület őrtornya (burgus) mintegy két emelet magas lehetett. A bejárat az első emeleten volt, felhúzható létrával. A cserép- maradványokból az erőd építőjét is sikerült megállapítani: „Frigeridus Dux’’ bélyeg voll olvasható rajtuk, Frigeridus pedig Flavius Valentinianus tómai császár (i. u. 360—74)