Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-11 / 84. szám

4h. 1959. ÄPPOUS 11. SZOMBAT Nemsokára befejeződnek Tahitótfalun az egészségház építési munkálatai és utána hamarosan elkészül belső be­rendezése is, úgyhogy az új egészségügyi intézményt augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megnyithatják és átadhatják a község lakos­ságának. Az egészségházban az orvosi rendelőn kívül tüdőszűrő állo­más is lesz, továbbá modern összkomfortos lakás a védőnő számára. Mindezen felül még meleg közfürdő is helyet talál az egészségházban, ahol hat kádfürdő és több zuhanyozó áll majd a lakosság rendelke­zésére. Dr. Frenyó Vilmos: NÖVÉNYÉLETTAN Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1959, 274 oldal. A növényélettan a növények élet­folyamatait tárgyalja; kísérletes megfigyelések alapján megmagya­rázza a növényi életjelenségek okait, belső és külső feltételeit, törvényszerűségeit. Ismereteivel a gyakorlatot támogatja. A vízgaz­dálkodás javítása, a fényenergia jobb hasznosítása, a vegetációs idő rövidítése, a fagytűrő képesség nö­velése stb. olyan feladatok, ame­ly-ekei a gyakorlat csak az elmé­let segítségével oldhat meg. Frenyó Vilmos könyve korsze­rűen ismerteti a növényélettan leg­fontosabb tudnivalóit. A négy fe­jezetre osztott ismeretanyagot a fejezetek végén röviden és világo­san összefoglalja. A sok ábrával illusztrált mű nemcsak ismeretet közöl, hanem űj gondolatok felve­tésével önálló kutatásra is ösztö­nöz. Földvári Ferenc „MEGTÖRT A “ | Először, de nem utoljára lett élüzem a Kátai Állami Gazdaság Készül a televízió A Kátéi Állami Gazdaság több mint tíz esztendős fennállása óta tavalyi kiváló eredményeivel most első Íz­ben nyerte el az élüzem ki­tüntetést. Amint a vezetők és a dolgozók mondják, „vég­re megtört a jég, először tör­tént meg, hogy nem veszte­séggel, hanem jelentős nyere­séggel zártuk a gazdasági évet.” Nyomban hozzáteszik azt is, hogy nem a véletlen műve, hanem a céltudatos munka eredménye, hogy a tervezetthez képest csaknem másfélmillió forintos ered­ményjavulást értek el. Pedig nem a legjobb elője­lekkel kezdték a tavalyi évet, hiszen a száraz tavaszt ugyan­csak megsínylették a szántó­földi növények. Mégis sike­rült az előző évihez hasonló terméseredményt elérni, az­zal a különbséggel, hogy lényegesen olcsóbban termeltek. — Száműztük gazda'kodá­sunkból a sablonos megoldá­sokat, a régihez való ra­gaszkodást. Mindig az idő­járásnak megfelelő agrotech­nikát alkalmaztunk. így csök­kentettük a kedvezőtlen idő­járás káros hatását. Ezenkí­vül mindig tekintettel vol­tunk a gazdaságosságra, fi- j gyelemmel kísértük a külön- | böző mutatókat. Közben nem ■ feledkeztünk meg arról sem, I hogy a tervet a dolgozók való­sítják meg, s szinte minden az ő munkájukon múlik— össze­Űj bélyegsorozatokat ad ki a posta , Lassan megjönnek a vándor­madarak, a víziszárnyasok is mind, ahány fajta csak fészkel a magyar nádasokban, lápo­kon. „Sémire májusban már ná­szukat megülve tojásaikat rak­ják, képük mását a Magyar Posta a levélírók számára köz­rebocsátja; nyolcféle vízima­darat örökít meg új bélyegein. A vízimadár bélyegsor bélye­geit a kárókatona, kiskócsag, vörösgém, nagykócsag, kana­lasgém, szürkegém, batla és üstökösgém művészi ábrája díszíti. De a bélyeggyűjtőket még egy másik, ugyancsak nyolc darabból álló, bélyegsorral ör­vendezteti meg a posta május folyamán. Ennek rajzai vi­szont a Közlekedési Múzeumot propagálják. A bélyegsor egy része a vasúti mozdony, a gőz­hajó és az autó őskorából szár­mazó egy-egy példányát ábrá­zolja, míg másik részén ugyanezek legmodernebb típu­sai láthatók. Mindezeken kívül a szép bé­lyeget kedvelő gyűjtőknek már május elsején, a munka ünne­pén is meglepetést szerez a posta két szimbolikus bélyeg kibocsátásával. Súlyos közlekedési balesetek - önhibából Feith Sebestyén budapesti lakos április 6-án a késő dél­utáni órákban lovaskocsijával Dunaharasztiról Pest felé haj­tott. Rajta kívül még két sze­mély ült a kocsiban. Mindhár­man erősen ittas állapotban voltak. A kocsi Dunaharaszli határában az árokba borult, az egyik utas súlyos sérülést szenvedett. Csabai Imre 21 éve tassi lakos, vontatóvezető VA—03— 33 rendszámú vontatója Szo- kolyáról Kóspallag felé ha­ladva, április 5-én a kora dél­utáni órákban felborult a vontatott gépkocsival együtt, amelyen 24 személyt szállított — köztük a szokolyai labda­rúgó-csapat tagjait is —, akik közül többen súlyos, illetve könnyebb sérüléseket szen­vedtek. A vontató és a pót­kocsi megrongálódott. A baleset azért következett be, mert egy hosszan tartó, erős lejtőn való haladás köz­ben a jármű, Csabai gondat­lansága miatt, sült, aminek felborult. Dr. Kardos pesti lakos a erősen felgyor- következtében Ferenc buda- tulajdonát ké­pező CA—51—94 rendszámú személygépkocsival április 5-én 10 óra tájban előzés köz­ben összeütközött Domány Antal NK—928 rendszámú ol­dalkocsis motorkerékpárjával. A személygépkocsiban u*azó személyeket súlyosnak látszó sérüléssel szállították az egves számú sebészeti klinikára. Mindkét jármű megrongáló­dott. A balesetet dr. Kardos Ferenc szabálytalan előzése idézte elő. Klinyecz József nagykőrösi lakos az ED—lő—84 rend­számú motorkerékpárral án- íilis 4-én, 16 óra tájban el­ütötte a vele szemben, az út­test menetiránya szerint ha­ladó dr. Rácz Dezsőnét és két kis gyermekét, akik mindhár­man megsérültek. A baleset oka: Klinyecz it­tas állapotban vezetett, a ka­nyarban 30—40 km/óra se­bességgel haladt. Teljes mér­tékben ő a felelős a baleset bekövetkezéséért. gezte Megyeri Vilmos elvtárs, a gazdaság igazgatója sike­reik 1 „titkát”. Bár az elmúlt évben tör­tént, s bizonyos mértékig visszafelé tekintést jelent, ha a tavalyi eredményekről, munkáról beszélünk, mégis érdemes aprópénzre váltani. amit Megyeri elvtárs mon­dott, hiszen sok hasznos ta­pasztalatot lehet belőle az idén, vagy az elkövetkezendő években gyümölcsöztetni. A kiváló gazdasági ered­ményeket jelentős mértékben annak lehet tulajdonítani, hogy megszilárdult a vezetés és megjavult a dolgozókkal való foglalkozás. Az élüzem címmel járó jutalmak elosz­tásánál például nemcsak azt vették figyelembe, hogy ki hogyan dolgozott, hanem azt is, ki milyen régóta van a gazdaságban. A gyakorlatban a legtöbbször bebizonyoso­dik. hogy azok a legjobb dol­gozók, akik régóta a gazda­ságban vannak, akik elsajá­tították a kellő szakismerete­ket. Legutóbb például külön jutalmazták azokat, akik tíz éve a gazdaságban dolgoz­nak. Ily módon sikerült kiala­kítani az állandó munkásgár­dát, akik szeretnek itt dol­gozni, s ha áldozatot kell vál­lalni, vagy egy-egy sürgős munkát elvégezni, szívesen teszik. Az anyagi érdekeltség elvét következetesen alkalmaz­zák a gazdaság vezetői. Száz­húsz hold szőlőjük megműve­lése évről évre nagy gondot jelentett. Ma már ugyanúgy nem okoz fejtörést ez, mint a szántás, a vetés, vagy az egy­szerű, kevésbé munkaigényes feladatok elvégzése. Á vezetők ugyanis megállapodtak a dol­gozókkal, hogy ki-ki erejéhez, munkaképes családi ag ja ihoe mérten vállal területet meg­munkálásra. Kidolgozták a fel­tételeket, amelyek a munkák idejében való elvégzésére és a jó munkára serkentik a dolgo­zókat. Ez a módszer várakozá­son felül bevált, s ennek is nagy szerepe van abban, hogy a szőlészet szép jövedelmet ho- í zott. Csupán két olyan dologról j szóltunk, amely nagymérték­ben hozzájárul a gazdaság eredményeihez, de a dolgozók felelősségérzetének növelését célozza az is, hogy a nyereség­részesedést — ami 22 nap át­lagfizetésnek felel meg — asze­rint osztották el, hogy az egyes i üzemágak milyen mértékben járultak hozzá a sikeres gaz­dálkodáshoz. A javítórészleg­Szalagon szerelik a televíziós készülékek ataplemezét. né! például öt, az építészetnél ^ 2.5 nap nyereségrészesedést | vontak le a nem kielégítő ered. í menyek miatt. Ugyanakkor a/ ^ állatgondozók és a szőlőben, ^ valamint a gyümölcsösben dől- ^ gőzök többet kaptak. A dclgozók érdekei Szerencsé- £ sen találkoznak a gazdaság ér- J dekeivel, s éz a hajtóerő lendí- ^ tette előre a gazdaságot. Így sí- í került elérni, hogy híre % an \ y a kátai gazdaságnak j $ mind a termelőszövetkezetek, J mind az egyéni parasztok köré- i ben. Elismerik gazdálkodású- ^ kát, tanulni járnak ide és van ^ is mit. Ennek bizonyítására ^ csak egy példát mondunk. £ Szentmárlonkátán az egyéni ^ parasztok — az egész falu ha« £ tárában — 22 ezer hektó bort £ termeltek az elmúlt évben, az £ állami gazdaságban a 120 hol- £ dón 1650 hektót. Amíg azon- £ ban az egyéni parasztok borai ^ nem ütötték meg azt a mérté- £ két. hogy exportra szállítsuk, ^ addig az állami gazdaság borai ^ mind expói tra kerülnek. Ez £ csak egy példa arra, hogy jól í gazdálkodó nagyüzemben nem- | csali többet, hanem jobbat is í lehet termelni, mint az egyéni- £ ben. S a gazdaság tenyészálla- í tai legalább ugyanolyan hinne- £ vet biztosítanak, mint a kiváló í borok. A Kátai Állami Gazdaság j dolgozói a tavaszi munkák z»- £ mét már befejezték, vetéseik í szépen fejlődnek, az állat- ; tenyésztésben is szép sikerek $ születnek. Minden reményük j és lehetőségük megvan arra, £ hogy miután ..megtört a jég”, 1 s elnyerték * az élüzem címet, | azt ebben az évben meg is tart- z sák. \ Mihók Sándor 2 „égető" szalagon üzemi feszültségnél nagyobb terhe­léssel próbálják ki a készülékeket, hogy az esetleges hibák biztosan kiderüljenek. Tolnai Sándor ellenőrzi a készülékek működését. Az új orvosi rendtartásról, a biztosított betegek díjtalan ellátásáról és a magángyakorlatról nyilatkozik a megyei főorvos o — Végre ezzel a szemüveggel jól látok! A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nemrégiben törvény- erejű rendeletét fogadott el az új orvosi rendtartásról. Ezzel kapcsolatban dr. Békés Zoltán megyei főorvost kértük meg, nyilatkozzék lapunknak. — A felszabadulás óta nem volt orvosi rendtartás, mert az orvoskamara fasiszta szellemű rendtartását 1945-ben hatá­lyon kívül helyezték. Régóta szükség volt ilyen komoly, az orvosi munka minden területét felölelő rendeletre, mert több mint egy évtizedes hiánya éreztette hátrányos hatását. Bár meg kell mondanom, hogy a szocialista szellemű rend­tartás kialakításához előbb szükség volt a társadalmi és gazdasági viszonyok, valamint az orvosok munkájának és gondolkodásmódjának meg­változására is. Ez a rendtartás most alkal­mas arra, hogy az egész­ségügy területén felszámol­hassuk a kapitalista er­kölcsi felfogás maradvá­nyait. — Milyen tevékenységre kö­telezi az orvosokat a rend­tartás? — Az orvosi tevékenységnek ki kell terjednie a gyógyító­megelőző ténykedésre, a köz­egészségügyi-járványügyi mun­ka ellátására. Az orvosnak kötelessége _ elősegíteni a szocialista egészségpolitika célkitűzé­seinek megvalósítását, a dolgozók magasszínvonalú egészségügyi ellátását, * köteles állandóan tovább képezni magát. Utóbbihoz népi államunk min­den előfeltételt biztosít. Sür­gős szükség (életveszély) ese­tén köteles kellő orvosi el­látásban részesíteni a beteget, függetlenül rendelési idejétől és helyétől. Működése közben természetesen őt is. megilleti a ) hatósági személyekre vonatko­zó védelem. — Milyen intézkedéseket tartalmaz a rendtartás a bizto­sított betegek kezeléséről? — Kimondja, hogy a gyó­gyító-megelőző munkakörben alkalmazott orvosnak tilos a betegtől, hozzátartozójától sze-. mélyes vagy vagyoni előnyt kérni, amennyiben a beteg díj­talan gyógykezelésre jogosult és az illető orvos körzetéhez tartozik. Tilos elfogadni va­gyoni előnyt azért, hogy a be­tegnek a törvényrendelet sze­rinti legmagasabb színvonalú gyógykezelést biztosítsa, vagy hogy a beteget. megkülönböz­tetett ellátásban részesítse. A rendelet elejét kívánja venni annak, hogy a bete­gek között aszerint tegye­nek különbséget, hogy fizet vagy nem fizet. A helyes rendelet végrehajtá­sához szükséges azonban a dol­gozók öntudata, a szakszer­vezetek nevelőmunkáia annak érdekében, hogy a betegek ne is kívánjanak, ne is követel­jenek jogtalan előnyöket. — Folytathatndk-e az örvö­sök magánpraxist? — A szakigazgatásban (pél­dául tanácsok egészségügyi osztályán) alkalmazott orvo­sok nem. a többiek igen. A törvényrendelet azonban ki­mondja: az egészségügyi mi­niszter elrendelheti — s biz­tos vagyok benne, hogy el is rendeli majd —, hogy orvosi magángyakorlatot csak olyan orvos folytathasson, aki teljes munkaidejű orvosi oklevélhez kötött állást tölt be. A ren­delkezés értelmében a gyó­gyító-megelőző munkakörben alkalmazott, de magángyakor­latot is folytató orvosnak el­sődleges kötelessége a bizto­sított betegek díjtalan, magas színvonalú ellátása. Egészség- ügyi intézményekben magán- gyakorlatot folytatni nem szabad. Kimondja továbbá a ren­delet. hogy magángyakor­latot folytató orvos csak egy helyen tarthat fenn magánorvosi rendelőt, ki­véve azt a körzeti orvost, akinek körzetéhez több község tartozik. Az orvos rendelőjében csakis az egészségügyi miniszter ál­tal meghatározott orvosi be­avatkozásokat végezheti. A magángyakorlat díjazása mér­tékének megállapításánál fi­gyelemmel kell lenni az or­vos szakképzettségére, az or­vosi beavatkozás jellegére, va­lamint a beteg személyi és anyagi körülményeire. A fek­vő gyógyintézetekben ápolt be­teget magánbetegként kezelni tilos. Az egészségügyi mi­niszter a fekvő gyógyintézetek­ben ápolt, fizetőköteles bete­geket az ápolási költségen fe­lül külön orvosi díj megfizeté­sére kötelezheti, amelynek egy részét az orvosok és az egész­ségügyi dolgozók kapják. — Ügy gondolom, hogy ez az orvosi rendtartás, az orvos- etikai bizottságok nevelő, el­lenőrző jellegű segítségével és szükség esetén az orvosoknak erkölcsi védelmet is nyújtó tá­mogatásával alkalmas lesz ar­ra, hogy minden területen a szocialista egészségpolitika kö­vetelményeinek megfelelő or­vosi szellemet alakítson ki — mondotta befejezésül dr. Békés Zoltán. Ny. É. I j hűsítő ital: a fagyasztott must A Debreceni Hűtőipari Vál­lalatnál űj hűsítő itallal kísér­leteznek. Az ősszel nyolcvan- ezer kétdecis papírpohárban tokaj-hegy aljai mustot fa­gyasztottak, amit jelenleg mí­nusz húsz fokon tárolnak. A fagyasztott mustot nyáron hoz­zák forgalomba. Ha a közön­ség megkedveli, akkor az idén lényegesen nagyobb mennyi­séget fagyasztanak. Évi terve szerint 12 000 Munkácsy televíziós készüléket gyárt az idén a Székesfehérvári Vadásztölténygyár. A készü­lék 12 csatornás, nagy képmezője és tetszetős kivitele minden \ igényt kielégít. A gyár jó munkáját bizonyítja, hogy elnyerte ; a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját és az él- \ üzem címet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom