Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-29 / 99. szám
1959. ÁPRILIS 39. SZERDA ^üÄirlan AZONOSSÁGOK KÜLÖMSÉGEK Világhírű regények filmen öröm hallani! Azt mondja a jászkarajenői vb-titkár: — Még el sem készült az új kultúrotthon, de már három színház akarja velünk aláíratni a szerződést hogy fogadjuk ókét, ha szerepelni jönnek... Azt mondja a kartali művelődési ügyvezető: — Tavaly a mi kis falunkban 42 színházi előadás volt,. jöttek hivatásos művészek, műkedvelők, és egy-egy előadást átlag 280 ember nézett végig ... Ha van színházi kultúra — ez az. Isten háta mögötti falvak egyszerű paraszti lakói mérlegelik manapság, melyik elöadáx volt szebb, melyik együttes volt jobb, a Petőfi Színpad vagy a Déryné Színház, esetleg a kecskemétiek vagy a szolnokiak társulata? És ehhez még az öntevékeny színjátszó-csoportok előadásai! Bizony, rég elmúltak azok az idők, amikor a helyi műkedvelők előadását — bármilyen volt is az — dús taps köszönte meg. Manapság nagy a verseny (szerencsére), tehát produkálni kell! Mert az emberek, a nézők összehasonlítgatnak. Még az öntevékeny színjátszók előadását és a hivatásos színművészekét is. Igaz, sok a hasonlóság. Például: ma már mind a hivatásos, mind az öntevékeny együttesek nem két-három, hanem húsz-harminc, sőt még több próba után lépnek műsorukkal a nyilvánosság elé. És nemcsak az írott szöveggel ismerkednek meg a próbák ideje alatt, hanem a szerzővel is és azzal a korral, amelyben a darab történése végbemegy, a kor társadalmával stb. Hasonlóság hogy mind a hivatásos, mind az öntevékeny együttesek tagjai a próbák, szereplések során megismerkednek a művészeti törvényszerűségekkel, a színjátszók például a rendezés, az átélés, az alakítás szakmai titkaival, elméleti és gyakorlati kérdéseivel, fogásaival. Sok tekintetben megegyeznek a célkitűzések is. Ä Nemzeti Színháznak éppen úgy az a célja, mint a nagyikátai művelődési ház színjátszóinak: tanítani, nevelni, szórakoztatni a közönséget. És ami ehhez tartozik: a próbák éppen úgy, mint a szereplések a színészek és színjátszók önművelését is szolgálják. És természetesen egyaránt boldog a hivatásos színművész és a műkedvelő, ha munkáját, a próbák verejtékes fáradozását, az éjszakába nyúló tanulá* sok eredményét siker, taps, elismerés jelzi. Mind ezek után mégiscsak meg kell állapítanunk — mint az április 16-i lapszámunkban megjelent cikkünkben tettük —, hogy a hivatásos művészek és az öntevékeny együttesek produkcióit összehasonlítani mindenképpen káros. Mert a már felsorolt azonosságokon túl, számos lényeges különbség jellemzi a hivatásosak és a műkedvelők munkásságát. Ahogyan nem hasonlítható össze az alma a körtévé] (legfeljebb oly módon, hogy ez is, az is gyümölcs), éppen úgy nem lehet összevetni ezeket sem. Mert ha igaz az. hogy alaposan felkészülve lép ez a fajta, az a fajta együttes is színpadra, az is ugyanilyen igazság, hogy a hivatásos művészeik (címük is mutatja) élethivatásuknak tartják, és ekként művelik mesterségüket, a színművészetet. Nappal-éjszaka csak ' ezzel foglalkoznak. Mennyiségben tehát hasonlíthatatlanul többet fordítanak a művészetre, mint azok a műkedvelők, .ajak — orvos, munkás, tisztviselő, paraszt vagy diák lévén — csupán szabad idejük egy részében hódolhatnak Tháliának. A színész magánéletében — szórakozásként — kertészked- hetik ugyan, vezetheti a rendező a maga autóját, de élete javát a színházban tölti. Az orvos, munkás, tanácstitkár pedig — ha veteránja is egyébként a műkedvelő színjátszásnak — élethivatásként mégis embereket gyógyít, esztergál, a közigazgatást irányítja, és csak nagyon-nagyon mellékesen művészkedik. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a hivatásos művészek rendelkezésére álló bőséges próbaidő, a színművészet tudományának, elméletének fejlődése stb. és nem utolsósorban az állami színházak rendszeres vidéki látogatásai az öntevékeny színjátszókat is arra készteti, hogyha ki akarják elégíteni közönségük művészi igényeit, maguk is legyenek művészetük mesterei — a lehetőségekhez képest.) De az említett mennyiségi különbség az előadás minőségében bizony elkerülhetetlenül megmutatkozik. És ez természetes. A különbség azonban nemcsak itt mutatkozik meg. A próbák számának azonossága nem jelenti a próbák minőségének egyformaságát, és a próbák céljának teljes egyezését sem. Kétségtelen, hogy a hivatásos művészeik n próbák ideje alatt elsőrendű célként az előadást tekintik. A próba elsősorban eszköz a jó előadás érdekében. Természetesen másodrendű célként a művészek fejlődését, művelődését is célozzák az elemzések, a viták, a próbaso- ^ rozatok. % . ^ Az öntevékeny együttesek- § nél azonban legalább annyira^ cél a próba, mint amennyire ^ eszköz. í Ezeknefk a próbáknak nem- $ csaik az a célja, hogy az § előadás zökkenőmentesen § folyjék. hanem az is — és ^ nemcsak másodlagosan —, $ „ ...hogy az. együttes tagjai\ művelődjenek, $ $ megismerjek a kort, amely1 elé $ a darab tükröt állít, a társa- $ dalmi viszonyokat, amelyeket ^ sűrítve ábrázol. | Ugyanígy az előadásnak sem | csak az a célja — mint a hiva- % tásos együttesek esetében — hogy a közönséget szőrakoztas- ^ ,sa, nevelje. Az öntevékenyt | együttesek előadásai, akárcsak t : Próbái, legalább annyira az | önnevelést és a csoport tag-1 jajnak szórakoztatását- szolgál-1 jak. mint a közönség neveléséit és szórakoztatását. t s Egyébként ez a kettő szóró- % ran összefügg. t Mint említettük, a művész- § nek is, a műkedvelőnek is leg- § méltóbb fizetsége a siker. § s Siker pedig csak lel'kiisme- § retes, tudatos munkát -kö- § vethet, ha a színjátszó „jól ^ szerepet’, azaz tudja, § hogy mit miért tesz a $ színpadon. 5 § Ha pedig ez így van, akkor a ^; műkedvelő kénytelen elmé- lyedni szerepében, a darab hangulatán túl meg kell Ismerkednie a mélyebb összefüggésekkel éppen úgy, mint a színpadtechnika, a színjátszás, a maszk ír ozás titkaival. Zárt kör. A tudatosabb színjátszó nagyobb sikert, arat, azaz jobban szórakoztatja a közönséget; a siker további munkára, tanulásra buzdítja. Ezzel kezdtük: ..Öröm hallanil” És talán így kellene stílszerűen befejezni is: Öröm hallani, hogy megyénk színjátszói a a most zajló kulturális bemutatók alkalmával kevés !kivétellel azt bizonyítják, hogy ha nem is versenytársai a hivatásos együtteseknek (ne is legyenek azokká!), de betöltik azt a feladatot, amely reájuk vár. És már ezért sincs értelme, hogy a hivatásos együttesekkel való esetleges összehasonlításokkal vagy kedvüket szegjük, vagy éppen elbizakodot- takká tegyük őket. A kertészkedő színész rózsabokrait nem mérj ük a szakképzett kér. tész virágaihoz; ne mérjük hát a műkedvelő-színjátszó kertész alakításait se a hivatásos művész produkciójához! Garami László A franciák és a mexikóiatk után most az amerikaik is/új- ra megfilmesítették Dumas regényét, A károm testőrt. Képünk az új filmváltozat egyik jelenetét ábrázfjdja. A Csodagyerekek című nyugatnémet film Hugo Hartung regénye nyomán készült. \\\\\\\\\\V\\\\\V.K\\V\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\ .\\\V\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\W Színvonalas szórakoztató műsorok készülnek a nyárra Az Országos Rendező Iroda terveiből *C^\XXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXV^ Csorba Tibor újabb sikeréről Defoe örökéletü regénye, a, Robinson Crusoe is újra megihlette a filmeseket. Képünkön az új nyugatnémet Robinson- „ film két főszereplője: Romy «Schneider és Horst Buchholz, If k XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXViXXX>: Több mint százötven részvevő a szentendrei járási táncfesztiválon Újabb Dosztojevszkij mű került megfilmesítésre. Ezúttal a franciák készítették a filmet ÍA játékos című kisregényből. I A film főszereplője: Gerard Philipe $ ^ Kipling halhatatlan remekmű- ^ véből készült A dzsungel köny- ^ ve című színes angol film, a § nemrég elhúnyt Korda Sándor S rendezésében. Főszereplője: k Sabu. — Hosszú etek óta nem láttunk ilyen megmozdulást a táncosok között! — Ezt mondotta Kristóf József, a Szentendrei Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnöké vasárnap Tahitótíaluban, a járási népi táncosok fesztiválja után. És valóban, ezen a szép április végi napon a terem zsúfolásig megtelt. Sokan kinn is rekedtek, de nem tágítottak és onnan figyelték a nyitott ablakokon át a műsort. Mert volt mit nézniük. Alig volt a szentendrei járásnak olyan községe, ahonnan ne jöttek volna szereplők. Ott voltak a szigetmonostoriak. a csobánkaiak, a dunabogdányiak, a szentendreiek (két csoporttal), a budakalásziak és természetesen a vendéglátók, a tahi- tótíaluiak. Egymás után peregtek a számok. Táncok, szavalatok váltogatták egymást, s a szüneteket a helyiek fúvószenekarának számai tették kellemessé. A tánccsoporlok — meglátszott — alaposan készültek erre a fesztiválra. Előadásuk lendületes, életvidám, ritmusos volt és a nézők szinte megfiatalodtak táncaik láttán. A sok jó és lelkes csoport közül — bár sorrend felállításáról szó sincsen — a legfelLapunkban már többször beszámoltunk Csorba Tibor 5 Szentendréről származó festőművész lengyelországi sike-5 rétről. Most újabb kiállításáról és annak kedvező visszhangja- J ról kaptunk ismét hírt. A Lengyelországban élő hazánkfia ezúttal Zakopanéban \ mutatta be műveit, 110 képet, a lengyel és magyar hegyi tájak \ szépségeit tükröző anyagot. A tárlat érdekessége, hogy az i absztraktok (II. Márciusi Szalon) kiállítása után nyílt meg, és \ az előbbiek kudarca után óriási közönségsikere van. $ Az ország két legnagyobb lapja dicsérőleg szól Csorba mű- \ veiről, a Trybuna Ludu például így méltatja a művészt: „Különböző és érdekes aquarelltechnikával örökítette meg \ a lengyel Tátra, Podala, a Szepesség, a Pienini hegyvidék. \ Zyxviec, Jelenia Gora stb. hegyi tájait... A kiállítás óriási ! sikernek örvend, és Csorba Tibor tízéves munkájának gyümöl- \ csét öleli fel. E kiállítás egyben szimbóluma a lengyel—magyar \ barátságnak — akár a két ország hegyi tematikájának egy ki-! állításon történt bemutatását, akár az alkotóművész személyét \ tekintjük ..., aki a két ország, Lengyelország és Magyarország. \ honpolgárává lett.”' A Zycie Warszawy többek között ezt írja: ; „Zakopanéann kiállították Csorba Tibor ismert magyar \ festőművész, a Tátra szépségeinek szerelmese, 110 aquarelljét. I E kiállítás áttekintést nyújt a művész legutóbbi éveinek ter- ; méséről.” A lap közli Csorba arcképét és egyik tátrai aquarelljének ] reprodukcióját. Ez utóbbi képet mi is bemutatjuk olvasóink- ■ nak. ■ A szórakoztató műsorok színvonalának javítását fő feladatának tekinti az Országos Rendező Iroda. Ennek egyik jeleként ma már elenyésző azoknak az előadásoknak a száma, amelyeket a régi esztrád műsorokhoz hasonlóan rendeznek. A műsorokat most ne$i a színészek repertoár-darabjaiból állítják össze, hanem írókát és zeneszerzőket kérnek fel erre a munkára, s egy-egy előadást komoly színpadi próbák előznek meg. Felfrissítik a könnyűzenei, hangversenyszerű vegyes műsorokat is. Az ilyen céllal meghirdetett sanzon- és táncdalpályázat eredményes volt, s körülbelül 20 számmal gyarapodtak a szórakoztatózeneműsorok. A közeljövőben újszerű, fordulatos, bűnügyi témájú játékot mutatnak be a Bartók-terem- ben. Az érdekes előadás __ amelynek 12 férfiszereplője van — külföldi televízió-játék alapján készült. Az utóbbi időben nemcsak a nagyvárosokat, hanem a kisebb helyeket, sőt falvakat is felkeresik a művészek, gondosan szerkesztett műsorokkal. Ezek közé került most a rádióból ismert Kincses Kalendárium színpadi változata. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vidéki közönség is szívesebben fogadja az irodalmi igényű összeállításokat, mint ■ hevenyészett műsorokat. Ezt igazolja a Kávécsarnok című, neves írók monológjaiból, egyíelv.onáso saiból, sanzonokból, pantomimből összeállított műsor sikere is. A közeli hetekben Furfangosok országos bajnoksága címmel ügyességi és rejtvénymjüsorok lesznek a fővárosban és 13 vidéki városban. Az elődöntők vidéken zajlanak le. az pttani nyertesek pedig Budapesten mérik össze tudásukat; ügyességükét a .fővárosiakkal. A nyári hónapokban Budapesten és vidéken számos szabadtéri előadást rendeznek, nemcsak a nagyobb, hanem a kisebb színpadokon is. Az egyik érdekes produkció a Három Robinson című keletnémet zenés játék, a másik pedig a Balaton szépe című, mai fiatalok életéről szóló derűs, szórakoztató műsor. Mulatságos, szatirikus előadásokat rendeznek a Csirm-Bumm Cirkusz szereplőgárdájával is. Ezenkívül több kisebb műsor szórakoztatja majd a főváros és a vidék dolgozóit. ^V<^V^XX\VVV^^VVV^XV^XVVVVVvVS^^Ä^C^^XXVVXXX f A SZOVJETUNIÓBAN film ^ készül Gogol A köpeny című á színművéből. A film rende- í zője a híres szovjet filmszí- f nész: Alekszej Batalov. í egy Érdekes statisztika. í Az elmúlt évben Franciaor- í szagban bemutatott 400 film- ^ ben 310 gyilkosság fordult elő, í a nyugati filmipar legnagyobb g „dicsőségére”. készültebbek a szigetmonostoriak és a csobánkaiak voltak. Ézt annál is inkább ki kell emelnünk, mert mindkét csoport alig két hónapja alakult. * Dicséret illeti azonban a többieket is. A Szentendrei Földművesszövetkezet csoportjának román tánca, a papírgyáriak ónémet tánca, a tahitótfaluiak polkája, a dunabogdányiak túrái, tánca mind arról tanúskodik, hogy érdemes továbbra is lelki- ismeretesen foglalkozni ezekkel a csoportokkal. Itt kell megemlítenünk Kuti Péternek, a Szentendrei Papírgyár táncosának egyéni számát, a kanásztáncot is. A szavalok közül meg kell dicsérnünk Flóris Ilonát Dunabogdányból. Horváth Máriát Szigetmonostorról és Pál Ferencet Visegrádról. És nem utolsósor-bán elismeréssel kell szólnunk a körültekintő rendezésről és arról a lelkes szervezőmunkáról, ami lehetővé tette ezt az emlékezetes és kellemes délutánt. De nincsen öröm üröm nélküL A tze. replők kedvét rontotta, hogy több mint egy óra hosszat fázva várakoztak a révre, mert az ott szolgálatot teljesítő hajósok nem tartották be az előírt menetrendet.Székely Lajos