Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-28 / 98. szám

1959. Április 28. kedd "‘hírlap A címmel ellentétben e cikk mindenki számára íródott, aki szereti a filmet, az egyik leg­szebb és legelterjedtebb mű­vészetet, amely a művelt em­ber számára nemcsak nálunk, de az egész világon ma már szinte nélkülözhetetlenné vált. Sok vita hangzott el az utóbbi időben az ifjúság mozi­látogatásáról. Korábban e té­mával kapcsolatban felmerült a kérdés, járjon-e a fiatal moziba, igen vagy nem. Amint a modern társadalmi szemlé­let minden téren legyőzi az elmaradottságot, úgy ,e kér­désben is a természetes, nor­mális felfogás diadalmasko­dott és így ilyen formában szerencsére több vitára nincs ok. Ma már mindenki tudja, hogy a filmnek, a szocialista kultúra egyik legfontosabb terjesztőjének nagy szerepe es hatása van a nézőre, különö­sen az ifjúságra. Az ifjúság csak hasznát iát ja azoknak a filmeknek, amelyek látókörét szélesbítik, jó ízlésre, a szép­nek, a jónak, a valóban mű­vészinek a szeretetére oktat­nak és nem utolsósorban szó­rakoztatnak is, mert a' diák­nak. a nem egyszer megeről­tető tanulás után szintén ki- kapcsolódásra, szórakozásra van szüksége. Az alapvető kérdésben ma már teljes egyetértés uralko­dik. A részletekben azonban még gyakran hallunk vitát. Mint ismeretes, hazánkban a filmátvételi bizottság igen gondosan megvizsgálja a be­mutatásra kerülő filmeket. Olyan darabokat, amelyek poli­tikai vagy erkölcsi szempontból Vidám gyermekműsor Pilisen Szombaton este zsúfolásig megtöltötték az általános isko­lások a pilisi kultúrház szín­háztermét, ahol vidám gyer­mekműsort rendeztek részük­re. Elsőként Szigeti Maria, a he-, lyi általános iskola VI. osztá­lyos növendéke lépett a színre és ének-, majd harmonikaszá­maival köszöntötte kis társait. Marika már nem idegen a vi­lágot jelentő deszkákon, négy éve tanul énekelni és harmoni- kázni, s egyik legjobb bejáró növendéke a ceglédi zeneisko­lának, de az általános iskolák­ban is mindig színjelessel zár ja a tanévet. Amikor elült a szép szerep­lésért kijáró taps. Szegedi Ár­pád sietett fel a színpadra, ha­talmas bőröndjével. Mosolyog­va köszöntötte kis barátait, majd villámgyorsan előszedte a „szakma” titokzatos kellé­keit. Gyorsan követték egy­károsak — nagyon helyesen — nem engednek magyar mozi vásznára. Amikor tehát; a film mindezen igényeknek megfelel és az átvételi bizott­ság — amelyben többek kö­zött 'pedagógusok is helyet foglalnak — kimondja a végső szentenciát, hogy a kérdéses filmet átveszi, felmerülnek a kérdések,1 alkalmas-e a film a 18 éven aluliak számára is? Amennyiben a film e további kritériumnak valamely okból nem felelne meg, úgy a film­átvételi bizottság a filmet „csak 18 éven felüliek ré­szére” engedélyezi. A mozik pénztárablaka fölé kikerül a tiltó felirat és ilyenkor továb­bi vitának helye nincs, a vetí­tést 18 éven aluliak nem lá­togathatják. Nem olyan egyszerű a hely­zet, ha a filmátvételi bizott­ság tilalmat nem alkalmaz, csupán javaslattal fordul a szülők és a pedagógusok felé: „10 éven felül különösen ajánlott”, „14 éven felül kü­lönösen ajánlott”, „10 éven alul nem ajánlott”, „14 éven alul nem ajánlott”. Az első két javaslathoz nincs mit hoz­záfűznünk, mindenki azonnal megérti, hogy e, filmhez nyu­godtan elviheti gyermekeit. Eltérnek a vélemények akkor, ha a pénztár fölött ott függ a „nem ajánlott” táblácska. Itt meg kell jegyezni, hogy a „nem ajánlott” nem jelent til­tást és a szülők nyugodtan el­vihetik e filmekhez gyerme­keiket. A „nem ajánlott” csu­pán azt jelenti, hogy e film­hez iskolai szervezést az ille­tékesek nem eszközölnek, mert például a 10 éven aluli gyer­mekek annak komoly témáját még nem értik meg vagy más okból kifolyólag még nem kü­lönösen fontos részükre a da­rab megnézése. Sok pedagó­gus, de szülő is félreérti a ..nem ajánlott’ jelzést és azt hiszi, hogy különös veszély származik abból, ha a gyer­meket elviszi ilyenkor a mo­ziba és esetleg nem lévén hol a gyermeket ilyenkór elhe­lyezni, maga U lemotjd a film megnézéséről. Természetesen a leírtakból az is következik, hogy gyermekeinket elsősor­ban a nekik ajánlott filmek­hez vigyük el. Ezeket jól megértik, kellemesen szóra- koznak, műveltségük gyarapo­dik és ezáltal iskolai előmene­telük is javulhat. Milyen gyakran menjen a ta­nuló moziba? — ez a követ­kező és nem teljesen izgalom­mentes kérdés szülők és diá­kok számára. Amint említet­tük és számos modern peda­gógus is kifejtette, megeről­tető szellemi munka után ki- kapcsolódásra van szüksége a tanulónak is. E kikapcsolódás kétirányú lehet, fizikai és szellemi. Az egyik a sporto­lás, a másik pedig a mozik, ; színházak, kultúrházak láto­gatása. Hányszor menjen te- í hát a tanuló hetenként mo- I ziba? Nehéz lenne általános ' jellegű szabályt alkotni, mégis VXXXXVXVXXXX\XXV<XV'X>X>>XXXXXXX>NVXXXXVVS,V A z utóbbi egy-két évben a i megyei művelődési ősz- • tíly igen sokat fordított a vi- : dék: falvak és községek kul- I turális életének fejlesztésére j Kultúrházak építése, kultúr- ! csoportok ala kulása, külön bő- : zö kultúrversenyek — mind- ; ezek jó érzéssel töltik el az \ embert. S a falusi embert is i Érzik, hegy törődnek velük. : Mindez azonban — termi- í szetesen — nem megy egyszer- | re. A tervek megvalósulásához | idő kell, Így érhet bennünket I az a Iktssé kellemetlen hit i például Ráckevéról, hogy c l helybelieket elkeseríti kultúr- i házuknak — amely egyébként ; járási kultúrház — siralmas ál- : lapota. ; A kultúrház valóban rossz ;állapotban van, külötiösen ah- ; hoz képest, hogy járási. Régi j vendéglő termeiből áll, a fa- \ lak mállottak, vizesék, a padló \ felszakadozott. a színpad egy, \a ház falából toldott-foldott ; fészerből alakult színpaddá, ; Rajta állni szinte életveszé- i lyes a leszakadozott deszkák i miatt, s falai is el akarnak i válni a főépülettől. Bizony. \ nagyon Hkelne egy út modern \ épület. Ügy gondolom, a rác- : kepeiek megérdemelnék. Igé- i rét mindenesetre erre is van (jUl/n, Színház, Qmdulotn A harmadik líceum nyugodtan leszögezhetjük, hogy a hetenként egy-két mo- zilátoggtás nem akadályozza a tanulmányi előmenetelt. ! Minthogy köztudomású tény, : hogy reggeltől estig egyfoly- ; tában nem lehet tanulni, nem ; hiányozhat tehát a vasárnapi ; es a hetenként esetleg egy ; hétköznapi mozilátogatás a; tanuló idejéből, ellenkezőleg, ; a gyermek felfrissülve, job- t ban, nagyobb kedvvel folytatja J tanulmányait. $ A lényeg ma már mindenki ^ előtt világos. A filmművészet. í: a filmkultúra az a terület,^ amely - ha jól irányítjuk — ^ igen alkalmas a fiatalság ^ egészséges, művész: érzékének ^ kialakítására. Szórakoztatva is s tanít — s ez nem megvetendő x dolog. Fenyves Imre s | Monon zi | Két év nagy idő egy ember ^ életében. Különösen akkor, ha ^ olyan eredmények jelzik az el- ^ múlt napokat, hónapokat, ame- $ lyek sok idő múltán is eleve- ^ nen felidéződhek, visszatérnek. | Valentsik Istvánnak ilyen S emlékei vannak az elmúlt két § esztendőről. 1957-ben került $ Monorra, hogy megszervezze a ^ művelődési ház zeneiskoláiét. § Akkor még maga sem tudta. 5 hogy mennyi lehetőséget reit. ^ mennyi munkát tartogat sza- ^ mára ez az új állás $ örömmel, lelkesedéssel kezd- $ te a munkát, hiszen élete na- $ gyobb felét jelenti a zene es ^ milyen szép feladat egységes ^ irányítással zenére tanítani a? J eddig jó-rossz, hozzá nem ér- $ tő zeneoktatást kapó monori ^ lurkókat.. | Az eredmények már az első ^ évben megmutatkoztak A ta- ^ valyi évzárón negyven növen- $ dók vizsgázott széo et-edménv- ^ nyel. A rövid vakáció után $ kezdődött a második tanév, a ^ mostani. Új év | - új feladatokkal s % A növendékek mar me.gsze- ^ rették a zeneiskolát. A régiek- ^ hez új tanítványok jöttek és § Valentsik István lelkes szerve- $ zőmunkája eredményeképpen $ Gombán és Monori-erdőn meg- ^ született az első két fiók-zene- ^ iskola. A növendékek száma $ ezzel együtt nyolcvanra növe- | kedett. | Közben a gyerekek annyira $ fejlődtek, hogy megalakulha- ^ tott az első komoly együttes, a $ húsztagú harmonikazenekar. ^ Ez fél éve történt. Az elmúlt ^ szombaton tartották hetedik ^ fellépésüket. $ Hogy milyenek voltak ezek a | fellépések? A gyerekek csillo- $ gó szemmel, egymás szavába ^ vágva emlékeznek. A tanács­ai köztársasági emlékünnepély­vVsX>XVVNX\X>XV'>>XV>>XXXVNX>XVv>XNXVV*X>XVVNNVC : ÚJRA EG' Kár, hogy ez csak évek múltra valósulhat meg. s addig itt, . ezekben a sötét, alacsony he- . lyiségekben 'kell folynia an- , nak a lelkes munkának, ame- ' lyet Kuti Mihály éppen ide­jében történt visszaérkezése is- , mét megindított. De nem . egyedül Kuti Mihályé az ér- . dem, hanem a megyei tanács ; művelődési osztályáé is. amely • az anyagiak tekintetében a t legmesszebbmenőkig segített. ’ Azonban — mint már az elején i is említettem — mindennek \ idő kell, senki sem várja, hogy a ráckevei kultúrház varázs- . szóra kiemelkedjék a földből. Voltak és vannak itt persze i más problémák is. Az utóbbi fél évben a kulturális élet pan . , gásnak indult. Kuti Mihály, a járási kultúrház igazgatója mondja el, mi volt ennek az oka. — Hozzá nem értő ember volt az igazgató — kezdi a szót —. aki amellett, hogy Pestről járt ide naponta, a modorával és nemtörődömsé­gével kivívta a ráckeveiek el­lenszenvét. Kuti Mihály nem először van í Sirály Erzsi harmonikaszólója, f > ff mást a számok, tucatnyi trükk, f megannyi varázslat és még 'f több tréfás, elmés mutatvány. ff Hatalmas taps és kacagás ki- ff sérte a bűvész játékát. Szegedi Árpád után a Pili- f, sen vendégeskedő Sirály Er-^ zsike tizenegy éves kőbányai J általános iskolás szórakoztatta ff tangóharmonikaszámaival a ff gyermeksereget. A kis művész-^ nő mesterien kezelte a billen-^ tyűket és a pompás Strauss, ff Mozart, Schubert szerzemé- ft, nyék kitűnő elővax-ázsolása ff még a jelenlévő felnőtt hali- ff gatóságot is elbűvölte. A nagyszerű műsor még so-í káig élmény marad a pilisi ^ diákok számára. R. J, f | Most ne haljon meg senki j ne haljon meg senki, i Bár küzd ezernyi bajjal. Most ne haljon meg senki. Mert rózsállik a hajnal. Az égről és a szívről A felhő szerteszcled. Ember lesz már az ember És élet lesz az élet. Azok, akik meghallak. Azok, akik belehaltak. Jöjjenek vissza újra, Vj fényére a napnak. Ott, ahol vérük elfolyt És ahol könnyük folyt, ott Boldogság mély tavából Igyák az első kortyot. Falu Tamás ^>^V^XX\X>XXV\X>XXXVVXXXXV<XVkVvXXXXXX mei tervek ről, amikor ötszáz ember előtt játszottak és ők kísérték az ál­talános iskolák összevont, száz­ötven tagú énekkarát. Vagy amikor — alig két hete - másfélórás műsort adtak Mo­nori-erdőn, fiókiskolás „kartár­saiknak” és a többi érdeklő­dőknek. Most, szombaton újra szere­peltek. Tizenegy számot adtak elő kotta nélkül. A 12—13 éves kisfiúk, kislá­nyok még pöttömnyibbnek lát­szottak a hatalmas harmoni­kák mögött. Alul kilátszott a lábuk, aztán a harmonika kö­vetkezett és felül kipirult ar­cuk, Valentsik karmestert fi­gyelő nagy. kerek szemük. És milyen jól játszottak! Öröm volt őket hallgatni, l Elhangzott az utolsó szám és Valentsik István Liszt Ferenc- re emlékeztette a növendéke­ket. A nagy magyar zeneszer­ző emlékének szentelték ezt az estet, a most induló zenetörté-' neti előadássorozat első részét. A megemlékezés után a lemez­játszón felhangzott a csodála­tos „Les preludes1’. Valentsik István nagy célt tűzött ma.ga elé. Állami zeneis­kolát szeretnének alakítani a művelődési ház zeneiskolájá­ból! Nehéznek látszik, de meg­valósítható! Ehhez azonban először el kell érni a kétszázas létszámot. A kétszázas létszám eléréséhez pedig még sok közönyösséget kell legyűrni, sok szunnyadó éi'deklődést felébreszteni. Ad­dig is azonban, míg ez valóság­gá válik, Valentsik István újabb két fiókiskolát szeretne szervezni: Vasadon és Péteri­ben. Reméljük, közelebbi és távo­labbi célkitűzése egyaránt va­lósággá válik. Murányi József XVXXVXXXXYXXXXXXXXXXXXXXXXXXXYXXXVXVXVXXXVXX ÍENESBEN Ráékevén. Két-három évig irá­nyította e dunaparti község kulturális életét, de fél évvel ezelőtt, családi okoik miatt el­ment innét. S akkor került a helyére az a pesti, akiről az imént beszéltem, aki fél év alatt annyira szétzüllesztette a csoportokat, hogy jóformán csak a romjaik maradtak meg. Azokat a lelkes embere­ket — emlékezik Kuti Mihály —.akik egyszerű földműves létükre zenekart, tánccsopor­tot alakítottak, csak félváll­ról kezelte, sőt. nemegyszer keresztezte terveiket, elképze­léseiket. Nem engedte például, hogy a zenekar népdalokat, népdalfeldolgozásokat játsz- szon... S miért jött megint visz- sza. mi vonzotta ide? — kér­dezem tovább. — Magam sem tudnám pon­tosan megmondani. Valahogy a szívemhez nőtt ez a köz­ség, megszoktam. Most aztán — mondia — van dolgom elég. Az elődöm (és egyben utódom is — jegyzi meg nevetve) hi­báit helyre kell hozni, s az „CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEKNEK­T uciano Emmer, a neves olasz rendező új filmjé­nek hősei fiatal diákok, érett­ségi ' előtt álló fiúk és leá­nyok, akiknek kedves szerel­mi története az ifjúság derűjét lopja a nézők szívébe. A film cselekményének szála szerte­ágazó. szinte követni is ne­héz egyes epizódjait, amelyeket csak valamennyiök közös vo­nása: a kedves diákköri sze­relem fűz össze. A film nem hibátlan, de ked­ves szói'akozást jelent. Első­sorban azok a részei a legsike­rültebbek, amelynek hősei a gyerekek. Bájosak, közvetle­nek, szerelmükön még az if­júság hamva. Akkor is, ami­kor csókolóznak. akkor is, amikor iskolai újságot szer­kesztenek. Forrófe.iűek és hirtelen haragúak. gyermeke­sen naivak és komolykodó fel­nőttek egyszeri-e — egyszóval gyerekek. S ez a film legna­gyobb erénye. Sajnos, a film felnőtt hősei 5 már nem kerülnek életközeibe- a nézőhöz a történet során;- Az írók túlságosan egysíkúan- ábrázolják akár Andrea moz­- donyvezető apját, vagy Lucia t gazdag és előkelő családját, a így a tiszta gyermekszere­- lem — Andrea és Lucia kö­- zött — konfliktusát sem érez- t zük igaznak, meggyőzőnek.- pedig éppen ebben az epizód­- ban remek lehetőség kínálko­zott arra, hogy a szerzők bát­- ran szembenézzenek a mai- olasz ifjúság problémáival, éle1­- tévéi. De ezúttal nem akar- » tak vagy éppen nem mer­- fék mélyebbre hatolni, beér­- ték csupán a bemutatással az- alapos elemzés helyett. ., Hibái ellenére mégsem ér­- téktelen a most bemutatott A ä harmadik líceum című olasz- játékfilm. S ezt elsősorban,- nagyszerű gyermekszereplői te- I szik, akik kivétel nélkül önxna­- gukat adják ebben a filmben — hamisítatlan bakfislányok i és kamaszok. vxxxxxxxxxxxxxxxxxxv» KETTŐNK TITKA A film mondanivalója nem új, de napjaink egyik fe­leletre váró kérdése: hogyan magyarázzuk meg serdülő gyermekünknek a születés nagy titkát. A gólyamesét már nem hiszik, de a valóságról még csak homályos, gyakran torz elképzeléseik vannak. A SX>XN\>XV<VsXNXVXVV>>X>N>XXX>>>>XXNNXXXVSVvV adósságokat, mert azt is ha­gyott, ki kell fizetni... Érdeklődöm, hogy mik a további tervék. Kuti Mihály olyan szavakkal beszél erről, amelyekből érzik az akarat, a parasztok, mun­kások életével való törődés. Felvázolja először az ered­ményeket, amelyeket ezelőtt, a bizonyos depressziós félév előtt elért. Volt itt fúvószenekar parasztemberekből, rajz és képzőművészeti kör, színját­szó csoport külön felnőttek­ből és külön fiatalokból. A leg­nagyobb eredményt talán — s ezért külön figyelmet is érde­mel — a zeneiskola érte el. S nemcsak Ráckevén, de ennek példájára Kiskunlacházán, Szi- geiszentmiklóson, Délegyházán indult zenei képzés, amelyet Pestről és Ceglédről irányított szaktanárok vezettek, Csák hát az utóbbi időben ezek mind széthullottalk. — A feladat most — fejezi be Kuti Mihály — ezeket a szép és biztató kezdeményezé­seket újraéleszteni és tovább. fejleszteni. Kuti Mihályt szeretik az it­teni emberek. S ez a legfőbb biztosíték arra. hogy terveit, elképzeléseit siker koronázza. Bokros János szülők ózonban — éppen régi. álszemérmes nevelésük követ­keztében — röstellik az őszin­te beszédet errőf a témáról gyermekük előtt. A Kettőnk titka című olasz —francia film egy ilyen példát elevenít meg a mozi vásznán. Jean villanyszerelő házában . nagy az izgalom. Az asszony \ gyereket vár, de nem akar kór- ^ házba menni, mei-t szerinte ol- esőbb, ha odahaza jön világra ff a gyermek. Fiuk, Francois ff csak most döbben rá, hogy ff szülei eddig félrevezették, hi- 'f szén azt mondták, őt is zöld- ségüzletben vásárolták. Francois fantáziáját — mint ^ valamennyi serdülő gyermekét ^ — izgatja a kérdés, de apja £ hiába próbálkozik, sehogy sem ff tudja rászánni magát az igaz- ff ság kimondására. Végül azon- ff ban Francois mégis mindent ff megtud, mert éppen az ő \ ügyességének köszönhető, hogy 1 egészségesen jön világra kis­f, testvére. / '> A film nemcsak kedves, de \ egyúttal tanulságos is. Ha újat ; nem is mond, de egy-két életrevaló ötlettel mégis hozzá­segít. hogyan kezdjenek hozzá a szülők e kényes kérdés meg­beszéléséhez gyermekükkel. S ha csak ennyi tanulsággal szol­gál is — érdemes megnézni. Az, hogy a film főszerepét a kiváló francia színész, Yves Montand játsza remekül — csak ráadás. De olyan ráadás, ami önmagában is megérdem­li, hogy megnézzük a filmet. Egy biztos, senki sem jön majd ki a moziból csalódott arccal; — P —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom