Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

1959. ÁPRILIS 26. VASÄRNAP sír, C/Cirlap 3 Megoldották a „fogas" problémát a Kis kun lacháziGépállomáson Egy többszörös újító legjelentősebb újítása Nagyon sok a panasz a gép­állomásokon a nyugatnémet gyártmányú, D—010-es típusú műtrágyaszóró gépekre. Na­gyobb igénybevételnél— már­pedig az idén tavasszal ugyan­csak volt számukra munka — gyakran eltörnek a szórószer­kezet-meghajtó fogaskerekek. Az alkatrészek beszerzése — külföldről — nehézségbe üt­közik. Ezért napokig állnak a legnagyobb dologidőben a gé­pek. A termelőszövetkezetek követelik a munkát, a gépál­lomások pedig a géptörésre hivatkoznak, s végeredmény­ben mindkét félnek igaza van. Újabb gépek beszerzésére pe­dig nincs korlátlan lehetőség. Mit lehet hát tenni? A Kiskunlacházi Gépállo­máson végérvényesen megol­dották ezt a „fogas” problé­mát, s ennek híre vezetett bennünket is a gépállomásra, hogy segítsük közkinccsé tenni ebben a „munkagép-szűke” időszakban az értékes újítást. Amint Károlyi János főmér­nöktől megtudtuk, bizony el­késtünk. — Nem titkoljuk mi el újí­tásunkat, tudnak már róla a megye gépállomásain, mert amikor meggyőződtünk róla, hogy bevált az új szerkezet, megküldtük a műszaki leírást és a tervrajzot mindenhová. Még azt is vállaltuk, hogy mi legyártjuk a többi gépállo­másnak — mondja Károlji elvtárs, s a fiókból elő is veszi a Pátyi Gépállomás megren­delését, amelyben 15 meghaj­tószerkezet elkészítését kérik. — Mi az újítás lényege ? _ kérdezzük a főmérnöktől. — A D—010-es műtrágya­szórón a járószerkezetet fo­gaskerekek kapcsolják össze a szóróberendezéssel, s így tör­ténik az erőátvitel. Az újítás­sal megoldottuk, hogy nincs szükség fogaskerekekre, mert a szóróberendezés meghajtása most már a kombájnoknál használatos, illetve elhasznált láncokkal történik — vála­szolja. A lényeg: a fo­gaskerekeket sehogyan sem tudták úgy eltakarni, hogy üzemeltetés közben ne kerül­jön a fogak közé föld. Mivel a kerekeket állandóan zsí­rozni kell, a por, piszok meg csak jobban megtapad, össze- tömődilc, s a pontosan egy­másba illeszkedő fogak emiatt elpattannak. — S a láncmeghajtással megszüntetik a műszaki ki­eséseket? - érdeklődünk. __ Teljesen. Az első műtrá­gyaszórót tavaly nyáron ala­kítottuk át és azóta se mmi baj nincs \ ele. Amikor láttuk, hogy az újítás bevált, még ősszel újabb két műtrágyaszórót szereltünk át, s most tavasszal újabb kettőt. Csupán egy gépünk dolgozik még az eredeti, megoldással. A sikeres újításnak talán Láng Ferenc, a gépállomás fő- agronómusa örül legjobban, hiszen ő jár legtöbbet a ter­melőszövetkezetekbe — ezért vele veszekedtek legtöbbet a tsz-elnökök, ha elromlott a gép — s ő látja, milyen fontos, hogy idejében földbe kerül­jön a műtrágya. — Semmi problémánk nem volt az idén a műtrágysszórás- sal. Két egység műtrágyaszó­rónk van, s egy egység három gépből áll. Eredetileg össze­kapcsolva kellene üzemelteti:: a gépeket, de mi szétválasztot­tuk, s így hat traktorunkhoz tudunk műtrágyaszórót adni A láncos megoldással ugyanis lehetővé vált, hogy gyorsab­ban vontassuk a műtrágyaszó­rókat — újságolja örömmel í főagronómus. — Mennyivel nagyobb terű létén tudták így elszórni ; műtrágyát? — érdeklődünk — Egy egységnek, azaz a há rom gépnek a terve 300 hold tehát 600 hold műtrágyázás: szerepel a tervben. Mi ezei a tavaszon az említett megöl dással 4500 holdon szórtuk k 5 műtrágyát, a termelőszö vetkezeti vezetők elégedésére. teljes meg­Hatszáz helyett 4500 hold. E két szám minden szónál job­ban bizonyítja, hogy az újí­tás a szántóföldeken kiállta a próbát. Mennyi idő. mennyi munkaerő megtaikarítását te­szi lehetővé! S mennyivel töb. bet terem a föld, ahol tavasz- szal elhaladtak a gépállomás műtrágyaszórói! — Kinek az agyában fogant meg az okos ötlet? — kérdez­zük a gépállomás vezetődtől. — Nagy Károly műhelysze­relőnké az érdem — kapjuk a választ. — Nagyon rendes, szorgalmas ember. Egyike azoknak, akikre mindenkor és mindenben számíthatunk — teszik még hozzá. A gépállomás szerelőcsarno­kában találunk rá Nagy Ká­rolyra, az egyik cséplőgépből bújik elő a főmérnök hívásá­ra. Olajos ruhában, keze, ar­ca is csupa gépzsír. — 1954 áprilisa óta vagyok a gépállomáson. Akkor helye­zett ki a minisztérium — vála­szolja kérdésünkre. A Csepel Vas_ és Fémmű­vekben volt általános műsze­rész. Nos, a gépállomásom használatos gépekre a leg­nagyobb jóindulattal sem le­het rámondani, hogy azok „műszerek”. Üj volt számára a munkaterület, meg kellett is­merkednie a mezőgazdasági gépekkel ahhoz, hogy felada­tát elláthassa. Elhatározását, amiért munkahelyét felcserél­te, így indokolja meg: — Nagyon szeretem a gépe­ket és mindig olyan munka­helyre szerettem menni, ahol újat tanulhatók. Hát itt, a gépállomáson bőven volt erre lehetőség. Hogy rövid idő alatt meg­ismerkedett a mezőgazdasági gépekkel, azt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy itt­léte után egy esztendőre már újítást adott be. Az újító könyvben jó néhány helyen szerepel a neve. Több olyan elképzelést valósított meg, amivel nagy hasznára volt a gépállomás­nak. A Hoffher-traktoroknál a bronzperselyt azelőtt csak úgy tudták lehúzni, hogy a persely tönkrement. Ö szerkesztett egy lehúzó készüléket, amellyel nem tesznek kárt az alkatrész­ben. Készített egy csapágy­fészek szabályozó készüléket is, majd később az ő javasla­tára a nyugatnémet gyártmá­nyú Lanz-Buldog univerzális traktoroknál a tűgörgős csap­ágyat bronzpersellyel helyet­tesítették és megoldotta a fo­lyamatos zsírozást is. Legje­lentősebb azonban ez a mos­tani újítása, amivel nagy gon­dot vett le a gépállomások ve­zetőinek válláról. Nagy Károly egyszerű szere­lő. Csendben, feltűnés nélkül dolgozik, de amikor valahol nehézség mutatkozik, számíta­ni lehet rá. Mi ösztönzi arra, hogy többet, s jobbat adjon annál, mint amit egyébként a beosztása, munkaköre meg­követel? Ezt meg is kérdezzük tőle. — Nem szeretném, ha csa­lódnának bennem a gépállo­máson — válaszol egyszerűen. — S mégis miért van az, hogy egyedül csaknem annyi újítást adott már be, mint a többi szerelő együttvéve? — kérdezősködünk tovább. A mindennapi élet sok ötletet ad. ünnepség a gyarmati ifjúság napja alkalmából a Pest megyei Semmelwcis-kórházban Meg aztán segítséget is kapok a gépállomás vezetőitől. A mostani újításomnál például Kvarda Gyula mérnök is sokat segített. Nagy Károly újítására a gép­állomások megyei igazgatósá­gán is felfigyeltek és a gépál­lomás vezetősége megbízást kapott, hogy minél több lánc­meghajtó szerkezetet készítse­nek, mert a mostani időszak­ban, amikor nagy szükség van a gépek nagyobb teljesítmé­nyére, felbecsülhetetlen értéke van minden újításnak, ésszerű­sítésnek. Persze, ehhez olyan emberekre is szükség van, mint amilyen a Kiskunlacházi Gépállomáson Nagy Károly. De vajon csak egy Nagy Ká­roly van a megye gépállomá­sain? Bizonyára nem. Vannak sokan, akik ha segítik, bátorít­ják őket, még többet, még job­bat adnak tudásukból. Mihók Sándor Pénteken este a gyarmati if­júság napja alkalmából ünnepi megemlékezést tartott a Pest megyei Semmelweis-kórház KISZ-szervezete. A jól sike­rült ünnepélyen megjelent Fosvo Fransvoá, a Kameruni Demokratikus Ifjúsági Szövetség főtit­kára, a DÍVSZ munka­társa is. Az ünnepségen nemcsak a fia­talok, hanem a kórház idősebb dolgozói is szép számmal részt vettek. Az ünnepséget dr. Ke- menes Róbert KISZ-titkár nyi­totta meg, majd Fosvo Frans­voá beszélt a gyarmati ifjúság helyzetéről. Elmondotta, hogy április 24-e a gyarmati ifjúság életében igen nagy ünnep. 1955 április 24-én ültek össze Ban- dungban a gyarmati népek küldöttei és egyöntetűen elitél­ték a gyarmatosítás rendsze­rét. Kamerun például 1884 óta gyarmat, a németek gyarmato­sították. Az első világháború után az országot kettéosztot­ták, angol és francia gyarmat­ra. Kamerunban nagyon rossz az egészségügyi helyzet. Az országnak ötmillió la­kosa van s 107 orvos, 3 kór­ház, 26 szülésznő működik mindössze. A* lakosság többsége nem is­meri azt a szót, hogy kórház, vagy gyógyszer. Iskola nincs és nem is építenek, de kórház és iskola helyett annál több börtönt és rendőrségi épületet. A beszédet nagy tapssal fo­gadták a megjelentek, majd színvonalas kultúrműsor kö­vetkezett. ‘ Szávai Ferenc Központi nyilvántartásba veszik a panaszügyeket Soron kívül válaszolnak a tanácsok a közérdekű bejelentésekre A közel múltban kormány- határozat jelent meg a panasz­ügyek intézéséről. A határozat értelmében a minisztériumok­nál, a megyei és a megyei jogú városi tanácsoknál a beérkező panaszleveleket központi nyil­vántartásba kell venni. Ennek a nyilvántartási rendszernek az az előnye, hogy a panasz­ügyek intézői állandóan figye­lemmel tudják kísérni, mely területekről, milyen szakigaz­gatási szervek munkájával kapcsolatban érkeznek különö­sen nagy számú bejelentések, panaszok, indokolatlan intéz­kedések, határozatok stb. miatt. A központi nyilvántar­tás tehát ráirányítja a figyel­met a rosszul dolgozó osztá­lyokra, szakigazgatási szervek­re és az illetékesek időben in­tézkedhetnek a hibák kijaví­tására., ......... .. N agy jelentőségű a kor­mányhatározatnak az a pont­ja, amely kimondja, hogy a közérdekű bejelentéseket, pa­v naszokat a jövőben soron kí­vül kell kivizsgálni és a vizs­gálat után nyomban — tehát jóval a harminc napos határ­időn belül — válaszolni kell a panaszosnak. Ezt az új rendel­kezést többek között az indo­kolja, hogy egy-egy közérdekű panasz vizsgálatának elhúzó­dása nem egyszer komoly kárt okozott népgazdaságunknak. Munkában az új tsz A MA JANICSÁRJAI A NATO-sajtó edzett bön­gészői lévén sok-sok mindent megéltünk már. A Tercüman nevű török újság Budai pa­sák című cikkét olvasva azonban elhagy minket a kö­telező hidegvér. Ez már több a soknál. Ez már sokk! Az illető u. n. „sajtótermék’“ szó- banforgó írását egy Takács nevű magyar származású állítólagos történész és gya­korló janicsár könyvének szentelték, amelyet ez a hazaáruló „Török világ Ma­gyarországon” címmel „alko­tott”. Mondanom sem kell, hogy a török kultuszminiszté­rium pénzén. Ebben a „mű­ben“’ nem áta’l olyasmit le­írni, hogy „a bárom évszáza­dos török megszállás alatt a magyarok jobban éltek, mint jna.” ’ Épelméjű ember persze ilyet nem ír. Ehhez holdkó­rosnak, vagy legalábbis „fél­hold-kórosnak”’ kell lennie. De az őrültség nemcsak ne­vetséges. Vannak közveszé­lyes őrültek is. A Dány melletti Szentkirályi pusztán a tavasszal új tsz alakult Aranykalász néven. Tagjai példás szorgalommal végzik munkájukat. Néhány nap múlva megkezdik a dinnye és a paradicsom kiültetésct. A nyolc melegágyban Tarján Imre főkertész irányításával 11 holdra való dohány-, para­dicsom- és dinnyepalántát nevelnek. Az Aranykalász Tsz szívesen foglalkozik hagyma és mák termelésével. A tsz asszonybrigádja már másodszor kapál­ja az arasznyira megnőtt hagymát, amelynek egy részére szerződést is kötöttek. (TCiikely felvétele) « ! Q3/cai! úgy gondolják, hogy ; P az exporttervek teljesí- ; tése, a magyar gyártmányok ; piacának megszerzése valami ’< egyszerű külkereskedelmi ügy- \ let csupán. Pedig a tőkés or- % szágokban nem állami „egy- J kéz’’ rendeli meg az ipari ter- J mékeket, mint például a szo- % cialista táborban. A Csepel % Autógyár gépkocsijainak is f erős ellenfelekkel szemben % kell kiverekedniük a maguk £ helyét a világpiacon. Az f alábbi történet is ennek az t igazolására szolgáljon .., í * ff Az elmúlt ev őszen, egy í fullasztóan meleg délutánon ff piszkos galabiés arab nézelő­dött az alexandriai „autós f, utca” házai előtt. Sorban meg- $ állt a Perkins-, Morris-, Chev- 'f rolet-kocsikkal hivalkodó cé- $gek kirakatai előtt, böngészte d gépcsodákat.,. Végül ódá­dért egy újabb kirakathoz, ^ amelyben egy D 420-as Csepel $ tehergépkocsi és egy Ikarus dntóbusz állott, ff Benyitott. Az egyiptomi cég í főnöke távol volt, s az ott tar­tózkodó magyar szakember már-már néhány piasztert akart a betévedt „öreg koldus” kezébe nyomni, amikor az he­vesen integetni kezdett a ki­rakatban álló 420-as felé. Az elősiető arab háziszolga végül tolmácsolni kezdett, s meg­oldotta a gordiusi csomót. A vendég: M. Raouf Rachid Rachid birtokos, hétezer fed- dán (kb. 3 ezer hold) tulajdo­nosa és meg akarná venni a magyar gépkocsit. Az előbb ugyanis az árakat figyelte, a minőséget mérlegelte a többi kirakat előtt. Végül megérkezett William úr, a cég főnöke. A két arab üzletember — a vevő és az el­adó — mély meghajlásokkal, szívre és homlokra tett kéz­zel alkudozott a kocsi fölött, míg végül William úr enge­dett és a 2100 font árú ko­csit 1850 fontért eladta a Rachid-birtoknak. Az előbb még koldusnak nézett öreg arab ekkor benyúlt a ruha ráncai közé, hatalmas pénz- köteget húzott elő. Ujjait gon­dósán megnyálazva, s tízfon- ff tönként leszámolta a vétel- 4 árat... A kezek ekkor ismét ff köszönésre emelkedtek, az ura- f bök hálát adtak Allahnak, % hogy az üzlet sikerült. Rachid ff effendi beült a kocsiba és el- ff hajtatott... ff * I Miközben csaknem lejárt a ff hathónapos garanciális idő — ff nemrégen járt először Rachid f birtokos az egyiptomi Csepel- ff vevőszolgálatnál. A D 420-as ff jól fut, jelentéktelen kisebb ff javítások elvégzését kérte ff Birtokán a munka a gépkocsi- 'ff val könnyebbé vált, haszna ff megnövekedett, talán hama- f rosan újabb beruházásokra is f gondolhat már... | Allah adja, hogy úgy legyen 'f — mondhatnák erre az autó- 'f gyári dolgozók, de ők nem- ff csak beszélnek. A még jobb 'f minőségű, még gazdaságosabb ff tehergépkocsik elkészítésével ff akarták öregbíteni a kül- ff országokban a csillagos Cse- ff pel-márka becsületét, í Jurmics László Készpénzzel fizeti ki a termelőszövetkezet a tagok tsz-be vitt felszereléseit, állatait. Csaknem százezer forintot kap­tak kézhez a tagok bevitt értékeikért. Szabó Imre például 12 ezer forintot. Juhász Károly 9 ezer forintot. Juhász Já­nos pedig 8000 forintot vett fel a pénztárban. Pillanatkép Alexandriából I TÍZ ESZTENDŐ j ff Harcokban, sikerekben, ff 'f győzelmekben gazdag tíz ff ff esztendő. A világméretek- ^ ff ben kibontakozott békemoz- ff ff galom tíz esztendeje. f Y y ff Akadtak, akik kétkedve 4 ff és értetlenül beszéltek róla, 2 4 s nem bíztak abban, hogy ff | egyszerű. „jelentéktelen" 'f ff emberek akarata irányt ff ^ szabhat a „hatalmasok" ff ^akaratának. Emlékszem, 'f ff egyszer heves vitába keve- ff 4 redtem egyik barátom édes- ff ff anyjával, aki lemondóan le- ff ff gyintve tartott ki amellett, ff 4 hogy a háborús politikusok ff | nem sokat adnak arra, mit ff ff akar a nép. Akkor nagyon ff f bántott, hogy nem sikerült ff ff meggyőzni sehogysem... És ff ff ezt az idős asszonyt pár esz- ff 4 tendő múltán ott láttam vi- ff ff szont a békekongresszus ff ff küldöttei között, példája- ff ff ként annak, hogy minden 'f ff jószándékú ember előbb ff ff vagy utóbb, de beáll a bé. 'f ff kéért küzdők hatalmas tá- ^ f, borába. f Y y ff A tízéves békemozgalom ff ff hatalmas eredményekre te- 2 ^ kinthet vissza. A béketün- 4 ff tetések, az asszonyok. | ff anyák tiltakozása, az atom-1 ff fegyverkezés betiltásáért | ff tartott gyűlések ezrei, a ff ff békealáírások százmilliói ff £ mindennél jobban tanúsít- ff ff jók. hogy az egész világ: | ^ minden nemzet egyszerű ff ff fiai egyetlen nagy célért ff ff harcolnak: az alkotó műn- ff ff ka zavartalanságát, a bol- ff ff dog jelent és a gondtalan ff ff jövendőt biztosító békéért, ff

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom