Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

?EJ , * ' ff trlao 1959. Április 25. szombat FALVAK MATUZSÁLEME közúti közlekedés ellenőrei feáí-itvjfl Bernícebaráti a tempicmtíambról nézve. Megjött a márványtábla Pestre!. Immár kőbevéselt szavak hirdetik, hogy ennek a dombot koronázó, negyed ez­redéve barokk stílusban át­épít e t templomnak - helyén, hiteles írások tanúsága sze­rint, már 800 esztendeje is templom, s lent, a dombsor mögött, embert-jószágot el­hajtó kegyetlen nagyurak, gyilkos ta+árherdák, meg ha­rácsoló törökök szeme elől rej őzköc’ő emberi lakótelep állott, Idébb Baráti, kevéssel odébb meg nyilván Bernece, noha az utóbbiról a legko­rábbi fellelhető írás csuoán 1283-ban emlékezik men. (Egy vagy kát évszázad ide-oda, nem sokat jelent ilyen nagy időmé rezeséiben.! így hát a régebben ö^Szeénitlt és né- hánv évtizede közieazsstás'- lag is egyesi'ett Írét község m-'r 'avaly óta készül msg- ü’ni 800 egz’etulős jubileumát. Idén. nyár elején meg is tart­ják, most már erősen fogad- koznr.k, hiszen öreg templo­mukat a végre megérkezett márványtáblával hivatalosan ii-műemlékké nyilvánította az arra illetékes hatóság. Már, c v.k a láblát is illik ünnepé- Ivese- felava'ni. amint a 160 lápz;,"n fe’viszik a domb te­tejére és felerősítik a temp­lom falára. Csakhogy, akárhogyan vesz- szük. sem a templomot, sem a községet nem 800 éve alapí­tották. Bernecebaráti, nem hiába ilyen szép helyen fek­szik a Börzsöny lábánál, akár valami szép, asszony, jócskán letagad évei számából. Nem is éveket. Évszázadokat. Mert a régi feljegyzés nem Baráti alapításáról beszél, sőt éppen arról szól, houy birtokosa nyolc évszázada eladomá­nyozta. Istvánról, az uraságról — többet nem tudunk róla, csak annyit még, hogy fia Ador­jánnak — az 1158-ik eszten­dőben szállott Baráti a bencé­sek garamszentbenedeki apát­ságára. De hogy csupán 800 évet számlálna a jubileumra készülő község, arra bizony nincsen adat, inkább csak arra, hogy amikor Adorján fia, István, kegyesen a ben- césbarámkra hagyatkozott, a dombtetőn, ugyanott, ahol ma is, templom állott. A templo­mok pedig, különösen ember nem lakta helyen, akkoriban sem nőttek ki egyik napról a másikra a földből. A mostani templom egvik oldalán befalazott, de külön­ben szép. tiszta román stílusú oldalajtó a bizonysága: Árpádházi királyok, talán maga első István király idejében épült ide az első templom, amely aztán, ami­kor 1410-től 1438-ig a hatal­maskodó, sok birtokot erő­szakkal elfoglaló barsi főis­pán, Lévai Cseh Péter bito­rolta Barátit, rombadőlt. Bernecéről meg az tudódik ki a régi időkből, hogy 1266- ban Hunt nembeli Godó vagy Gedő, várfalat húzott a temp­lom köré. A fal romjai ott láthatók még a dombon, ahol már akkor is a két falu közös temploma állott. Mert bizony szegény kis erdei falu volt Baráti is, Bernece is, favis­kókban szegény favágók lak­ták, nem tellett azoknak kü­lön templomra, Már századokkal ezelőtt is azt danolták, nem jó erdő mellett lakni, mert mentői több fát kell hasogatni, an­nál kevesebb érte a fizetség. Régi eleink idejében ingye­nes robotban ment még az ilyennemű munka. De a két falu jobbágyai, akár bencé­sek, vagy az oligarcha Cseh Péter, vagy akár a Hont-Páz- mán nemzetség szedte be raj­tuk a papi tizedet, földesúri kilencedet és a testi robot adóját, ragaszkodtak apáik lakhelyéhez. Nem is annyira a maguk jószántából, inkább a röghözkötötíság kegyetlen törvényénél fogva. Mégis, amikor messze földre elme- nekedhettek volna, még a ta­tár elől is csak az erdő mélyé­be húzódtak be, a törököt szintén elszenvedték és ami­kor a pogány Börzsöny vidé­kéről ki takarodott, az egyik, meg a másik faluban is meg­számláltak vagy tíz-tíz ma­gyar családot. Azok aztán az esztergomi érsek jobbágyai lettek. Bizony, megmarad­tak annak, amik voltak, kuny­mindenhová az országba, ahol építenek. Ott voltak Kazinc­barcikán, Sztálinvárosban, Komlón, mindenütt, ahol csak kis falvakból városok keletkeztek. A famegmunká­lás ősi tudományuk; remek ácsok, sőt újabban kőműve­sek. Járják hát és építik az országot, aztán ki hetenként, ki havonta hazatér és a maga faluját szintén építi. Sok új házat emeltek az utolsó ti­zenöt esztendőben és alig akad alacsonytetejű, szűk- ablakú épület már a faluban. Ami ilyen volt, a régit majd mind átépítették. Széles, nagy ablakokon ömlik be a vilá­gosság a kitágult szobákba és beragyogja az újdonatúj bú­torzatot. Gazdag falu ma már a régi szegény favágók falva. A köz­ség jólétének igazi forrása az erdő, azaz a fáktól idők folyamán megtisztított erdei talaj, ahol néhány eszten­deje málnát termelnek. Ta­valy csak ebből a drága, szép gyümölcsből közel három­millió forint bevétele volt a 2300 lakosú községnek. Bernecebaráti most 800 esz­tendőt jubilál, ilyen jómód­ban ünnepli szegényes múlt­ját. Ezért lesz olyan szép ün­nepség, olyan nagy ünnep a jubileuma. Szokoly Endre A közúti közlekedés társa­dalmi ellenőrei idestova más­fél év óta tevékenykednek me­gyénk területén is. Jelentős szerepük van a közúti forga­lom javulásában, a közönség mégis keveset vagy semmit sem tud róluk. Kik ezek az emberek és mi­lyen feladatot vállaltak ma­gukra? A közúti közlekedés társa­dalmi ellenőrei a legkiválóbb gépkocsivezetők közül kerülnek ki — önkéntes je­lentkezés alapján —, akik vál­lalják, hogy a közúti közleke­dés rendjének fokozottabb biztosítása érdekében segítik a rendőrségét közlekedésren­dészeti feladatának ellátásá­ban. Vagyis: ellenőrzik a köz­lekedési szabályok megtartá­sát: baleset esetén — a rend­őrség tagjainak megérkezé­séig — a baleset sérültjeit el­sősegélyben részesítik, a hely­színt biztosítják és gondos­kodnak a baleseti járőr és a körzeti megbízott azonnali értesítéséről. A közlekedés- rendészeti szervek útmutatá- ta alapján a lakosság köré­ben ismertetik a közlekedési szabályokat sib., stb. Egyszó­val, olyan megbízatást lát­nak el, amely által óvják a közlekedésben részvevők biz­tonságát. Figyelmeztetés és tanácsadás formájában a sza­bályok teljes betartására kész­tetik a járművezetőket és a gyalogosokat egyaránt. A napokban a Csepel Autó­gyárban látogattuk meg a társadalmi ellenőrök egy cso­portját, akik a megye' terüle­tén a legeredményesebben te vékenykednek. Szekeres Ferenc elvtárs, az ellenőrök csoportvezetője tá­jékoztatott bennünket. Elmon­dotta, hogy például agyáron belül több mint 500 a gép- | kocsivezetői jogosítvánnyal i rendelkezők száma, akik kö­zül 250-en vezetnek gépkocsi) a gyár területén és a bejára­tásra meghatározott útvona­lakon. Bizony, itt is elkél az a’a- pos és állandó ellenőrzés. Mű­ködésük óta csupán egy-két közlekedési baleset történt a gyáron belül, ami az elmúlt évekhez viszonyítva jelentős eredménynek számít. Hogyan érték ezt el? Ügy, hogy az ellenőri feladat mellett eredményes oktatómunkái is végeztek. Állandó KRESZ- tanfolyamokon vesznek részt a gépkocsivezetők, ahol fel­frissítik elméleti és gyakor­lati ismereteiket. Ezen túlmenően a Csepel Autógyár társadalmi ellen­őrei jelentős feladatot látnak el az ország több főútvonalán is. amelyeken az új kocsik be­járatását végzik. Amíg' Mis- kolcig, vagy Szegedig elérnek, bizony jóegynéHány szabály­talankodó gépkocsivezető ne­Hároircszáz napon át rendszeresen tojnük a holland leghorn tyúkok zött nevelt sárga-magyar csi­bék csak 50—60 dekásak. A külföldi baromfiakat később hazai fajtákkal keresztezik. ve kerül fel a noteszlapra, akikkel szemben a rendőri szervek járnak el, iha olyan eset vől van szó, amikor már sem a figyelmeztetés, sem a felvilágosítás nem segít. A gyárból, a Csepel-szigeten ót Budapestig, gépkocsival utaztam. A volánnál Tujner Ferenc társadalmi ellenőr ült, a<d már 17. éve vezet <épko- csit. Rövid volt az út, ám mégis akadt tennivaló. Az egyik átjárón át tábla jelzi az 5 km-es sebességet. A7 orrunk élő t egy motoros mégis 40—50 km-es sebesség­gel haladt át rajta. Beértük. Rövid eszmecsere folyt. A sza­bálytalankodó motoros nyeg­lén és neheztelően válaszolt a civil figyelmeztetésére. Ám amint Tujner Ferenc előmu­tatta a közúti közlekedés tár­sadalmi ellenőre kék iga­zolványát, nyomban megvál­tozott a hangnem. Ez a sza­bálytalanság bizony egy betétlapba kerülne. Ezúttal jóindulatú figyelmez­tetéssel úszta meg a moto­ros. Nagyon friss volt még a jogosítványa. Ha mégegyszer erre halad, biztosan figyel­mesebben nézi a jelzőtáblá­kat. Amint a város határába érünk, egyre sűrűbben áll le a kocsi a szabad úttesten — a figyelmetlen gyalogjárók miatt. Idős nénike topog át az út másik oldalára. Az is­tenért se nézne se jobbra, se balra. Körülötte áll a forga­lom, hiszen dudálni nem sza­bad. Ez a jelenet egyre sű­rűbben ismétlődik. S a figyel­meztető szó mit sem ér. Meg sem hallgatják, vagy gorom­bán szólnak vissza. Pedig az ő testi épségükért emel szót a közúti közlekedés társadal­mi ellenőre is. Dudás János 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* Piacra termel a csömöri Haladás Tsz A főváros környékén levő termelőszövetkezetek közül egyre többen ismerik fel, hogy fontos szerepük van a városok zöldség- és gyümölcsellátásában. Igyekeznek bővíteni kertésze­tüket és nem egy esetben sikeresen termelnek primőrárut is, mint ahogyan ezt több helyen tapasztaltuk. A piacra terme­lésben és az ügyes gazdálkodásban példát mutat a csömöri Haladás Termelőszövetkezet, amely sorozatosan nyer díjakat és kitüntetéseket termelvényeivel. Az Árpád-házi királyok idejé­ből már csak ez a román ol­dalajtó maradt fenn a régi templomból. hóban lakó, nyomorúságos fa­vágónak. Éz hát az akár 800 eszten­dős, akár a még régebbi múlt. És a jelen? A falu — mint Csipkeró­zsika — évezredes álmából megifjodva életre ébredt, amint 1945-ben elérte a nagy változás első szele. Megindult a falu. Apró, párholdas birtokai meg nem kötötték férfiait, el­mentek és ma is eljárnak A tavalyinál 10-20 százalékkal több fiatalt vesznek fel az agrár-feiscoktatási Intézményekbe f Társadalmi ösztöndíj a mezőgazdasági nagyüzemektől A termelőszövetkezeti moz­galom gyors ütemű erősödését figyelembe véve, növelni kell az agráregyetemről és főisko­lákról kikerülő szakemberek számát’. A szakember-kérdés megoldására távlati tervet dol­goztak ki a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási fő­igazgatóságán, de emellett már az 1959—1960-as tanévre megtették a szükséges intéz­kedéseket. Az idén a gödöl’öi Agrártudo­mányi Egyetemre és az egyetemi rangra emelt mezőgazdasági akadémiák­ra 10—20 százalékkal több fiatalt vesznek fel, mint tavaly. A Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskolán is jelentősen megnö­velik az elsőéves hallgatók számát. Az agrár felsőoktatá­si intézmények tanári kara, pártszervezete és KlSZ-szer- vezete széleskörű felvilágosító munkát végez a most érettsé­giző diákok között. Az a cél, hogy minél több falusi szár­•I A termelőszövetkezet saját készítésű hollandi ágyakban vi­rágot és palántákat nevel. Tavaly 60 ezer forint bevételük volt krizantémból, 200 négyszögöl területről. Az idén pedig először kísérleteznek a hollandi ágyakban való primőr- paprika termeléssel. Az elmúlt évben szántóföldi papriká­ból, amelyet két holdon termeltek, 77 ezer forint bevételre tettek szert. Dongó Mihályné és Fazekas Mihályné, a ker­tészet dolgozói, a napfényes délelőtt kitakarják a hollandi ágyakat. Mennykő — a mezőgazdaság szolgálatában Minden villámlás után a levegőben nitrogén és oxigén fúziója megy végbe. A villámcsapás következtében körülbelül másfél tonna nitrogénoxid kerül a földbe, amelynek termé­kenyítő ereje van. Szovjet mérnökök elhatározták, hogy a vil­lámlást a földművelés szolgálatába állítják. Eredeti eljárást javasoltak. Ha az ég viharos, vékony fémszálon ballont enged­nek fel a felhők közé. így a feszültség kisülésekor a villám „irányított” helyre jut. A vezeték ugyan elolvad az irtózatos árammennyiségtől, de ekkor már betöltötte szerepét, A termelőszövetkezet előszeretettel foglalkozik a szántó­földi paradicsomtermeléssel. Az elmúlt évben is 16 ka- tasztrális holdon termeltek paradicsomot, s jövedelmük el­érte belőle a 250 ezer forintot. Az idén újra 16 holdon termelnek paradicsomot. A paradicsom termelése gondos trágyázást kíván. A Gödöllői Gépállomás vonta tósa, Szől- lősi Pál, mintegy 60 vagon gomba-, fekál-, szarvasmarha- és sertéstrágyakeveréket hord ki a tsz brigádjával a paradi­csomföldekre. (Tenkely felv.) I I mazású fiatal jelentkezzék az ^ agrártudományi egyetemre, a £ I három mezőgazdasági akad» í; miára és a főiskolákra. Az í idén ^ 100 fiatal vett részt egy- ^ éves előkészítő gyakorta- í ton a legjobb nagyüze- '/ mekben. így Nagygombo- ^ son, Bábolnán, Balaton- ^ bogláron, s ezek a fiatalok nemcsak a ^ gyakorlati munkával ismer- kcdtek meg, hanem egyetemi ^ oktatók és középiskolai taná- ^ rok rendszeres foglalkozáso- ^ kon készítették fel őket a fel- ^ vételi vizsgákra. ^ Az állami gazdaságokban a ^ vezetők felmérik, kik azok a í középiskolát végzett fiatalok, í akik néhány éve jól dolgoz- í nak egy-egy nagyüzemben, s j ezeknek a fiataloknak taná- ^ csolják, menjenek egyetemrp ^ és főiskolára és a lehetőség ^ szerint segítséget adnak a ta- nuláshoz. Az igazgatói alapból csaknem félszáz állami igaz- ^ dasáig létesített már társa- ^ dalmi ösztöndíjat. £ y A Mezőgazdaság! és Er- ^ dészeti Dolgozók Szak- ^ szervezete 16 társadalmi ^ ösztöndíjat alapított. ^ Több fiatal tanulását segítik ^ rendszeres ösztöndíjjal a gép- ^ állomások és erdőgazdaságok ^ is. Az utóbbi időben a nagy ^ termelőszövetkezetek is ősz- ^ töndíjjal mozdítják elő saját ^ szakembereik nevelését. A ^ nádudvari Vörös Csillag Tér- ^ melöszövetkezet a Debreceni ^ Mezőgazdasági Akadémián is- ^ koláztatja ösztöndíjasát, a ^ túrkevei Vörös Csillag Tsz ^ erdőmérnököt akar képeztetni £ a maga számára Sopronban. í A Eólyi Állami Gazdsság baromfitenyésztő telepén to- jáegyárat létesítenek. Hollan­diából 3200 leghorn jércét hoztak a telepre. A leghom tyúk nem kotlik, s így az év nagyobb részében — általában 300 napon át — rendszeresen tojik. A tenyésztőtelepen 1250 Ausztriából származó csibét is nevelnek. Az osztrák Sussex- fajta ugyancsak jó tojásho­zamú. de inkább húsáért te­nyésztik, mert igen gyorsan fejlődik. A 9 hetes csibék sú­lya már majdnem eléri az egy kilogrammot, míg az ugyanilyen körülmények kö- \

Next

/
Oldalképek
Tartalom