Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-24 / 95. szám
1939. ÁPRILIS 24. PÉNTEK wtap AMIKOR AZ ARC PIRliLNI KÉNYSZERÜL ELŐZETES JELENTÉS A következő hetekben számos érdekes és művészi film ke- mag’í/ar mozilátogató (közönség elé. Ezek közül mutatunk eay-eav jelenetet. / l j A történelmi filmek kedvelői minden bizonnyal szívesen ; fogadják majd a Kard és kocka című színes magyar fil- ! met, amely a kuniékor néhány érdekes epizódját örökíti í meg. Képünkön a fim két főszereplője: Ruttkai Éva és j Gábor Miklós. A boldogság vasárnap jön című csehszlovák játékfilm három szenvedélyesen totózó fiatalemberről és egy szerelmes kislányról szói. Többet nem árulunk el egyelőre a filmből. £ A Kipling regénye nyomán 4 készült Dzsungel könyve című 4 fűmre jól emlékezünk még 4 mindannyian. Rövidesen fel- 4 újítják a kitűnő filmet. 4j amelynek főszereplője: Sabu. 4 •CvXXXXVNNXXVVVSXNXXX'^XXNXXXXXXXXXXXXVXXX^ • Ugyancsak történelmi film a : bo’gárok alkotása. A hajdúk í esküje. Női főszereplője Ginka Sztancseva. í ^ Főnjereinény: fénvkrpef.ő$$ép 4 Jól sikerült tombola-játékot j rendeztek az albertirsai általá- 4 nos iskola úttörői az iskola 4 tornatermében. A közel két- 4 száz részvevő az első perctől 4 az utolsóig végigizgulta az ér- 4 dekes játékot, amelynek főnyereményét, egy Pajtás fény- 4 képezőgépet Czermann Mihály 4 nyolcadik osztályos tanuló ^nyerte. A második ’díj, a száz- 4 hetven forintos matyóbaba 4 Hüpsch Rozália harmadikos ^tanuló birtokába került. A 4 tombola bevételét az úttörők A nyári táborozására fordítják. a hős, akinek választania kell különféle megoldások között, a választás során jellemének meghatározottsága folytán olyan megoldás mellett köt ki — tudatosan, amely veszélyezteti azt a közösséget, amelynek a hős képviselője. A közösség pusztulása vagy végveszélybe kerülése következtében következik be a hős lelkiismereti válsága és az ő lelki összeomlása hozza meg a nézőben a drámai igazságban való megnyugvást, feloldódást. Az író nem merte ilyen helyzetbe engedni a maga hősét, a valódi konfliktus helyett a tárgyaláson jogi szőrszálhaso- gatásba bocsátkozik és azon morfondírozik, van-e bizonyítéka a fiúnak az áruló bűnössége mellett. És ezzel gyengíti a konfliktust. Ha Illés Béla élesebben1 ábrázolná Csikós felelősségét, majd önvádjait, a közönség nemcsak deklaratív formában értené meg, hogy az ellenségnek megbocsátani a forradalom halálát jelenti, hanem a hősök sorsán keresztül művészileg is bizonyítani tudná. A rendezés csak megtoldotta és hangsúlyozta a darab hibáit. A szereplőik közül Ajtai Andor az öreg kommunis'a alakjában ragyogó alakítást nyújtott. ly: Hon vágy adni készülő léha tisztek lágeréletét és adós marad a parasztember fejlődésének rajzával. A harmadik felvonás elején még ott tart a hős, hogy megfojtja parancsnokát a lábbeliért és az író azután az utolsó két képben akarja megoldani az egész átalakulást. Ilyen körülmények között a jellemek fejlődésének ábrázolása csak vázlatos, sematikus lehet, meggyőzni nem tud. A kitűnő kezdet után, amely megrendítő erővel mutatja be a hadifogolyélet őrjítő egyhangúságát, a rettenetes vágyakozást otthoni tájak, a család, az asszony után, a második felvonásban lényegében nem történik semmi. Pedig a szereplők tehetségük legjavát adják és Sinkovits Imre a parasztember szerepében igazán kiemelkedő alakítást nyújt. Sz. M. tatúra veszélybe kerül és a vöröshadsereget mozgósítják, minden épkézláb ember a frontra megy. A fiú kezességet vállal az áruló tisztért, aki az első adandó alkalommal az intervenciós csapatok kezére játssza az átkelés szempontjából döntő fontosságú Ti- sza-hidat. Pogácsás, az öreg kommunista, élete feláldozása árán felrobbantja a hidat. Az áruló Somogyi a darab végén mindent feléget maga körül és megöleti Csikós menyasszonyát és a lány apját is. Nagyon jó az öreg Pogácsás megrajzolása és kitűnően érzékelteti az író az áruló tiszt figuráján keresztül a Horthy- fasizmus lényegét, a fehérterror szörnyűségét, a fasiszta fenevadak egész mentalitását. Csikós, a fiatal forradalmár alakjával azonban nem tud mit kezdeni. Lényegében nem kerül drámai összeütközésbe ellenlábasával, Somogyival. A szerző ezzel csökkenti a drámai helyzet feszültségét. De nemcsak ezzel. Nagy vonalakban azt mondhatnánk: dráma akkor keletkezik, ha Földes Mihái 1917 novemberéiben, egy távol-keleti hadifogolytábor tetves barakkjaiban játszódik le Földes Mihály drámája és a téma nagy írói lehetőséget kínál. Egy sokgyerekes, koldusszegény parasztember, itthon urasági cseléd, szinte eszelős honvággyal készül haza. Csaknem halálra korbácsolják szökéséért, mégis újra meg újra megkísérli és végül egy pár bakancsért megöli egyik tisztjét. És ez a forradalomról, felszabadító eszmékről mit sem tudó parasztember beáll a vöröshadseregbe, amikor a bolsevikok felszabadítják a tábort. Izgalmas írói feladat megmutatni, milyen erők munkálták ezt a lelket. Sajnos, Földes Mihály nem oldotta meg ezt a feladatot. Párhuzamos képekben mutatja be a legénységi barakk és a legénységet a kozákoknak el; Az alábbiakban új magyar színdarabokról számolunk be. f Illés Béla Szivárvány című drámáját a Magyar Néphadsereg j Színháza, Földes Mihály Honvágy című darabját a József l Attila Színház mutatta be. Vj magyar drámákról írni mindig \ öröm. És a két illusztris szerző olyan fontos témát dolgozott '(fel, mint népünk hősi múltjának korszakos eseményei, 1919, \vagy a magyar hadifoglyok hősi helytállása a vöröshadsereg ; soraiban. Mindkét alkotás jelentős írói erényekről tanúskodik. ; Pártos művek, fontos kérdések. A szerzők érdekes, életteli ala- í kokat teremtettek színpadra, erőteljes, szép nyelven beszélnek '( a hősök. Mégis ólomsúllyal húzzák le a drámákat a drama- j turgiai hibák. Nem akarjuk felmenteni az írókat. Nem szabad '( áthárítanunk a felelősséget a színházra. Kár lenne olyan hie- \ delmet támasztani, hogy ami a darabokban szép és jó, az a \ szerző érdeme, a fogyatékosságokban és gyengeségekben vi- '( szont a színház a ludas. '( Azt hisszük azonban, nyugodtan mondhatjuk, hogy a i; színházi dramaturgiáknak sokkal többet kell segíteniök. Meg- '/, győződésünk, hogy a hibák jórészét el lehetett volna kerülni, !* A két kitűnő író eddigi munkássága feljogosít erre a megálla- 4 pításra. 4 Kritikai elemzésünket ezert nem az előadásnak, a rende- ( zésnek, hanem a dramaturgiai bajok okainak szenteljük. Tud- 4 juk, hogy szükségszerűen egyoldalú lesz e fejtegetés, de a cél, 4 a segítés érdekében vállalnunk kell. 4 Hej, az a dramaturgia... Szí várvány áthághatatlan műfaji követelményei következtében nem marad lehetősége a fő probléma árnyalt és művészi megoldására. Kár. mert Illés Béla remek figurákat teremt, érdekes helyzeteket, a dialógusok költőien szépek és ahol szükséges, sziporkázóan szellemesek. Ahhoz, hogy megértsük, hol véti el, milyen dramaturgiai buktatóba botlik. röviden el kell mondanunk a cselekmény lényegét. A forradalmi törvényszék a város volt vörös parancsnokának árulási ügyét tárgyalja. A koronatanú, Csikós Zoltán, súlyos sebével kórházban fekszik. Az ellenforradalmi lázadás során sebesült meg, Meg van győződve arról, hogy Somogyi, a volt parancsnok ellenforradalmár, mégis váratlanul megjelenve a törvényszék előtt, az emberiesség nevében felmentést kár. Az öreg kommunista, Pogácsás elvtárs, a törvényszék elnöke éles osztályérzékkel elítélné a bűnöst, de őt Csikós fellépésére leszavazzák. Amikor a proletárdikIIlés Béla: Történelmi dráma, 1919 izgalmas napjaiból. Az első kísérlet a valóságos történelmi alakok. Kun Béla, Landler Jenő, 19 hőseinek színpadra vitelére. Az író a szocialista humanizmus ' húsbavágóan aktuális kérdéseit is színpadra viszi, kisemberek sorsával érzékeltetve e probléma bonyolultságát és megoldását. Szabad-e megbocsátani az ellenségnek? Meg lehet-e nyerni az ingadozókat, a megbocsátás gesztusaival, a szocialista emberség ilyen fajta értelmezésével. Az író mssz- szehangzóan kimondja a vá- : laszt is: a legmagasabb ren- í dű humanizmus, a haladás, : a forradalom, az emberiség í érdeke azt követeli, hogy az i ellenséget — ha meg nem ad- i ja magát — könyörtelenül meg i kell semmisíteni. Illés Bála i a történelmi alakok tetteinek : hűséges krónikása. A dráma í azonban több, mint krónika, : Dramaturgiai szerepük nem ! meggyőző, szereplésük ezért : betétként hat. Ugyanakkor az ! író elvesztegeti a dráma ! szűkre szabott lehetőségeit. A : nagyfokú sűrítés és tömörség Aem tipikus a2 amit most elmondok. Mégis beszélni kell róla, ha pirul is belé az arc. Mások hanyagságáért. közömbösségéért, felelőtlenségéért. Heim Anna ma-holnap betölti tizennyolcadik életévét. Amikor a nevét kell aláírni valami hivatalos iraton, csupán egy keresztet rajzol helyette Nem Móricz Zsigmond irta ezt egyik riportjában a harmincas évek közepén. A minap mondta el nekem egy idősebb asszony a Fekete részi tanyavilágban. Öt kilométerre Albertirsá- tól. Hét kilométerre az iskolától. Negyven egynéhány kilométernyire Budapesttől. Először azt hittem, tréfál csupán. Szabó Lajos, a helyi Dimitrov Termelőszövetkezet elnöke megerősítette az asszony szavát. Pintér Mihályné, az iskola igazgatója még megtoldotta: — Nem jár iskolába a tizenkét éves Heim Mária és tízesztendős húga, Margit sem. Összesen tizennégy gyerek S Fekete részi tanyavilágból. Azt válaszoltam: nem lehet igaz. 1959-et írunk. Felszabadulásunk tizenötödik esztendejébe léptünk. Egy óra múlva kénytelen voltam visszavonni állításomat. Gépkocsink megállt Béres József portája előtt. Az udvaron négy gyerek. Benn a házban az asszony. A gazda odakint a földeken, az ötödik gyerekkel. — Miért nincsenek iskolában a gyerekek? — kérdeztem a rövid bemutatkozás után. Béresné kissé meghökkent — A legnagyobb, a Jóska már kinőtt az iskolából — tiltakozott kis szünet után. — Most is az apjának segít odakint. Ez utóbbi igaz, az előbbi ál- lítás azonban már nem. ^ Béres Jóska tizenhárom 4 esztendős. A hatodik osztály 4 elvégzése óta nem látták az 4 iskolában. 4 — És Jani? — mutattam a 4 konyhában megbúvó fiúra. 4 — Küldöm mindennap, de 4 nem, akar menni. 4 Béres Jani tizenkét éves. 4 Jelenleg a negyedik osztály 4 beírt tanulója, de közel két 4 hónapja kerüli már az isko- ( lát. Pedig reggelenként bejár : a faluba. Akár fagy van, akár : sár. A két tehén tejét viszi az 4 atvevőhelyre. — Julis? I — Tegnap mostam. Mn ke- ; nyeret sütök. Valakinek vi- ; gyázni kell a legkisebbre. 4 Amikor a házhoz értünk, 4 korántsem ezt tette. Julis ti- ; zenegy éves, második osztá- ; lyos tanuló. Egyébként őt lát- ; ják még a leggyakrabban az \ iskolában a Béres-gyerekek; közül. '{ — És Ilonka? Az asszony csak megvonta { a vállát. ; Ilonkát ősszel írták be az \ első osztályba. Azóta egyet- ; lenegyszer sem volt az iskola- \ ban. S — Mi lesz így a gyermekei- í bői? Újabb vállvonogatás. — A férjem sem tud írni.; sem olvasni. — » í Elképesztő közömbösség. \ Ha nem a saját fülemmel hal- j lanám. a legjobb barátomnak 4 sem hinném el. Tíz esztendeje } járom az országot, de ilyen ; emberekkel még soha nem ta- : láikoztam. Tizennégy gyerek nem jár \ iskolába. Másik nyolc Fekete \ részi diák mindennap ponto- \ san megjelenik a tanítás kéz- \ detén. Nem a hét kilométer! tehát a legnagyobb baj, bár • kétségtelen, ez is közreját- \ szik. Egy hét-tizennégy éves j gyerek számára nem könnyű j dolog naponta tizennégy ki- j lométért gyalogolni. De vajon j meddig lesz ez így? \ Ezt kérdeztem Szabó La-! jóstól is, a Dimitrov Termelő- \ szövetkezet elnökétől. Annál \ is inkább, mert Béres Jó- [ zsef, a Heim-csaléd több tagja és számosán a fekete-részi gyerekek szülei közül, tagjai a szövetkezetnek. A Dimitrov Termelőszövetkezet ezernégyszáz holdon gazdálkodik, jelenleg százharminc tagot számlál. Bár nem tartozik a legjobb, de n legrosszabb szövetkezetek közé sem. Olyan nagy dolog lenne reggelenként egy kocsival a faluba vinni az iskola- köteles gyerekeket? Akikből néhány év múlva szövetkezeti tagok lesznek? Talán éppen a Dimitrovban! Hiszen Heim Anna máris ott dolgozik, és a tizenhárom esztendős Béres Jóska is ott segédkezik az apjának. — Nem is olyan egyszerű feladat — mentegetőzik az elnök. — Nehezen szavaz meg ilyen fuvart a közgyűlés. Ha ■még kiváló dolgozók gyermekeiről lenne szó! De szinte kivétel nélkül valamennyien jobban kedvelik az italt, mint a munkát. Ez a néhány ember. Öt-nyolcgyerekes családapák. Érthető tehát, ha a becsületes, szorgalmas szövetkezeti tagok nem szívesen állnak melléjük. De vajon a néhány italkedvelő apa miatt maradjon tudatlan tizennégy gyerek? Mint a tizennyolc esztendős Heim Anna? Az apák köny- nyelműségét. bűnét a gyerekek szenvedjék meg? Erre vajon gondoltak-e már a szövetkezet vezetői? Ez az egyik dolog. A másik: a termelőszövetkezet nem csupán gazdasági előrelépést jelent. A kulturálódás, a nagyobb műveltség megszerzésének útját is jelenti egyúttal. És ez az. amiről egyesek ma még megfeledkeznék. Sokféle kifogást lehet találni. Látszólag elfogadható indokokat is. De vajon lehet-e bármiféle indok arra, hogy tizennégy gyerek még a legelemibb ismereteket se sajátítsa el? Nem és nem! A tizennégy gyerek ma még szívesen (kerüli az iskolát. De mi lesz néhány esztendő múlva? Szüleik és a \ szövetkezetiek mit felelnek \ majd arra a kérdésükre: miért j nem taníttattatok? Miért j hagytatok bennünket a sötét- j ségben, amikor mindenki em- \ bér lett mellettünk? \ Államunk mindent megtesz \ azért, hogy gyermekeink ta- \ nulhassanak. Ma már min- i denki számára nyitva az út, ; egészen a legmagasabb Ikép- \ zettséget nyújtó iskolákig. Ha ■ néhányan még nem is tudnak j élni az adott lehetőséggel, j miért nem élünk vele mi, \ felnőttek? A mi feladatunk \ elsősorban, hogy törődjünk \ gyermekeinkkel, gondoljunk \ jövőjükre. } A községi tanácsnak, a sző- \ vetkezetnek és az iskolának : kell összefognia, ha már a t gyermekek szülei mit sem tő- < rődnék fiaik, leányaik tanít- \ tatásával. Nem holnap. Még j ma. A tizennégy gyermek ér- j dekében. S ez nem kis dolog. I Prukner Pál í-///////////////////////////////////////////« I Zeneiskoláink | kamarazene§ A napokban rendezték Ceg- ^ léden az ünnepi zenei napok § keretében a Pest megyei zene- ^ iskolák növendékeinek kama- | razene hangversenyét. A hang- | verseny — amelyet az idén ^ rendeztek meg első ízben — % nagy sikert aratott s azt bi- | zonyította, hogy megyénk ze- | nei iskolái színvonalas okta- í tást nyújtanak növendékeik- | nek. § A hangverseny keretében ^ zongorára írt négykezes mű- $vek, vonós és fúvós hangsze- § rekre írt triók és kvartettek ^ hangzottak el — kitűnő tolmá- 5 csolásban. Ez elsősorban a ; GYERMEKEMHEZ ? í :Szép éneket mondok neked, : mert szép vagy, mint az énekek, t |S nüg nézel rám, figyelmesen, f |én a szemed kékjét lesem, i és nem tudom, hogy áhítat, í ; vagy kedvtelés, mi átitat, ; cs nem tudom, sok vagy kevés, % ; olyan már, mint a szenvedés, f \ Ürömöt s kínt egyszerre szít ^ : e súlyos, néma szeretet, ; árad, bűvöl s majd szétfeszít, $ ■ kibírni már alig lehet. Németh Emil í '■ S I ^ Május elsején | nyitja meg kapuit az átala- f • kított. korszerűen berendezett $ I Fővárosi Nagycirkusz. Nyitó % I műsorának címe: Attrakciók % \ randevúja. Az érdekesnek * 1 ígérkező műsorban magyar, % í francia, osztrák és nyugat- \ német artisták mutatják be % \ tudásuk legjavát. Egy kis ^ ; ízelítő: Les Najaro francia í \ burleszk-akrobaták, 3 Mór-1 i les nyugatnémet zsonglőrök, % Mobby, osztrák zenebohóc, £ Hermes—Corti, nyugatnémet % artistanők a trapézon. Bizo- í nyára jól szórakozunk majd. 4 í SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS X I növendékeinek langversenye szentendrei, üllői, pilisi, és £ abonyi zeneiskolák növendé- 4 keit dicséri. Külön szót érdé- í mel Schumann nagyigényű ^ kétzongorás variációinak hű ^ tolmácsolása. Egy alsógödi és ^ nagymarosi növendék adta elő. ^ Igen jól szerepelt a ceglédi í állami zeneiskola kamarazene- < kara és dicséretre méltó Felső- ? göd és Nagykőrös zeneiskolái- ^ nak kamarazenekari műsora. ^ Hasznos kezdeményezés volt ^ ennek a hangversenynek a ^ megrendezése. És tanulságos ^ is. Nemcsak az egyes kis zené- ^ szék, de a zeneiskolák taná- ^ rai számára is. 4
